A még a Kádán-csoportnál is jóval előbb elindult Szubutáj-seregcsoport a Szerethez érve, egy csoportot Csagatáj unokájának, Buri-nak vezetése alatt az Ojtozi szoroson és a Magyaros hegyen át Bereczkre irányított. Ez mindenekelőtt Szent-Léleket dúlta fel, majd március 31-én a Barcaságban a Salamon fia Pózsa vajda parancsnoksága alatt álló erdélyi szász hadat verte meg s aztán az összes környékbeli falvakat Brassóval együtt tönkre téve, az embereket, akik nem menekültek el a hegyekbe és erdőkbe, mind legyilkolta.[1]

Április 4-én Küküllővárt vették be és rombolták le a tatárok szintén nagy vérengzések közepette, hogy aztán tovább folytassák útjukat a Maros völgye felé.

Közben Szubutáj főereje Büdzsik parancsnoksága alatt menetét folytatván, mindenekelőtt a mai Focsanitól néhány kmnyire délre fekvő Milkovát, a magyar-kún püspök székhelyét ejtette birtokába s aztán a további előnyomulása közben ellenállást kifejtő kara-ulughokat, vagyis az oláhokat is megvervén, a Vöröstorony szoroson át Nagyszeben alá vonult, amelyet az ottani szászok ugyan védelmezni igyekeztek, de nem sokáig s így Nagyszeben épen a sajómelléki (mohi) csata napján, 1241 április 11-én került a tatárok kezébe.[2]

Egy oldaloszlop Oktáj fiának, Gujuk-nak parancsnoksága alatt az oláhokat tovább üzve és legyőzve, Orsován át keresett csatlakozást a később a Maros völgyében és a Vaskapun át Csanád felé előnyomuló főerőhöz.[3]

[1] A perzsa Resideddin nyomán D'Ohsson, Hist. des Mongols II. 628 – Mon. Germ. Script. XXIV. 65.: „Eodem die (t. i. márc. 31-én) alter exhercitus eorundem Tartarorum ingrediens provinciam, que Burza dicitur, ducem exhercitus Transsilvane terre cum omnibus suis interfecit.”

[2] Mon. Germ. Script XVI. 34.: „Tartai in Ungaria, terra videlicet septem castrorum, civitatem dictam Hermanni villam in Aprili expugnantes usque ad C. peremerunt.” – D'Ohsson id. m. II. 628.: „Il (t. i. Szubutáj) passa les mots . . . et entra dans le pays . . . ou il battit l'ennemi, qui l'attendait”. Majd alább: „Cadan et Bouri s'étant dirigés contre les saxons, les vainquirent à la suite de trois combats”, vagyis a rodnai, barcasági és nagyszebeni nagyobb ütközetekben.

[3] Wolff id. m. 327.