Hogy ez a nagy, szégyenletes és döntő vereség miképpen esett meg a magyarokon, arra nézve adataink nincsenek. Itt valami nagy hibának kellett történnie és talán nem tévedünk, ha a vereség okát a következőkben véljük felismerhetni: Miután ezévi kalandozásaik folyamán ellenállásra seholsem találtak, a Inn átlépése után úgy látszik már teljes biztonságban érezték magukat s így a messzebbmenő földerítésre és biztosításra súlyt nem helyeztek. Ez adott alkalmat a jól fedezve, lesbenálló ellenségnek, hogy teljesen váratlanul a pihenő, vagy talán alvó magyar hadra rontva, azt a meglehetősen sebesfolyású Inn folyóba szorítsa. Tanulságos memento ez arra nézve, hogy az ellenséget sohasem szabad túlságosan lekicsinyleni, mert ez rendszerint megbosszúlja magát.

E legújabb kudarc folytán a magyarok a kövekező évben, 914-ben, egyik szomszédjukat sem bántották, de már 915-ben ismét Németországban találjuk őket.