« 10. A 910. évi bajor hadjárat és a 911-912. évi Rajna-menti portyázás. | KEZDŐLAP | 11. A 913. évi bajor hadjárat. » |
A 907. évi pozsony-ennsburgi és 910. évi augsburgi csatavesztés teljesen reménytelenné tette Németország helyzetét s ennek Lajos, az ifjú király is áldozata lett, mert 911. év derekán megölte a bánat.
Viszont a magyarok számára e nagy és döntő győzelmek révén a dunamenti kapu is nemcsak hogy megnyilt, hanem úgyszólván korlátlan birtokukba ment át. És miután kincsek dolgában Németország is kiapadhatatlan forrásnak bizonyult, a magyarság ide helyezte át kalandozásainak súlypontját, a másik, nehezebben hozzáférhető Itáliába vezető irányt egyelőre figyelmen kívül hagyván. Egyik legfőbb oka ennek az is lehetett, hogy Berengár, az olaszok királya, szövetségre lépett a magyarokkal, akiktől a békét alighanem busás áron, állandó adók fizetésével vásárolta meg.
A magyar hadakozás és harcmód fölénye, úgy mint eddig, az augsburgi ütközetben is minden kétséget kizárólag szembetűnik.
« 10. A 910. évi bajor hadjárat és a 911-912. évi Rajna-menti portyázás. | KEZDŐLAP | 11. A 913. évi bajor hadjárat. » |