| 1. | Árpád-kori kézimalom. Rekonstrukció (Méri 1970: 74. 1., II. tábla, B rajz) |
161 |
| 2. | Vályús típusú kézimalom, Túrkeve (Szolnok m.). (Selmeczi Kovács 1984: 219) |
162 |
| 3. | A hódmezővásárhelyi (Csongrád m.) taposómalom rekonstrukciós rajza (Pongrácz 1967: 35) |
164 |
| 4. | A mosonszentmiklósi (Moson m.) tiprómalom metszete (Balázs Gy. 1987: 434) |
165 |
| 5. | A vámosoroszi (Szatmár m.) szárazmalom metszete (a) és alaprajza (b). (Pongrácz 1967: 49) |
167 |
| 6. | Az uszódi (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.) hajómalom felmérési rajza (Pongrácz 1967: 109) |
175 |
| 7. | A győri és a Győr-szigeti hajósmolnárok malomállásai a Nagy-Dunán (Czigány 1963: 209) |
176 |
| 8. | Malomállások a Tiszán Szegednél, 19. század eleje (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) |
177 |
| 9. | Jelzőszerkezet a garatban. Rekonstrukció (Selmeczi Kovács 1969: 340) |
183 |
| 10. | Papucsos vagy egyköves szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 90) |
191 |
| 11. | Alulhajtós szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 95) |
192 |
| 12. | Középenhajtós szélmalom alaprajza, metszete és távlati képe. Hódmezővásárhely (Csongrád m.), 1874 (Kiss L. 19386: 199) |
193 |
| 13. | Felülhajtós szélmalom szerkezete (Lambrecht 1911: 91) |
194 |
| 14. | Szélmalom fordítókocsija (Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, ltsz. 59.438.1 nyomán) |
195 |
| 15. | A marha letaglózása. A debreceni mészároscéh behívótáblája, 1843 (Déri Múzeum, Debrecen) |
218 |
| 16. | Debreceni szappanosmester. Rajz a debreceni szappanfőző céh privilégiumleveléről, 1676 (Déri Múzeum, Debrecen) |
221 |
| 17. | Házi gyertyaöntő felszerelés, Kászon vidéke (Vámszer 1977: 175) |
225 |
| 18. | Öntött gyertyák a ringen, Sárospatak (Abaúj m.). (Szabadfalvi 1957b: 250) |
226 |
| 19. | Lengőkalapácsos olajütő. Bélafalva (Kovászna m.), 18. század eleje (Erőss 1969: 288) |
229 |
| 20. | Csavarorsós olajprés. Zetelaka (Hargita m.), 1821 (Művelődés, 1979. 11. sz. 17) |
230 |
| 21. | Hamuzsírégetés Agricola De re metallica c. művében (Szathmáry L. 1935: 392) |
233 |
| 22. | Salétromfőző üst, 18. század vége (Nyárády 1958: 175) |
235 |
| 23. | A tordai sóbányák keresztmetszete (Fichtel 1780: III. tábla) |
238 |
| 24. | A Kinga-sóakna, Aknaszlatina (Máramaros m.). (Az Ország Tükre, 1864. 411) |
239 |
| 25. | A marosújvári (Alsó-Fehér m.) sóvágók verőcsákánya (1.) és réselő-szedő csákánya (2.) (Magyary 1904: 769) |
240 |
| 26. | A parajdi (Udvarhely m.) sóbányászok eszközei: 1. sóvágó, réselőcsákány; 2. „porvonó”, réstisztító fából; 3. kerek faék, „szeg”; 4. lapos faék, „szál”; 5. fa ékverő, „bot” (Magyary 1904: 769) |
241 |
| 27. | Tisza-parti sóházak, hajómalmok, tutajok ábrázolása a szolnoki céhek bizonyságleveléről, 1820 (Damjanich Múzeum, Szolnok) |
243 |
| 28. | Aranymosók a Dráva és a Mura mentén. Részlet a Homann-féle térképről, 1752 (Uzsoki 1961: 171) |
249 |
| 29. | Ércszállító vödrök, kosarak, Agricola De re metallica c. munkája nyomán (Paládi-Kovács 1985: 306) |
251 |
| 30. | A bányaművelés eszközei, Torockó (Torda-Aranyos m.): 1. kis- és nagycsákány; 2–3. kis- és nagypöröly; 4. bányaszeg; 5. bányafúró; 6. tisztító; 7. fejtővas; 8. bányatő; 9. tekenyő; 10. favonyó (Jankó 1893b: 19) |
252 |
| 31. | Terhelőnyereg (Kós 1971: 39) |
253 |
| 32. | A kányaszurdoki (Magyarfalva, Sopron m.) vasolvasztó kemence rekonstrukciós rajza (Gömöri 1979: 81) |
254 |
| 33. | A kocsi elejének fő részei (Timaffy 1985: 84) |
258 |
| 34. | A kocsi hátuljának fő részei (Timaffy 1985: 85) |
259 |
| 35. | A kocsi (Timaffy 1985: 86) |
260 |
| 36. | A cigánykovácsműhely két típusa: a) süllyesztett műhely; b) felszíni műhely (Ladvenicza 1955: 230) |
262 |
| 37. | Hódossy-féle juhászkampók: a) név nélküli; b) kígyófejes; c) csillagos; d) név nélküli (Bodgál 1959: 375) |
272 |
| 38. | A juhászkampó készítésének eszközei: 1. „fa”; 2. tüske; 3. mintaszekrény-összefogó; 4–5. maró; 6. simítókanál; 7. öntőszekrény; 8. magminta; 9. fabunkó (Bodgál 1959: 376) |
273 |
| 39. | A juhászkampó készítésének eszközei: 1. mintaszekrény-összefogó, vaslemezből; 2. edény vizes grafitnak; 3. homoktartó edény; 4. „tartó”; 5. homokoslapát; 6. drót, a keveréshez; 7. szita, homokhoz; 8. szita, szénporhoz; 9. fagömb; 10. vágó; 11. pontozó; 12. szeg (Bodgál 1959: 378) |
274 |
| 40. | Bőrkikészítés, a bőrök áztatásához és mésszel való szőrtelenítéséhez használt eszközök: 1. kis meszesfogó; 2. nagy meszesfogó; 3. merítő vagy fisoló; 4. bodorítófa; 5. tőke; 6. kasza; 7. falcok (1–5. Debrecen, Hajdú m.; 6–7. Nagykőrös, Pest m.). (1–5. Pető 1938: 66, 72, 58, 82; 6–7. Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.4, 61.57.3 nyomán) |
284 |
| 41. | Bőrkikészítés, a vizesmühely felszerelése, Nagykőrös (Pest m.): 1. hordó; 2. rézüst; 3. húzódeszka (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.49, 61.57.50, 61.57.38 nyomán) |
285 |
| 42. | Bőrkikészítés, a szárazműhely felszerelése: 1. tímárasztal; 2–3. taszítók a bőr simításához; 4. blandzsír; 5. hónaljmankó; 6. színelőkés; 7. vastaszító (1–4. Nagykőrös, Pest m. Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.57.51, 61.57.10, 61.57.19, 61.57.6 nyomán; 5–7. Debrecen, Hajdú m. Pető 1938: 62, 79, 84) |
286 |
| 43. | Behívótábla, Debrecen (Hajdú m.). (Pető 1938: 80) |
287 |
| 44. | Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. bicskia, szabáshoz; 2. musta, nehezítő szabásnál (Vámosi 1942: 40.1., 10., 12. ábra) |
298 |
| 45. | Szabásminta: a) oldaltvarrott szárú csizmához; b) hátulvarrott szárú csizmához (Gáborján 1959: 209. l., 1., 2. ábra) |
298 |
| 46. | Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. sodró, a varrófonal két ágba való sodrásához; 2. klema, a csizmaszár és a vóc varrásához (Vámosi 1942: 59. l., 38., 32. ábra) |
299 |
| 47. | Parasztsámfák, azaz kétrészes sámfák, Nagykőrös (Pest m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 61.56.30.1, 61.56.41.1 nyomán) |
300 |
| 48. | Négyrészes sámfa, Eger (Heves m.). (Szolnoky 1962: 229. l., 37. ábra) |
301 |
| 49. | Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. dikics, szártetővágáshoz; 2. szárdörzsölő, a bélésragasztáshoz; 3. vócvágó (bőrcsíkvágó); 4. ráspoly (reszelő); 5. nyeles kés (csusznájp), a talpbélés kivágására (Vámosi 1942: 59. l., 40., 39., 41., 33., 36. ábra) |
302 |
| 50. | Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1–2. kaptafák; 3. bindolóár, a felsőrész és a talpbélés összeerősítéséhez; 4. harapófogó, a felsőrészt a talpbéléshez erősítő fa cvekkszegek kihúzására; 5. szegzőár, a ráma faszeggel való felaggatásához (Vámosi 1942: 57. l., 20., 22., 27., 23., 28. ábra) |
303 |
| 51. | Csizmadiaeszközök, Debrecen (Hajdú m.): 1. kalapács, a ráma (1 cm szélesre hasított talpbőr) egyenesre kalapálásához; 2. kármentő és 3. vócvágó, a ráma szélének simára vágásához (Vámosi 1942: 59. l., 42., 37., 35. ábra) |
304 |
| 52. | Egylábas talp, Kásád (Baranya m.). (Gáborján 1958: 58. l., 29. ábra) |
304 |
| 53. | Fordított-varrás, a fordított-varrott szárú csizma talp- és felsőrészének összevarrásához a visszáján (Gáborján 1957: 546. 1., 6. ábra) |
305 |
| 54. | Ványolódeszka: 1. oldaltvarrott szárú csizmához; 2. hátulvarrott szárú csizmához (Szolnoky 1962: 227. l., 33., 34. ábra) |
305 |
| 55. | Ványológép, Nagykőrös (Pest m.). (Szolnoky 1962: 227. l., 32. ábra) |
306 |
| 56. | Vásározóláda, Sátoraljaújhely (Zemplén m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 60.59.54 nyomán) |
307 |
| 57. | Behívótábla, Debrecen (Hajdú m.). (Vámosi 1942: 40. l., 9. ábra) |
308 |
| 58. | Egyes hám, Csernátfalu (Brassó m.). (MNL II. 451) |
312 |
| 59. | Kettős hám, Csernátfalu (Brassó m.). (MNL II. 451) |
313 |
| 60. | Parádés lószerszám, Átány (Heves m.). (MNL II. 451) |
314 |
| 61. | A koroncói nyereg és lószerszám rekonstrukciós rajza (László Gy. 1943: 17) |
316 |
| 62. | Szűcsszerszámok, Hajdúság és Nagykunság: 1. ár; 2. csontlyukasztó; 3. kaparókés; 4. nyújtó; 5. kiskákó; 6. húsoló; 7. corholó; 8. kákó; 9. gubacsfőző; 10. gubacstörő (Dorogi 1956: I. tábla) |
320 |
| 63. | Szűcsszerszámok és munkafolyamatok, Hajdúság és Nagykunság: 1–3. bőrtörők; 4. kipeckelt bőr; 5–7. a bőr összehajtogatása; 8. csipkés szélvágó; 9. csipkés holdvágó; 10. holdvágó (Dorogi 1956: II. tábla, 1–10) |
321 |
| 64. | Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. sásszék; 2. verpang; 3. műhelydeszka; 4. kecskeláb; 5. tőke; 6. steierolló; 7. szűcskés; 8. szűcsolló; 9. furkó; 10–11. tűszorítók; 10–13. tűspárnák; 14. gyűszű; 15. szűcstű; 16. üveggolyó averpang fölött (Kiss L. 1926a: II. tábla, 2. ábra) |
322 |
| 65. | Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. kád; 2. fésű; 3. kasza; 4. pamacs; 5. szkáfavas; 6. szkáfaállvány; 7. fésű; 8. mosókés (Kiss L. 1926a: IV. tábla, 1. ábra) |
323 |
| 66. | Szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. asztal; 2. csapóvessző; 3. mértékfa; 4. curkoló; 5. gamó; 6. topagamó (Kiss L. 1926a: III. tábla, 1. ábra) |
323 |
| 67. | Kisebb szűcsszerszámok, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. almázó; 2. rózsavágó; 3–4. csipkézők; 5–6. törökvasak; 7. rózsavágó; 8. lyukasztó; 9. csipkéző; 10. szélesplajbász; 11–12. cérnakarikák; 13. cérnakarika, gombolyítva; 14. kaszakő; 15. kaszálófa; 16. csipkéző; 17. almázó; 18–19. árak (Kiss L. 1926a: III. tábla, 2. ábra) |
324 |
| 68. | Fagamó (1.) és vasgamó (2.), Nyíregyháza (Szabolcs m.). (Kiss L. 1929: 3. l., I. tábla) |
325 |
| 69. | Blázsik Pál csongrádi szűcs rajzai, 1822 (Kresz Mária tulajdona) |
329 |
| 70. | A hátibőr és a mellybőr szabása: a) fejbőrös-nyakbaakasztós hátibőr; b) nyakas hátibőr; c) nyakba akasztható hátibőr; d) hátibőr hasított fejrésszel; e) derékravaló; f) mellybőr; g) nadrágködmön (Dorogi 1973: 140, 142, 145, 144, 147) |
331 |
| 71. | A juhászbunda szabása: a) szabásminta; b) nyakivétel forma; c) a kötés szabása (Dorogi 1956: III. tábla) |
332 |
| 72. | A suba szabása: a–b) a hétésfélbőrös suba részei; c–d) a négybőrös suba részei (Kiss L. 1926a: V. tábla, 1–4) |
333 |
| 73. | A kissuba szabásmintája (Kiss L. 1926a: V. tábla, 5) |
334 |
| 74. | Kostökzacskó (Dorogi 1956: II. tábla, 11) |
335 |
| 75. | Szűcsdíszítmények, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. fordított sasköröm; 2. sasköröm; 3–4. görbe rozmaring; 5. rozmaring; 6–8. bajusz; 9–10. másli (Kiss L. 1926a: VIII. tábla, 1–10) |
336 |
| 76. | Díszítőelemek, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): 1. pötty; 2. cserösznye szöm; 3. tüskös rózsa; 4. ibolya; 5. kutyatök; 6. szegfű; 7. srófos rózsa; 8. georgina; 9. levél; 10. tölgyfalevél; 11. tulipán; 12. szívrózsa; 13. csipkés tojásrózsa; 14. rózsabimbó; 15. császárszakáll; 16. tölgyfalevél; 17. tulipán; 18. kis páva madár; 19. hal (Kiss L. 1926a: VII. tábla, 1. ábra) |
337 |
| 77. | Irhás subára való kivágás, Hódmezővásárhely (Csongrád m.). (Kiss L. 1926a: V. tábla, 8) |
337 |
| 78. | Subatányérvirág, Hódmezővásárhely (Csongrád m.). (Kiss L. 1926a: VI. tábla, 1. ábra) |
338 |
| 79. | Láncfonalak (Szolnoki Lajos rajza) |
363 |
| 80. | A condra szabása, Torockó (Torda-Aranyos m.) (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 64.128.18 nyomán) |
398 |
| 81. | A daróc szabása, Magyarvalkó (Kolozs m.). (Néprajzi Múzeum, Budapest, ltsz. 31.407 nyomán) |
399 |
| 82. | Oláh Miklós mentéje, 1503 (Tilke 1925: 37. tábla) |
400 |
| 83. | Kunsági szűr kiterítve (Györffy István nyomán) |
401 |
| 84. | Bronzkori dán bőrruha szabásmintája (Hald 1950: 408. ábra) |
404 |
| 85. | A magyar guba szabásmintája (N. Bartha Károly nyomán) |
404 |
| 86. | A zsindelykészítés eszközei és munkamódja, Szeged (Csongrád m.): 1. tőke; 2. négyelés; 3. négyelőbalta; 4. hasítás; 5. kétkézvonó; 6. kész zsindely; 7. zsindelyvőgyelő (Juhász 1961: 187) |
422 |
| 87. | A zsindelykészítés munkafolyamatai, Szeged (Csongrád m.): a) faragás; b) vőgyelés (Juhász 1961: 189) |
423 |
| 88. | A teknővájó cigány szerszámai: 1. balta; 2. kapocska; 3. mellyvédő; 4. kétnyelű kés; 5. kanálvájó kés (Petercsák 1975: 100) |
425 |
| 89. | A fejfafaragás eszközei, Nyárszó (Kolozs m.): 1. fésze, a tölgyfa héjának hántolásához; 2. faragófésze, a formakinagyoláshoz; 3. bárd, simításhoz, bárdoláshoz; 4. sváb firísz és 5. abzac firísz, a fejfatagozatok kifűrészeléséhez; 6. reszelő, az előbbi fűrészek (és kapa, ásó, fejsze stb.) élesítéséhez; 7. kézvonó és 8. víső, a fejfatagozatok simításához; 9. betűvíső; 10. butykó, a betűvíső ütögetéséhez; 11. csavaros fúrú, lyukat kezdenek vele a háromágú fa részére, a fejfa tetején; 12–13. tollas fúrú; 14. furdancs; 15. centrumfúrú, a furdancs alkotórésze, rendeltetése olyan, mint a 11–13. sz. fúróké (Csete 1942: 203) |
434 |
| 90. | A baksahely elkészítése (a), a baksa keresztmetszete (b) és alaprajza (c), a szelelő lyukakkal (Kós 1978b: 67) |
437 |
| 91. | Szénégető szerszámok: 1. csákány vagy csákánykapa, a baksahely egyengetéséhez; 2. lapát, a baksahely egyengetéséhez és a baksa fedéséhez; 3. gereblye, lapi gyűjtéséhez; 4. bot, az égő baksa döngölésére; 5. kocsorba, a kiégett baksából a por lehúzására; 6. szénhúzó gereblye, a kiégett baksa szenének válogatására; 7. gajmó, a kiégett szén magbontására, az üszök különválasztására; 8. vasvilla, a szén átválogatására (Kós 1978b: 68) |
438 |
| 92. | Szénégető kaliba: a–c) szerkezeti rajzok; d–e) alaprajzok (Kós 1978b: 70) |
438 |
| 93. | Ácsszerszámok, Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun m.): 1. rámás fűrész; 2. szekerce; 3. gyalu; 4. véső; 5. vinkli; 6. tisztítóvas (Juhász 1984: 677) |
442 |
| 94. | Szegedi bőgőshajó. Illyés Ágoston rajza 1834-ből (Kovács J. 1901) |
450 |
| 95. | A hajóács szerszámai: 1. hosszára vágó fűrész; 2. nagykarnic; 3. kiskarnic; 4. rókafark; 5. kallantyú a csapózsinórral és a vezetővel (6); 7. festékes; 8. faragófejsze; 9. faragóbárd; 10. félkézfejsze; 11. kerek véső; 12. kuka vagy srégvezető; 13. kapacs vagy kecer; 14. srégvinkli vagy gérléc (Betkovszki 1968: 62) |
451 |
| 96. | A hajóács szerszámai: 1. párna; 2. furdancs; 3. macska; 4. mohozó; 5. sniccer; 6. iszkábásfiók; 7. szögűző; 8. szögszedő; 9. fogas szögszedő vagy heppám; 10. ugyanaz, nagyítva; 11. rajbók (Betkovszki 1968: 66) |
452 |
| 97. | Kézi hajtású eszterga, Háromhuta (Zemplén m.). (Ujváry 1960: 128) |
460 |
| 98. | Szurkálók kaskötéshez, Tiszadorogma (Borsod m.). (Bellon Tibor felvétele nyomán) |
467 |
| 99. | Fonatmángorló, Hencida (Bihar m.). (Bakó E. 1940: 139. 1., 2. ábra) |
476 |
| 100. | Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) vastag csipke (1,3 cm széles); b) középszer csipke (1 cm széles); c) vékony csipke (0,8 cm széles) (Bakó E. 1940: 139. 1., 3. ábra) |
477 |
| 101. | Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) szalmacsipke (1,7 cm széles); b) ötág (1 cm széles); c) hatág (1,2 cm széles). (Bakó E. 1940: 140) |
478 |
| 102. | Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) vékony hétág (0,6 cm széles); b) teljesebbhétág (0,9 cm széles); c) középszer (1,2 cm széles); d) vastag hétág (1,7 cm széles). (Bakó E. 1940: 141) |
479 |
| 103. | Szalmafonatok, Hencida (Bihar m.): a) kilencág vagy peszle (0,8 cm széles); b) kockás kilencág (2,2 cm széles); c) kockás tizenegyág (2,2 cm széles). (Bakó E. 1940: 142) |
480 |
| 104. | A datált magyarországi bútorok típus szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 1. kép) |
511 |
| 105. | A datált magyarországi bútorok készítők szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 2. kép) |
512 |
| 106. | A datált magyarországi bútorok készítőhely szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 3. kép) |
513 |
| 107. | A datált magyarországi bútorok használati hely szerinti megoszlása, a Néprajzi Múzeum állománya alapján (K. Csilléry 1985a: 4. kép) |
514 |
| 108. | A Sütő család ereklyeként őrzött szerszámai: 1. festéktörő 1680-ból; 2. „porozó” gyalu 1758-ból (Kós 1972c: 16. l., 1–2. ábra) |
523 |
| 109. | Tervrajz a döri (Sopron m.) fazekas házáról, 1847 (Kresz Mária tulajdona) |
556 |
| 110. | Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas maga készít: 1. pintus; 2. csöcsöző 3. lyuggató; 4. pörsöly lyukvágó; 5. fircz; 6. csípőbőr; 7. fülnyomó; 8–9. íróka; 10–11. esztergálóvas; 12. mérték; 13. sík; 14. furkó; 15. kallantyú; 16. fülestálmérték; 17. elsőtálmérték; 18. lapoczka; 19. czirkalom; 20. födőgombszedő; 21. kantagamó; 22. agyagvágó; 23. poroló; 24–25. íróka; 26. lapoczka, nyelén tálméretek; 27. festékmerő kanál; 28. focsostál; 29. szénvonó; 30. szántófa (Kiss L. 1914–16: 249–250) |
557 |
| 111. | Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas mással készíttet: 1. inas; 2. deszkarakó szigony; 3. dupóvas; 4–5. agyagvágó; 6. mustravas; 7. öntőkanál; 8. edényszedő vaskó; 9. agyagszelő; 10–12. fakés (Kiss L. 1914–16: 251) |
558 |
| 112. | Tálasszerszámok (Hódmezővásárhely, Csongrád m.), melyeket a tálas készen vesz: 1. rézszita; 2. kővágó csákány; 3. padvakaró; 4. famozsár; 5. festékesdézsa; 6. öntőszék (Kiss L. 1914–16: 252) |
559 |
| 113. | A tűzálló agyag vájása, Bottinyest (Krassó-Szörény m.). (Kós Károly nyomán) |
561 |
| 114. | A korong fejlődése: a) álló tengelyű kézikorong; b) álló tengelyű kézikorong (nehéz blokk-korong); c) forgó tengelyű kézikorong; d) álló tengelyű lábkorong (könnyű blokk-korong, illetve oszlopos korong); e) forgó tengelyű lábkorong (orsós korong). (Rieth 1960 nyomán) |
564 |
| 115. | Példák a korong fejlődésére: a) álló tengelyű kézikorong. Ur, i. e. 3500; b) álló tengelyű kézikorong (blokk-korong). Délnémet, 1470; c) forgó tengelyű kézikorong, Kréta. Rekonstrukció; d) álló tengelyű lábkorong (blokk-korong, oszlopos). Lengyel, 16. század; e) forgó tengelyű lábkorong (orsós korong). Pusztina, Moldva, 20. század (Rieth 1960 és Kós Károly nyomán) |
565 |
| 116. | Ribnicai (Zágráb m.) álló tengelyű lábkorong (Csupor István rajza) |
567 |
| 117. | Oldalról hajtott forgó tengelyű orsós korong, Veleméri-völgy (Kós 1944: 127) |
568 |
| 118. | Függőleges kemence tüzelőtér nélkül. Magyarszombatfa, Veleméri-völgy (Kós 1944: 216) |
570 |
| 119. | Függőleges kemence rakodása felülről, Dánfalva (Csík m.): a) edényberakás; b) az edény lábazatának elhelyezése úgy, hogy a bedugott fák tüze jól járhassa; c) a berakás rendje (Kós 1976a: 254) |
570 |
| 120. | Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, különálló tüzelő- és rakodószájjal: a) perzsa, i. e. 4. évezred; b) görög; c) görög, Korinthosz, i. e. 6. század (Bosi 1974 nyomán) |
571 |
| 121. | Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, különálló tüzelő- és rakodószájjal: csákvári (Fejér m.) „kóter” vázlata (Kresz Mária rajza) |
572 |
| 122. | Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel: nádudvari (Hajdú m.) korsóskemence, fekete edény égetésére: a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) alaprajz (Duma 1963: 10–12. ábra) |
573 |
| 123. | Függőleges kemence tüzelő- és rakodótérrel, tálasedény égetésére, Hódmezővásárhely (Csongrád m.): a) a katlan keresztmetszete; b) tűzjárat az eltapasztott katlan fenekén, felülről nézve; c) a lábak és karpálcák alaprajza; d) a berakott kemence keresztmetszete; e) az alsó sor felülnézete metszetben (a–c) Kiss L. 1914–16: 257, 256; d–e) Kresz 1960a: 336) |
574 |
| 124. | Vízszintes kemence, tüzelőtere alkalmanként edényekből rakott, Ják (Vas m.): a) hosszmetszet; b) keresztmetszet; c) alaprajz (Fábián 1934: 32) |
575 |
| 125. | Vízszintes kemence tüzelőtérrel (boltozatos edényekből épített), Nova (Zala m.): a) keresztmetszet; b) hosszmetszet; c) alaprajz (Duma 1966: 19-21. ábra) |
577 |
| 126. | A kerámia formakincse (Kresz Mária rajza) |
592-593 között |
| 127. | Bögre alakú kályhaszemek. Juliskaháza (Bács-Bodrog m.), 15–16. század (MNL III. 12. nyomán) |
603 |
| 128. | Redukált égetésű, tál alakú kályhaszem. Sümegi vár, 15. század második fele (Kozák K. 1972: 273. l., 7. kép) |
604 |
| 129. | Döri (Sopron m.) vállaskályha rekonstrukciós rajza, Völcsey Lajos elmondása alapján (Újabb forma). (Sabján 1987: 150. l., 37. kép) |
607 |
| 130. | A kályhakészítés eszközei: 1. keretek; 2. derékszögező sablon; 3. sablon a váll és a perem készítéséhez (Sabján 1987: 149) |
609 |
| 131. | Cserepes, Nagykend (Kis-Küküllő m.). (Kós 1972e: 142) |
610 |
| 132. | Négyzet alakú kályhacsempék: a) Balaton-felvidék; b) Zala-Somogy megye (Néprajzi Múzeum, Budapest) |
611 |
| 133. | Téglalap alakú kályhacsempék: a) Székelyföld, 1667; b) Székelyföld; c–d) Kalotaszeg (Néprajzi Múzeum, Budapest) |
612 |
| 134. | Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: 1. nagykalapács (Perőcsény); 2. bunkó (Diósjenő); 3–4. buckó (Ipolytölgyes); 5. bunkó (Szokolya); 6. bunkó (Kóspallag); 7. baszás masli (Szob); 8. macli (Szob); 9. dornyi (Szob); 10. kiütő (Romhány); 11. svégli (Szokolya); 12. kalapács (Bernecebaráti); 13. kézikalapács (Szob, Márianosztra); 14. kézikalapács (Kóspallag). (Hála József rajza) |
626 |
| 135. | Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: 1–8. kőfejtő csákányok (1. Zebegény; 2. Nagybörzsöny; 3. Ipolytölgyes; 4. Kemence; 5–8. Perőcsény); 9. csákánykapa (Hála József rajza) |
627 |
| 136. | Kőfejtő, kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: kőfaragó balták: 1–2. Nagybörzsöny, 4, 10–11. Zebegény; kőfaragó fejszék: 3. Ipolytölgyes, 5. Bernecebaráti; faragócsákányok: 6. Perőcsény, 9. Bernecebaráti; kőművescsákányok: 8. Nagyoroszi, 12. Letkés; beipike: 7. Ipolytölgyes (Hála József rajza) |
628 |
| 137. | Kőfejtő és kőfaragó eszközök a Börzsöny hegységből: hasítószékek: 1–2. Szob; szerszámosládák: 3–4. Kóspallag, 5. Diósjenő; fabunkók: 6–8. Romhány; betűvágóvésők: 9–10. Romhány, 11–12. Diósjenő (Hála József rajza) |
629 |