ÚJDONSÁGOK ÉS HÍREK
2010 - A Lénárd-centenárium éve
2010. nyár
A honlap minden szekciója megújul és bővül.
2010. március 9.
Lénárd születésének 100. évfordulójára emlékezünk. Emléktábla-avatás, könyvbemutató, kiállítás, és vetítéssel-zenével egybekötött beszélgetés a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az alkalomra három könyv is megjelenik: A Typotex kiadónál a Családtörténeteim és az Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában, a Magvető pedig újra kiadja a Római történeteket.
Március 5-én az MTV bemutatja Lynne Sachs filmjét Az utolsó boldog nap címmel, a Bartók rádióban két műsor - a Társalgó és az Irodalmi újság - is megemlékezik a Lénárd-centenáriumról.
2010. február
A Facebook-on megalakul a Hommage à Alexander Lenard/ Lénárd Sándor nevű csoport.
A Lénárd-szeminárium új neve az ünnepségekre való tekintettel Lénárd Társaság lesz, hiszen a több mint 50 fős taglétszámba nem csak kutatók, hanem rajongók, olvasók és szimpatizánsok is tartoznak.
2009.
Elkészült Lynne Sachs 37 perces kísérleti dokumentumfilmje, The Last Happy Day, melyet Lénárd emigráns-sorsa, levelezése William Goodmann-nal és amerikai katonákról szóló háborús témájú elbeszélései ihlettek.
2008. ősz
Megjelenik a Római történetek
olasz fordítása (ford. Zalán Magda, Vajdovics Zsuzsa)
a Ciolfi kiadónál, címe:
Roma 1938-1943. Dialoghi clandestini del tempo di guerra.
2008. április
A Con sordino-sorozat Lénárd Sándor estje a Nádor teremben (Budapest). Lénárd írásaiból Greifenstein János színész olvas fel és Elek Szilvia játszik Bach műveket zongorán.
2007.
Lynne Sachs The Small Ones című 3 perces rövidfilmében idézi meg és aktualizálja Lénárd But their hands remain elbeszélését.
2007. tél
Megjelenik Frederik Gislinge: Winnie the Pooh Songs című szerzeménye.
Crotchet Classico CLASSCD266, Academy of Music's Girls Choir Esbjerg / by Carl Nielsen / Ambrosius Stub / Michael Bojesen. /
Stephen Cronin ausztáliai zeneszerzőt is megihleti ugyanez a téma, műve: Carmina Pu! - Song Company/Roland Peelman. Vox Australis VAST 016-2
2006. november
Robert Hugill Ursi Carmina (Bear Songs) címmel megzenésítette Lénárd latin mackóverseit, ősbemutató a London Concord Singers 40 éves fennállásának ünnepi koncertjén, St. Giles Cripplegate.
2005. ősz
Újra megjelenik
a német DVA kiadónál
Szerb Antal A királyné nyaklánca
Lénárd fordításában.
2005. május.
Németh Gabriella és az OSZK stábja Olaszországban interjút készített Andrietta Lenarddal, a filmfelvétel az OSZK Történeti Interjúk Tárában van.
2005. tavasz
Újra megjelenik
a Magvető kiadónál
az Egy nap a láthatatlan házban.
2005. tavasz
Megjelent két olasz nyelvű tanulmány Lénárd római éveiről (Vajdovics Zsuzsától):
Le "Storie romane" di Sándor Lénárd
Gi anni romani di Sándor Lénárd
2004. december
Újra megjelenik
a Magvető kiadónál
a Római konyha.
2004. július 5.
Felkerült a honlapra az Orgelbuechlein c. verseskötet, Amerigo Tot metszeteivel
2004. január 25.
A Lénárd-honlap ismét bővült a következő anyagokkal:
A Stelzenthaler-eset (Brazíliai anekdota az Irodalmi Újságban)
Lénárd és Storm (Siklós Péter írása)
Apám (LS olasz nyelven írt, kéziratban fennmaradt emlékezésének magyar fordítása)
2004. január 10.
Dr. Gálfi Zoltán (szemináriumunk tagja) a Kopogtató
c. rádióműsorban (Kossuth) Lénárdról
beszélt.
Szerkesztő: Bozsik József
Zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Az interjúról a Magyar Nemzetben a következő
cikk jelent meg:
Lénárd Sándor, Donna Emma orvosa - 2004. január 13. (15. oldal)
Hanthy Kinga
Mindenkinek van az életében iránytű, példakép, akár bevallja, akár nem. Normális világban lehet az szülő, kolléga, barát, valami nagyszerű, távoli ismerős, nem normálisban Oleg Kosevoj, Gagarin vagy Majka. Most még valószínűleg átmeneti korban élünk, mert vannak közöttünk, akik emlékeznek a normális világból való példaképeikre. Gálfi Zoltán gyermekorvos például Lénárd Sándorra, Huszti Péter, Mácsai Pál pedig Mensáros Lászlóra. Róluk hallottunk az elmúlt héten a közszolgálati rádióban, bár fennáll a lehetősége annak, hogy ezek a történetek túlságosan halknak bizonyultak másfajta, hangosabban előadott történetek mellett.
Lénárd Sándort nálunk csak az ínyencek ismerik és szeretik. Igaz, mindössze néhány évet élt Magyarországon, majd Ausztriában, Olaszországban, s végül a legtöbbet Brazíliában, ahol egy Donna Emma nevű falu orvosa volt. Gálfi Zoltán a Kopogtató című műsorban terítette elénk mindazt, amit Lénárd Sándorról mindenkinek tudnia illenék. Hisz csak mellékállásban lett e jeles polihisztor a Micimackó latinra fordítója (Winnie ille Pu), mellette még korának egyik legjobb zenetudósa, klasszika filológusa, négy nyelven író és verselő szerzője, s végül, de nem utolsósorban az őserdők lakóinak gyógyítója. Akinek már szerencséje volt belelapozni bármelyik kötetébe, egy életre a szívébe zárta Lénárd Sándort.
Gálfi Zoltán egyike a Lénárd-szerelmeseknek, de ennél többet is tesz emlékének megőrzéséért és ápolásáért. Összegyűjtött minden fellelhető adatot, így bármikor lelkes és kerek előadást rögtönöz róla, legutóbb éppen Bozsik József szerkesztő mikrofonja előtt, emellett a világháló segítségével összefogja a "Lénárd-örökösöket". Mert szerencsére vannak. Az effajta örökségen pedig, nem úgy, mint az anyagi javakon, nem szokás összeveszni. A szellemi örökség olyan, mint a szeretet: ha sokfelé osztják, csak gyarapszik, nem lesz kevesebb. [...]
2003. november 24-28.
A Kossuth rádióban, 5 részben elhangzik Lénárd Sándor
írása: Apám.
Fordította: Vajdovics Zsuzsa
Rádióra alkalmazta: Salamon István
Felolvassa: Szervét Tibor
A felvételt Gera Csilla és Varga Károly készítette
Zenei szerkesztő: Gebauer Mária
Szerkesztő: Vágó Péter
Rendező: Bognár Mónika
2003. október
Megjelent az
Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában.
LÉNÁRD
Sándor írásai a nyelvekről.
SIKLÓS Péter és TERTS István (szerkesztők)
ISBN: 963 9132 92 5 324 oldal,
B/6, fűzve Ára: 1750 Ft .
2003. március 18.
Hans-Gerd és Kilian Lenard jóvoltából publikálhattuk
Lénárd kedves, kéziratos meséit.
2003. március 9.
A honlap külseje megújul, tartalma bővül: a virtuális
Lénard-szeminárium írásai között
olvasható Lénárd életrajza,
a Max und Moritz fordításának
története, egy esszé Lénárd könyvtáráról, továbbá
letölthető három teljes, német nyelvű
verseskötet: Ex Ponto,
Asche és Andrietta.
2002. tél
A soproni VÁRhely c. folyóiratban megjelenik Lénárd
Apám című írásának második
része (ford. Vajdovics Zsuzsa)
2002. december
A Duna TV közvetíti Gálfi László és
Kórody Ildikó dokumentumfilmjét Lénárdról.
2002. október
Újra megjelenik a Magvető kiadónál
a Völgy
a világ végén,
a Függelékben
Siklós Péter fordítása.
2002. nyár
A soproni VÁRhely c. folyóiratban megjelenik Lénárd eddig ismeretlen,
olasz nyelvű emlékező írása Apám címmel
- első rész (ford. Vajdovics Zsuzsa)
2001.
A honlapon meghallgatható illetve letölthető az egyetlen
ismert hanganyag Lénárd Sándortól (mp3 formátumban).
2000.
A Petőfi Irodalmi Múzeumba megérkezik a Lénárd-hagyaték magyar vonatkozású része, kérésre hozzáférhető, kutatható.
Felkerül a MEK-re a Lénárd Sándor honlap.