|
|
|
|
|
 |
3. RÉSZ - TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK Multimediás digitális szolgáltatások Összefoglaló Témakör Ez az útmutató olyan könyvtári szolgáltatásokat ismertet, amelyek multimédiás digitális eszközöket alkalmaznak. Stratégiai kérdések Az EU és a nemzeti kormányok könyvtár politikája növekvő mértékben ad alkalmat a könyvtáraknak, hogy megbirkózzanak a digitalizálás és multimediás szolgáltatás problémájával. Ennek a politikának alakítói és a közkönyvtárak vezetői szerte Európában fel kell, hogy becsüljék, hogy milyen mértékben szükséges a multimédiás szolgáltatásokkal való ellátás üzletében részt venniük, amelyeket részben vagy egészben elektronikusan házhoz szállítanak, és ennek megfelelően alakítják ki stratégiájukat. A könyvtárak számára kihívást jelent, hogy miképpen építsék be az új technológiát a hagyományos könyvtári szolgáltatási modellbe, ahová nem vonnak be fizikai tételeket, és így pl. nem illesztik bele a meglevő beszerzési és terjesztési modellbe. Szükséges a személyzet továbbképzése és új eszközgazdálkodás kifejlesztése. Gyakorlati javaslatok Azok a területek, amelyekre a jó gyakorlati kérdések vonatkoznak, az alábbiak:
JÖVŐBENI TERVEK Az elektronikus könyveket stb. és más elektronikus eszközöket teljes méretékben integrálják a könyvtári gyakorlatba, és ez megkönnyíti a közönségnek a használatot, a könyvtáraknak pedig az ellenőrzést. Közkönyvtárak azt tapasztalhatják, hogy a felhasználók növekvő mértékben nem látogatják a kiszolgáló helyeket, illetve nem találkoznak közvetlenül a személyzettel. A kölcsönzési szolgáltatás nagy százalékban automatizálttá válik, és csak a katalóguson keresztül történik. Mint a bankok, a könyvtárak is úgy találhatják, hogy az automatizálás ésszerűsítést és új berendezésekkel való ellátást von maga után.
Témakör Földrajzi információs rendszerek Stratégiai kérdések Az IST program kifejezetten támogatja a jó minőségű, anyagilag megengedhető, általános érdeklődésre számot tartó szolgáltatásokat és az elektronikus Európa akció terv előmozdítja az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az Európai Bizottság Nevelési Szoftver és Multimédia Munkacsoportjának Jelentése egy olyan ajánlást tartalmazott, hogy minden közkönyvtárnak ingyenes hozzáférést kell biztosítania a multimédiás eszközökhöz úgy, hogy az állampolgárok élvezhessék az információs szolgáltatásokat, művészeti és kulturális tevékenységeket, a nevelési és képzési eszközöket. Speciális nemzeti stratégiai megoldások, mint a Peoples' Network (Lakossági Hálózat) az Egyesült Királyságban magukban foglalják ezeket és törekednek ezek megvalósítására. A közkönyvtárak erős, modern hagyománnyal rendelkeznek a nem nyomtatott formátumokhoz való hozzáférés biztosítására. A LibEcon2000 Millennium felmérés azt mutatja, hogy 1998-ban az audio-vizuális tételek teljes állománya az európai közkönyvtárakban 1,233 millió (a teljes készlet 5,2%-a). A nyomtatott, multimédiás állományok és az Internet eszközökhöz való hozzáférés közötti arányok gyorsan tovább változnak, amióta új szempontok merülnek fel a könyvtárak jövőbeni szerepéről inkább 'virtuális', mint fizikai eszközök rendelkezésre bocsátása tekintetében. A digitális tartalom felé közeledésnek hatása lesz a könyvtárakban megfelelő hely felszabadítására, mivel a felhasználók személyi számítógépeket és egyéb berendezéseket igényelnek helyszíni használatra. A közkönyvtárak könyvtár-politikusainak szerte Európában fel kell becsülniük, hogy milyen mértékig szükséges bekapcsolódniuk a multimédia szolgáltatásokat nyújtó üzletbe, amelyeket részben vagy egészben elektronikusan házhoz szállítanak és ennek megfelelően alakítják stratégiájukat. . A közkönyvtárak, múzeumok és irattárak saját maguk birtokolnak és hoznak létre bizonyos digitális vagy multimédiás tartalmat gyakran speciális helyi gyűjteményekben, amelyek újságokat, fényképeket, térképeket, kéziratokat, hangfelvételeket (pl. szóbeli történelmet), helyi művészeti gyűjteményeket és filmet vagy videokazettát tartalmazhatnak. Lásd a digitalizálást a digitalizálásra vonatkozó irányelveknél. A 'virtuális' Internet (pl helyi vagy tematikus) eszközeinek gyűjteményei, csomagjai kis költséggel létrehozhatók és ez egy módja a könyvtárak hagyományos funkciói kiterjesztésének (lásd a 2.1 pontot az ezzel kapcsolatos további információkra vonatkozóan). Vonzó lehet a nagy, hosszú időre visszanyúló, gazdag hagyományú, dokumentált történelemmel rendelkező országok számára, hogy szerzői joggal nem védett gyűjteményekre koncentráljanak, és ezáltal minimálisra csökkentsék annak szükségességét, hogy IPR problémákkal foglalkozzanak. Mindamellett, ha a közkönyvtáraknak, múzeumoknak és archívumoknak hosszú távon versenyezniük kell, mint tartalom szállítóknak, amelyek szolgáltatásokat nyújtanak kiterjedt hálózatukban, teljes mértékben meg kell állapodniuk a szerzői jogokkal védett tartalmak újra történő felhasználásának, átcsoportosításának engedélyezéséről a szerzői jogokat birtokló közösséggel (lásd a szerzői jog fenntartását és jogi kérdéseket) is. A könyvtárosnak fontos szerepe van, mint a multimédiás eszközök kiválasztójának, szervezőjének és mint a felhasználók irány mutatójának. A könyvtáros szerepének egy része, hogy rendet teremtsen az internet bőséges anarchiájában, és jó minőségű közkönyvtári szolgáltatást hozzon létre, amelyhez távolról hozzá lehet férni. Kihívást jelent a könyvtárak számára, hogy integrálják az új formátumokat a hagyományos szolgáltatási modellbe, amelyek nem tartalmaznak fizikai tényezőket, és így pl. nem illeszkednek a jelenlegi beszerzési vagy forgalmi modellhez. A szakgárdának további képzésére lesz szükség, és új eszközkezelési modellt kell kifejleszteni. A közkönyvtárak növekvő mértékben azt tapasztalhatják, hogy a kölcsönzők már nem látogatják a szolgáltatási helyeket, és nem találkoznak a könyvtárosokkal. A kölcsönző szolgáltatások nagy százalékban automatizálttá válhatnak, és csak az adattáron keresztül történnek. A bankokhoz hasonlóan a könyvtáraknál is az ilyen automatizálás ésszerűsítést és új berendezésekkel történő felszerelést hozhat magával. Váltás multimédiás szolgáltatásokra - lásd - a kötvényesítés-t Gyakorlati javaslatok A multimédiás eszközök hozzáférhetőségének biztosítása minden felhasználó részére beleértve a rokkantsággal élő embereket is kulcskérdés, lásd a rokkantság-ot. A közkönyvtáraknak biztosítaniuk kell a használhatóságot beleértve a könnyű tájékozódást, keresést, segítséget és működő kapcsolódásokat. Infrastruktúra A közkönyvtárak hatékony multimédiás szolgáltatása sávszélességet és a távközlési szolgáltatókkal való partnerséget kíván, hogy biztosítsák a megfelelő sávszélességhez való hozzájutást a szolgáltatás nyújtásához. Lásd elosztó csatornák. A könyvtáraknak szükséges gondoskodniuk megfelelő számú személyi számítógépről és nyomtatóról és egyéb berendezésekről, hogy lehetővé tegye használóiknak a multimédiás eszközökhöz való hozzájutást a könyvtáron belül. Formátumok és szabványok A szabványok azonosítása és alkalmazása
kritikus terület. A digitalizálásra vonatkozó szabványok léteznek vagy
készülőben vannak számos területen, pl. műszaki szabványok adatrögzítésre
és Internet eszközök Az Internet multimédiás környezetet nyújtó szolgáltatás pihenés és a művészetek élvezésére, a képzelet gyakorlására, a gondolatok feltárására, valamint az információk, hírek és nevelési eszközök használatára. Az Internet a közkönyvtár minden szolgáltatására tud valamit kínálni, nemcsak utánanézést és tájékoztatást. Amint a könyvtárak elkezdik az Internethez való hozzáférést nyújtani, számos működtetési kérdéssel kerülnek szembe: A könyvtárak hagyományosan elkerülik a pornográf vagy faji gyűlöletre izgató anyagot. A könyvtáraknak tudatában kell lenniük azoknak a kockázatoknak, hogy a gyermekek ilyen anyagokkal találkozhatnak az Interneten. A szűrés vagy letiltás olyan folyamat, amely megakadályozza a helyekhez történő hozzáférést. Szűrő szoftvert azért alkalmaznak a könyvtárakban, hogy megakadályozzák az Internet használókat pornográf vagy egyéb sértő helyekre történő jutásban és meggátolják a gyerekeket, hogy azokat véletlenül megtalálják. Internet Szolgáltatások: a könyvtár használóinak elérhető terjedelem. Szűrés. A szűrés és osztályozás minden módszerének jó áttekintése, és értékelése található a Diffuse web-oldalon. Sok, a kereskedelemben kapható szűrő szoftver van a piacon. Sok web-hely felsorolja azokat , lásd pl. http://www.electronic-school.com. %20netprotect/egy projekt olyan szűrő szoftver létesítésére, melynek nyelve nem angol. Némely törvényes összeállításban a szűrő szoftver használata egyúttal egy szerződést is tartalmaz a könyvtár használóival hogy ők és különösen gyermekeik nem lesznek kitéve ártalmas vagy sértő Internet anyagnak. X könyvtáros abban a helyzetben van, hogy garantálja ezt, és azoknak a termináloknak a használóival, amelyeken ez a szoftver telepítve van, tudatni kell annak hiányosságait. Másrészt némely törvénykezés Európában, amint némely az Egyesült Államokban is, nem engedi meg az Internet cenzúrázását. Elfogadott Használati Irányvonal (AUP) távol áll attól, hogy foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel a könyvtárban: az ilyen irányelveket tudatni kell mind a személyzettel, mind a közönséggel és összhangban kell lennie az országos irányelvekkel, amelyeket ahogy azt a könyvtárosok egyesülései előírják. Lásd Earl által kiadott tanulmány: Elfogadott Internet Használati Irányvonal Letöltés Anyag letöltése az Internetről a számítógép merevlemezére biztonsági kérdéseket vet fel, pl. vírusveszélyt. Sok könyvtár csak olyan hajlékonylemezre történő letöltést enged meg, amelyet ő ad el, formázott és vírusmentessége ellenőrzött, vagy pedig a felhasználónak alá kell vetnie hajlékony lemezeit vírus-ellenőrzésnek. Nyomtatás Sok könyvtár megfizetteti a nyilvánosan hozzáférhető személyi számítógépeiről történő nyomtatást. A nyomtatás ellenőrzésének és a pénz beszedésének legegyszerűbb módja egy bizonyos fajta központi nyomtató szoftver alkalmazása és a nyomtatás központosítása a személyzet által ellenőrzött nyomtatókra. Szoftver További szoftver lehet szükséges bizonyos szolgáltatásokhoz, mint a letöltés és játékok. Ilyen Bedugaszolható kártyák magukban foglalhatják az Acrobat, Flash, Macromedia, VRML és Real Audio programokat. Ezek némelyike igen gyakori frissítést és némelyik, különösen azok, amelyek audio és video anyagok letöltésére alkalmasak, szélessáv-igényesek, és hosszú letöltési időt igényelnek. Fejhallgatókról is gondoskodni kell, ha hangfájlok letöltése megengedett. Előjegyzés A legtöbb könyvtár előjegyzési rendszert fog üzemeltetni. Meg kell fontolni az ülések hosszát, az ülések számát naponta/hetente, amit ugyanaz a személy jegyeztet elő, előjegyzési rendszereket, és hogy ki a megfelelő előjegyzések végzésére. Segítségnyújtás A segítségnyújtás színvonala, amit nyújtani fognak a számítógép használóknak. A könyvtárak elhatározhatják, hogy nyílt tanulási csomagokat nyújtanak, útmutató online oktató program-csomagokat, csupán bevezető segítséget adnak az embereknek induláshoz, vagy pedig teljeskörű képzési tanfolyamokat ingyenesen vagy díjazás ellenében http://www.istar.org/ Elektronikus levelezés Az e-mail fontos eszköz keresésére és kapcsolat létesítésére pl. egész életen át tanulók számára. A felhasználóknak saját személyre szóló fiók létesítésének engedélyezése adminisztratív és pénzügyi kérdéseket vet fel. Mindamellett sok könyvtár ingyenes hozzáférést engedélyez web-alapú e-mail-hez, mint amilyen a Hotmail. Ezek valós időben dolgoznak. Üzeneteket kapnak és válaszolnak meg olyan emberek, akik ugyanabban az időben online vannak a csevegő szobában. Igen hasznos információ-források lehetnek, bár néha potenciálisan káros anyaggal és 'számítógép rabsággal' társulhatnak, a csevegő vonalak minőségellenőrzésének vagy a közbeavatkozásnak szükségességét veti fel. Hasonló megfontolások vonatkoznak a számítógépes játékokra az Interneten. Az elektronikus könyv olyan kifejezés, amely szöveget vagy monográfiát jelöl, amely elektronikus formában áll rendelkezésre, pl. egy a világhálón kiadott regény vagy novella, és letölthető szövegszerkesztőben levő fájlként.
Az elektronikus könyveket a szervezetek széles skálája jelenteti meg beleértve a bevezetett és újonnan szakosodott kiadókat. Az elektronikus formában hozzáférhető könyvek az ingyenességtől az olyan árig terjednek, mint ami a nyomtatott könyvével azonos. A nagyobb online könyvkereskedőktől, mint az Amazon és Barnes & Noble-től vehetők meg. Az elektronikus könyv kifejezés növekvő mértékben speciálisan olyan szövegekre vonatkozik, amelyek elektronikus könyvet olvasó használatát igényli, egy erre a célra szolgáló elektronikus olvasó berendezését. Jelenleg három általános típus kapható:
Mindegyik elektronikus könyvolvasó berendezés másféle technikai megoldást alkalmaz. Következésképpen a most kiadott elektronikus könyveket számos különféle formátumban jelentetik meg. A Nyílt Elektronikus Könyv Fórum http://www.openebook.org/ ezt a kérdést tárgyalja és megkísérel egységes elektronikus könyv szabványt kialakítani. Az egyik mód arra, hogy a könyvtár használóknak lehetővé tegyék az elektronikus könyvekhez való hozzáférést, elektronikus könyvolvasó berendezések közreadása számos szöveggel feltöltve, amelyeket az online hozzáférhető katalógusban (OPAC-ban) katalogizálva vannak lásd az integrált könyvtári rendszereket és a szolgáltatások átalakítását. Az elektronikus könyv olvasó berendezésnek kölcsönzési idje van és vissza kell szolgáltatni. A könyvtár használó nem tölthet le személyesen könyveket az elektronikus könyv olvasó berendezésre vagy olvashatja a könyvtár könyveit a saját olvasó berendezésén. Az elektronikus könyv olvasó berendezések egyre inkább mindennapi módon hozzáférhetőek, a könyvtárak egyszerűen kölcsön fogják adni az elektronikus könyveket a használóknak, hogy saját elektronikus könyv olvasójukon olvassák azokat. A használóknak már nem kell fizikailag belátogatniuk a könyvtár szolgálathoz könyvkölcsönzés vagy visszaszolgáltatás céljából. A megjelenő kiadói- könyvtári engedélyezési modell - lásd a jogi kérdések-et is: 'egy vásárlás, egy kölcsönzés' : egy elektronikus könyvet sokszor kölcsön lehet adni, de egy időben csak egy olvasó kölcsönözhet egy 'példány'-t. A közkönyvtárak afelé tartanak, hogy puszta óvatosságból vásárolják a legtöbb könyvet. Egy elektronikus könyvgyűjtemény elmozdulást jelenthet az 'éppen időben' modell felé, amelynél az olvasók kívánságai kérésüktől számított néhány percen belül teljesülnek. Egyéb potenciális előnyök az olyan költségmegtakarítások, mint a kiadók terjesztési és anyagköltségei, amelyek alacsonyabb árak formájában átkerülnek a könyvtárakhoz. A nyomtatott formától eltérően az elektronikus könyvet nem szükséges puha és kemény fedőlapokkal venni, nem kellenek speciális nagybetűs kiadások, vagy nem kell kicserélni azokat elhasználtságuk miatt. Az elektronikus könyvek mindamellett még gyermekcipőben járnak. Sok könyvtár, amely kipróbálta azokat, fárasztónak találta és lehet, hogy az elektronikus könyvek a technológia olyan példáját jelentik, amelyek korlátozott vonzerővel rendelkeznek a közönség felé. Az elektronikus könyvekkel való ellátás gondokat okozhat magántitok kérdéseiben, lásd jogi kérdések.
Az elektronikus sorozatok nagy általánosságban úgy határozhatók meg, mint bármely újság, magazin, elektronikus magazin, internetes magazin, hírlevél vagy elektronikus sorozati kiadvány, amelyek Interneten keresztül elérhetők. Az elektronikus sorozatok már kérdést vetnek fel a közkönyvtárak számára a világháló alapú újságokhoz és folyóiratokhoz való ingyenes hozzáférés, valamint a fizetésköteles teljes szövegű CD-ROM-ok és Web-közlemények által. Jelenleg két fő formátum létezik: Az e-mail alapú elektronikus sorozatok tipikusan egyszerű szöveget alkalmaznak és rendszerint hírlevélként jellemzik őket. A felhasználók e-mail üzenetben 'fizetnek elő' és a hírlevelet közvetlenül levél-fiókjukba továbbítják. Web-alapúak. Jelenleg a legtöbb elektronikus sorozatot Web lapokon keresztül teszik elérhetővé vagy HTML-t or PDF-et használnak. Ezek elektronikus napilapokat foglalnak magukban. A növekvő számnak nincs nyomtatott egyenértéke. Az elektronikus sorozatokat vagy közvetlenül szállítják a kiadók, vagy olyan gyűjtő szolgálatokon keresztül, mint az OCLC vagy EBSCO, amelyek hozzáférést biztosítanak és kezelik az elektronikus sorozatok nagy választékát a könyvtár részéről, feleslegessé téve azt, hogy a különböző újságok kiadóival egyedi engedélyek soráról és árakról tárgyaljanak. Ahol egy elektronikus újságot a szolgáltató szerverein tartanak, a kiadókkal kötött szerzői jogi megállapodások szerzői jogi megállapodások korlátozhatják a hozzáférést és használatot. Fontos meggondolni, mit tartalmazzon a fizetési mód: némely szállító mind nyomtatott, mind elektronikus előfizetést megkíván. Minta engedélyek rendelkezésre állnak, amelyeket a könyvtárak használhatnak a tárgyalások kiindulópontjaként, lásd a copyright & legal issues-t is. Az elektronikus sorozatok felé mozdulás védelmi problémákat okozhat. Másolt sorozatoknál a könyvtáraknak általában joguk van régebbi számok megtartására. Az elektronikus sorozatoknál általában nem ez a helyzet és a könyvtáraknak biztosítaniuk kell, hogy engedélyük vonatkozzék a 'régi' számok megtartására, ha fenn akarnak tartani egy visszafelé való keresési lehetőséget. A könyvtárak szembetalálhatják magukat egy olyan nyomással, hogy ésszerűsítsék a nyomtatott állományt, hogy igazolják/módjuk van az elektronikus változatok irányába elmozdulni. Ez néha meglepően bonyolult lehet, különösen ott, ahol az elektronikus állományok 'csomag'-ban vannak együtt különböző csomag mennyiségek részeként. Az Egyesült Információ Szolgáltató Bizottság (JISC) az Egyesült Királyságban számos együttműködő vásárló rendszert működtet felsőoktatási könyvtárak és némely közkönyvtár számára, amelyek szintén megkezdik az együttműködést helyi, regionális vagy tematikai alapon elektronikus tartalom engedélyezésére, lásd a Csomagok-at (Clumps). Némelyik közkönyvtár elkezdi a multimédia tartalmat - elektronikus könyveket, elektronikus sorozatokat stb. honlapjukon keresztül távoli felhasználóknak rendelkezésre bocsátani. Hogy az engedélyben szereplő korlátokat betarthassák, a felhasználóknak általában könyvtári tagoknak kell lenniük, és valamilyen módon, talán PIN-kód segítségével hitelesíttetniük kell magukat, hogy hozzáférjenek az anyagokhoz, lásd a hitelesítés-t (authentication).
Habár a megfelelő sávszélesség rendelkezésre állása kérdés a jó minőségű, digitális video számára, azok jó internet-csatlakozással már nézhető, letölthető videot biztosítanak. A sávszélesség úgy határozható meg, mint valami áramlás 56 kb-ot meghaladó sebességgel, de a sebesség felmehet 700 kb-ra vagy azon is felülre. Közvetlen Internet hozzáférésnek ISDN vonallal, kábel, modem vagy T3 csatlakozással (vagy jobbal) biztosítania kell a legtöbb video anyag elérését. Video létrehozható, tárolható, és átadható az alábbi programokkal:
A kiemelkedő, új W3C szabványok, mint az SMIL (Synchronized Multimedia Integration) és a WebCGM használata megfontolandó. Ez két vagy több különböző helyszínen levő embernek lehetővé teszi, hogy lássa és hallja egymást és néha együtt dolgozzanak számítógépeiken keresztül. Az már fontos hozzájárulás a problémák megoldásához pl. a távtanítás, lásd a tanítás-nál (education) is. Közkönyvtárak számára a videokonferenciák tartása segíthet az életen át tartó tanulásban mind a személyzet, mind a közönség részére, lásd az életen át tartó tanulás (lifelong learning ) támogatásában is és szociális tartalmú hozzáférést biztosít lásd a szociális bennfoglaltságot (social inclusion) is és mint az ágazati/fiók kapcsolat és közösségi többlet eszközét. Hardverre, szoftverre és sávszélességre mind szükség van videokonferenciák tartásához. A videokonferenciák alapvető kellékei (ingredients) a kamerák, mikrofonok, hangszórók, munkahelyek, nagysebességű kapcsolat, video kliensek és lehetőleg behuzalozott konferencia terem.
Földrajzi Információs Rendszerek (GIS) A könyvtárak által tanúsított érdeklődések és online rendszerek közül soknak középpontjában földrajzi kérdés áll pl. 'hol van...' ; 'hol találhatom...' ; 'van valamilyen..-ban' ; 'ki lakik ...-ban' . Utca- és ország-térképek, választói jegyzék, időjárási térképek, műhold képek és környezeti információk részei azoknak az eszközöknek, amelyek alkalmazhatók ilyen kérdések megválaszolásához. A Földrajzi Információs Rendszerek olyan programok, amelyeket az ür vagy földrajzi koordináta adatok elfogására, kezelésére és bemutatására terveztek. Komplex tervezési és vezetési problémák megoldására használják, valamint papíron levő térképek tárolására és megőrzésére is. A GIS-ben rejlő lehetőség az információ szervezési módjának javítására, kezelésére és bemutatására akkor érzékelhető, ha meggondoljuk, hogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kormányok által gyűjtött adatok 80%-a földtéri vonatkozású. A földtéri képek és grafikák számítógépen történő kezelésére két alapvető struktúra létezik: Pixelekben megjelenő raszter képek, amelyek mindegyikéhez egy érték van társítva, pl. szín, magasság vagy azonosítási szám. Raszter kép digitális szkenneléssel állítható elő. Pontok és vonalak formájában megjelenő vektor adatok, amelyek geometrikusan vannak társítva. A pontok tárolása kordináták segítségével történik, míg a vonalak pontpárokként. A vektor adatokat valamilyen mérési módszerrel kell összegyűjteni. Sok online vagy internetes eszköz kereshető GIS illesztőprogrammal rendelkezik. Habár a közkönyvtárak számára az építőelemek saját, helyi GIS-alapú szolgáltatásainak kiépítéséhez még viszonylag bonyolultak, ez megvalósíthatóbbá válik, különösen a szélesebbkörű szolgáltatás, a teljes helyi hatóság technológiai és engedélyezési környezetének összefüggésében. A technológia túlhaladott az információk puszta digitálális tárolásán, amelyek 2D papíron levő térképen találhatók, és most vannak adatsorok, amelyek csak digitális formában létezhetnek. . Összes funkcióval rendelkező GIS illesztőprogramm megtervezése rendszerint szoftver elemeket és adatokat (felhasználói szoftvert, alaptérképeket) kíván és figyelmet a helynevek terminológiájának ellenőrzésére (pl. helységnévtár), valamint kapcsolódást és ellenőrzött jelmagyarázat készletet (postai irányítószámokat, rács hivatkozásokat stb.) azokra a helyekre vonatkozóan. Némely térképeszeti szolgáltatás ingyenesen elérhető országos vagy európai szinten az interneten pl. Multimap. Minthogy mind több földrajzi és térképészeti adat megy át elsődlegesen digitális formában, a könyvtárosok meg kell, hogy ragadják a buzdító lehetőséget GIS szolgáltatásra és támogató hsardverre a közönség felé. Azonban van egy sor kérdés, amelyeket a könyvtárosoknak számba kell venniük: A GIS működéséhez szükséges hardvernek nagyteljesítményűnek kell lennie, mivel a GIS adatkészlete naggyá kezd válni, és minél nagyobb a számítógép, annál kevesebb időt igényel az eredmények kiszámítása és kijelzése. Szélessávú hálózatra és internet csatlakozásra lesz szükség ugyanazon okokból, lásd a szállító csatornák-at (delivery channels). Nagy monitorok kívánatosak, plottereket és nyomtatókat kell beszerezni. A technológia rohamos fejlődése az elavult hardver folyamatos cseréjét fogja jelenteni és ezt költségvetésileg biztosítani kell. A személyzetet majd be kell tanítani vagy speciális személyzetet kell toborozni, mivel a közönség segítség nélkül csak a leginkább alapfokon levő GIS alkalmazásokat lesz képes használni. VRML/3D tartalom Háromdimenziós virtuális valóság (VR) 'repül át' és modelleket alkalmaznak, pl. eltűnt vagy rommá vált épületek rekonstrukciójára vagy egy hajdani táj egész területének szimulálására. Ezen a téren szabványok kidolgozása folyik, a kompatibilitás a VRML 97n specifikációval és az X3D-vel, mihelyt véglegesítik, úgy tűnik, fontossá válnak. Hang Audio eszközök MP3, RealAudio, WAV vagy Sun AU formatumok tulajdonjogát használva hozhatók létre, tárolhatók és szállíthatók . Távszolgáltatás Jelenleg szokásos, hogy egy könyvtár rendelkezik web lappal, de még eltelik némi idő addig, amikor a könyvtár ténylegesen web hely lesz. Mindamellett a könyvtárak olyan állapot irányában dolgoznak, amelyben a könyvtár minden szolgáltatása a világhálón át elérhető lesz. Pl. a könyvtári tagok lekérdezhetik a katalógust, könyveket foglalhatnak le, megtekinthetik saját nyilvántartó lapjukat a rendszeren. A könyvtárak növekvő mértékben ajánlanak hozzáférést adatbázisokhoz, és előfizetéses szolgáltatásokat a webhelyen keresztül. Az e-mail használata most lehetővé teszi a felhasználónak, hogy szakmai érdeklődéseket tegyen helyi könyvtáránál, sőt egy másik könyvtárnál, lásd a szolgáltatások hozzáigazítását (tailoring of services). Elektronikus sorozatok és elektronikus könyvek szintén elérhetővé tehetők a web helyen keresztül. A jövőben számolni lehet olyan helyzettel, hogy a használóknak csak akkor kell bemenniük a könyvtárba, ha olyan dokumentumokat stb-t vesznek át, amit előzőleg online azonosítottak és megrendeltek vagy ha rendezvényeket látogatnak. Lásd a portálok-at, eszköz leírások-at és virtuális kézikönyvtárak-at (portals, resource description and virtual reference libraries) is. A vezetés tájékoztatása Ugyanilyen módon a könyvtárak felelősek a fénymásolt anyagokért, amelyeket hozzáférhetővé tesznek, képeseknek kell lenniük folyamatosan ellenőrizni a multimédiás tartalom használatát és arról beszámolni, lásd a Teljesítési intézkedések-et (Performance measures). JÖVŐBENI TERVEK A jövőben a legtöbb elektronikus könyvet inkább PDA-kból vagy hasonló berendezésekből fogják olvasni, mint kizárólagos célberendezésekből. Titkos kódokkal majd információkat visznek be a rendszerbe, a dokumentum kölcsönzési idejéről, hogy megakadályozz egy másik olvasóhoz való bemásolást, automatikusan törli a könyvtárt használók elektronikus könyvet olvasói közül a kölcsönzési idő végén, amikor az ismét hozzáférhető lesz a könyvtár katalógusából. Nem lesznek büntetési díj fizetési felszólítások kölcsönzési idő túllépése miatt. Az olvasók bárhonnan kölcsönözhetnek és adhatnak vissza könyveket Internet hozzáférés segítségével és bármikor, nappal vagy éjszaka. Ez a fajta szolgáltatás jelentős hatással lesz a helyhez kötött vagy mobil könyvtári szolgáltatások számára. Az olvasók következő generációja valószínűleg mind a hangot, mind a videot támogatja. Minthogy a film és audio anyagok digitális (DVD és MPG) formába kerülnek, a könyvtár képes lesz audio/vizuális gyűjteményéből tételeket digitálisan kölcsönadni. A felhasználóknak nem lesz szükségük arra, hogy felkeressék a könyvtárt a legújabb album vagy video kölcsönvétele céljából, hozzájuthatnak a könyvtár online katalógusa révén. A könyvtári rendszereket szállítók a multimediás eszközöket integrálják a forgalmi rendszerbe vagy újfajta rendszer integrálókat (integrators). A jövőben a könyvtárosoknak egyszerűen bejegyzést kell tenniük a szállító web helyén, megvásárolni az eszközt, letölteni egyenesen a könyvtár katalógusára és aztán kiadni a könyvtár használónak. LINKEK
Franciaország Irányelv multimediás dokumentumokhoz és tartalmakhoz a könyvtárakban: http://www.addnb.org/fr/guide/index.htm Németország A nagyobb könyvtárak némelyike Németországban online - multimédia-anyagokat ajánl. Düsseldorf http://www.duesseldorf.de/kultur/buecherei/ Köln http://www.stbib-koeln.de/suche.htm Dortmund http://g2.www.dortmund.de/inhalt_externe/bibliotheken/datenbanken/index.htm Berlini Központi és Regionális Könyvtárak - Link Gyűjtemény. http://www.zlb.de/linksammlungen/index-e.htm Svédország Mölndal Városi Könyvtár Szisztematikus Link Katalógus. http://www.molndal.se/bibl/subject.htm Egyesült Királyság EARL (Elektronikus Hozzáférés az Eszközökhöz a Könyvtárakban) Az EARL kiadási dokumentumok sorozatát gyártja a közkönyvtárak számára, részben multimédiás kiadványokat, mint az internet szolgáltatások, elektronikus könyvek, digitalizálás, elektronikus tartalom és szolgáltatások kezelése, terhelés és internetes szolgáltatások stb. http://www.earl.org.uk/policy/ A nof-digitalizálási program Támogatja a digitális eszközök jelentős részének létrehozását, amely valódi támogatást nyújt az élethosszig tartó tanulásban egy új kulturális hálózati térben. Ez a dokumentum néhány megegyezés szerinti megközelítést ajánl, hogy hogyan hozzák létre ezeket az eszközöket és teszik elérhetővé. http://www.peoplesnetwork.gov.uk/content/technical.asp National Geographic Data Framework (NGDF) http://www.askgiraffe.org.uk/index.html USA Algonquin Area Public Library, USA Példa közkönyvtárra, amely interaktív hivatkozási szolgáltatásokat nyújt. Hasznos FAQ arról, hogyan kezeli ezt a szolgáltatást, ami a Web helyen elérhető. |
|
|
|
|
|
 |
|