|
|
|
|
|
 |
3. RÉSZ - TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK Fejlesztések az integrált könyvtári rendszereknél Összefoglalás Témakör Számos funkció jelenleg az integrált könyvtári rendszerek moduljaként érhető el az alapfunkciókkal kapcsolatban és azokon túlmenően, az új technológia hatásaként az alapfunkciókra. Stratégiai kérdések A könyvtár-vezetőknek figyelembe kell venniük az integrált könyvtári rendszerek fejlett változatainak költségeit összevetve költségvetésük más tényezőivel. Az új technológia különösen az első fázisokban drága, de csökkentheti a személyzet költségeit. Lehetséges, hogy a jelenleg alkalmazott technológia rövidesen elavulttá válik. Az integrált könyvtári rendszerek (ILS) Európa sok részén nem számítanak új fejlesztésnek. A jelenleg általánosan alkalmazott modulok az alábbiak:
Gyakorlati javaslatok Az ILS területén történő újítás a lényeges 'alapvető modulok'-on túlmenő szolgáltatások fejlesztéseire vonatkozik az alábbiak szerint:
A könyvtárosoknak ismerniük kell a Rádiófrekvenciás Azonosítás (RFID) területén levő technológiai fejlesztéseket, amelyek radikálisan érinthetik egy integrált könyvtári rendszer alapfunkcióit is és egyéb könyvtári rutin feladatokat beleértve az alábbiakat:
Ezek az újítások az első alkalommal lehetővé teszik a könyvtár használóinak könyvek kölcsönzését és visszaadását aa könyvtári alkalmazottak segítsége nélkül. Ez érintheti aszemélyzet alkalmazási és toborzási rendszerét a közkönyvtárakban, de a technológia bevezetése olyan korai stádiumban van, hogy még nem számszerűsíthető. Jövőbeli tervek Az új technológia még fejlesztés alatt áll és valószínűleg olcsóbb és hatékonyabb lesz a közeljövőben. Lehetséges, hogy a fent felsoroltakon felül a könyvtárat több szempontból érinti. Például kombinálható memória-kártya technológiával a kis tartozások kifizetésének felgyorsítása érdekében és mentesíti a könyvtárat az olvasók azonosításának problémáitól. Témakör Az ebben az útmutatóban levő kérdések az alábbiakat tartalmazzák: Hanggal kapcsolatos újítások és távüzenetek Automatikus raktározási és vissszakeresési rendszerek Könyvtárközi kölcsönzések és dokumentum ellátás Helyi információ kezelés digitális formában Információs rendszerek kezelése Kutatja a Rádiófrekvenciás Azonosítás (RFID) alkalmazását is hagyományos modulokon. STRATÉGIAI KÉRDÉSEK Az útmutató ebben a részében tárgyalt kérdések a könyvtárak gazdálkodásának problémái és többnyire nem tartoznak a kormány vagy nemzetközi szervezetek, mint az EU témái közé, kivéve, hogyminden nyilvánosan alapított testület kiemelkedő kötelessége, hogy a legjobban hasznosítsákpénzüket, amelyet közszolgálati feladatok ellátására kapnak. Erre való tekintettel a könyvtárak nehéz választások előtt állnak:
Egy Integrált Könyvtári Rendszer koncepciója semmi esetre sem új, és néhány könyvtárnak második vagy harmadik rendszere van, de egy rövid áttekintés hasznos lehet. Egy integrált rendszerben egy rekord van egy könyvről, amit a megrendeléskor hoztak létre és katalogizáláskor egészítettek ki. Amikor kikölcsönözték, a kölcsönző adatait hozzátették a könyv adataihoz. Az alap modulok rendszerint az alábbiak:
Ennek a rendszernek számos előnye van:
Ez azútmutató néhány olyan kérdést vizsgál, amelyek az Integrált Könyvtári Rendszer széleskörű fejlesztéseivel kapcsolatosak, és mostanában váltak és válnak lehetővé, és amelyek - miközben kereskedelmileg elérhetők - még fejlesztési fázisban vannak. Ezek az alábbi formákat öltik:
Gyakorlati javaslatok Az Integrált Könyvtári Rendszer hagyományos funkcióit fent vázoltuk; de sok könyvtár most igényli és várja a további kiegészítő modulokat:
Web által hozzáférhető OPAC A legtöbb Integrált Könyvtári Rendszernek (ILS-nek) lesz online nyilvánosan hozzáférhető katalógus (OPAC) modulja és ahol az OPAC-ok már nem elérhetők, az azokról való gondoskodás elsődleges szempont. Sok könyvtár elérhetővé teszi katalógusait a világhálón keresztül a távoli kereséshez és a legtöbb Integrált Könyvtári Rendszer szállítónak van egy ezt lehetővé tevő modulja. Lásd a forrás leírást is. A telefontechnika területen történt fejlesztések, rögzített üzenetek használata, a telefonok és számítógépek közötti kapcsolat azt jelenti, hogy a telefonok emberi beavatkozás nélkül adnak és vesznek külső üzeneteket. A bejövő üzeneteket olyan rendszer kezelheti, amely hang újításokkal foglalkozik. A felhasználók rögzített üzenetet kapnak, amely arra kérik őket, hogy nyomjanak meg bizonyos gombokat tone üzemmódú nyomógombos készülékükön bizonyos választási lehetőségek céljából. Ily módon átvezetik őket egy újítási folyamaton és kérik, hogy üssék be a kölcsönzött tételek azonosítási számát és a saját azonosítási számukat a megfelelő ponton. Az olvasókhoz kimenő üzeneteket távüzenetekként kezelik. Egy távüzenet kezelő rendszeresen figyeli a kölcsönzési rendszert, hogy azonosítsa azokat a könyvtári felhasználókat, akikkel kapcsolatba kell lépni A rendszer tárcsázni fogja a felhasználók telefonszámát és megfelelő, rögzített üzenetet küld pl. ez alkalmazható az emberek tájékoztatására a lejárt vagy a begyűjtésre váró tételekről. A kimenő távüzeneteket egy erre szánt személyi számítógépről küldik, amely a könyvtár hálózatára van kapcsolva és annyi telefonra, amennyi szükséges. Amennyiben ilyen üzenet távüzenetként történő küldése késedelmes , képesnek kell lennie az üzenet postán történő automatikus kiküldésére. Szükséges lehet az Adatvédelmi Törvény miatt az ügyfelek megkérdezése, hogy kívánnak-e egy távüzeneti rendszerbe kapcsolódni. Van egy rövid beszámoló ilyenről, mint működő rendszerről. Példák ilyen fajta modulokkal rendelkező kereskedelemben kapható rendszerek: a DS Ltd. Galaxy rendszere, az Epixtech Dynix rendszere és a Talismessage. Modern integrált könyvtári rendszer információkat gyűjt a kiadás időpontjairól lehetővé téve, hogy meggyőződjenek arról, hogy a könyvállomány eléri-e a kölcsönzési idők előre meghatározott szintjeit élettartamuk során. Lásd a teljesítmény méréseket is. Információkat lehet összehasonlítani bizonyos ágazatokban vagy sajátos témákban lehetővé téve részletes kép kialakítását a kölcsönzők szokásairól bizonyos könyvekkel, bizonyos helyekkel kapcsolatban nagyrészt megszüntetve a szubjektivitást, ami elkerülhetetlen jellemzője az a szerzeményezésnek és állománykezelésnek. A sokat, vagy nem eleget kikölcsönzött állomány azonosítható és megfelelő intézkedéseket lehet tenni. Annak biztosítására , hogy annyit adjanak ki, amennyi lehetséges, szükségessé válhat az állomány váltogatása vagy cseréje a fiókokban. Jobb az állományt forgalomra alkalmasak minősíteni, amikor megrendelik, habár természetesen bármely szakaszban így minősíthető. Tanácsos lehet a könyv-alap egy részét úgy minősíteni, mint ami a közkézen forgó állomány vásárlására szolgál. A könyvtárak párba állíthatók, vagy egy cirkulációs beosztási jegyzék hozható létre, így ehhez egy bizonyos könyv/könyvtári tétel egy példányát veszik meg, úgy hogy később cserélhető legyen. Általában hat hónap elég hosszú időnek tekinthető egy könyv számára, hogy egy könyvtárban maradjon, mielőtt elviszik. Tájékoztatásokat küldenek egy fióknak, azt tanácsolják, hogy vegyék le a polcról az állományt és vigyék el. Bármely kölcsönzött állományt átirányítanak a visszaadáshoz. Kereskedelmi szempontok szerint gyártott integrált könyvtári rendszerek most általában magukban foglalnak egy állománykezelő modult, hogy lehetővé váljék a könyvek közkézen forgó állományként való azonosítása és annak megkönnyítése, amely némelykor nehéz folyamat lehet. Pl. a Galaxy cirkulációt irányító szoftvernek van egy állomány forgató modulja, mint a Dynix rendszernek is. Automatizált Raktározási és Visszakeresési Rendszerek (ASRS)A felhasználók kérnek egy tételt az on-line katalógusból, ezt egy robot kikeresi egy automatizált raktárban és behozza a könyvtárba a felhasználónak; az egész folyamat automatikus és nagyon gyorsnak kell lennie. Ezek a rendszerek hasonlóak a szupermarketek és raktáráruházak által a termékek automatikus raktározásához és visszakereséséhez alkalmazott berendezésekhez. A Rádiófrekvenciás Azonosítás (RFI)D igazán reális lehetőséggé teszi ezeket. Az alábbi előnyei vannak: Mivel a személyzetnek és a kölcsönzőknek nem szükséges a raktárba lépniük, a hőmérséklet, nedvesség és nyomás inkább a könyveknek és dokumentumoknak, mint az embereknek megfelelően állítható be. Világítás, falburkolás, és álmennyezet nem szükséges. Az Automatizált Raktározási és Visszakeresési Rendszerek (ASRS) az átlagos emberi erő által végzett tevékenység töredék ideje alatt vissza tudják helyezni a könyveket a tárolókba, ahol azokat tartják. A rendszer nyilvántartja az egyes könyvek használatát, amely hasznos az állománykezelés számára, a keveset használt kötetetek félretehetők, és a sokat keresett kötetek visszahozhatók a könyvtár szabadon hozzáférhető részébe Egy ilyen rendszer nyilván csak egy nagyszámú könyvet raktározó könyvtárszolgálatnak lenne hasznos, de némely közkönyvtár eléggé nagy lehet ahhoz, hogy indokolja a költségeket. Egy ilyen rendszer fő szempontjainak megvitatására lásd a www.ala.org/acrl/kirsch.pdf-t. Nem szükséges hangsúlyozni az Automatizált Raktározási és Visszakeresési Rendszerek (ASRS) alkalmazhatóságát az archív anyagok tárolásánál.
Könyvtárközi kölcsönzések és dokumentum ellátás Könyvtárközi kölcsönzés vagy könyvek vagy egyéb tételek kölcsönzése vagy szállítása rendszeres könyvtári gyakorlat olyan anyagokhoz való jutás érdekében, amelyeket nem tartanak. A legtöbb könyvtár részt vesz ilyen tevékenységben, amely helyi, regionális, országos vagy nemzetközi alapon szervezhető. Az ISO 10160 tartalmaz specifikációkat a könyvtárközi kölcsönzésre (ILL-re) vonatkozólag, kéréseket, kérés továbbításokat, továbbítást és értesítést, fuvarozást, feltételes választ, sztornírozást stb. Módosították elektronikus adattovábbítás támogatása céljából. A kereskedelemben kapható integrált könyvtár rendszerek gyakran foglalnak magukban egy olyan modult, amit a könyvtárközi kölcsönzésre terveztek, pl. a DS Ltd. Galaxy-je és a Talis. Időszaki kiadványok ellenőrzése Sorozatok ellenőrzése felgyorsítható. A jelenleg kapható rendszerek az ilyen dolgokat előrejelzési modellként, reklamációként és valuta átváltásként kezelik. Rendelés vadászok automatikusan keletkeznek és felszámítják a megkapott tételeket vagy a fennmaradók online kaphatók. Az integrált könyvtári rendszereket (ILS-eket) értékesítő kereskedők afelé hajlanak, hogy a sorozat ellenőrzők a MARC21 Tartók Formátum-on alapuljanak. A könyvtáraknak a MARC tartók iránt megértést kell tanúsítaniuk, amely párosul annak értékelésével, hogy a formátum mennyiben szolgálja igényeiket előre mérlegelve a következő várható kérdéseket, reklamációkat, hozzájárulást online nyilvánosan hozzáférhető katalógusokhoz (OPAC-hoz) és uniós listákhoz. Közösségi információk Lásd a különféle kulturális tartalmat is. Az integrált könyvtári rendszereknek (ILS-eknek) támogatniuk kell a közösségi információs rendszereket, amelyeket úgy terveztek, hogy azok nyilvánosan hozzáférhetők esetleg a világhálón keresztül. Ezek mind a személyzetnek, mind a nagyközönségnek hozzáférést biztosítanak; hasznosak olyan könyvtáraknak, amelyek telefonos információs szolgálatot tartanak fent. Rendelkezhetnek kereső programmal beleértve böngésző tárgymutatókat, teljes szövegű keresést, valamint tárgy és hely szerinti keresést. Leveleket és e-mail-eket írhat automatikusan olyanoknak, akik az adatbázis naprakész adatai iránt érdeklődnek. Az idejétmúlt információknak automatikusan törlődniük kell. Z39.50 keresés az online nyilvánosan hozzáférhető katalógusokban (OPAC-okban) A Z39.50 protokoll a keresőt képessé teszi, hogy bármely katalógust vagy bibliográfiai fájlt megkeresse anélkül, hogy szüksége lenne a különböző szoftver szállítók illesztő programjainak megértésére. Erre a kiegészítésre azoknak a könyvtáraknak van szükségük, amelyek együttműködő csoportok tagjai. Lásd a forrás leírást. A Vezetést Informáló Rendszerek Az (ILS-eknek) most lehetséges, hogy vezetést informáló modulokat tartalmazzanak, amelyek a rendszer által rögzített adatokon alapuló jelentéseket készítenek. A vezetést informáló rendszer a fő szerverrel együtt szállítható és a fő adatbázis "tükröződik" a vezetést informáló rendszer (MIS) adatbázisán, ami komplex keresések végrehajtását teszi lehetővé valós idő alatt anélkül, hogy érintené a reakció időt. A különféle felhasználói engedélyek normális módon meghatározhatók. Lásd a teljesítmény értékeket is. Az új technológiák hatása az integrált könyvtári rendszerek (ILS) hagyományos moduljaira A legújabb technológia ezen a területen a Rádiófrekvenciás Felismerés (RFID). Ennek könyvtári alkalmazása nagyon újkeletű. Egy RFID rendszernek 3 lényeges összetevője van: Egy címke vagy etikett van elhelyezve minden tétel belsejében. Ez bemart antennát és parányi chipet foglal magában, amely bibligráfiai információt tartalmaz és egyértelmű számot, amellyel minden tétel azonosítható. Egy antenna, amely rádiófrekvenciás mezőt hoz létre. Egy leolvasó, amely működésbe hozza az antennát. A chipen tárolt információt a leolvasó dekódolja és elküldi a személyi számítógépre vagy a szerverre. Némelyik címke újra programozható, némelyik nem. Némelyik címke nem használható biztonsági címkeként, némelyik igen. A címkék különféle mennyiségű memóriát tartalmaznak. Minél több a memória, annál nagyobbak a költségek. A vásárlóknak meg kell győződniük arról, hogy mennyi memóriára van szükségük. A jelenleg használatos vonalkódon alapuló rendszerek késedelmet okoznak, mivel megkívánják az optikai vonalkód-szkennerhez viszonyított helyes látótávolságot. Ezek maguk nem tárolnak semmilyen információt a tételről, hanem kapcsolatban kell lenniük az adatbázissal. RFID címkéknek az alábbi előnyeik vannak: A címkék kb. 90 bit információt tárolnak minden egyes tételről. Némelyik olyan memóriával rendelkezik, amely naprakésszé tehető. A mozgásban levő könyv borítóján keresztül leolvashatók, több is egyszerre, amikor néhány hüvelyk távolságban vannak az antennától. Az RFID rendszereknek kompatibilisekeknek kell lenniük a jelenleg használt számítógépes katalógusokkal, de ez semmi esetre sem biztos és ezt ellenőrizni kell. Ezen kívül az olvasókártya lehet memóriakártya, amely szintén hordozhat információt, amely automatikusan naprakésszé tehető, amikor elhalad az antennák előtt, a könyvek levehetők a kártyáról vagy rátehetők, büntetések és kalkulált fenntartási díjak a kártyájukon lehetnek és nem az adtabázisban, mint jelenleg. Az RFID rendszer által teljesített funkció jellege sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint a korábbié, és az alábbiakat foglalja magában: Szerzeményezés. Valószínű, hogy a kiadók saját RFID címkéjüket teszik minden újonnan kiadott könyvbe, habár pillanatnyilag van némi vita a könyvkereskedelemben, hogy mennyi információt tegyenek a címkékre. A kiadók címkéin tárolt információknak a könyvtári használat számára megfelelőknek kell lenniük idő- és pénzmegtakarítás céljából az újra való feldolgozásnál. A kiadók címkéin tárolt információknak a könyvtár igényeinek megfelelőnek kell lenniük idő és pénz megtakarítása céljából az újrafeldolgozásnál. A kiadók RFID címkéje feltűnésmentes, esetleg hasonló logo. A címke egyetlen azonosítóként szerepelne minden tételre lehetővé téve a számlák feldolgozását a címke alkalmazásával. Az RFID-nek az a tulajdonsága, hogy sok tételt tud egyszerre kezelni nagyban felgyorsítja a könyvek feldolgozását, mielőtt azok a könyvtár polcain megjelennek. Önkiszolgáló kiadás, visszaadás és automatikus könyvbedobás. Mivel sok tételt tud egyszerre kezelni és nem szükséges, hogy azok speciális helyzetben legyenek, az RFID ideálisan alkalmas az önkiszolgálásra. A könyvtár használói visszaadhatják a könyveket úgy, hogy bedobják azokat a levélszekrényen keresztül vagy ráteszik egy futószalagra. Kivehetik azokat saját maguknak egy berendezésből, amely bárhol lehet a könyvtárban, nem szükségszerűen a kijárat közelében. RFID természetesen minden készletezett példányt azonosítani fog. Lopás elleni védelem. A technológia hasonló ahhoz, ami jelenleg használatban van, amelynél a könyvtárat használók egy kapun mennek keresztül, amely hangot bocsát ki, ha valamit jogtalanul vittek el. Az RFID akkor is működik, ha a felhasználó könyvet vett ki magának és a lopás riasztó ki van kapcsolva a könyv jogos kivételénél. Ha a riasztó megszólal, a könyvtár személyzete nemcsak azt tudja, hogy egy tételt engedély nélkül elvittek a könyvtárból., hanem azt is, hogy melyik az. Hiányzó és hibás tételek megtalálása. Egy RFID könyvtár része a vonalkód-leolvasó, amely szkenneli a címkéket, amikor elhalad egy polcon sorakozó vagy halomba rakott könyvek előtt A vonalkód-leolvasók elláthatók a hiányzó vagy körözött tételek azonosítójával, a könyvek a korábbinál kevesebb fáradsággal kereshetők és a dolgok nagyobb eséllyel találhatók meg, mint jelenleg. Hangot bocsát ki, ha a keresett tételt szkennelte. Sok vállalat ajánlja termékeit az integrált rendszerek könyvtári piacát megcélozva: Texas Instruments, 3m, Checkpoint Systems and Gemplus. JÖVŐBELI TERVEK RFID Az RFID technológia még gyorsan fejlődik, és várható, hogy hatékonyabb, nagyobb teljesítményű, többfunkciós és olcsóbb lesz a belátható jövőben. A címkék most jelentős távolságból olvashatók le, valószínűleg nagyobból, mint az kívánatos volna beltéri célokra az érzékelő teljesítményétől és a címkétől függően. Nem kétséges, ezen technológia befolyása a könyvtárak átalakítására. Ha a könyvkereskedelem bedolgozza az RFID címkéket az újonnan kiadott könyvek belsejébe, amelyek egyedülálló azonosítókként működhetnek, azután irányulhatnak a könyvtárak e felé a technológia felé, különösen, hogy a jelenleg általánosan használatos lézer technológia elavulófélben van és nem támogatható a gyártók által a végtelenségig. Ezek a változások érinteni fogják a könyvtári munka alkalmazotti struktúráját, kevesebb képzetlen munkaerőre lehet szükség a könyvtári munkában és sok időigényesen elsajátítható irodai rutin felé alakul át. Az új technológiának időre lesz szüksége a megállapodáshoz; azok a könyvtárak, amelyek tesztelik ezeket, úttörőnek számítanak. LINKEK Nemzetköziek Ez a web-hely kapcsolódást nyújt a könyvtár automatizálás nagyobb eladóihoz. http://www.libraryhq.com/automation.html Hollandia Hoogezand-Sappemeer közkönyvtár A közkönyvtári szolgálat az RFID-t tesztelte hat hónapig, 2001. decemberében fejeződött be. A 3M rendszerét tesztelték. http://www.mikro-vayla.fi/did/hoogezand.html Singapúr Állami Könyvtári Testület RFID létrehozása közkönyvtáraiban. |
|
|
|
|
|
 |
|