|
|
|
|
|
 |
3. RÉSZ - TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK Forrásleírás, felfedezés és kikeresés Összefoglaló Témakör A jelen témakör azokat a kérdéseket foglalja magában, amelyeket a könyvtárakban stb. most található digitális tartalom növekvő volumene vet fel beleértve metaadatokat, ellenőrzött szókészleteket és szinonima szótárakat, keresőprogramokat, áttérési technikákat, XML-t. Stratégiai kérdések Az internetes eszközök megjelenése azt jelenti hogy a könyvtáraknak most mindinkább növekvő mennyiségben elosztott digitális információhoz való hozzáférésük lehet a web-en keresztül. Meg kell érteniük, hogyan tudnak legjobban használóiknak segíteni azoknak az információknak a felfedezésében és kikeresésében, amelyekre szükségük van a digitális környezetben. A tudás társadalma, az élethosszig tartó tanulás és növekvő késztetés a központi kormányzattal elektronikus eszközökkel történő párbeszédre, az információ megszerzése növekvő fontosságú minden állampolgár számára. A kulcskérdés az együttműködő képesség digitális információknál. Gyakorlati javaslatok A javaslatok három részre oszlanak: Források leírása: a különböző eszközök, amelyekkel leírják a forrásokat, hogy javítsák az információ nyerésének pontosságát: pl. metaadatok, gyűjtő szintű leírások, ellenőrzött szókészlet rendszerek, mint pl. a szinonima szótárak és egyedi azonosítók. Forrás felfedezése és visszakeresése: azok az eszközök, amelyekkel a források megtalálhatók és kikereshetők, pl. keresőprogramok, áttérési technikák, halmazok, közösségi információs mutatók. A forrás felfedezése logikailag másodlagos; ha egy tételt módszertanilag leírnak, egy módszeres úton kereső programnak jobb esélye van arra, hogy megtalálja. Ez olyan terület, amelyen a könyvtáraknak alkalmuk van más szervezetekkel, pl. kollégiumokkal, egyetemekkel stb. partneri viszonyban történő munkára, hogy eszközeikhez jobb hozzáférésük legyen. A partnerek általában megállapodhatnak abban, hogy szolgáltatásaikat egymás felhasználóinak rendelkezésre bocsátják, közös hozzáféréssel katalógusaikhoz. Alapul szolgáló technológiák: mint, amilyenek az XML, RDF, Z39.50, kép kikeresés beleértve cbir-t, ontológiákat és téma térképeket, amelyek alátámasztják ezeket a területeket. Jövőbeni tervek A jövőben az emberek intelligens, érzékeny és megbízható gépekkel lesznek körülvéve, amelyek egyénileg tudnak reagálni. A jelen DGM-ben leírt technológiák sora most létezik, de teljes interaktív működésük még csak képzeletbeli. Ez érinteni fogja az otthonokat, iskolákat, szállodákat, autókat, légi járművet - röviden az élet minden területét. Ennek hatása a könyvtárakra és más kulturális intézményekre igen szerteágazó lesz. Témakör Ezen témakörben szereplő kérdések: Ellenőrzött szókincsek és tezauruszok Az ajánlott webhelyek jegyzéke Áttérési technikák és portálok Gyakorlati javaslatok - hivatkozások Megjegyzés: Előre látható, hogy a könyvtárak a forrás leírást, feltárást és visszakeresést különböző kiindulási helyzetekből fogják megközelíteni és közülük soknak, ha nem a legtöbbnek alkalmazott megközelítést kell megvalósítania. Az is látható, hogy ezek a javaslatok felhasználhatók a beszerzések támogatására - akár könyvtári rendszerekről, akár a vállalkozókkal, konzulensekkel lévő megbízásokról legyen szó. Stratégiai kérdések Összefüggések a könyvtárak számára A könyvtárak hálózati információs környezetben működnek. Az Internet megjelenése azt jelenti, hogy a legkisebb fiókkönyvtár már most hozzáféréssel rendelkezik a mindinkább növekvő mennyiségű a világhálón keresztül terjesztett digitális információhoz. A könyvtárosoknak meg kell érteniük, hogyan tudnak legjobban használóiknak segíteni azoknak az információknak a felfedezésében és kikeresésében, amelyekre azoknak szükségük van. A tudás társadalma, az élethosszig tartó tanulás és növekvő késztetés a központi kormányzattal elektronikus eszközökkel történő párbeszédre, az információhoz való könnyű hozzáférés növekvő fontosságú minden állampolgár számára. Sok könyvtár maga is hoz létre új digitális tartalmakat,- legyenek azok a könyvtárak honlapjai, vagy új multimédiás eszközök, amelyeket néha speciális digitalizálási programmal finanszíroznak (lásd a digitalizálást és finanszírozást). Meg kell érteniük, hogyan kell leírni ezt az új tartalmat úgy, hogy azt a használók könnyen meg tudják találni, és együttműködő képes legyen más digitális eszközökkel. Jelenleg a technológiák és szabványok ezen a területen még kialakulóban vannak és továbbra is változnak és fejlődnek az idő folyamán. A könyvtáraknak ismerniük kell a tudomány aktuális állását, úgy hogy elkerüljék az alkalmatlan, elavuló technológiákat és szabványokat. A könyvtáraknak meg kell érteniük ezeket a kérdéseket, hogy tervezhessék és rangsorolhassák munkájukat és különösen akkor, amikor új rendszereket szereznek be vagy megbízást adnak külső tanácsadóknak/vállalkozóknak. Mi az együttműködő-képesség? A digitális tartalom vonatkozásában az együttműködő-képesség azt jelenti, hogy széles körben használhatók, hordozhatók, azaz különböző hálózatokban, rendszerekben és szervezeteknél a lehető leghosszabb élettartammal. Az elérés kulcsa ehhez a szabványokon keresztül - a digitális eszközök létesítésével, leírásával és kezelésével kapcsolatos kodifikált szabályok és irányelvek (lásd több információért A Kerék Újra Felfedezés-ét, D-Lib Magazin, 2002. jan.). Miért fontos az együttműködő-képesség? Azért, hogy a használók könnyebben kereshessenek és találjanak információkat különböző forrásokból - különböző katalógusokból, különböző tulajdonosoktól (könyvtárak, múzeumok és achívumok) és különböző eszköz típusokról (könyvekről és múzeumi tárgyakról). Új szolgáltatások és különböző munkamennyiségek Az eszközök elérhetővé tétele az interneten keresztül akár könyvtár hozta létre, akár valamilyen más úton szerezték be (együttműködés, fizetés/engedélyezés stb.) attól függően, hogy milyen típusú személyzetet igényel; milyen betanításra van szükségük; milyen szolgáltatásokat nyújtanak; és hogyan teljesítik ezeket a szolgáltatásokat, lásd a multimediá-t. A könyvtáraknak helyi szinten stratégiai választásokra lesz szükségük azt illetőleg, hogy melyek élvezzenek elsőbbséget, mennyit kívánnak költeni és mit kívánnak tenni. Növekvő függőség a digitális tartalomtól A könyvtáraknak majd kezelniük kell a növekvő mennyiségű anyagot, amelyek fontosak a felhasználóiknak, amelyek csak elektronikus formában lesznek elérhetők. Ez az anyag drágább lehet, mint a nyomtatott megfelelője, a kiadó vagy terjesztő felügyelete és ellenőrzése alá esik. Az engedélyezés fontos kérdés lesz. Lásd a Halmaz-t is. GYAKORLATI JAVASLATOK: ESZKÖZ MEGJELÖLÉS A könyvtáraknak meg kell fontolniuk metaadatok alkalmazását az általuk létrehozandó eszközökhöz és honlapokhoz. XML alkalmazását is meg kell fontolniuk. Röviden megfogalmazva "rendszerezett adatok az adatokról". A katalógus adatsor pl. metaadat, amely leír egy bizonyos könyvet. A metaadatok úgy kerülnek előtérbe, mint a digitális források világhálón történő megtalálásával kapcsolatos hatékonyság és hathatósság javításának eszközei következetes felépítést alkalmazva a honlapok és más digitális eszközök leírására. A metaadat elemek egy könyvvel társítva magukban foglalhatnak: szerzőt, címet, kiadót, dátumot, ISBN-t (Nemzetközi Szabvány szerinti könyv számot), besorolást stb. és azokat társítva a honlappal magukban foglalhatják a címet, szerzőt, tárgyat, leírást stb. Hasznos bevezetés a Diffuse honlapon. A metaadatokat különféle célok támogatására lehet alkalmazni:
A Marc vagy gépi úton olvasható katalogizálás bibliográfiai metaadat séma (adatelemek programozott leírása), amelyet a Kongresszusi Könyvtárban működtetnek. A jelenlegi változat a MARC 21. A
Dublin
Core -
rendszer "dokumentum tárgyként" történő
leírására és az alábbi 15 metaadat elemből áll: 1. cím 2. szerző 3. tárgy
4. tárgy kulcsszavakkal való leírása
A specifikus metaadatok domain-jét sajátos területek specifikus igényeinek ellátására fejlesztették ki, pl.:
Nagy együttműködési projektekben szükségessé válhat gyűjtőszintű leírási metaadatok alkalmazásának megfontolása is a résztvevő könyvtárak állományának leírása (terjedelem, szint, mélység, nyelv stb.). Lásd pl. az UKOLN Gyűjtés Leíró Központ-ot a CDL-ek Egyesült Királyságban való használatáról szóló információkat, Magasabb Képzési és Továbbképzési szektort, valamint NOF javaslatokat alkalmazásukról pl. állami könyvtár finanszírozó testületek számára. Ellenőrzött szókészletek és tezauruszok A metaadatok a megoldásnak csak a felét jelentik. Ha a használók hasznos kereséseket képesek végezni szétszórt adatkészleteken keresztül, akkor ezen adatkészletek létrehozói következetesen értékeket kell, hogy bevigyenek a metaadat elemekbe. Ennek megvalósítására bizonyos féle azonosítható kódsémákat kell, hogy alkalmazzanak és használjanak vagy ellenőrzött szókészletet indexelésre. Jó példa a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavai. A tezaurusz ellenőrzött szókészlet, ahol a kifejezések rangsorba vannak rendezve, amely olyan összefüggéseket mutat, mint a szűkebb és tágabb értelmezések, egyenértékűség vagy részleges egyenértékűség és ahol a kifejezéseket, mint előnyben részesítendőket vagy előnyben nem részesítendőket határozzák meg (a szinonima ellenőrzés számára). Ezek szintén tipikusan magukban foglalnak területre vonatkozó megjegyzéseket és más hasznos információkat. Van két ISO szabvány a tezauruszokra: ISO 2788, 1986 Javaslat egynyelvű tezauruszok létesítésére és fejlesztésére; és ISO 5964, 1985 Javaslat többnyelvű tezauruszok létesítésére és fejlesztésére. A Getty Múzeum honlapja elérhetővé tesz számos tezauruszt beleértve: A Getty Művészeti és Építészeti Tezauruszt-t és a Getty Földrajzi Nevek tezaurusz-át. Traugott Koch összeállított egy jó listát az ellenőrzött szókészletekről , tezauruszokról és osztályozási sémákról.
A világhálón történő megtalálhatóság céljából minden forrásnak egyedi azonosítója vagy címe kell, hogy legyen, olyan, mint az URL (Egységes Forrás Felderítő). Az URL-ekkel az a probléma, mint azt minden Ínternet használó megtudja, hogy az URL minden adott forrás számára valószínűleg változni fog vagy áthelyezik az idők folyamán és ez nehézséget okoz a visszakeresésben. A DOI (Digitális Objektum Azonosító) tartós azonosító és áthidalja ezt a problémát. Paul Miller írt egy könnyen érthető cikk-et, amely magyarázza az egyedi azonosítókat. Gyakorlati javaslatok: FORRÁS FELFEDEZÉS ÉS MEGTALÁLÁS A könyvtári katalógus a kulcs egy egyedi könyvtár állományához. Mindamellett sok, ha nem a legtöbb könyvtár nyújt Internet hozzáférést használóinak. Módot kell találniuk arra, hogy segítsék használóikat ezeknek a hálózati forrásoknak elérésében. Erre a legkönnyebb mód a könyvtáraknak, ha egyszerűen megmutatják használóiknak a rendelkezésre álló sok keresőprogram egyikét. Az alábbi típusok vannak:
Természetes nyelvű keresőprogramok, amelyeknél a keresést kérdésként lehet bevinni, pl. Kérdezem Jeeves-t. Mindenféle keresőprogram átfogó listájához és a keresőprogramokról való több információért lásd a www.philb.com-ot és a http://searchenginewatch.com-ot. Ezek a helyek információkat nyújtanak a világhálón való keresésről, a keresőprogram ipar elemzéséről és segíteni a honlap tulajdonosokat, hogy javítsák megtalálási lehetőségüket az Interneten. Az ajánlott web-helyek listája A könyvtáraknak meg kellene fontolniuk használóik további segítését azzal, hogy elkészítik a hasznos honlapok listáját. Ezeket általában bizonyos minőségi kritériumok szerint kell összeállítani (a Desire projekt hasznos értékelés-t hozott létre) gyakran tárgykörönként vannak kategorizálva. Az RDN (Forrás Felfedező Hálózat jó példa erre). Mindamellett egy ilyen lista fenntartása és frissítése időigényes lehet. A könyvtárak együttműködésre vágyhatnak ilyen listák készítésében és fenntartásában. A CORC, az Együttműködési Online Forrás Katalógus Szolgáltatás az OCLC-től jó példa az együttműködési kezdeményezésre honlapok leírásának létesítésében (lásd a portálokat is). Az átjárók és portálok közti különbségtétel eléggé ködös, de tipikusan az átjárók magyarázatokkal ellátott más honlapokkal kapcsoló linkek csoportjából fog állni, amelyeket az átjáró programozói ellenőriztek. A felhasználót megajándékozhatják egy sor menüvel, amelyek elvezetik őket az általános kifejezéstől az inkább specifikus meghatározáshoz. Az ilyen helyek roppantul hasznosak a kutatóknak, amikor mentik a világhálón megtekintett munkát, miután egy-két meghatározott témáról szóló keresett honlap elfogadható minőségű. A portáloknak általában az a céljuk, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak használóiknak a link készleteken felül. Pl. különféle online műveleti szolgáltatásokat végezhetnek, online bevásárlás stb. Támogathatják a honlapok tartalmán való keresést is, integrált módon hoznak létre kapcsolatot. Minden átjáró felsorolása lehetetlen, de az alábbiak álljanak itt példáknak:
Specializált szoftver témaátjárók fejlesztésére és karbantartására rendelkezésre áll pl. a ROADS (Forrás Szervezés és Felfedezés a Témán alapuló szolgáltatásokhoz). Kereskedelmi vállalatok is felajánlanak portál szoftvereket, pl. a Vignette, SAP Portal, Plumtree stb. Néhány könyvtár kezdi létrehozni saját átjáróit és portáljait - pl. a "csoportok" közösségi információs szolgáltatás támogatására és tanulási támogatás nyújtására. A Csoportok szervezeti tömörülések, tipikusan közkönyvtárak, felsőoktatási könyvtárak és más szervezetek (pl. múzeumok és archívumok), amelyek egyetértenek az együttműködésben olyan területeken, mint az eszközök társulásban történő megvásárlása (különösen az elektronikai eszközöké), könyvtárközi kölcsönzés és a katalógusaik összekapcsolása. A legtöbb csoport fontos eleme, hogy átjárót vagy portált hoznak létre, amely a használók részére olyan kapcsolót tartalmaz, amellyel párhuzamosan kereshetnek minden résztvevő szervezet katalógusában és/vagy adatbázisain. Hogy ezt elérjék, a csoportnak közös metaadat profilt kell alkalmaznia, amelyhez a használatban levő különféle profilokat a társulás tagjai között leképezhetik. Számos profilt fejlesztettek ki speciálisan az ilyenfajta tevékenység támogatására a Bath Profilt és a ONE-2 Profilt. A Z39.50-t vagy XML-et fogják használni a különböző katalógusokban és/vagy adatbázisokban történő keresések megkönnyítésére. A különféle elektronikai eszközök engedélyeztetése, a szerzői jog (copyright) csoport által történő megszerzése problématikus lehet. Az Essex Grófság Tanácsa az Egyesült Királyságban úttörő munkát végez egy osztott közösségi információs rendszer fejlesztésében. Az Essex Online közösségi információk hagyományos központosított adatbázisa helyett (amely a SEAMLESS projektből nőtt ki) Z39.50-et használ és a Harvest-et a résztvevő szervezetek adatbázisainak és honlapjainak keresésére egyetlen integrált keresésben, ez átfogó integrációként is ismert. Több mint 30 helyi szervezet (tanácsok, egyetemek és kollégiumok, üzleti ügynökségek, egészségügyi hatóságok, közmű vállalatok, helyi újság csoport, önkéntes egyesületek stb.) jelenlegi adatait elérhetővé teszi a rendszer számára és a szám gyorsan növekszik. Hogy a rendszer számára keressenek ezeken az osztott adatkészleteken a partnerek az e-gms-en alapuló közös metaadat profilt vettek át, amely maga a Dublin Core-on alapszik és egy közös tezauruszt a deszkriptorok meghatározására. Essex-et a közelmúltban az Új Lehetőségek Alapja (New Opportunities Fund) tőkével látta el, hogy a rendszert országosan kifejlesszék a nagy országos információ ellátóktól, mint az nhsDirect Online adatok behozatalára és a kereső programot hozzáférhetővé tegyék további 8 helyhatósági terület részére, amely 6 millió embert jelent. Több információ található a seamlessUK honlapon). Némely közkönyvtár más szervezetekkel, kollégiumokkal, egyetemekkel stb. partneri viszonyban színvonalasabb támogatást nyújti a tanulóknak. A partnerek sajátosan megállapodnak abban, hogy megnyitják könyvtáraikat (és szolgáltatásaikat) egymás felhasználói előtt és közös látogatási jegyet vezethetnek be. Gyakran fejlesztik a rendszereket, hogy lehetővé tegyék minden katalógusuk és/vagy adatbázisuk egyszerre történő keresését (lásd fent a Halmazok-at /Clumps/ a magyarázattal, arról, amit tartalmaz). Példák erre: Könyvtárak Hozzáférése (Libraries Access Sunderland scHeme) és a Glasgow-i Digitális Könyvtári Projekt. Az Egyesült Királyságban az Egyesült Információ Szolgáltatási Bizottság (JISC) kifejleszti az Országos Osztott Oktatási Projektet (a DNER-t) információkkal és eszközökkel való ellátásra a keresés és tanulás támogatásához. Ez igen nagy és innovatív projekt, amely a téma portálok Forrás Felfedező Hálózat (RDN) ötletére épít és az eszközökkel való eljárás útján vezet a hálózati információs környezetben. Sok felsőoktatási könyvtárat is bevontak a Megvalósított vagy Virtuális Tanulási Környezetek (MLEs, VLEs) fejlesztésébe. Az Egyesült Királyságban a UKOLN vezeti a Metaadatok az Oktatási Csoportért-et (MEG)-et a metaadatok bevonásának megfontolására az ilyen rendszerek támogatásához. A közkönyvtárak is játszhatnak szerepet különösen az intézményi oktatás és az életen át tartó tanulás támogatásában. Gyakorlati javaslatok Alapul szolgáló technológiák A kiterjeszthető Jelölési
Nyelv (XML) az utóda a HTML-nek. Sok előnye van a HTML-lel szemben és
a fő különbség az, hogy lehetővé teszi a tartalom és a bemutatás szétválasztását.
A W3C 10
pontos összegezés-t készített az XML főbb
tulajdonságairól. Részletesebb technikai információkat lásd a W3C
honlap xml-lel foglakozó rész-ében vagy
a xml.com
web helyen. Az XML-re összpontosító nagy kutatási és fejlesztési tevékenység
folyik - az XML kérdező eszközeinek frissítésére, mint pl. az A Forrás Leíró Keret (RDF) lehetővé teszi a strukturált metaadatok kódolását, cseréjét és újra történő használatát az XML-et egymás közti csere szintaxisaként felhasználva. Ily módon támogatja az alkalmazások különféleségének integrálását a könyvtári katalógusoktól és nemzetközi címjegyzékektől kezdve a hírek, szoftver és tartalom, valamint zene, fénykép és események személyes gyűjteményeinek társításáig, egyesítéséig Az RDF lehetővé tesz egy forrásról való megállapításokat, mint egy sor tulajdonságot, amely megegyezik egy egyedi névvel rendelkező sémával. A megállapítások le vannak írva a következő rdf-ben: XML elemek leírása. Az ok annyira erős, hogy szerkezeti kényszer áll fenn, amely támogatja a szabványosított metaadatok következetes és egyértelmű kódolását és cseréjét és ez lehetőséget ad a metaadatok külön csomagjainak kicserélhetőségére, amelyeket különböző forrás leírási közösségek határoznak meg. Ezenkívül az RDF lehetővé teszi mind ember által olvasható, mind gép által feldolgozható szóanyagok közlését, amelyeket a metaadat szemantika újra használatára, kiterjesztésének bátorítására terveztek a különböző információs közösségek között - további információért láss egy bevezetőt az RDF-hez. Az RDF Leírásai néha könyvtárakat használnak analógia-képpen. Technikai információért lásd a W3C RDF honlapokat, seamlessUK-t, ez példa az olyan közösségi információs rendszerre, amely RDF-et használ metaadatainak kódolására Z39.50 nemzetközi kereső és visszakereső protokoll (ISO 23950, 1998), amely (rendszerint távol fekvő) heterogén adatbázisokban való keresést és adatok visszakeresését teszi lehetővé egy felhasználó interface útján. A Z39.50 szabvány utat határoz meg két számítógép közötti kommunikálásra és információ megosztásra. Arra tervezték, hogy támogassa a keresést, információ visszakeresést - teljesen szöveges dokumentumokat, bibliográfiai adatokat, képeket és multimédiát - kliens-szerver felépítésen alapszik és teljesen működőképes az interneten keresztül. A felhasználóknak lehetővé teszi különféle katalógusokban vagy egyéb adatbázisokban való keresést egyetlen integrált kereséssel. Megjegyzés: Amíg az XML kérdező nyelvek további Z39.50-t alakítanak ki, még az előnyben részesített keresési és visszakeresési protokoll lehet komplex, osztott keresést nyújtó rendszerekhez. Szoftver begyűjtése eszköz metaadatok begyűjtésére vagy összeszedésére előre meghatározott internetes források listájáról, pl. a résztvevő szervezetek honlapjairól. A Seamless projektben (lásd fent), a Begyűjtés index fálj hoz létre, amelyet a rendszer keres egy használó kérdésére. Az eredmények integrálódnak a Z39.50 keresésekkel és a felhasználónál, mint egyetlen "találati lista" jelenik meg. Az eredmények bármelyikére rákattintva vagy megnyílik a honlap (a gyűjtött adatokért) vagy az adatbázis az adataiért (Z39.50 adatokért). A begyűjtés kialakítja a Nyitott Archívumok Kezdeményezés-t, amely együttműködési vállalkozás abból a célból, hogy könnyebbé tegye információk megtalálását a világhálón az együttműködő-képességre vonatkozó szabványok fejlesztése és alkalmazása révén. Lehetőséget nyújt még a Múzeumok közössége részére is. Míg a képet nemrég még szöveges leírással vagy besorolási kóddal kellett keresni bizonyos esetekben speciálisan képek kezelésére tervezett vagy alkalmazott szöveges keresési csomagokkal támogatva. A Getty AAT-je (Művészeti és Építészeti Gyűjteménye) 120.000 kifejezésből áll a tárgyak, szöveges anyagok, képek, építészet és kulturális örökség leírására. A képeket szintén be lehet sorolni olyan rendszereket alkalmazva, mint az ICONCLASS műalkotásokhoz és múzeumi kiállításokhoz; TELCLASS televízióhoz és videóhoz, Társadalomtörténethez és múzeumi tárgyak iparművészeti rangsorolásához. Modernebb rendszerek már ki tudnak keresni képeket, amelyeket szóban nem írtak le. A CBIR (Tartalmon alapuló Kép Kikeresés) nem alkalmaz kulcsszavas indexelést. Inkább a képet keresi a képhez magához tartozó jellemzőket felhasználva, mint a színt, szövetszerkezetet vagy alakot stb., egy tengerparti jelenet kék lenne a felső részén és sárga az alján. A CBIR különböző fajtáiról műszaki vita folyik. A CBIR-nek vannak kereskedelmi rendszerei: az IBM QBIC-je (Kérdés Kép Tartalom szerint): a képet a szín és alak területének kifejezésével írják le és a kereső szoftver a leírással való egyeztetéssel végzi a kép keresését. Nem kell megmondani, hogy mi a kép témája. Az Ermitázs Múzeum interneten történő bemutatására Excalibur képe a keresési tárgy. Vita folyik a Cursus-ban (franciául) a kép leírásáról és besorolásáról. A Diffuse honlapon a képkeresési probléma típusokról szintén van technikai vita, amely foglalkozik a "vesztő" szemben a "nem vesztő" képkeresési típusokkal: az olyan fájlok, amelyek az elektronikus képeket a képélesség vesztése nélkül továbbítják, terjedelmesebbek és lassúbbak, mint azok, amelyek bizonyos veszteséget szenvednek. . A Szemantikai Világháló egy látomás, amit egy amerikai tudományos magazin borítólapján ír le 2001 májusában. Tim Berners-Lee, a Világháló Konzorcium (W3C) igazgatója szerint a "Szemantikai Világháló" az adatok világhálója valamennyire olyan, mint egy globális adatbázis. Ez arra az elgondolásra épül: "a világháló egyik célja, hogy hasznos legyen nemcsak az embernek emberrel való kommunikációjában, hanem hogy a gépek képesek legyenek közreműködni és segíteni." A Szemantikai Világhálónak azonban hosszú utat kell megtennie, mielőtt ez az álom megvalósul. Részletekben épül fel különféle érdeklődésű emberekkel. A Szemantikai Világháló valódi ereje akkor valósul meg, amikor az emberek sok programot hoznak létre, amelyek az interneten levő tartalmat különböző forrásokból gyűjtik össze, feldolgozzák az információkat és kicserélik az eredményeket más programokkal. A tervezett következő lépésében a Szematikai Háló kitör a virtuális birodalomból és kiterjed a fizikai világra. Az interneten vezérelt mikrohullámú sütő látomása, amely mélyhűtött élelmiszerek gyártójának honlapján tanácsot kér a legjobb főzési útmutatásról, amely kiterjeszthető a közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok által nyújtott szolgáltatásokra. A virtuális kép keretprogram pl. lekérdezheti a helyi múzeumot vagy képtárat megjelenítendő ideális képért és a helyi virtuális közkönyvtárat ideális elektronikus könyvben levő életrajzért, hogy letölthesse társításhoz egyszerű hanggal történő kéréssel. Ebben a környezetben a közkönyvtárban dolgozókat bátorítani kell, hogy elragadja őket a képzelet! A Szemantikai Web fejlesztéséhez a fontos koncepciók, technológiák, protokollok és szabványok már a helyükön vannak vagy jó úton haladnak beleértve az XML-et, RDF-et és az egyedi azonosító-t. Ontológiák. Egy ontológiát a tárgyak és viszonylataik szabályszerű leírásával le lehet írni. A Szemantikai Web összefüggésében a cél az, hogy képessé tegye a gépeket más gépekkel történő beszédre korlátozott emberi beavatkozással vagy anélkül. Lásd az Ontoweb-et és a Wonderweb-et. Mind több szemantikailag gazdag megközelítés van az ontológia modellezésére beleértve az alábbiakat:
Az ontológiáknak növekvő fontosságuk van az ismeret-kezelési rendszerekben, a Szemantikai Web fejlesztésében és olyan ismeretkezelő rendszerekben nyernek alkalmazást, mint pl. az elektronikus kereskedelemben az áruk és szolgáltatások leírásánál vagy a digitalizált múzeumi gyűjtemények leírásánál és szervezésénél. A digitális aláírások általános kulcs-infrastruktúrát jelentenek az elektronikus tranzakciók biztonságos lebonyolításában és a bizalom megteremtése a szematikai Web szintén kulcsfontosságú elemének látszik. Lásd a szolgáltatások kiszabásá-nál. A Web szolgáltatás viszonylag új koncepció a következő néhány évben várhatóan igen gyorsan kifejlesztik. Ez lehet a Szemantikai Web-alapú gondolkodás első, nagyobb gyakorlati megnyilvánulása. Részletes meghatározások váltakoznak, de a web szolgáltatások lehetővé teszik a szoftver-alkalmazások felépítését anélkül, hogy tudni kellene, ki a felhasználó, hol van vagy bármi mást róla. Lásd a Diffuse-t. A következő néhány évben a világhálós szolgáltatásokat valószínűleg fejlesztik, ami érthető és automatikusan használják a felhasználók és közkönyvtárak számítástechnikai berendezéseikkel. A Külső Alkalmazási Szolgáltatás nyújtók (ASP-k) is nyújthatnak ilyen szolgáltatásokat. A Web szolgáltatások nyílt, Internet szabványokon alapulnak. A web alapszolgáltatások és protokollok "halmazát" kifejlesztették és várhatólag 2002 folyamán befejezik. Ezek (az XML-en kívül) az alábbiakat foglalják magukban:
A web szolgáltatások koncepciója jelenleg fejlesztés alatt áll az elektronikus kereskedelem zászlaja alatt. Mindamellett valóban úgy látszik, hogy a köz-szektor szolgáltatói számára alkalmazási lehetőséggé válik. Pl. a csatlakozási felületek elérhetőek vagy web szolgáltatásként nyújtják a közkönyvtárak vagy az Alkalmazási Szolgáltatást Nyújtók a saját nevükben. A jövő fogja megmutatni a számtalan fejlesztés gyümölcsét az információ keresés területén, amelyek a jelenlegi rendszert primitívnek láttatják. Bonyolult, megszemélyesített robot közvetítők fognak folyamatosan kutatni az interneten, amelyeket speciálisan úgy terveznek, hogy a keresés könnyű legyen számukra metaadatok, ellenőrzött szókészlet és egyedülálló azonosítók segítségével. Pontosan azt fogják kikeresni, amit a használó kíván, mert ismerik keresési szokásaikat, és ezt az alatt végzik, mialatt a használó mással van elfoglalva. Nem fognak szükségtelen információkat keresni, és nem fognak elmulasztani semmi lényegeset bárhol legyen is az. Nemzetközi IFLA szabvány a tételek bibliográfiai leírására http://www.ifla.org/VII/s13/pubs/isbd_m0602.pdf Dánia BibHit Internet források katalógusa metaadatok alkalmazásával indexelhető. Ez együttműködési projekt, melyben három könyvtár van benne - a Hobro-i Közkönyvtár, Aarhus Központi Közkönyvtára és a Silkeborg-i Közkönyvtár és egy kutató könyvtár - az Aarhus-i Kereskedelmi Iskola Könyvtára. http://www.bibhit.dk/info/english.htm Finnország Linkek Könyvtára Internet források, amelyeket a könyvtárosok válogattak és írtak le együttműködési erőfeszítéssel. Több, mint 6000 linket tartalmaz, a Dewey (ylk) finn változatával szervezték és két nyelven: finnül és svédül adták ki. Szintén tartalmaz metakereső eszközt, amely a könyvtári linkkel a könyvtári katalógusokat egyidejűleg keresi. http://www.kirjastot.fi/linkkikirjasto/selaus.asp?kieli=suomi&hid=&languageid= Németország Országos katalogizáló és indexelő séma A német közkönyvtárak átvették ezt a sémát források leírásához: 25 kategóriája van. Sokan használják a központilag előállított adatokat, amelyeket növekvő mértékben szállít online a Nemzeti Könyvtár vagy a legnagyobb könyvtári szállító, az EKZ, Reutlingen.. http://www.ekz-bibliotheksservice.de/ekz/home.nsf/pages/startseite Hollandia OCLC PICA A Hollandiai Központi Katalógus és különböző könyvtárak katalógusainak egyidejű lekérdezése. http://oclcpica.org/?id=2&ln=uk Egyesült Királyság Co-East, több könyvtári hatóság szövetkezése Anglia keleti részén Leedsi Múzeumok, a honlap virtuális körutazást kínál a város múzemaiban http://www.leedslearning.net/makingconnections/library/flashcheck.asp?platform=win Glasgow-i digitális könyvtári projekt Könyvtárak hozzáférése a Sunderland scHeme-hez http://www.lash.sunderland.ac.uk/ seamlessUK - osztott közösségi információs rendszer Egyesült Államok Solinet Könyvtárak taghálózata, amely az információkhoz való hozzáférés javításán dolgozik, és lehetővé teszi a tagok számára, hogy hatékonyan kielégítsék a régió oktatási, gazdasági fejlesztési és a javított életminőség iránti igényeit. http://www.solinet.net/index.cfm
|
|
|
|
|
|
 |
|