|
|
|
|
|
 |
3. RÉSZ - TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK
Összefoglaló Témakör Felhasználó hitelesítés, azonosítás és megszemélyesítés beleértve a smart kártyákat és a swipe kártyákat. Az Internettel kapcsolatos irányelvek a nyilvános könyvtárakban. Kölcsönzés és fizetős szolgáltatások és interaktív felület. Stratégiai kérdések A nyilvános könyvtárakban hamarosan elérhetők a személyre szabott szolgáltatások kifinomult formái. Ezek swipe kártyák által hozzáférhetők, amelyek hozzásegítik az embereket, hogy saját személyes fájljaikat érjék el a könyvtár számítógépein. A könyvtáraknak ismerniük kell eme hitelesítő rendszerek változásait és ezen eljárások lehetőségeit, különben összetetté és költségessé válnak, vagy lemaradnak a fejlődéstől. Valamint át kell gondolni az etikai kérdéseket a személyes adatok védelmével kapcsolatban, talán megoldás lehet egy erre vonatkozó szabálygyűjtemény. Gyakorlati javaslatok A könyvtárak mindig is személyre szabott szolgáltatásokat nyújtottak a felhasználóik számára. A technológiai változások csak még tovább indokolják a kifinomultabb személyi szolgáltatások nyújtását ezekben az intézményekben, azon felhasználók számára, akik ezt igénylik. Nagyon sok ilyen szolgáltatás kapcsolatban van az Internet használattal. A nagyközönség már használja a személyre szóló elektronikus banki szolgáltatásokat stb., amely segítségével képesek néhány szolgáltatást akár otthonról is elérni. A fő újítások:
Minden ilyen fejlesztés attól függ a kliens számítógépeken van-e személyazonosításra alkalmas eszköz. Ezt többféleképpen el lehet végezni, de mindez néhány űrlapon múlik, amely végrehajtja a felhasználó azonosítását. A hitelesítés időrabló és a sok űrlap messze nem biztonságos. Nem kezeskednek a felhasználó személyiségéért vagy kilétéért, és ez különböző kisebb problémákat vonhat maga után, pl. jelszavak elvesztését stb. A smart kártyák használata sok nehézséget megold, de a könyvtárak felhasználót azonosító képessége csonkulhat, így az azonosító eljárás átadódik külön szektorba vagy végrehajtják más hitelesítő részlegekben. Távlati tervek Ez a teljes rész futurisztikus, mint ahogyan nagyon kevés könyvtárnak van ilyen fajta szolgáltatása, de meglehet, hogy a nyilvános könyvtárak működési területe kissé szűkre szabott. A könyvtáraknak azokat a területeket kell fejleszteniük, amelyekben eddig nem jártak teljes sikerrel. Témakör A következő kérdésekkel foglalkozik az útmutató: Smart kártyák és swipe kártyák Stratégiai kérdések
Gyakorlati javaslatok Egy személyre szabott rendszer másképp válaszol azoknak az embereknek, akik ugyanazzal a kéréssel fordulnak hozzá, mert ők már előzőleg interakcióba léptek a rendszerrel. Az azonosítás két úton haladhat:
Ez a két megközelítés kombinálva is előfordulhat. Ajánló rendszerek Ezek olyan rendszerek, amelyekhez a felhasználó közvetlen beviteli lehetőséggel rendelkezik, és a felhasználó igényeihez igazodik, használja a beállításokat és az ismert sémákat, javaslatokat tesznek termékekre és szolgáltatásokra, pl. milyen weboldalakat érdemes meglátogatni könyvvásárlás/olvasás céljából. Elképzelés szerinti cél, hogy a felhasználó kérdés nélkül hozzáférjen, amihez csak szeretne. A technológiák magukban foglalják az ajánló rendszereket, amelyek információszűrést végeznek, összehangolt szűrést, felhasználói jellemzést, gépi tanulást, példákon alapuló visszakeresést, adatkutatást, és hasonlóságon alapuló visszakeresést (lásd Amazon könyveket). Swipe kártyák és smart kártyák Ezeket a szakkifejezéseket, néha nem megfelelően használják, mindenestre a következő különbségek vehetők észre: Swipe kártyák: műanyag kártyák egy mágnes csíkkal ellátva, amelyet egy nyílásba kell helyezni, így azonosítja a felhasználót és engedélyezi bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Ezzel például ajtót lehet kinyitni, vagy számítógépes terminált lehet vele használni. A személyazonosításhoz szükséges adatoknál nem tartalmaz több információt, a valódi információ egy adatbázisban tárolódik. Smart kártyák: fizikailag hasonlít a swipe kártyákhoz, és hasonlóképpen működik, de a swipe kártyáktól eltérően mikrochipet tartalmaz, amely információt tárol az egyénről, aki ennek alapján tud műveleteket végrehajtani. Ezek az információk nem tárolódnak külső adatbázisban. A swipe kártyák olcsók, ellenben a smart kártyák meglehetősen költségesek és nem gazdaságos a könyvtárosoknak, mint egy különálló alkalmazás. Bár, ha a helyi hatóság bocsát ki egy olyan kártyát, amellyel többféle helyi szolgáltatás is elérhető például autóparkolás, uszoda, stb. Például a Cornwall-i helyi hatóságok (Dél-nyugat Anglia), ahol 2002-ben megkerestek 50 ezer helyi lakost, hogy válasszák a smart kártyát, amellyel azután a nyilvános könyvtárakat, buszokat és iskolai étkezdéket egyaránt használhatják. Nagyszámú ideillő példa található a smart kártyákra - amit azonosítási kártyának és üzletlebonyolító kártyának is hívnak. (lásd http://www.iso.ch/ keresd az ICS mezőt 35.240.15). Lásd még jogi kérdések. Smart kártyák alkalmazásai A könyvtárakban megjelenő smart kártyák sok szolgáltatás hozzáférésére vagy ellenőrzésére nyújtanak lehetőséget, időrabló munkaerő befektetés nélkül. Más kérdés, hogy bonyodalmas implementálni, személyre szabni és kiadni a kártyát. Ennek ellenére már használják egyetemi könyvtárakban, a hallgatók fénymásolást vehetnek igénybe vele. Lehet távolról is használni, ha a felhasználónak Internet hozzáférése van, akkor saját otthonából hozzá tud férni fizetős szolgáltatásokhoz, mint például online adatbázisokhoz. A kártyák képesek felügyelni a gyermekek Internet hozzáférését, és biztosítják, hogy csak előre megadott, a smart kártyába bekódolt oldalakon tudjanak barangolni. A könyvtárak állíthatják össze a weboldalak alaplistáját, amelyet aztán a gyerekek szülei, ha szeretnék, bármikor módosíthatnak. Szabályozni képes, hogy személyesen mely előre kiválasztott szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, például azon szolgáltatásokat mutassa, amelyeket a felhasználó előfizetett és másokat ne, vagy a kedvenc betűkészletét, sablonjait, vagy egyéb beállításokat alkalmazzon. Képes szabályozni, hogy bizonyos szolgáltatásokat mennyi ideig veheti igénybe a felhasználó, mint pl. az Internetet, amelyet a könyvtárosok nehezen tudnak ellenőrizni. Más területen is használható, például hozzáférés a fénymásolókhoz, Internet használat fizetésekor, Internetről kinyomtatott anyagok kifizetésekor, esetleg minden egyéb Internettől független árú és szolgáltatásért való fizetéskor, szövegszerkesztési lehetőségért, ha fizetős szolgáltatás. Olyan szolgáltatások, mint e-könyvek, és online adatbázisok általában elérhetők a nyilvános könyvtárakban, és a smart kártyák olyan szabályozási lehetőséget kínálnak ezekhez a szolgáltatásokhoz, hogy bizonyos költség háruljon a felhasználóra, semmint a teljes a könyvtári közösséget terhelje. Több szervezet fejleszt felhasználói számára portál típusú hozzáférést a saját szolgáltatásaihoz. A bankok bíztatják ügyfeleiket, hogy vegyék igénybe azonosítójukkal az online szolgáltatásokat, a bevásárlóközpontok automatizált vásárlási lehetőséggel szolgálnak, amelyek memóriában őrzik meg a vásárló előző választásait. Az emberek hamarosan ugyanezen szolgáltatásokat várják a könyvtáraktól is. A cél személyre szabott portál, amely információkat ment el a felhasználóról és nem jeleníti meg azokat, amelyekre nincs is szüksége. Egy könyvtárportálnak lehetőséget kell adnia, hogy a felhasználók maguk alakítsák ki a saját keresési és tájékozódási felületüket. Ez különösen azoknak hasznos, akik nem tudnak Internetezni sem otthon, sem a munkahelyen. Lásd még a forrás leírást Azok, akik Internet hozzáféréssel rendelkeznek, közvetlenül otthonról el tudják érni az online könyvtári szolgáltatásokat. A felsőoktatási környezetben a személyre szabott portálokról olvashatók cikkek a LITA1 és LITA2 valamint a http://hegel.lib.ncsu.edu/development/mylibrary/librarians-guide.shtml oldalon. Swipe kártyák / smart kártyák kombinálása portálokkal Néha bizonytalanok a könyvtárosok, hogy hogyan ismertessék meg az olvasókkal az Internet legjobb felhasználását. A könyvtárfelhasználók gyakran kérnek segítséget és eligazítást az őket érdeklő oldalak megtalálásában. Ahogy a közeljövőben a digitális információforrások száma egyre növekszik úgy a könyvtárosok feladata eligazítani az olvasókat a digitális formátumok magas színvonalú információs forrásai között, és ez egyre fontosabbá válik. Szemtől szembeni kommunikáció a felhasználóval mindig fontos lesz, de az emberi eligazítást, de hasznos és magas színvonalú információkkal rendelkező weboldalakkal ki kell aknázni a technológia adta lehetőségeket. A személyre szabott portálok mentesítik a felhasználókat a felesleges terhelő információktól, és hozzásegítik , hogy megtalálják az őket igazán érdeklő forrásokat. Példaként lásd a MYUW szolgáltatásait, amely egy amerikai egyetemi könyvtárban fut. Hallgatóknak készült könyvtári portálokat illetően a leginkább tanulmányozható Angliában, az egyetemi könyvtárak Inspiral nevű portálja, amely most indult. Ez egy jó áttekintést nyújt az oktatásban alkalmazható kereskedelmi szoftvertermékekről, amelyek gyakorló feladatokat foglalnak magukban, a tanár által összeállított órai anyagokat, és interaktív anyagokat. Ebben a témában a legtöbb irodalom felsőoktatási szempontból íródott, de néhány alkalmazható nyilvános könyvtári területen is. Lásd: http://www.lita.org/ital/1904_html. Lásd még: forrásleírás A hitelesítés egy olyan eljárás, amely során egy elektronikus azonosító rendszer kliense ki és bejelentkeztet, és egy információs rendszer a személyi adatok alapján regisztrál. Ez azt is jelentheti, hogy a kliens a valódi tárolója ezeknek a személyi adatoknak jelszó vagy biometrikus jelek révén. A biometrikus azonosításba beletartozik az ujjlenyomat, arcvonás, hangszín, retinaminták felismerése. A regisztrációs eljáráshoz szükséges néhány valós azonosítás is, mint például jogosítvány, útlevél, vagy születési anyakönyvi kivonat stb. Az azonosításnak különböző szintjei lehetségesek, a következő listában ezek biztonsági fokozatuk szerint vannak sorrendben:
Támogatott azonosítási technológiák a felsőoktatásban leírja a különböző típusú kódolási és titkosítási rendszereket. Az azonosítási rendszereket kész állapotban lehet venni, pl. az Athén Hozzáférés Azonosítási Rendszer. Az Athén egy hozzáférés irányító rendszer, online adatbázisokhoz való hozzáférést ellenőriz. Az összes Egyesült Királyságbeli felsőoktatási intézményben és sok egyéb oktatási rendszerben használatos, valamint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat fele részében. A felhasználók különböző hozzáférési szinteket kapnak a rendszergazdától az egyéni felhasználóig. Kerberos egy kijelölt hálózati azonosítási protokoll, amely szigorúbb azonosítási eljárást nyújt a kliens/szerver alkalmazásoknak, a MIT által fejlesztett titkos kulcsok, azonosítók használatával. A hitelesítés keretrendszere a közeljövőben valószínűleg nem lesz elérhető a könyvtárak számára, de más helyi, vagy központi kormányszervek feltehetőleg kibocsátanak majd néhány smart kártya fajtát a közösség tagjainak, hogy legyen egy egységes formája az azonosításnak. Léteznek már magán szektorú szervezetek, amelyek alkalmaznak ilyen azonosítási formákat, mint ahogy találkozunk velük fejleszetett e-kormányzati szolgáltatásoknál is, pl. tScheme. Lásd még jogi kérdéseket. Az azonosítás használata a könyvtárakban A könyvtáraknak jelenleg szükségük van a felhasználóik azonosítására, ha hozzá akarnak férni, vagy kivenni dokumentumokat a könyvtárból. A könyvtárak egyre inkább hozzáférhetővé teszik adatbázisaikat a saját weboldalukon, ez az egyik, amelyhez egyébiránt kellene azonosítás, és amelyiknél a hozzáférést korlátozni kellene. Mióta a weboldalaik bármely PC-ről elérhetők, azóta csak a regisztrált felhasználókra kell korlátozniuk a hozzáférést. Könyvtáraknak, stb. dönteniük kell, hogy mennyire szükséges védeni az információikat és milyen fokon. A következők miatt fontos az azonosítás:
Költségeket is felszámíthatnak a könyvtárak azoknak a felhasználóknak, akik távoli hozzáféréssel használják a szolgáltatásaikat és így szemben más szolgáltatásokkal, ezekhez a funkciókhoz egy magasabb szintű védelem szükséges. Fizetőssé tehetik a könyvtárközi kölcsönzést más könyvtárak számára. Ez elektronikus fizetési rendszereket is magában foglal, így smart kártyák és PC-k, vagy PC helyettesítők, mint pl. digitális televíziók használatát.
Az Európai Közösség Könyvtáraknak szóló Telematikai programjában néhány projekt keretén belül folyik a fizetős rendszerek vizsgálata, a könyvtári hasznosíthatóságuk szempontjából. Hosszú vita zajlik a különböző elektronikus fizetős rendszerekről, ami megtalálható a Diffuse oldalon. Szabályai vannak az elektronikus átutalásoknak, pl. CEPS Közös Elektronikus Tárcák Leírása és EEP Európai Elektronikus Tárca. Általánosságban néhány feltétele van az elektronikus fizetős rendszereknek:
A személyes adatok felfedése elfogadhatatlan. Jelenleg a szerver jegyzi a számítógép használatot a könyvtárakban, ami megmutatja, hogy melyik PC-t használták, és egyértelműen azonosítja, hogy adott időben ki használta azt. A személyre szabott PC-k kora jön és a személyi kliensszoftverek használata véget vet a könyvtárhasználók viszonylagos névtelenségének, ami egyben erkölcsi dilemmát okoz a könyvtárosoknak. A könyvtárak elérhető közelségbe viszik az emberekhez a keresett információt. Ennél fogva, amíg valakivel foglalkoznak egy könyvtárban, addig sok személyével kapcsolatos dolog látható lehet, például politikai, vallási hovatartozása, törekvései, tulajdonságai, egészségügyi állapota, személyes meggyőződései és így tovább - ezek a dolgok, amelyeket a legtöbb ember nem tart publikusnak, még akkor sem, ha nem rá vonatkoznak. Az attól való félelem, hogy ezek a személyes adatok avatatlan kezekbe kerülnek, elriasztja az embereket a könyvtáraktól. Amikor az emberek regisztrálják magukat egy elektronikus információs rendszerbe, feltérképezik, hogy mely adatszolgáltatási részek azok, amiket nem tagadhatnak meg. A könyvtárban meg kell engedni, hogy az emberek ki tudjanak szállni bizonyos nyomkövető elektronikus rendszerekből, és garanciát kell vállalniuk, hogy az ilyen jellegű adatok bizalmasan kezelődnek és soha nem árulják el őket (lásd ezzel kapcsolatban a következő példát egy könyvtár stratégiáról). Néhány nyilvános könyvtár mostanság interaktív felületet kínált a felhasználóinak, hogy elérhessék őket, megtekintsék, vagy megvitassák a könyveket, filmeket, zenei műveket stb. Ezek az oldalak könyveket ajánlhatnak az olvasóknak, amelyek az ízléseiknek megfelelőek, és ez egy jó lehetőség a könyvtárnak, hogy beszélgessen a felhasználóival, különösen a felhasználók speciális csoportjaival, és naprakészen informálja őket, hogy milyen események lesznek a könyvtárban, a legutóbbi szerzeményekről stb. Lásd példaként a Linkeket. Meglehet, hogy az ilyenfajta oldalnak egyénre szabhatónak kell lennie, hogy az olvasók dönthessék el, kérnek-e figyelmeztetést a könyvtár új szerzeményeiről és előjegyeztetik-e azokat az elektronikus katalógus használatával. "Virtuális Tájékoztató Könyvtár" A tájékoztató könyvtárak használata hanyatlóban van, aminek az oka az Internet növekvő használata lehet. Bár nagyon sok ember igényel útmutatást és tanácsot, hogyan kaphatják meg a legjobb információkat az Internetről. Az ő kiszolgálásukra, a könyvtárak és más szolgáltató szervezetek a felhasználóiknak két különböző típusú szolgáltatást kínálnak fel.
Egy e-mail tudakozó szolgáltatáshoz használható a csevegő szolgáltatás (chat), avagy közvetlen online kapcsolatot fenntartó szoftver, amellyel a felhasználók közvetlenül kommunikálhatnak a könyvtárosokkal. A könyvtárak az USA-ban kísérleteznek közvetlen kapcsolatot tartó szoftverrel. A második típusú szolgáltatás elmagyarázza az embereknek, hogyan használják a digitális forrásokat, mint az online adatbázisokat és weboldalakat, amelyek böngészhetők és közvetlenül letölthetők a felhasználók számára, mindenféle leírás nélkül. A kérdéseket élőben el lehet juttatni, amíg a felhasználó online van egy másik könyvtárban, amelyiknek hasonló szoftvere van. Ezáltal az ügyfelek szakképzett munkatársak nélkül képesek belépni a központi tájékoztató könyvtárba. Forgalomban van néhány ilyen termék, példák találhatók a 247 és a Virtulareference oldalakon. Az "agent" (ügynök) kifejezés nem megfelelő vagy elfogadott definíció jelenleg, de úgy tűnik, hogy a leggyakrabban egy programra, vagy robotra utalva használják, amely információkat gyűjt, vagy más szolgáltatásokat végez, anélkül, hogy a felhasználó beavatkozna. Algoritmusok segítségével, egy agent megtanulja a saját felhasználójának szokásait és a kedvelt időeltöltéseit, és egyre hasznosabbá válik, minél többet használják. Az agent technológia érdekes jövőbeni lehetőségeket kínál a könyvtárak számára. Kézenfekvő felhasználási formája az agent szoftvernek a hétköznapi internetes keresés. Az agent összehasonlítja a kedvenceket a keresőmotorral. Példaként:
Megjeleníti a felhasználót érdekelhető új információkat. Tárolja a memóriájában az előző keresés azon eredményeit, amelyet a felhasználó kiválasztott magának. Állampolgári tájékoztatás és e-Kormányzat (lásd még állampolgári részvétel) A nyilvános könyvtárak jövőbeni feladata, például részt venni az e-kormányzati teendőkben. Például a bremeni nyilvános könyvtár részt vesz a német szövetség támogatta projektben, amely magában foglalja Bremen Állam ügyintézését - BOS (Bremeni Online-Szolgáltatások). A projekt célja, egy biztonságos kommunikáció a polgár és az ügyintézés között, kiegészítve a biztonságos lebonyolítással. Napjainkra a nyilvános könyvtár, mint a szolgáltatásokhoz való hozzáférési pont jelenik meg, valamint elosztópontja a biztonságos chip-kártyáknak, amelyek szükségesek a tranzakciókhoz. A jövőben ezek segítségével fogja a könyvtár ajánlani a fő szolgáltatásait, és elektronikus fizetőeszközzel fog dolgozni. Távlati tervek A smart kartyák használata várhatóan teljesen hétköznapi lesz, mint ahogy az ára is le fog esni ennek a technológiának, és a lakosság meg fog barátkozni ezzel. Szabványos útja lesz a helyi hatóságok és más szolgáltatások elérésének, és sok használója lesz a személyre szabott digitális szolgáltatásoknak a könyvtárakban is. Portálokat, intelligens szoftvereket, és szűrt Internet környezetet tud működésbe hozni a smart kártya, és hatásosabban lehet használni az ilyen jellegű felhasználó-felismerést, mint a jelszavas rendszert. Nagyon valószínű, hogy a polgárok a jövőbeni igénye lesz smart kártya birtoklása, amelyek azonosítják és engedélyezik nekik az összes központi és helyi kormányzati szervekhez való hozzáférést. A smart kártya elfogadott lesz, mint fizetőeszköz a legkisebb hivataloktól a helyi hatóságokig és azok képviseleteinél, valamint meglehet, hogy ez a fizetési eljárás kedveltebbé válik, mert csökkenti a költségeket. A készpénzt nem mindig tudják kezelni, megszámolni, bevételezni, a bankköltségek kisebbek, és kevesebb a hiba, stb. Az biometrikus eljárások használata a személyazonosításra teljesen elfogadottá fog válni a nyilvános szolgáltatásoknál, általában a könyvtáraknál különösen, ha a könyvtárak egyfajta kapuként fognak funkcionálni a nyilvánosság számára a központi és helyi kormányzattal való kapcsolattartásban. A jövőbeni azonosítási rendszereknek különféle rétegei lehetnek; pl. egy személy, aki jogosultságot kap, hogy tételeket vegyen ki a könyvtárból, de nem lesz jogosultsága használni a portált és a személyre szabott OPAC-ot. Vagy nem lesz engedélye használni a fizetős szolgáltatást, mint pl. egy online adatbázist. Sok egyéb lehetséges felhasználási és alkalmazhatósági területe van az agent technológiának is a könyvtárakban. Az agent technológia fejlesztése gyorsan halad és különböző típusokat fognak beépíteni az igen kifinomult robotokba, amelyek a különböző összetett feladatokat egyidejűleg oldják meg, és így megszabadítják a felhasználót a rutin munkától. Bővebb információért lásd ezt az áttekintőt erről a technológiáról és a lehetséges felhasználásokról. |
|
|
|
|
|
 |
|