Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai

« SZŐLŐMÍVELÉS ÉS GYÜMÖLCS-TERMELÉS. Irta dr. Kossuth János.

200ERDÉSZET.
Irta gróf Mailáth József

Erdőterület.

A vármegye területén elterülő összes erdőségek kiterjedése 313378 kat. hold, azaz a vármegye összes területének 28.7%-a. Az összes erdőségekből kötött birtok s az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 §-a értelmében rendszeres gazdasági üzemterv szerint, szakképzett erdőtisztekkel kezelendő 99210 kat. hold, azaz az összes erdők 31.6%-a; magán jellegű, korlátlan forgalmú s rendszeres gazdasági üzemterv szerint és szakképzett erdőtisztekkel való kezelésre nem kötelezett erdő 214168 kat. hold, azaz az összes erdőnek 68.4%-a.

Kijelölt véderdő van 410 kat. hold - 0.1%. Feltétlen erdőtalajon fekszik s így az 1879 évi XXXI t.-cz. 4. §-a értelmében erdő gyanánt állandóan fentartandó 285516 kat. hold = 91%. Feltételes, azaz más mívelési ágakra u. m. szántóföldre, rétre, legelőre stb. állandóan alkalmas területen fekszik 27452 kat. hold = 89%. Fanemek szerint van: Tölgy-erdő 77358 kat. hold, azaz 25%. Bükk, gyertyán és más lombfa-erdő 233004 kat. hold, azaz 74%. Fenyő-erdő 3016 kat. hold, azaz 1%.

Erdőségek eloszlása.

Az erdőségek eloszlását, a többi mívelési ágakhoz való arányát, a tulajdonos jogi minőségét, a talaj minőségét és a fanemek elegyarányát, járások szerint, a következő táblázat tünteti fel:

Sor- szám	A járás neve	A lakos- ság lélek száma	A közsé- gek száma	A község határán		Az összes mívelési ágakhoz tartozó terület kiterje- dése	Az erdő kiterjedése s a többi mívelési ágakhoz való aránya		A törvényhatóság és járás összes erdőterületéből
									a tulajdonos jogi minősége szerint				talajminőség szerint						fanemek szerint
									Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17 § alá tartozik		magán- erdő		véd- erdő		feltétlen erdő-talajon álló erdő		nem feltétlen erdő- talajon álló erdő		tölgy- erdő		bükk- és más lomb-erdő		fenyő- erdő
				erdő van	erdő nincs	kat. hold	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%
1	Szerencsi járás	43444	26	17	9	104604	9578	9	3890	40	5688	60	-	-	8836	92	742	8	9303	97	269	3	6	-
2	Tokaji járás	25711	15	14	1	71201	27910	39	4476	15	23434	85	-	-	25866	92	2044	8	16875	60	11035	40	-	-
3	Sátoraljaújhelyi járás	32038	44	30	14	95212	20083	21	9833	43	10250	57	-	-	14595	67	5488	33	18301	91	1782	9	-	-
4	Bodrogközi járás	46385	50	28	22	137115	11504	8	8623	75	2881	25	-	-	-	-	11504	100	7632	66	3872	34	-	-
5	Gálszécsi járás	29703	37	24	13	83244	17221	10	3906	23	13315	77	-	-	13248	77	3978	23	9510	55	7711	45	-	-
6	Nagymihályi járás	34088	44	31	13	87129	10619	12	1818	12	9301	88	-	-	6923	65	3696	35	7255	68	3357	32	7	-
7	Varannai járás	23191	46	40	6	85588	27302	32	10319	37	16938	63	410	1	26892	99	-	-	2034	8	14604	90	664	2
8	Sztropkói járás	15131	65	65	-	88800	36697	41	9104	24	27593	76	-	-	36697	100	-	-	1107	3	35264	96	326	1
9	Homonnai járás	33918	74	72	2	155072	64554	41	29700	46	34854	54	-	-	64554	100	-	-	1126	2	61834	96	1594	2
10	Szinnai járás	16906	50	49	1	169006	84445	50	16606	19	67839	81	-	-	84445	100	-	-	750	1	83276	98	419	1
11	Sátoraljaújhely r. t. város	16497	1	1	-	12434	3465	28	1436	41	2029	59	-	-	3455	100	-	-	3465	100	-	-	-	-
	Összesen	327603	452	371	91	1089405	313378	28.7	99211	32	214167	68	410	1	285516	91	27452	89	77358	25	233004	74	3016	1

Báró Vécsey Alfonz "Hancsa" agara

Cseley Lajos agarászatából

A gróf Andrássyak vécsei falkája a parnói parkban.

201Legtöbb erdő van tehát a szinnai járásban: 50%, és legkevesebb a bodrogközi járásban: 8%. Kötött erdőbirtok, mely az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 §-a alá tartozik, legtöbb van a bodrogközi járásban: 75%, és legkevesebb a nagymihályi járásban: 12%. Az összes erdők feltétlen erdőtalajon fekszenek a törvényhatóság négy felső járásában u. m. varannai, sztropkói, homonnai, szinnai járásokban és Sátoraljaújhely város határán, míg ellenben a bodrogközi járásban semmi feltétlen erdőtalajon álló erdő nincsen.

Uralkodó fanemek.

A tölgy uralkodó fanem a vármegye hat alsó járásában, u. m. a szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi, bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi járásokban és a Sátoraljaújhely rendezett tanácsú város határán elterűlő erdőségekben, a hol 50%-nál mindenütt nagyobb mennyiségben fordul elő, míg a felső négy járásban 10%-on mindenütt alól marad.

A bükk uralkodó fanem és 90%-nál nagyobb mennyiségben fordul elő a négy felső járásban, a hat alsó járásban pedig 50%-on mindenütt alól marad s a Sátoraljaújhely r. t. város határán elterűlő erdőkben már nem is alkot elegyarányt.

A fenyő számot tevő mennyiségben csak négy felső járásban fordul elő, de 2%-nál többre egy járásban sem emelkedik.

Kezelési viszonyok.

Az 1879 évi XXXI t.-cz. 17 § alapján kezelendő erdők közűl, az egyházi testületek, iskolák, községek erdei, továbbá a volt úrbéres és nemesi közbirtokosságok osztatlan közösben használt erdei, minthogy kis területük és csekély jövedelmezésük mellett birtokosaik nem tudták törvényesen képesített, szakképzett erdészekkel kezeltetni, a Zemplén vármegye és a földmívelésügyi m. kir. miniszter között kötött szerződés értelmében, 1893 évi márczius hó 1-én állami kezelés alá vétettek. Azóta e szerződés, s később az 1898 évi XIX t.-cz. alapján, államilag kezeltetnek s ez erdő-birtokokon a kezeléssel, birtokviszonyok rendezésével s az egyes erdei munkálatok vezetésével, a vármegye területén szervezett s 1899 évi július hó 1-ig a sátoraljaújhelyi m. kir. központi erdőgondnokságnak s 1899 évi július hó 1-étől a sátoraljaújhelyi m. kir. állami erdőhivatalnak alárendelt négy m. kir. járási erdőgondnokság van megbízva.

A m. kir. járási erdőgondnokságok beosztása a következő:

1. Sátoraljaújhelyi m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Sátoraljaújhely. Kerülete kiterjed a szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi, bodrogközi, gálszécsi, nagymihályi járásokra és Sátoraljaújhely városra. 2. Varannai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Varannó. Kerülete kiterjed a varannai és sztropkói járásokra. 3. Homonnai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Homonna. Kerülete kiterjed a homonnai járás területére. 4. Szinnai m. kir. járási erdőgondnokság. Székhelye: Czirókabéla. Kerülete kiterjed a szinnai járás területére.

Az erdők állománya, terület, fanem és a tulajdonos jogi minősége szerint, folytonos változásoknak van alávetve, mely változások az erdőterületek írtásából és más mívelési ágakká u. m. szántóföld, rét, legelő stb. való átalakításából, birtokrendezésekből, tagosításokból s a fahasználatok és újra erdősitésekből s végül a telekkönyvi, tagosítási és kataszteri adatok összeegyeztetéséből és helyesbítéséből származnak.

Az erdőbirtokoknál ugyanis még fokozottabb mértékben, mint a többi mívelési ágaknál, azok az eltérések mutatkoznak, melyek a telekkönyvi, tagosítási és kataszteri adatok össze nem egyeztetéséből származnak, s a végeredmény igen különbözik, a szerint, a mint a számítás az egyiknek, vagy a másiknak adatai szerint történik, s mindaddig, míg meg nem történik minden egyes birtokra az összeegyeztetés: a telekkönyv, tagosítás és kataszter nem fognak egyező adatokat szolgáltatni.

Az erdőállományokban történt változások.

Az erdőgondnokságok szervezése óta, azaz 1893 évtől 1901 végéig, az erdők állományában történt változásokat, a földmívelésügyi m. kir. miniszter évi jelentései alapján összeállítva, a tulajdonos jogi minősége, talajminőség s fanemek szerint, az állami kezelés alatt álló erdőknél történt változásokkal együtt, az alábbi táblázat tünteti fel:

Évszám	A törvény- hatóság területén lévő összes erdők területe	A törvényhatóság összes erdőterületéből
		A tulajdonos jogi minősége szerint				talajminőség szerint						fanemek szerint						állami kezelés alatt álló erdőterületek
		az 1879. évi XXXI. t.-cz. 15 §-a alá tartozó erdő		magánerdő		véderdő		feltétlen erdőtalajon álló erdő		nem feltétlen erdőtalajon álló erdő		tölgyerdő		bükk- és más lomberdő		fenyőerdő		birto- kok száma	kiterje- dése	aránya
		az 1879. évi XXXI. t.-cz. 15 §-a alá tartozó erdő		magánerdő		véderdő		feltétlen erdőtalajon álló erdő		nem feltétlen erdőtalajon álló erdő		tölgyerdő		bükk- és más lomberdő		fenyőerdő			kiterje- dése	összes erdő- höz	17. §. alatti erdőhöz
	kat. hold	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%	kat. hold	%		kat. hold	%	%
1893	313378	99210	32	214168	68	410	0,1	285516	91	27452	8,9	77358	25	233004	74	3015	1	381	42333	13	42
1894	313378	99210	32	214168	68	410	0,1	285516	91	27452	8,9	77358	25	233004	74	3015	1	381	41930	13	42
1895	311010	97910	31	213100	69	410	0,1	283110	91	27490	8,9	75392	24	232674	75	2944	1	391	40690	13	41
1896	211223	97997	31	213226	69	410	0,1	283200	91	27613	8,9	75665	24	232614	75	29944	1	408	41792	13	42
187	310865	96032	31	314833	69	410	0,1	283024	91	27431	8,9	75497	24	232424	75	2944	1	401	41116	13	42
1898	310863	96042	31	314821	69	410	0,1	283017	91	27436	8,9	75508	24	232411	75	2944	1	401	41116	13	42
1899	310578	94024	30	216554	70	410	0,1	283014	91	27154	8,9	75410	24	232047	75	3111	1	465	45662	15	49
1900	309254	93385	30	215869	70	410	0,1	282525	91	26319	8,9	75000	24	131143	75	3111	1	482	45950	15	49
1901	308383	92575	30	215808	70	410	0,1	282293	91	25680	8,9	74296	24	231021	75	3066	1	486	45707	15	49

Mint a táblázatból látható, az 1893. évben, a törvényhatóság területén levő összes erdőbirtokok kiterjedése 313,378 kat. hold volt, mely terület 1901 végéig 308,383 kat. holdra apadt le, tehát az összes erdőállomány kilencz év alatt 4995 kat. holddal 1.6%-kal apadt.

A valóságos apadás azonban ennél jóval nagyobb, minthogy a magánerdők irtását kellőleg ellenőrizni és pontosan nyilvántartani nem lehet, a magán-erdőbirtokoknál az erdő állományában történt változásokat nem lehet pontosan feltüntetni s a nyilvántartásokban csakis a miniszteri engedélylyel irtott erdőterületek vannak feltüntetve és apadásba hozva.

A fenti eredmények szerint, a magán erdőknél 1640 kat. hold- 0.7% szaporodás, a 17. §. alá tartozó erdőknél pedig 6635 kat. hold- 6.6% apadás mutatkozik.

E változások a birtokviszonyok rendezéséből, erdőnek minősített, de a tagosításkor legelőül kiadott területeknek elkülönítéséből és törléséből a 17. §. alá tartozott erdőbirtokoknak magán-tulajdonba való átmeneteléből, a 17. §. alá tartozó erdőkkel osztatlan közösben használt magán-erdők elkülönitéséből, hibásan minősített erdőbírtokok jogczímének helyesbítéséből származnak; de az erdőállomány apadása legnagyobbrészt onnan származik, hogy a törvényhatóság hat alsó járásában, az állami kezelés alatt álló erdőbirtokok tulajdonosai, a volt urbéres közbirtokosságok, a nem feltétlen erdőtalajon álló erdejöket miniszteri engedélylyel kiírtották, legelővé, szántófölddé és rétté alakították át s a helyett, csereképpen, a törvényhatóság felső járásaiban, vagy más vármegyék határán, magán-birtokosoktól vásárolt, feltétlen erdőtalajon álló erdőterületeket adnak állami kezelés alá.

Ilyen miniszterileg engedélyezett erdőcserével összekötött írtás történt: 1. a tokaji járásban három község határán 539 kat. holdon; 2. a sátoraljaújhelyi járásban négy község határán 291 kat. holdon; 3. a bodrogközi járásban három község határában 2161 kat. holdon; 4. a gálszécsi járásban 2 község határán 466 kat. holdon; 5. a nagymihályi járásban egy község határán 52 kat. holdon. Összesen tizenhárom község határán tizennégy birtokon 3509 kat. holdon, a mi az összes apadás 6635-1640-4995 kat. holdnak 70%-át teszi.

A fent felsorolt írtott területek helyett a birtokosok magán-birtokosoktól új erdőterületet vásároltak: a homonnai m. kir. járási erdőgondnokság kerületében, hét község volt úrbéres közbirtokosai összesen 675 kat. holdat; - a varannai erdőgondnokság kerületében négy község volt úrbéresei és a tőketerebesi gör. kath. lelkész 1024 kat. holdat, egy község volt úrbéresei pedig Máramaros vármegyében, egy másik község volt úrbéresei meg Ung vármegyében vásároltak újabb erdőterületeket.

Fanemek szerint, a táblázatban feltüntetett kilencz év alatt legnagyobb apadás történt a tölgynél 3062 kat. hold, azaz az összes apadás 60%-a; azután 203a bükknél 1983 kat. hold, azaz az összes apadás 39%-a; és legkisebb a fenyőnél 51 kat. hold, azaz az összes apadás 1%-a.

Az állami kezelés alatt álló bírtokoknál 1893-1901 év végéig 3364 kat. hold szaporodás mutatkozik, mely szaporodás, mint a táblázat is mutatja, csaknem teljesen az 1899. évben történt. E szaporodás onnan származik, hogy az 1898 évi XIX t.-cz. értelmében, 1899 julius elsején, a törvényhatóság területén, az egyházi testületek és egyházi személyek, iskolák, köz- és magánalapítványok, kis- és nagyközségek s a volt úrbéres közbírtokosságok tulajdonát tevő s az 1879. évi XXXI t.-cz. 165 §-a és az 1894 évi XII t.-cz. 13. és 14. §-ai értelmében, közgazdasági szempontból, beerdősítésre kijelölt kopár és vízmosásos területek szintén állami kezelésbe vétettek.

A szaporodás legnagyobb volt a varannai m. kir. járási erdőgondnokságban, a hol 2573 kat. holdat, azaz az öszszes szaporodás 79%-át tette; ezzel szemben a sátoraljaújhelyi m. kir. járási erdőgondnokságban, az erdőcserék és írtások következtében, apadás történt.

Az egyes fanemek.

Áttérve már most az előforduló fanemekre, ezek a következők: kocsányos és kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, közönséges és virágos kőris, hegyi és fürtös juhar, jávorfa, nyir, nyár, éger, fűz, ákácz, erdei-, jegenye-, fekete-, lucz- és vörös fenyő, mogyoró, vadcseresznye, alma, körte, berekenye, som, boróka, és a mérsékelt égöv alatt előfordúló cserjék nagy része. Uralkodó fanem a vármegye hat alsó járásában és a Sátoraljaújhely város határában elterülő erdőségekben a tölgy, a felső négy járásban pedig a bükk. Mind a mellett, hogy a vármegye területén fekvő összes erdőterületeknek a tölgy csak negyedét, a bükk pedig háromnegyedét borítja: értékességét és használhatóságát tekintve, a vármegye fő faneme a tölgy, s az okszerű erdőgazdaság főfeladata e fanem fentartása és szaporítása.

A tölgy két válfaja közűl a kocsányos tölgy a lapályi és előhegységi erdőkben átlag kétszáz méter tengerszint fölötti magasságig terjed. A kocsánytalan tölgy a középhegységek faneme, hol tiszta állabokat a déli, délkeleti és délnyugati oldalokon alkot, míg ellenben az északi, északkeleti és északnyugati oldalokon csak kis mértékben fordul elő, a bükk közé keverve.

Tenyészetének felső határául hatszáz méter tengerszint feletti magasságot lehet tekinteni és zárt állabokban, északra, egészen az északi szélesség 49°10'-ig található, de egyes példányokban és csoportokban, a völgyek alján és a déli oldalokon egészen uj nevét Dricsnáig, azaz az északi szélesség 49° 20'-ig, található.

Az elszórtan a bükk között mindenütt előforduló tölgycsoportokból és egyes példányokból látszik, hogy a tölgy régebben, a négy felső járásban is, sokkal nagyobb mértékben fordult elő és összefüggőbb erdőségeket alkotott, de a folytonos írás, legeltetés s a felújítással és erdőápolással való nemtőrödés következtében, állandóan apadt s a tenyésztésre legalkalmasabb talajokat is lassanként a sokkal szívósabb, igénytelenebb, a viszontagságoknak s különösen a legeltetésnek inkább ellenálló bükk és gyertyán foglalta el.

A bükk, az előhegységektől kezdve, a legmagasabb hegycsúcsokig, mindenütt előfordul s hatszáz méteren alól inkább csak az északi, északkeleti és éjszaknyugati oldalokon uralkodó, míg ellenben hatszáz méteren felül, a magas hegységerdőkben egyedüli uralkodó fanem.

A többi fanemek csak alárendelt mennyiségben s leginkább a tölgy és bükk között elszórva és egyes foltokban fordulnak elő s nagyobb kiterjedésű, összefüggő erdőségeket sehol sem alkotnak. Közülök a fűzek és nyárak, a lapályi erdőkben; a kőris, juhar, szil a lapályi erdőktől, kilenczszáz méter magasságig, a déli melegebb oldalokon; az éger a talajvizes, savanyú humusban gazdag lapályokon és hegyoldalokon; a nyir, rezgőnyár és kecskefüz a szárazabb fekvésű s a legeltetéssel tönkretett fiatalosokban; az ákácz a kopár vízmosásokban; a fenyők pedig nagyobbrészt ott, a hol talajjavítás vagy állabátalakítás czéljából megtelepítése szükségesnek mutatkozik.

Természetes úton a jegenyefenyő a Simonka hegységnek Opálhegy (azelőtt Zamutó) község határába eső részén a "Rosztoka" völgyben, a "Jedle" patak két partján elterűlő hegységekben 400-900 m magasságban fordul elő; az erdei fenyő pedig Homonnától kezdődőleg Felsőkrucsóig terjedő összefüggő vonalban Mislye, Topolóka, Mogyorósfalu, Istvántelek, Kárna, Gerlefalva, 204Várjeszenő, Holcsik, Giglócz, Nagydomása, Kelcse, Kisterebes, Valkó, Bodzás és Lomna községek határain fordul elő nagyobb mennyiségben, ezenkívül még kisebb-nagyobb foltokban a vármegye négy felső járásának legtöbb községében található s minthogy könnyű magját a madarak és a szél nagy területeken széthordják, ma már a négy felső járásban alig van község, melynek határán erdei fenyőt ne lehetne találni.

Az erdősítéseknél, különösen a négy felső járásban, újabban igen sok fenyőt ültetnek ki. A különféle fenyő-fajoknak nagyobb mennyiségben való megtelepítése részben a csekélyebb értékű bükkösök, nyiresek és égereseknek értékesebb fanemekkel való kicserélése, azaz állab-átalakítás, részben pedig a rendetlen rabló-gazdasággal s a fiatalosok folytonos legeltetésével teljesen kizsarolt és elsoványodott, eredetileg tölgytalajok megjavítása s a tölgy-tenyésztésre ismét alkalmassá tétele czéljából történik. A fenyők ugyanis azon tulajdonságaiknál fogva, hogy tűiket bőven hullatják és tuskóik nem sarjadzanak, talajjavítás és átmeneti fanem gyanánt legalkalmasabbak.

Fakészlet és hozam.

Az állami kezelés alatt álló erdőbirtokok összes fakészletét és jelenlegi évi fahozamát, továbbá az üzemtervekben tervezett szabályos állapotnak megfelelő szabályos fakészletét és szabályos évi fahozamát s az állami kezelés alatt álló erdők birtokosainak évi faszükségletét s az évi szükséglet fedezésénél mutatkozó hiányt az alábbi táblázat tünteti fel. A táblázat az erdőgondnokságok új területfelmérései és becslései alapján összeállított s miniszterileg jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemtervek adatai alapján van szerkesztve, de szabályos készlet számításánál a jelenlegi fanemeknek, ezidőszerinti eloszlása mellett elérhető fahozama és készlete van feltüntetve s az üzemtervekben tervezett állab-átalakítások figyelmen kívül maradtak.

Fanem	Az állami kezelés alatt álló erdők					Az erdőbirtokosok évi összes
	kiterjedése	jelenlegi		szabályos		évi fa- szükséglete	az évi szükséglet és hozam közt mutatkozik
	kiterjedése	fakészlet	évi fahozam	fakészlet	évi fahozam	évi fa- szükséglete	fölösleg	hiány
	kat. hold	köbméter		köbméter		köbméter
I. Szálerdő üzemmód.
Tölgyerdő	8,844	378,243	8,870	745,695	17,777	37,948	-	29,078
Bükk- és egyéb lomberdő	25,463	1.406,905	17,303	1.834,315	50,256	135,264	-	117,961
Fenyőerdő	55	3,570	114	5,417	149	700	-	586
Összesen	34,362	1.788,718	26,287	2.585,429	68,182	173,912	-	147,625
II. Sarjerdő üzemmód.
Tölgyerdő	4,780	113,606	16,327	130,857	8,303	20,714	-	4,387
Bükk- és egyéb lomberdő	2,723	125,465	3,384	125,346	4,373	16,370	-	12,986
Akáczerdő	65	-	-	5,382	273	1,488	-	1,488
Összesen	7,568	239,071	19,711	261,585	12,949	38,572	-	18,861
Összesítés.
I. Szálerdő üzemmód	34,362	1.788,718	26,287	2.585,429	68,182	173,912	-	147,625
II. Sarjerdő üzemmód	7,568	239,071	19,711	261,585	12,949	38,572	-	18,861
Főösszeg	41,930	2.027,789	45,998	2.847,014	81,131	212,484	-	166,486

Mint a táblázatból látható, az állami kezelés alatt álló erdők jelenlegi évi fahozama, a tulajdonosok évi 212,484 m³ faszükségletéből csakis 45,998 m³-t - 21%-ot fedez s a birtokosok, az évi szükségletükből hiányzó 166,486 m³ fát más erdőbirtokosoktól kénytelenek beszerezni s mint a táblázat mutatja, még ha a rendszeres kezelés mellett sikerül is az évi fahozamot, a szabályos évi fahozamnak megfelelően, a jelenlegi fahozam kétszeresére emelni, még akkor is, a birtokosok évi szükségletével szemben, körülbelől 60% hiány mutatkozik az évi fahozamban.

Minthogy az állami kezelés alatt álló erdők kiterjedése mellett, a legbelterjesebb és okszerűbb gazdálkodással sem lehet elérni azt, hogy a tulajdonosok 205fatömegben évi szükségleteiket fedezhessék, az erdőgondnokságok hivatása: oly értékes fanemek és faválasztékok előállítása, a melyek évi hozamának értékesítéséből befolyó pénzzel, a tulajdonosok, a szomszédos birtokosoktól, összes faszükségletöket beszerezhessék.

A fenti faszükséglet megállapításánál a vármegyei lakosság több mint 2/3-adának szükséglete vétetett számításba, mert az állami kezelés alatt álló erdőkben jogosult urbéresek, zsellérek stb. a vármegye lakosságának 2/3-ánál nagyobb részét teszik.

Az alábbi táblázat, az alkalmazott üzemmódok szerint elkülönítve, a vármegye területén levő összes erdők jelenlegi fakészletét, jelenlegi évi fahozamát, szabályos fakészletét, szabályos évi fahozamát, az összes lakosság évi faszükségletét - lélekszám szerint átlag 1 m³ faszükségletet számítva - és a fahozamban mutatkozó többletet és hiányt tünteti fel.

Fanem	A vármegye területén levő összes erdők					Az összes lakosság
	kiterjedése	jelenlegi		szabályos		évi fa- szükséglete	az évi növedék és szükséglet közt mutatkozik
	kiterjedése	fakészlet	évi növedék	fakészlet	évi növedék	évi fa- szükséglete	fölösleg	hiány
	kat. hold	köbméter		köbméter		köbméter
I. Szálerdő üzemmód.
Tölgyerdő	31,066	1.304,772	56,229	2.392,082	71,442	50,000	6,229	-
Bükk- , gyertyánerdő	214,576	11.801,680	364,779	18.238,960	557,898	190,000	174,779	-
Kőris-, juhar-, szilerdő	986	39,412	1,972	75,922	23,678	5,000	-	3,028
Fenyőerdő	2,658	166,470	6,919	366,584	10,151	20,000	-	13,084
Összesen	249,286	13.312,334	429,896	21.073,548	663,169	265,000	181,008	16,112
II. Sarjerdő üzemmód.
Tölgyerdő	45,100	1 082,400	55,745	1.668,700	112,750	30,000	25,745	-
Bükkerdő	9,427	282,810	12,595	471,350	23,567	20,000	-	7,405
Nyirerdő	5,611	224,440	14,454	342,271	16,833
Fűz- és nyárerdő	2,180	87,200	6,278	132,980	6,540
Égererdő	1,316	52,640	3,390	80,270	3,938	13,000	11,814	-
Kőris-, juhar-, szilerdő	206	4,944	336	10,300	515
Ákáczerdő	252	7,560	326	12,600	630
Összesen	64,092	1.741,994	93,154	2.118,471	164,773	63,000	37,559	7,405
Összesítés.
I. Szálerdő üzemmód	249,286	13.312,334	429,896	21.073,548	663,169	265,000	181,008	16,112
II. Sarjerdő üzemmód	64,092	1.741,994	93,154	2.118,471	164,773	63,000	37,559	7,405
Főösszeg	313,378	15.054,328	523,05	23.192,019	827,942	328,000	218,567	23,517

Az e fejezet megírásához szükséges szakbavágó adatok megszerzésénél Bodor Gábor m. kir. főerdész is segédkezett.

« SZŐLŐMÍVELÉS ÉS GYÜMÖLCS-TERMELÉS. Irta dr. Kossuth János.

KEZDŐLAP

Zemplén vármegye

Tartalomjegyzék

VADÁSZAT. Irta gróf Mailáth József. »