Zemplén vármegye vadállománya igen gazdag s a Magyarország egész területén előforduló lényegesebb vadak közül, a vármegye területén csakis zerge és fajd nem található. A főbb vadak nagyjában következőképpen oszlanak meg a vármegye területén.

1. Szarvas, állandó vadként, a szinnai és homonnai járásokban, a Vihorlát hegységben és a Beszkidekben, kisebb mennyiségben a varannai járásban a Simonka hegységben, váltó vadként pedig a sztropkói, varannai és gálszécsi járások nagy részében fordul elő.

2. Őz, a vármegye egész területén. Az erdőben szegény vidékeken csak szórványosan, de erdőben gazdagabb és a pusztítástól védettebb terűleteken nagyobb mennyiségben; legtöbb van jelenleg a Bodrogközön.

3. Nyúl, a vármegye egész terűletén, a lapályon és előhegységekben nagyobb mennyiségben, a magas hegységekben és összefüggő nagyobb erdőségekben csak szórványosan.

4. Vaddisznó, a vármegye hegyes, erdős területein mindenütt, de különösen a négy felső járásban; a mezőgazdasági területeken nagy károkat is okoz.

5. Császármadár a vármegye hegyes területén levő összes erdőségekben.

6. Vizi madarak u. m. vadlúd, vadkacsa, túzok stb. a tavas, mocsaras vidékeken és a nagyobb folyók mentén mindenütt. A vizi madarak azonban a folyók szabályozása, tavak és mocsarak lecsapolása következtében mind kisebb területre szorulnak s ma már nagyobb mennyiségben csakis a Bodrog és a Tisza mentén fordulnak elő.

7. Fogoly és fürj szintén mindenütt található, nagyobb mennyiségben azonban csak a lapályokon.

8. Az erdei szalonka csak átvonuló vadként fordul elő s vadászatai, a vármegye területén, ezidőszerint leghíresebbek Gálszécs, Szécsmező, Szécspolyánka, Perbenyik és Bottyán községek határain.

9. A kártékony vadak közül legnagyobb mennyiségben és általánosan a róka fordul elő; de utóbbi időben, a mérgezés és állandó pusztítás következtében, nagyon megapadt s ez idő szerint legnagyobb mennyiségben Parnó és Vécse környékén fordul elő, hol a falkavadászatok kedvéért védelemben részesül.

10. Medve csak a szinnai járásban, Kelen és Utczás községek határain fordul elő.

10. Farkas, hiúz, vadmacska csak szórványosan és igen kis mértékben található.

Az 1885-1894. évi tíz év alatt elejtett vadak évi átlagát, a földmívelésügyi m. kir. miniszterium adati alapján, az alábbi táblázatok tüntetik fel:

A hasznos és kártékony vadakból tehát átlag 8915 darab.

Fenti táblázatok adatai azonban, tekintve azt, hogy rendes lőjegyzéket nem minden vadász vezet s így az ilyen vadászoktól és a vadorzóktól elejtett vadak vagy egyáltalán nem, vagy csak a valószínűség alapján vannak kimutatva, inkább csak tájékoztatást nyújtanak, de számszerűleg is teljesen pontos adatokat nem.

A vadászterületek vadászati értéke és vadállománya, a kis- és nagybirtokok szerint, nagyon különbözők. Míg ugyanis az 1883. évi XX. t.-cz. értelmében, kétszáz kat. holdnál kisebb kiterjedésű, önálló vadászterületet nem alkotó, s így a községi határral együtt bérbeadandó vadászterületek túlnyomó nagy részének vadászati értéke és vadállománya igen csekély s a vármegye területén, az idézett törvény értelmében a bérbeadott összes vadászterületek bérösszegének évi átlaga kat. holdanként csak három fillér, addig a nagyobb kiterjedésű, önálló vadászterületek nagy részén igen szép vadállomány van, s bérbeadások esetén kat. holdanként egy-két korona, sőt nagyobb évi bérösszeg érhető el; a szarvas-területek átlagos egységára pedig évente és kat. holdanként két korona. E nagy eltérés magyarázata az, hogy az önálló vadászterületet nem alkotó kisebb területeken a mezei munkások, legelő-marha, pásztorok, kóbor ebek stb. állandóan zavarják és pusztítják a vadat, míg ellenben az önálló vadászterületeken a hasznos vad nemcsak oltalomban részesűl, hanem megélhetésük és szaporodásuk sózókkal és téli takarmányokkal is tetemesen elősegíttetik. A vármegye egész területén az 1883. évi XX. t.-cz. értelmében bérbeadásra kötelezett és önálló vadászterületek kiterjedését s a bérbeadásra kötelezett birtokok után befolyó évi bérek összegét, a földmívelésügyi m. kir. miniszterium 1901. évi hivatalos adatai alapján, az alábbi táblázat tünteti fel:

Mint a táblázatból látható, a bérbeadásra kötelezett területek évi bérének kat. holdanként vett átlaga igen csekély, de e bérösszegeknél a táblázat szerint is tetemes emelkedés mutatkozik az előző évekkel szemben s ez az emelkedés legújabban rohamosan nagyobbodott.

Az önálló nagyobb vadászterületeket a birtokosok régebben csaknem kizárólag a maguk számára tartották fenn és számottevő nagyobb vadászati bérletek, a vármegye területén, csakis újabb időben, a szarvasok elszaporodása óta, köttetnek; s mivel külföldi pénzemberek eddig sohasem remélt, magas bérösszegeket fizetnek: legújabban mind gyakoribb a bérbeadás.

Ez idő szerint, a vármegye területén, külföldieknek a következő nagyobb vadászbérleteik vannak: 1. A gróf Hadik-Barkóczy-féle hitbizomány keleni birtoka. Kiterjedése mintegy 4000 kat. hold, évi bér 6000 korona; bérli egy porosz gróf. 2. Gróf Andrássy Géza nagykemenczei uradalma. Kiterjedése 208mintegy 20000 kat. hold, évi bér 30,000 korona; bérli egy franczia. 3. Gróf Andrássy Géza topolyáni birtoka. Kiterjedése mintegy 3000 kat. hold, évi bér 6000 korona; bérli egy porosz gróf. 4. A gróf Sztáray-féle nagymihályi uradalom, melynek nagy része Ung vármegyében terül el, évi bére 32,000 korona; bérli egy porosz. 5. A gróf Forgách-féle birtok Dargón, nagy része a bérletnek Abauj-Torna vármegyében terül el, évi bér kat. holdanként két korona; bérli egy orosz gyáros.

Ezeken kívül egyes szarvas-bikák lelövésére is történtek szerződések, így például a gróf Hadik-Barkóczy-féle hitbizomány viravai vadászterületén egy porosz gróf, - Wokllmann Kázmér Krasznibród mellett levő birtokain pedig angolok kötöttek szerződést s minden lelőtt szarvasbika ára kétezer koronában volt szerződésileg biztosítva. A külföldiekkel kötött bérletek a hazai bérlők bérletein is, az évi bérösszegekre nézve tetemes befolyást gyakoroltak s a szinnai és homonnai járásban több hazai vadászatbérlőnek 2000-5000 koronás bérlete van.

A vármegye területén nagyobb kiterjedésű vadaskertek a következők: 1. A gróf Hadik-Barkóczy-féle hitbizományé, Ujszomotoron és Istvántelkén kiterjedése 2500 kat. hold, tenyésztett vadak: szarvas és muflon. - 2. A gróf Hadik-Barkóczy-féle hitbizományé, Tavarnán; kiterjedése 400 kat. hold, tenyésztett vad: dámvad. - 3. Gróf Andrássy Sándoré, Homonnán; kiterjedése mintegy 600 kat. hold, tenyésztett vad: szarvas. - 4. Gróf Andrássy Gézáé, Nagykemenczén, tenyésztett szarvas, muflon és dámvad. - 5. Néhai gróf Andrássy Tivadaré, Tőketerebesen, kiterjedése mintegy száz kat. hold, tenyésztett vad: dámvad. - 6. Gróf Andrássy Gyuláé és Tivadaré, Tiszaluczon, tenyésztett vad: fáczán és őz. - 7. Báró Waldbott Frigyesé, Tolcsván és Háromhután kiterjedése 500 kat. hold, tenyésztett vad: dámvad. - 8. Herczeg Windischgrätzé, Makkoshogykán, tenyésztett vad: vaddisznó és őz. - 9. Gróf Mailáth Józsefé, Perbenyiken, tenyésztettvad: dámvad és fáczán.

A vadászat különféle nemei közül, a vármegye területén, a következők vannak gyakorlatban: Pásztás u. n. stráfvadászatok, körvadászatok, hajtó vadászatok, agarászás, hopozás, tacskókkal való vadászat és szárnyas vadakra, vizslával való vadászat. A Bodrogközön a nyolczvanas évek közepétől gróf Mailáth József az u. n. pásztás vagy stráfvadászatokat honosította meg, példáját a báró 'Sennyeyek is követték. A perbenyiki, bélyi, karádi és erzsébeti nyúlstráfok híresek; sokszor előfordult, hogy egy-egy napon aránylag kevés puskással, ezer nyúl, vagy még ennél is több esik. A körvadászatok csakis a síkságon, leginkább a bodrogközi és szerencsi járásokban vannak gyakorlatban s leghíresebbek a gróf Andrássyak tiszaluczi és tiszadobi körvadászatai.

Az elő- és magas hegységekben leggyakoribbak a hajtókkal és kutyákkal való vadászatok; ez utóbbiakat azonban az előbbiek kezdik kiszorítani. Az agarászatot csak kevesen gyakorolják ugyan, de azért a gálszécsi agarász-versenyek még mindíg híresek, igen látogatottak s még a szomszédos vármegyék társaságai is igen szivesen és nagy számban keresik fel.

A cserkészés leginkább csak a szarvasvadászatokon divatos, s régebben híresek voltak a nagykemenczei, viravai és keleni szarvas vadászatok. Néhány év mulva a báró Waldbott Frigyes erdeiben elszaporodó szarvasok jó sportot fognak adni, ma azonban ezek romantikus és patriarkális jellege a bérletekkel megszűnt. A kilenczvenes évek óta gróf Mailáth József berbenyiki őzcserkészetei (kocsival) kezdenek híressé lenni; tavaszszal április és május havában húsz-huszonöt darab hatos őzbikát lőnek golyóval kocsiról cserkészve.

Falkát gróf Andrássy Géza tart Vécsén. Azok a falkavadászatok, melyeket Parnó, Vécse, Velejte és Terebes környékén szoktak rendezni, igen látogatottak. A Bodrogközön a 'Sennyey testvérek is tartanak kisebb falkát és a Bélatanyán (gróf Széchenyi Ernőné tulajdona), a rendes őszi idény Hubertus napja előtt, a bélatanyai és páczini határokban űzi a falka a nyúlat.