317VASVÁRMEGYE KÖZOKTATÁSÜGYE.
A népoktatásügyi részt Gerlits Sándor, a középiskolákra
vonatkozót Pálffy Boldizsár irta; az egészet átnézte Kiss János
NÉPOKTATÁS.
Fárai iskolázás.
A középkori népnevelés iskolája tudvalevőleg a templom volt; tananyagát a keresztény hit igazságainak és szertartásainak népszerű magyarázata képezte: ez volt az ugynevezett fárai iskolázás. Szent-István elrendelte, hogy minden tiz községnek legyen plébánia-temploma. Ezen templomok mellett bizonyosan voltak iskolák is, ámbár történeti emlékeink ilyeneket gyéren említenek. Hazánkban a legrégibb ilyen iskola Vasvármegye Pápócz községben volt.
A XIII., XIV., XV. és XVI. században számos plébánia alapíttatott, melyeknek legnagyobb része iskolával is bírt: így a XIII. században Kőszeg, Egyházas-Szecsőd, Rúm, Őri-Szent-Péter, Vasvár, Mura-Szombat, Sámfalva; a XIV. században: Léka, Rőth, Rába-Kovácsi, Felső-Paty, Niczk, Ölbő, Répcze-Szt.-György, Sárvár, Vámos-Család, Káld, Kercza, Velemér, Mártonhely; a XV. században: Gyarmat; a XVI. században: Nagy-Pőse, Tömörd, Kethely, Német-Szt.-Mihály, Szalonak, Német-Hidegkút, Kertes, Gyanafalva, Ikervár és Kenyeri.
A plébániák mellett különösen a monostorok voltak nevezetes gyúpontjai a nemzeti művelődés terjesztésének. Ilyenek voltak: az 1183-ban III. Béla király alapította cziszterczita kolostor Szent-Gotthárdon; a jáki Márton gróf által alapított benczés kolostor Jaákon; a IV. Béla király által Vasvárott alapított Domonkos rendű, az 1360-ban Kálmán győri püspök által Szombathelyen alapított Szent Ferencz rendű és Lékán 1336-ban a Szent Ferenczrendüeké.
Ezek a szerzetesrendek, a hány kolostorral, ugyanannyi templommal, iskolával és könyvtárral bírtak. A monostorokban lakó szerzetesek voltak a XIII., XIV. s a XV. századokban a népnek oktatói és művelői; mígnem a XVI. és XVII. századokban, a török dúlás idejében, a monostorok nagy része szerzetes lakóikkal együtt elpusztúlt.
Mohácsi vész.
A közoktatásügyi állapotok a XVI. században Vasvármegyében is szomorú képet mutattak. A mohácsi vész után megszünt minden forrás, melyből a népnevelés életerőt meríthetett volna. A fárai iskolázás elhanyagoltatott, a zárdák, templomok, iskolák romban hevertek, az oktatással foglalkozó papság sorai megritkultak és ehez járultak még a vallási villongások is.
Reformáczió.
A vallási harcz azonban nemhogy megsemmisítőleg hatott volna a közművelődésre; ellenkezőleg megtermékenyítette a meglazúlt szellemi és 318erkölcsi életet. A protestánsok vallási érdekből iskolákat létesítettek, és ebben a katholikusok is versenyre keltek velük.
Sárvárott a protestánsok könyvnyomtatót állítottak fel, mely, a vallási érdekek mellett, a nemzeti irodalmi nyelvet is ápolta, a vasvármegyei főesperes pedig az 1611-iki nagyszombati zsinat értelmében sorra vizsgálja s katholikus iskolákat, hogy az esetleges hiányokat felderítse és pótolja. A protestánsoknál a papok kezdetben egyuttal tanítók; a katholikusoknál már szerepelnek iskolamesterek (ludimagistri), mi a főesperességi vizsgálatokból tűnik ki. Ezen vizsgálatok iratai sok tekintetben nagyon érdekesek; így pl. az 1627-iki canonica visitatioból kitűnik, hogy a felső-szölnöki iskolamester jövedelme (Proventus Rectoris):
"Mind a három faluból egyaránt az mesternek minden háztól Esztendőn által tartoznak egy-egy kenyérrel. Item, az halot temetéstől jár egy pint bor, egy czipó kenyér, egy pecsenye. Item, mikor halotnak harangozz, jár d. 4".
Kazó István vasvármegyei főesperes vizsgálata szerint 1693-ban például még Vasvárott sem volt iskola. Hajdan az iskola a Szent-Mihály templom alatti völgyben állott, melynek azonban ekkor már nyoma sem volt. Felső-Eőrött iskolaház nincsen. A telek ugyan megvan és az iskola felépítése a plébániabeli híveket illetné, de azok ezt nem akarjak teljesíteni, azt vetvén fel okúl, hogy igen kevesen vannak. A tanító, ki egyúttal harangozó is, a plébánián lakik s ugyanott nyer élelmezést. Sárvárnak van kőből épített tágas iskolája, a templom közelében, délről nyugatra építve és egész kényelemmel ellátva.
Gróf Batthyányi József apátkanonok és vasvármegyei főesperesnek 1754-ben tett vizsgálata szerint Kőszegen két tanító volt: magyar és német. Érdekes megemlíteni, hogy a gyermekek közül azok, kik írni is tanultak, 1/4 évre 25 dénár helyett 30 dénárt, a számolni tanulók pedig 50 dénár tandíjat fizettek. Szombathelyen is volt ez időben magyar és német iskola s ezenkívül külön leányiskola nőtanítóval. A canonica visitatio szerint a magyar iskola oly szük, hogy a gyermekeket nem fogadhatja be.
A DOMONKOSOK TEMPLOMA ÉS ZÁRDÁJA VASVÁROTT. Saját felvételünk.
Pedig van - ugymond - az iskolának az uradalom által megváltott 70 hold földje, melyből a tanító (kinek temetésért járt 25 dénár, colledából 1/2, minden olvasó gyermektől 25 d., a declinálóktól szünnapokon egy tojás és só; aratáskor 5 dénár, vagy egy csibe. A püspöktől van 30 frtja, 6 köböl buzája, 6 köböl rozsa a kisebbik köböllel, 28 holdat bír. Miután pedig a többi Kiss Dániel akkori szombathelyi plébános által a templomi zenészek között kiosztatott, a mi kitetszik a kiosztási nyugtákból, körülményes informálás végett feterjesztés teendő a püspök úr ő kegyelmességének.
Mura-Szombat iskolája, melyhez Korong, Rakicsán, Lukasócz, Vesesicza és Csernerócz községek tartoztak, fából van építve; jó iskolák voltak továbbá Niczken, Csánigon és Sárvárott.
Ratio educationis.
Az 1777-ben Mária Terézia királynő által kiadott "Ratio educationis" czímű iskolai szervezet alapján Vasvármegyében is megindultak az iskolai reformok. Szombathelyen és Kőszegen 1780-ban, Szent-Gotthárdon 1789-ben állítottak fel "nemzeti tanodát" s a városi és falusi katholikus iskolák is a "Ratio" értelmében szerveztettek.
De a "Ratio" nem sokat változtatott a régi rendszeren. A protestánsok - hivatkozva autonómiájukra - tiltakoztak az ellen s távol tudták maguktól 319tartani az állami befolyást. Így azután a Ratio intézkedése közvetlenül csak a kath. tanügyet érintették. A szándékolt eredmény azonban itt sem mutatkozott, mert nem volt a vármegyében egyetlen tanítóképzésre feljogosított tanintézet sem, az iskolafentartók pedig nem sokat törődtek tanítójuk képzettségével. Ennélfogva a legtöbb helyen, különösen a nemzetiségi vidékeken, minden a régiben maradt.
Magyar nyelvtanulás.
Nagyobb lendületet nyert Vasvármegye népoktatása a XIX. század elején akkor, midőn a törvényhatóság 1820-ban és a következő években elrendelte, hogy az 1791. évi XVI., az 1792. évi VII. és az 1805. évi IV. t.-cz. értelmében a hazai nyelv oktatása a közönséges tudományok közé soroztassék. E czélból tekintélyes alapot is létesített, melyből azon tanítók, kik a magyar nyelv tanításában kitünnek, jutalmat nyernek.
A vármegyei tanügy érdekében nagyfontosságú munkát végzett a magyar nyelv terjesztésére kiküldött választmány.
Az 1825. április 10-én tartott közgyűlés a járási szolgabírákat utasította, hogy a német, horvát és vandalus (vend) helységek iskoláit haladéktalanul látogassák meg és tegyenek jelentést a gyermekeknek a magyar nyelvben tett előmeneteléről.
Egyidejűleg a tanítók utasíttattak a magyar nyelvnek haladék nélkül való tanítására; meghagyatván nekik, hogy, ha maguk magyarúl nem tudnak, a jövő iskolai esztendőre oly segédet fogadjanak, "ki a magyar nyelvet jól tudja és tanítsa s a tanitványokat az isteni tudományban ezen nyelven oktassa".
Ugyancsak utasíttattak a szolgabírák, hogy a hol a mesterek fizetése, avagy az iskolai épületek elégtelensége miatt akadályok merűlnének fel, a lelkészekkel egyetértőleg a patronusokat a megkívántató segedelemre serkentsék.
Battyhány Fülöp herczeg. Vasvármegye örökös főispánja megkerestetett, hogy a németségi vidéken levő mesterek közűl csak azokat részesítse segélyben, kik a magyar nyelv tanításában kitűnnek.
A magyar királyi helytartó tanácshoz kérvény nyújtatott be az iránt, hogy a falusi és városi alsóbb - vagyis u. n. trivialis iskolákban megkivántató magyar-tót és magyar-horvát tankönyveket a "magyar universitas" által olcsón adassa ki; utasítván egyidejűleg a szolgabírákat, hogy a német tartományokból behozott könyveket konfiskálják. A horvát-magyar tankönyvek megírására a szombathelyi professzorok vállalkoztak.
A SÁRVÁRI KATH. NÉPISKOLA. Saját felvételünk.
1837. julius 3-án Vasvármegye közgyűléséből utasíttattak a szolgabírák, hogy a kerületükben működő tanítóknak szigorúan meghagyják, hogy a fárájokban levő 7-11 éves gyermekeket egyfolytában 3/4 évig oktassák, csak a legszorgosabb mezei munka idejében engedvén nekik 3 hónapi szünetet; továbbá, hogy a tandíjat negyedévenként beszedjék, a tanúlók lajstromát, a tanév megkezdését és a vizsgálatnak határnapját - a plébános, vagy predikatorok által is aláírva - a szolgabíróknak benyújtsák.
A PÜSPÖKI ISKOLA SZOMBATHELYEN. Saját felvételünk.
320Végül a népoktatás előmozdításához szükséges tőke létesítését illetőleg egyhangú lelkesedéssel kimondatott, hogy minden nemesi telek erre a czélra 48 ezüst krajczárokat tartozik fizetni.
Ezen közgyűlési határozat következtében Vasvármegye közönsége kérvényt intézett a nádorhoz és a helytartótanácshoz, hogy a vallásoktatást az iskolai tanúlmányoktól egészen különítse el s rendelje el, hogy a falusi gyermekek - tekintettel arra a körülményre, hogy azok az évszakok viszontagságai között gyakorta egészségük és életük nem csekély veszélyeztetésével több órányira kénytelenek naponként vándorolni, hogy az oktatás elemeiben részesüljenek - valláskülönbség nélkül, mindenkor a legközelebbi iskolába járni köteleztessenek.
A helytartótanács a fentebbi kérelemnek helyt adott, azzal a kikötéssel, hogy az illető plébános, kinek tudta nélkül az evangelikus tanítónak római hitüek gyermekeit oktatás alá venni nem szabad, mindenkor értesítendő.
Népnevelési alap.
A népnevelés fejlesztése érdekében Horváth György táblabíró 1845-ben 500 váltó forintos alapítványt tett, melynek kamatait azon tanító kapja, ki magát különösen a magyar nyelv tanításában tünteti ki. Ezen alapítvány ma már összesen 15,000 frtból áll s a nemesi pénztárban kezeltetik.
Felső-lövői tanintézetek.
1845. május 13-ikán avatták fel Felső-Lövőn a mai hírneves tanintézetek azon legrégibb épületét, melynek alapját Wimmer Gottlieb Ágost felső-lövői ev. lelkész vetette meg. Ő gondoskodott arról, hogy a vidék iskolái jól képzett tanítókat kaphassanak, hosszas fáradozás után az első tanítóképzőt alapítván meg Vasvármegyében. Elemi iskoláját háromosztályú mintaiskolává bővítette és abban három tanítót alkalmazott. A tanitóképzőbe, mely az országban az első protestáns tanítóképző volt, 12 fiatal embert vett fel, hogy azokat 4 év alatt tanítókká képezze. Csakhamar középiskola is keletkezett Felső-Lövőn, miáltal az intézetnek czélja részben az lett, hogy az ország minden részéből idesereglő ifjúság itt a német nyelvet sajátíthassa el. E két czélhoz újabb időben harmadiknak csatlakozik: magyar szellemben működni és a magyar nyelvet is kellőképen ápolni, úgy, hogy a felső-lövői tanintézetek legujabban a magyarság egyik erős várává lettek.
321Jelenkor.
A szabadságharcz lezajlása után a magyar iskolaügyet ujra Bécsből dirigálták, a kiegyezés után azonban megváltoztak a viszonyok, 1867-ben báró Eötvös József ismét a közoktatásügyi kormány élére kerűlt és a legujabb időkig kiható reformokban, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz.-ben, melynek magvát már 1848-ban elvetette, értékesítette gazdag tapasztalait. Ez a törvény óriási lendűletet adott Vasvármegye tanügyének is. Nyomában mindenfelé iskolákat állítottak hitfelekezetek, társulatok, egyesek, községek és az állam.
Elemi iskolák.
Szombathelyen 1869-ben az elemi iskola községivé tétetik és 1870-ben az egyházmegye felügyelete alól a megalakúlt iskolaszék felügyelete alá kerűl. Még ugyanazon év november havában Szabó Imre megyés püspök új katholikus tanintézetet alapít, mely 1872. október 1-én nyittatott meg. Ugyancsak 1872-ben alapíttatott a Lakner nővérek magán leánynevelő intézete is, mely nyilvánossági jogot nyert. 1876-ban nyilt meg a polgári leányiskola, 1886-ban a polgári és felső kereskedelmi iskola és még ugyanez évben lépett életbe a megyei árvaházi iskolákban is a beltanítás.
A kőszegi r. kath. elemi iskolákat a város, mint kegyúr alapította. 1868-ig főelemi iskola volt. 1870-ig együtt voltak a leányiskolák is a fiúiskolákkal férfi tanítók vezetése alatt. Ekkor a város a leányiskolákat átadta az itt letelepedett domonkosrendi szerzetes nővéreknek. Az evangelikus vallásuak szintén 6 fiú-, 6 leány- és 1 nyelvészeti osztályból álló elemi iskolával gondoskodnak gyermekeik neveltetéséről. Iskolájuk 1843-ban épült. A város és a takarékpénztár áldozatkészségéből létesűlt 1876ban a községi polgári iskola, Adamecz Terézia pedig 1874-ben nyolcz osztályú, tápintézettel összekapcsolt nő-nevelőt állított.
A PINKAFŐI KATH. NÉPISKOLA. Saját felvételünk.
A két városon kívül is, a nagyobb községekben egymás után keletkeztek községi népiskolák; így Sárvárott, Kis-Czellben, Mura-Szombaton, Szent-Gotthárdon, stb.
Állami elemi iskolák.
Az első állami elemi iskola 1873-ban Mura-Szombaton állíttatott fel Trefort minisztersége alatt, a melyet gyors egymásutánban követtek a többiek, különösen a nemzetiségi vidékeken, a horvátok, vendek és hienczek lakta részeken.
Kisdednevelés.
Vasvármegye azt sem tévesztette sohasem szem elől, hogy a nemzeti fejlődésnek legbiztosabb alapja és tényezője a kisdednevelés. E fontos okból a vármegye terűletén különböző helyeken - többnyire az idegen ajkú lakosság között - magyar kisdedóvókat létesített, melyeknek támogatására, valamint ujaknak létesítésére 1883-ban "Vasvármegyei kisdedóvó-egylet" czím alatt Szombathely székhelylyel társulatot szervezett. Van a vármegyében ez idő szerint összesen 24 kisdedóvó; ezek közül legrégibb a szombathelyi, mely már 1840-ben alapíttatott.
Tanfelügyelők.
A népoktatási törvény hatályba lépte után Vasvármegye élére népiskolai tanfelügyelő állíttatott, szerveztetett a megyei iskolai tanács, a községekben pedig megalakultak az iskolaszékek. A vármegyének eddigi tanfelügyelői mind kiváló férfiak voltak.
322Első tanfelügyelője volt az ősnemes vasmegyei családból származott Szelestey László, a költő. 1871-ben a németujvári kerület országgyülési képviselővé választotta s mint ilyen 1873-ban bekövetkezett haláláig, a tanfelügyelői tisztet is viselte. Utána következett Mennyey József és Rill József. 1891-ben ezek helyét Halász Ferencz foglalta el, kit a vármegye már előbb, mikor itt, mint segédtanfelügyelő működött, ismert.
Hogy Vasmegye népoktatásügye ma az első helyen áll az országban, az nagy részben az ő érdeme. A tanfelügyelő mellett a segédtanfelügyelők gárdája is mind oly jeles erőkből állott, kik közül nem egy tett ma már országos hírnévre szert. Ilyenek voltak: Ballagi Károly, Libertényi Gusztáv, Szabó Károly, Zagrovszky Gyula, Halász Ferencz, Szabó Géza, Cserenyei Imre, Mosdóssy Imre, Romanecz Béla és jelenleg Ősi Vendel.
SZABÓ IMRE PÜSPÖK. A szombathelyi liceumban levő eredeti után.
Tanító-egyesületek.
Vasvármegyében ma hét tanító-egyesület van, ú. m. az általános, a muraszombati járásköri, a római katholikus, a vasi alsó-, vasi felső-, vasi közép- ág. ev. és az őrségi református.
Tankötelesek száma.
Vasvármegyében 77,966 tanköteles gyermek van, vagyis az egész lakosságnak 19·5%-a. A tanköteleseknek 96·75%-a jár iskolába és pedig elemi: iskolába jár 6-12 éves fiú 28,462, leány 27,528; ismétlőbe: 13-15 éves fiú 12,262, leány 9713; ipariskolába: 1579; alsófokú kereskedelmibe: 95; polgári iskolába: 409 fiu, 411 leány; felső kereskedelmibe: 105; középipariskolába: 9-15 éves: 682. Mindössze 74,347.
Tanintézetek és tanitók száma.
Van a vármegyében összesen 543 népoktatási tanintézet 700 tanítóval. Ez iskolák közül jellegre nézve: állami 27, községi 26, r. kath. 308, ref. 15, ág. ev. 104, izr. 12, magán 2, árvaházi 1, állami polgári 1, községi polgári 2, r. kath. polgári 1, r. kath. tanítónőképezde 1, ág. ev. tanítóképezde: 1, alsófokú kereskedelmi iskola 4, ipariskola 12, kisdedóvó 24, összesen 543. A 700 tanító között van 690 képesített, 10 nem képesített. Egy rendes tanítónak fizetése átlag 441 frt 71 kr., a segédtanítóé 338 frt 55 kr. Az iskolák évi jövedelme kitesz összesen 422,946 frtot, a kiadás ugyanannyi.
KÖZÉPISKOLÁK.
A népoktatás ügyének fejlesztése mellett Vasvármegye közönsége gondott fordított a középiskolai oktatásra is és hogy ebbeli törekvései nem maradtak sikertelenek, azt mutatja iskoláinak magas fejlettsége és folyvást szaporodó száma.
323Szombathelyi főgimnázium.
A középiskolák között első helyen áll a szombathelyi kir. kath. főgimnázium, mely még 1768-ban állíttatott fel Zichy Ferencz gróf győri püspök, a város akkori kegyura segélyével. A nagylelkű főpap saját szombathelyi várának telkén, a mai Iskola-utcza sarkán emeltette a maig is fennálló emeletes iskolaépűletet s a tervezett 4 grammatikális osztályt a humaniorák 2 osztályával toldotta meg és ezen osztályok tanárait a sajátjából fizette.
A tanítás 1773. november havában vette kezdetét s a gimnázium első tanárai a Szt.-Ferencz-rend atyái voltak. II. József alatt a tanárok fizetését teljesen az állam vállalta magára s ekkor kapta a gimnázium, mint teljesen állami intézet "a kir. gimnázium" czímet, melyet, a katholikus mellett, a mai napig is megtartott. II. József halála után az uj tanterv elkészítéseig a Mária Terézia-féle tanrendszer helyeztetett vissza s a tanítás nyelve a latin lett ismét. Az így átalakúlt kir. gimnáziumban Szt.-Ferencz-rendiek és világiak vegyest tanítottak, s az intézet az 1793-ban felállított liczeummal közös igazgató alatt állott egész az 1808/9. tanévig, midőn a hat osztályú gimnázium vezetése a csorna-prémontrei kanonok-rend kezébe kerűlt. A liczeum alapítását Vasvármegye rendeinek buzgólkodása eredményezte. A vasmegyei rendek 1793. junius 3-án tartott gyűlésükön Szily János szombathelyi püspök indítványára elhatározták, hogy Szombathelyen bölcsészeti tudományos intézetet fognak felállítani. Egyuttal elhatározták azt is, hogy az iskolaépűlet közadakozás útján való felállítását, fölszerelését, valamint az intézeti igazgatónak és szolgáknak fizetését magukra vállalják, ezenfelül megkeresik a szentkereszti cziszterczita apátot, hogy rendje tagjai közűl az intézet számára 4 tanárt, vagy ilyenek hiányában évi 2000 frtot adjon. Miután Reutter Marian szt.-kereszti apát, 1793. augusztus 1-én kelt alapító levelével, a kért évi 2000 frtot biztosította és még ugyanezen évben leérkezett az intézet fölállítására a királyi megerősítő okirat, a bölcsészeti előadások 1793. november havában megkezdettek, rossz, normális iskolahelyiségekben és 1796. elején már tető alatt állt az iskola saját épülete is. A liczeum és gimnázium az 1794/5. tanévtől kezdve az 1808/9. tanévig egy igazgató alatt állottak.
SZILY JÁNOS PÜSPÖK. A szombathelyi liceumban levő eredeti után.
Az 1806/7. tanévben lépett életbe az uj rendszer, melynek értelmében a gimnáziumi oktatás 6 évfolyamra osztatott be. A gimnázium az 1808/9. tanévvel a csorna-prémontrei kanonokok vezetése alá kerűlt s a gimnáziumnál eddig működött tanárok helyét a csorna-premontreiek foglalták el.
A gimnázium és a liczeum között a közös igazgatóban nyilvánúló eddigi közösség így megszűnvén, a két tanintézet ezentúl külön igazgató és tanári kar vezetése alatt folytatta egymástól függetlenűl munkásságát 1850-ig.
A csornai prépost a gimnázium épűletet tetemes költséggel átalakíttatta és 50,000 frtért megvette a rendtagok számára lakásul gróf Batthyány Károly házát. 1850-ben Szenczy Imre prémontrei tanár lett a liceum igazgatója is és ez idő óta a két külön álló tanintézet főgimnázium név alatt és később nyolcz osztályúvá különíttetvén, állandóan a prémontreiek igazgatása és vezetése alá került. Jelenlegi igazgatója dr. Edelmann Sebő.
A vármegye 1871-ben a liczeális épűlet emeletére egy második emeletet 324építtetett. De az átalakítások csak hangosabban követelték egy zajtalan és egészséges helyen felállítandó, a modern követelményeknek teljesen megfelelő épületnek szükségességét. A kormány sürgette, a megye és város óhajtotta, a csornai praelátusnak, dr. Kuncz Adolfnak akarata és nemes erélye pedig létesítette azt.
Kőfalvi Vidor igazgató javaslatára elhatározta a rend praelátusa, hogy az úri-utczában, a prémontrei székházzal szomszédos Hübner-féle házat veszi meg hosszan kinyúló kertjével. 1894. szeptember 18-án szenteltetett fel az új főgimnáziumi díszes palota.
Méltó büszkeségét képezi az intézetnek a tanári könyvtár, melyben 6240 mű van 11,321 kötetben. Az összes könyvállomány értéke 25,295 frtra tehető. A természettani és vegytani szertár, a class. philologiai múzeum és a mechanikai műhelylyel kapcsolatban az ország elsőrangú múzeumai között foglal helyett.
A főgimnáziumban a premontrei igazgatón kivül 10 prémontrei, 1 egyházmegyei és 3 világi tanár működik. A tanulók száma évenként 400-450 között váltakozik.
A főgimnázium és liczeum igazgatói és tanárai, részint az irodalom és a tanítás terén, részint a közügyek terén mindig elismerésre méltó munkásságot fejtettek ki. Ilyenek voltak az 1850. év előtti időkben: Czuppon György, Bittnicz Lajos, Kresznerics Ferencz, Stegmüller Károly, szombathelyi kanonokok, egyházmegyei áldozárok, Árvay Gergely, Laky Demeter, Pintér Endre, Simon Vincze, Szenczy Imre, Uzsay Ágoston, csorna-prémontrei kanonokok, Czinke Ferencz, Horváth József, Kulcsár István világi tanárok. A későbbi évekből: dr. Pauer Imre, dr. Kuncz Adolf, Névy László, dr. Lipp Vilmos, dr. Csuday Jenő, Kőfalvi Vidor, a jelenben pedig: dr. Edelmann Sebő, dr. Dallos József, Kárpáti Kelemen, dr. Markovits Arnold és Horváth Gellért prémontrei tanárok.
A SZOMBATHELYI KIR. KATH. FŐGIMNÁZIUM. Saját felvételünk.
Kőszegi gimnázium.
A kőszegi Pannonhalmi Szt.-Benedekrendi gimnázium terve már Pázmány Péter korából való, aki 1626-ban akart már Kőszegen jezsuita-kollégiumot létesíteni, de a kollégium csak 1675-ben létesült, Széchenyi érsek áldozatkészsége folytán s 1677-ben megnyilt a kollégium négy első osztálya.
A jezsuiták vezetése alatt állott iskola főtantárgya a latin nyelv volt; három grammaticalis és egy syntaxis-osztálylyal, a humanitás- (nálunk poézis) osztályban az ékesszólástan és a görög és latin írók művei taníttattak.
A jezsuiták pápai és királyi rendeletre szétoszlattatván, a kőszegi iskola tanárok nélkül állott egyideig, majd a kőszegi plébános neveztetett igazgatójává (1773.) s egyházi téren maradt továbbra is, az eddigi rendszertelen oktatást azonban csakamar (1777.) a piaristák czéltudatos vezetése váltja fel.
A Mária Terézia által kiadott "Ratio educationis" alapján az iskola ekkor teljesen ujjászerveztetett s három nyelvtani és két gimnáziumi osztályt létesítettek az iskola új vezetői. I. Ferencz uj tanulmányi rendelete folytán később a nyelvtani osztály mellett humanista és bölcseleti osztályokat létesitettek a piaristák, a két gimnáziumi osztály helyett s ez a tanítási rendszer fennmaradt 1848-ig.
325A jelenleg négy osztályú gimnázium ma is a Szent-Benedek-rendiek vezetése alatt áll, a akik város támogatása mellett teljesen modern alapokon vezetik az intézetet. A tanári kar benczésekből és világiakból áll; jelenlegi igazgatója Horváth Mátyás. Az iskolának saját könyvtára, természettani és természetrajzi szertára van.
Szombathelyi polgári és felső keresk. iskola.
A szombathelyi államilag segélyezett községi polgári és felső kereskedelmi iskola alapítása Varasdy Károly volt polgármester nevével van szoros kapcsolatban s az ő buzgólkodásának eredménye, hogy a város polgársága, a megye segítségével, 1886-ban már megnyithatta az új tanintézetet, míg az iskola díszes épűlete 1887-ben szenteltetett fel.
A tanintézet három forrásból nyeri tehát fenntartását: a város, részben, mint erkölcsi testület, részben, mint magán-polgárok összesége, állította fel a mintegy 56,000 frt értéket képviselő emeltes iskolaházat. Ugyancsak a város, mint erkölcsi testület évenként közel 1000 frttal járul a dologi szükségletekhez. A vármegye 13,000 frtot fordított felszerelésekre és irodai szükségletekre. Az állam fizeti a tanerőket, a mi jelenleg évenként 15,000 frtot tesz ki.
Az eredeti terv szerint az intézet hármas irányban fejlődött 1893-ig. Ekkor ugyanis a faipari tanműhelyt felsőbb rendelettel beszüntették, a vasipari tanműhelyt pedig fel sem állították. Ugyanekkor szűnt meg, a helyi hatóság és az iskolafentartó város ajánlatára, a polgári iskola V. és VI. osztálya is és ezen idő óta az iskola csak a czímben kifejezett kettős irányban munkálkodik. A kereskedelmi iskola 1895. augusztus hóban uj szervezetet kapott, a mikor czíme is "felső kereskedelmi iskolá"-ra változott.
A FELSŐ-LÖVŐI INTERNÁTUS. Espanger E. rajza.
Az intézet szertárai taneszközökkel kellőképen el vannak látva.
A polgári és felső kereskedelmi iskola tanártestülete Seemann Gábor igazgatóval és a hitoktatókkal együtt 18 tagot számlál. A tanulók 420-450.
Felső-lövői tanitóképző, reáliskola és gimnázium.
A felső-lövői ág. ev. gimnázium, reáliskola és tanítóképző- és nevelőintézet Wimmer Gottlieb Ágost felső-lövői ág. ev. lelkésznek köszöni létét. Ő vetette meg ez intézetek alapját az ott létesített elemi iskolával, melyhez csakhamar tanítóképző, később pedig a gimnázium és reáliskola járult.
Wimmer 1845-ben alapította az első tanintézetet Felső Lövőn, melyet gyors egymásutánban követtek a többiek s Felső-Lövő ma már valóságos iskola-város, német mintára, három nagy tanintézettel, internátussal s párját ritkító egészséges fekvésénél fogva valóban alkalmas arra, hogy idővel magyar Wittenbergává váljék.
A tanintézetek egy iskolai bizottság felügyelete alatt állanak, melynek a vasi felső ev. egyházmegye esperese az egyházi, az egyházmegye felügyelője a világi elnöke. A gimnázium hat osztályú s most buzgólkodnak nyolcz osztályúvá kibővítésén; a reáliskola négy osztályú. A tanítóképző két előkészítő osztályból és négy évfolyamból áll; a negyedik évfolyam alatt a növendékek mint segédtanítók küldetnek ki az egyházmegye iskoláiba.
A tanintézetek mellett internátus és több gazdag szertár és gyüjtemény van, továbbá terjedelmes faiskola és méhes.
Az intézetek első igazgatója Wimmer G. Gusztáv, a nagytehetségű lelkész, az iskolák alapítója volt, ki mint 10 éves árva fiú jött magyar iskolákba s 1818-ban lett Felső-Lövőn ev. lelkész. Jelenlegi igazgató Höllig Károly, helyettese Ebenspanger János; előbbi mint pedagógiai, utóbbi mint földrajzi író jeles. A tanítóképző főnöke Ebenspanger János.
Szent-gotthárdi gimnázium.
A szent-gotthárdi m. kir. állami gimnáziumot a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1893-ban állítatta fel.
326Teljes ellátásáról az állam gondoskodik, csakis az iskolaépület felállitását, felszerelését és évi 1000 frtnyi segély nyujtását vállalta magára Szt.-Gotthárd községe, míg Vasvármegye tíz évre évi 800 frttal segélyezi. Az 1896/7. tanévvel a gimnázium IV. osztálya is megnyilt. Beiratkozott az intézetbe 119 tanuló, kiknek oktatásával Kutrucz Rezső id. igazgató vezetése mellett 4 rendes, 2 helyettes tanár, 3 hitoktató és 1 bejáró tanító foglalkozik.
Az intézet a millenáris iskolai évet már az uj, palotaszerű 2 emeletes épületében töltötte.
A SZENT-GOTTHÁRDI ÁLLAMI GIMNÁZIUM. (Zárókép.) Saját felvételünk.
