Rovarevők. Insectivora. Sündisznó. Erdei cziczkány. Népünk gőzünek nevezi. Vízi cziczkány, vizes árkokban. Közönséges cziczkány. Közönséges vakondak.

Chiroptera. Denevérek. Közönséges, kései éjjelező, nagyfülü denevér.

Rosores. Rágcsálók. Közönséges ürge. A legelőn nagyon közönséges mindenütt. Köz. hörcsög. A szántóföldön gyakori. Vízi poczok. Mezei poczok: száraz őszön a vetőmagban nagy kárt tesz. Földi poczok. Házi egér. Erdei egér. Mezei egér. Kalászgyüjtő egér, éjjel a kalászt kúpba hordja, elföldeli; az egész család a kúp alatt lakik. A vándor patkány. Mezei nyúl. Házi nyúl: háznál kivált istállóban tartják, a szegényebb nép húsát eszi is. Tengeri disznócska (Cavia): háznál tartják, állitólag a köszvény ellen jó a nyomában járni.

Carnivora. Vérengzők. Közönséges vidra: Kótaj és Levelek községek határából van egy-egy kitömött példány a nyíregyházi főgimn. gyűjteménytárában; ritka. Közönséges borz. Közönséges menyétke. Hermelin-menyét. Nyestmenyétke. Görény. Házi kutya: sajátságos fajtája a bozontos fehérszőrü, lomposfarku juhászkutya, a tanyán. Róka: nyáron a magas növényzetü mezőn, télen erdőben és nádasban mindenfelé gyakori. Farkas: kipusztult. Házi macska. Vadmacska, a tiszaparti ártér és Levelek erdeiből ismeretes; ritka.

Artiodactyla. Párosújjuak. Házi disznó: megyeszerte sokat tenyésztenek. A vaddisznó elejtéséről egy esetet tudunk a halászi határból. Házi juh vagy birka, úgyszintén a házi tulok; különféle fajtáit sikerrel tenyésztik. Házi kecske: a nép gyéren csak fejőset tart. Bivaly; néhol a nagyobb gazdaság a legterhesebb igavonásra tartja, kevésbé kedvelik teje miatt. Őz: az erdőben Nyírbaktán, Bátorban, Encsencsen, Ófehértón tenyészik, de előfordul a tiszaparti erdőkben, Halász, Tisza-Eszlár, Tisza-Dada és Tisza-Dob határában, néha még a mezőre is elkóborol.

Perissodactyla. Páratlan-újjuak. Ló: a nyíregyházi gazdák és a nagyobb gazdaságok megyeszerte szép eredménynyel tenyésztik. Szamár: juhász és iparos tartja, csekély gondozás miatt általában satnya ivadéknak mondható.

Szabolcs vármegye madárvilágában nagyobb változatosság az érkezés és költözködés idejében észlelhető.

Ritkaságok az utóbbi évtizedek megfigyeléséből:

Rózsaszinü seregély (Pastor roseus), a nyolczvanas évek egyikében csapatosan jelent meg rövid időre a megye északkeleti részén a szőlők és kertek gyümölcsfáin.

Pusztai talpas tyúk a tisza-löki határban és a Császárszállás pusztán került aggatékra, midőn hazánk más táján is észlelték. Az ázsiai és orosz homokpuszták állandó lakosát bizonyára a táplálék megfogyatkozása késztette a vándor-útra.

Bodros gődény, párosan pihent meg a Kemecsétől északra fekvő Bertény nevü tavon 1800-ik év tavaszán, az egyiket egy kerülő lelőtte és mint ajándék került a nyíregyházi főgymnázium birtokába.

Magyar batla (Ibis falcinellus) csak a vonuláskor jelenik meg rövid időre. Kardalaku csőre lefelé görbült, fekete schneffnek is hívják.

Fringilla serena. A nemzeti múzeum meghatározása szerint afrikai madár. Stiglincznagyságu, narancssárga kúpos csőrrel. Hasa és válla fehér, a háta, feje teteje fekete. Farktollai közül négy háromszor oly hosszú, mint teste és sarlóformára lefelé görbült, ami a kis madárnak rendkívüli érdekes alakot kölcsönöz. A sajátságos külsejü madarat kora tavaszszal egy fuvaros fogta Ujfehértó és Nyíregyháza között az út akáczfái közt, hol csak nehézkesen röpködött. Megfogván, ködmöne zsebébe tette, hol az Nyíregyházáig megfúladt. Gammel Alajos szerint a nemzeti múzeumban sem könnyen állapították meg mivoltát. Hogy miképen került vidékünkre az afrikai madár, örök titok marad.

Közönségesebb madaraink egyébként rendek szerint a következők.

I. rend. Éneklők. Oscines. A nyilt mezőn és a legelők kóróin mindenütt közönséges a tengelicz, vagy stiglincz, a csíz, mely csak télen látogat el hozzánk, a kenderike, zöldike, pinty, erdei pinty. A kanári pinty csak kalitkás madár.

Sármányok: czitromszínű sármány, nádi sármány, nagy sármány.

Pacsirták: mezei pacsirta, búbos pacsirta, mezei pipiske. (Anthus pratensis L.)

Billegények: fejér és sárga billegény.

Czinkék: búbos czinke, függő czinke; mesterséges zacskóalaku fészkét főkép a nyárfabarka pelyhével béleli ki és a mocsaras erdőligetben, faágra vagy nádszálra függeszti; szénczinke, kék czinke, hosszufarku czinke.

Zenélők: nádi, kerti zenélő, barátka, sási zenélő, rigóforma zenélő (Sylvia turdoides Meyer).

Fülemülék: bájdalu fülemüle, vörösbegyü fülemüle, kékbegyü fülemüle.

Rigók: lépező rigó, fekete rigó, sárga rigó vagy síróbiró.

Varjúk: hamvas varju, fekete vagy vetési varjú; a csírázó gabona kiszedése miatt káros, - a csóka a legkisebb.

Gébicsek: tövisszúró gébics, fölösleges táplálékát tövisre húzza, őrgébics, kis gébics.

Fecskék: házi fecske, füsti fecske, parti fecske, meredek homok partoldalban fészkel.

Egyéb éneklők és rikácsolók még: a házi veréb, közönséges fakúszó, a kurta kalapács, a szajkó vagy mátyás, a csörgő szarka, a szürke légykapó, jégmadár, a vízparton, de elég ritkán, a bubos banka, csacsogó kavics vagy kék varju, legtöbb a szőlő-kertben. Közönséges gyurgyóka, vagy gyurgyalag, a homokpartba vájt lyukban fészkel, ezért a nép földi rigónak is hívja.

II. rend. Vérengzők. Rapaces. Éjjeliek vagy baglyok: Lángbagoly, réti bagoly, erdei bagoly, kis füles bagoly, kuvik vagy halálmadár.

Nappali vérengzők: Ölyücske, sólyom, vöröslábu sólyom, a vércse, közönséges héjja, karvaly, egerésző ölyv, gatyás ölyv, méhésző ölyv, fekete kánya, csonttörő sas, kőszáli sas, az előbbivel együtt Királytelken lőtték, valószinüleg a tokajhegyaljai hegylánczolatról kóborolt oda, a fakó keselyü, a napkori határban egy pénzügyőr 1890-ben lőtt egyet.

III. rend. Kúszók. Scansores. A kakukk leggyakoribb a kertben, meg a szőlőben, közönséges nyaktekercs, zöld harkály, kis tarka harkály, nagy tarka harkály, közép tarka harkály, mind fás ligetben és az erdőben.

IV. rend. Tyúkok. Gallinae. A házi tyúknak sok fajtája; a gyöngytyúk, bár húsa jóizü, kellemetlen lármája miatt nem kedvelik, a közönséges pulyka; a páva, néhol díszmadárul tartják. A mezőn mindenütt gyakori a fogoly meg a fürj. A közönséges fáczánt a szent-mihályi, királytelki, bátori stb. uradalmak fáczánosában tenyésztik; innen a szabad mezőn is elszéledt, gyakori a tengeriben, a nádasban és általában mindenütt, a hol alkalmas búvóhelyet talál.

V. rend. Galambok. Columbae. Vadgalamb, nálunk csak oly helyen fészkel, ahol vén fák oduiban csoportosan költhet, de aratás után mindenütt felkeresi a tarlót; a házi galambnak mindenféle fajtáját tenyésztik, a tanyák között a mezőn is csapatosan kóborol; a nevető galamb, vad gerlicze, őrvös galamb, átvonuláskor csak ritkán látható.

VI. rend. Gázlók. Grallae. Ezek az álló vizek sekélyebb partjain tartózkodnak. Nyakuk hosszu, hogy nagy területet beláthassanak a táplálék keresésekor, melyet hosszu csőrükkel a mélyebb vízből is könnyen kivehetnek. Szeretik a láp sajátszerü csendjét, hol egy pontra szegzett tekintettel és leginkább féllábon állva, órákig elméláznak; néha-néha kinyújtott nyakkal széttekintenek és ha nyugalmukat semmi nem zavarja, jellemző melancholikus hangulatban tovább gubbasztanak; ha pedig szárnyra kelnek, a felröpülés előtt kettőt-hármat ugranak. Számuk a vízek levezetésével természetesen fogy. Megyénkben még előforduló fajai:

Gémek: szürke gém, a biborszínű vagy vörös gém, dobos gém, éji gém vagy vak varju, kanalas gém, kis gém, a nagy kócsag és kis kócsag, ma már mind a kettő nagyon ritka.

Túzok, Tisza-Eszlár és Lök határából, Bashalma környékéről ismeretes. 1886-ban Túrán lőttek egyet.

247Gólya: fehér gólya. A tiszaparti és oly községben vagy tanyán, melynek közelében álló víz, mocsár van, elég gyakran fészkel. A fekete gólya ritkább az előbbinél és csak a vonuláskor jön elő.

Lilék: aranyos lile, bagolyszemü lile vagy sneff. Mindkettő Bashalma vidékéről ismeretes, de ritka.

Szalonkák: erdei szalonka. Költözködéskor is kevés veszi felénk útját, mert erdeink rendszerint távol esnek az összefüggő hegylánczolatoktól, a mocsári szalonka, apró szalonka, tavi vízi szalonka (Totanus stagnalis L.), vöröslábu parti szalonka (T. fuscus Briss.), tarka vízi szalonka (T. calidris L.), pettyes vízi szalonka (T. ochropus L.).

Vízi tyúk: zöldlábu vízi tyúk, kis vízi tyúk (Ortygometra minuta L.).

Egyéb gázló: szürke daru: ritka, a Császárszállás pusztáról van egy biztos adat. Búbos bíbicz, harczos bíbicz, a nagy szélkiáltó póling, a kis szélkiáltó, az első a közhiedelem szerint szelet, az utóbbi pedig esőt jósol kiáltásával, gólyalábu sneff (Hypsibates himantopus L.), a kardorru gázló vagy csutor (Recurvirostra avocetta), hosszu csőre felfelé görbült, a vízi guvat, a közönséges haris vagy fürjkirály.

VII. rend. Úszók. Natatores. Az úszó madarakat a mélyebb vízek uralják, ilyenek a kacsák: tőkés kacsa, házi kacsánk vad őse, a csörgő vagy kendermagos kacsa, telelő rucza, nyílfarku rucza, apró rucza, kanalas rucza, rőtt rucza, czigány kacsa.

Ludak: szürke vad lúd, házi lúdunk őse, a törpe lúd, lillik-lúd, az utóbbi ritka, csak párosával költözik, nevét hangjáról kapta.

Halászkák: nagy halászka, fekete halászka, a tavak fölött repkedve mindenütt közönséges, népes neve csórja.

Vöcskök: kis vöcsök, kisbubu vöcsök, bubos vöcsök, vörösnyaku vöcsök.

Búvárok: Colymbus septentrionalis, Mergus albellus és Mergus merganser. Mind a három vonulásáról van adat a megye területén.

Egyéb úszó madár még: a nevető sirály, a halfarkas (Lestris parasiticus L.), a kisebb sirályt hevesen üldözi, tőle a táplálékot elrabolja. Egy adat van a nagyhalászi vízekről. A közönséges gődény és borzas gődény, mindkettő ritka vonuláskor is, a néma hattyu; mondják, hogy nyár végén néha látható a Tiszán.

VIII. rend. Futók. Áthidaló alak a gázlók közé helyezett túzok.

Gyíkok: Fali gyík, fürge gyík, zöld gyík.

Kígyók: Vízi sikló, a legközönségesebb, még épületben is látható, sima sikló, néha nagyon hosszúra nő.

Teknős: Közönséges teknős (Emys Europaea). Nagyon ritkán lehet látni p. o. a Nyírjes tanyán, egy mezei kútban.

A kétéltüeknek csak kevés faja van a megyében.

Békák: gyepi béka, kecskebéka, a leveli vagy zöld béka, vízi varangy, vereshasu béka, szürke varangy.

Szalamandafélék: tarajos gőte, leggyakoribb a vályoggödrökben Nyíregyháza környékén. Foltos gőte; ennek apró porontyáról hiszi a nép, hogy ha a kútgödör vagy mocsár iszapos vízével az ember gyomrába kerül, tovább fejlődik és a gyomrot átrágja; népies neve vízi bornyú.

Szabolcs vármegye hala mind a Tiszaból ered, mely a megyét északról és nyugatról határolja, s kiöntésekor halfajaival a táplált belvizeket is megnépesíti. Kivétel csak némely mocsarat és iszapot igénylő hal, mint a halcsik és bobály. A nyírbaktai uradalom gazdaságilag és kereskedelmi szempontból jelentékeny halfajokat tenyészt.

Pontyfélék: közönséges ponty. Tisza-ponty (Cyprinus Hungaricus Heck.). Az aranypontyot csak mint díszhalat tartják.

Keszegfélék: veresszemü keszeg. Veresszárnyu keszeg. Jász-keszeg.

Kecsegefélék: közönséges kecsege. Sőreg. Tok. Az elsőt a nyíregyházi piaczra gyakran hozzák.

Egyéb halak: folyami sügér. Közönséges süllő. Furkó-sérincz. Czompó vagy czigányhal. Közönséges csuka. Folyami márna. Bobály (Umbra Crameri Fitzing.), ezt a csíkkal együtt fogják p. o. Kemecsén, de nem eszik, hanem a sertést etetik vele. Közönséges halcsík, néha fehéren csíkolt fajtájával. Közönséges harcsa, a nyíregyházi piaczon gyakran nagy példányt árulnak. Folyami orsóhal.

Az itt felsorolandó bogárfajjal a megye rovarfaunájának kimerítése meg sincs közelítve, ez a kimutatás legfeljebb szerény alapja lehet későbbi gyűjtéseknek.

I rend. Bogarak v. fedeles szárnyuak, Coleoptera. 1. család. Cicindelidae: Cicindella hybrida L., kivált futóhomokon. C. litoralis Fabr., tavak partján. C. campestris L., mezőn és kertben. C. soluta Dej., homokterületen, de ritkán.

2. család. Carabini, futókák: Blethisa multipunctata Fabr., Carabus arvensis Fabr. és C. auratus Fabr. mindkettő mezőn, míg a következő három: C. cancellatus Fabr., C. convexus Fabr. és C. granulatus L., hant és kidőlt fák alatt. Carabus clathratus L., korhadt fűzfában. C. violaceus L., Calosoma sicophanta L. (bábrabló) és C. inquisitor 248L., az erdőben. Elaphrus uliginosus Fabr. és E. riparius L., a tóparton. Omophrou limbatum Fabr., ugyanott. Badister peltatus Panz. ß. bipustulatus. Fabr., Brachinus crepitans L., B. explodens Duftsch., szántóföldön. Dromius quadrimaculatus Dej., Dishirius salinus Schaum., szikes tavak partján. Lebia cyanocephala L., Anisodactylus signatus Dej., Harpalus azurens Fabr., H. distinguendus Duftsch., nagyon gyakori. Harpalus aeneus Fabr., H. impiger Duftsch., H. ruficornis Fabr., Stenolophus meridianus L., S. dorsalis Fabr., Amara fulva de Geer., A. communis Panz., A. bifrons Gyll., Foronia vulgaris L., F. cuprea L., F. lepida Fabr., F. nigra Schaller., F. picimana Duftsch., F. punctata Fabr., F. vernalis Panz., - A Zabrus gibbus Fabr. lárvája a gabonaföldön néha nagy kárt tesz.

3. család. Dytiscidae, csikbogarak: Dytiscus dimidiatus Bergst., D. cirumflexus Fabr., D. marginalis L., D. circumcinctus Fabr., Agabus fuscus. L., A. bipustulatus L. Colymbetes Austriacus Sturm., C. striatus L., Hydroporus inaequalis Fabr., H. picipes Fabr.

4. család. Gyrinidae: Gyrinus natator Scop.

5. család. Hydrophilidae. Helophorus aquaticus L., H. nubilus Fabr., Hydrochus angustatus Germ., Hydrophilus piceus L. (csibor) minden tóban. Hydrobius fuscipes L., Sphaeridium bipustulatum Fabr., S. scaraboides L.

6. család. Staphylinidae: Aleochara nitida Grav., A bipunctata Grav., A. rufipes Er., A. brevipennis Gav., Homalata nitidula Kraatz., H. melanaria Sahlb., Creophilus maxillosus L., Bolitobius atricapillus Fabr., Mycetoporus splendens Mauch., Tachinus collaris Grav., T. rufipes de Geer., T. flavipes Fabr., T. fimetarius Fabr., Lathrobium elongatum L., Othius fulvipennis Fabr., Occipus fuscatus Grav., O. similis Fabr., O. picipennis Fabr., O. morio Grav., Philonthus marginatus Fabr., P. atratus Grav., P. politus Fabr., Quedius fulgidus Fabr., Q. collaris Er., Staphilinus chalcocephalus Fabr., S. stercorarius Ol., S. fossor Scop., Xantholinus punctulatus Payk., X. linearis Oliv., X. ochraceus Gill., Bledius tricornis Herbst., Stenus biguttatus L., S. oculatus Grav., S. ater Mannh.

7. család. Histeridae: Brachipterus gravidus Ill., Cerylon histeroides Fabr., Nitidula bipustulata Fabr., Trogosita Mauritanica L., Meligetes aeneus Fabr., M. difficilis Heer., Brontes planatus L., Sylvanus unidentatus Fabr., Telmatophilus sparganii Heer., Attagenus pellio L., Dermestes Frischii Kugel., D. laniarius Er., D. lardarius L., D. undulatus Brahm., Micetophagus quadripunctatus L., Anthrenus museorum L., A. pimpinellae Fabr., Byrrchus ornatus Panz., Hister unicolor L., H. cadaverinus Ent. és Heft., H. sinuatus Ill., H. inaequalis Fabr., H. purpurascens Hebst., H. bimaculatus L., H. purpurascens Herbst., H. merdarius Ent. és Heft.

8. család. Scarabidae: Oryctes nasicornis L., Cetonia floricola Herbst., C. viridis Fabr., C. affinis Andersch., C. speciosissima Scop., C. aurata L., C. hirta L., Trichius hemipterus L., T. sacer és abdominalis Ménetr., Melolontha vulgaris Fabr., M. hypocastani Fabr., Ateuchus pius Ill., Bolboceras unicornis Schrank., Copris lunaris L., Geotrupes stercorarius L., G. mutator Marsh., G. silvaticus Panz., G. vernalis L., Onthophagus taurus L., O. nutans Fabr., O. fracticornis Peysl., O. furcatus Fabr., Anticellus flavipes Fabr., Aphodius erraticus L., A. fossor L., A. foestens Fabr., A. fimetarius L., A. nitidulus Fabr., A. inquinatus Fabr., A. tessulatus Payk., A. porcus Fabr., A. granarius L., A. bimaculatus Fabr., A. quadrimaculatus Herbst., Dorcus parallelobipedus L., Psamodius vulneratus Sturm., Trox sabulosus L., Lucanus cervus L., Lethrus cephalotes Fabr. A nép nyelvén vinczellérbogár, mert legtöbb van a szőlőben, másutt csajkó.

9. család. Buprestidae: Agrillus angustulus Ill., A. biguttatus Fabr., A. viridis Lap., A. sexguttatus Herbst., A. pratensis Ratzeb. A. tenuis Ratzeb., Antaxia nitida Rossi: A. umbellatorum Fabr., A. quadripuntata L., A. viminalis Lap., A. salicis Fabr., A millefollii Fabr., A. funerula Ill., Dicera aenea L., Buprestis lugubris Fabr., Trachis minuta L.

10. család. Elateridae: Adrastus limbatus Fabr., Corymbites latus Fabr., C. bipustulatus L., C. holosericeus L., Elater sangvineus L., E. crocatus Geoffr., E. sangvinolentus Schrank., Lacon murinus L., Cardiophorus thoracicus Fabr., C. rufipes Fabr., Limonius cylindricus Payk., L. nigripes Gyll., Melanotus rufipes Herbst., M. niger Gyll., Camphilus linearis L., Agriotes lineatus L., A. pillosus Panz., - Az A. segetis Bjerk. álczája a közelmult években nagy kárt tett a vetésben, magyar neve: drótféreg.

11. család. Silphidae: Necrophorus vestigator Herschl., N. vespillo L., N. Germanicus L., N. mortuorum Fabr., Silpha thoracica L., S. rugosa L., S. obscura L., S. sinuata Fabr, S. quadripunctata L., S. laevigata Fabr., S. reticulata Fabr., S. litoralis L.

12. család. Melandridae: Lugria hirta L., Notoxus brachycerus Fald., N. monocerus L., Anthicus humilis Ferm., A. hispidus Rosi., A. floralis Fabr., A. antherinus L.

13. család. Mordellinae: Anaspis frontalis L., A. flava L., Mordella bisignata Gyll., M. villosa Schrank., M. fasciata Fabr., M. aculeata L.

24914. család. Meloidae: Meloe proscarabaeus L., M. dorcus Brandt és Er., M. brevicollis Panz., M. violacea Marsh., M. variegata Donov., Lytta vesicatoria L., Alosymus Syriacus L., Mylabris variabilis Pall.

15. család. Tenebrionidae: Opatrum sabulosum L., O. pusilum Fabr., Blaps mortisaga L., B. longicollis Fisch., B. reflexicollis Fisch., Tribolium ferrugineum Fabr., Helops quisqulius Fabr., H. lanipes L., H. dermestoides Ill., Tenebrio molitor L., T. obscurus Fabr., Uloma culinaris L., Pedinus femoralis L.

16. család. Cyphonidae: Cyphon padi L., C. variabilis Thunb.

17. család. Malacodermata: Malthinus flaveolus Payk. M. biguttatus L., Lampyris noctiluca L., Cantharis abdominalis Fabr., C. fusca L., C. rustica Fall., C. pullicaria Fabr., C. nigricans Fabr., C. lividia L., C. pellucida Fabr., Dasytes plumbens Oliv., D. niger L., Malachius bipustulatus L., M. aeneus L., M. marginellus Oliv., M. geniculatus Germ., M. coccineus Er., M. spinipennis Germ., Rhagonycha testacea L., R. atra L., R. pallida Fabr., Anthocomus equestris Fabr., Donacea pallipes Panz., Dolichosoma lineare Rossi., Byturus fumatus Fabr.

18. család. Cleridae: Clerus mutillarius Fabr., Cl. rufipes Brahm., Tillus unifasciatus Fabr., T. elongatus L., Trichodes apiarius L., Corynetes rufipes Fabr., C. violaceus L., C. ruficornis Sturm., C. scutellarius Ill.

19. család. Anobiidae: Anobium paniceum L., A. pertinax L., A. flavicorne Sturm. A. tessellatum Fabr., Apate capucina L., Ptilinus pectinicornis L., Lictus canaliculatus Fabr.

20. család. Bruchidae: Bruchus pisi L., B. marginellus Fabr., B. luteicornis Ill., B. seminarius L., Spermophagus cardui Gyll. L.

21. család. Rhinomaceridae: Brachytarsus scabrosus Fabr., Rhynchites betulae L., R. populi L., R. betuleti Fabr., R. aequatus L., R. bachus L., R. auratus Scop.

22. család. Curculiones: Apion humile Germ., A. pomonae Fabr., A. Onopordi Kirb., A. carduorum Kirb., A. rufirostre Fabr., A. vernale Fabr., Brachycerus muricatus Fabr., Magdalinus atterrimus Fabr., M. pruni L., A. cerasi L., Calandra granaria L., Amalus troglodytes Fabr., Sphenophorus abbreviatus Fabr., S. piceus Pall., Rhinocus pericarpius Fabr., Ceuterrhynchus echii Fabr., C. assimilis Payk., C. quadridens Panz., C. asperifoliarum Gyll, C. erysimi Fabr., C. pollinarius Forst., Coeliodes lamti Hebst., Coeliodes quadrimaculatus L., Gymnetron campanulae L., G. teter Fabr., G. villosulus Gyllh., G. antirrhini Germ., Mylacus seminulum Fabr., M. rotundatus Fabr., Cionus blattariae Fabr., C. scrophulariae L., C. hortulanus Marsh., C. thapsus Fabr., Otiorrhynchus ovatus L., O. orbicularis Fabr., O. multipunctatus Germ., O. conspersus Germ., O. ligustici L., Tichius picirostris Fabr., T. quinquepunctatus L., T. cuprifer Panz., Peritelus familiaris Boh., Orchestes populi Fabr., Platytarsus villosus Germ., Anthonomus pomorum L., A. piri Koll., Phyllobius alneti Fabr., P. oblongus L., P. incanus Gylh., P. argentatus L., Balaninus nucum L., B. glandium Marsh., B. villosus Herbst., Sitones lineatus L., S. hispidus Fabr., S. flavescens Marsh., Erirrhinus tortrix L., E. scirpi Fabr., E. vorax Fabr., E. acridulus L., Polydrosus picus Fabr., P. cervinus Gyll., P. undatus Fabr., P. flavipes de Geer., P. chrysomela Oliv., Hylobius fatuus Rossi., Psalidium maxillosum Fabr., Lixus bicolor Oliv., L. augustatus Fabr., L. filiformis Fabr., L. paraplecticus L., Lixus flavescens Boh. és S., Lixus pollinosus Germ., Minyops variolosus Fabr., Larinus cardui Rossi., Plinthus porculus Fabr., Cleonus marmoratus Fabr., C. albidus Fabr., C. ophthalmicus Rossi., C. costatus Fabr., C. obliguus Fabr., C. sulcirostris L. A Cleonus fajai leggyakoriabbak a czukorrépa-földen. Alophus riguttatus Fabr., Hypera polygoni Fabr., H. punctata Fabr., H. rumicis L., H. plantaginis, de Geer., H. variabilis Herbst.

23. család. Cerambycidae: Callidium variabile L., C. sangvineum L., C. rufipes Fabr. C. clavipes Fabr., C. femoratum L., C. alni L., Aegosoma scabricorne Scop., aromia moschata L., Prionus coriarius L., Cerambyx cerdo Scop., C. heros Fabr. az erdőben mindenütt gyakori. Cryocephalus rusticus L., Phytoecia virescens Fabr., P. affinis Panz., P. ephippium Fabr., P. lineola Fabr., Clytus arcuatus L., C. detritus L., C. floralis Pall., C. verbasci L., C. tropicus Panz., Rhagium mordax Fabr., Dorcadion rufipes Fabr., D. fulvum Scop., D. morio Fabr., Pachyta collaris L., Morimus tristis L., Strangalia atra Fabr., S. nigra L., S. quadrifasciata L., Lamia textor L., Leptura unipunctata Fabr., L. livida Fabr., Acanthoderus varius Fabr., Anoplodera rufipes Schaller., Liopus nebulosus L., Grammoptera tabacicolor de Geer., G. ruficornis Fabr., Mesosa curculioides L., Polyopsia praeusta L., Saperda carcharias L., S. populnea L., Agapantia micans Panz., A. lineatocollis Donov.

24. család. Chrysomelidae: Lema melanopa L., L. cyanella L., L. puncticollis Curt., Cassida nobilis L., C. Austriaca Fabr., C. nebulosa L., C. ferruginea Fabr., C. murraea L., C. sangvinolenta Fabr., C. rubiginosa Ill., Donacia nigra Fabr., D. sagittariae Fabr., D. 250semicuprea Panz., Longitarsus verbasci Panz., L. luridus Scop., L. pusillus Gyll., Crioceris brunnea Fabr., Haltica oleracea L., H. nemorum L., H. euphorbiae Fabr., H. malvae Hig., H. versicolor Kutsch., H. ferruginea L., H. impressa Fabr., Clythra cyanicornis Germ., Clythra longimana L., C. pilicollis Lat., C. tridentata L., C. axillaris Lat., C. macropus III., C. cyanea Fabr., Luperus flavipes L., Luperus rufipes Fabr., Cryptocephalus coryli L., C. falvipes Fabr., C. sericeus L., C. labiatus L., C. bipunctatus L., C. minutus Fabr., C. connexus Ill., Galleruca crategi Forster., Pachybrachys hieroglyphicus Fab., Adimonia tanaceti L., A. sangvinea Fabr., A. rustica Schall., Timarcha coriaria Fabr., Timarcha metallica. Fabr., Magioderma armoraciae L., Gastrophysa polygoni L., Entomoscelis adonidis-t Fabr. a köznép honvédbogárnak nevezi. Lina populi L., Chrysomela limbata Fabr., Ch. staphylaea L., Ch. marginata L., Ch. sangvinolenta L., Ch. graminis L., Ch. varians Fabr., Ch. fatuosa L., Ch. coerulea Duftschm., Ch. polita L.

25. család. Erotylidae: Triplax rufipes Fabr., Engis humeralis Fabr.

26. család. Coccinellidae: Halysia 14-guttata L., H. 22-punctata L., H. 16-guttata L. Scymus frontalis Fabr., S. fasciatus Fourc., S. pygmaeus Fourc., Epilachna globosa Schneid. E. impunctata L., Chilocorus bipustulatus L., Hyperaspis campestris Herbst., Hipodamia 13-punctata L., Exochomus quadripustulatus L., Coccinella septempunctata L., C. 19-punctata L., C. variabilis Ill., C. mutabilis Scrib., C. 14-pustulata L., C. bipunctata L., C. impustulata.

II. rend. A lepkék, vagy pikkelyszárnyúak. Lepidoptera. Szabolcsmegye, különösen a Nyírség a hullámos, homokostalajú részének lepkéit tekintve az ország gazdagabb vidékeihez tartozik. E vidék lepkefaunája felderítésén és összeállításán Martinyi Ödön nyíregyházi kir. járásbírósági tisztviselő fáradozik; tiz évi munkájának eredménye 400-nál több nagy és mintegy 250 kis lepkefajt számláló, a szárnyuk alapját is feltüntető, mintegy 5000 darabból álló lepkegyüjteménye.

I. Bunkóscsápuak. Rhopalocera. 1. Pillangók. Nappaliak (Diurna): Papilio Podalirius L., Papilio Machaon L., Thais Polytena Schiff., Parnassius Mnemosyne L., Aporia Crataegi L., Pieris Brassicae L., Pieris Rapae L., Pieris Napi L., Pieris Daplicide L., Pieris vf. Bellidice Hübe, Anthocharis Cardamines L., Leucophasia Sinapis L., Colias Hyabe L., Colias Edusa Fabr., Colias elf. Helice Hübe, Colias Myrmidone Exp., Rhodocera Rhamni L., Thecla Betulae L., Thecla Ilicis Exp., Thecla vf. Aseculi Hübe, Thecla W. album Kn., Thecla Pruni L., Thecla Quercus L., Thecla Rubi L., Polyommatus dispar Hanv., Polyommatus Dorilis Hufn., Polyommatus Phlaeas L., Lycaena Argiades Palb., Lycaena vf., loretas O., Lycaena Polysperchon Ochs., Lycaena Argyootoxus Bgstr., Lycaena Argus L., Licaena Orion Pall., Lycaena Astrarche Bgstr., Lycaena Icarus Roth., Lycaena lorydon Scop., Lycaena Meleago Esp., Lycaena Argiolus L., Apatura Clytie Hübe., Neptis aceris L., Vanessa Levana L., Vanessa Prorsa L., Vanessa C. album L., Vanessa Polychloros L., Vanessa Urticae L., Vanessa Io L., Vanessa Antiopa L., Vanessa Atalanta L., Vanessa Cardui L., Melitaea Dedymma O., Melytaea Athalia Exp., Argynnis Selena W. V., Argynnis Dia L., Argynnis Latonia L., Argynnis Aglaia L., Argynnis Niobe L., Argynnis Adippe L., Argynnis vf. Cleodoxa O., Argynnis Paphia L., Argynnis Pandora W. V., Melanorgia Galathea L., Satyrus Dryas Scop., Satyrus Semele L., Pararge Maera L., Pararge Megaera L., Pararge Aegerides L., Epinephele Janira L., Epinephele Hyperanthus L., Coenonympha Iphis W. V., Coenonympha Pamphilus L., Spilothyrus Alicae Esp., Syrichtus Sidae Esp., Syrichtus Malvae L., Nisoniades Tages L., Hesperia Thonmas Hufn., Hesperia Sylvanus Esp., Hesperia Comma L., Cyclopides Morpheus Pall.

II. Különböző-csápuak. Heterocera. 2. Esteli lepkék (Crepuscularia): Acherontia Atropos L., Sphinx Convolunti L., Sphinx ligustri L., Deilephila Galii Rott., Deilephila enphorbiae L., Deilephila Livornica Exp., Deilephila Elpenor L., Deilephila Porcellus L., Smerinthus ocellata L., Smerinthus populi L., Pterogon Proserpina Pall., Macroglossa stellatorum L., Macroglossa fuciformis L., Trochilium apiforme L., Sesia spheciformis Ed. V., Sesia tipuliformis L., Sesia asiliformis Rott, Sesia formiciformis Esp., Ino pruni W. V., Ino globuloriae Hübe, Zygaena pilosellae Esp., Zygaena trifolii Esp., Zygaena lonicerae Esp., Zygaena filipendulae L., Zygaena Ephialtes L., Zygaena Medusa Pall., Zygaena coronillae W. V. Zygaena trigonellae Exp., Zygaena athamanthae Esp., Syntomis Phegea L., Naclia Ancilla L., Naclia punctata Fabr.

3. Éjjeli-lepkék. Nocturna. a) Szövőlepkék (Bombycidae): Hylophila Prasinana L., Hylophila Bicolorana Fssb., Colligenia rosea Esp., Setina Mesomella L. Lithosia Musceda L., Lithosia Dephlana Esp., Lithosia Sororcula Hufn., Lithosia Lutorella L., Gnophria Quadra L., Gnophria rubricollis L., Deiopeia pulchella L., Euchelia jacobacae L., Nemeophila Russula L., Arctia Caja L., Arctia Villica L., Arctia Aulica L., Spilosoma fuliginosa L., Spilosoma Lubricipeda Esp. Spilosoma menthastri Esp., Spilosoma urticae Esp., Hepialus 251Sylvinus L., Cossus Cossus L., Zenzera Pyrina L., Heterogenea Limacodes Hufn., Psyche unicolor Hufn., Psyche Opacella H. S., Psyche Viciella W. V., Epichnopteria Pulla Esp., Penthophora Morio L., Orgyia Gonostigma F., Orgyia antiqua L., Dasychira Pudileunda L., Dsychira Fascelina L., Loria L. nigrum Müll., Lencoma salicis L., Porthesia Chryorrchaea L., Porthesia similis Füssl., Ocneria dispar L., Bombyx mori L., Bombyx Neustria L., Bombyx trifolii W. V., Bombyx quercus L., Bombyx rubi L., Crateronyx Dumi L., Laviocampa pruni L., Laviocampa quercifolia L., Saturnia pyri W. V., Saturnia spini W. V., Depena Falcataria L., Depana Binaria Hufn., Cilia glaucata Scop., Harpyia bifida Hübn., Harpyia Vincula L., Stauropus fagi L., Hybocampa Milhanseri Fabr., Notodonta tremula Cl., Notodonta Ziczae L., Notodonta Bicoloria W. V., Notodonta Argentina W. V., Lophoptheryx Camelina L., Pterostoma Palpina L., Cnetocampa processionea L. Phalera Bucephala L., Pygaera Anastomosis L., Pygaera Curtula L., Pygaera Anachoreta W. V. Pygaera nigra Hufn. Thyatira Batis L.

b) Bagoly-lepkék. Noctuae: Diloba caeruleocephala L., Clidia geographica Fabr. Acronycta acris L., Acronycta megacephala W. V., Acronycta alni L., Acronycta tridens W. V., Acronycta Psi L., Moma Orion Esp., Agrotis Janthina W. V., Agrotis Linognisea W. V., Agrotis Finibria L., Agrotis Pranuba L., Agrotis vf. J. Fr., Agrotis C. nigrum L., Agrotis Putris L., Agrotis Eclamationis L., Agrotis tritici L., Agrotis Epsilion Hufn., Agrotis segetum W. V., Neuronia popularis Fabr., Mamestra nebulosa Hufn., Mamestra Persicoreae L., Mamesta oleraceae L., Mamestra trifolii Hufn., Mamestra brassicae L., Dianthoecia compta W. V., Dianthoecia irreguloris Hufn., Dianthoecia Capsincola H., Luperina virens L., Hadena monoglypha Hufn., Hadena lithoxylea W. V., Hadena Rurea Fabr., Dipterygia scabriuscula L., Cloantha polyodon Cl., Cloantha radiosa Esp., Eriopus purpureofasciata Pill., Trachea atriplicis L., Enplevia Lucipora L., Brotolomia meticulosa L., Naenia typica L., Leucania pallens L., Leucania L. album L., Coradrina quadripunctata F., Amphipyra pyramidea L., Taeniocampa Gothica L., Xanthia Fuluago L., Xanthia Giluago W. V., Scoliopterix Libatrix L., Colocampa vetusta Hübe. Xylomiges conspicillaris L. Cucullia verbasci L., Cucullia umbratica L., Cucullia lactucae W. V., Cucullia artemisiae Hufn., Colpe Capucina Esp., Plusia triplasia L., Plusia tripartita Hufn., Plusia C. aureum Cuoch, Plusia Moneta Fabr., Plusia Chrysitis L., Plusia festucae L., Plusia gamma L., Heliaca Tenebrata Scop., Heliothis Cardui Hübe, Heliothis Diptacens L., Heliothis peltiger W. V., Choriclea delphinii L., Acontia lucida Hübe, Acontia lutnosa W. V., Acontia albicollis, Erastria Fasciana L., Agrophila trabealis Scop., Euclidia Glyphica L., Pseudophia lunaris W. V., Catephia Alchymista W. V., Catocola fraxini L., Catocola elocata Esp., Catocola nupta L., Catocola Spomsa L., C. promissa W. V., Catocola Elletta Bortih, Catocola Poranympha L., Toxocampa Luvoria W. V. Boletobia fuliginaria L., Herminia tentacularis L., Herminia derivalis Hübn., Herminia crinalis Fr., Hypena rostralis L., Brephos Parthemias L.

c) Araszoló-lepkék. Geometrae: Pseudoterpna pruinata Hufn., Geometra papilionaria L., Thalera funbrialis Scop., Nemoria viridata L., Acidalia trilineata Scop., Acivalia Perohraria F. R., Acivalia aversata L., Acivalia ochrata Scop, Tiniandra amata L., Abraxas grossulariata L., Abraxas adustata W. V., Abraxas marginata L., Bapta bimaculata (W. V.) Fabr., Cabera Pusaria L., Cabera Exanthemaria Scop., Numeria Pulneraria L., Engonia quercinaria L., Engonia autumnaria Werub, Selenia bilunaria Esp., Selenia lunaria W. V., Selenia vf. Delunaria Hübn., Selenia tetralunaria Hübn., Pericollia syringaria L., Crocollis Elinquaria L., Eurymene Dolobraria, L. Angerona Prunaria L., Angerona vf. Corytoria, Utrapterix sambucaria L., Epione Apicioria W. V., Venilia Maculoria L., Macaria notata L., Macaria Alternaria Hübe, Hyberna Leucophaeoria W. V., Hybernia Marqinoria Borth., Biston Stratarius Hufn., Amphidasis betularia L., Boarmia secundaria W. V., Boarmia robororia Fabr., Boarmia consortoria Fabr., Boarmia Crepuseuloria W. V., Ematurga Atomoria L., Phasiane Petroria Hübn., Phasiane clatrata L., Lythria Purpuroria L., Ortholita plumbaria Hufn. Ortholita bipunctoria W. V., Minoa Morinata Scop., Lithostege farinata Hufn., Triphosa Dubitata L., Cidaria viridoria Fabr., Cidaria fluctuata L., Cidaria albiallata L., Cidaria Tristata L., Cidaria bilincata L., Cidaria Ocellata L., Chemiatobia brunata L., Eupithecia oblongata Thule, Eupitecia innotata Hufn., Eupithecia subnotata Hübn.

Kis-lepkék. Microlepidoptera. 1. Tűzikék. Pyralidae: Pyralis pinguinalis. Asopia farinalis Botys urticalis, Botys nubilatis, Botys sambucatis, Botis purpuratis, Threnodes pollinalis.

2. Ilonczák. Tortricedae: Tortrix sorbiana, Tortrix viridana, Tortrix amiantana, Tortrix Loeflingiana, Tortrix Zoegana, Tortrix semialbana, Corpocapsa pomonella.

3. Molyok. Tineidae: Tinea granella, Tinea pellionella, Tinea sarcitella, Galleria cerella, Chilo pasruellus, Chilo pratellus, Chilo rorellus, Hyponomenta evonymella, Haemyllis pinguinella, Enplocamus anthacinalis Cochilis ambiguella, Psecadia pusiella, Atychia appendicentata, Lita terella, Adella viridella, Adella Sulzerilla, Adella Surammerdamella.

2524. Tollas-lepkék. Pterophoridae: Pterophorus pterodactylus, Pterophorus graphodactylus, Pterophorus pentadactylus, Pterophorus tetradactylus.

III. rend. Hártyásszárnyúak. Hymenopterae. A) Tojócsövesek: Terebrantia: Sirex gigas L., Lyda betulae L., Tenthredo picta Kl. G., az Apanteles obscurus hernyókba rakja petéit. Tenthredo nassata Kl., Macrophia blanda Fabr., Macrophia crassula Kl., Atholia spinorum Fabr., Dolerus niger Fabr., Hylotoma ustulata L., Hylotoma atrata Fors. Cynips Hungarica Htg., Amblyteles natatorius Fabr., Amblyteles fusorius L., Foenus jaculator Fabr., Gymnoscelus tardator Nees., Bassus laetotorius Fabr., Pimpla flavicous Fabr., Pimpla varicornis Fabr., Ophion luteus L., Lissonata parabella Grei., Paniscus testaceus Grai., Ellompus auratus L., Chysis dichroa Klug., Chrysis ignota L., Hedychrum fervidum Forbr. B) Fullánkosok. Aculeata: Fornica fusca L., Componatus ligniperdus Latr., Formica rufa L., Tiphia femorata Fabr., Scolia Insubrica Rossi, Scolia haemorrhoidalis Fabr., Priocnemis variegatus Fabr., Pompilius fuscus L., Cerceris arenaria L., Philantus coronatus Fabr., Ammophila lutaria Fabr., Ammophile viatica L., Vespa crabro L., Vespa vulgaris L., Vespa Germanica Fabr., Bombus terrestris L., Bombus agrorum Fabr., Bombus pratorum L., Bombus muscarum Fabr., Bombus lapidarius L., Apis mellifica L., Tetraliona malvae Rossi, Xylocopa valga Gerst., Xylocopa violacea Gerst., Halictus leucosomus Kirby., Halictus cylindricus Fabr., Osmia rufa L.

IV. rend. Egyenesszárnyuak: Orthoptera. A) Valódiak. Genuina: Periplaneta orientalis L., Blatta Lapponica L., Gryllus campestris L., Gryllotalpa vulgaris Latr., Mantis religiosa L., Locusta caudata Charp., Locusta viridissima L., Tryxalis nasuta L., Stauronatus brevicollis Eversm., Stenobothrus dorsatus Zett., Stenobothrus biguttatus Charp., Stenobothrus rufipes Zett, Stenobothrus geniculatus Fisch., Stenobothrus pratorum Tieb., Caloptenus Italicus L., Pachytylus migratorius L., Oedipoda Insubrica Scop. B) Alreczésröpüek (szitakötők) Pseudoneuroptera: Calopterix splendens Harris., Libellula debressa L., Aescha affinis Vaud., Libella cancellata L., Diplaxstriolata Charp., Ischnura elegans Vaud., I. pumpilio Charp., Ephemera vulgata. C) Bőrszárnyuak. Dermatoptera: Forficula auricularia L., Forficessila riparia. L.

V. rend. Kétszárnyuak. Diptera. Culex pipiens L., Tipula oleracea L., Tipula scripta Mg., Pachyrhina pratensis L., Tabanus rusticus L., Tabanus bovinus L., Tabanus fulvus Mg., Tabanus autumnalis L., Chrysomya formosa Scop., Haematopoda pluvialis L., Anthrax paniseus Rossi. Dosypogon diadema Fabr., Thereva annulata Fabr., Thereva marginula Mg., Scenopinus fenestralis L., Asilus trigonius Meig., Asilus rusticus Mg. Cecydomia destructor, Asilus cingulatus Fabr., Asilus albiceps Meig., Hydrophorus Balticus Meig., Helophilus floreus L. Melanostoma mellina L., Eristalis tenax L., Eristalis aeneus Scop. Sapromya longipennis Fabr., Lucilia regina Meig., Lucilia cornicina Fall., Anthomya cardui Meig. Musca domestica L., Calliphora vomitoria L., Chloria demandata Fabr., Syrrphus pyrastri L., Syrrphus ribesii L., Syrrphus corollae Fabr., Melitreptus scriptus L., Sarcophaga carnaria L., Sarcopagha haematodes Meig., Echinomia tesselata L., Gymnosoma rotundata L., Ocyptera brassicariae Fabr., Hypobosca equina L., A Cecidomya destructor Say. a hesseni légy nősténye lárvája a búza és a rozs levélhüvelye alatt élősködik. Legutóbb az 1895. és 1896-ik években a vármegye területén több helyen pusztított.

VI. rend. Reczésszárnyuak. Neuroptera. Raphidia xanthostigma Schum., Limnephilus flavicornis Fabr., Limnephilus griseus L., Panorpa communis L., Grammotaulius nitidus Müll., Chaetotaulius flavicornis, Chrisopa perla L., Chrisopa septempunctata Wesm., Chrisopa vulgaris Schneid., Myrmeleon formicarium L.

VII. rend. Félfedelűek. Hemiptera. A) Felemásszárnyuak. Heteroptera: Tritomigas bicolor L., Coptosoma globus Fabr., Adomerus biguttatus L., Tropicoris rufipes L., Carpocoris baccarum L., Carpocoris verbasci Geer., Rubiconia intermedia Wolff., Aelia accuminata L., Eurygaster maurus L., Gonocerus venator Fabr., Syromastes marginatus L., Ligaeus equestris L., Pachymerus vulgaris Schill., Pachymerus Rolandri L., Microtoma carbonaria Rossi., Pyrrhocoris apterus L., (versköltő vagy suszterbogár), Emblethis arenarius L., Aradus betulae L. Hygrotrechus paludum Fabr., Phitocoris ulmi L., Megalocaerea ruficornis Fall., Nepa cinerea L., Naucoris cimicoides L., Calocoris chenopodii Fall., Cimex lectularius L. (ágyi poloska), Capsus laniarius L., Reduvius annulatus L., Nabis ferus L., Metastemma Guttula Fabr., Pirates hybridus Scop., Priates stridulus Fabr., Obsicoetus personatus L. Lecanium robiniarum, az akácz pajzstetűje. Nőstényei szívókájukkal az akácz kérgéhez erősítik magukat és petéiket hasuk alá rakják, testük azután pajzsszerű takaró gyanánt szolgál a petéknek. Nagyszámú fellépése által ezen rovar a hasznos akáczfára végzetes lehet. - Káros még az Aspidiotus nerii, az oleander pajzstetűje és az Aspidiotes rosae Bouch. B) Egyenlő szárnyuak. Homoptera: Aphrophora alni Fall., Centrotus cornutus L., Cicadula sexnotata Fall., Micterodes confusus Stab., Tetigonia viridis L., Eupterix urticae Fabr., Deltocephalus ocellaris Fall., Schizoneura corni Fabr., Siphonophora rosae L., Stomaphis quercus L.