A táblázat szerint a hónapok átlagos csapadék-mennyiségében februártól kezdve fokozatos emelkedés mutatkozik a juniusi kulminaczióig, innen a fokozatos csökkenést februárig csak az októberi másodlagos kisebbszerü maximum szakítja meg. Ezen táblázatban mutatkozó törvényszerüség nem kizárólagos sajátja a székhelynek, hanem érvényesül a többi észlelő helyen is; ime a többi hely havi közepei így alakulnak a kevés számu évek adataiból:

E tábla szerint némely hely főmaximuma juliusra esik, és valamennyinél szeptember hóban másodlagos minimum jelentkezik, a fő minimum Balkánynál átmegy márczius havára, nemkülönben a másodlagos maximum novemberre húzódik át.

E helyen említhető, hogy a megye székhelyén 1874. óta, 1878. év kihagyásával, az 1898. év végéig 619 havas nap volt, tehát átlagban 26 havas nap jut egy évre. Ugyanezen időközben jégeső 54 napon fordult elő, tehát átlagosan kettő egy évben. A följegyzések tanúsága szerint 577 napon volt zivatar, vagyis évenként átlagosan 24 nap fordul elő a megye közepén égiháboru. Emberhalált és tűzveszedelmet okozó villámcsapások fordultak ugyan elő úgy a székhelyen, mint a vármegye távolabbi részein; de gyakoriaknak ezen elemi csapások nem mondhatók. A jégverés okozta károk közül följegyzésre méltó az 1891. julius 5-iki, mely alkalommal a vészterhes felhő Nyíregyháza nyugati határán vonult át széles sávban.

A levegőnek nedvességét a térfogat-egységben foglalt vizpárák súlya határozza meg, ezen sulyt a levegő abszolút páratartalmának nevezzük; a meteorologia a levegő páratartalmát nem a vízpárák abszolút súlyával, hanem a vízpárák nyomásával (higanyoszlop mm.-ekben kifejezett magassága) és a realtiv páratartalommal fejezi ki, mely alatt a létező és lehetséges párák súlyainak vagy nyomásainak 100-zal szorozott viszonyszámát értjük. Ilynemü adatokkal csakis a székhely 27 évi és Kisvárda 4 évi megfigyeléseiben találkozunk. A közepes értékek havonként és évenként ezek:

Mint látható, a páranyomás a százalékos relativ páratartalommal fordított arányban változik; de a maximális nyomás Kisvárdánál már nem találkozik a minimális relativ páratartalommal; Nyíregyházán pedig a minimum a relativ páratartalomban május és julius hónapokban jelentkezik. A megfigyelés idején a legkisebbnek följegyzett relativ légnedvesség 22 századék volt 1894. márczius 31-én és 1895. április 10-én. Nedves téli reggeleken és estéken, kivált nagy ködben a légnedvesség foka 100, vagyis ilyenkor a levegő telítve van párákkal.

A felhőzet eloszlására nézve ismét csak két hely megfigyeléseit vehetjük alapul és csakis az észlelések idejebeli borulati viszonyokról lehet szó. A felhőzetet 0-10 fokokkal jelöljük, midőn 0 teljes felhőtlen égboltot, 10 pedig egészen borult eget jelent, a közbe eső számok az égbolt felhővel borított tizedrészeit jelentik; de csakis szemmértékkel való meghatározás nyomán. Nyíregyháza 27 évi havi közepei, havi maximumai és minimumai az idő megjelölésével, az évi közép- és szélső értékek, továbbá Kisvárda 3 évi közepei ezek voltak:

E kimutatás szerint a székhely felhőzeti alakulásában azon természetes rend mutatkozik, hogy a borulat az év elejétől augusztus hóig folyton csökken, innen pedig deczember hóig fokozatosan emelkedik, hol is kulmináczióját éri el. E szabályszerüség első tekintetre a csapadékok mennyiségében föltüntetett szabálylyal ellentmondásban látszik lenni, a mennyiben a legbővebb lecsapódásu hónapok nem a legborultabbak; de nem szabad megfeledkeznünk a nyárnak azon ismeretes sajátságáról, hogy derült reggelre, délre bő lecsapódásu zivatar, olykor zuhogó záporral és rá ismét derült este következik; továbbá a téli időjárás ismeretes borongós, csapadék nélküli természetéről. - Tardos és Nyíregyháza egy évi, egymás mellé állított, felhőzeti viszonyai tanúsítják, hogy a vármegye távolabbi helyei is egészben véve megegyező viszonyokat mutatnak.

A szelek uralkodó irányára tulajdonképen csak a nyíregyházi följegyzésekből vonhatunk következtetést; azért adjuk itt a nyíregyházi napi hármas följegyzések eredményeit évi átlagos összegekben 24 évről; mert az észlelési sorozat három első évéről csakis százalékos kimutatások vannak a szélirányokról, még pedig elkülönítve az 1874-1890. és 1890-1898. évi megfigyelések adatait, azon okból, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeket a szélzászló helyének és a megfigyelő személyének változásában kereshessük:

Mint ezen összeállítás mutatja, az első 16 évben az északi szelek fordultak elő legnagyobb átlagos számmal; közel állt ezekhez az északkeleti szelek közepes száma; a két előbbinél kisebb, de a többinél jóval nagyobb számban volt délnyugati szél; tehát e három irányu szél volt az uralkodó. - Az utolsó nyolcz év szelei között két irány: az északkeleti és a délnyugoti az uralkodó; minthogy az egész 24 évi átlagos értékek között is e két irány fordul elő legnagyobb számmal, kimondhatjuk azon szabályt, hogy a vármegye székhelyén és középtáján az északkeleti és délnyugati szelek az uralkodók. Az észlelt szélirányok százalékos megoszlása ez:

A mi a szél erősségét illeti, erre nézve a következő tényekkel számolhatunk be: szélcsend az észlelés idején átlagosan 19% észleltetett; a viharos szelek napjainak átlagos száma 17 volt évenként; csakhogy volt év 38 viharos széllel (1890.) és volt olyan (1896.), melyben csak 7 napon fordult elő viharos szél. Erős szelek, a 0-10 fokozat szerint, 4-5 erővel, természetesen nagyobb számmal fordúltak elő; de a viharok közé csak az 5 foknál erősebbek soroltattak. Az utolsó 8 év (1891-1898.) szélerőssége a napi hármas megfigyelésre egyenletesen elosztva 1.8 fokot tett ki. A viharos szelek majdnem valamennyien északi irányuak, kivált ha tartósabbak; kivételesen délnyugatiak is fordulnak elő. A zivatarokat megelőző vagy kísérő viharos szelek irányára ezen észrevétel nem áll, mert ezek különböző irányokból jöhetnek.

Állítsuk még Tardos 1888. évi szélmegfigyeléseit az ugyanazon évi nyíregyháziak mellé, mint következik:

Itt már az uralkodó szélirányok ujra az északkeleti és délnyugati irányok; de ugyanakkor Nyíregyházán az északi és déli szelek is számosak.

A légnyomásbeli viszonyokra pontos adatokat találunk Róna Zsigmondnak a közelmultban megjelent: "A légnyomás a magyar birodalomban" czímü munkájában; igaz, hogy vármegyénkből ismét csak Nyíregyházáról van szó; de a munkában közölt évi és havi isobar (egyenlő légnyomásu helyeket összekötő vonal) térképek a vármegye légnyomásbeli viszonyait is megvilágítják. E munka nyomán a Nyíregyházán 112.99 méternyi tengerszin feletti magasságban elhelyezve volt barometer 30 évi középértékei ezek:

Az első isobar térkép szerint a megye területén az évi közép-légnyomás tengerszínre átszámítva 762.2 és 762.3 mm. között van s az isobarok helyzete érthetővé teszi azt is, hogy vármegyénkben az északkeleti és délnyugati szeleknek kell uralkodóknak lenniök.

A létnyomás havi középértékeiben azon törvényszerüség jelentkezik, hogy az április havi minimumtól lassu emelkedés mutatkozik a január havi maximumig, innen pedig rohamosan csökken a havi középérték április hóig; e mellett havonként is nagy ingadozás mutatkozik a barometer-állásokban. Az évi átlagos ingadozás 37.4 mm-t tesz ki; a maximális évi ingadozás 43.8 mm. 1890. évben, a minimális 30.0 mm. 1877. évben volt. A leolvasott legmagasabb barometer állás 773.5 mm. 1886. február 9-én, a legmélyebb 727.9 mm., 1890. november 24-én volt, tehát a 28. évi ingadozás Nyíregyházán 45.6 mm. volt, mely az évi maximumnál 1.8 mm.-rel nagyobb.

A meteorologiai megfigyelések vármegyénkben Nyíregyházán már az 1866. évben kezdődnek, midőn azoknak vezetését a bécsi központi meteorologiai intézettől küldött műszereken Bánhegyi István tanítóképzőintézeti igazgató veszi át és 3 éven keresztül megszakítás nélkül folytatja. Egy évi (1869.) szünetelés után a műszerek kezelését és az öszszes meteorologiai 244tényezőkre kiterjedő észlelést Habzsuda Dániel ág. hitv. evang. tanító veszi át az 1870. év elején, ki észleléseit ezen évről, valamint Bánhegyi is az előbbeni 3 évről, feldolgozás végett a bécsi meteorologiai intézetnek küldi föl. - Az 1871. évtől kezdve az észlelés eredményeit már a fővárosban fölállított orsz. meteorologiai intézet veszi át földolgozás végett. Észleléseit Habzsuda D. 21 éven át, elbetegesedéséig folytatja; de az 1878. évben vagy nem folytatja a megfigyeléseket, vagy legalább azokat föl nem terjeszti; mert az évkönyv megjegyzése szerint Nyíregyháza működését beszüntette.

Az 1890. év deczemben havában - miután időközben a tanítással is fölhagyott - baja annyira erőt vett rajta, hogy a megfigyelést teljesen - az őt gondosan ápoló - felesége és leánya veszik át és viszik két hónapon keresztül magukban az észlelést és följegyzéseket, mibe őket Habzsuda hihetőleg régen bevezette. 1891. február 7-én dr. Konkoly Miklós igazgató úr intézkedése folytán a meteorologiai műszerek Habzsuda lakásáról, az elemi iskola épületéből a főgimnázium régi épületének emeletén lakó Mészáros Ferencz tanárhoz kerülnek, ki a megfigyeléseket azon nap estéjén megkezdi s azóta megszakítás nélkül folytatja; de a meteorologiai intézet igazgatójának beleegyezésével nem a szokásos 7, 2, 9; hanem 8, 1, 8 órai terminusokban észlel. A Habzsuda kezelése alatt álló és még Bécsből származó párisi vonal beosztásu barométert az orsz. intézet 1891. év végén millimeteres beosztásu barométerrel cserélte ki; két hóig mindkét barométeren párhuzamosan történt a leolvasás.

A vármegye többi észlelő helyei a következők: 1. Balkányban 1890. évtől kezdve a m. kir. postahivatal folytat csapadék-megfigyeléseket. 2. Karádon 1890-től 1895. évig Cehlár János zsilip-felügyelő méri a csapadékokat. 3. Kisvárdán 1881. év második felében Bausch Ferencz vasúti tiszt, 1882. évben Jendt Ottó és Schwalb Adolf vasúti főnökök, 1883., 1884., 1885. években Schwalb Adolf v. főnök voltak az észlelők, még pedig a légnyomáson kívül a többi tényezőre vonatkozólag adtak itt-ott hézagos megfigyeléseket. 1890. óta a m. kir. postahivatal végez csapadék-méréseket. 4. Nyírbátorban 1890. évtől fogva a m. kir. postahivatal hőmérsékletet és csapadékokat jegyez. 5. Polgáron 1890. óta a m. kir. postahivatal csapadék-mérést végez, az első évből hőmérsékletet is találunk. 6. Tiszalökön 1890. évtől kezdve a m. kir. postahivatal csapadékot mér. 7. Tardoson 1887. év végén kezdi meg az észlelést Hegyfoky Kabos róm. kath. plébános, az 1888. évről teljes munkát végez minden elemre kiterjedő gondos és buzgó megfigyeléseivel; de már a következő évben távozik e helyről, hogy más megyében legyen a meteorologiának buzgó munkása; megyénkből való távoztával Tardoson nem akadt művének folytatója.