235IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET.
Írta Vende Ernő tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság választmányi tagja
A tudomány és irodalom virágzásának egyik alapfeltétele a kifejlett társadalmi és városi élet. Somogy vármegye a mult század első feléig még teljesen "várostalan megye" volt. Egész területén alig lehetett találni egyetlen olyan helységet, a melynek népessége elérte volna a háromezeret, s ezért a vármegyében nem is fejlődhetett ki sohasem mélyebb irodalmi és tudományos élet.
Somogy vármegye azonban minden időben kivette részét a nagy nemzeti kultúrmunkából, és a vármegye önérzetes büszkeséggel tekinthet vissza hazánk szellemi művelődésének emelésében kifejtett hasznos szolgálataira, mert habár a vármegye területén, sajátos népességi viszonyainál fogva, nem is volt mozgalmasabb tudományos és irodalmi élet, de a vármegye szülötteit mindig ott találjuk a nemzet szellemi munkásai között, sőt többeket látunk olyanokat is, a kik vezérekként a művelődésnek, a haladásnak új útjait megnyitva, nemcsak hazájukban, hanem a külföldön is dicsőséget szereztek szülőföldjüknek.
Hiszen a dolgok rendjének egyszerű logikájánál fogva sem lehetett ez másként. A magyar lélek evolúcziója hozta magával, hogy a legmagyarabb vármegye mindig tevékeny részt vegyen a magyar faj és nemzetiség megtartásában, fejlesztésében és emelésében.
A keresztény középkor.
A nemzeti szellem első fellobbanása az idegen szellem és intézmények ellen Somogy vármegyében történik, Koppány lázadása Szent István ellen a hamisítatlan, tiszta ősmagyarság védekezése az új, idegen szellem térfoglalása ellen. De a küzdelemben az új szellem lett a győztes és a győző sietett az elfoglalt veszélyes területet az új szellem: a kereszténység számára annál inkább megerősíteni. Szent László 1091-ben Somogyváron benczés apátságot alapított, mely a XVI. századig fennállott, ugyancsak ő alkotta a Szent Egyed-apátságot. II. Géza özvegye, Eufrozina, a Szent János-vitézek számára Csurgón konventet alapított (1141). Segesden is volt már a XIII. század elején kolostor; Anjou-házbeli királyaink Kőröshegyen építtettek klastromot és templomot stb. Ezekben a klastromokban bizonyára ugyanaz a szellemi élet folyt, mint az ország többi klastromaiban általában; de ennek a szellemi munkásságnak még nyomait is elpusztították a következő századok harczai. Somogy volt a határ: kelet és nyugat között, kapuja Horvát-, Stájerországnak és Ausztriának, folytonos dúlások, harczok székhelye. Miként maradhatott volna itt tartós nyoma a csendes klastromok írott kultúrájának?
A Budai Krónika utolsó lapja (1473).
Melius Péter "Magiar Praedikatióc"-nak czímlapja. A felső, középső árkádból kihajló alak: Melius Péter.
Zrinyi Miklós "Szigeti veszedelem"-ének czímképe.
Az a kaposvári épület, melyet Csokonai a "Dorottya" czímű verses regényében megörökített.
Csokonai Vitéz Mihály.
(Az orsz. Képtárból.)
Budai Krónika.
De fennmaradt egy fontos emlékünk a magyar reneszánsz korából, a mely fényesen mutatja, hogy Somogy vármegye férfiai minden időben megértették a haladás eszméit. Ez az emlékünk a Budai Krónika (1473), az első magyarországi nyomda egyetlen terméke. Ez a nyomda a somogyi származású Karai Lászlónak (†1485), a budai prépostnak, Mátyás király személynökének a nevéhez fűződik, a ki Rómában jártában megismerkedvén a könyvnyomtatással, annak nagy fontosságát megértette és Hess András vezetése alatt, saját költségén felállíttatta Budán az első magyar nyomdát.
A reformáczió kora.
A reformáczió Somogy vármegyében alkalmas talajra talált, gyorsan elterjedt és mihamar erős gyökeret vert. Itt, Szigetvár hatalmas ura, Török Bálint és ennek neje, Pemflinger Katalin, Mária királynénak egykori udvarhölgye, voltak az új vallás buzgó védői és terjesztői. Szigetvár és a közeli Kálmáncsehi csakhamar középpontjai lettek a reformácziónak, Török Bálint ipja, Pámflinger Márk, pedig valóságos hittérítőként működött Somogyban.
Melius Péter.
De nemcsak hatalmas anyagi és erkölcsi támogatókat nyert az új hit a vármegyében, hanem Somogy adta a reformácziónak egyik legkiválóbb szellemi vezetőjét, Horhi Juhász, vagy tudós nevén Melius Pétert (1515-1572), a magyar 236Kálvint, mint ellenségei nevezték, a "debreczeni Péter pápát". Ez a nagytudományú, megalkuvást nem tűrő pap hatalmas hitvitázó tehetségével, fanatikus hitével a magyar Kálvinizmusnak megalapítója és megszilárdítója lett és alig tíz évre terjedő írói működése elég volt arra, hogy "hitfeleinek apostolává, ellenségeinek félelmévé változzék". Kimagasló egyénisége és a korszakot uraló, vezérlő szereplése adtak alkalmat arra is, hogy ennek az időnek egyik drámai szatirája, a "Debreczeni disputa" vagy a "Válaszúti komédia", az ő hittérítői működésének egyik legnevezetesebb mozzanatát választotta tárgyává és őt tette meg a dráma főhősévé. De nemcsak reformátorként, hanem mint tudós is úttörő volt Somogynak e kiváló fia, mert az első magyar botanika is az ő nevéhez fűződik.
Kálmáncsehi S. Márton.
A reformácziónak egy másik nagy alakja, a tudós Kálmáncsehi Sánta Márton (†1557) református püspök, a ki főleg a Szilágyságban és Erdélyben buzgólkodott Kálvin tanainak terjesztésén, szintén ennek a vármegyének a szülöttje.
Tinódi Sebestyén.
E jeles férfiak Szigetvár hős urának, Török Bálintnak pártfogása alatt állottak, de Somogy vármegye területén túl működtek.
0
Török Bálint azonban nemcsak az új hitnek és a tudománynak, hanem a költészetnek is lelkes meczénása volt. Midőn
Tinódi Sebestyén a török elleni harczokban kapott sebeiből kigyógyult, Török Bálint megfogadta íródeákjának és a költő 1534-35 körül a szigetvári udvarhoz került, hol Török Bálint lantosa és fiának nevelőjeként életének legboldogabb éveit tölti. Itt írta 416 soros bibliai elbeszélését,
Judit asszony históriáját, mint a vers végén mondja: "Ezt szörzötte az szigedben | Terek Bálintnak házánál éltében". Itt énekelte meg jó urának török fogságba esését
"Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról", melyben meghatóan írja le Török Bálintné kesergését:
"Fohászkodik vala és igen sír vala | Jó Terek Bálintné, hogy hírt nem hall valla. | Csudaképen töri, fárasztja ő magát, | Sírva ápolgatja futosó két fiát, | Oly igen kesergi urának fogságát, | És az két fiával az nagy árvaságát. | Igyen éjjel nappal hallják kesergését, | Immár nem alítja világban élését, | Hallja meg az Isten az ő könyörgését | Hogy hamar láthassa ura megjövését. | Ezer ötszáz negyven és egy esztendőben | Budáról császárnak el-alámentében, | Szigetben ki szörzé vala nagy fektében, | Vitéz urán való nagy kesergésében."
Ugyancsak egy másik költeményében, a "Prini Péternek, Majlát Istvánnak és Török Bálintnak fogságokról" is magasztalja, a hű lantos, ura vitézségét és úrnőjének vigasztalhatatlan szomorúságát.
"Fohászkodik mostan sok gyakor sírásval | Asszony-feleségöd az két szép fiadval. | Örömök soholt sincs te jó szolgáidnak, | Kik szívvel szeretnek, gyakran fohászkodnak."
Tinódi, ura elfogatása után, Szigetváron maradt, míg Törökné a várat Ferdinándnak átadta, azután asszonyával Csurgóra vonult és itt tartózkodott mindaddig, míg özvegy úrnője Debreczenbe költözött. Ekkor Tinódi végleg eltávozott Somogyvármegyéből és Verbőczi Imrének, Török Bálint legjobb barátjának szolgálatába szegődött.
Az ellenreformáczió kora.
A Pázmány Pétertől megindított ellenreformáczió szellemi harczosai között nem találkozunk ugyan e vármegye férfiaival, de nevezetessé teszi ezt a korszakot a vármegyére nézve az, hogy a magyar irodalomnak legkiválóbb nemzeti éposza, a Szigeti Veszedelem, e vármegye történetéből meríti tárgyát és somogyi férfiak hősi erényeit dicsőíti.
A nemzeti szellem védői.
A II. József alkotmányellenes uralkodása nyomán keletkezett nemzeti visszahatás Somogy vármegye férfiait is sorompóba szólítja a nemzeti ügy támogatására és a vármegyét is ott találjuk mindenütt, az elszánt harczosok között, az első sorokban. A felébredt nemzeti szellem Somogy főurait a legnemesebb felhevülésre buzdítja és lelkes odaadással sietnek a veszélyeztetett nemzetiség és a magyar nyelv védelmére; ott vannak a mozgalom szellemi munkásai között és ott látjuk őket mindenütt, a hol önzetlen anyagi és erkölcsi áldozatokat kell hozni a nemzeti kultúra felvirágoztatására. A vármegye területén élénk irodalmi élet keletkezik. A főúri kastélyok egy-egy góczpontjai lesznek a közszellemnek, hol a vármegye előkelőségei, írói, tudósai összejönnek, hogy arról tanácskozzanak, mit tehetnének a nemzeti művelődés emelésére. Ilyen középpont volt gróf Széchenyi Ferencz marczali és somogyvári kastélya, melyről azt írja Somssich Pál: "Gróf Széchenyi Ferencz ifjakat, kikben magasabbra törekvő lelket sejtett, rang- és születéskülönbség nélkül udvarába hívott meg, hogy ott megismertesse velük a nagyobb és 237műveltebb körök szokásait. Somssich Miklós, Bodonyi József, a derék jogtudós, a Talliánok, Stefaits Gáspár, Bezerédi Pál, Szalai József, Xantus Ignácz, Kozma Ferencz és mások, mind Széchenyi Ferencz udvarában képződtek".
Hasonló gyülekezőhelyei voltak az előkelő politikusoknak, íróknak és tudósoknak a gróf Hunyady József kéthelyi-, gróf Festetics György csurgói kastélya, Sárdon a Somssich-kastély és Nagybajomban Sárközy István háza. Ezekhez méltón sorakoznak a Czinderyek, Csépánok, Juranicsok stb., kikhez sohasem fordult tudós, író eredmény nélkül támogatásért. Czindery László somogyi főispán 1000 forintot adott a magyar színészet emelésére (1794), Juranics László (1765) saját költségén adta ki Bacsányi János és több más költő műveit stb.
De irodalomtörténeti nevezetességre emeli Somogy vármegyét e korszakban az a körülmény, hogy a magyar irodalom három legnagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály, Pálóczi Horváth Ádám és Berzsenyi Dániel hosszabb ideig a vármegye területén tartózkodtak és Somogy földjétől, szellemétől ihletve, itt teremtették meg költői alkotásaik legjavát.
Csokonai pártfogói.
Csokonai szerelmi csalódásának fájdalmával, Lilla bánatos emlékével szívében hagyta el 1798 április havában Komáromot, hogy sajgó sebével a "világ tolongása elől" Somogy rengetegébe menjen "haldokolni". Ilyen szomorú hangulatban jutott Csökölbe, földije és debreczeni iskolatársa, Kis Bálint segédlelkész házához. A csendes lelkészlak vidám, boldog családi körében Csokonai bánata megenyhült és itt több költeményt is írt. Innen Hedrehelyre vándorolt, hol barátjánál Szokolai Dániel megyei esküdtnél ismét több jó napot töltött. Csokonainak ebben az időben az volt a főczélja, hogy összegyűjtött munkái számára kiadót, valamely főúri meczénást szerezzen. Minden alkalmat megragadott tehát, hogy a somogyi fűurak figyelmét magára vonva, őket tervének megnyerhesse. Így azon alkalommal, midőn gróf Széchenyi Ferenczet Somogy vármegye főispáni székébe iktatták (1798 júl. 4), "A haza templomának örömnapja" czímmel egy több mint 300 soros alkalmi költeménynyel tiszteli meg Széchenyit, a ki 100 forinttal jutalmazta a költőt. A vers Sárközy István költségén jelent meg. A főispáni beiktatáson maga Csokonai is résztvett, és a bevonulás jeleneteit a "Dorottya" I. énekében örökítette meg. Néhány nap mulva (júl. 7.) "Isis és Osiris" czímmel gróf Széchenyinének nyujt át egy költeményt, a kitől 50 forint jutalmat kap. Egy harmadik verset "Czindery sírja felett kesergő özvegy", Czindery Pálnénak ajánlott, a ki 12 aranynyal jutalmazta. A somogyi főuraknak bőkezűségéről a költő a "Dorottya" egy jegyzetében hálásan emlékezik meg.
Csokonai Nagybajomban.
1798 július 8-án Nagybajomba megy, a hol Sárközy Istvánnét nevenapján egy költeménynyel üdvözli. Sárközy szívesen fogadja a költőt, a kit csakhamar annyira megszeretett, hogy ez időtől kezdve Csokonai a háznak állandó vendége és a családnak valóságos házi-poétája lesz. Majdnem egy évet tölt itt e művelt ház kedves családi körében, mely idő a költő zaklatott életének legboldogabb esztendeje volt, és költői fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. Már ekkor fogamzott meg lelkében komikus eposzának első terve, melynek első fogalmazványát Sárközynek fel is olvasta (júl. 9.). Itt fejezte be az "Elrablott hajfürt" próbafordítását és itt írta meg - egy Sárközytől hallott adoma alapján - "Az elragadott nadrág" czímű művét, melynek kézirata Sárközy házának leégése alkalmával elveszett. Nagybajomból többször átrándult Kisasszondra, hol gyakran kijárt a Sárközy kastély mellett elterülő erdőbe. Itt egy terebélyes bükkfa alatt írta a "Magánossághoz" czímű bölcselmi ódáját:
"Ádott magánosság jövel! ragadj el | Álmodba most is engemet; | Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, | Ringasd öledbe lelkemet. | Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam, | Hogy itt, Kisasszondon reád találtam. | E helyben andalogni jó, | E hely poetának való."
E költeményen kívül a "Mihálynapi álom", "Kifakadás", "Egy háladatlanhoz" stb. ez időszak költői termékei. Legfontosabb azonban, hogy Somogyban, Sárközy biztatására írta meg legnagyobb epikai alkotását, a "Dorottya" czímű komikus époszt.
Csokonai és Pálóczi Horváth Ádám.
Nagybajomban való tartózkodása azonban más tekintetben is fontos Csokonai költészetére. Itt ismerkedett meg ugyanis a "Hunniász" népszerű költőjével, Pálóczi Horváth Ádámmal, a ki ez időben szintén itt lakott. (1797-ben költözött Szántódról Nagybajomba és 1820-ban itt is halt meg.) Horváth nagyon megszerette és nagyra becsülte Csokonait. Gyakran átadták magukat bor és pipaszó mellett "csöndes beszélgetésnek, elmélkedtek a költészetről és költeményeiket egymásnak felolvasták". 238Horváth nagy hatással volt Csokonaira. Az ő költészete irányította figyelmét a népköltészet felé és ebben az időben írta Csokonai népies dalait. Horváth "Hunniásza" érleli meg Csokonaiban az eszmét, hogy Árpádról egy nagy époszt írjon. Horváth, Csokonai halála után, egy dicsőítő költeményt írt, s ebben a következő sorokban emlékszik meg Somogyban való együttlétükről:
"Ahol hajdan sípolgattál, Széchenyt üdvezletted, | Egy Czinderyt elsirattál, Dorottyát énekletted, | Hol velem Megalopolisban
1
néha versent lantoltál | S egy nyájos Amarillisben pásztorleányt rajzoltál, | Hol Messene szomszédjában a sugárt terjesztetted, | Egy új épült iskolában
2
Apolló terhét vitted: | Mindenütt aesthesisednek szűz példáit mutattad | Emberszerető szívednek nemes jeleit adtad."
Csokonai Csurgón.
Így él Csokonai Somogyban, s midőn a csurgói iskolában egy tanári állás megüresedik, Sárközy ajánlására, Csokonaira bízzák a tanár helyettesítését, és a költő 1799 máj. 26-án elkezdi a tanítást. Nagy lelkesedéssel fog a munkához, a mit legjobban bizonyít az, hogy az oktatáshoz maga készíti a könyveket. Hogy tanítványait a nyilvános szerepléshez szoktassa, színielőadásokat rendez velök. Így előadatta aug. 17-én a "Pofók vagy Cultura" cz. vígjátékot, szept. 1-én a "Gerson du Malheureux"-t, szept. 23-án, az I. félév végén, "Karnyóné és a két szeleburdiak" cz, vígjátékát, melyet Csurgón is írt. E vígjátékhoz az Epilógot Sárközy fiával, Alberttel, mondatta el. Hogy ebben az időben Csokonai anyagilag, pénz dolgában, milyen rosszul állott, arra nézve közöljük a költőnek az állami Darnay-Múzeumban található levelét, melyet Csokonai Csépán István viczekurátorhoz Kaposvárott intézett:
Tekintetes Fiscalis Ur, Nagyérdemű Vicecurátor Uram! Minthogy már a Gondviselés, és az Urak engemet ebbe a Statióba rendelni méltóztattak: tudom, úgy kívánják azt tőlem 's általam folytattatni, hogy avagy tsak valami kis díszére légyen az, a' mieink előtt az Oskolának, az Idegenek előtt pedig annak is 's vallásunknak is: Ezt én a' Tekintetes Fiscalis Urnak legelső erántam tett Dispositiójiban elevenen tapasztaltam. Ehez képest mostan is a' Tekintetes fiscalis Urhoz folyamodni bátorkodom a' felől, mimódon lehessek én elég tehetős az Exameni Solenitásra egy Ruhát készíttetni, mert nintsen magamnál letett kints ama' Napra...
Merjem é magamat biztatni annyi jutalommal a' Venerabile Publicumtól, hogy egy ruhányira Contót tehessek, vagy valakitől 30 ft. költsönözhessek? - - - -
Merni, talán vakmerőség: nem merni bizodalmatlanság.
Méltóztassa a' Tekintetes Fiscalis Ur elejébe terjeszteni a Tekintetes főBiró és főcurator Urnak, az én alázatos tiszteletem mellett: és ha valami szükséges Dispositiót tenni méltóztatnak, méltóztassa a Tekintetes Fiscalis ur még a héten valami móddal tudtomra adni, hogy az is élessze az én szükséges kedvemet.
Én még most is rosszul vagyok, és a' szobámba teszem a Leczkéket másfél hét óta. Talán, talán tsak meggyógyulok Examenre! - Talán!
Alázatos tiszteletem mellett állandóul maradok a' Tekintetes Fiscalis Urnak, kész köteles szolgája Csokonay Mihály
3
mp.
E mostoha viszonyok ellenére, csurgói időzése szintén nagy hatással volt Csokonay költészetre. Itt írta "Jövendőlés az első oskoláról Somogyban", "Somogyi nóta", "Virág Benedekhez", "Az igazság diadalma" czímű költeményeit és belekapott Virgilius "Georgica"-jának fordításába, melynek két éneke megmaradt.
1800 febr. 25-én Császári Lósi Pál hazatért Jénából és Csokonai elbúcsúzván barátaitól, jóakaróitól és tanítványaitól, márczius közepén elhagyja Csurgót, még fizetését sem véve fel, mint írja "tudván a traktatusnak tagadhatatlan szegénységét, nem hozván egyebet Somogyból annál a megelégedésemnél, hogyha nem gyarapítottam is, legalább jobban elszéledni nem hagytam azt a felette szükséges oskolát".
Csurgóról átment Szigetvárba, hol két napig Festetics vendége volt. Itt bejárta a vidéket "az uraság kocsiján", hogy megtekintse a Zrinyiász szülőhelyét, melyet újra ki akart adni. Két nap mulva eltávozott örökre Somogy vármegyéből.
Berzsenyi Dániel Somogyban.
Berzsenyi Dániel, a klasszikus iskola legkiválóbb költője, ugyan nem itt született, de életének legnagyobb részét itt töltötte.
4
A vármegye teljesen magáénak tartotta, "Somogy költő"-jének, a
"Somogyi Kazinczy"-nak nevezte és Berzsenyit is életének öröme és bánata Somogy vármegyéhez kötötte. Itt fejlődött ki teljesen költői tehetsége, innen indult ki költői hírneve.
239Berzsenyi 1808-ban költözött Sömjénből Niklára, hol Thulman Páltól, anyai nagybátyjától, kiváltván elzálogosított birtokát, 1200 hold rét és a gombai hegyen 40 hold szőlő birtokosa lett. Itt gazdálkodva, családjának és a költészetnek élve, töltötte tejes visszavonultságban napjait, a "niklai remete". Költeményeinek kéziratai Kazinczy által lemásolva és terjesztve, már a hír szárnyára vették és ismeretessé tették nevét az egész országban. Így jutott el a költő híre saját vármegyéjébe: Somogyba is, a hol csodálkozva vették tudomásul, hogy milyen nagy költőt rejteget a kis Nikla. Szerénységére jellemző, hogy Sárközy, a kit Kazinczy tett figyelmessé Berzsenyire, soká nem találta a visszavonultan élő költőt. Egy 1810 febr. 19-én kelt levelében azt írja Kazinczynak Sárközy: "Sok kérdezősködés után tudhattam csak meg, micsoda Berzsenyit értesz ... Most hallom, hogy egy nem régi emigráns, emberséges és philosophus ember lakik ott nagy csendességben, a kit, mivel ki nem szokott járni, senki sem ismér úgy, mint én szeretném." Mihelyt azonban Somogy vármegye művelt főurai megtudták, hogy egy nagy költő tartózkodik a vármegye területén, siettek tiszteletüknek és becsülésüknek kifejezést adni a nemzeti irodalom lelkes művelője iránt. Gróf Teleki László 1811-ben Somogy vármegye főispáni helyettesévé kineveztetvén, Berzsenyit táblabíróvá nevezi ki. Ezt a váratlan, de jóleső meglepetést Berzsenyi "A balatoni nympha gróf Teleki Lászlóhoz" czímű szép ódájával hálálta meg. Majd midőn Telekit később a főispáni székbe iktatták, még nagyobb megtiszteltetésben részesült Berzsenyi. A beiktatási lakomán a jelenvolt nemesség nagy lelkesedéssel ünnepelte a költőt, Sárközy István az ebéd alkalmával nyilvánosan megcsókolta és "Somogy költőjévé" avatta. A rendek esti gyülekezete alkalmával pedig Berzsenyi a "nagy palotába" hivatván, báró Prónay Sándor a költőt, "a magyar Parnassus díszét", az egész közönség jelenlétében megköszöntötte. Ekkor írta Berzsenyi "Báró Prónay Sándorhoz" czímű ódáját.
Ilyen megtiszteltetésekben részesült Berzsenyi a somogyi nemesség részéről, mielőtt költeményei még megjelentek volna; de erre még sokáig kellett várakoznia. Ezalatt sok kellemetlenség érte. Felesége és maga is betegeskedett, a háború zavarai miatt gazdálkodása megakadt; kis háza is összedűlt, és emiatt egész télen át egy kis szobában kellett nyomorognia. Végre költeményei 1813 tavaszán megjelentek és műveinek nagy hatása kiemelték a költőt egy időre melankóliájából. Később az erdélyi színház megnyitására hirdetett pályázaton akar résztvenni; drámája hőséül a somogyi Kupa vezért választja; hozzá is fog a kidolgozáshoz, de a dráma csak töredék maradt. 1847-ben újra nagy megtiszteltetés érte, midőn gróf Festetics György Berzsenyit - mint levelében írja - "a niklai bölcset, Somogy Kazinczyját, a kinek dicshírét a halandóság köde el nem éri", meghívta a "Helikoni ünnepre". A költő el is ment, a gróf fedetlen fővel járult elibe, nyakába borult és a legkitüntetőbb fogadtatásban részesítette.
Még Niklán találta Berzsenyit Kölcseynek a "Tudományos Gyűjtemény"-ben közölt túlszigorú bírálata, mely az amúgy is búskomor költőt még jobban elkeserítette. Niklai lakosként érte őt az a megtiszteltetés is, hogy a Tudományos Akadémia tagjául választotta; de ezt a kitüntetést már nem soká élvezhette a költő, mert 1836 febr. 24-én meghalt Niklán. A vármegye nemessége a költő emlékét is megbecsülte, midőn a rendek 1843-ban "önszántukból, saját lelkök által késztetve, szabadon és egyetértőleg" elhatározták, hogy "a niklai sírkertben nyugvó nagy társuknak emléket emeljenek". (A gyűlés jegyzőkönyve.) Ugyancsak határozatba ment Döbrentey Gábor, Somogy vármegye táblabírája, indítványára, hogy Berzsenyi Dániel mellszobra a Nemzeti Múzeumban való elhelyezése végett elkészíttessék. E mozgalom eredménye lett, hogy a költő sírja fölé 1860 jún. 14-én, nagy ünnepség mellett, emlékkövet állítottak, melynek déli részét lant díszíti, alatta a költő e sorai:
A derék nem fél az idők mohától, | A koporsóból kitör és eget kér.
A fényes ünnep rendezője Somssich Pál volt.
Itt közöljük még Berzsenyi Dániel kiadatlan levelét, melyet Thulman Pálhoz írt s melynek eredetije az állami Darnay-múzeumban van, Sümegen:
Nikla, nov. 29-én 1814. Kedves Barátom! Az én idegen ég alatt sínlő Aloém csakugyan most is hoz néha holmi kis bilingeket, fanyarak ugyan 's rajtok egek billyege, de rajtok barátod szíve is.
A Bonyhai Grotta. Lebegjenek, Ó Grotte! fölötted, | Ölelkezve pálmák s' myrthusok lombjai, | 240Hintsenek szent árnyékot körülted, | Hintsenek illatot Ilyssus bokrai. | 'S ha majd csendes mohaidra ledűl, | A Herok Leánya magános órájin, | 'S a szebb lelkek gondjaiba merül, | Ah fedezd könnyeit 's száricsd el orczájin! | 'S midőn karján Melancholiámnak | Az ének nektáras érzésre hevül | Légy temploma a szelid Músáknak | 'S a Sphärák zengése ömledezzen körül.
B. Wesselényi Miklós képe. Mint az egekbe merült Aetnának az alja virányos | 'S a tetején örököt tüzörvény 's ätheri fagy küzd: | Arczaidat derülő tavaszod szép hajnala festi, | Jég fedi homlokodat 's láng csap ki komoly szemeidből | - - Erdély! mennyköveid forrnak bent, esküszöm! Áldozz!
Sajnálom Barátom, hogy ezt a különös lelkű ifjat veled nem láttathattam. Én azt hittem, hogy már csudálni semmit és senkit nem tudok, 's ime, ezt kéntelen valék csudálni.
Pesti Barátaim újra ki akarják adni gyűjteménykémet. De kértem őket, hogy várakozzanak addig, míg még egyszer megvizsgálhatom 's a mint lehet, kiegyengethetem, s kérlek Téged is, hogy azt olvasd meg s mind azokat, mellyek ízléseddel ellenkeznek, add tudtomra azzal az egyenességgel, melyet Tőled méltán várhatok. Én a Te ízlésedről sokat tartok s kívánom az enyémmel össze vetni.
Minapi levélkédet szászor elolvastam 's mindenkor úgy találtam, hogy az nem egyéb, mint egy szép óda, mellynek minden vonásaiból kilátszik, hogy lelked minden nagyra és szépre el vagyon készülve. Barátom, a te lelkednek ki kell magát forrni előbb, utóbb, mert aki olly hévvel érez 's olly tisztán lát, mint Te, meg nem elégedhetik azzal a korláttal, mellybe a szűk valóság rekesztette. Miért késel magadat megismertetni azokkal, kiket te szeretsz és a kiktől minden bizonnyal szerettetni fogsz?
Élj szerencsésen 's ne szünj meg engem szeretni. Bersenyi Dániel mp.
Küldd meg Schilleremet és a Muzeumot, szükségem van rájuk.
De Somogy e korban nemcsak a költőket tudta megbecsülni, hanem a vármegye fiai a tudomány fejlesztésében is buzgón résztvettek. A már felsoroltakon kívül megemlítjük még a nagyszigeti Hadaly Károlyt (1743-1834), a ki híres mathematikus volt a maga korában, egyetemi tanár és több külföldi tudományos társaság tagja. Az igali születésű Hoblik Márton (1791-1845) a Tud. Akadémia tagja, jeles ethnografus, nyelvtudós, költő és drámaíró volt és az Akadémiától kitüntetett egy pályairatával a pesti játékszín megalapítása körül is érdemeket szerzett. Meg kell említenünk, hogy a "magyar Horatius", Virág Benedek, is e vármegyében, Nagybajomban töltötte gyermekéveit. Itt kell még megemlékeznünk gróf Festetics Györgyről, a tudományok bőkezű támogatójáról, a csurgói főiskola alapítójáról és Nagyváthy Jánosról, a nemes gróf jó szelleméről és barátjáról is, a kiknek a tudományszeretete nagy lendületet adott a vármegye irodalmi és tudományos életének.
Berzsenyi Dániel síremléke és kriptája, Niklán.
Berzsenyi Dániel (A sümegi Darnay-múzeumban levő egykorú miniature után.)
Berzsenyi Dániel lakóháza, Niklán.
Az újabb kor.
A nemzeti szellem felébredésének hatásaként jelentkező ez a szellemi és kulturális mozgalom többé nem szünik meg Somogyban, sőt a következő korszakban mind nagyobb és nagyobb hullámokat vetve, a kultúrélet szükségességének érzése lassanként áthatja a vármegye intelligencziájának egész rétegét és egymás után alkotja meg a vármegye művelődésének fejlesztésére szükséges kultúrintézményeket. E belső, saját területén végzett munkán kívül azonban a nemzeti művelődés nagy és nemes munkájából is bőven kiveszi részét.
A jeles államférfiú, kiváló szónok és publiczista Somssich Pál (1811-1888), a magyar alkotmánynak egyik leglelkesebb védője volt a mult század hatvanas éveiben. Méltán sorakozik melléje a nemeskisfaludi Madarász József (1814), Magyarország függetlenségének tántoríthatatlan, rajongó apostola és a népjogok lelkes harczosa. A zalai születésű Zichy Antal (1823-98) mint publiczista, költő és essai-író egyaránt a legjobbak közé tartozik. Politikai röpiratai, angol történeti tanulmányai, Széchenyi életrajza, a "legnagyobb magyar" munkáinak jeles kiadása érdemesítették őt arra, hogy a Kisfaludy-Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába iktatta. Öcscse Zichy Mihály (1827-1906), a világhírű festő, Lermontov, Byron, Arany, Madách, Petőfi stb. kiváló illusztrátora, a haza határain túl tette ismeretessé a magyar géniusz teremtő erejét és szerzett Somogynak dicsőséget. Ugyancsak világhírre tett szert a csoknyai születésű világutazó, Xantus János (1825-94), a kiváló ethnografus és geografus, a Csendes-tenger számos szigetének felfedezője, a budapesti állatkert megalapítója. Somogymegyei származású a magyar államügyészség megteremtője és szervezője: Kozma Sándor (Kőröshegy, 1815-97), a kiváló jogtudományi író, stb.
A legújabb kor.
A legújabb kor írói és tudósai között is nagy számban vannak Somogy férfiai, a kik tehetségükkel és maradandó alkotásaikkal országosan ismeretes nevet szereztek maguknak. E tekintetben különösen az orvostudománynak adott e vármegye kitünő művelőket. Kaposi Mór (1837) dr., a világhírű bőrgyógyász, a bécsi egyetem tanára, a newyorki Dermathological society tagja, somogymegyei származású. A tudományos bakterologia magyar úttörője, a közegészségtannak hazánkban megalapítója és a külföldön is ösmert jeles orvostudományi író, Fodor József (1843-1901) 241Lakócsán született. A csurgói Kétly Károly (1839) egyetemi tanár, a Tud. Akadémia tagja és országos hírű belgyógyász, Erőss Gyula (1855) egyetemi tanár, a budapesti gyermekklinika igazgatója, a gyermekvédelmi törvény megalkotója és Siklóssy Gyula (1839-1901), a hírneves szemész, szintén e megye szülöttei.
De a jogtudomány, a publiczisztika és a szépirodalom kimagasló művelői között is nagy számban találjuk Somogy férfiait: a nagyatádi Visi Imre (1850-89), a magyarországi hirlapírók nyugdíjintézetének megalapítója, a hetvenes évek legkitűnőbb publiczistája volt; méltó földije a rajongó lelkű Beksics Grusztáv (Gamás, 1847-1906), kinél erősebb meggyőződéssel senki sem hirdette a magyar faj nagyrahivatottságát. Melléjük sorakozik Kónyi Manó, az Országos gyorsíróhivatal szervezője, Deák Ferencz korának legalaposabb ismerője és a "haza bölcse" beszédeinek kitünő kiadója; a szilli születésű Edvi Illés Károly (1842), a kiváló büntetőjogász és hirlapíró; Szterényi József (Lengyeltóti, 1861) ny. keresk. miniszteri államtitkár, a mai iparpolitika megalapítója, stb. A költői irodalom terén a legelsők között találjuk a marczali Kozma Andort (1861), a jeles költőt, szatiraírót és hirlapírót, Vikár Bélát (Hetes, 1859), a kitünő műfordítót, ethnografust és a somogyi népköltészet buzgó és hivatott gyűjtőjét, stb. A festők között kiválók a külföldön is nagy elismerést aratott modern Rippl-Rónai József (1861) mellett Iványi-Grünwald Béla (Som, 1867), a kaposvári Vaszary János és Kunffy Lajos stb.
Somogy vármegye irodalmi, tudományos és művészeti élete fejlődésének e röviden vázolt képe és az alább felsorolt írók és tudósok nagy száma világosan mutatják azt a munkát, melylyel Somogy vármegye a mai modern kultúra fejlődéséhez és kialakulásához hozzájárult.
Itt adjuk betűrendben a Somogy vármegyében született írók, tudósok és művészek rövid életrajzát, műveik felsorolásával.
Atádi Vilmos.
Atádi Vilmos, ügyvéd és író, szül. 1821 máj. 27-én Tótgyugyon. Előbb a fővárosban élt, hol főleg az irodalommal foglalkozott; 1854-ben Kecskemétre költözött, itt ügyvédi irodát nyitott és gróf Andrássy Manó titkára lett. Meghalt 1865 febr. 23-án Kecskeméten. Mint író az "Életképek"-ben lépett fel; később a "Pesti Divatlap"-nak lett segédszerkesztője, azután a "Jelenkor" és a "Népbarát"-ban, a győri "Hazánk"-ban jelent meg több dolgozata, valamint a "Falu Könyvé"-ben, melyet Vas Gerebennel együtt szerkesztett.
Barakonyi Kristóf.
Barakonyi Kristóf, ref. lelkész, szül. 1849-ben Ötvöskónyiban. Több helyen volt káplán. 1879-ben Böhönyén lett lelkész. Több szépirodalmi, politikai és egyháztudományi lapnak volt munkatársa és főmunkatársa a "Biblia-Magyarázatok" czímű évnegyedes folyóiratnak.
Munkája: Bibliai magyarázatok a szószéken s függelékül néhány egyházi beszéd. Miskolcz 1878. és 1880., két kötet.
Beksics Gusztáv.
Beksics Gusztáv publiczista szül. Gamáson 1847. febr. 9. Középiskoláit Kaposvárott és Pécsett kezdte. Eleinte a papi pályára készült, de később e pályáról lemondván, a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1874-ben ügyvédi oklevelet szerzett és segédfogalmazó lett a kir. táblán. Előbb a "Pesti Napló" munkatársa lett, majd az "Ellenőr" külföldi rovatát vezette, de a "Nemzeti Hirlap"-ba és a "Nemzet"-be is írt vezérczikkeket. Ez időben írta jeles publiczisztikai és politikai dolgozatait: Gladston és a keleti válság (1880), Az egyéni szabadság Európában és Magyarországon (1880), A demokráczia Magyarországon (1881), A magyar doktrinairek (1881), Kemény Zsigmond, a forradalom és a kiegyezés, (1883), Magyarosodás és magyarosítás (1883), Legújabb politikai divat (1884), Új korszak és politikai programmja (1889). 1884-ben megválasztották a sepsiszentgyörgyi kerület képviselőjévé. Később a miniszterelnökséghez került, hol a közjogi és nemzetközi ügyosztály vezetője lett, de 1896-ban, midőn újra képviselővé választották, leköszönt állásáról. Ebben az időben vette át a kormány lapjának, a "Magyar Nemzet"-nek a szerkesztését. 1905-ben a "Budapesti Közlöny" czímű hivatalos lap szerkesztőjének nevezték ki, melyet 1906 máj. 7-én bekövetkezett haláláig vezetett. Beksics igen korán foglalkozott az irodalommal. Már 1869-ben, jogász korában, írt színműveket, regényt, fordított költeményeket és drámákat. Művei közül e korból a fontosabbak:
Egy szív története (Castelar Emil után spanyolból). - Barna Artur (regény, 1880). - A szép Diego (Moretó után, spanyolból, 1883). - Cid, spanyol románczok (1886). - Saját becsületének orvosa (Calderon után, spanyolból, 1886). - Ködös problemák (regény, 1904). - Kéziratban maradt meg Zrinyi a költő czímű munkája.
Politikai irodalmi munkásságának a java a kilenczvenes évekre esik. E műveit 242a magyar faj jövőjébe vetett erős hit hatja át, melynek alapját a magyar fajnak a többi nemzetiségeknél nagyobb szaporodóképességében látja. Ezt az eszmét bizonyítja és hirdeti a következő műveiben:
A román kérdés és a fajok harcza Európában és Magyarországon (1895), francziául: La question roumaine (1894), La consolidation intérieure de l'Autriche-Hongrie (1895), A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidácziónk (1896), Magyarország jövője az újabb nemzeti elhelyezkedés alapján (1900), Közjogunk és nemzeti törekvésünk; Mátyás király birodalma és Magyarország jövője (1905). - Egyéb művei: A dualismus története, közjogi értelme és törekvéseink (1892), A magyar nemzet függetlensége az állami és az egyházi (külső) kormányzatban, különös tekintettel a magyar király apostoli jogaira és a kath. autonomiára (1893), A modern Magyarország (A magyar Nemzet története X. köt.), A szabadelvű párt története (1906).
Beksics Gusztáv.
Bokor József dr.
Bokor József dr., tanár, pedagógiai író, szül. 1843-ban Kadarkúton. 1869-ben Sárospatakon theológiai tanár lett, hol a "Sárospataki Lapok"-at szerkesztette. 1885-ben ez állását elhagyván, Budapestre költözött és itt a II. és VI. ker. felső kereskedelmi iskolánál tanított. Az egyetemen a neveléstörténetből magántanárnak képesítették 1896-ban az országos közoktatási tanács előadó tanácsosa, 1900-ban a bpesti országos tanárvizsgáló-bizottság tagja lett. Meghalt 1911-ben.
Önálló művei: Vallás és tudomány. Sárospatak, 1871. - A középiskola eszménye. Bpest, 1874. - Egy középiskola. Sárospatak, 1881. - A szabadság némely korlátairól. U. o. 1884. - A társadalom befolyása az államra. Bpest. 1886. - 1885-től fogva szerkesztője volt, a "Magyar Philosophiai Szemlé"-nek és 1888 óta az "Egyetértés" tanügyi rovatának, melyet 20 évig vezetett. Szerkesztője volt a Pallas Nagy Lexikonának, valamint a Révai Nagy Lexikonának is.
Bosnyák Zoltán dr.
Bosnyák Zoltán dr. (Felsőpataki), szül. Somogytúron 1861-ben. 1883-ban kinevették a belügyminiszteriumhoz, hol a gyámügyi közigazgatási, majd a gyermekvédelmi osztály vezetője, utóbb pedig, mint miniszteri tanácsos, ennek főnöke lett. Midőn 1903-ban Széll Kálmán az állami gyermekvédelem szervezését bízta reá, megalkotta az elhagyott gyermekek állami védelméről szóló szabályzatot. 1909-ben Párisban franczia nyelven "Le droit de l'enfant abandonné" czím alatt megjelent könyvében a gyermekvédelem jogrendszerét szocziálfilozófiailag is megalapozta. Szerkesztette s részben irta a "Le droit de l'enfant abandonné et le systéme Hongrois de protection de l'enfance" czímű munkát, melyet a m. kir. belügyminiszterium adott ki. 1910-ben a kopenhágai kongresszuson előadást tartott az elhagyott gyermekek nemzetközi védelméről.
Egyéb művei: A birtokminimum mint agrárreform Magyarországon. Budapest, 1885. - A gyámügyi közigazgatás reformja. Budapest, 1891. Azonkívül a színműirodalom terén is sikerrel működött. Színdarabjai: Becsületbíró, Mary, Tisztítótűz, Sursum corda, Mirette, mind a Nemzeti Színházban kerültek színre. Neje Sándor Erzsi operaénekesnő.
Bosznay István.
Bosznay István, tájképfestő, szül. 1868 okt. 19. Csurgón. A mintarajziskolában végezte tanulmányait. Az 1896-iki kiállításon oklevéllel, az 1900-iki párisi világkiállításon a mention honorable-lal, az 1908-iki pécsi országos kiállításon aranyéremmel, a londoni Earls Court tárlatán bronzéremmel tüntették ki. 1902-ben elnyerte az Andrássy-ösztöndíjat. Jelenleg a képzőművészeti főiskola tanára. 1908-ban a Nemzeti Szalon kollektív kiállítást rendezett műveiből.
Legnevezetesebb festményei: Őszszel (1897), Erdőben (1898), A radványi pusztán (1904), melyek az állam tulajdonában vannak.
Csányi Ferencz.
Csányi Ferencz, kath. lelkész, szül. 1851-ben Miháldon. Több helyen volt káplán, végre 1890-ben Öreglakon lelkész lett.
Több egyházpolitikai, régészeti és pedagógiai czikket írt a "Magyar Állam"-ba és több vidéki lapba. Önálló művei: Lapok Somogy megye multjáról. Kaposvár, 1889. - De hát igazán nem kapott Hunyadi Mátyás pápai segélyt? U. o. 1889.
Csépán István.
Csépán István, ügyvéd, Somogy és több vármegyék táblabírája, meghalt 1830 febr. 13-án Jákóban.
Munkái: Zrini Miklós, avagy Szigetvárnak veszedelme. Egy históriai szomorújáték 3 felvonásban, Werthesz Kelemen után németből. Gy. Cs. J. Komárom, 1790. - Szerencsét kívánó versek a magyarokhoz. Komárom, 1790. - Szomorú beszéd és hazafiúi gondolatok II. József római császár sírja fölött, báró Trenck Friedrik után németből ford. Gy. Cs. J. 1790.
Cserna István.
Cserna István (Udvardi), ref. lelkész, szül. Nágocson 1825-ben. Csorna Károly Fehér vármegye követe mellett jurátuskodott Pozsonyban. A szabadságharcz kitörése alkalmával beállt nemzetőrnek és végigküzdötte a szabadságharczot. Ez időbeli emlékeit később több érdekes czikkben közölte a "Somogy" (1881-82), "Vasárnapi Ujság" és a "Hon" czímű lapokban. A szabadságharcz után előbb Nágocson, majd 1857-ben Bálványoson lett lelkész.
Munkái: Az ádándi Tallián vágtat nyalka paripán. Kaposvár, 1865. - Jubileumi egyházi beszéd. Pápa, 1887. - Ezenkívül számos egyházi beszéd. - Az "Üstökös"-nek 1866 óta munkatársa volt.
Id. Gróf Festetics György. (Eredetije a csurgói főgimnáziumban.)
245Csorba József.
Csorba József (Szakácsi), Somogy megye főorvosa, a M. Tud. Akadémia lev. tagja. 1817-ben orvostudori oklevelét megszerezvén, Somogy vármegye főorvosa lett, mely tisztét 1848-ig viselte. Az ő nevéhez fűződik a kaposvári kórház alapítása, mely 1844-ben nyílt meg. Meghalt 1858-ban Pesten.
Számos értekezésén kívül fontosabb művei: Hygiastika, vagyis orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fenntartására és a betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik (Pest, 1829.). - Észrevételek az éghajlatnak befolyásáról az emberre. Falconner Vilmos után ford. (U. o. 1833.) - A magyarországi pokolvar, annak természete, okai és gyógymódjai (Buda, 1837.). - Észrevételek az álladalmi egészség rendezéséről hazánkban (Pécs, 1848.). - Somogy vármegye ismertetése (Pest, 1857.).
Czindery Pál.
Czindery Pál, Somogy vármegye alispánja, több német költeményt írt és tehetséges zenész volt. Pálóczi Horváth Ádámmal jó barátságban volt, őt egy hosszú versben dicsőítette és "Holmi"-jának IV. kötetét is az ő emlékének akarta szentelni. Czinderynek az irodalomra vonatkozó munkája a "Planum ephemeridum" volt.
Dömény József.
Dömény József, költő, ref. lelkész, szül. Bálványoson 1834-ben. Előbb Gyönkön volt tanár, 1861-ben rendes lelkész lett Nagyberényben.
Számos költeményt és beszélyt írt. A "Bolond Miská"-nak Tóth Kálmán idejében szorgalmas munkatársa volt. Szerkesztője volt a "Zsinati tudósító"-nak és a "Népfutár"-nak. Versei két kötetben jelentek meg, Költemények czím alatt. (I. köt. Pest, 1866., II. köt. Veszprém, 1888.) Az egyházi irodalom terén is működött. Rendes munkatársa volt, az "Evangy. Prot. Lap"-nak. - A tűz-, jég- és életbiztosításnak népszerű ismertetése cz. munkája 16.000 példányban kelt el.
Edvi Illés Károly.
Edvi Illés Károly, büntetőjogász, szül. Szillben 1842 jún. 26-án. A jogot a budapesti egyetemen végezte 1861-ben. Ezután három évig Degenfeld Lajos és József grófokat tanítatta a jogi tudományokra. 1867-ben letevén az ügyvédi vizsgálatot, pestmegyei alügyész lett, majd 1872-ben kir. ügyész. Mint ilyen Szegeden, Aradon, Budapesten és Pécsett működött. Midőn szemevilágát 1883-ban elvesztette, nyugalomba vonult és ügyvédi irodát nyitott, előbb Pécsett, majd Aradon. 1888 óta Budapesten működik, kiváló bűnügyi védőként és mint jogtudományi író. 1895-ben a Magy. Tud. Akadémia levelező tagjává választotta. A "Budapesti Hirlap"-nak állandó munkatársa és e lapban közölt aktuális büntető- és közjogi vezérczikkei világos fejtegetésük, éles disztinkcziójuk, mély tudományú, erős jogi meglátásukkal nemcsak felvilágosítók, hanem gyakran irányítók is. Igen nagy számú jogtudományi értekezése jelent meg a szakfolyóiratokban. Sajtó alá rendezte és bevezette Csemegi Károly műveit (két köt.), szerkesztette a Grill-féle törvénytár anyagi büntetőjogi és bűnvádi eljárási köteteit. Munkatársa a Révai Nagy Lexikonnak.
Fontosabb művei: A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntetőtörvények magyarázata (3. kiad. Budapest, 1909. 3 köt.). - A kihágásokról szóló magyar büntetőtörvények magyarázata (2. kiad. U. o. 1903.). - A bűnvádi perrendtartás magyarázata (Balogh Jenővel és Vargha Ferenczczel, 2. kiad. U. o. 1910.). - Magyar anyagi büntetőtörvények és sajtótörvény (a Grill-féle törvénygyűjteményben, 5. kiad. U. o. 1909.). - A magyar büntetőtörvények zsebkönyve (6. kiad. U. o. 1912.). - A bűnvádi perrendtartás zsebkönyve (Vargha Ferenczczel, 5. kiad. U. o. 1911.). - A büntető-járásbíróság zsebkönyve (u. o. 1900.). - A büntető-novella zsebkönyve (4. kiad. 1910.). - A rendőri büntetőbíróság zsebkönyve (2. kiad. U. o. 1912.).
Endrei Ákos.
Endrei Ákos, bár nem somogyi születésű, de 20 évet töltött Somogyban. 1887-1892-ig mint csurgói ref. főgimnáziumi és 1894-1909-ig mint kaposvári áll. főgimnáziumi tanár s itt fejtette ki irodalmi és kultúrális munkálkodásának java részét. Csurgón nyelvészeti és tanügyi dolgozatokat írt (a Nyelvőrben ő gyűjtötte a legtöbb tájnyelvi adatot Somogyból). Itt írta első nagyobb könyvét, a "Német stílusgyakorlatok"-at, melyet az ország majdnem minden középiskolájában használtak. Kaposvárott főleg magyar irodalmi műveket írt (a Zrinyiász legbehatóbb kommentárja, A kuruczköltészet epikája, Kölcsey mint szónok stb.). Ó írta az első direktmódszerű német nyelvkönyvet négy kötetben. E mellett ő kezdeményezte Kaposvárott a Szabad Liczeumot, munkásgimnáziumot. 1909-ben Budapestre helyeztetett át.
Erős Gyula dr.
Erőss Gyula dr., gyermekorvos, a budapesti poliklinika igazgatója, egyetemi tanár, szül. 1855 máj. 20-án Dombón. Tanulmányait a budapesti orvosi egyetemen végezte 1879-ben, a mikor a szegény-gyermekkórház segédorvosa lett. 1883-ban ösztöndíjjal külföldre utazott, a hol egy évig Európa nevezetesebb kór- és lelenczházait tanulmányozta és főleg gyermekgyógyászattal foglalkozott. 1886-ban a budapesti poliklinika gyermekgyógyászati osztályának főorvosa, 1887-ben a budapesti egyetemen a gyermekgyógyászatnak magántanára, 1898-ban a poliklinika igazgatója, 1904-ben egyetemi nyilvános rendkívüli tanár lett.
246Igen nagyszámú, főleg az újszülött gyermekek betegségeiről és kezeléséről, valamint a lelenczügyről szóló értekezése és czikke jelent meg a magyar és német szakfolyóiratokban. A gyermekvédelmi törvény megalkotásában is jelentős része van. - Munkái: A külső hőmérsék befolyása a csecsemők szervezetére (Bpest, 1884.). - Vizsgálatok újszülött gyermekek rendes hőmérséki viszonyaira vonatkozólag (u. o. 1885.). - A gyakorlati orvostan haladása (u. o. 1890.).
Farkas József.
Farkas József, piarista tanár, szül. 1844-ben Nemesviden. 1869-ben a nagykárolyi gimnázium tanára lett, később a budapesti, kecskeméti és kolozsvári kegyesrendi gimnáziumokban tanított. 1891 óta a papnevelő-intézet mestereként működik Váczott.
Munkái: Kelet ősköltészete (Bpest, 1878.). - A földmívelés iránti előszeretet és a kereskedés a rómaiaknál (u. o. 1879.). - A huzamos eszmék nyilvánulása az ókori klasszikus népek remekeiben és életében. (u. o. 1880.). - Néhány jellemvonás a jogtudós Scaevolákról (Kecskemét, 1881.). - Quintilianus pályaválasztása. Pedagogiai életkép (Kolozsvár, 1803.). - Uticai Marcus Porcius Cato. Élet- és jellemrajz (u. o. 1886.). - Titus Flavius Vespasianus, különös tekintettel Jeruzsálem pusztulására. Élet- és jellemrajz (u. o. 1889.).
Feiks Jenő.
Feiks Jenő, festő és grafikus, szül. 1878-ban Kaposvárott. Tanult Párisban és Münchenben. Tagja a Deutscher Künstlerbundnak és a berlini Secessiónak. A "Fliegende Blätter", a "Meggendorfer Blätter" és a magyar képes lapok rajzolója.
Fodor József dr.
Fodor József dr., egyetemi tanár, kir. tanácsos, kiváló bakterológus, a közegészségtudománynak egyik legjelesebb művelője, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, szül. Lakócsán, 1843 júl. 16-án. Középiskolai tanulmányainak a pécsi cziszterczita gimnáziumban való elvégzése után, Bécsben és Pesten hallgatta az orvosi tudományokat. 1865-ben orvosi oklevelet szerzett és már 1869-ben egyetemi magántanár lett a "tiszti-orvosi eljárás" tanából. 1870-ben a közegészség ügyének tanulmányozása czéljából külföldre ment, hol Münchenben Pettenkofer higiéniai előadásait hallgatta és a híres Liebig mellett vegytannal is foglalkozott, azután bejárta Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium és Angolország intézeteit. Visszatérve, az államorvostan segéd-, majd a következő évben rendes tanárának nevezték ki a kolozsvári egyetemen. 1874-ben a budapesti egyetemen a közegészségtudományi tanszéket szervezték, melynek tanárául Fodort nevezték ki, a kit egyszersmind megbíztak a higiénikus intézet igazgatásával. Ettől kezdve nagyfontosságú tudományos működést fejtett ki. A talaj viszonyainak kikutatása czéljából mélyreható vizsgálódásokat tett és nyolczévi kutatásainak eredményét "Egészségtani kutatások a levegőt, talajt és vizet illetőleg" czím alatt a Magy. Tud. Akadémia a Marczibányi nagy díjjal jutalmazta és 1880-ban kiadta. E munka német nyelven külföldön is nagy elismerést aratott. A bakterológiát, a higieniai vizsgálódás egyik fontos módszerét is ő hozta be először Magyarországon. E szakbeli dolgozatai közül különösen azok fontosak, melyek a vér baktériumölő tulajdonságának vizsgálatával foglalkoznak. Tudományos kutatásainak eredményeit mindig a közéletbe is igyekezett átvinni, melynek eredménye, hogy a közegészségügy iránt való fogékonyság mind nagyobb körben terjedt el hazánkban. 1882-ben átvette az akkor Markusovszky vezetése alatt állott Orvosi Hetilap közegészségtani és törvényszéki orvostani mellékleteinek szerkesztését. Ugyancsak Markusovszkyval ő alapította az Országos közegészségügyi egyesületet, melynek "Egészség" czímű lapját szerkesztette. Az egészségtannak, mint rendes tantárgynak, a középiskolába való bevitele szintén az ő fáradozásainak eredménye. Hasznos tevékenységet fejtett ki az Akadémiában is, a hol a Természettudományi Társulat titkárjaként a Természettudományi Közlönyt szerkesztette és a társulat népszerű tudományos előadásait rendezte. Mint városi képviselő több éven át tevékeny részt vett a fő- és székváros egészségügyi tanácskozmányaiban, 1885-ben a Budapesten tartott országos közegészségi, 1894-ben pedig a VIII. (budapesti) nemzetközi egészségügyi és demografiai kongresszus rendezésében nagy tevékenységet fejtett ki és a bécsi és londoni kongresszusnak is tiszteletbeli elnöke volt. A Magy. Tud. Akadémia a legnagyobb díjával tüntette ki, egyetemi tanártársai dékánjukká és rektorukká választották, az országos közegészségügyi tanácsnak alelnöke volt, a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorává avatta, a belga és a torinói kir. orvosakadémia, valamint számos más külföldi tudományos egyesületek tagjukká választották, Őfelsége pedig a vaskoronarenddel és miniszteri tanácsosi czímmel tüntette ki. Meghalt 1901 márcz. 19-én Budapesten.
Munkái: Közegészségügy Angliában (Budapest, 1873, az Akadémia 1875-ben 200 aranynyal jutalmazta). - Experimentelle Untersuchungen über Boden und Bodengase (Braunschweig, 1875. Különlenyomat a Deutsche Vierteljahrschrift für öffentliche Gesundheitspflege-ből). - Az egészséges 247házról és lakásról (u. o. 1877-ben németül is). - Az egészségtani kutatások (u. o. 1881-ben jutalmazott munka; németül is megjelent). - A budapesti m. kir. tudományegyetem közegészségtani intézetének leírása (u. o. 1882 németül is). - Néhány készülék egészségtani előadásokhoz és kísérletekhez (Budapest, 1883., német szöveggel is). - Baktériumok az élő állat vérében (u. o. 1885.). - Újabb kísérletek erekben fecskendezett baktériumokkal (u. o. 1886., németül is). - Egészségtan (u. o. 1886.). - A vérnek baktériumölő képességéről (u. o. 1887., németül is). - Jelentés az iskola-egészségügyről (u. o. 1888.). - Hygiene des Bodens (Jena 1893.). - Budapest közegészségügyére vonatkozó vizsgálódások cziklusa, megjelent magyar és régebben német nyelven, 1883-95. (a budapesti központi orvosegyesülettől Balassa-díjjal jutalmazva). - Újabb vizsgálatok a vérnek baktériumölő képességéről stb. - Vizsgálódások cziklusa megjelent magyar s német nyelven, 1885-98. (a budapesti központi orvosegyesülettől a Mészáros-féle díjjal jutalmazva). - Hygiene des Bodens (I. kötet, Braunschweig, 1893.). - Egészségtan (I. kötet. Budapest, 1893. 2. kiadás). - A kir. tudományos egyetem rectorának ünnepi beszéde 1895 máj. 13. (u. o. 1895.). - A tisztiorvosi kiképzés és minősítés.
Fodor József.
Gerhard Alajosné.
Gerhard Alajosné, festő, szül. 1866-ban Kaposvárott. Lotz és Ebner tanítványa volt, azután a mintarajziskolában végezte tanulmányait. Egy festménye a millenniumi kiállításon kitüntetést nyert. A Nemzeti Szalon alapító tagja.
Grünwald-Iványi Béla.
Grüwald-Iványi Béla, festő, szül. 1867-ben Somon. Tanulmányait a mintarajziskolában kezdte, és Lotz mellett is fél évig tanult; azután Münchenben Hackl tanárnál, honnan Párisba ment, a Julian-iskolába. Első feltünést keltett képe: az Isten kardja. A Krisztus születése s Est az erdőn czímű képei a "Műbarátok" ösztöndíját nyerték el, az Összeesküvők-et pedig a kormány vette meg. Ezután egy ideig Kairóban, majd Münchenben tartózkodott, honnan hazatérve, Hollósyval megalapította a nagybányai festőiskolát. Az említetteken kívül elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó 2000 koronás díját, Párisban és St. Louisban bronzérmet és a Fraknói-féle Római-díjat. Alapító tagja a Nemzeti Szalonnak és alelnöke a Művészháznak. Grünwald elbeszélő művész. Színeiben gazdag, erőteljes kolorista, a természetnek hű, költői és mégis realisztikus ábrázolója.
Nagyszámú képei közül a jelentősebbek az említetteken kívül: Összeesküvők, Est a karámban, Műteremben, Völgyben, Esős táj, Bérczek között, Itatás, Nyíres, Három királyok, Otthon, Téli táj, Fehér szoba, Holdas est, stb.
Hadaly Károly.
Hadaly Károly (Hadai), mathematikus, egyetemi tanár, szül. 1743-ban Nagyszigeten. Jogi és filozófiai oklevelet szerzett. A felsőbb mathezist tanította a nagyszombati egyetemen, 1781-ben a győri akadémián, 1785-ben Pécsett, 1786-1810-ig Pozsonyban; végre ugyanez évben a pesti egyetemhez nevezték ki tanárnak. 1831-ben nyugalomba vonult. Tagja volt a göttingai tudós társaságnak és a jénai mineralógiai társulatnak. Tudományos érdemeinek elismeréséül a király királyi tanácsosi czímmel és a Lipót-rend kiskeresztjével tüntette ki. Meghalt 1834-ben.
Művei: Elementa hydrotechnicae. Viennae et Jaurini 1783 (7 kiadásban jelent meg). - Ars delineandi coloribusque localibus adumbrandi eadem. Jaurini 1785. - Anfangsgründe der Mathematik. Pressburg., 1789-90., két kötet. - Elementa matheseos purae. U. o. 1798-99., két kötet (7. kiadás). - Tentamen publicum ex architectura civile oeconomiae applicata et hydrotechnica in reg. Acad. Poson mente Martio 1806. U. o. - Mechanica solidorum. U. o. 1808. - Tentamen publicum ex algebra, geometria pura et practica quod in reg. univ. Pestiensi e praelectionibus A. 1811. die 13. Aug. Pestini. - Tentamen publicum a mathesi adplicata quod in reg. univ. Pestiensi e praelectionibus A. 1812. die 13. Aug. pro utroque semestri. U. o. - Toxtomia, seu scientia quemvis datum arcum circularem, angulumve rectilineum, non secus ac peripheriam in quotquot aequas pertes geometrice secondi. Budae, 1820. - Tentamen publicum ex algebra purae et practica. Pestini 1820. (4 kiadás).
Hoblik Márton dr.
Hoblik Márton dr., költő, ethnografus, a M. Tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1791 decz. 1-én Igalon. Középiskoláit Kaposvárott és Pécsett, felsőbb tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1815-ben ügyvéd lett. 1822-ben Verőcze vármegye aljegyzőnek, 1823-ban tiszti ügyésznek, 1824-ben főügyésznek választotta meg. Mint ilyen, különösen a Drávaszabályozás ügyében végzett hasznos munkásságot, a miért Verőcze vármegye táblabírájának választotta meg. Hivatalos elfoglaltsága mellett nagy és sokoldalú irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Egy kötet költeménye 1814-ben jelent meg, Hoblik Márton versei czímmel. Számos geográfiai, topográfiai és históriai czikket és ismertetést közölt Verőcze, Szerém és Eszék vármegyékről. Érdekes ethnográfiai czikket közölt a "Tudomány-Tár"-ban, a "Kassai Szemlélő"-ben, a Verőcze és Szerém vármegyék magyar falvaiban dívó parasztlakodalmi szokásokról. Érdemes szolgálatot tett szláv-magyar nyelvérzeti tanulmányaival, melyekről szóló munkálatait az Akadémiának küldötte. Összeállította a magyar, horvát és szerb hasonló hangzású és értelmű szók és a ritka magyar szók gyűjteményét. A magyar színház megalapítása körül is buzgólkodott: Mikép lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? czímű munkáját az 248Akadémia 1837-ben dicsérettel tüntette ki és szerzőjét levelező taggá választotta. Meghalt 1845 máj 26-án Eszéken.
Egyéb szépirodalmi művei: Kun László. (A híres 1848-iki erdélyi pályázaton dicséretet nyert.) - A valkói amazon, új eredeti érzékeny játék 4 felv. Előadatott Budán, 1834-ben. - Rózsavár, vígj. 3 felv. - A Jugovicsok, szomorújáték 3 felv. - Lefordította Goethe Götz von Berlichingen-jét stb.
Hoffmann Mihály.
Hoffmann Mihály Miksa, hirlapíró, szül. 1861-ben Nagyatádon. Előbb segédjegyző, majd magánhivatalnok lett. 1887-ben átvette az "Adóügyi Szaklap" szerkesztését és azóta a hirlapírói pályán működik.
Számos, lapjában közölt közgazdasági czikkén kívül munkái: Szesz-, italmérési- és boritaladó kiszámítása, továbbá szeszalkohol-, szőlő-czefre és bormust, valamint hordó-ürméret átszámítási táblázat. Bpest, 1893. - A fogyasztási, ital- és italmérési adók rendszeres ismertetése. U. o. 1893. - Jövedéki kihágások elbírálása.
Hollósy István.
Hollósy István, postahivatalnok, szül. Kadarkuton 1867-ben. 1895 óta a budapesti főpostahivatalnál működik. Több költeménye jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban. Munkája: Mi ketten. Bpest, 1895.
Hőke Lajos.
Hőke Lajos, történetíró, megyei aljegyző, szül. 1813 decz. 15-én Endréden. Tanulmányait Gyönkön és Debreczenben végezte. Előbb theológiát tanult, majd a jogi pályára lépett, 1838-ban a pesti királyi táblán juratus lett és 1840-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Ezután nyolcz évig báró Majthényi László barsi főispánnál volt nevelő. A szabadságharcz után, a melyben nemzetőrként küzdött, Pestre került, hol a vármegye cs. kír. főnökségénél kapott hivatalt; innen 1854-ben Szolnokra ment, vármegyei titkárnak. Itt időzése alatt írta Kis tükör czímű földrajzát (1857) és az Általános földrajzot (1861). 1861-ben Hont vármegyében megválasztották aljegyzőnek, később levéltárnoknak. Mint ilyen nagyon széleskörű történeti kutatásokkal foglalkozott, és nagyszámú, értékes történeti czikket közölt, főleg Hont vármegye multjáról, a "Magyar Sion"-ban, a "Fővárosi Lapok"-ban, a "Vasárnapi Ujság"-ban és a "Századok"-ban. Meg akarta írni Hont megye monografiáját, de nem készült el vele. (Kéziratát a vármegye levéltárában helyezte el.) 1869-ben nyugdíjaztatta magát és ezentúl rokonainál tartózkodott Dombóváron, Kaposvárott és Csurgón, hol 1891 nov. 20-án meghalt.
Történeti, ethnográfiai, politikai, kritikai, irodalomtörténeti és pedagógiai czikkeinek száma egész kis könyvtár. Önálló művei: Elemi oktatástan. Buda, 1847. - Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató. Buda, 1857. - Magyarország újabbkori történelme 1845-1892-ig. Átdolgozva és kibővítve kiadta Szabó Ferencz, Nagybecskerek, 1893, Két köt. - Számos értékes történeti munkája fennmaradt kéziratban.
Juhász Imre.
Juhász Imre, zenetanár, szül. Kaposvárott 1884-ben. A kaposvári felső kereskedelmi iskola ének- és zenetanára, a vasutas dalkör és a munkásdalárda karnagya. Megalapította a munkás zeneegyesületet, a melynek 35-40 tagú szimfonikus zenekara van. Ez az első vidéki munkászenekar az országban. Megalapítója és vezetője a kaposvári munkás zeneiskolának. Több szerzeményével szép sikereket ért el.
Juranics László.
Juranics László, nagyprépost és apátkanonok, szül. 1765 jún. 22-én Kaposvárott, meghalt 1850 decz. 12-én. Különösen jótékonyságával és az irodalom pártolásával tette nevét emlékezetessé. Még keszthelyi diák korában ismerkedett meg a később nagyhírű esztétikussal és költővel: Bacsányi Jánossal, a kivel 60 évig levelezett. Neki ajánlotta Bacsányi a verseit, melyeket Juranics 1835-ben a saját költségén kiadott. Barátságban állott kora nevezetes költőivel és tudósaival és ezreket költött műveik kiadására. Több egyházi beszédet írt. Az írókkal folytatott leveleit a Nemzeti Múzeum őrzi.
Kacskovics Kálmán dr.
Kacskovics Kálmán dr., szül. Tótgyugyon 1852 decz. 24-én. Gimnáziumi tanulmányait Pesten és Szombathelyen, a jogot Gráczban, Münchenben hallgatta. 1879-ben átvette atyja birtokait, de a gazdálkodás mellett az irodalom és a tudomány mívelésével is foglalkozik. Lefordította Plutarchos párhuzamos életrajzait, görögből. A Philologiai társaság választmányi tagjának választotta. 5000 kötetből álló könyvtárában különösen a XVI. és XVII. századbeli németalföldi és nagyszombati nyomtatványok vannak nagy számban képviselve.
Kálmáncsehi Domokos.
Kálmáncsehi Domokos, XV. századbeli püspök, szintén somogymegyei származású. Róla a történeti fejezetben van bővebben szó.
Kálmáncsehi (Sánta) Márton.
Kálmáncsehi (Sánta) Márton, ref. püspök, nagy reformátor, Kálvin tanainak egyik nagy terjesztője hazánkban. A krakói egyetemen tanult. 1530-ban a református vallásra tért és a Szilágyságban hirdette Kálvin tanait. 1538-ban a gyulafehérvári 249iskolák rektora volt. 1541-ben Wittenbergába ment, hogy Luther Márton tanaiban megerősödjék. Ezután Sátoraljaújhelyen, Mezőtúron, Munkácson és Beregszászon volt pap. 1553-ban Debreczenbe ment, hol 1554-ben ref. püspök lett. A következő évben már Erdélyben hirdette Kálvin vallását, nagy eredménynyel. 1557-ben visszatért Debreczenbe, hol decz. 21-én meghalt. Munkája: Énekes könyv.
Kaposi Béla.
Kaposi Béla, hirlapíró, szül. 1858-ban. Életpályáját Bécsben kezdte, hol orvostanhallgató volt. Innen küldött a Fővárosi Lapoknak számos figyelmet keltő czikket. 1886-ban Budapestre jött, hol az "Ország Világ"-nak segédszerkesztője lett; azonkívül írt a "Pesti Napló"-ba, "Egyetértés"-be. Később a "Neues Pester Journal"-nak volt belső munkatársa. A túlfeszített munka azonban aláásta egészségét, hazaszállították szüleihez Kaposvárra, hol 1890 márcz. 22-én meghalt. A telefon czímű egyfelv. vígjátékát előadták a Nemzeti Színházban, azonkívül egy háromfelvonásos vígjátékát is elfogadták előadásra.
Kaposi Mór dr.
Kaposi Mór dr., orvos, egyetemi tanár, szül. 1837 okt. 23-án. Doktori oklevelét 1861-ben a bécsi egyetemen szerezte, hol később, 1875-ben, a bőr- és bujakórtan tanára lett. 1879-ben megbízták Hebra tanár, a világhírű dermatologus, klinikájának vezetésével, melynek 1884-ben igazgatója lett, és ugyancsak ő írta meg a Hebra tanártól megkezdett nagy bőrgyógyászati munkának, Lehrbuch der Hautkrankheiten 2. kötetét. Több nagyobb orvosi munkát írt, melyek közül a Pathologie und Therapie der Hautkrankheiten in Vorlesungen, Wien, 1880, több kiadást ért és francziául is megjelent.
Karai László.
Karai László, a somogymegyei származású budai prépost, Bécsben végezte tanulmányait. 1468-ban Mátyás király budai préposttá, 1470-ben alkanczellárrá nevezte ki, és mint ilyen II. Pál pápához Rómába küldetvén követségbe, Mátyásnak nagy szolgálatokat tett. Rómában ismerkedett meg a könyvnyomtatással és a római nyomda egy német munkását: Hess Andrást rábeszélte, hogy jöjjön Magyarországba. Hess 1471-ben Karai költségén berendezte nyomdáját és 1473-ban kiadta az első magyar nyomtatványt: a Budai Krónikát. Karai később királyi személynök lett, többször járt Mátyás király érdekében külföldi kiküldetésben. Meghalt 1485-ben. Az ő nevéhez fűződik az első nyomda felállítása hazánkban.
Kazaliczky Antal.
Kazaliczky Antal, színész és drámaíró, szül. Mozsgón 1852 máj. 10-én. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után, Budapesten a színi-konzervatóriumba lépett, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Nemsokára azonban a vidékre ment, hol több éven át drámai színészként nagy sikerrel működött. Később visszatért Budapestre, hol a Vígszínház tagja lett.
Hivatásán kívül az irodalommal is foglalkozik. Számos költeménye, tárczája, színpadi tanulmánya jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban. Önálló művei: A gulyás, népszínmű (színrekerült a kolozsvári Nemzeti Színházban 1882-ben). Ibolyás lány (előadták Budán, 1885-ben). Ezt később átdolgozta és Ne hagyd magad Schlesinger czímmel hosszú ideig igen nagy tetszéssel adták elő a Városligeti Színkörben. A Délibábok czímű népszínművét a Népszínházban adták, 1893-ban. Garasos alispán vígjátéka 1896-ban a Nemzeti-, A harang czímű színműve a Vígszínházban került színre, 1898-ban.
Kétly Károly dr.
Kétly Károly, orvos, kiváló belgyógyász, egyetemi tanár, a Tud. Akadémia tagja, szül. Csurgón 1839 szept. 14-én. Orvosi oklevelét 1864-ben a budapesti egyetemen szerezte, hol a belgyógyászati klinikán négy évig tanársegédként működött. 1868-ban külföldi tanulmányútra indult és Bécs, Berlin, Heidelberg egyetemein és klinikáján gyarapította ismereteit. Hazatérve, a budapesti egyetemen a villamgyógyászat magántanára lett. 1877-ben a Rókus-kórház főorvosává, 1884-ben közegészségügyi tanácsossá nevezték ki. 1889-ben a belgyógyászat rendes tanára lett. 1897-ben, csurgói előnévvel, magyar nemességet kapott s ugyanez évben a Tud. Akadémia választotta tagjává. Kétly az ideg- és villamgyógyászat terén európai szaktekintély és e szakbeli tudományos munkái a külföldön is nagy elismerést szereztek nevének, miért is számos külföldi tudományos egyesület választotta tagjául. A királyi magyar természettudományi társaság örökítő, a budapesti kir. orvosegyesület volt elnöke és alapító tagja, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat alapító- és igazgató-tagja, a pesti szegény gyermekkórház tiszteletbeli főorvosa stb. és legutóbb a király "magyar bárói" méltóságra emelte.
Önálló művei: A villamáramok helybelisítése Ziemssen után ford. Bpest, 1870. - A gyermekbetegségek tankönyve. Gerhardt Károly munkája 2 átdolg. kiadása után ford. U. o. 1872. 43 fametszettel és egy kőny. táblával. Tordai Ferenczczel együtt. - A gyermekhűdés. Paralysis infantilis. Bpest, 1874. - Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről. U. o. 1881. - A hemiplegia kíséretében fellépő arczidegbénulás kórjelző értékéről. U. o. 1884. - Kórodai tanulmányok az arczideg bántalmairól. U. o. 1886. - stb.
Báró Kétly Károly dr.
250Király Károly.
Király Károly, polg. iskolai igazgató, szül. Homokszentgyörgyön 1853-ban. Több helyen működött. 1885-ben kinevezték Pancsovára a polgári iskolához igazgatónak. Itt 1887-ben Vizoly Zakariás tanárral megalapította a Pancsova és Vidéke czímű politikai hetilapot. 1886-ban Nagyszőllősre helyezték át.
Számos pedagógiai és nyelvészeti czikkén kívül önálló művei: Gönczy Pál élete és működése. Pancsova, 1886. - Magyarország pragmatikus története. Bpest, 1886. - Modern polgári iskola. U. o. 1891. - Az alsó és felső polgári iskola tanterve és szervezete. U. o. 1890. - Az iskolai színjátékok. Debreczen, 1896. - Az önérzet fejlesztése. Jutalmazott pályamű. Pécs, 1896.
Kiss József.
Kiss József, állami főreáliskolai tanár, szül. 1858-ban Mesztegnyőn. 1884 óta a pécsi állami főreáliskolánál működik. Alig van a városnak egyetlen kulturális intézménye, melynek létrehozásában neki jelentős része ne volna. Tagja Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának, a város iskolaszékének, isk. gondnokságának és népnevelési bizottságának, a városi felső kereskedelmi iskola és a városi zeneiskola igazgató-bizottságának, a keresk. tanonczisk. bizottságnak, a város közegészségügyi, építési és színügyi bizottságának, a Nemzeti Kaszinó, Pécs-baranyai múzeumegyesület, népkönyvtáregyesület és zenekedvelők egyesülete választmányának. Neki köszönhető, hogy a szép Mecsek-hegység ma már Pécs leglátogatottabb kirándulóhelye, ő teremtette meg a 2000-nél több tagot számláló Mecsek-Egyesületet, melynek alapítása óta titkára és Évkönyvének szerkesztője. A Pécsi Dalárda titkára s jelenleg alelnökeként is nagy érdemeket szerzett magának. Bejárta Németországot, Svájczot, felment az éjszaki tengerig és utazásairól számos leírást és czikket írt a napilapokba és szakközlönyökbe.
Munkái: Egyszerű geographiai fokhálózatok szerkesztése. Pécs, 1890. - Turistaság és Mecsek-egylet. U. o. 1891. - Aldunai emlékeim. U. o. 1893. - Úti emlékeim. U. o. 1894. - Pécs és környéke. U. o. 1895. - Turistáskodás kerékpáron. U. o. 1897. - Az Alpesek világából. U. o. 1897. - A Taurnek között. Pécs, 1900. - Vándorutak Tirolban és Schweizban. Pécs, 1901. - Az Alpokban. Pécs, 1902. - A Magas Taurnek között. Pécs, 1903. - Mecseki Útmutató (IV. kiadás). Pécs, 1909. - Séták Schweizban. Pécs, 1912.
Kis József.
Kis József, ref. theológiai tanár, szül. 1862-ben Hedrehelyen. 1885-ben a csurgói főgimnáziumban vallástanár lett. Innen 1892-ben a pápai theológiai akadémiához helyezték át, hol 1898 óta a "Dunántúli Protestáns Lap"-ot is szerkeszti. Számos theológiai és pedagógiai dolgozata jelent meg a szakközlönyökben. Írt tankönyveket is.
Kis Pál János.
Kis Pál János, néptanító, szül. 1857-ben Kadarkuton. Előbb Ajkán, majd Hajdusámsonban volt tanító. Állandó munkatársa a "Debreczen"-nek s a "Kolozsvári Magyar Pestalozzi"-nak. A szaklapokban sok tanügyi czikke és költeménye jelent meg. Munkája: A hajdusámsoni kaszinó története.
Kisfaludi Atala.
Kisfaludi Atala, költőnő, szül. 1836-ban Kötcsén. 1852-ben nőül ment Szalay Károly ügyvéd, orsz. képviselőhöz. 1858-ban kezdett verselni a "Hölgyfutár"-ban, Atala név alatt, és költeményei, melyek sűrűen jelentek meg a korabeli szépirodalmi lapokban, csakhamar ismertté tették nevét. Verseit összegyűjtve. Atala költeményei czímen adta ki 1861-ben. Ez időben indította meg Szabó Richarddal a Gyermekbarát czímű ifjúsági lapot, melybe több verset is írt. Később hangulatos rajzokat, csevegéseket kezdett írni a "Fővárosi Lapok"-ba s ezeket összegyűjtve, Rajzok czím alatt adta ki 1879-ben. Ekkor kezdte közleményei alá családi nevét írni. A Petőfi-Társaság 1876-ban tagjává választotta. Összes költeményei 1880-ban jelentek meg Kaposvárott. Műveit általában finom ízlés és könnyed, kedves hang jellemzik.
Kolmár József.
Kolmár József, főgimnáziumi tanár és író, szül. 1820-ban Magyaród-pusztán. A theológiát a pápai ref. főiskolában halgatta, hol a Képzőtársaságnak egyik alapítója és Jókaival, Petőfivel és Orlai Petrics Somával együtt tagja volt. Az 1843-44. években sok nélkülözések között élt Pozsonyban, az Országgyűlési Tudósításokat másolgatva, midőn még az odavetődött s nyomorban sinylődő Petőfi Sándort is segítette. 1845-ben Vahot Imre Pesti Divatlapjának lett a segédszerkesztője, majd az Életképeknek munkatársa és szerkesztője. 1848-ban Kossuth hirlapjának a korrektora és belső munkatársa. 1849-ben a menekülő kormánynyal Debreczenbe költözött, hol a hivatalos Közlöny korrektora volt. A szabadságharcz lezajlása után Pápán tanár lett. Innen hasonló minőségben Bajára ment, hol a "Bajai Közlöny"-t alapította és szerkesztette. 1861-ben a pozsonyi gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak, a hol a 80-as évek végéig tanított.
Önálló művei közül fontosabbak: Szabadságdal. Pozsony, 1848 márczius 17. - Nők könyve. U. o. 1848. - Nép szava, Isten szava. U. o. 1848. - A szabadságsajtó tizedik napján. 251- Mit beszélnek a virágok? - Keleti virágnyelv magyar költők gyöngyeivel díszítve. U. o. 1861-67. - Dalok könyve. Száz magyar költő és a nép dalaiból, műfajilag rendezve. U. o. 1862. - Tell Vilmos, elbeszélés ifjak számára, Hoffmann után németből. Baja, 1862. - Latin nyelvtan. Pest, 1864. - Epigrammok. U. o. 1871. - A koronák harcza. Korregény Samarow Gergely után ford. U. o. 1874. Négy kötet. - Petőfi Sándor emlékezete. U. o. 1880. - Arany-versek. Írta tanársága 30. évében. 1879. - Farkas és bárány. Szatira. Írta ... ötvenéves írói pályája emlékéül. Pozsony, 1893. - Világnézlet szatirák és epigrammákban. U. o. 1895. - A világról. Egy könyv, a mely nem hízeleg. Az új millenniumi nemzedék javára. Írta egy hetvenhétéves tanár. U. o. 1896. - Makrobiotika, hosszú élet tükre. U. o. 1898.
Kónyi Manó.
Kónyi Manó, író, az országgyűlési gyorsíróhivatal főnöke, szül. Kaposvárott 1842 okt. 12-én. Az 1861., az 1863-64-iki nagyszebeni és az 1865-iki kolozsvári országgyűlésen szerepelt gyorsíróként és kiváló működése következtében őt bízták meg azzal, hogy Fenyvesi Adolffal, az országgyűlési gyorsíróhivatalt szervezze, melynek azután 20 éven át főnöke volt, 1885-ben történt nyugalombavonulásáig. Mint író is előkelő helyet tölt be újabb politikai irodalmunkban. A "Nemzet"-ben és a "Budapesti Szemlé"-ben a korabeli nevezetesebb államférfiakról közölt visszaemlékezései és politika-történeti czikkei fontos dokumentumok korunk történetéhez. Kiadta Deák Ferencz beszédeit hat kötetben (1881-98); az e hatalmas műhöz csatolt magyarázatai és jegyzetei nemcsak a haza bölcsének szereplését, hanem Deák Ferencz egész korát jellemző történeti világításban mutatják be. Nem kevésbbé érdekesek és értékesek az Olcsó könyvtárban megjelent dolgozatai: Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-iki országgyűlésre? (1889. O. K. 257. sz.), Deák Ferencznek az 1861-ik évi országgyűléstől elfogadott két fölirata (1890. O. K. 269. sz.), Beust és Andrássy 1870 és 1871-ben (1890. O. K. 274.). - A Magyar Gyorsírónak 1870-től 1874-ig kiadója volt.
Kóródi Péter.
Kóródi Péter, drámaíró, szül. 1854-ben Látrányban. Előbb színésznek állott és 1871-től 1880-ig Csobánczi névvel több vidéki színtársulatnál működött. Ez idő alatt a színműírással is megpróbálkozott és A legény bolondja czímű népszínműve a Népszínház pályázatán a 100 aranyas díjat elnyervén, Budapestre költözött, hol egy ideig hirlapíró volt, majd 1888-ban a fővárosnál hivatalnok lett.
A következő színdarabjait adták elő: Borzáné Marcsája (1880). - A tékozló asszony (1884). - Boris asszony (1893). - A lányok anyja (a kolozsvári népszínműpályázaton 500 korona jutalmat nyert. 1899). - Kamuthi Mózsi czímű bohózatát és Bánki Benő népdrámáját a vidéken adták elő.
Kovács József.
Kovács József, ref. lelkész, a híres "Rim-Kovács," 1805-1808-ig Városhidvégen volt segédlelkész. Művelt, több nyugati nyelvet beszélő ember volt, de nagyon különczködő. 1888-ban boros fővel több társával a somi kath. templomba ment és ott mulatván, szentségtörést követett el; ezért Kaposvárott börtönbe vetették, a hol állítólag éhséggel ölte meg magát. Kovács a debreczeni irodalmi irányhoz tartozott. Különösen hírhedtté vált ügyes rímeléséről és azért nevezték "Rím-Kovácsnak". Műveinek - melyek legnagyobbrészt alkalmi versek - költői becse csekély: Összegyűjtött versei 1817-ben jelentek meg (2. kiadás, Kolozsvár 1835).
Kovács Sámuel.
Kovács Sámuel, ref. lelkész, szül. 1770-ben, az akkor somogymegyei Okorágon. A theológiát a debreczeni főiskolán elvégezvén, három évig külföldi egyetemeken tanult és hazatérvén, Csákváron lett lelkész 1801-ben. Meghalt 1830-ban.
Sok költeménye és közismereti czikke jelent meg a Mindenes Gyűjteményben, a Tudományos Gyűjteményben és a Szépliteraturai Ajándékban. Munkái: Levelek és más versek. Pest, 1805. - Halotti rövid prédikácziók. Buda, 1807. - Mohamed élete és históriája. Ford. Pest, 1861. - Innepi húsz prédikácziók. Pest, 1814.
Kozáry Gyula.
Kozáry Gyula, filozófiai író, róm. kath. lelkész és hitoktató, szül. 1864-ben Miháldon. 1884-ben a papi pályára lépett és több helyen való káplánkodás után Pécsett hitoktató és jogakadémiai hitszónok, majd 1898 óta a pécsi hadapródiskolában a vallástan és franczia nyelv tanára lett. Számos filozófiai, theológiai irodalomtörténeti és pedagógiai értekezése jelent meg a szakfolyóiratokban. Irodalmi működéseért a Szent István-Társulat s az Aquinoi Szent Tamás-Társaság taggá választották.
Önálló művei: Korunk bölcselete. Pécs, 1892. - Az átöröklés problémája. Bpest, 1894. - Korkérdések konferenczia-beszédeimből. Szeged, 1894. - La loi des trois états. Travail pour la congrés III. international. Bruxelles 1895. - Életföladat és életörömök. Pécs, 1895. - Descartes és Szt. Tamás. Bpest, 1896. - Positivizmus és katholiczizmus. U. o. 1896. - Szt. Tamás és Descartes Isten létezéséről. U. o. 1897. - Idealizmus az irodalomban. U. o. 1897. - Wundt rendszerének ismertetése és kritikája. Jutalmazott pályamunka. U. o. 1898. - Compte, Wundt und die Philosophie in der Hierarchie der Wissenlchaften. Fribourg, 1898. - A halhatatlanság és az én barátnőm. Pécs, 1898. - A Pallas Nagy Lexikonába a katholikus theológiai czikkeket írta.
252Kozma Andor.
Kozma Andor (Leveldi), költő és hirlapíró, a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1861 január 12-én Marczaliban. Tanulmányait a pápai ref. kollégiumban kezdte és a budapesti ág. ev. főgimnáziumban végezte. Ezután a budapesti egyetemen jogot hallgatott. Már ekkor figyelmet keltett a fővárosi, élczlapokban és szépirodalmi lapokban közzétett magyaros szellemű, szatirikus költeményeivel. 1895-ben az I. Magyar Általános Biztosító-Társaság hivatalnoka lett, melynek most vezértitkára. 1890-ben A magyar paraszt czímű költeményével megnyerte a Farkas-Raskó-pályadíjat és 1893-ban a Kisfaludy-Társaság tagjává választotta. Verseket, novellákat, tárczákat, vezérczikkeket, könyvismertetéseket írt a fővárosi lapokba. Általában egyike a legmagyarosabb szellemű költőinknek és kiváló szatiraíró. Verselése lendületes, technikája mesteri, nyelve mindig tősgyökeresen magyar.
Munkái: Tegnap és ma. (Politikai és társadalmi szatirák). Bpest, 1889. - Egérczinczogás. U. o. 1892. - Karácsonyi álom. U. o. 1892. - Versek. U. o. 1893. - Korképek. U. o. 1893. (Kisebb elbeszélő költemények és genreképek, Olcsó Könyvtár 310.) Próza. U. o. 1893. - Gyermekálmok. Képeskönyv. U. o. 1894. - Bohócz világ. 1894. - Az új Kóczos Peti. U. o. 1894. - Humoros históriák. U o. 1896. - Prolog. Színi költemény a Vígszínház megnyitására. U. o. 1896. - Szabínák. U. o. 1898. - Víg elbeszélések. U. o. 1898. (Magyar Könyvtár 47.) - A szabadság ünnepére. Színi költemény 3 képben. U. o. 1898. (Olcsó Könyvtár 1063-64.) - Arany László. Emlékbeszéd. (Olcsó könyvtár. U. o. 1898.)
Kozma Andor.
Kozma Sándor.
Kozma Sándor (Leveldi), nyug. kir. főügyész, a magyar államügyészség megteremtője és szervezője, szül. 1825 szept. 2-án Kőröshegyen. Ügyvédi oklevelet 1847-ben szerzett Pozsonyban. Résztvett a szabadságharczban, mely után az ötvenes években ügyvédi irodát nyitott. Az 1861-iki országgyűlésre vármegyéje felküldte követnek. Mint ilyen, Deák Ferencz oldala mellett nagy jogtudományi tehetségével kitünvén, az 1867-iki alkotmányos minisztériumban osztálytanácsos, két év mulva a legfőbb ítélőszék bírája, 1872-ben a kir. államügyészség országos főnöke lett és e minőségében ez intézmény vezetésével, a fogházak és börtönrendszer javításával, a Rabsegélyző-Egyesület alapításával nagy érdemeket szerzett. 1896-ban nyugalomba vonult, mely alkalommal a Lipót-rend középkeresztjét kapta. Meghalt 1897 aug. 25-én Budapesten. Éles belátás, tudás, jártasság az irodalomban és művészetben, emberszeretet, nemzeti érzés és szabadságszeretet voltak a tulajdonságai.
Fiatal korában a szépirodalommal foglalkozott és Bukógóti név alatt színi kritikákat, költeményeket stb. írt a "Regélő"-be s egyéb szépirodalmi lapokba. Később teljesen a jogtudományt művelte: 1869-75-ig rendes munkatársa volt a "Reform"-nak, hova jogi és politikai vezérczikkeket írt. 1880-93-ig a "Magyar Igazságügy"-nek volt egyik főmunkatársa. A Pallas Nagy Lexikonába is dolgozott.
Kozma Sándor.
Krisztinkovics Ede ifj.
Krisztinkovics Ede ifj., miniszteri osztálytanácsos, szül. Kaposvárott 1859 márcz. 25-én. A jogot a budapesti egyetemen elvégezvén, 1882-ben a közlekedési minisztériumban vállalt hivatalt, a hol 1885-ben fogalmazóvá nevezték ki s 1886-ban rábaszabályozási igazgató lett. Ez időben írta meg A Rába-szabályozás történetét. 1891-ben megindította a Vízügyi és Hajózási Közlönyt, melynek főmunkatársa volt. 1893-ban miniszteri titkár lett és 1894-ben Bethlen András földmívelésügyi miniszter megbízásából, megalapította és 1896-ig szerkesztette a Néplapot, mely négy nyelven 40.000 példányban jelent meg. Az ezredéves országos kiállítás mezőgazdasági osztályának igazgatójaként, ugyancsak ő szerkesztette a Magyarország földmívelése czímű monografiát is. Igen korán kezdett az irodalommal foglalkozni. Már 1875-ben írt a "Székesfehérvár és Vidéké"-be, majd a budapesti lapokba szépirodalmi- és útitárczákat, költeményeket, politikai czikkeket, főleg az igazságügy, közgazdaság és közlekedésügy köréből. 1893-94-ben a "Nemzet" közgazdasági vezérczikkírója volt. Írt egy regényt is, A bűn czímmel, mely Barong álnévvel 1887-ben jelent meg.
Palóczi Horváth Ádám.
Körmendy Sándor.
Krisztinkovich Ede.
Körmendi Sándor.
Körmendi Sándor, ref. esperes-lelkész, szül. 1829 júl. 7-én Nagykorpádon. Pápai joghallató korában, 1848-ban, beállt honvédnek és a szabadságharczot vitézül végigküzdötte. Tizennyolcz harczban vett részt és különösen az isaszegi és váczi ütközetben tüntette ki magát. A szabadságharcz után folytatta tanulmányait és elvégezvén Pápán a theológiát, ismereteinek bővítése végett Pesten az egyetemen tanult, majd Bécsben és Olaszországban tartózkodott. Innen visszatérve, Kisasszondon, majd Kálmáncsán, később Hedrehelyen lelkészkedett. Az egyház és a nevelésügy terén való hasznos tevékenységének következménye az volt, hogy 1861-ben a szigetvári, 1869- és 1872-ben a kaposvári kerület országos képviselőjévé választotta. Az 1882-iki választáson gróf Széchenyi Pál miniszter ellenjelölttel szemben kisebbségben maradván, ezután teljesen papi hivatalának élt. A somogyi 255egyházmegye espereseként nagy érdemeket szerzett a népoktatás szervezése, fejlesztése és az egyház anyagi ügyeinek rendezésével. A csurgói gimnázium új épülete az ő buzgalmának az eredménye. A dunántúli ref. egyházkerület főiskolájának igazgató-tanácsosává és tanügyi felügyelővé választotta.
Kunffy Lajos dr.
Kunffy Lajos dr., (Somogytúri) festőművész, szül. Orczi községben. Tanulmányait elvégezvén, Münchenben és Párisban nyert kiképeztetést a festészetben. Jean Paul, Laurens és Benjamin Constant voltak a mesterei. Első jelentősebb, nagyobb vászna a bibliai tárgyú Jób. Kiválóbb műalkotása: "Vitatkozó papok," mely Párisban készült és melylyel a budapesti tárlaton első nagyobb sikerét aratta. Azután "Breton halászok," továbbá "A somogytúri tiszteletes úr". "A temetés" czímű festményét angol lapok is reprodukálták. "Az aratóünnepély," továbbá "A szerelmesek," "Falusi mulatság". Legutolsó képe a "Czigányok", melyek mind a párisi Salonban voltak kiállítva. Képei főleg magyar tárgyúak és Párisban nagyon kedveltek. A franczia művészekkel kitünő viszonyban van és a mikor télire Párisba visszatér, rendesen meglátogatják Besnard, Raffael, Lhermitte, Dagnan-Bouveret híres franczia festők, hogy megnézzék, mit hozott Magyarországból, hol az egész nyarat, júniustól deczemberig, somogytúri birtokán épített kényelmes műtermében tölti. A Párisban élvezett nagyrabecsülést bizonyítja, hogy a franczia művészek ajánlatára tüntették ki 1905-ben a franczia becsületrend lovagkeresztjével.
Kunffy Lajos műterme, Somogyturon.
Lőwy Mór dr.
Lőwy Mór dr., főrabbi, az arab bölcselet kitünő ismerője, szül. 1854-ben Mosdóson. Tanult Kaposvárott, Nagyváradon, Berlinben és Lipcsében. 1879-ben Temesvár főrabbija lett és gyülekezetének magyarosításával nagy érdemeket szerzett. Nagy tudós és kitünő szónok volt. Munkásságát e munka temesvári kötetében méltattuk.
Langhy István.
Langhy István, gazdatiszt, szül. 1796-ban Csokonyán. Meghalt 1832-ben. Lencsés József keszthelyi tanárral szerkesztette a Természeti, gazdasági és mesterségi Esmeretek Tárát 1829-ben. Sok kertészeti és gazdasági munkát írt és fordított.
Munkái: Gatti, Josephus, Delectus poetarum. Budae, 1825. - Manuala procuratorum et causantium. U. o. 1828. - Vizsgálódások a világ alkotmánya felett. Förstner Sándor báró után kiadta ... Pest, 1827. - A tudományok ismeretére tanító könyv. Eschenburg Joachim János után ford. U. o. 1827. - Vizsgálódások a mindenség felett. Dalberg Károly Tódor után, német nyelven írt 6 kiadás szerint kiadta ... U. o. 1828. - Az összehasonlító élő természettudománynak alapvonatjai. Trautmann Lipót után a 3. megjobbított és megbővített kiadás szerint magyarázva kiadta. U. o. 1829. - A magyar gyermekek barátja, melyet Wilmsen F. P. úrnak német nyelven szerkesztett 100. kiadása után kiadott. U. o. 1829. Két rész. - Gyümölcsfatenyésztés. Kiadta Geiger Xav. Ferencz német nyelven írt munkája harmadik kiadása után. U. o. 1830. Négy kötet - Az értelmes, gyakorlott és gondos disznótenyésztő gazda és orvos. U. o. 1830. - Az értelmes, gyakorlott és gondos szarvasmarhatenyésztő gazda és orvos. U. o. 1831. - Az értelmes, gyakorlott és gondos baromfitenyésztő, jó gazdaasszony és orvos. U. o. 1831.
Lits Gyula.
Lits Gyula, orsz. képviselő, főispán, szül. 1846-ban Simongáton. A budapesti egyetemen 1869-ben ügyvédi oklevelet szerzett és 1870-ben a kir. Kúriánál fogalmazó lett. 1875-ben a fehérmegyei vaáli járás szolgabírájának választották meg, a mely kerület 1881-ben függetlenségi programmal képviselőjének küldte Budapestre. Az 1896. évi hódoló felvonulás alkalmával ő vezette a király elé a fehérmegyei bandériumot. Őfelsége 1901-ben Hont vármegye és Selmecz-Bélabánya sz. kir. városok főispánjává nevezte ki, mely méltóságától 1904 deczember havában megvált, de 1906-ban a király ismét kinevezte főispáni méltóságába, melytől azután a Wekerle-féle koalicziós kormány lemondásával végleg megvált. Már a hatvanas, hetvenes évektől foglalkozott a forradalommal s különösen érdekes visszaemlékezéseket írt a régibb vármegyei és úri életből. Több czikke jelent meg a "Vadász és Versenylap"-ban, a "Magyarország"-ban, a "Budapesti Hirlap"-ban, országgyűlési beszédei pedig a Naplókban.
Lichtenstein F. Lajos.
Lichtenstein F. Lajos, hirlapíró és szerkesztő, szül. 1828-ban Szigetvárott. A szabadságharcz kitörésekor beállt a honvédek közé és különösen mint kormányfutár és külföldi kiküldöttként fontos szolgálatokat teljesített. A forradalom után az aradi várba internálták, de onnan megszökött és Poroszországba menekült. A külföldi lapokban közölt politikai közleményei miatt azonban az osztrák rendőrség kiadatását követelte, mire Angolországba ment. A hatvanas évek elején visszatért hazájába és Budapesten a Magyar Földhitelintézet hivatalnoka lett, majd 1864-ben Deák Ferencz, Horn Ede, Kemény Zsigmond, Pulszky Ferencz, Klapka György közreműködésével egy magyar- és németnyelvű politikai kőnyomatos lapot szerkesztett Pester Correspondenz czímmel, melylyel a külföldi lapokat tájékoztatta a 256magyar politikai dolgokról. Később Correspondance de Pesth czímmel franczia kőnyomatost és az Ungarischer Actionär czímű nemzetgazdasági és pénzügyi hetilapot is szerkesztett. Fontos szerepe volt a hatvanas években a protestáns autonómia érdekében megindult mozgalmakban és számos fővárosi és vidéki pénzügyi és nemzetgazdasági vállalat alakításában. A magyar szabadkőművesség megteremtésében is nagy része volt. Mint kitünő hegedűst és nagy zenekedvelőt is ismerték. 37 zenekompozícziója van. 10 kremonai hegedűje világhírű volt.
Madarász József.
Madarász József, orsz. képviselő, szül. 1814 aug. 27-én Nemeskisfaludon. A jogot Pesten és Sárospatakon hallgatta. Ezután Czindery László somogyi alispán mellett joggyakornok volt. Ekkor már résztvett a közügyekben és a sárkeresztúri kerület mint a távollevők követét felküldte az 1832-33. évi pozsonyi országgyűlésre. 1834-ben ügyvédi oklevelet szerzett, de a politikai mozgalmakban is élénk részt vett. Az 1848-iki országgyűlésre a sárkeresztúri kerület képviselőjének választotta. A szabadságharcz után elfogták és kilencz-évi várfogságra ítélték, de hat év mulva szabadonbocsáttatván, Amerikába bujdosott. Visszatérte után a sárkeresztúri kerület, 1861-ben, újra képviselőjének választotta és azóta állandóan ezt a kerületet képviselte. 1898 jan. 19-én, képviselővé történt megválasztatásának 50-ik évfordulóját, a sárkeresztúri kerület nagy lelkesedéssel ünnepelte meg. Az országházban a függetlenségi pártnak egyik köztisztelt vezére volt, tántoríthatatlan híve Magyarország függetlenségének. Az 1898-99-iki obstrukczió idejében a képviselőház korelnöke is volt. Mint író is minden időben hazánk függetlenségeért és a népjogokért harczolt az általa szerkesztett és kiadott lapokban: a Nép-Elemben (1848), a Debreczeni Lapokban (1849), később a Zászló czímű politikai napilapban (1869-1872).
Önálló művei: Érzelem. Székesfehérvár, 1837. - Képviselőjelölti hitelve. Czecze, 1848. - Madarász József beszédei az 1865-67. országgyűlésen. Pest, 1868. - Emlékirataim. 1831-1881. Bpest, 1883. - Több költeménye és A férfigyűlölő czímű egyfelvonásos vígjátéka megjelent az általa szerkesztett "Nefelejts" czímű füzetben.
Madarász József.
Madarász László.
Madarász László. M. Józsefnek a testvérbátyja. Nemeskisfaludon 1811-ben született. A vármegye és az ország politikai küzdelmeiben, még az úgynevezett "rendi világ"-ban, kora ifjan résztvett. Szélső ellenzéki elveivel tünt ki. 1848-ban Somogy egyik követe volt és ez év október havában megbízta a kormány a rendőrügyi osztály vezetésével. A kérlelhetetlen és vasszigorú rendőrminiszternek sok ellensége támadt az inkább alkudozók és mérsékeltebbek táborából. Midőn az ellentáborból, a nevezetes emlékű debreczeni országgyűlés időszaka alatt, azzal is meggyanusították, hogy elsikkasztotta a Görgei parancsára kivégzett gróf Zichy Eugén lefoglalt ékszereit, 1849 április 16-án bizalmi állásáról lemondott. A szabadságharcz után Amerikába menekült ki, farmer lett és 1907-ben halt meg. 1848-ban, testvéröcscsével együtt, igazi forradalmi szellemben s hangon szerkesztette a rettegett Debreczeni Lapok-at.
Maislis Mór dr.
Maislis Mór dr., ügyvéd, szül. 1840-ben Szigetvárt. Mint a budapesti ügyvédi kamara tagja több javaslatot dolgozott ki, tevékeny részt vett az ügyvédi reformmozgalmakban és iskolaszéki és választmányi tagként a székesfőváros ügyeiben is.
Számos jogtudományi értekezése jelent meg a politikai napilapokban és a szakközlönyökben. Szerkesztője volt 1891-94-ig a "Budapesti Ellenőr" czímű jogi és közigazgatási hetilapnak. Önálló művei: Polgári perrendtartási repertorium, függelékkel. Bpest, 1804. (Három kiadás). Igazságügyi útmutató. U. o. 1878. 1881., két köt.
Marczali Henrik dr.
Marczali Henrik dr., kiváló történetíró, egyetemi tanár, a M. Tud. Akadémia tagja, szül. 1856 ápr. 3-án Marczaliban. Tanult Győrött és Pápán. Tanári oklevelet a budapesti egyetemen szerzett, 1873-ban. Ismereteinek bővítése czéljából 1875-ben külföldre ment, hol több évig tartózkodott és a berlini, párisi, londoni és oxfordi egyetemen a legkiválóbb történettudósok előadásait hallgatta. Hazatérve, 1878-ban a budapesti egyetemen magántanár, 1895-ben az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanára lett. A M. Tud. Akadémia 1880-ban A magyar történet kútfői az Árpádok korában czímű munkáját a Vitéz-féle díjjal jutalmazta és 1893-ban levelező tagjának, a Magyar Történelmi Társulat pedig 1895-ben igazgatóválasztmányi tagjának választotta. Marczali egyike legjelesebb történettudósainknak, a ki különösen az Árpád-kori és a XVIII. század korára vonatkozó magyar történeti kutatásai és kiváló történeti érzékkel és meglátással, világos és választékos előadással megírt, nagyszámú történeti munkáival nagy érdemeket szerzett. A magyar, német és franczia szakfolyóiratokban sok értekezése, ismertetése és bírálata jelent meg. A Ribáry-féle Képes Világtörténet számára megírta 257az Újkor történetét három kötetben (Budapest, 1883-86); a Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent Millenniumi történet számára: A vezérek kora és a királyság megalapítása (I. köt.), Magyarország története az Árpádok korában (II. köt.) és Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (VIII. köt.). Szerkesztette a Nagy Képes Világtörténetet, melyben a Reformáczió kora (VII. köt.), Az ellenreformáczió kora (VIII. köt.), Az abszolutizmus kora (IX. köt.), A forradalom és Napoleon kora (X. köt.), A reformok kora (XI. köt.), Korunk állami és társadalmi alkotásai (XII. köt.) czímű köteteket írta.
A felsoroltakon kívül megjelent fontosabb művei: A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére. Bpest, 1874. - Magyarország története II. József korában. Három kötet, 1881. - Regesták a külföldi levéltárakból. U. o. 1882. - Az újkor története. Három köt. U. o. 1883-86. - Gróf Pálffy Miklós főkanczellár emlékiratai Magyarország kormányzásáról. U. o. 1884. - Mária Terézia 1747-1780 U. o. 1891. - A legújabb kor története 1825-1890. U. o. 1889-1892. - Az Árpádok és Dalmáczia. U. o. 1898. - Les relations de la Dalmatie et de la Hongrie du XI-e au XIII-e siècle. Paris, 1899. - Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplói 1848-1849. Fordította és bevezette. U. o. 1900. - A magyar honfoglalás kútfői (többekkel). U. o. 1900. - A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Marczali Henrik
Marton Andor.
Marton Andor (Meszlényi), gazdasági egyesületi titkár, szül. 1866-ban Jákón. A magyarországi gazdasági akadémián 1890-92-ig tanársegéd volt, a mikor a kassai gazdasági tanintézet tanára lett. 1894-ben a torontálmegyei gazdasági egyesület választotta titkárának.
Számos mezőgazdasági czikkén kívül fontosabb művei: Mily módon alakítandó át egy ezer holdas gazdaság, melynek rétje nincs, tejgazdasággá? (A magyaróvári gazd. akadémia által jutalmazott pályamű. 1888.) - A torontálvármegyei gazdasági egyesület monografiája. Nagybecskerek, 1895. - Torontál vármegye gazdasági viszonyai és gazdálkodási rendszere. Bpest, 1907. - Reflexiók Németország növény-termesztéséről. - Torontál vármegye monográfiájában a mezőgazdasági fejezetet ő írta. - Szerkesztőtársa volt a "Gyakorlati Mezőgazdá"-nak (1894) és 1895 óta szerkeszti a nyíregyházi gazdasági egyesület Értesítőjét.
Mátyás Eusebius.
Mátyás Eusebius, minorita szerzetes, gimnáziumi tanár és rendtanácsos, szül. 1780 nov. 11-én Vörsön, meghalt 1857 szept. 13-án Kolozsvárt.
Munkái: Poësis miscellanea. - Liber I. Claudiopoli, 1845. - Mátyás Venczel Öséb minorita játékai, a szelídebb tudományokat gyakorlóknak mulatságául. 1845. U. ott. - Kivonat a szám- és betűvetés-tanból. - U. o. 1847.
Melhárd Gyula.
Melhárd Gyula, r. kath. lelkész, szül. 1851. ápr. 9-én. 1884 óta plebános Mernyén. A Somogymegyei Régészeti Társulat jegyzője, később titkáraként szerkesztette a társulat "Évkönyve"-it 1879-82-ig, melyekben több régészeti czikke jelent meg.
Melius Juhász Péter.
Melius Juhász Péter, a magyar Kálvin, a legnagyobb reformátorok egyike, a magyar kálvinizmus megalapítója, püspök, író és kiváló polemikus szónok, szül. 1515-ben Horhiban, mely akkoriban Somogy vármegyéhez tartozó község volt s most Tolnában a vármegye határszélén puszta. Wittenbergában tanult, nagy tudományú férfiú volt, gazdag teológiai ismeretekkel; nagy jártassággal bírt a zsidó, görög, török, arabs és német nyelvekben. Wittenbergéből Debreczenbe hívták meg lelkipásztornak. Előbb a katholiczizmus, különösen az egri püspök támadásai ellen küzdött, majd a lutheránustól elvált kálvinista egyháznak élére állván, azt szervezi és az akkor még lutheránus Dávid Ferenczczel megszerkeszti az első kálvini hitiratot: Orthodoxa Sententia de coena Domini (az úrvacsoráról), majd két évvel később, 1561-ben, Szegedi Gergelylyel és Czeglédi Györgygyel megírta a a Confessio Debrecinensist, az első magyar református hitvallást. Nemsokára azonban még hatalmasabb küzdelem várakozott Meliusra. Ebben az időben kezdett ugyanis az unitarizmus terjedni Magyarországon. Debreczenben Arany Tamás kezdte először a szentháromság-tagadók igéit hirdetni, de négynapi templomi vita után Melius teljesen legyőzte és a diadalmas püspök kiadta Arany Tamásnak 37 rendbeli eretnekségéről írt könyvét: Az Aran Tamas hamis es eretnec tevelgesinec és egyéb sok teuelgéseknek ... meghamissitási ... (1562 Debreczen) czím alatt. Még Egri Lukácsot, az ungvári unitárius papot, is sikerült elhallgattatnia, de a valódi élethalálharczot akkor kellett megvívnia a szentháromságtagadók ellen, mikor a hatalmas és éleseszű Dávid Ferencz támadta meg a lutheranizmust és kálvánizmust egyaránt. Melius észreveszi a veszélyt és tudásának teljes erejével, szenvedélyének izzó hevével vesz részt a vallási küzdelemben. Egyik hitvitát a másik után tartja Dávid Ferenczczel és a vitairatoknak egész özönét zúdítja ellenök. E küzdelemben emelkedett ki teljes valóságában Meliusnak, "Péter pápának", hatalmas egyénisége, kiváló szónoki és harczos polemikus írói tehetsége. A küzdelem még javában tartott, mikor a legszenvedélyesebb harczos kezéből kihullott a toll. Melius 1572 258decz. 15-én meghalt. Debreczent ő, a "debreczeni pápa" tette kálvinista Rómává, ő tette iskoláját is híressé, és az ő puritán, hajthatatlan, lelkes magyar egyénisége adta meg nemcsak a debreczeni, hanem az egész kálvinista egyháznak a jellegét. Nagy tudós, erős, maró tollú író, éleseszű hitvitázó, hatalmas szónok volt, tele indulattal és szenvedélylyel. Vallási elveiben hajthatatlan és az unitárizmus ellen engesztelhetetlen gyűlölettel lelkében. A magyar kálvinizmusnak ő volt a megalapítója és megszilárdítója. 1872 decz. 15-én, halálának háromszázadik évfordulója alkalmával, a református egyház a debreczeni nagytemplomban emlékünnepet tartott és elhatározta, hogy a nagy reformátornak emléket állít.
Munkái: A Chrisztus Közbe Jarasaról Valo Praedicacioc ... Döbrötzönbe nyomtattac 1561. - A Szent Pal Apostol levelenec, mellyet a Colossabelieknek irt, predicacio szerent valo magyarâzattya ... U. o. 1561. - Catecismus. Az Egesz Keresztieni tudomannac fondamentoma ... Calvinus Janus irassa szerint. U. o. 1562. - A kisértet és bünös ember párbeszéde. 1562. - Magiar Praedikatioc. U. o. 1563. - Valogatot praedikaciok. U. o. 1563. - Apologia et obstersio Debrecinensis a calumniis quibusdam. U. o. 1563. - Refutatio confessionis de coena Domini Mathiae Hebler. U. o. 1564. - Az ket Samuel könyueinek es az ket kirali könyveknek ... igazan valo forditasa Magiar nielvre. U. o. 1565. - Szent Job könyvenek ... forditasa. Várad, 1565. - A Debreczenbe öszve gyült keresztien praedikatoroknac ... vallásoc. Debreczen, 1567. - Uj Testamentom. Szeged, 1567. - Az Szent Janosnac több ielenesnec igaz es iras szerint való magyarazassa. Várad, 1568. - Disputatio in causa SS. Trinitatis. Claudiopoli. 1568. - Az igaz kereszténységnek rövid Fundamentuma. Debreczen, 1569. - Az egéz szent irasbol valo igaz tudomán. U. o. 1570. - Igaz Szent Irasbol ki Szedettet Enek. U. o. 1570. - Krisztusnak, Sz. Péternek, Sz. Palnak és Pápának egymassal valo beszélgetései. U. o. 1570. - Herbarium. Az Taknac Foveknec nevekröl ... Kolozsvar, 1578. (Az első magyar botanika.)
Mérei Kálmán.
Mérei Kálmán dr., benedekrendi tanár, szül. 1862 nov. 16-án Kaposvárt. Munkája: Teleki László gróf "Kegyencz"-e. Bpest, 1893.
Mérey Mihály.
Mérey Mihály, (Kaposmérei) jogtudós, I. Ferdinánd király híve. 1544-1562-ig királyi személynök, 1563-ban alnádor lett. I. Ferdinánd király megbízásából 1551-ben Quadripartitum néven egy teljes Corpus Jurist állított össze. Meghalt 1572-ben.
Mérey Mór.
Mérey Mór (Kaposmérei) szül. 1813-ban Kaposmérőn. Nemzetőri őrnagyként, később parancsnokként vett részt a szabadságharczban, mely után Angolországba menekült, hol mint gyárigazgató halt meg 1858-ban.
Szerkesztője volt 1848-ban a Radicallap czímű politikai napilapnak. Több elbeszélése jelent meg a korabeli szépirodalmi lapokban. Magyarra fordította Angélinek Kézművesek lakomája czímű 1 felv. vígjátékát (előadták Budán és Debreczenben) és Goldoninak Házasságszerző czímű színművét. - Nőm férje czímű vígjátéka színre került Debreczenben.
Miklósy Gyula.
Miklósy Gyula, színigazgató, szül. 1839-ben Kaposvárott. 1859-ben a szabadkai színtársulatba lépett. 1863-ban színigazgató lett és Székesfehérvárott, majd Budán működött. Ebben az időben adta ki a Színlap czímű hírlapot, melyben több czikke jelent meg. Ugyancsak több közleményt írt a "Színészeti Közlöny"-be. Az ő agitácziójának volt eredménye az első színész-kongresszus létrejövése, Pesten, 1871-ben. 1872-ben Budapesten az István-téren, majd a Városligetben saját költségén színházat épített, de vállalkozása nem sikerülvén, ismét vándorszínész lett és több vidéki színtársulatnál szerepelt. Meghalt 1891 jún. 23-án Kézdivásárhelyen. Több színdarabot fordított németből és francziából.
Mitzger Imre dr.
Mitzger Imre dr., ügyvéd, szül. 1875-ben Marczaliban. Kassán 1899-ben főszerkesztője volt a "Kassai Napló"-nak, majd 1901-ben a "Felső-Magyarország" czímű politikai napilapnak. Úri kérő czímű népszínművét elő is adták. 1902-ben Budapesten ügyvéd lett. Több költeményt és rajzot írt a szépirodalmi lapokba. Az ügyetlen ember czímű monológja megjelent Budapesten 1899-ben.
Mosdóssy Imre.
Mosdóssy Imre, kir. tanfelügyelő, író, szül. Alsóbogát-pusztán. Középiskolái elvégzése után Budapesten jogot hallgatott és 1891-ben államtudományi vizsgálatot tett. Ugyanez évben a közoktatásügyi minisztériumban fogalmazógyakornok, de már a következő évben Vas vármegye segédtanfelügyelője lett. 1895-ben már kir. tanfelügyelő Budapesten és a közoktatásügyi minisztérium VI. osztályában működik.
Írt költeményeket, elbeszéléseket, ifjúsági színműveket, esztétikai, tanügyi czikkeket stb. Önálló művei: Az ölyvedi kántor. Bpest 1892. - A csőreghi czifra szűz. U. o. 1893. - A Pista gyerek apja, vagy tiszteld atyádat, anyádat. U. o. 1895. - Művészet az iparban. U. o. 1895. - Árva szerelem. Regény. U. o. 1895. Rét kötet. - Üllősiek végnapjai. Regény. Két kötet. U. o. 1896. - Nemzeti kultúrpolitikánk. U. o. 1896. - Három elbeszélés az ifjúság számára. U. o. 1898. - Félszegségek a nevelésben. U. o. 1901. - A bányaőr. U. o. 1901. - Út az ingoványon. U. o. 1901. - A király könyve. U. o. 1901.
Mózes Imre.
Mózes Imre, tanító, szül. Kutason 1872-ben. Tanító volt Sárkeresztúron, Kocsordon, Gyomán, Istvándin. 1899 óta Miskolczon tanít. Számos czikket írt a vidéki 259lapokba; a "Borsodmegyei Lapok"-nak főmunkatársa. Szerkesztette a "Miskolczi Tanítói Egylet Otthona" czímű havi folyóiratot. Több tankönyvet is írt.
Naszluhácz Ödön.
Naszluhácz Ödön, ügyvéd, író és zeneszerző, szül. 1853-ban Kaposvárott. Mint jogász szerkesztette az "Egyetemi Hiradó"-t (1875). Budapesten ügyvédi irodát nyitott, de később vidékre költözött. Utóbb Oraviczabányán telepedett le. 16 éves korában rendes munkatársa volt a győri "Szabad Polgár"-nak, vezérczikkeket, költeményeket, elbeszéléseket írt még több más vidéki lapba. Szerkesztője volt a "Csurgó" (1880) és az "Ujpest és Vidéke" czímű lapoknak is (1884). Irt egy röpiratot Tiszta erkölcs czímmel (1886). Mint zeneszerző és zongoraművész is jó nevet szerzett magának. Szép sikerrel hangversenyzett a vidéken és a fővárosban, a Válni fáj, Ilonka-csárdás és Győri jogász czímű szerzeményei a maguk idejében ismeretesek voltak.
Neumann Zsigmond.
Neumann Zsigmond, kémikus, szül. 1860-ban Tabon. A budapesti egyetemen Than Károly asszisztense volt, majd a Budapest székes-főváros vegytani laboratóriumában lett segédvegyész. 1890-ben kir. kereskedelmi törvényszéki hites vegyészszé nevezték ki.
Munkája: A nitrátok és nitritek képződése a víz párolgása közben. (Pályanyertes mű.) Ezenkívül számos kémiai dolgozata jelent meg a hazai és külföldi szakfolyóiratokban. A "Magyar Chemiai Folyóirat" gazdasági kémiai rovatának vezetője.
Noszlopy Antal.
Noszlopy Antal, földbirtokos, országgyűlési képviselő, több költeményt és czikket írt a "Honművész"-be, "Nefelejts"-be és a "Regélő"-be. - Leánya, Noszlopy Constantia munkája: Eszmetöredékek. Pest, 1865. - A távolból (zenemű, zongorára).
Noszlopy Tivadar.
Noszlopy Tivadar (Noszlopi), író, volt somogymegyei aljegyző, szül. 1861-ben Várfalván. A vidéki és fővárosi politikai és szépirodalmi lapokban számos költeménye, néprajzi és irodalomtörténeti czikke jelent meg. Főleg Berzsenyi Dániel életéről és családjáról közölt számos érdekes és ismeretlen adatot.
Önálló művei: Mezei virágok. Kaposvár, 1881. (Költemények.) - Vadrózsák. U. ott. 1883. (Újabb költemények.) - Emlékeim Somogyból. 1882, 1887. Hét kötet. - Berzsenyi Dániel életrajza.
Orlai Antal dr.
Orlai Antal dr., honvédelmi miniszteri titkár, szül. 1860-ban Kaposvárott. 1884 óta a honvédelmi minisztérium hivatalnoka.
Számos katonai czikke jelent meg a fővárosi politikai és szaklapokban. Önálló munkái: A népfölkelésről szóló 1886. évi XX. törvényczikk magyarázata, különös tekintettel a népfölkelési utasításra. Bpest, 1887. - Elmélkedés a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól. Montesquieu után francziából ford. és jegyzetekkel ellátta. 1891. - Egy flandriai kutya. Elbeszélés Quida után, angolból. U. o. 1899. - Katalin királynő. Regény Walter Besant után angolból.
Papp István.
Papp István, ref. lelkész, szül. Ságváron, 1790-ben. Tanulmányait Pápán elvégezvén, külföldön hallgatta a theológiát. Hazatérvén, 1818-ban Vilonyán, 1829-ben Veszprém-Vámoson lett lelkész. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki; különösen nagy hírt szerzett nevének a keresztény vallásfelekezetek egyesüléséről írt munkáival. Mint filozófus, Kantnak volt követője. Kitünő szónok volt, a ki szellemes rögtönzéseiről volt ismeretes. Meghalt 1864 júl. 1-én.
Legnevezetesebb munkája: A vallási egyesülés ideája. Veszprém, 1823. Ezenkívül számos predikácziós és imádságos könyve jelent meg. Ő mondotta a "Mondolat" híres írója, Somogyi Gedeon felett is a halotti beszédet, melyet Veszprémben 1822-ben ki is adott. A népképviseleti rendszernek is egyik bátor szószólója volt és ennek érdekében számos czikket írt a korabeli újságokban.
Pap János.
Pap János, tanító, szül. Kutason, 1861-ben. Előbb tanító volt, de a színművészet iránt érzett hajlama a színpadra vitte és 1885-ben a budapesti Népszínházhoz szerződött, majd a színművészeti akadémiát elvégezvén, a Népszínházban többször fellépett. 1889-ben a nyitrai színházhoz került, de a vidéki színészet nyomorúságai miatt elvesztvén kedvét, ismét tanító lett Segesden, hol jelenleg is működik.
Számos költeménye, elbeszélése, dramaturgiai és pedagógiai czikke jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban. A korcsma, A cseperkekalap czímű népszínműveit előadták a budapesti Népszínházban.
Pap József.
Pap József, földmívelő, szül. 1863-ban Kutason. Csak elemi iskolát végzett, de önszorgalomból művelte magát, sok tudományos és szépirodalmi munkát olvasott és már 16 éves korában jelentek meg költeményei a fővárosi és vidéki lapokban. 18 éves korában gyógyíthatatlan betegségbe esett, mely hosszú szenvedés után 1889-ben véget vetett életének. Tépett rózsák czímű költemény-kötetét bátyja, Pap János, adta ki 1889-ben.
260Pete Zsigmond.
Pete Zsigmond, orvos, főreáliskolai tanár, szül. 1825-ben Böhönyén. 1865-74-ig a fürdőgyógyászat magántanára volt.
Ez időben jelentek még tőle a következő művek: Értekezés a fürdésről. - Fürdői életrend. Pest, 1866. - A fogfájás és fogromlás gyökeres gyógyítása. U. o. 1867. - 1874-76-ig a székesfehérvári főreáliskola tanára lett, honnan Mármarosszigetre került. Itt halt meg 1883-ban. Számos orvostudományi czikke jelent meg a szakfolyóiratokban. Szerkesztette az "Egészségi Tanácsadó"-t 1864-73-ig.
Peti József.
Peti József, ref. theológiai tanár, szül. 1831-ben Komlósdon. Pápán, majd Kecskeméten, 1859-ben pedig Pesten volt theológiai tanár. Meghalt 1862 aug. 22-én.
Számos egyháztudományi és filozófiai czikkén kívül önálló művei: A hittani tudat jelene az ev. ref. egyházban. Kecskemét, 1859. - Az eszmeelviség védelme, tapasztalatai és értelmi állásponti bölcsészeink ellen. Pest, 1860. Szerkesztője volt a "Házi Kincstár"-nak 1861-1862-ig.
Pintér György.
Pintér György, postakezelő, szül. 1854-ben Balatonkeresztúron. Munkája, Hervadt virágok (költemények), Sümegen jelent meg 1902-ben.
Piringer Mihály.
Piringer Mihály, cs. és kir. tanácsos, nyitramegyei hivatalnok, az erfurti Tud. Akadémia tagja, szül. 1763-ban Tabon, meghalt 1840 jan. 19-én, Bécsben.
Művei: Ungarns Banderien und desselben gesetzmässige Kriegsverfassung überhaupt. Wien, 1810, 1816. Két kötet. - Die Magyaren-Sprache in ihren Grundsätzen beleuchtet von P. Wien, 1833. (Magyarul is.) - Recensionen über Ungarns Banderien und die Hyperandiskepsis. U. o. 1816. - Magyarországnak Bethlen Gábor támadásakori állapotjáról, egy azon idejű, hazája szerető, igaz magyar embernek (Balásffy Tamás) tanátslása. Újranyomtatták P(íringer) és T(hewrewk). Pozsony, 1838.
Pongrátz Béla.
Pongrátz Béla, hirlapíró, szül. 1859-ben Mocsoládon. 1881-ben a "Székesfehérvár és Vidéke" munkatársa és a "Darázs" czímű élczlap szerkesztője lett. Később a "Szabadság" czímű lapot alapította, melyet négy évig szerkesztett. Később Budapestre költözött, hol a "Függetlenség" munkatársa lett, ezenkívül dolgozott a "Nemzeti Hirlap", "Ország-Világ", "Gondűző" stb. czímű lapokba.
Önálló munkái: Álmatlan éjszakák. Költemények. Székesfehérvár, 1883. - Jézus. Rhapsodikus költemény. Budapest, 1887. - Akkordok. Költemények. U. o. 1895.
Reéz Pál.
Reéz Pál, író és hirlapíró, szül. 1880-ban. A szombathelyi "Vas vármegye" czímű lapnál segédszerkesztő volt; majd két évet Boszniában és Herczegovinában töltött mint katona. A "Pesti Hirlap"-nak, "Új Idők"-nek, "Egyetértés"-nek, "Budapesti Hirlap"-nak innét küldött sok verset és tárczát. 1904-től Szegeden működött. A "Szegedi Napló" kötelékéből 1909-ben lépett ki és 1910 tavaszán résztvett a "Délmagyarország" czímű napilap alapításában, majd, 1911-ben, Szegeden megindította a "Délvidéki közgazdaság" czímű lapot, közben, az 1912. év derekáig, a "Szegedi Híradó" szerkesztőségének is tagja volt. Az 1912. év augusztus havától pedig a Kaposvárott megjelenő "Somogyi Hírlap"-nak a felelős szerkesztője.
Önálló művei: Messze földről, kaszárnyából. Szombathely, 1904. - Kemenesi magyarok. Szeged, 1906. - "A hegyek mögül" könyvével (Szeged, 1907) különösen nagy irodalmi sikert aratott.
Rippl-Rónai József.
Rippl-Rónai József, festő és író, szül. 1861-ben Kaposvárott, hol iskoláit kezdte; innen Budapestre került és atyja tanácsára nevelőséget vállalt gróf Zichy Ödön családjánál. Már ebben az időben nagy szenvedélylyel festegetett, másrészt azonban zenei tehetsége is szép jövővel kecsegtette. Csakhamar felhagyott a nevelősködéssel és 1883-ban már a müncheni festőakadémián találjuk, honnan 1885-ben Párisba ment, hol Munkácsi Mihály tanítványa lett és eleinte mesterének modorában festett. Majd önálló műtermet nyitott Párisban. Első sikerét "Five o clock tea" czímű képével aratta, melyet Sedelmeyer, a híres műkereskedő, vásárolt meg. De Ripplt nem elégítették ki e sikerek, önálló akart lenni s új utakat törni. Most a küzdelemnek nehéz évei következtek Rippl-Rónaira. Át kellett szenvednie a félreismerést és kigúnyoltatást. Ekkor rendezte első kiállítását a párisi osztrák-magyar nagykövetség palotájában, melyet a kritika barátságosan fogadott és több képe elkelt. Két év mulva a Champ de Mars-i Salonban rendezett kiállításáról a híres kritikusok: Charles Fuster és Arsène Alexandre elragadtatással nyilatkoztak és ettől kezdve híre meg volt alapítva, sőt a Salonban megválasztották associének is. Később Berlinben, majd Londonban aratott nagy sikereket és egyik művét báró Seidlitz, a drezdai képgyűjtemény igazgatója, vásárolta meg. Annál nehezebben tudott megértő közönségre találni saját hazájában. Első kollektív kiállítását 1901-ben rendezte, melyen 200-nál több képét, rajzát mutatta be. 1902-ben ismét kb. 500 darab képet, tollrajzot és iparművészeti tárgyat állított ki, melyek végre itthon is meghozták neki az elismerést. Azóta többször rendezett Londonban, Párisben kiállítást. Az 1906-iki milanói kiállításon díszoklevelet nyert. Művészéletének memoárjait Emlékezéseim czímű munkájában írta meg (1911).
261Roboz István.
Roboz István, író és lapszerkesztő, szül. Kötcsén 1826-ban. 1848-49-ben Noszlopy Gáspár kormánybiztosnak volt titkára; résztvett a forradalomban, majd bujdosásba ment; 1851-ben pedig kötcsei birtokán gazdálkodott. Azután bejött Kaposvárra, itt Hochreiter törvényszéki elnök alatt a törvényszéknél vizsgálóbíró volt. Már ekkor számos lapnak volt munkatársa. A legelső munkája a Kovács Páltól szerkesztett "Győri Közlöny"-ben jelent meg, Labora név alatt, 1846-ban. Az ötvenes években írta nagy elbeszéléseit az akkor Császár Ferencztől szerkesztett "Pesti Napló"-ba, "A carrarai márványleány" czím alatt. Ugyanez időben jelentek meg czikkei, versei, novellái a "Hazánk", "Életképek", "Hölgyfutár", később a "Pesti Hirlap", "Budapesti Hirlap"-ban stb. Az ötvenes évektől fogva következő művek jelentek meg tőle: Pécsi sugárszálak, Balaton szerelme, Daguerreotip, Egy porladó szív levelei (két kiadás), A Billikomból (két kiadás), A virágok albuma, A Tükörből. Ő írta Kossuth Lajos imáját a kápolnai elesettek fölött 1849-ben, Csapody Pál kastélyában, Ádándon, mely majdnem minden európai nyelvre le van fordítva és képekben megörökítve. 1863-ban megalapította a "Somogy" czímű hetenként megjelenő "politikai ujság"-ot, melynek azóta a szerkesztője. Ő szerkesztette Magyarországon az első megyei hivatalos lapot, mely hosszú évek során fennállt. Az egykori állandó kaposvári műkedvelői társaságnak elnöke volt. Őfelsége a Ferencz József-renddel, majd a királyi tanácsossággal tüntette ki. A gazdasági egylet titkára is volt és számos egyletnek elnöke vagy igazgatósági tagja. A somogymegyei volt irodalmi Berzsenyi-Társaságnak elnöke. 1887-ben ünnepelték írói pályájának 40 éves jubileumát, mely alkalommal a város közönsége aranytollal tisztelte meg és Kötcse polgársága nagy ezüstbillikommal. Az utolsó évtizedben közölte a Petőfi Sándor Pápán czímű czikksorozatait, melyeknek eleje a "Budapesti Hirlap" és a "Pesti Hirlap"-ban jelent meg. 1913 október havában a "Somogy" 50 éves jubileuma alkalmából nemcsak Somogy vármegye közönsége ünnepelte Roboz Istvánt, hanem az ország neves írói és testületei is melegen üdvözölték az ország legöregebb, de még mindig fiatal szerkesztőjét.
Roboz István. (Rippl Rónai rajza.)
Roboz Zoltán dr.
Roboz Zoltán dr., zoologus, szül. 1861-ben Kaposvárott. Egy évet töltött a heidelbergi és a gráczi egyetemen, majd 1883-ban Francziaországba utazott, hol a Villefranche-sur-Mer-ben felállított tengeri zoologiai intézetben bővítette tudományos ismereteit. Hazatérve megválasztották Somogy vármegye főlevéltárosának. Meghalt 1905 júl. 24-én.
Tudományos irodalmi munkálkodását korán kezdte. Már az egyetemen pályadíjat nyert a Polycelis nigra Ehr boncztana czímű munkájával. Heidelbergi tartózkodása alatt készítette Beiträge zur Kenntniss der Cestoden czímű munkáját, mely magyarul Adatok a Cestodák ismeretéhez, a Solenaphorus megalocephaluson megejtett észleletek alapján czímmel jelent meg (Értekezések a term. tud. köréből XII. 10.) és vele az állami külföldi utazási ösztöndíjat nyerte el. A gráczi tartózkodása alatt írt Calcituba polymorpha czímű értekezése a Sitzungsberichte der Wiener Akademie der Wissenschaften kiadásában jelent meg, 1883-ban. Egyéb művei: Adatok a Gregorinák ismeretéhez (Értekezések a term.-tud. köréből, 1886). - Jelentés a phyloxera-ügy állásáról Tolna vármegyében, az 1887. évben, Szekszárd, 1887. - A szénkéneg alkalmazása a phyloxera elleni védekezésnél. Számos fametszettel. U o. 1890. - Az amerikai szőlők a phyloxera elleni védekezésnél. U. o. 1892. - Néhány szó hazai szőlészetünk reconstructiójához. Válaszul Miklós Gyulának. Kaposvár, 1892.
Roder Adolf.
Roder Adolf, író és néptanító, szül. 1833-ban Ecsényben. Több helyen működött Somogy és Vas vármegyében, utóbb Szombathelyen, hol a zsidó elemi iskola igazgatója lett. 1893-ban nyugalomba vonult, midőn Őfelsége az arany érdemkereszttel tüntette ki. Meghalt 1899 okt. 4-én Balatonvörsön.
Számos pedagógiai és szépirodalmi czikkén kívül főleg több nyelvtani művet írt, melyek közül a Brieflicher Unterricht für das Selbststudium der ungarischen Sprache volt nagyon kedvelt és elterjedt, valamint a Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulására. Toussaint-Langenscheidt tanmódszere alapján czímű munkája. - Számos lapot alapított és szerkesztett. 1873-ban megindította a "Vasmegyei Figyelő"-t és az "Eisenburger Nachrichten"-t. Szerkesztette a "Jenseits der Donau" czímű hetilapot Szombathelyt, valamint a "Magyar honpolgár"-t és társszerkesztője volt a "Vasmegyei Figyelő"-nek.
Rozgonyi György.
Rozgonyi György, róm. kath. plebános és író, szül. 1861-ben Kaposvárott. 1902-ben Nagybajomban plebános lett, hol jelenleg is működik.
Számos egyházi és szépirodalmi czikkein és költeményein kívül önálló művei: Galambos Bálint ártatlansága, vagy Isten megbünteti a hamis tanuságot. - Virág András története, vagy az ördög bibliája. U. o. 1888. - Faragó uram baja, vagy mit szül a pörlekedés. U. o. 1890. - Menjünk Amerikába? vagy Varjas Pál gazda uram esete. - Simor János herczegprimás élettörténete. U. o. 1891. - Deres Mihály sorsa, vagyis mit terem a vadházasság. U. o. 1892. - A falu árvája, vagy az irgalmas szív irgalmasságot lel. U. o. 1893. - Nem mind arany, a mi fénylik, vagy hogyan váltotta be pénzét Csapó gazda. U. o. 1893. - Énekes könyv. A róm. kath. 262népiskolák növendékei számára. U. o. 1893. - A két testvér, vagy a viszálykodás romlásra vezet. U. o. 1894. - Pályalombok. Veszprém, 1895. - Gombos Tamás kincse, vagy mire jó a Kristóf imádság? Bpest, 1900. - Az álnok jóbarát, vagy a hamis eskü büntetése. U. o. 1902.
Sajó Sándor.
Sajó Sándor, iskolai igazgató, szül. 1856-ban Gyalánban. 1880-ban székesfővárosi tanító lett, 1901 óta elemi iskolai igazgató. Nagy társadalmi tevékenységet is fejt ki és nagy érdeme van a tanítók árvaházának és a tanítók otthona megalapításában. Tagja a Szent István-Társulat tankönyvbíráló-bizottságának. Számos pedagógiai dolgozatot írt a szaklapokba és szerkesztette a "Népnevelők Lapjá"-t.
Salgó Sándor.
Salgó Sándor, hirlapíró, lapszerkesztő, szül. 1875-ben. Első novellája 1893-ban jelent meg a "Népszavá"-ban, mely ugyanez évben egy komoly irodalmi tanulmányát is kiadta, Petőfi, mint szoczialista czímmel. 1895-ben a "Zalai Közlöny"-nek, majd a "Zalá"-nak lett szerkesztője Nagykanizsán, de ezalatt a fővárosi lapokba is írt. 1898-ban a "Pécsi Napló" segédszerkesztője lett, honnan 1905-ben Kaposvárra hívták, hol megindította a Somogy vármegye czímű modern irányú napilapot, melynek máig is a szerkesztője.
Sárközy Imre.
Sárközy Imre (Nádasdi), mérnök és genealogus, szül. 1869-ben Nagybajomban. Középiskoláit Pápán és Sopronban, a mérnöki tanulmányokat a budapesti műegyetemen végezte. 1891-ben kultúrmérnökként a földmívelésügyi minisztérium szolgálatába állott. Később apai birtokára vonult vissza, hol jelenleg is gazdálkodik.
Számos értekezésén kívül önálló művei: Régibb vízi mérnökeink életéből vázlatok. Bpest, 1897. - A Kapos szabályozási tervének műszaki leírása. Székesfehérvár, 1900. - Műszaki leírás a Sió és Sárvíz alsó szakaszának szabályozási tervéhez. U. o. 1901. - A Nadosdi Sárközy-család. U. o. 1906. - A "Nagy Iván" czímű folyóiratban és a Nemzetségi Zsebkönyvben is több dolgozata jelent meg.
Sárközy István.
Sárközy István, megyei alispán, az irodalomnak nagy pártfogója, szül. 1759 ápr. 22-én Kisasszondon. A jogot elvégezvén, a katonai pályára lépett, de ezt csakhamar odahagyta, megyei szolgálatba szegődött és Somogyban 1785-ben aljegyző, 1786-ban ellenőr, 1790-ben táblabíró, 1794-ben főbíró, 1824-36. Somogy vármegye alispánja lett. 1837-ben a consiliarius czímet kapta. Mikor II. József halálakor a koronát Bécsből visszahozták, ő is tagja volt a koronát őrző nemességnek. Nemcsak a megyei, hanem az egyházi életben is nagy érdemei vannak. 1793-ban a belsősomogyi ref. egyház gondnokául választotta meg és ez időtől kezdve haláláig, 52 évig, a legnagyobb buzgalommal szolgálta egyháza ügyeit. A csurgói gimnázium alapításában is nagy része van. A tudományokat és irodalmat kedvelő emberként, barátságban és levelezésben állott kora legtöbb írójával, kiket jótanácscsal és, ha kellett, pénzzel is támogatott. Kazinczy igen nagyrabecsülte a nemes gondolkodású, műveltlelkű alispánt, kivel élénk levelezésben állott. Sárközy nagybajomi kastélya szellemi középpontja volt az egész Dunántúlnak, s abban az időben az ország majdnem minden nevezetesebb írója megfordult ott. Berzsenyi Dániel, Pálóczi Horváth Ádám állandó jóbarátságban voltak vele. Legnagyobb figyelemmel és szeretettel karolta fel Csokonai Vitéz Mihályt, a kit egy egész évig vendégül látott házánál. Ő szerezte meg Csokonainak a csurgói gimnázium preczeptori állását is. Meghalt 1845 aug. 29-én Nagybajomban.
Mint irodalomkedvelő, maga is fordított néhány költeményt Blumauer és Schubert műveiből. - 1811-ben kiadott egy Somogy vármegyére vonatkozó Távolságelőadó Könyvecskét. - Kéziratban megmaradt a debreczeni ref. főiskola könyvtárában a Gall József dr. koponyatudományából kiszedegetett nevezetességek stb. czímű munkája. - Kazinczy Ferenczhez írt leveleit kiadta a Magy. Tud Akadémia.
Schön Bernát.
Schön Bernát, néptanító, szül. 1842-ben Szillben. Tanító volt Bonyhádon, Baján és Győrött.
Számos pedagógiai czikket írt a szaklapokba és több népiskolai tankönyvet írt. Szerkesztője volt a "Bécs-Bodrog" czímű hetilapnak, a "Tanítóbarát"-nak és a "Győri Friss Ujság"-nak.
Schön József.
Schön József, igazgató-tanító és pedagógiai író, szül. 1846 május 3-án Szillben. Több évi vidéki tanítóskodás után Budapestre került, hol 1899 óta népiskolai igazgató.
Számos pedagógiai czikket és elemi iskolai tankönyvet írt. Nevezetesebb önálló művei ezeken kívül: Paedagogus és szaktudós. Bpest, 1879. - A tanítás művészete. U. o. 1899. - A szoczializmus ismertetése. U. o. 1899.
Nagyváthy János. (Az Orsz. Képtárból).
Sebestyén Ede.
Sebestyén Ede, hirlapíró, szül. 1875-ben Nagyatádon. Már 16 éves korában a "Somogyi Hirlap" munkatársa volt. Budapestre kerülvén, teljesen a hírlapírásnak adta magát, majd az orosz néprajz és irodalom foglalkoztatta és tanulmányai bővítése czéljából 1895-ben Oroszországba is utazott. 1897-ben az "Országos Hirlap" munkatársa lett, 1899-ben az "Esti Ujság" szerkesztőségébe lépett. 1903-ban 265Bukarestbe utazott, hol egy évet töltött. Itt a nemzetiségi viszonyokat és a magyarság állapotát tanulmányozta. Ez időben a "Budapesti Hirlap"-nak és a "Pesti Hirlap"-nak volt tudósítója és munkatársa az "Adverul" czímű rumén politikai lapnak.
Önálló művei: El Párisba! Bpest, 1899. - A romániai magyarok élete. Bpest, 1904. - A román nemzetiségi politika U. o. 1905. - Az Astra nevű oláh közművelődési egyesület ismertetése. U. o. 1905. - Fordított több elbeszélést, regényt oroszból, ruménből, németből és francziából. Szerkesztője volt "A könyv" czímű irodalmi hetilapnak (1899) és a "Könyvtári Szemlé"-nek (1901).
Siklóssy Gyula.
Siklóssy Gyula, (Perneszi) hírneves szemorvos, egyetemi magántanár, szül. 1839 máj. 19-én Pernesz-Osztopán. Orvosi oklevelét a bécsi egyetemen szerezte 1864-ben; ezután három évig a híres Arlt tanár segédjeként Bécsben tartózkodott. 1867-ben Pestre hívták a szemészeti osztály orvosának, a hol később az osztály főorvosa és 1868-ban a szemészeti műtéttanból egyetemi magántanár lett. Somogy vármegyének tiszteletbeli főorvosa volt. Meghalt 1901. június 18-án Budapesten.
Számos szemészeti dolgozatai közül nevezetesebbek: Helmholtz: A szem dioptriájában foglalt képletek levezetése és könnyű műszerekkel való kidolgozása. (Orvosi Hetilap 1871). - Járványos köt. hártyalob (u. o. 1873). - Mindkét felső szemhéj kiszegélye, szarucsap a balszemen (Szemészet, 1868.) stb., stb.
Somogyi Ede.
Somogyi Ede, hírlapíró, szül. Kaposvárott 1852-ben. 1873-ban gróf Lónyay Menyhért titkára volt. 1876 óta hírlapíró. Rendkívül nagy nyelvismerete van: tíz nyelvet ért. Újabban a szumir nyelvet tanulmányozta és számos czikket közölt a szumir-magyar nyelv rokonságáról, mely dolgozataival nagy feltünést keltett és nagy vitára adott alkalmat. Mint hírlapíró, több jeles irodalmi vállalatot indított meg. Így a Magyar Lexikont 17 kötetben (1878-85). Ő alapította az Ország Világ czímű szépirodalmi hetilapot. 1886-87-ben a Nemzeti Ujságot szerkesztette, 1892 óta a "Budapesti Hirlap" munkatársa.
Számos czikkein kívül művei: Die Tochter Nanas, Pariser Sittenroman von Alfr. Sirven und H. Leverdier. Aus dem Französischen übersetzt. 2 köt. Bpest, 1881. - Kötéltánczosnő. Vast Riconard regénye. Francziából ford. 2. köt. U. o. 1882. - Dolgozzatok, míg a mécsetek ki nem alszik. Tolstoj után ford. U. o. 1891. - A Kreutzer szonáta. Regény. Írta Tolstoj Leo. Ford. u. o. 1890. - Szumirok és magyarok. U. o. 1903. - Emlékezzünk a régiekről. U. o. 1908. - Ezeken kívül írt egy 5 nyelvű szótárt és magyar, angol, franczia nyelvtant.
Somogyi Mór.
Somogyi Mór, zongoraművész, szül. 1857-ben Szigetvárott. Hosszabb ideig Szombathelyen zenetanár volt. 1883-ban a budapesti "Harmonia" által kitűzött zeneműpályázaton három zeneszerzeménye pályadíjat nyert. Ekkor Budapestre költözött, hol többször nagy sikerrel hangversenyzett. 1894-ben zenekonzervatóriumot szervezett és annak igazgatója. Írt számos zeneművet és zenészeti czikket. Munkája: Album. Budapest, 1897.
Somssich Lázár.
Somssich Lázár, cs. és kir. udvari tanácsos. Az 1790-91-iki országgyűlésen Zala vármegye követe, 1792-ben kir. udvarnok és helytartósági tanácsos volt. 1807 aug. 13-án halt meg Kőszegen. Tudományos képzettségű ember volt, több tudományos társaság tagja. Latin költeményeit kora nagyrabecsülte.
Somssich Miklós.
Somssich Miklós, a reformkorszak egyik kiváló ellenzéki szónoka, szül. 1781-ben Sárdon. 1806-ban Somogy vármegye aljegyzője, majd főjegyzője lett és igen tevékeny részt vett a vármegye politikai és társadalmi életében. 1811-ben megyéje követnek küldte a pozsonyi országgyűlésre; azontúl a megyei ellenzéknek egyik vezérférfia lett és megyéjének követeként fontos szerepet játszott az 1830, 1832-36-iki országgyűlésen. Meghalt 1870 decz. 19-én. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Somssich Pál.
Somssich Pál, v. b. t. t., a főrendiház tagja, kiváló államférfiú, szónok és publiczista szül. 1811 jan. 13-án Sárdon. Középiskoláit Pécsett, Kaposvárott, a filozófiát Pesten, a jogot Győrött végezte és mindig nagy szorgalommal olvasta a klasszikusokat és tanulmányozta a jeles történetírók műveit. Somogy vármegye jegyzőjeként csakhamar kitünt jeles szónoklataival, miért is megyéje az 1843-iki országgyűlésre követül felküldte, hol a konzervatív mérsékelt ellenzéki pártnak egyik vezérszónoka lett. 1847-ben Baranya választotta meg követének. A szabadságharczban nem vett részt, de az elnyomatás idejében kitünő tollával harczolt az alkotmány megvédése érdekében, számos hírlapi czikkben és publiczisztikai dolgozatban fejtvén ki világos, éles logikával, nagy történeti és jogi ismerettel és meleg, hazafias érzéssel a nemzet jogait és Ausztria tévedéseit. E nemű munkái közül a német nyelven is megjelent Magyarországnak és királyának törvényes joga czímű nagyobb röpirata nagy tiszteletet szerzett nevének. 1861 és 1865-ben a kaposvári kerület egyhangúlag képviselővé választotta, mire Deák Ferencz pártjához csatlakozván, annak egyik legkiválóbb 266tagja s a Deák-párti kör elnöke lett. 1869-ben a bácsvármegyei rigyiczai kerületet képviselte az országgyűlésen, mely évben a képviselőház elnökévé választották meg, mely tisztséget 1872-ig viselte, a midőn belső titkos tanácsossá is kinevezték. Az országgyűlésen a mérsékelt ellenzék tagja volt 1887-ig. Meghalt 1888 márcz. 5-én Budapesten. Résztvett vármegyéjének minden társadalmi mozgalmában: nagy érdeme van a kaposvári gimnázium újjáalakításában, a Berzsenyi-emlékoszlopnak létrehozásában; azonkívül nagy tevékenységet fejtett ki az I. Magyar Biztosító-Társaság alapításában, melynek később igazgatósági elnöke is lett. Elnöke volt még az országos és a somogymegyei gazdasági egyesületnek és a drávaszabályozási bizottságnak stb. Beszédeit és czikkeit finom ízlés, világos, logikus okfejtés, eszmegazdagság és zamatos, ékes, de dagálytól mentes nyelv jellemzik.
Munkái: Végszavai a somogyi követeknek az 1843/4. országgyűlés felett. Hely n. 1845. - Magyaroszágnak és királyának törvényes joga. Bécs, 1850. (Németül: Das legitimi Recht Ungarns und seines Königs. U. o. 1850. két kiadás.) - Értekezés az angol forradalomnak története felett. Írta A. Guizot. Elő- és végszóval ellátva fordította. Pest, 1851. - Reden von Melchior Lonyay und Paul Somssich in der Unterhaussitzung von 18. Mai. 1861. U. o. - Válasz Kossuth Lajos Nyilt levelére. U. o. 1868. (Melléklet a "Magyarország" 85. számához.) - Az 1869-72. országgyűlés képviselőházának működése. Feltüntetve Somssich Pál képviselőházi elnök három végjelentésében, megtoldva az elnöki zárbeszéddel. U. o. 1872. - Nyilt levél Kónyi Manóhoz. A tiszta jövedelem a csángó-alap javára van felajánlva. U. o. 1886. - Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. - Szerkesztette a "Borászati Füzetek"-et 1869 és 70-ben Entz Ferenczczel együtt Budapesten.
Somssich Pongrácz.
Somssich Pongrácz, államtanácsos, a Szent István-rend középkeresztese, a Magy. Tud. Akadémia igazgatósági tagja, szül. Sárdon, 1788-ban. Tanulmányai elvégzése után szolgabíró lett Somogyban, 1824-ben alispán, 1825-ben vármegyéjét képviselte a pozsonyi országgyűlésen. 1830-ban alnádor, 1833-ban kir. személynök, 1841-ben államtanácsos lett, 1845-ben grófi rangot nyert. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Szalay Fruzina.
Szalay Fruzina Obetko Károlyné, költő, szül. 1864-ben Kaposvárott. Már kora ifjúságában fordítgatott idegen költők műveiből és eredeti költeményeket is írt, melyek a szépirodalmi lapokban jelentek meg. 1890 óta rendes munkatársa a "Hét"-nek.
Önálló művei: Versek, Budapest, 1893. - Egy marék virág. Költemények. U. o. 1898. - Bébi és Miczóka. U. o. 1906.
Szalay Gyula.
Szalay Gyula, kath. főgimn. tanár, szül. 1865-ben Böhönyén. A piarista rendbe lépett és 1895-ben tanári oklevelet szerzett. A rend kötelékéből kilépvén, 1893 óta a kiskúnfélegyházi községi kath. főgimnázium tanára.
Számos költeménye, elbeszélése, nyelvészeti és irodalomtörténeti értekezése jelent meg a szépirodalmi és szaklapokban. Önálló munkája: Virág Benedek élete és művei. Budapest, 1899. - A "Félegyházi Hiradó" szerkesztője 1895 óta.
Szalai István.
Szalai István, ref. lelkész, a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1816 jún. 9-én Visontán. Tanulmányait Csurgón kezdte, Debreczenben végezte. Azután külföldre ment, hol a bécsi, lipcsei, hallei és berlini egyetemek hallgatója volt és főleg filozófiai és természettudományi tanulmányokkal foglalkozott. Hazatérvén, 1846-ban debreczeni káplán, majd szikszói, 1859-ben szentesi lelkész lett. 1876-ban a békés-bánsági egyházmegye esperessé választotta. Meghalt 1878 márcz. 6-án Szentesen.
Az Akadémia figyelmét Egy kő az egyezményes philosophia templomához czímű értekezésével vonta magára, melyet azután Tapasztalati lélektan czím alatt bővebben kidolgozván, az Akadémia 1858-ban kiadta és Szalait levelező-tagjául választotta. Számos filozófiai, természettudományi, pedagógiai, theológiai értekezése jelent meg a szaklapokban. A családi élet erkölcsi alapja a belőlük folyó kötelességekkel együtt czímű dolgozata 1870-ben Akadémiai pályadíjat nyert. Önálló műve még Elméleti lélektan, mely Sárospatakon jelent meg 1865-ben.
Széchenyi Aladár gróf.
Széchenyi Aladár gróf, orsz. képviselő, szül. Lábodon, 1862 febr. 15-én. A budapesti egyetemen a jogot elvégezvén, huszárönkéntes lett. 1887-ben a nagyatádi kerület képviselővé választotta. 1896-ban a vágvecsei kerület képviselője volt és a véderőbizottság tagja. Élénk részt vesz a vármegye közéletében.
Munkái: Nyilt levél a vágvecsei kerület választóihoz, Budapest, 1898. - Memorandum (a balatoni halászat érdekében). - Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Széchenyi Imre gróf.
Széchenyi Imre gróf, főrend, cs. és kir. kamarás, a magyar szövetkezeti és agrármozgalmak egyik kezdeményezője és terjesztője, szül. 1858 márcz. 31-én. A mezőgazdasági kérdések és viszonyok iránt már kora ifjúságában nagy érdeklődést tanusított és nem elégedvén meg az elmélettel, hogy ismereteit ez irányban kibővítse, több mágnástársával 1881-ben nagy külföldi utazást tett. Bejárta Angliát és azután áthajózott Amerikába, a hol főleg a mezőgazdasági viszonyokat tanulmányozta és tapasztalatait Amerikai levelek czímű munkájában írta meg. Amerikából 267visszatérve, somogyvármegyei birtokain élt és buzgó tevékenységet fejtett ki vármegyéje politikai, társadalmi és különösen közgazdasági intézményeinek fejlesztése körül. Ez időtájt jelent meg két közgazdasági munkája: Homestead és birtokminimum (1883), Megyei közgazdasági monografiák, melyek tárgyukban új eszméket vetettek felszínre. Több éven át Somogy vármegye közgazdasági előadójaként működött, mély szakértelmével a megye gazdasági életének irányt adott és nem volt a vármegyében és az országban köz- vagy mezőgazdasági kérdés, melyet tollával és tevékenységével ne szolgált volna. Nagy része volt a Magyar Gazdák Hadsereg-ellátó Szövetkezetének, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének, a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének megalapításában stb. Tagja volt a Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottságának, a Mezőgazdasági Iparrészvénytársaság, a Magyar Ipar- és Keresk. Bank és a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának, a Kath. Központi Kongrua-bizottságnak és alelnöke volt a M. Atletikai Klubnak. A Balatonvidék felvirágoztatása körül is nagy érdemei vannak, melyekről azonban más helyen bővebben írunk. A főrendiház jegyzője, a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja volt. Meghalt 1905 nov. 25-én Somogyváron.
Az említetteken kívül önálló művei: Somogy megye monographiája. Budapest, 1892. - Telepítési törekvések. U. o. 1891. - Bimetallizmus és a termények árhanyatlása. U. o. 1896. - A somogyvári Kapuvár, illetőleg Szt. Egyed-apátság történetének vázlata. U. o. 1896. - Szövetkezeti alapon való kölcsönös biztosítás. U. o. 1899. - Az egyke. U. o. 1906.
Gróf Széchenyi Imre.
Széchenyi Pál gróf.
Széchenyi Pál gróf, földmívelési, ipar- és kereskedelmi miniszter, szül. 1838 nov. 6-án. Tanulmányai végeztével a papi pályára lépett, de ehhez nem érezvén kedvet, somogyi birtokaira vonult, hol gazdálkodással foglalkozott és nagy tevékenységet fejtett ki Somogy vármegye gazdasági mozgalmaiban. Megalkotta a "Somogymegyei Gazdasági Egylet" gazdasági köreit, szervezte a nagyatádi kört stb. 1875-ben a marczali kerület képviselőjévé választván, itt is élénk részt vett minden alkalommal a gazdasági kérdések tárgyalásában. 1881-ben földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter lett. Mint ilyen rendezte az 1885-iki kiállítást, a melynek sikere érdekében kifejtett tevékenységéért Őfelsége az első osztályú vaskoronarenddel tüntette ki. A miniszteri széket 1889-ben hagyta el. Meghalt 1901 okt. 28-án Budapesten. Számos czikke jelent meg a gazdasági szaklapokban. Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Gróf Széchenyi Pál. (Az Orsz. Képtárból.)
Szegfi Mór Mihály.
Szegfi Mór Mihály, főreáliskolai tanár, volt miniszteri titkár, szül. 1825-ben Szillben. Az "Életképek"-ben és a "Pesti Divatlap"-ban közölt népies tárgyú munkáival vonta magára a figyelmet. Tüzérként vett részt a szabadságharczban, hol kapitány lett. Az elnyomatás idejében külföldön bujdosott. A kiegyezés után a kereskedelmi minisztériumban lett fogalmazó, majd titkár; de ez állását odahagyván, tanári vizsgát tett és a lőcsei, később a kassai főreáliskolában volt tanár. Meghalt 1896 aug. 28-án Tabon.
A szépirodalmi lapokban megjelent elbeszélésein és versein kívül önálló művei: Magyar ragozási táblázat. Pest, 1853. - Kis bajok, nagy gondok. Regényes képek. U. o. 1856. - A harmadik szomszéd. Népies regény. 2 köt. U. o. 1857. - A világ csudái. Pest, 1857. - Fenn és alant. Regény 4 köt. U. o. 1871.
Székely Sámuel.
Székely Sámuel, hirlapíró, szül. Szillben, 1857-ben. 1886-ban Párisba ment, hol 1888-ban az Agence Libre-nek, majd az Agence Dalziel távirati ügynökségnek rendes munkatársa lett. 1889-ben Párisban "Párisi Magyar Értesítő" czímmel magyar lapot adott ki és több budapesti lapnak volt levelezője. Midőn 1892-ben a "Budapesti Hirlap"-ban Morenheim báró, párisi orosz nagykövetet, a Panama-pör miatt megtámadta, a franczia kormány kiutasította. Ekkor a "Budapesti Hirlap" tudósítójaként Londonba utazott. 1894-ben visszatért Budapestre, hol megalapította a "Politikai Hetiszemlé"-t, majd kiadta a "Politikai és Közgazdasági Évkönyv"-et (1899). 1903-ban New-Yorkban telepedett le, hol jelenleg több európai napilapnak a levelezője.
Szemnecz Emil.
Szemnecz Emil, hirlapíró, szül. Faluszemesen 1859-ben. Theológiát hallgatott, de azután a katonai pályára lépett és 1882-ben hadnagynak nevezték ki. 1884-ben a tartalékba lépett és hírlapíró lett. 1886-ban antiszemita programmal a zalaegerszegi kerület képviselőjévé választotta. 1890-től 1908-ig a "Magyar Állam" felelős szerkesztője. A polgári házasság ellen indított sajtómozgalmat ő vezette és e törvény szentesítésekor írt czikkeért 8 havi államfogházra ítélték, melyet meg is kezdett, de hat hét mulva királyi kegyelmet nyert.
Munkái: Katholikus autonomia. Budapest 1897. - Zimándy Ignácz és a "Magyar állam". Adatok a sajtópör történetéhez. U. o. 1899.
268Szirtes Ignácz.
Szirtes Ignácz, áll. főreáliskolai tanár, szül. 1850-ben Lengyeltótiban. Előbb a pancsovai, majd a pécsi főreáliskola tanára volt. 1893 óta a budapesti IV. ker. főreáliskolánál működik. Számos pedagógiai czikkén kívül több geometriai tankönyvet írt középiskolák használatára.
Szterényi Albert.
Szterényi Albert, főrabbi. Több egyháztörténeti értekezésen kívül szerkesztette a "Hamu chaker" és a "Die Zeit" czímű theológiai folyóiratokat.
Munkája: A polgári házasság, tekintettel a vegyes házasságra a zsidó törvény és történelem szempontjából. Bpest, 1883.
Szterényi Hugó dr.
Szterényi Hugó dr., főgimnáziumi tanár, természettudományi író, szül. 1857 decz. 7-én Lengyeltótiban. Tanulmányait Budapesten elvégezvén, a híres minerológus és geológus Szabó József egyetemi tanár mellett volt asszisztens. 1884-ben a kecskeméti főreáliskolánál, azután az aradi főgimnáziumnál, majd a székesfehérvári főreáliskolánál működött. 1891-ben Budapestre helyezték át, hol 1894-től a VII. ker. főgimnáziumban tanított 1909-ig. Meghalt 1909 márcz 27-én.
Szterényi érdeme, hogy az ifjúság számára írt természettudományi dolgozataival a természettudományokat megkedveltette az ifjúsággal. Ilyen művei az "Ifjúsági olvasmányok a természet köréből" (3 kötet Budapest, 1890, 1892, 1895). - Apróságok a természettudományok köréből (3 kötet, 1896, 1898, 1900). Hasznos olvasmányok. - Olvasmányok az ipar, chemia és természettudományok köréből (1898) stb. Számos egyéb munkái közül a legfontosabbak: Az Ó-Sapot és Dolnya-Lyubkova között levő terület eruptiv kőzetei. Bpest, 1883. - Az iparban szereplő ásványok. 2 kötet Bpest. 1897, 1899. - Mesterséges indigó. U. o. 1898. - Az electrochemia mai szerepe. U. o. 1899. - Írt még számos természetrajzi tankönyvet közép- és polgári iskolák számára, a Pallas Nagy Lexikonában az ásvány-földtani résznek szakszerkesztője, a "Pesti Hirlap"-nak rendes munkatársa volt.
Szterényi József.
Szterényi József, v. b. t. t., nyug. m. kir. keresk. min. államtitkár, közgazdasági író, szül. 1861 nov. 25-én Lengyeltótiban. Tanulmányainak végeztével két évig külföldön tartózkodott, hol főleg közgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. Innen hazatérvén, Brassóban 1885-ben egy magyar politikai lapot: a Brassót alapította, melyet 1889-ig szerkesztett. Ugyanebben az időben alakította az Erdélyrészi Ipar- és Kereskedelmi Egyesületet, melynek főtitkára volt. Többször beutazta Románia, Szerbia, Bulgária, Törökország, Anatolia stb. keleti országokat, hol a közgazdasági viszonyokat tanulmányozta. 1890-ben a kereskedelmi miniszterium hivatalnoka lett, a hol különösen a háziipar fejlesztése körül szerzett nagy érdemeket és általában a mai iparpolitikának ő vetette meg az alapját. 1896-ban az ipari szakoktatás főigazgatója lett, 1898-ban osztálytanácsossá, a következő évben pedig miniszteri tanácsossá nevezték ki. Az 1897-iki brüsszeli nemzetközi kiállításon a magyar társadalomgazdasági osztályt ő szervezte és az itt tartott kongresszusokon ő képviselte Magyarországot. Nagy érdemei vannak a hazai gyáripar fejlesztése körül. Kiváló szaktehetségének legfényesebb alkotása az 1904-ben a képviselőház elé terjesztett memoranduma az iparfejlesztésről. 1906-ban Kossuth Ferencz akkori kereskedelmi miniszter őt nevezte ki politikai államtitkárrá. Őfelsége 1908-ban a v. b. t. t. méltósággal tüntette ki.
Rendkívül nagy és sokoldalú szakirodalmi tévékenységet fejtett ki. Kodifikáczionális munkálatai közül kiváló az 1899: XLIX. t.-cz. a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesüléséről; a balesetbiztosításról készített törvényjavaslata, továbbá az ipartörvény módosítása, mely a legnagyobb hazai kodifikáczionális munka. Szerkesztette a "Magyar Iparoktatás" czímű szaklapot, az "Ipariskolai Könyvtár" cz. tankönyvgyűjteményt és az "Iparosok Olvasótárá"-t; főszerkesztője volt a "Mintalapok iparosok és ipariskolák számára" czímű vállalatnak; szerkesztette a "Magyar Közgazdasági Értesítő"-t, mely németül és francziául is megjelent. Munkatársa volt a ,,Közgazdasági Ismeretek Tárá"-nak és a Pallas Nagy Lexikonának.
Az említetteken kívül önálló művei: A takarékszövetkezetekről. 1884. - Törökország kereskedelemjogi viszonyai. - Az iparoktatás külföldön. I. Ausztria és Baden. Tanulmány. Bpest, 1895. - A háziipar- és kézügyességi oktatás Magyarországon. U. o. 1896. - Magyarország nagy- és mezőgazdasági ipara. U. o. 1895. - Az iparoktatás Magyarországon. Számos a szöveg közé nyomott képpel U. o. 1897. - L'industrie et l'enseignement professionnel et commercial en Hongrie. U. o. 1897. (Németül: U. o. 1897.) - Magyarország iparoktatásának térképe. U. o. 1897. (Franczia czímmel is.) - Az ipari és kereskedelmi oktatás az ezredéves kiállításon. U. o. 1898. (Különny. Matlekovics: "Az ezredéves kiállítás eredménye" cz. kiállítási nagy jelentés IX. kötetéből.). - Magyar iparoktatási Évkönyv. U. o. 1897. és 1898. U. o. - Protection légale des travailleurs en Hongrie. U. o. 1900. - L'Enseignement industriel et professionnel de la Hongrie. U. o. 1900. Képekkel. - Az iparoktatás az 1899-1901. években. Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. miniszter. U. o. 1901. Színes képekkel. - Iparfejlesztés. U. o. 1902. (Németül: u. o. 1902.) - A kormány kisipari programmja. U. o. 1907. (Németül: u. o. 1907.)
269Tallián Béla.
Tallián Béla (Vizeki), v. b. t. t., volt főispán, szül. 1851-ben Szabáson. Jogi tanulmányait Pozsonyban elvégezvén, vármegyei szolgálatba lépett. 1873-ban Torontál vármegye tiszteleti aljegyzője, a következő évben a bilédi járás főszolgabírája, 1880-ban torontálvármegyei főjegyzőhelyettes lett és még ugyanaz évben alispánná választották meg. 1886-ban Somogy vármegye főispánja lett, és mint ilyen, balatonszabályozási és drávaszabályozási kormánybiztos volt. 1892-ben Békés és Csongrád vármegyék főispánja. 1894-ben ez állásától megvált s ekkor érdemei elismeréseül Őfelsége a Szent István-renddel tüntette ki. 1896-ban, a törökkanizsai kerület képviselőjévé választotta; a képviselőháznak 1899- és 1901-ben alelnöke volt; ugyanez évben v. b. t. t. lett. 1903-ban, Tisza István kabinetjében, földmívelésügyi miniszterré nevezték ki.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Munkája: Törvényjavaslat a munkások és cselédék sorsának betegség, baleset, rokkantság és aggkor esetére való biztosításáról. Bpest, 1896.
Tenczer Pál.
Tenczer Pál, hírlapíró, az izr. hitközség közoktatási bizottságának elnöke, szül. Nagybajomban 1836 ápr. 11-én. Tanult Keszthelyen, a jogot Pesten végezte. Különösen a zsidóság magyarosítása, a zsidók emanczipácziója érdekében fejtett ki lelkes tevékenységet. Megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet, ennek közlönyét: a Magyar Izraelitát, melyet nagy küzdelmek között 1867-ig szerkesztett. Az 1868-69-iki izr. kongresszuson a keszthelyi kerület képviseletében jelent meg, és a haladópárt vezére lett. Ez alkalommal kiadott egy Albumot, melyben a kongresszus nevezetes tagjainak életrajzát közölte. Ezután megalapította a "Magyar Ujság"-ot, majd 1876-ban a "Neues Politisches Volksblatt"-ot, melynek 18 évig szerkesztője volt. Agilis tevékenysége csakhamar a Terézváros vezérlő emberévé tette, melynek képviselőtestületébe is belekerült és mint ilyen keresztülvitte az ingyenes oktatást a székesfőváros népiskoláiban. Igazgatósági tagja volt a Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön Részvénytársaságnak, felügyelőbizottsági tagja a Polgári Serfőző Részvénytársaságnak. Tagja volt a székesfővárosi közigazgatási és közoktatási bizottságnak, és elnöke a VI. ker. Iskolaszéknek. A főváros fényes ünnepet rendezett születésének 60. évfordulójára, Őfelsége pedig 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Meghalt 1905 febr. 6-án Budapesten. Az említetteken kívül munkája Tenczer Pál emlékiratai. Írta Tövis. Budapest, 1896.
Tomcsányi Lajos.
Tomcsányi Lajos, jezsuita tanár, szül. 1846-ban Pusztakovácsiban. 1863-ban a Jézus-társaságba lépett, majd a budapesti egyetemen a klasszika-filológiából tanári oklevelet szerzett. Theológiai tanulmányait Innsbruckban végezte, hol a theológusoknak tanulmányi felügyelője volt. Innen hazatérvén, Kalocsán, Szatmáron és Pozsonyban volt tanár; jelenleg Budapesten működik.
Számos theológiai czikkén kívül munkái: Quo modo Vergilius imitatus sit Theoeritum. Colocae, 1884. - A művelt Európa tudósainak háromszázados tévedése. U. o. 1886. - Horánszky Nándor és az Egyesült Államok iskolái. U. o. 1900. - Attikának kereskedelme történelmi és jogi szempontból. U. o. 1906. - A házasság érdekében újonnan kiadott rendelet. Bpest, 1909. - Az ember akaratának szabadsága.
Tóth Ágoston.
Tóth Ágoston (Felsőszopori), honvédezredes, hadtudományi író és hírneves topografus, a M. Tud. Akadémia levelezőtagja, szül. 1812-ben Marczaliban. Gimnáziumi tanulmányainak bevégzése után, a katonai pályára lépett. 1834-ben dandársegéd-tisztként Bécsbe helyezték át. 1843-ban főhadnagyi ranggal a törzskarba osztották be, hol főleg térképkészítéssel foglalkozott. A szabadságharczban több csatában vett részt, ezredesi rangot nyert és végül Erdély katonai kormányzója lett. A fegyverletétel után a haditörvényszék 18 évi várfogságra ítélte. 1858-ban kegyelmet nyervén, Olmützből visszatért hazájába, hol előbb gazdasággal foglalkozott. 1867-ben kinevezték a közlekedési minisztériumba főmérnökké és megbízták a topografiai osztály szervezésével. Térképei és domborművei az antwerpeni földtani kongreszszuson és a bécsi világkiállításon nagy kitüntetésben részesültek. A pesti egyetemen külön tanszéket állítottak számára, hol főleg a tereptant, térképolvasást adta elő. 1870-ben a közlekedési minisztérium osztálytanácsosának és a topografiai osztály igazgatójának nevezték ki. A következő évben az Akadémia levelező tagjául választotta meg. A Földrajzi Társulat megalapításában nagy része volt és megalakulása után elnöke lett. Nyugalomba vonulván, Gráczban élt 1889 jún. 9-én bekövetkezett haláláig.
Számos térkép készítésén kívül önálló művei: A köztársaság. Kolozsvár, 1849. - A magyar katonai nevelés és a Ludoviceum felállításának ügye. Pest, 1869. - Szózat Magyarország harczratermett ifjúságához. U. o. 1869. - A helyszínrajz és földépítkezés történelme, elmélete és jelen állása. Utazási eredmény. Bécs, 1869. - Az európai nemzetközi fokmérés és 270a körébe tartozó geodaetai munkálatok, térképpel. Pest, 1870. - Jelentés az európai nemzetközi geographiai gyűlésről. Buda, 1871. - A földképkészítés jelen állása, a mint képviselve volt az antwerpeni kiállításon. U. o. 1872. - Az alsó Duda Új-Palánkától a Vaskapuig. Bpest. 1875.
Tóth Ágoston. (Az Orsz. Képtárból.)
Tóth Ignácz dr.
Tóth Ignácz dr., m. kir. bányakerületi főorvos, szül. 1844-ben Ságváron. Előbb a híres Kovács József egyetemi tanár mellett tanársegéd volt. 1873-ban Selmeczbányára került, a hol 1881-ben bányakerületi főorvos lett. Itt nagyon sikeres orvosi működést fejtett ki a bányamunkások között pusztító bányaaszály és ólommérgezés, valamint az alkoholizmus ellen. Orvosi elfoglaltsága mellett tevékeny rész vett a város kulturális mozgalmaiban is. Több orvosi és tudományos egyesületnek tagja.
Munkái: Magyarország borászata. Pest, 1869. (Entz Ferenczczel és Málnay Ignáczczal. Közlemények a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium köréből II.) - A méhészet kézikönyve. Ábrákkal. Bpest, 1874. - Mentő eljárás vérzések és sérüléseknél. Schillinger Ferencz után. 2. kiadás. Selmeczbánya, 1876. - A selmeczbányai k. fémkohó egészségügyi ismertetése. U. o. 1895. - Javaslat az 1890. I. t.-cz. 134. § és az 1894. t.-cz. 49. §-ának megváltoztatására. U. o. 1897. - Javaslat szab. kir. Selmeczbánya város mezőgazdasági jövedelmeinek fokozására. U. o. 1898. - Alkoholismus a társadalomban. U. o. 1900. - Anchylostontum duodenale Selmeczbányán, Bpest, 1903. (Kül.-ny. az Orvosi Újságból.) - Anchilostomiasis. Brüsszel, 1903. - 10. Jelentés az ipari ólommérgezések elhárításáról. Berlinben 1907 szept. 23-29-én a XIV. nemzetközi hygiene és demographiai kongresszuson. U. o. 1907. - Az alkalmazott hygiene a bányászat és kohászatnál. Előadta a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésén Pozsonyban. Selmeczbánya, 1907.
Trencsény Károly.
Trencsény Károly, felső kereskedelmi iskolai tanár, szül. 1867-ben Szobon. Előbb Kaposvárott tanított. 1892 óta a zombori felső kereskedelmi iskola tanára. Titkára a Bács-Bodrogvármegyei történelmi társulatnak és jegyzője a zombori iparoskörnek.
Számos esztetikai, történeti, nyelvészeti és pedagógiai czikke jelent meg a szépirodalmi és szaklapokban. - Önálló munkái: Az én világom. Zombor, 1893. - A zombori iparoskör, volt népkör, 25 éves története. 1876-1901. U. o. 1901. - Szerkeszti a Bács-Bodrogvármegyei történelmi társulat "Évkönyv" czímű évnegyedes folyóiratát, ő írta Bács-Bodrog vármegye monografiájában a "Zombor város" czímű fejezetet.
Vajda Elemér dr.
Vajda Elemér dr. (Mérei), tabi ügyvéd, szül. Tabon 1878-ban. A "Pesti Hirlap"-ban s a "Budapest"-ben több politikai czikke jelent meg és a "Somogyi Hirlap" 1907-10-ig sok vezérczikket közölt tőle. 1911-ben megalapította a "Tabi Ujságot, a melynek minden számában jelennek meg dolgozatai. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a tabi Kaszinó alelnöke, okl. gyorsírás tanár, egyházközségi (ág. ev.) felügyelő stb.
Vajda Gyula dr.
Vajda Gyula dr., piarista áldozópap, történettudós, egyetemi tanár, szül. 1843 máj. 14. Kaposvárott. A kegyesrendbe 1864-ben vétette fel magát. Tanári oklevelét a történelem és földrajzból a budapesti egyetemen szerezte. 1881-ben Kolozsvárra került, hol később házfőnök és főgimnáziumi igazgató lett. 1883-ban magántanár, 1892-ben rendkívüli, 1895-ben rendes tanár lett a kolozsvári egyetemen, a magyar művelődéstörténetből. 1891-ben az orsz. tanárvizsgáló-bizottság rendes tagja, 1906-ban elnöke lett. Meghalt 1909 márcz. 26-án, Kolozsvárott.
Munkái: Városaink befolyása a közműveltségre. 1000-1301. Bpest, 1878. - A váradi regestrum. (1209-1235. U. o. 1880.) - Erdély viszonya a portához és a római császárhoz, mint magyar királyhoz a nemzeti fejedelemség korában. Kolozsvár, 1891.
Vada Gyula dr.
Vajda Gyula dr., állami felsőbb leányiskolai igazgató, szül. Kaposvárott 1868-ban. Előbb a szegedi felsőbb leányiskolában tanított; 1905 óta a trencséni állami felsőbb leányiskola igazgatója.
Munkái: Collin Mátyás élete és költői művei. Irodalomtörténeti tanulmány. Írta Weiller Gyula. Bpest, 1897. - Heinrich Kleist, Michael Kohlhas. Tört. elbeszélés. U. o. 1900. - Petőfi Sándor költeményei. Táj- és életképek. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta. U. o. 1900. (M. Könyvtár 171.) - Ünnepi versek. Szavalókönyv, iskolai ünnepélyekre alkalmas költemények gyűteménye. U. o. 1902. (2. kiadás. U. o. 1907.) - Petőfi élete. Költeményeiből összeállította, bevezette és magyarázta. Szeged, 1902. (Segédkönyvek a magyar irodalmi oktatáshoz.) - Szónoki művek. (Szemelvények Kölcsey Ferencz, br. Eötvös József és Gyulai Pál beszédeiből.) Szerk. bevezette és magyarázta. U. o. 1903. - Magyar Irodalomtörténeti olvasókönyv I. rész. Irálytan. Felsőbb és polgári leányiskolák III. oszt. számára. Bpest, 1903. (2. jav. kiadás. U. o. 1907.) II. rész. Költészettan és retorika. Polg. leányiskolák IV. oszt. anyagának feldolgozása. U. o. 1905. (2. jav. és bőv. kiadás. U. o. 1909.) III. rész. Irodalomtörténet. Felsőbb leányiskolák, tanítóképzők számára. U. o. 1906. - Német irodalomtörténeti olvasókönyv, költészettani és irodalomtörténeti magyarázatokkal. I. A felsőbb leányiskola V. oszt. számára (Schuster Alfréddel). U. o. 1904. - Irodalmunk fejlődésének rövid áttekintése. U. o. 1904.
Vajay István.
Vajay István (Czeczei), róm. kath. plebános, orsz. képviselő, szül. Mágocson 1863-ban. Több évi segédlelkészkedés után a szalántai kerület két ízben, 1892 és 1905-ben, orsz. képviselővé választotta. 1898 óta bölcskei plebános.
271Több elbeszélésén, költeményén kívül önálló művei: Le az álarczczal! Pozsony, 1890. - A holtak birtokán s egyéb elbeszélések. Pécs, 1891. - Ezredévi emléksorok. Bpest, 1896. - Szerkesztette "A nép igaz barátja" czímű társadalmi és politikai havi folyóiratot Pécsett.
Vaszary János.
Vaszary János, festő, szül. Kaposvárott 1867-ben. A mintarajziskolában eltöltött két év után Münchenben tanult, majd Párisba ment, hol Bougueraeu és Fleury voltak mesterei. Először a budapesti Műcsarnok kiállításán Vaszary Kolos herczegprímás arczképével tünt fel, majd poetikus táj- és genre-képeivel aratott nagy tetszést. Később oltárképeket is festett a balatonfüredi és a zalaradnai templomok számára. Egy bizánczi stílben festett Madonnája az 1897-iki tavaszi műtárlaton aratott nagy tetszést. Aranykor czímű képe lágy, színdús romantikájával, Szolgalegénye erőteljes realizmusával egyaránt értékes alkotások. Műveiből 1906-ban a Nemzeti Szalonban, 1912-ben a Művészházban rendezett nagy elismerés mellett kollektív kiállítást. Több képét az állam vásárolta meg és számos díjjal is kitüntették. 1902-ben Turinban diplome d'honneur-rel, 1906-ban Milanóban díszoklevéllel tüntették ki; 1898-ban a nagy Társulati díjat, 1901-ben a kis állami aranyérmet nyerte el.
Verő György.
Verő György, zeneszerző, szül. 1857-ben Igalon. A pécsi püspöki jogakadémián jogot végzett, de muzsikális hajlamai a zenei pályára vitték. 1882-ben Miskolczon karmester lett. 1883-ban a budapesti Népszínházhoz került, hol négy évig rendező volt. Miután néhány esztendőn át több vidéki színtársulatnál működött, 1892-ben visszatért Budapestre, hol a zeneszerzésnek és az irodalomnak él.
Verőnek eddig színre került darabjai és művei: Fiatal asszony, kinek vén leánya van (vígj. 1 felv., Pécs. 1877). - Prolog (Miskolcz, 1882). - A műkedvelők (vígj. 3 felv., Miskolcz, 1883). - Már késő (vígj. 1 felv., Debreczen, 1888). - A szultán (operette 3 felv., Budapest, Népszínház, 1892 nov. 19.). - Virágcsata (operette 3 felv., Budapest, Népszínház, 1894 ápr. 28). - Kleopatra (operette, 1900). - Kain, verses tragédia 4 felv. (első előadása a budapesti Nemzeti Színházban 1902 ápr. 4). - Leányka, daljáték 3 felv., szövegét és zenéjét írta, bemutató előadás a Népszínházban 1906 jan. 17.). - A nép (színmű 3 felv., bemutató előadása Nemzeti színházban 1907 márcz. 2.). - Göre Gábor Budapesten (először a Kisfaludy-színházban 1907 máj. 25.). - A műkedvelők. Vígj. 3 felv. Miskolcz, 1882. - 1848 (Hadak útja). Látványos színmű, előjátékkal, 9 képben. Irta és zenéjét szerezte. Budapest, 1898. (Először a Népszínházban márcz. 15.). - 1000 év. Látványos énekes színmű dalokkal és tánczczal, 3 felv. Arad, 1899. (Első előadása a budapesti Népszínházban ápr. 17., egy év alatt több mint 150 előadást ért). - Lieder und Gesänge für eine Singstimme mit Pianofortebegleitung. Leipzig, 1899. Három füzet. - Der Löwenjäger zenei részét írta (Bécs, Theater an der Wien, 1896).
Vikár Béla.
Vikár Béla, a keleti keresk. akadémia tanára, kiváló ethnografus és író, a Magy. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1859 ápr. 1-én Hetesen. Középiskoláinak elvégzése után, a budapesti egyetemen tanári oklevelet szerzett. 1880-ban országgyűlési gyorsíró lett és később átvette a "Gyorsirászati Lapok" szerkesztését, melyet 1886-tól, megszakítással, 1909-ig szerkesztett. Ugyancsak egyik alapítója és később szerkesztője volt az "Élet" czímű modern szépirodalmi hetilapnak is, majd szerkesztette és kiadta a "West-Östliche Rundschau" czímű politikai és irodalmi havi folyóiratot 1894-95-ben. Vikár különösen ethnografiai kutatásaival, a finn népköltészet remekeinek magyarra fordításával szerzett nagy érdemeket. 1889-ben félévig Orosz- és Finnországban tartózkodott, hogy a finn nyelvet és irodalmat tanulmányozza. Visszatérve, előbb a Kalevalából egyes énekek fordítását közölte, majd 1909-ben megjelent a Kalevala. Ugyancsak finn eredetiből fordította Kullervo énekei-t, melyet a Kisfaludy-Társaság a Széher-díjjal jutalmazott. Kalevalai tanulmányok czímű munkája, a magyarok ősvallásának a finn hagyományokban található nyomait kutatja. Nagyon hasznos szolgálatot tett az irodalomnak a magyar népköltészet maradványainak gyűjtésével: saját, eredeti módszerével nemcsak a szöveget, hanem a költemények dallamát is sikerült neki feljegyezni és így a feledéstől megmenteni. Kutatásait különös szeretettel vármegyéjére terjesztette ki és ennek eredménye Somogymegye népköltése (1905) czímű értékes munkája. Ethnografiai, foklorisztikai és értékes műfordítói munkásságát az Akademia is elismerésével jutalmazta, midőn őt 1911-ben levelező tagjául választotta meg. Azonkívül levelező tagja a Finn Irodalmi Társaságnak és a Finn-Ugor Társaságnak, választmányi tagja a M. Néprajzi és a M. Nyelvtudományi Társaságnak, alapító tagja a Philologiai Társaságnak, elnöke az Országos Gyorsíró-Egyesületnek stb.
A szaklapokban és a szépirodalmi lapokban megjelent igen nagyszámú politikai s tudományos czikkein, költeményein stb. kívül önálló művei az említetteken kívül még: A hold regéi. Írta Suonio (Krohn). Finnből ford. Bpest, 1882 (Olcsó könyvtár 148). - Gáti István Stenografiája kapcsolatban a modern stenografiával. U. o. 1889. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIV., 12.) - Kolerás világ, vagy a Baczillus koma szomorú és igaz története. 272Legifjabb Tatár Pétertől. U. o. (1892. Versben.) - Az aranyember vagy a rongyos bankó. Írta legifjabb Tatár Péter. U.-ott, év n. - A valutareform ismertetése népies versekben. Írta: legifjabb Tatár Péter. U. o. év n. - Polgári házasság, vagy Jézus mint feleségszerző. Írta legifjabb Tatár Péter. U. o. év n. - Markovits Iván életrajza, 1838 jún. 12.-1893 ápr. 5. Írta V. B. Autografálta és kiadja Medgyesi Károly. U. o. - Árpád és Habsburg, vagy a király kegyelete. Ünnepi költemény. Kimnach rajzaival. U. o. 1898. - Ibsen: A nőgyűlölő. Ford. U. o. 1898. (Magyar Könyvtár 41.) - Budenz-emlék. Ünnepi beszéd 25 éves jubileumán. U. o. 1901. - Kalevalai tanulmányok. Vonatkozással a magyar ősvallásra. U. o. 1901. - A Kalevalából a Lemminkäjnen runok. Finnből ford. U. o. 1901. (Magyar Könyvtár 209.) - A hun-magyar írás, vagy a rovás írás. Három eredeti írásrajzzal. Székely-Udvarhely, 1903. - Virág mesék. A képeket rajzolta Kreidolf Ernő. U. o. 1903. - Szücs Marcsa népballadának eredete. U. o. 1906. - A regős ének. U. o. 1906. - Adalékok Dessewffy Arisztidhez. U. o. 1910. (Költemény.) - A magyar népköltés remekeit szerk. és bevezetéssel ellátta (Budapest, 1907. Két kötet. Remekírók Képes könyvtára I., II.) és Szilágyi Dezső beszédeinek II. kötetét (Budapest, 1900.) Sajtó alá rendezte a Markovits Iván "Gyorsírás" czímű munkáját. Budapest, 1904, 1908 és 1909.
Visi Imre.
Visi Imre, orsz. képviselő és publiczista, szül. 1852. decz. 26-án Nagyatádon. A jogot Pécsett és Pesten hallgatta, de tehetsége a hírlapírói pályára terelte és már 17 éves korában a "Pesti Napló"-ban, "Reform"-ban és a "Hon"-ban jelentek meg dolgozatai. 1871-ben a "Hon"-nak belmunkatársa lett és a szabadelvűpárti "Magyar Népvilág"-ot és a "Nagy Tükör" czímű élczlapot szerkesztette. Később a "Hon" és "Ellenőr" egyesítéséből keletkezett "Nemzet"-nek lett szerkesztője. 1884-ben az abrudbányai kerület választotta meg képviselőjéül, 1887-től a budapesti józsefvárosi kerületet képviselte és az országgyűlés számos bizottságába választották bele. Tisza Kálmán tízéves miniszteri jubileuma alkalmára megírta Tisza Kálmán életrajzát, majd Tíz esztendő czímmel megjelent politikai tanulmányában éles elmével fejtegeti a mult század 70-es és 80-as éveinek politikai és kulturális fejlődését. Ő alapította meg a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetét, melynek titkára, később alelnöke lett. Számos egyesületnek volt választmányi tagja és a székesfőváros bizottságának tagjaként nagy tevékenységet fejtett ki Budapest kulturális fejlesztésében. Meghalt 1889 decz. 24-én Budapesten.
Nagyszámú publiczisztikai czikkein kivül önálló művei: Saint Maur kisaszony jegyese. Cherbulier Viktor regénye Ford. Budapest, 1876. - Leoni Leo. Sand György után ford. U. o. 1878 (Olcsó Könyvtár 47.). - Egy chinai viszontagságai Chinában. Regény. Werne Gyula után ford. francziából. Budapest, 1879. - Egy párisi nő története. Regény. Feuillet Octave után ford. U. o. 1881. - Jangada. Nyolczszáz mértföld az Amazonon. Regény. Werne Gyula után ford. U. o. 1882. - A Robinsonok iskolája. Regény. Werne Gyula után ford. U.-ott, 1883. (3 kiadás. U. o. 1908.) - Beszéde a csongrádi választókerület polgáraihoz. (1884. máj. 22. U. o. 1908.) - Tisza Kálmán. Politikai jellemrajz. U. o. 1885 (Ism. Főv. Lapok 272. sz. sat. Németül. U. o. 1886. 12. rajzzal.) - Tíz esztendő. Politikai tanulmány. Írta Memor. U. o. 1885. - A Daniseffek, dr. 4 felv. Írta Newsky Péter (ifj. Dumas és Corvin), ford. (Először adták 1878 decz. 13, a budapesti Nemzeti Színházban.); lefordította Klatzkó Julián, lengyel publiczista. "Két kanczellár (Gorcsakow és Bismarck)" cz. munkáját és Turgenyev munkáiból is fordított.
Visi Imre. (Az Orsz. Képtárból.)
Waldfogl Károly dr.
Waldfogl Károly dr., plebános, szül. 1840-ben Németújfaluban. Több évi káplánkodás után, 1869-ben, a pécsi kath. tanítóképző-intézet tanára, később (1871) igazgatója lett. 1878-ban Szajkon plebániát vállalt. Meghalt 1901 okt. 21-én.
Szerkesztője volt a katholikus "Nevelés-oktatásügy" czímű folyóiratnak. Számos pedagógiai, filozófiai dolgozatán kívül önálló műve: Egy bölcsészeti trilógia két tagjáról.
Várady Ferencz.
Várady Ferencz (Sárosi), író és hírlapíró, szül. 1860-ban Kaposvárott. 1877-ben jelent meg Pécsett első verseskötete. 1880-ban a "Pécsi Figyelő" munkatársa lett. 1884-ben átvette a lap szerkesztését s 1890-ig állott e lap élén. 1884-ben "Veréb Jankó" czímen képes heti élczlapot alapított és szerkesztett, és tartott fenn 1890-ig. 1886-ban a pécsi országos dalünnepek idején "Emléklapok" czímen alkalmi napilapot szerkesztett s Pécs város első műtárlatát rendezte. Az 1888-iki pécsi kiállítás alatt "Kiállítási Értesítő" czímen napilapot szerkesztett. 1892-ben megindította a "Pécsi Napló"-t, a Dunántúl első politikai napilapját, mely maig is fennáll. Ugyanez évben "Kézirat Vidéki Lapok Részére" czímen kőnyomátos lapot indított. 1898-ban megalapította és szerkeszti "Baranyavármegye Hivatalos Lapjá"-t. Megírta Baranya Multja és Jelenje czímen két hatalmas kötetben a vármegye monografiáját, a miért a vármegye 1899. évi április hó 10-én tartott közgyűlésén jegyzőkönyvi köszönetet mondott. Több népdalát megzenésítették s éneklik az országban. Mint ornithologus, a természettudományi ismeretek terjesztésére felolvasásokat tartott s nagy fáradtsággal és pénzáldozattal honosított és fenntartott élő exotikus madárgyűjteményével kiállitásokat rendezett. Az 1888-iki és 1907. évi pécsi kiállításokon ornithologiai kiállításával első díjat (grand prix), díszoklevelet nyert. Az 1890. évi II. nemzetközi ornithologiai kongresszus magyarországi bizottságába és a Budapesten rendezett élőmadár-kiállitás albizottságába beválasztották. A 275"Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége", melynek megalakításától tagja, 1906-ban igazgatósági tagjává választotta. A "Dunántúli Közművelődési Egyesület"-nek választmányi tagja. A "Pécs-Baranyai Múzeum-Egyesület"-nek egyik megalakítója és választmányi tagja. A "Mecsek-Egylet" madárvédő-osztályának 1905-től 1911-ig elnöke s a madár- és állatvédelem propagálásán ernyedetlen buzgalommal fáradozik. A "Baranyamegyei Jegyzők Egyleté"-nek tiszteletbeli tagja. A "Baranyamegyei Hadastyán Betegsegélyző-Egylet"-nek tiszteletbeli tagja, a színügyi bizottság tagja 1913-ig, a pécsi református egyház tanácsosa, a Kossuth-szobor, valamint a Franczia-emlékmű bizottságának tagja volt. Csaknem minden hazafias és kulturális irányú mozgalomban résztvett.
Szépirodalmi munkái önálló kötetekben a következő czímek alatt jelentek meg: Versek, 1877. - Ujabb költemények, 1879. - Tavaszom virágai, 1882. - Rímek és prózák, 1883. - Lant, 1884. - Tövisek, 1886. - Rokonok, 1888. - Emlékül, 1889. - Hulló levelek, 1892. - Panasz, 1895. - Karczolatok, 1897. - Terefere, 1902. - Röptében, 1904. - Várady Ferencz versei, 1906. - Buborékok, 1910.
Xantus János. (Az orsz. Képtárból).
Zichy Mihály.
Zichy Mihály ifjúkori önarczképe. (Vende Ernő gyűjteményéből.)
Zichy Mihály zalai kúriája.
Vincze József dr.
Vincze József dr., piarista tanár, szül. 1874-ben Szőllősgyörökön. 1898-ban szerzett tanári oklevelet Kolozsvárott. Előbb itt tanított, 1899-ben Budapestre került.
Számos irodalomtörténeti értekezésén kívül önálló művei: Vörösmarty kisebb époszai. Kolozsvár, 1898. - Az elbeszélő költészet legújabb irodalmunkban. Budapest, 1900. - Mikszáth munkái. U. o. 1900. - Irodalmi nevelés. U. o. 1901. - Magyar szentek legendái. U. o. 1905. - Szent Barlám és Jozafát, szent Elek legendái. U. o. 1906. - Szent Ferencz és társainak legendája. U. o. 1907. - A finn irodalommal is sokat foglalkozott és több fordítása jelent meg.
Xántus János.
Xántus János (Csíktapolczai), világhírű utazó és ethnografus, a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatóőre, a M. Tud. Akadémia levelező tagja, szül. 1825-ben Csokonyán. 1847-ben a pesti egyetemen ügyvédi vizsgálatot tett. A szabadságharczban több ütközetben vitézül harczolt, de mint főhadnagyot egy kémszemle alkalmával az osztrákok elfogták és Königgrätzbe helyezték, hol az osztrák ezredben közemberként szolgált. 1850-ben szabadonbocsájtatván, az emigránsokkal való összeköttetései és hazafias agitácziói miatt ismét elfogták és újra besorozták. Ezredétől megszökvén, Amerikába menekült, hol sok viszontagsággal és nyomorúsággal küzdött, míg végre 1852-ben a neworleansi egyetemen a latin, spanyol és német nyelv tanára lett; 1853-ban Pál, württembergi herczeg kíséretében Texasba és Mexikóba ment, majd két év multán az Egyesült-Államoktól a Kanzas állam felmérésére kapott megbízást, mely expediczió alkalmával a Smitsonian-Institut számára óriási mennyiségű állat- és növényanyagot gyűjtött. 1857-ben az Unio kormánya Kalifornia déli, még eddig teljesen ismeretlen részeinek topografiai felmérésével bízta meg és ennek bevégezte után a Csendes-tenger meteorológiai viszonyainak tanulmányozására kapott megbízást, mely alkalommal 89 szigetet és zátonyt fedezett fel. Ebben az időben honvágya hazahozta. Már előbb 20.000 állatból álló gyűjteményt küldött a Nemzeti Múzeumnak, mikor pedig hazatért, párját ritkító, több száz kitömött kolibriből álló madárgyűjteményt hozott magával, a Nemzeti Múzeum számára. Nemsokára ismét visszautazott Amerikába, hol előbb a washingtoni tengerészeti minisztérium titkára, majd Mexikóban konzul lett. Ez időben betegeskedni kezdett, s ezért újból visszatért hazájába. Itt több évi fáradságos munka után megalapította a botanikus, később az állatkertet, melynek igazgatója lett. 1868-ban a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából résztvett a keletázsiai expedíczióban és Japánt, Kínát s a Szunda-szigeteket beutazván, 1871 végén, 21 havi utazás után, gazdag gyűjteménynyel tért vissza, hogy most már véglegesen hazájában telepedjék le. 1873-ban a Nemzeti Múzeum ethnografiai osztályának igazgatóőrévé nevezték ki és még 20 éven át buzgalommal munkálkodott a tudományos intézetekben, a melyeknek tagja volt. Az Akadémia 1859-ben választotta meg levelező tágjául és 1862-ben tartotta székfoglalóját, Adatok a tenger természettani földiratához czímmel. Elnöke volt az Ethnográfiai Társaságnak, alelnöke a Földrajzi Társaságnak, a Budapesti Állat- és Növényhonosító Társulatnak és számos más hazai és külföldi tudományos testületnek. Meghalt 1894 decz. 13-án Budapesten.
Magyar, német, angol, spanyol és latin nyelven írt igen nagyszámú tudományos dolgozatai jelentek meg a hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Körülbelül 100 önálló műve közül a legfontosabbak: Xantus János levelei Éjszakamerikából. 12 eredeti rajzok után készült kő- és egynéhány fametszettel. Közli Prépost István. Pest, 1858. - Utazás Kalifornia déli részeiben. Egy földképpel, nyolcz kő- és nyolcz fametszettel. U. o. 1860. - Utasítás természetrajzi tárgyak gyűjtésére, elkészítésére, megtartására és tovaszállítására. U. o. 1862. - A magyarországi gőzhajózás érdekében. U. o., 1865. (Különny. az Új Korszakból.) - A közoktatási miniszter megbízásából 1869-70-ben Kelet-Ázsiában országos pénzen gyűjtött s a M. N. Múzeumban ideiglenesen 276kiállított népismei tárgyak leírósorozata. U. o. 1871. (Függelék: Természetrajzi gyűjtemény. Németül is.) - Vezető a M. N. Múzeum népismei gyűjteményében. Második átdolgozott kiadás. Budapest, 1874. - A természettudományok általános haladása. (A m. orvosok és természetvizsgálók 1874-ben Győrött tartott XVII. nagygyűlésének munkálataiból.) U. o. 1875. - Emlékbeszéd szárhegyi gróf Lázár Kálmán I. tag felett 1875 febr. 22. az Akadémiában. U. o. 1876. (Értekezések a természettud. közéből VI. 1.) - Néhány hét Ceylon szigetén. U. o. 1877. (Különnyomat a "Budapesti Szemlé"-ből.) - A föld és térképkészítésről. Segédkönyv középiskolák használatára. U. o. 1879. - Természettani földrajz. Segédkönyv középiskolák számára s a nagyközönség használatára, Geihic, Grove, Agassiz, Burke és Norton rendszere s előadási modora szerint szabadon dolgozva. U. o., 1879. (Ism. "P. Hirlap" 124. szám.) - Utiemlékek Singapore és vidékéről. Győr, 1879. (Különny. a "Győri Közlöny"-ből.) - Borneo szigetén 1870-ben tett utazásomról. Budapest, 1880. (Különny. a "Földrajzi Közlemények"-ből.) - Kéziratban maradtak: A Biadschak Czengori népfaj (Czigányok) Domeni de Rienzi után. Csokonya ápr. 1845 végén: "Sajtó alá bocsátható. Buda, 13/I. 1847. Palugyay". Az Izengár nép története. Pest, 1847. A mormonok története. Fort-Tejon. California, febr.-márcz. 1858. 40 ív. - Arczképei. Kőnyomat, rajzolta Barabás, 1861. Nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, kiadja Nagy Endre, a "Győri Közlöny" szerkesztője, megjelent 1862-ben a lap mellett.
Zalai Márk.
Zalai Márk, kereskedelmi akadémiai tanár, szül. 1841-ben Gigén. 1868-ban kereskedelmi iskolát nyitott Nagyváradon. 1871-ben a nagyváradi kereskedelmi testület állított fel ott reálkereskedelmi iskolát, melynek tanára lett; innen a következő évben a debreczeni keresk. iskolához került tanárnak.
Több számtani és könyvviteli könyvet írt kereskedelmi iskolák használatára. Ezeken kívül művei: Gondolatok. Bpest, 1893. - Pénz és hitel. U. o. 1898.
Zichy Antal.
Zichy Antal, író, a Kisfaludy-társaság és a M. Tud. Akadémia tagja, főrendiházi tag, szül. Zalán 1823-ban. A jogot a pesti egyetemen elvégezvén, csakhamar Moson vármegye aljegyzője és tiszti ügyésze lett. Az 1847-48-iki országgyűlésre képviselőül választották meg és az országgyűlést Debreczenbe is elkísérte. Már előbb foglalkozott az irodalommal és Debreczenben a Jókai "Esti Lapjá"-nak is munkatársa lett. A szabadságharcz után somogyvármegyei jószágain élt, majd az első országgyűlés összehívásakor a tabi kerület képviselőjeként újra felvette nyilvános szereplését az irodalomban és a politikai életben. Az 1865-68-iki országgyűlésen több bizottságban szerepelt előadóként és szakreferensként. Elévülhetlen érdemeket szerzett a közoktatási törvény létrehozásában és életbeléptetésében, és a székesfőváros tanügyi osztályában is nagyon fontos és hasznos munkásságot fejtett ki. Politikai és társadalmi működésén kívül az irodalom terén is igen nagy és értékes alkotásai vannak. Már fiatal korában feltünt az "Életképek"-ben, "Honderű"-ben stb. közölt költeményeivel és czikkeivel. A 60-as években a "Pesti Napló"-ban megjelent czikkei, valamint röpirataiban A kérdéshez (1861), Szabadelvű konzervativ politika (1862), Csonka miniszterium mint közvetítő (1866) stb., alapos tudással tárgyalta közjogi viszonyainkat. Majd történelmi tanulmányokba merült, melyeknek eredménye Macauly fordítása, Anglia története a forradalomig (1866), Az angol forradalom története (1867) czímű munkái és Stuart Mária (1865), Strafford (1865) és Cromwell czímű drámai trilógiája, melyek közül a Cromwell a Teleki-díjat nyerte el. A Kisfaludy-társaság 1866-ban tagjául választotta és 1868-ban a Szónoklatról szóló értekezésével foglalta el székét, míg az Akadémiában Horatius szatiráinak műfordításával tartotta székfoglalóját. Később az Akadémia tiszteletbeli tagjának is megválasztatván, egy Lessing-tanulmánynyal köszönte meg megtiszteltetését. A nyolczvanas években sokat foglalkozott Széchenyivel és ezidőben jelentek meg tőle: Eszmék, adatok, adomák Széchenyi István gróf naplójából (1880), Széchenyi István gróf életrajza (1897), Psychiatria és politika. Kiadta és jegyzetekkel ellátta gróf Széchenyi István munkáit és levelezéseit stb. Ezeken kívül lefordította Lessing Bölcs Náthánját, munkatársa volt a "Budapesti Szemlé"-nek, "Arany Koszorújá"-nak, a "Pesti Napló"-nak, tagja volt az Akadémia Teleki-pályázat drámabíráló-bizottságának, elnöke az Akadémia I. osztályának stb. Meghalt 1898 május 19-én Budapesten.
Zichy Antal.
Zichy Mihály.
Zichy Mihály, világhírű festő, szül. Zalában 1827 okt. 21-én. Veszprémben a piaristáknál elvégezvén a főgimnáziumot, Pestre ment a jogot hallgatni, de már ezidőtájt inkább festegetett, mint tanult. 1842-ben Marastoninak, a pesti rajz- és festőiskola alapítójának a műtermébe került, a ki - mint Zichy maga mondta - "szította benne lángra a pislogó parazsat". Marastonitól Bécsbe került, hol Waldmüller tanítványa lett, a ki a természet alapos megfigyelésére és tanulmányozására oktatta. Ebben az időben Mentő csónak czímű képével 100 arany pályadíjat nyert, A haldokló lovagját pedig megvette az Osztrák Műegyesület és így továbbképezhette magát. Bécsi tartózkodása alatt készültek Az anya fájdalma és Krisztus levétele a keresztről czímű képei, melyek jelenleg a Szépművészeti Múzeumban 277vannak. Ez időben I. Miklós czár nővére: Helena nagyherczegnő leánya számára rajztanárt kerestek és Waldmüllert kérték fel erre, a ki maga helyett a fiatal Zichyt ajánlotta. Így került Zichy Szent-Pétervárra. Különféle intrikák azonban eltávolították az udvartól, mire meglehetős szűk anyagi viszonyok közé került az orosz fővárosban, hol egy fényképésznél retusőrként kereste kenyerét. De néhány vázlata és nagyobb kompozícziója újra feléje terelte az előkelő körök figyelmét és egy napon ismét meghívót kapott a czárhoz, a ki megbízta, hogy udvarát fesse meg tréfás képekben. Igy keletkezett a Gacsinai krónika czímű album. Ekkor Miklós czár udvarába fogadta és számos kép megfestésével bízta meg. Utóda, II. Sándor czár is kegyeiben részesítette és megfestette vele trónralépése ünnepeinek egyes jeleneteit; az ő számára festette a 26 nagy képből álló híres vadászalbumot is. 1856-ban végleg rangszerinti udvari festővé nevezték ki. 15 évi udvari szolgálat után az udvari intrika és irigység újra eltávolította Pétervárról. Rövid ideig Párisban tartózkodott, majd a walesi herczeg meghívására elkísérte őt a skócziai vadászatokra. Később visszatért Párisba, hol hatévi időzése alatt óriási munkásságot fejtett ki. Ő rendezte a szegedi árvízkárosultak javára a párisi nagy ünnepet, mely 250.000 frankot jövedelmezett. Ez időben hazajött és szülőhelyén, Zalán, dolgozott hosszabb ideig, de II. Sándor czár halála után az orosz udvar, fényes fizetéssel, újra meghívta udvari festőnek. Zichy, a meghívásnak engedve, újra visszatért Szt.-Pétervárra, hol mind III. Sándor, mind utódja: II. Miklós egész élete végéig elhalmozták kegyeikkel. Meghalt 1906 márcz. 1-én Szent-Pétervárott. Zichy egyike a világ legnagyobb festőinek és illusztrátorainak. Festményeinek, rajzainak, színes kartonjainak, illusztráczióinak száma igen nagy és legnagyobb részök az orosz czári család birtokában van. Olajfestményei közül a Szirén-cziklus, a Hulló csillagok, a Halottak órája, A rombolás géniuszának diadala; történeti képei közül: Luther a Wartburgon, Messiás, Démon hatalma, Erzsébet királyné Deák Ferencz ravatalánál; színes kartonjai közül: a Bor hatalma, az Autodafé és a IV. Henrik orgiája a legnevezetesebbek. - Illusztrácziói, melyeket Byron, Lermontow, Arany, Madách, Petőfi műveihez és az "Aradi vértanuk albumá"-hoz stb. készített a legjobbak azok között, a melyeket e nemben alkottak.
* * *
Könyvtárak. Szt. ferencz-rendiek könyvtára.
A somogyvármegyei könyvtárak, egy-kettő kivételével, mind csak az újabb időben keletkeztek. Alább közöljük azokat, a Múzeumok és Könyvtárak Országos tanácsának utolsó jelentése alapján. A legrégibb könyvtár Somogy vármegyében a Szt. ferencz-rendiek könyvtára Andocson. Keletkezett 1721-ben. Állománya 2300 mű, 2400 kötet. Szak-katalógusa is van.
Csurgói főgimn. könyvtár.
A csurgói főgimnázium könyvtára 1792-ben keletkezett. Nagyobb adományokkal járultak fejlesztéséhez a pápai ref. főiskola, id. Csorba Ede és a Nyikos-Kacsóh család. Állománya 10.579 kötet és 14 kézirat, melyek közül a kálmáncsehi ref. egyház kéziratos énekeskönyve a XVII. századból értékes emlék. Van szaklajstroma és czédula-katalógusa. A nagyközönség is használhatja.
Csurgói ifjúsági könyvtár.
A csurgói ifj. könyvtár 1887-ben vált ki a nagy könyvtárból. Tartalma 2729 kötet.
Kaposvári főgimn. és vármegyei könyvtár.
A kaposvári m. kir. áll. főgimnázium és a vármegyei könyvtár. A vármegyei könyvtár 1810-ban keletkezett, midőn gróf Festetics Lajos 4000 kötetből álló könyvtárát a vármegyének adományozta. Később Festetics László 2000 korona alapítványt tett a könyvtár javára, melyet a vármegye nemesei több adománynyal gyarapítottak. Először rendezte 1835-ben Sárközy István alispán.
A könyvtárt a megyeházán nyilvános könyvtárként kezelték 1866-ig. Ezévi június 22-én Jankovics László főispán, a meglehetősen rendezetlen állapotban lévő gyűjteményt, a gimnáziumi választmánynak adta át gondozás végett, mely azt a gimnáziumban helyeztette el. A könyvtár alapja ekkor 7485 frt volt. Eleinte az alapból 150, később 200, 300 frtot fordítottak a gyarapítására. Most Somogy vármegye 700-800 koronát juttat évenként e célra. A vármegyei könyvtáralap jelenleg 36.000 koronánál többre rúg.
A könyvtár álladéka az 1912. év végén 3479 mű, 6691 kötetben és 678 füzetben.
Ritkaságuknál, régiségüknél fogva legértékesebbek a következő 1711 előtti hazai nyomtatványok:
Telegdi Miklós: Az Euangeliomoknac ... I. r. Bech 1577. III. r. 2. kiad. Bech 1638. - Leepes Bálint: Az halandó és itéletre menendeo tellyes emberi nemzetnek Fenyes Tuekoere. Niomattatott Pragaban Sessius Pál altal I. II. keonyv. Anno 1616. - Tyukodi Márton: Az tiszta életű Joseph patriarcha Varad, 1641. - Illyés András: Megrövidített ige I. Nagyszombat 1691. - Landovics István: Uj segítség. Nagyszombat 1689. - Szentiványi M.: Curiosiora variarum 278sententiarum miscellanea. Tyrnaviae 1689. - Avancinus N.: Vita et doctrina Christi. Tyrnoviae. 1679. - Canones Eclesiastici. Varadini 1642.
A főgimnáziumi tanári könyvtár alapját az intézet egyik alapítója és gondnoka: Vályi János vetette meg 1818-ban, a mikor 284 kötetből álló könyvtárát a gimnáziumnak hagyta. Az idők folyamán adományok és vétel útján hatalmas könyvtárrá fejlődött. A tanári könyvtár álladéka az 1912. év végén 3977 mű, 6925 kötetben és 8111 füzetben. Nevezetesebb könyvek: Zrinyi Miklós, Adriai Tengernek Syrenaia, Bech 1651. - Mondolat, Dicshalom 1813. - Kazinczy Ferencz munkáinak, Bessenyei drámáinak (A hármas vitézek, Buda tragédiája) első kiadásai. - Szenczy Molnár Albert: Szent Biblia I-IV., Hanovia 1608. - Dictionarium, Heidelbergae 1621. - Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz, Poson 1637. - Haller J.: Hármas historiája 1681. stb.
Egyéb közkönyvtárak.
A főgimnáziumi ifjúsági könyvtár 1874-ben keletkezett; állománya 4289 kötet.
A kaposvári Nemzeti Kaszinó könyvtára 1061 mű, 1731 kötet. Keletkezett 1889-ben.
A népkönyvtárt alapította 1903-ban a Múz. és Könyvt. Orsz. Tanácsa. Állománya 631 mű, 709 kötet, 71 füzet.
A kaposvári hivatalnokok körének könyvtára keletkezett 1905-ben. Állománya 983 kötet, 111 folyóirat.
A kaposvári kath.-kör könyvtára 601 kötet.
A donnervárosi népkönyvtár. Keletkezett 1910. 370 kötet.
A többi könyvtárakat betűrendben közöljük, a helységek szerint:
Apáti népkönyvtár, állom. 226 mű, 254 kötet.
Balatonberényi vándorkönyvtár. Alapította a DKE. 187 mű, 184 kötet.
Balatonkeresztúri vándorkönyvtár 156 kötet. Alapította a M. és K. O. T.
5
Barcs község népkönyvtárát alapította a M. Vasutas Szövetség. 133 mű., 142 kötet.
Berzenczei népkönyvtár, alapította a M. és K. O. T. 271 mű, 320 kötet.
Böhönyei népkönyvtár, alapította a DKE. 271 kötet.
Csokonyai polg. olv.-kör könyvtára. Keletkezett 1870-ben. 293 mű, 307 kötet.
Csurgói kaszinó könyvtára. Alapíttatott 1879-ben. 600 mű, 778 kötet.
Csurgói ifjúsági és népkönyvtár. 216 mű, 283 kötet. Keletkezett 1886-ban.
Erdőcsokonyai vándorkönyvtár, alapította a DKE. 1909-ben. 168 kötet.
Erdőcsokonyai polg. olvasókör könyvtára. Alapította 1870-ben Szalóky Dániel ref. tanító. Állománya 420 mű, 450 kötet.
Faluszemesi vándorkönyvtár. Alapította a M. és K. O. T. 112 kötet.
Felsősegesdi r. kath. isk. könyvtára, 46 kötet.
Fonyódi vándorkönyvtár, alapította a M. és K. O. T. 157 kötet.
Homokszentgyörgyi ifjúsági könyvtár, 195 kötet.
Igali kaszinó könyvtára. Alapította Bogyai Gyula kir. járásbíró és Macsay Lajos ügyvéd. Állománya 526 mű, 700 kötet.
Jutai vándorkönyvtár, alapította a DKE. Állománya 163 mű, 196 kötet.
Kaposkeresztúri népkönyvtár. Alapította a M. és K. O. T. 345 mű, 350 kötet.
Kéthelyi népkönyvtár, 320 kötet.
Kőröshegyi olvasókör könyvtára. Keletkezett 1881-ben. Adományokkal gyarapították Ágoston József és gróf Széchenyi Imre. 716 mű, 782 kötet.
Lakócsai vándorkönyvtár. Alapította a DKE, 1908-ban. 157 mű, 180 kötet.
Lengyeltóti kaszinó könyvtára. Keletkezett 1900-ban. Gyarapították Berzsenyi Gerő és gróf Zichy Béla. 1618 mű, 1954 kötet.
Liszói népkönyvtár. Alapította 1905-ben a M. és K. O. T. 276 kötet.
Marczali népkönyvtár. Alapította a DKE, 1908-ban. 264 mű.
Mesztegnyői r. kath.-kör könyvtára. 234 mű, 242 kötet.
Nemesvidi népkönyvtár. Alapította Sebestyén Pál plebános. 64 mű, 144 kötet.
Rinyaújlaki ref. iskola könyvtára. Alapította 1868-ban Bodor Sándor tanító. 298 kötet.
Somogyberzenczei népkönyvtár.
Szigetvári olvasóegylet könyvtára. Keletkezett 1882-ben. 445 mű, 480 kötet.
Szőllősgyöröki olvasókör könyvtára. Keletkezett 1872-ben. 1590 mű, 1810 kötet.
Vízvári vándorkönyvtár. Alapította a Somogyvári Közművelődési Egyesület 1901-ben. 176 kötet.
A vármegye vidéki nagyobb magánkönyvtárait: az illető község leírásában említjük meg.
279Sajtó.
A haladás ösvényén az újabb korban oly diadalmas erővel kibontakozó és előretörő Somogy vármegyében, a századokon át harczi förgetegektől dúlt hősi regés "somogyi végeken", ifjú a multja, rövidméretű a története a sajtónak is. Félszázadra tekinthet vissza a kaposvári öreg "Somogy", az egyik legöregebb magyar újságírónak legidősebb, itt úttörő lapja is. Az utolsó évtized teremtett csak megfelelőbb talajt a modern hírlapírásnak s nevelt érdeklődő közönséget, immáron naponként megjelenő vármegyei lapok fenntartására.
A vármegye legrégibb s ma is számottevő újságja a kaposvári "Somogy" hetilap. Előbb vegyestartalmú volt, majd 1868 július 1-től mindmáig politikai hetilap. Alapításától kezdve egész a jelen időkig Roboz István szerkeszti, kezdetben ugyanő volt a kiadója is, 1874-től pedig a Somogy-Kaposvári Kereskedelmi- és Ipartársulat, majd 1876-tól ismét Roboz István. Előbb Nagykanizsán Fischel Fülöp, majd Kaposváron Jeiteles Herman nyomtatta, jelenleg a "Somogyvármegye nyomda és lapkiadó részvénytársaság" könyvnyomdájában készül. Hetenként egyszer megjelenő újság ma is. 1866 márczius 6-án indította meg Roboz István szerkesztő és laptulajdonos, s 1913 október 19-én, 50 éves fennállása alkalmából, szeretettel ünnepelték az érdemes szerkesztőt.
A "Független Somogy" 1872 április 24-én keletkezett, de még az évi deczember hó 15-én megszünt. Ez a politikai és vegyestartalmú hetilap az ellenzék közlönye volt, Németh Ignácz szerkesztette és adta ki, s Fischel Fülöp nyomtatta Nagykanizsán. Vasárnaponként jelent meg.
Kaposvárott jelent meg a "Somogyi Közlöny" vegyestartalmú hetilap. Jancsovics Gyula szerkesztette és adta ki, majd Prager József. Jancsovics Gyula nyomtatta. 1878 január 6-án keletkezett, s már 1878 június 8-án meg is szünt.
Kaposváron kétszer hetenként megjelenő politikai és vegyestartalmú lap volt a "Balpárt", a szerkesztője és kiadója Gáspár Lajos volt. Jancsovics Gyula nyomtatta. 1879 január elsején keletkezett, de csakhamar megszünt.
A tulajdonképeni modern hírlapírás időszakát a "Somogyvármegye" napilap megindulásától számíthatjuk a vármegyében. Ez az újság 1905 június elsején indult meg Salgó Sándor szerkesztésével. Új hanggal, új színekkel, új ízléssel, a haladás eszméinek lüktető életerejével gazdagította a helyi sajtót. A "Somogyvármegye" fennállásának negyedik évében már saját házába költözött. A lapot kiadó "Somogyvármegye nyomda és lapkiadó részvénytársaság"-nak ma Somogyban a legelső nyomdája van, s a lapot is szedőgépekkel szedik.
Ugyanez irányban, ugyancsak a haladást szolgálva, a modern hírlapírás hasonló kellékeivel s elevenséggel felkészülten, indult meg 1904-ben a vármegye másik, ma is elterjedt napilapja, a "Somogyi Hirlap", melynek az első szerkesztője Karácsonyi Aladár volt, a ki után Miklós Gyula, a majd Pogány Béla voltak a felelős szerkesztői, jelenleg pedig Reéz Pál.
E két meggyökeresedett napilapon kívül még más napilapokkal is kísérleteztek Kaposvárott; ilyenek voltak a "Kaposvári Hirlap", mely 1907-ben indult meg, Schröder Béla szerkesztette, tizenegy hónapig állott fenn, s a "Somogyi Napló", mely 18 hónapot élt meg.
A Roboz István lapján kívül Kaposvárott, az újabb időkben még két másik hetilap is megjelent. A "Somogyi Ujság", a Poór Sándor ügyvéd lapja, a "Kaposvár", a Venis Károly dr. ügyvéd hetilapja volt; ezt a lapot kezdétben Szalay Károly ügyvéd és Csondor János szerkesztette, illetőleg alapította. A "Népjog" cz. polg, hetilapot Ruza Ernő dr. szerkesztette.
De Kaposváron kívül is jelennek meg hetilapok, és pedig: Csurgón a "Csurgó és Vidéke"; Szigetváron a "Délsomogy" s a "Szigetvár és Vidéke"; Marczaliban a "Felsősomogy"; Tabon a "Tabi Ujság" és Nagyatádon a "Nagyatád".
Somogynak voltak és vannak szaklapjai is. A "Társadalom" cz. hetilapot Hekinger István (Mesics György és Ötvös Jenő közreműködésével) 1883 január 1-én indította meg. 1884-től Mesics György szerkesztette és 1885-ben megszünt. Kaposvárott jelenik meg a "Somogyi Iskolaügy"; Rónai Sámuellel Lengyel István és Cságoly József társszerkesztők vezetik. Somogynak legrégibb közoktatásügyi lapja volt a ,,Somogymegyei Tanügyi Lap", mely havonként háromszor jelent meg Kaposvárott. Még Kovács-Sebestény Gyula szerkesztette és alapította 1872 október 20-án s 1873 szept. 20-án megszünt. Felemlítjük még a "Somogyi Kisgazda" czímű, Nagyatádon megjelenő újságot is.
0. Sztárai Mihályról nem tettünk említést, mert az újabb kutatások szerint a zemplénmegyei Sztárán született.
2. Csurgói tanárságára czéloz.
3. Közli Szentmártoni Daray Kálmán.
4. Életrajza megvan Vas vármegye kötetében.
5. Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa.