301MEZŐGAZDASÁG, ÁLLATTENYÉSZTÉS, SZŐLŐMÍVELÉS, ERDÉSZET.
Írta Ujváry Imre uradalmi felügyelő
Somogy vármegyét talajának tagoltsága és minősége, éghajlatának a növénytermelésre nézve igen kedvező viszonyai és népeinek szorgalmas munkássága a mezőgazdasági termelés legkiterjedettebb mérvű üzemére utalják.
Habár talajának termékenysége közel sem éri el a bácskai vagy egyéb alluviális talajok termékenységét, mégis alig van vármegye Magyarországban, melynek talaja úgy meghálálná a dolgos kezek munkáját, mint Somogy vármegye talaja. A nagy szélsőséges termésmennyiségek Somogy vármegyében nem fordulnak elő, hanem van egy átlagtermés, a mely az egyes évek termésmennyiségének kialakulásában egy-két métermázsával kevesebb lehet, de lehet ugyanannyival több is; azonban olyan szélsőségek, hogy az egyik évben még a vetőmag sem terem meg, a másikban pedig az átlagtermés kétszerese, vagy még ennél is nagyobb termés legyen, nem szokott előfordulni.
Somogy vármegyében tehát a mezőgazdasággal való foglalkozás biztos kereseti ág és ez okozza, hogy e vármegyében a lakosságnak legnagyobb része mezőgazdasági termeléssel foglalkozik.
Területmegoszlás.
Somogy vármegye összes területe 1,165.140 k. hold, 1106 □ öl, a melynek kataszteri tiszta jövedelme 1912. év végén 7,745.979 korona 70 fillér volt. Ez összterületből termőterület 1,067.237 k. hold 625 □ öl: 7,745,979 korona 70 fillér kataszteri tiszta jövedelemmel; terméketlen terület pedig 97.903 k. hold 481 □ öl. A termőterület, mívelési ágak szerint, következőleg oszlik meg: szántóföld 619.182 k. hold 1559 □ öl: 5,388.774 K 74 f kataszteri tiszta jövedelemmel; kert 10.879 k. hold: 196.885 K 56 fillér jövedelemmel; rét: 95.504 k. hold 463 □ öl: 1,117.215 K 56 f jövedelemmel; szőlő: 19.594 k. hold 1234 □ öl: 297,616 K 64 f jövedelemmel; legelő: 110.936 k. hold 603 □ öl: 337.277 K 66 f jövedelemmel; erdő: 209.446 k. hold 1174 □ öl: 400.415 K 36 f jövedelemmel; nádas: 1692 k. hold 1473 □ öl; 7699 korona kataszteri tiszta jövedelemmel. Somogy vármegye területe tulajdonosok szerint 1912. év végén, a kaposvári pénzügyigazgatósági kataszteri hivatal nyilvántartása alapján, a következőleg oszlott meg: holtkézi birtok (községi, egyházi és iskolai korlátolt forgalmú birtok) 144 községben 67.786 k. hold 1340 □ öl: 305.638 K 16. f kataszteri tiszta jövedelemmel; hitbizományi birtok: a kaposvári kir. törvényszék mint hitbizományi hatóság területén: 1. Öreglak. Alapító Pribérdi és Vuchini Jankovich József. Az alapító jelenleg is él, a hitbizomány az alapító halála utáni időre van felállítva. Várományos Pribérdi és Vuchini Jankovich Gyula. 2. Somogyfajsz. Alapító Kund Vincze, haszonélvező kiskorú Kund Gusztáv. 3. Gyöngyös. Alapító gróf Festetics Dénes, haszonélvező gróf Festetics Kálmán. 4. Szőcsény-puszta. Alapító Vései Véssey Sándor, jelenlegi haszonélvező Vései Véssey Lajos. 5. Hetes. Alapító Saárdi gróf Somssich József, haszonélvező Saárdi gróf Somssich Imre. 6. Lengyeltóti. Alapító gróf Zichy N. János, jelenlegi haszonélvező gróf Zichy Béla. 6. Szigetvár. Alapítók: gróf Andrássy Aladár és gróf Andrássy Aladárné Wenckheim Leontin, jelenlegi haszonélvező gróf Andrássy Sándor. 8. Sárd. Alapítók: Saárdi Somssich Miklós és Saárdi Somssich Pál, jelenlegi haszonélvező Saárdi Somssich Miklós. 9. Csertő. Alapító gróf Festetics Imre, jelenlegi haszonélvező gróf Festetics Kristóf 10. Segesd. Alapító gróf Széchenyi Lajos, jelenlegi haszonélvező gróf Széchenyi Bertalan. Ezenkívül hitbizományi birtokai vannak herczeg Eszterházy Miklósnak, a hitbizomány a soproni m. kir. törvényszékhez mint hitbizományi hatósághoz tartozik; továbbá herczeg Festetich Tassilónak, kinek somogyi hitbizományi javai a nagykanizsai kir. törvényszékhez tatoznak. De még ezeken 302kívül is vannak Somogy vármegyében hitbizományi birtokok, a melyek más vármegyékben és más hatóság alá tartozó hitbizományok kiegészítő részei. Terület és kat. tiszta jövedelemre nézve 83 községben 160.600 k. hold. 578 □ öl: 757.627 K 90 f kataszteri tiszta jövedelemmel. Nem magyar állampolgárok tulajdonában két birtokos után öt községben 10.307 k. hold: 88.015 K. 68 f kataszteri tiszta jövedelemmel. Állandóan külföldön élő magyar állampolgár birtoka három birtokos után öt községben 7292 k. hold 444 □ öl: 68.306 K 15 f kataszteri tiszta jövedelemmel. A vármegye birtokainak többi része magánkézen van. Birtokos, földmíves és bérlő 33.856 egyén, a gazdaságok száma pedig 45.144.
Nagyság szerinti birtokmegosztás a következő: törpebirtok 5 k. holdon alul 22.542; kisbirtok, 5-100 k. holdig 22.173 darab, 290.000 k. holdon; középbirtok, 100-1000 k. holdig 236 db. 96.000 k. hold; nagybirtok, 1000 k. holdon felül 203 db. 614.000 k. holdon.
Egyben közöljük a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez a gazdasági tudósítóktól és a m. kir. gazdasági felügyelőségtől, a szőlőre nézve pedig a m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőségtől Somogy vármegye 1913. évi termésére vonatkozó végleges jelentéseket, a melyeknél a bevetett terület után, zárjelben, az 1913. évi termésátlagokat tüntetjük fel. Búza, bevetett terület, 159,004 k. hold (7.79 métermázsa); rozs 88.506 k. hold (7.63 métermázsa); árpa 43.539 k. hold (8.23 métermázsa); zab 56.293 k. hold (7.65 métermázsa); tengeri 85.572 k. hold (13.21 métermázsa); burgonya 32.756 k. hold (58.48 métermázsa); czukorrépa 7821 k. hold (144.98 métermázsa); szőlő 19.594, k. holdanként 6-10 hektoliter.
Talajviszonyok.
Somogy vármegye talaja legnagyobbrészben mély rétegű lösz, a vármegye déli szélén végighúzódó Dráva mentén azonban vízüledékes és hordalékos rétegek borítják. Struktúrájára nézve a főtípusok az agyagos és a homokos vályogtalaj, a melyek között az átmenetek igen gyakoriak. Az agyagos vályogtalajok a vármegye éjszakkeleti részeit foglalják el és lehúzódnak annak középső rónáiára, a homokos részek pedig a középrónán alul, leginkább annak délnyugati részein terülnek el, ámbár e vidékbe agyagos vályogtalajokat is találunk beékelve.
Mivel Somogy vármegye legnagyobb részét nemrégen még erdő borította, talaja humuszban szegény erdőtalaj. A humid-régió nedves klímája alatt az erdő buja lombozata, a humuszképző fűfélék és az egyéves virágzatú növények a sűrű lombozatú erdő alatt nem tenyészhetnek s így az ilyen erdei talajok humuszban szegények. A sűrűlombozatú erdőben lehulló falevelek humifikálódnak, ezt a lehulló csapadékvíz kilúgozza és az altalajba lemossa. Somogy vármegye erdőtalaja tehát humuszban szegény, de sókban elég gazdag és erre vezethető vissza az, hogy Somogy vármegye talaján a nagy nitrogéntartalmú istállótrágyák igen jól érvényesülnek, viszont az ásványi műtrágyák alkalmazása a legtöbb esetben nem haszonhajtó. A vízerek, patakok, vízfolyások és csatornák mentén elterülő lapályok, a melyeken a fűfélék és virágos növények humuszképző tevékenysége érvényesült, humuszban gazdagok és igen termékenyek. E lapályos helyek a csapadékvíz által lehordott dombosabb részekről, iszappal, ásványi anyagokkal is gazdagodtak s így termékenységük kialakulása fekvésükkel a legszorosabb viszonyban van. A talaj felszíni alakulata legnagyobbrészben szelíd hullámos; a dombosabb részeket, a Zseliczséget, erdő borítja, a lapály és sík, valamint a fensíkokat alkotó részek növénytermelési czélokra használtatnak.
Már a fentiekből is megállapítható, hogy Somogy vármegye egész területének talaja növénytermelésre alkalmas, a mennyiben mély rétegzeténél fogva a mérsékelt égöv alatt termeszthető összes kultúrnövények részére, azok tenyészigényeit kielégítő módon előkészíthető és a tenyészet folyama alatt kellően megmívelhető.
Fizikai tulajdonságaira nézve e talaj általában nem a legkedvezőbb, a menynyiben az agyagos vályogtalajok zsugorodási képessége nagy és cserepesedésre nagyon hajlandó. A talajnak e kedvezőtlen fizikai tulajdonságai azonban az okszerű talajmíveléssel nagyban egyensúlyozhatók és ezt az intenzívebb talajmívelést különösen a kapásnövények terméstöbbletükkel sokszorosan meghálálják. Ezzel szemben a somogyvármegyei talajok víztartó- és vízsűrítőképessége igen jó, a mi láthatólag abban nyilvánul, hogy azok a kapásnövények, a melyek talajának felszínét állandóan lazán tartják, a legnagyobb szárazságot és forróságot is kibírják.
A homokos talajok Somogy vármegyében sem különböznek más vidékétől. A kevésbbé termékeny futóhomoktalajok leginkább a Balaton mentén fordulnak elő, de ezek is értékes immunis szőlőtalajoknak bizonyulnak.
303Somogy vármegye, egész területéhez arányítva, nem nagy kiterjedésben, tőzeges talajok is fordulnak elő, a melyeknek kiemelkedettebb részei mívelés alatt állanak, lapályosabb részei pedig rétnek és legelőnek használtatnak. E tőzegtalajokban és a Balatonnal párhuzamosan elterülő nádasokban kimeríthetetlen mennyiségű tőzeg (turfa) fordul elő, melynek kiaknázása ezidő szerint még aránylag szűk keretben történik.
Éghajlat.
A vármegye éghajlati viszonyait a vármegye természeti viszonyait tárgyaló fejezetben ismertetjük. Itt csak azt jegyezzük meg, hogy Somogy vármegyének a növénytermelésre nézve rendkívül kedvező az éghajlata; különösen az évi csapadék tavaszi és nyári eloszlódása, valamint a tavaszi és nyári csapadékos napok száma és ezekkel kapcsolatosan a levegő nagy relatív páratartalma, a mi a bőséges harmatokban nyilvánul, teszik Somogy vármegye éghajlatát a növénytermelésre nézve a legkedvezőbbé.
Aratás traktorral és hat kévekötő aratógéppel, gróf Hoyos Miksa németladi uradalmában.
Részletek a szentimrei földmíves iskolából.
Göbölistálló a füzérlaki majorban.
Göbölistálló a zaranyi majorban.
Sertésfiadztató Kisiván pusztán.
Földárak.
A kisbirtokon a földárak általában véve túlmagasaknak mondhatók, a menynyiben azok forgalmi ára nem áll arányban a terméshozammal. A somogyi kisgazda (parasztgazda) ha földet vesz, úgy gondolkodik, hogy mivel a felszerelése megvan, új befektetésre szüksége nincs; továbbá mivel a szükséges kézimunkát családjával elvégzi, az még akkor is meghozza a hasznát, ha a földet drágábban is veszi, mert külön költséget nem okoz, csak a munkát szaporítja, a mit a föld meghálál. Ez az oka, hogy a kisgazdák egymásra liczitálnak, felverik a föld árát s a végeredmény az, hogy drágábban fizetik a földet, mint a mennyit a terméshozam alapján ér. A földárak kialakulásánál a fekvés is határoz, mert a belsőségekben a föld ára három-négyszer akkora, mint a határban. Befolyásolja a földárakat a kisgazdáknál az is, hogy a határos nagybirtokból vásárolhatnak-e, mert azt jobban szeretik és a földárak nem túlcsigázottak. Általánosságban a kisbirtoknál a földárak, a viszonyok és talajminőségek szerint, kat. holdanként 500 és 1600 korona között, a belsőségekben pedig 1000 és 2400 korona között váltakoznak. A rétek drágák: kat. holdanként 1000-2000 korona.
A közép- és nagybirtoknál az árak nem oly szélsőségesek, a mennyiben a talaj termőképességének megfelelőleg, a helyi viszonyok szerint, a föld ára kat. holdanként 400 és 1000 korona között mozog.
A szőlő ára magas és minősége szerint 1000 és 4000 korona között variál, a filoxerától kipusztított szőlőhelyeket azonban olcsóbban is meg lehet szerezni.
Parczellázás.
A parczellázás néhány évvel ezelőtt itt is igen nagy lendületet vett, a menynyiben a szegényebb néposztály földéhsége következtében, igen jövedelmező üzletággá fejlődött; ma már azonban, a földéhség kielégítettsége és a pénzviszonyok kedvezőtlensége következtében, jóformán megakadt. De lényegesen befolyásolja a parczellázást a munkáshiány is, a mennyiben a módosabb kisgazdák nem vesznek parczellákat, mert nem tudnak munkást kapni; a szegényebb sorsúak pedig, hitel hiányában és a magasabb kamatláb miatt, nem juthatnak olyan olcsó pénzhez, hogy azzal boldogulhatnának.
Gazdasági rendszer.
A kereslet és fogyasztás irányítja a gazdasági rendszereket is. Mióta az állati termékek nagymérvű kereslete az állattartást jövedelmezővé változtatta, a növénytermelés az állattartás szükségleteinek kielégítéséhez idomult.
A régente tartott kevésigényű szarvasmarhaállományt kiszorította a gyorsan növő, sok húst és tejet termelő, nagyigényű nyugati fajta szarvasmarhaállomány, a melynek takarmányszükségletét a kereskedelmi növények hulladékai és a természetes kaszálók kielégíteni nem tudták. Ez indokolta és tette jövedelmezővé a mesterséges takarmánytermelés nagyobb felkarolását. Ebből kifolyólag a régi és Somogy vármegyében is általánosan elterjedt háromnyomásos vetési rendszer is idejét multa és helyette a mesterséges takarmánytermelést felölelő szabad gazdasági rendszerek lettek általánossá.
304Habár a mesterséges takarmányfélék kiterjedtebb (20-25%) termelésével a régi és elavult elveken nyugvó fekete ugartartás jóformán teljesen megszünt, mégis, a mai belterjes gazdasági rendszerek mellett is, a kereskedelmi növények termelése viszi Somogy vármegyében a vezérszerepet.
De a jövedelmező szarvasmarhatartás nemcsak a vetési rendszereket, hanem magát az állattartást is annyira módosította, hogy a nagyértékű és bőven jövedelmező szarvasmarhatartás mellett, a juhtartás többé nem indokolt s így a nagyobb uradalmak felhagytak a juhtartással, vagy azt, egy jobb jövő reményében, a minimumra redukálták.
Habár a szabad gazdasági rendszerek mellett merev vetésforgókat felállítani nem lehet, mégis a gyakorlat olyan vetési sorrendeket állapított meg, a melyek nemcsak a termelés irányelveinek felelnek meg, de a míveleti növények tenyészigényeit kielégítik és a rendszeres talajelőkészítést is lehetővé teszik. Somogy vármegyében tehát, tekintettel az egyes míveleti növények szokásos vetési sorrendjére - annélkül hogy azok rendszeresítve volnának -, két fő vetési forgót lehet megállapítani, úgymint: a módosított norfolki négyes vetésforgót, a melynek vetési sorrendje a következő: 1. trágyázott zabosbükköny, magbükköny vagy magborsó, 2. búza vagy rozs, 3. kukoricza, burgonya vagy répa, 4. árpa vagy zab; továbbá a következő ötös vetésforgót: 1. vöröshere (lóhere, fenyer) vagy luczerna, 2. búza, 3. kukoricza, burgonya vagy répa, 4. árpa vagy zab, 5. rozs, vörösherével. E vetésforgókba egyéb termelt míveleti növények is beállíthatók.
Némileg befolyásolja egyes gazdaságok vetési rendszerét az ipari növények termelése is; így a kaposvári czukorgyár részére Somogy vármegyében sok czukorrépát termelnek, továbbá a csurgói len- és kendergyár részére leginkább lent; a közeli nagykanizsai "Pátria" pótkávégyár részére czikóriát és a vármegyében levő gazdasági szeszgyárak részére nagyobb mennyiségű burgonyát.
Mindezekből megállapítható, hogy Somogy vármegyében általánosságban igen belterjes gazdasági rendszerek vannak üzemben, a melyek a somogyi talajok termőképességét nemhogy kimerítik, hanem éppen ellenkezőleg folytonosan termékenyebbé változtatják, a mennyiben a jól díszlő, nitrogéngyűjtő, pillangós virágú takarmánynövények nagyméretű felkarolásával, a talaj nitrogéntartalma folyton fokozódik és a műtrágyák alkalmazásával a kereskedelmi növényektől kimerített ásványi növénytápanyagok pótoltatnak.
Földmívelés.
Földmívelés tekintetben Somogy vármegye mezőgazdasága a legmagasabb színvonalon áll, a mennyiben talajminősége lehetővé teszi a kipróbált és legjobbnak bizonyult összes modern talajmívelőgépek és eszközök alkalmazását. Több gőzekegarnitúra, magánjáró gőzeke, traktorok vannak a nagyobb uradalmakban használatban, a melyekhez még a legjobb rendszerű, fogatos erőre szerkesztett többvasú és egyes ekék, továbbá a tárcsás boronák, grubberek, különféle czélokat szolgáló vasboronák és hengerek, altalajtúrók, szóval az összes igényeket kielégítő földmívelési gépek és eszközök járulnak. Még a kisgazdáknál is a legmodernebb ekék vannak használatban, mert a somogyi kisgazdát is rávezette a tapasztalat arra, hogy az eke minősége a föld kellő megmívelésének legfőbb eszköze s így az eke megválasztásában is rájöttek arra, hogy a hosszú eketest jól fordít ugyan, de a föld beéredése utána nem jó; a meredek eketestű eke a legmegfelőbb a talaj előkészítésére, de száraz, kemény talajon igen nehezen jár, ezért a kettő között átmenetet képviselő Sack-rendszerű D 7 M eke van a kisgazdáknál általános használatban. De nemcsak a talajmívelő, hanem az összes mezőgazdasági gépek és eszközök is a legtökéletesebb és legmodernebb alakban feltalálhatók Somogy vármegyében.
A talaj termőképességének állandó fenntartása, sőt fokozása is nagy gondja a somogyi gazdáknak és e czélra főleg az istállótrágya nagyobbmérvű előállítására, még áldozatok árán is, törekszik; de az ásványi műtrágyák alkalmazása is el van terjedve, sőt a kisgazdák is kezdik felkarolni. A talajok termékenységének fokozására irányuló kísérletezések eredményeként Somogy vármegyéből indult ki a talajok baktériumokkal való beoltásának eszméje, a melynek lényege a következő: minden talajnak megvan a maga baktériumflórája, a mely egységesen rendezett egészet alkot. Tehát a kevésbbé termékeny talajoknak éppen úgy megvan a maga baktériumflórája, mint a termékenyebb talajoknak; azonban a kevésbbé termékeny talajokban folytonosan mostoha viszonyok közt élő baktériumoknak egészen más fajtajellege van, mint az igen termékeny talajokban élő, tehát állandóan kedvező körülményekhez alkalmazkodott, ugyanazon fajtához tartozó talajbaktériumoknak. Mivel pedig a talaj baktériumflórájának az a rendeltetése, hogy a magasabbrendű növényzet részére a levegő szabad nitrogénjét lekösse és azt asszimilálható állapotba hozza, ennélfogva világos, hogy azok a talajok a legtermékenyebbek, a melyekben olyan baktériumok élnek, a melyek sok nitrogént tudnak sűríteni és nitrifikálni, vagyis, a melyekben a legvirulensebb baktériumflóra tenyészik. De mivel azt látjuk, hogy a humuszban gazdag talajok, a melyekben a baktériumflóra sok bomlásban levő szerves anyagot talál, a legtermékenyebbek, ennélfogva világos, hogy oda kell törekedni, hogy a kevésbbé termékeny, tehát humuszban szegény 305talajokban is sok legyen a bomlásban levő szerves anyag. Bomlásban levő szerves anyagot, istálló- és zöldtrágyák nagyobbmérvű alkalmazásával, sokat lehet a talajban felhalmozni; azonban a kísérletek beigazolták, hogy a somogyi kevésbbé termékeny talajok és a bácskai igen termékeny talajok között, a termékenységi különbözetet semmiféle trágyával kiegyenlíteni nem lehet, vagyis, hogy a somogyi talajok a legnagyobbméretű trágyázás és legintenzívebb mívelés mellett sem lesznek olyan termékenyek, a minők a bácskai, vagy egyéb igen termékeny alluviális talajok. Ennek az az oka, hogy a kevésbbé termékeny somogyi talajokban élő baktériumflóra, évszázadok óta, millió és millió generáczión át mostoha viszonyok között élt és hosszantartó alkalmazkodás következtében oly megszilárdult fajtajelleget vett fel, hogy még az esetben sem tud nagyobb életenergiát kifejteni, ha tenyészetének kedvező körülmények közé jut. Mivel tehát a humuszban szegény somogyi talajokban élő csökött és degenerált baktériumflóra nem tud a talajban felhalmozott sok istálló- és zöldtrágyát a tápanyag arányában feltárni, ennélfogva el kell látni a talajt bőségesen istálló- és zöldtrágyákkal, vagyis sok bomlásban levő szerves anyagot kell a talajban felhalmozni és be kell oltani a sok szerves anyagot felhasználni és feltárni képes, igen termékeny bácskai vagy egyéb tevékeny talajokból merített virulens baktériumflórával. Ha a talaj kellőleg elő van készítve és annyi bomlásban levő szerves anyag van benne felhalmozva, hogy az igen termékeny talajokból merített baktériumflóra feltalálja benne tenyészigényeit, akkor minden talaj, alkalmas módon, olyan termékenynyé változtatható, a milyen termékeny annak a vidéknek a talaja, a melyből a beoltásra felhasznált föld származott.
Már ebből is látható, hogy Somogy vármegye minden tekintetben előrehaladott gazdasági életéből kiinduló talajbeoltási eszmének nemcsak helyi, de világraszóló, kiszámíthatatlan horderejű közgazdasági jelentősége van.
E helyen megemlítendő még, hogy Somogy vármegyében a Balatonnal párhuzamosan elterülő, nagykiterjedésű felláp (nyugoti és keleti bozót) jól sikerült lecsapolásával mintegy 24.000 kat. hold kiterjedésű terület, eddig hasznavehetetlen állapotából, a mezőgazdaságra nézve hasznos területté változik, a mennyiben részben igen jó szántófölddé, részben rétté és legelővé lesz alakítható. De nemcsak a nagy felláp lecsapolásával, hanem egyéb nagykiterjedésű vizenyős területek alagcsövezésével, kevésbbé használható talajokat igen értékes és termékeny talajokká alakítottak át.
Az öntözés Somogy vármegyében még nincs elterjedve és ez arra vezethető vissza, hogy, a hosszú évek feljegyzési adatai szerint, Somogy vármegyében az évi csapadék tavaszi és nyári eloszlása igen kedvező. Kétségtelen azonban, hogy az öntözést idővel Somogy vármegyében is fel fogják karolni, mert ez az aszályos években haszonnal járna; a helyi viszonyok pedig az öntözések berendezésére nagyon alkalmasak.
A termés.
Somogy vármegye talaja a mérsékelt égöv alatt termeszthető összes növények termelésére alkalmas ugyan, azonban az egyes míveleti növények termelésének méretét leginkább a fogyasztás és a kereslet állapítja meg. Mivel pedig a fogyasztás és kereslet a kereskedelmi növények terményei iránt a legélénkebb, főleg a kalászosok és kapásnövények vannak legkiterjedtebben felkarolva. De lényeges szerep jut a mesterséges takarmánynövényeknek is, mert a nagy állatállomány takarmányszükségletét a természetes kaszálók nem tudják kielégíteni. Az ipari növények termelése is el van terjedve; különösen a czukorrépa és az olajgyártásra alkalmas növények számos faja, továbbá a len, a kender, a katáng (czikória), a czirok, a dohány. Ezek mellett a hézagpótló növények termelése is szokásos; így a tarlószántásba vetik a bíborherét, a kerek vagy tarlórépát és a hajdinát. Nagyjövőjű, hézagpótló növényként megemlítendő az újabb időben nagyban felkarolt, őszszel tarlószántásba, zöldtrágyának vetett, fehérvirágú, lapos fehérmagú csillagfürt termelése is, a mely azáltal, hogy a produktív időszakban semmiféle kultúrnövény helyét nem foglalja el, ezt az inproduktív időszakot a gazdaság javára nagy mértékben értékesíti. Leginkább búza- vagy rozstarlóba, kukoricza vagy burgonya alá alkalmazzák az őszi csillagfürt-zöldtrágyát, a mely kellő időben vetve, kat. holdanként 100 kilogramm nitrogénnel gazdagítja a talajt, trágyaértéke pedig k. holdanként 215 métermázsa istállótrágyával egyenlő, míg termelési költsége kat. holdanként csak 30 korona. Hogy a mívelés alatti területeken az egyes kultúrnövények termelésének mérve miként oszlik meg, arra nézve az 1913. évi termelési adatok nyujtanak tájékozást, a melyeket már előzőleg közöltünk.
306Kalászosok.
A főbb kalászosok közül az őszi búza a legkiterjedettebb, a mennyiben a talaj minősége az egész vármegyében a búzatermelésre alkalmas. A somogyi búza minőségre nézve nem tartozik Magyarország legkitünőbb búzái közé, mert nem üvegesen aczélos, tehát törésfelülete nem áttetszően érdes, hanem inkább síma és lisztes törésű; de sikértartalmának kitünő minősége, lisztjét a legfinomabb sütemények készítésére is alkalmassá teszi.
Igen elterjedt és kitünő minősége miatt híres volt az úgynevezett somogyi tarbúza, a melynek általános felkarolását - az egész Dunántúlra - és nagyban való termesztését Cserháti tanár igen ajánlotta és ez irányban nemcsak irodalmilag működött közre, hanem a magyaróvári m. kir. növénytermelési kísérleti állomás vezetőjeként, termelési kísérleteket is vezetett. A somogyi tarbúza gombabetegségekkel szemben igen ellentálló és emellett kitünő minőségű lisztet szolgáltat. Ennek ellenére a somogyi tarbúza termelése igen megcsökkent, mert a somogyi gazdák a bőven termő külföldi búzafajokat karolták fel; azonban a behozott számos idegen fajta közül még eddig egy sem bizonyult állandó jellegűnek, mert az aklimatizáczió alatt mind elveszti eredeti fajtajellegét és degenerálódik. Megemlítendő azonban, hogy jelenleg egy importált franczia búzaféleség "Gros Bleu" az eddigi tapasztalatok szerint - már 5-6 éve - jól aklimatizálódik és teljesen kielégítő eredményeket ad, a mennyiben termésmennyisége a jobb talajokon kat. holdanként 12-20 métermázsa között váltakozik; ez okból ezt a búzaféleséget nemcsak a nagyobb uradalmak, de a kisgazdák is mindjobban felkarolják. A régebben vetett honosfajta búzák közül legjobbnak bizonyult: agyagos talajú fennsíkokra, a vöröskalászos toklászos búza, középkötöttségű, szelídebb talajokra a fehérkalászos toklászos búza, a lapos, termékeny talajokra a híres somogyi tarbúza. Igen valószínű, hogy a somogyi gazdák rövidesen kiábrándulnak a nagy reklámokkal hirdetett külföldi termékeny búzafajtákból és visszatérnek a régi somogyi búza termelésére; mert az már kétségtelen, hogy megfelelő talajelőkészítés mellett, a somogyi búzából tenyészkiválasztás által nemesített búzával, kat. holdanként 10-12 métermázsa szemtermést könnyen el lehet érni.
A vetésforgóban való állásra nézve Somogy vármegyében a búzát leginkább trágyázott zabosbükköny, vöröshere, magbükköny, bíborhere, luczerna és magborsó után vetik; kevésbbé jó előveteménye a burgonya, len, trágyázott csalamádé, répa és a mák; néha azonban ez elővetemények után is jó a búzatermés. Tehát Somogy vármegyében a búzának a hüvelyesek a legjobb előveteményei. A tavaszi búza termelését az utóbbi években, midőn a búza ára felszökött, szintén felkarolták; azonban nagy teret nem tud foglalni, mert a tavaszi búzára tényleg áll az a közmondás, hogy: "tavaszi búza, ravaszbúza". A tavaszi búza Somogy vármegyében ugyanis csak akkor sikerül, ha igen korai vetés mellett, májusban kellő nedvesség és meleg van és június végén, július elején nem lép fel a nagy forróság, mert az utóbbi esetben a tavaszi búza hőütést kap és csak silány termést szolgáltat.
Az őszi rozsot az egész vármegye területén termelik ugyan, de legkiterjedettebben a délkeleti homokosabb részeken, a hol a vetésforgóban a búza helyét foglalja el. A vármegye kötöttebb és inkább búza alá való talajain a rozs mostoha elbánásban részesül, mert leginkább árpa és zab után vetik; e kedvezőtlen termelési viszonyok ellenére a nem nagy igényű rozs itt is kielégítő termést ad. Számos termelési kísérlet történt arra nézve, hogy jobbfajta és termékenyebb rozs honosíttassék meg; de e kísérletek eredményre nem vezettek, mert a rozs nyitvatermő növény lévén, idegen megtermékenyülésre szorul; ennek következtében a gyors elfajzás el nem kerülhető s így a honos és az éghajlati, valamint a talajviszonyokhoz alkalmazkodott somogyi rozs minden más behozott rozsot magához idomít.
Az árpát a vármegyében szintén kiterjedettebb mérvben termelik. Legjobb előveteményei a kapásnövények, a melyek a talajban a nagyigényű árpa alá bő növénytápanyagokat szolgáltatnak.
Somogyvármegyében valami jó sörárpa ritkán terem; de néha - megfelelő időjárás esetén - a legjobb vidékek árpájával is felveszi a versenyt. Az árpával is számos termelési kísérlet történt arra nézve, hogy annak minősége emeltessék; de itt nem a talaj, hanem az éghajlati viszonyok az okai, hogy némely években a későn érő Oregon-árpa kitünő, más években, éppen ellenkezőleg, a korai Hanna-árpa az, mert a forróság beállta előtt már megérik s így nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is, más fajtákkal szemben, a legkielégítőbb termést szolgáltatja.
A zab termelése a kalászosok között legkevésbbé van itt elterjedve és kiterjedettebben 307leginkább a vármegye délkeleti részén, a homokosabb földeken termelik. A zabnak is legjobb előveteményei a kapásnövények; vetik azonban búza után is.
Egyéb kalászosok közül megemlítendő még a tavaszi rozs és az őszi árpa, azonban Somogy vármegyében mind a kettő igen alárendelt szerepet játszik.
Hüvelyesek.
A hüvelyesek termelése e vármegyében elsőrendű kérdés, mert a sovány somogyi talajok nitrogénszükségletét a pillangós virágú növényekkel symbiosisban élő baktériumok, a levegő kimeríthetetlen mennyiségű, ingyen rendelkezésünkre álló szabad nitrogénjéből sűrítik és így a talaj termelőképességének legfőbb előmozdítói. A hüvelyesek termelése nélkül Somogy vármegye talajának termékenysége rövid nehány év alatt a felére csökkenne. A hüvelyesek termelése itt nem az élelmiszerekhez tartozó bab, lencse, borsó termelése miatt fontos, hanem a talaj termőképességének fentartása szempontjából. A míg a humuszban gazdag bácskai talajokban élő virulens saprofita nitrogén talajbaktériumok évenként és kat. holdanként 74 kilogramm nitrogént sűrítenek a levegő szabad nitrogénjéből, addig a humuszban szegény somogyi talajokban élő ugyanazon fajú baktériumok kat. holdanként és évenként csak 28 kilogramm nitrogént tudnak sűríteni. Világos tehát, hogy a pillangós virágú növényekkel symbosisban élő Bacillus Radicicolainak itt fontos szepe van, mert a sovány somogyi talajokban élő csökött és degenerált saprofita nitrogénbaktériumok fogyatékos működését hivatva vannak kiegészíteni és a somogyi talajok termékenységét előmozdítani.
Somogy vármegyében magtermelési czélokra az első helyet foglalja el a tavaszi bükköny, továbbá a tavaszi borsó; kevésbbé fontos szerep jut az őszi borsónak és az őszi bükkönynek; megemlítendő még a magnak hagyott vöröshere, luczerna, bíborhere és csillagfürt, a melyek kedvező körülmények között magtermelés által is tetemes jövedelmet szolgáltatnak.
Emberi tápláléknak nagy mértékben a hüvelyeseket nem termelik, mert az összefüggően nagyobb területeken termelt hüvelyeseknél a gombabetegségek feltartóztatlanul terjednek és sokszor az egész termést tönkreteszik. Még a lencse legjobban megállja helyét és habár aprószemű, de igen ízletes. A babot leginkább kukoricza közé vetik, házi szükségletre termelik; eladásra csak kevés felesleg kerül.
Itt megemlítendő még a hajdina (tatárka, palánka), a melyet tarlóba vetve pótnövénynek használnak és magját táplálkozási czélra fordítják; továbbá a köles, a melyet részben emberi tápláléknak, részben pedig takarmányozási czélokra termelnek. A hajdinát az egész vármegye területén termelik, ellenben a kölest leginkább csak a lapályos részeken.
Kapásnövények.
A kapásnövények közül Somogy vármegyében legkiterjedettebben a tengerit termelik, részben emberi tápláléknak, de leginkább takarmányi czélra, némely helyen azonban ipari czélokra, főleg szeszgyártásra.
A tengeri az egész vármegye területén mindenütt jól megterem és a legjövedelmezőbb gazdasági növény, a mennyiben az állattenyésztés és tartás minden ágánál haszonnal alkalmazható, a talaj iránt nem válogatós és a reá fordított munkát sokszorosan meghálálja.
Habár a tengeri termelése a vármegyében általánosan fel van karolva, még sincs a vármegyének specziális tengerifajtája. Kétségtelen azonban, hogy az amerikai lófogú fajták ki fognak szorítani minden más tengerifajtát, mert ezekkel igen könnyen kétszer akkora terméseredményeket lehet elérni, mint a más korai fajtákkal. A somogyi gazdák már javában érvényesítik azt a tapasztalatot, hogy a tengeri növénytápszükséglete a fejlődésével arányban növekszik s így minél hosszabb időre terjed ki a tengeri fejlődési időszaka, vagyis: mennél későbbi fajta a tengeri talaja, annál gyakrabban porhanyítható - kapálható - s így annál több növénytápanyag áll rendelkezésére, minél gyakrabban van megkapálva; tehát a kései fajta tengeri e hosszú tenyésztési idő alatt a jól mívelt talajból sok tápanyagot vehet fel, ennek következtében nagy terméshasznot is szolgáltathat. Ezzel ellenkezőleg a korai fajta tengeri a rövid tenyészidő alatt nem vehet fel annyi tápanyagot, mint a hosszú tenyészidejű s így terméseredménye sem lehet olyan, mint a hosszú tenyészidejűé. Azonban a kései fajta tengeri hátránya Somogy vármegyében is érvényesül, mert ha a nyári hőmérséklet a normálison alul marad, a kései tengeri fajták nem tökéletesen érednek be. A korai fajtákból leginkább a Csinquantinót és az úgynevezett 100 napos székelytengerit, a késői fajtákból leginkább a "Jowa" és "Mastodon" tengerit termelik.
A terméseredmény kat. holdanként 10 és 35 métermázsa szemestengeri. A kapásnövények 308közül még igen kiterjedten fel van karolva a burgonya termelése is. Leginkább el van terjedve a rózsakrumpli, a hópehely és a magyar kincs; legjobb fajták a "Professor Märker" és az "Uptodate". A burgonya terméseredménye, a különféle viszonyok szerint, kat. holdanként 50-100 mmázsa között váltakozik.
A czukorrépa termelését szintén felkarolták, ámbár közel sem annyira, mint a mennyire kívánatos volna. Leginkább a munkásviszonyok, de nagyrészben a birtokosok kényelemszeretete az oka, hogy a nagy jövedelmet adó, de sok fáradságot igénylő czukorrépatermelésről lemondanak. A czukorrépát leginkább a kaposvári czukorgyár részére, kisebb mértékben más czukorgyárak részére is termelik. Termésmennyisége kat. holdanként 120-200 métermázsa között váltakozik; kivételesen kedvező időjárás esetén, jó talajon, 250-300 mmázsa is megterem. Beváltási ára 2-3 korona között mozog métermázsánként.
Megemlítendő még a takarmányrépa és czikória termelése is, mely utóbbit a szomszédos nagykanizsai "Pátria" pótkávégyár részére termelik.
Kisebb jelentőségű és nem is nagy mértékben termelt kapásnövények még a csicsóka és a tarló- vagy kerekrépa.
Takarmányfélék.
Somogy vármegye nagy állatállománya nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a mesterséges takarmánytermelést, mert a természetes kaszálók nem tudják az állatállomány takarmányszükségletét ellátni. A takarmányfélék közül leginkább fel vannak karolva a pillangós virágúakhoz tartozó vöröshere (lóhere, fenyer), luczerna, bükköny, borsó, bíborhere, nyulszapuka, továbbá a csalamádé (takarmánytengeri), köles, mohar, czukor-czirok, mustár, csibehur. Ezek közül legfontosabbak a vöröshere, bükköny és borsó, továbbá a többi pillangós virágú takarmányfélék, mert ezek, a mellett hogy kitünő minőségű és igen tápláló takarmányt szolgáltatnak, a talajt nitrogénben bőségesen gazdagítják.
A takarmánynövények termelési körébe tartozik még a takarmányrépa, tarlórépa, tökfélék és a csicsóka termelése is.
Kereskedelmi növények.
A kereskedelmi növények közül, a már a kapásnövényeknél felsorolt czukorrépán és czikórián kívül, termelik a repczét, gomborkát, mákot, komlót, dohányt, kendert, lent, seprőczirokot.
A repczét a nagyobb gazdaságok termelik, de nem nagy mértékben, mert habár a vármegye éghajlata a repczetermeléshez teljesen kielégítő, mégis a somogyi gazdák azt tartják, hogy a repcze 9 évi termelésből csak egyszer sikerül, mert a repczének számtalan rovarellensége a termést mindenkor problematikussá teszi. Ez az oka, hogy a repcze termése 3-10 métermázsa között váltakozik; de sok esetben a gazdák be sem várják a repcze végpusztulását, hanem a veszendőbe indult repczét kellő időben alászántják és a talajt más kúltúrnövénynyel vetik be.
A gomborka termelése nem oly kétséges mint a repczéé, azonban terméshozama még kevesebb. Ha a gomborkát a mezei balha meglepi, a termése teljesen tönkremegy. A gomborkát leginkább kiveszett kalászosok után, pótnövénynek vetik. Termésmennyisége kat. holdanként 2-6 métermázsa között váltakozik.
A mákot a kisgazdák házi szükségletre, a nagyobb gazdaságok eladás czéljából termelik. Termése szintén kétséges, mert ha virágzása idején meglepi az ormányosbogár, akkor annyira férges lesz, hogy alig ad 1-2 métermázsánál nagyobb termést; kedvezőbb körülmények között terméseredménye kat. holdanként 6 métermázsa, sőt ennél is több.
Komló termelésére itt a talaj és az éghajlati viszonyok is kedvezőek. Ennek ellenére azonban csak jelentéktelen mennyiségben termelik.
A dohányt kiterjedt mértékben termelik, a mennyiben a kincstártól engedélyezett terület 2242 kat. hold, a melyen itt 612 egyén foglalkozik dohánytermeléssel. A mikei és szuloki dohány híres, jó pipadohány, azonban a vármegye egyéb területén leginkább csak kapadohányt termelnek.
A kender termelése az utóbbi időben mindinkább csökken, mert a parasztság ránczos vászongatya-viselete Somogy vármegyében jóformán megszünt s így a kendertermelés a kisgazdáknál elvesztette létjogosultságát. Termelik a kisgazdák még most is a kendert, de a belőle készült fonálból most már csak zsákot, ponyvát, lepedőt, abroszt, törlőkendőt és egyéb durvább fehérneműt készítenek, a ruházkodásnál pedig a puhább sifon foglalta el a durva kendervászon helyét. A nagyobb uradalmak a len- és kendergyárak részére termelik. A magtermelés alárendelt szerepet játszik.
A len, a kenderhez hasonlóan, mindinkább veszít a kisgazdáknál jelentőségéből; 311a nagyobb uradalmak azonban a len- és kendergyárak részére termelik. Itt a konjunktúrák a len termelésére alkalmasabbak, mint a kenderére, azért az uradalmak inkább lent, mint kendert termelnek a gyárak részére. A vármegye egyes vidékein kitünő len terem; így a kaposvári uradalomhoz tartozó Cseberki-gazdaságban 1905-ben oly minőségű termett, hogy azt a szakértők a legfinomabb belga lennel egyenértékűnek találták. Termésmennyiségre nézve is a len kielégítő eredményeket ad, a mennyiben kat. holdanként 20-30 métermázsa kórótermés és 2-4 métermázsa magtermés szokott az eredmény lenni. Hogy a lentermelés e kedvező terméseredmények ellenére Somogy vármegyében nagyobb arányokat nem ölt, annak oka a munkásviszonyokban keresendő. A len nyűvési ideje a gabonafélék aratási idejével összeesik; már pedig a gabonafélék aratásából és betakarításából munkásokat elvonni nem lehet s ezért a len termelése szűk határok közé szorul. A seprőczirokot leginkább csak a kisgazdák, háziszükségletek kielégítésére, a tengeri földek szélein termelik. Nagyban való termelése, a kedvezőtlen értékesítési viszonyok miatt, tért nem tud hódítani.
Gr. Zichy Béla dongaszerkezetű pajtája Varászlón.
A herczeg Ypsilanti-féle istálló Tátom pusztán. Most Kacskovics Lajosé.
A piaristák taszári uradalmának gőzmalma, Fonón.
Az alsónyiresi szeszgyár és finomító.
A kastélydombói gazdasági szeszgyár.
Gyümölcs.
Somogy vármegyében a gyümölcs nem terem oly biztosan, mint némely más vidékeken, pedig gyümölcsfában nincs hiány. Leginkább a csontármagúak, mint: a cseresznye, meggy, kajszínbaraczk, őszibaraczk és szilvafélék díszlenek legjobban, azonban minden más gyümölcs is megterem. A gyümölcsfák általában igen jól díszlenek és gyorsan fejlődnek s termésük néha igen nagy ugyan, de legtöbbször nem kielégítő minőségű. A gyümölcsfáknak ezt a bizonytalan termékenységét leginkább a kedvezőtlen tavaszi időjárás befolyásolja, mert vagy nem köt a virág gyümölcsöt, vagy ha köt, az később, a fejlődés első stádiumában, legnagyobbrészt lehull. Nagyobb kiterjedésű gyümölcsösök nincsenek Somogyban, azonban a házikertekben, szőlőlábakban mindenütt találhatók gyümölcsfák és egyes nagybirtokosok is telepítenek kisebb gyümölcsöskerteket. A vármegye államépítészeti hivatala a közutak mentén is igen sok gyümölcsfát ültetett, a mit azután a nagyobb uradalmak is utánoztak és a birtoktestek utait gyümölcsfákkal szegélyezték.
A gyümölcstermelés megkedveltetésére az egész vármegyében mindenütt községi gyümölcsfaiskolákat állítottak, a hol a községi tanítók a gyermekeket a gyümölcsfák tenyésztésére, szaporítására és nemesítésére megtanítják.
Kivitelre azonban gyümölcs nem kerül, hanem ott fogy el. Kivétel talán a szelídgesztenye, a melyből némely években tetemes mennyiség kerül kivitelre. Iharosberény vidékén sok és ízletes szelídgesztenye terem; a gesztenyefák itt annyira el vannak szaporodva, hogy néhol zárt erdőt alkotnak.
A csontármagú gyümölcsökön kívül, jól díszlik még az alma, birsalma és a körte is; azonban némely vidéken a körtefa rövídéletű, gyümölcse pedig köves.
A selyemhernyó tenyésztése czéljából, a községek közvetetlen szomszédságában, a közutak szélére szederfák vannak ültetve, a melyek szintén elég jól díszlenek: de ezek csak azért vannak ültetve, hogy a selyembogártenyésztők ingyen szederfalevélhez jussanak.
Kertészet.
Somogyban a kertészet eddig még nem tudott nagyobb lendületet venni, mert az értékesítési viszonyok annyira kedvezőtlenek, hogy a kertészettel való foglalkozás önálló kereseti ággá nem fejlődött. Kétségtelen azonban, hogy itt a kertészetnek nagy jövője van, mert sok állandóvizű patak mentén, nagykiterjedésű termékeny területek volnának erre felhasználhatók.
Sokan tettek már kísérletet és a főváros részére nagyban zöldség- és főzelékféléket termeltek, de azt tapasztalták, hogy a budapesti élelmiszerkereskedés oly rendetlen és megbízhatatlan, hogy sok esetben a termelők a felküldött zöldség- és főzelékfélékért nem hogy pénzt nem kaptak, hanem "még a zsákot sem kapták vissza". A fővárosi vásárcsarnokok részére sem lehet - a mostani rendezés mellett - kertészetet berendezni, mert az értékesítési viszonyok ott sem megfelelők. A háziszükségleten felül termelt zöldség- és főzelékféléknek jelenleg csaknem kizárólag Kaposvár és néhány somogyi város a piacza. Itt pedig a bolgár kertészek konkurrencziája oly nagy, hogy velük versenyezni nem lehet és a végeredmény az, hogy a kaposvári piacz semmivel sem olcsóbb, mint a budapesti.
A kereskedelmi kertészettel foglalkozók tevékenységüket leginkább a finomabb szükségletek előállítására irányítják, így: korán tavaszszal a hónaposretek, a spárga, az uborka, a korai fejéssaláta, zöldborsó, zöldbab, kelvirág, spárgatök, kerti eper, paradicsom és egyéb olyan finomabb kerti termék kerül piaczra, a melyeknek a termelésével a bolgár kertészek nem foglalkoznak.
312Mivel Kaposváron - a legfőbb fogyasztási piaczon - csaknem minden háznál van házikert, a kereskedelmi kertészettel foglalkozók fogyasztói: a kerttel nem rendelkező hivatalnokok, kereskedők, iparosok, tanárok, katonák stb., ezeknek a szükséglete pedig nem oly nagy, hogy a kertészetet fellendíthetné. A magánkertészetet különben egész Somogy felkarolta és a belfogyasztás behozatalra nem szorul.
Értékesítési viszonyok.
A kereskedelmi viszonyok fejlettsége következtében a mezőgazdasági termények és az eladásra kerülő állatállomány, valamint annak termékei is könnyen értékesíthetők. A kisgazdák mezőgazdasági terményeiket a közeli piaczokon értékesítik, állatállományuk eladásra szánt egyedei pedig a nagyon látogatott országos vásárokon cserél gazdát. A nagybirtokosok csak állatállományuk kiegészítése czéljából szoktak az országos vásárok látogatói lenni, mert mezőgazdasági terményeiket és eladásra kerülő állatállományukat otthon, a nagygazdaságokat felkereső vásárló kereskedőknek adják el.
A nagyobb tömegben termelt czukorrépát a kaposvári és a közeli czukorgyárak, a czikóriát pedig a nagykanizsai "Pátria" pótkávégyár veszik meg.
A tej részben a közeli városokban és részben a tejszövetkezeteknél nyer elhelyezést; csak a fő vasúti vonalakhoz közel eső helyekről szállítják a tejet Budapestre is.
A baromfiakat és tojást a községekben az úgynevezett "tikászok" szedik össze és szállítják Bécsbe; csak a városok közelében lévő falvakból kerül a felesleges baromfi és tojás a helyi piaczokra.
Az állatállománynak hízlalással kikészített részéből a finom, késre érett árú, mind a hízott marha, mind a kövér sertés, a külföldön, nevezetesen Bécsben, Münchenben, Frankfurtban nyer fogyasztási piaczot; a selejtesebb árú Budapesten és helyben.
A lovakat részben a nagyon válogatós katonaság veszi meg, legnagyobbrészt azonban Ausztria, Stájerország, és Olaszország részére vásárolják.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok a vármegyében nem kielégítők, mert az intenzív gazdasági üzemhez nincsen elegendő munkáskéz, a mit a folytontartó kivándorlás is fokoz. Nagyon elősegíti a munkáshiányt és még a kivándorlásnál is veszedelmesebb, a maholnap általánosnak mondható egy-gyermek-rendszer, melyen - sajnos - ezidőszerint változtatni nem lehet. E munkáshiány következtében a nagyobb uradalmak más vidékről kénytelenek a szükséges munkásnépet megszerezni, mivel pedig az idegen munkásokat akkor is élelmezni kell, a mikor az időjárás a mezei munkát lehetetlenné teszi, az idegen munkások sokkal drágábbak, mint a különben is sokkal jobb helybeli munkások.
Ez idegen munkásokat nagyrészt Nyitra, Trencsén, Hont, Bars, Nógrád, Tolna, Zala és Békés vármegyékből szerzik be. Nagyon jellemző és a mezőgazdasági viszonyokra élénk fényt vet az, hogy az idegen munkások a sokkal jobb talajú Tolna megyéből és az Istentől két kézzel megáldott Békés vármegyéből tömegesen jönnek Somogyba.
A kereseti viszonyok a munkásnépre nézve nem mondhatók kedvezőtlennek, mert a férfimunkásoknál a napszám bére 1 K 60 f-től 5 K-ig, a nőknél 1 K 20 f-től 3 K-ig váltakoznak; de ennél még jelentősebb, hogy Somogyban a hol a czukorrépatermesztés fel van karolva, a mezei munkásnép április közepétől november végéig állandóan foglalkoztatva van.
A munkásviszonyok eme kedvezőtlensége az oka, hogy a nagyobb gazdaságok jórésze inkább lemond az igen intenzív gazdasági üzemről, hogy a folytonosan kedvezőtlen munkásviszonyoktól okozott gondtól és fáradtságtól megszabaduljon. Viszont a munkáskéz hiánya és drágasága okozza, hogy a gazdák, a hol csak lehetséges, szívesen alkalmazzák az olcsóbb üzemű kapáló, kaszáló, arató és egyébb kézierőt pótló fogatos eszközöket és gépeket.
Állattenyésztés.
Az állattenyésztés Somogy vármegye mezőgazdaságának legfontosabb mellékága. A fellendült állattenyésztés nemcsak a szegényebb sorsú lakosság anyagi boldogulását, de a mezőgazdasági fellendülést is eredményezte. Különösen a szarvasmarha nagy kereslete által beállott magasabb árviszonyok eredményezték az állattenyésztésnek, nevezetesen pedig a szarvasmarhatenyésztésnek nagyban való felkarolását. A nagyobb és jobb legelőterületekkel rendelkező Zseliczségben a szarvasmarhatenyésztés vett lendületet, más vidékeken pedig a lótenyésztés fejlesztése kapott lábra. Különösen a nehézfajhoz tartozó ardeni tenyésztést karolták 313fel és ez már behatolt ama községekbe is, a melyeknek nemcsak országos, de európai hírű lótenyésztésük volt és van még ma is.
A sertéstenyésztés Somogy vármegyében mindenkor a legjövedelmezőbb volt; de a sertésvészt a somogyi gazdák sem kerülhették el. Ma már kétségtelen, hogy a sertésvész baktériuma sokat veszített virulencziájából s ezzel a sertéstenyésztés új lendületet vett.
A juhászat Somogy vármegyében a legnagyobb mértékben hanyatlóban van. Még azok az uradalmak is, a melyek tradícziókból tartották fenn juhászataikat, lassanként felhagynak vele.
A bivaly, kecske és szamár tenyésztése igen alárendelt. Még leginkább a bivalytenyésztést lehet számbavehetőnek mondani, a melyet mocsaras, posványos legelők kihasználása czéljából tenyésztenek. Azonban a bivalytenyésztés is hanyatlóban van, a minek a bivaly alacsony ára és húsának a közfogyasztásból történt kitiltása az oka. A nagyobb uradalmak ma már a bivalyt csak jóformán kitűnő, zsíros tejéért tenyésztik.
Állatállomány.
Somogy vármegye állatállománya élénk világot vet ama nagy gazdasági fellendülésre, mely az állattartással szoros kapcsolatban van. De nemcsak maga a szám, hanem főleg az állatanyag minőségi értékemelkedése, az utolsó 20 év alatt körülbelül 40%-kal növelte az állatállomány értékét. Kétségtelen tehát, hogy a gazdasági társadalom alsóbb rétegeinek vagyoni gyarapodása és mai kedvező vagyoni helyzete, az állattenyésztés fellendülésére és főleg a jobbminőségű, tehát értékesebb állatok czélirányos tenyésztésére vezethető vissza.
A m. kir. központi statisztikai hivatal szerint 1911. évi februárius 28-án (a zárjelekben az 1905. évi létszám van feltüntetve) az állatlétszám a következő volt: szarvasmarha 188.813 darab (158.592), ló 70.928 darab (62.343), szamár 603 darab (832), öszvér 11 darab (21), kecske 242 darab (303), sertés 333.923 darab (254.677), juh 245.282 darab (355.571). Ivari és faji osztályzás szerint: a szarvasmarhaállományból: növendékbika 2846, tenyészbika 1296, hízóbika 118, tenyész- és fejőstehén 71.893, selejt 424, ökör és tinó három éven aluli 30.388, három éven felüli 28.143, hízó 6745, üsző két éven aluli 29.964, két éven felüli 6497, szopósborjú 10.499, összesen 188.813 darab, a melyből magyar fajta 29,852, pirostarka 137.634, borzderes 704, egyéb fajta 17.860, bivaly 2763 darab. A lóállományból: méncsikó: egy éven aluli 4946, egy éven felüli 2856, tenyészmén 509, kanczacsikó: egy éven aluli 4946, egy éven felüli 7291, kanczaló 31.939, heréltcsikó: egy éven aluli 851, egy éven felüli 4302, heréltló 13.367, összesen: 70.928 darab. Sertésállományból: tenyészkan 2077, tenyészkocza 60.122, ártány és süldő 107.062, malacz 158.669, hízó 4993, összesen: 332.923, a melyből zsírfajta 304.106, húsfajta 28.817 darab. A juhállományból: tenyészkos 5245, anyajuh 120.916, ürű-toklyó 62.943, bárány 53.833, hízó 2345, összesen: 245.282, a melyből merinó 197.861, raczka és czigaja 21.482 angol és egyéb húsjúh 25.939 darab. Az anyajuhok közül 1911. év folyamán fejtek 13.507 darabot.
E statisztikai adatokból látható, hogy Somogy vármegyében 1911-ben, az 1905. évi állapottal szemben, a szarvasmarha állománya 30.221 darabbal szaporodott; a lóállomány 8585, a sertésállomány 78.246, ellenben a juhállomány 110.289 darabbal fogyott; világos tehát, hogy az állatállomány, a magasabb színvonalú minőségi érték mellett, még létszámban is gyarapszik. A juhállomány csökkenése - a mi már évtizedek óta állandóan tart -, kétségtelenül a mezőgazdasági intenzív üzem terjedésére vezethető vissza.
Állatvásárok.
Habár a kereskedelmi szellem a vármegye népében nagyon ki van fejlődve s így vásárai igen látogatottak, az állatvásárok mégsem adják az állatforgalom hű képét, mert igen felkapott dolog az úgynevezett faluzás, a mely abból áll, hogy a "kupeczek" és kereskedők bejárják a falvakat és a háznál veszik meg a czéljaiknak megfelelő állatokat, leginkább a főváros környékén lévő tehenészetek számára. A "kupeczek" legnagyobbrészt paraszt marhakereskedők, a kik faluzással megszerzik a marhát és vagy uradalmak részére szerződésileg szállítják, vagy vásárokon nyereséggel adják el. Híresek a csökölyi marhakupeczek, a kik Tolna és Baranya vármegyékben összeszedik leginkább az 1-2 éves tinókat és azokat vásárról vásárra hajtják, mindaddig, míg elkelnek. Csökölyi marhakupeczekkel Zala, Vas és Zemplén vármegyékben is lehet találkozni, sőt Horvátországba is hajtanak nagyobb csapatokban tinókat, a melyeket a silány marhához szokott horvátok magasabb árakon megvesznek.
314Mészárosok és marhakereskedők, a kik a vásárokat szorgalmasan látogatják, azt állítják, hogy van olyan tinó, üsző és tehén, a mely egy évben 5-6 gazda kezén megfordul. Kétségtelen azonban, hogy a ló és szarvasmarha leginkább az országos vásárokon cserél gazdát, míg a sertéseket legnagyobb részben a sertéskupeczek falvakban szedik össze vagy pedig a közeli piaczok hetivásárain lesznek eladva.
Leglátogatottabb vásárok Somogy vármegyében a kaposvári, kaposmérői, nagyatádi, csurgói, tabi, igali, nagyberki, kercseligeti, marczali, kéthelyi, lengyeltóti, batéi, karádi, iharosberényi, nagybajomi, hetesi, sárdi, patczai, toponári, szentbalázsi és somogyvári vásárok, a hol nemcsak a belforgalom nyer lebonyolítást, de idegen és külföldi vevők is megjelennek.
Megemlítendő még, hogy a nagyobb uradalmak, kihizlalt marhaállományukat legnagyobb részben külföldi marhakereskedőknek adják el.
A lovak vásáron kívüli összeszedésével leginkább a katonai lóvató bizottságok foglalkoznak.
Szarvasmarha.
A szarvasmarhatenyésztés Somogy vármegye mezőgazdaságának legjövedelmezőbb ága. Somogy vármegye szarvasmarhaállománya a híres bonyhádi tájfajta marhával egy színvonalon áll és a Somogy vármegyéből messze vidékre elszállított üszőket és teheneket bonyhádiakként adják el.
Féltékeny gonddal őrködnek az illetékes tenyésztők eme magas színvonalon álló szarvasmarhaállomány kitünő minőségének épségben tartásán és továbbfejlesztésén, a mi annyival könnyebb, mivel a különben igen konzervatív kisgazdák is belátják, hogy az értékes fajtamarhából jobban lehet pénzelni s így a kitünő marha jobban meghálálja a ráfordított fáradságot.
A Gazdasági Egyesület a földmívelésügyi miniszterium és a vármegye támogatásával minden évben, a vármegye több helyén is, állatdíjazásokat rendez, a melyekre a felvezetett remek tenyészanyag valóban a legnagyobb elismerést érdemli. E mellett a m. kir. gazdasági felügyelőség, a hatóság támogatása mellett, csak a legjobb tenyészetekből származó apaállatokat engedélyezi köztenyésztésre, a melyeket az illető községek kedvezmények mellett szerezhetnek meg. A Gazdasági Egyesület a legközelebb mult években 2000 darab kitünő minőségű hasas üsző és fiatal tehenet osztott ki a kisgazdák között, a legmesszebbmenő kedvezmények mellett.
Ezenkívül a külföldről is szerzett kitünő minőségű tenyészanyagnak alkalmas teheneket és bikákat, a melyeket nemcsak a nagyobb uradalmaknak, de kisgazdák számára is hozzáférhetővé tettek. Leginkább Simmenthal és Freiburg vidékéről történt a behozatal, de importáltak Hollandiából is néhány fekete és pirostarka tájfajta tehenet és bikát.
Somogy vármegye szarvasmarhaállománya fajára nézve leginkább a bonyhádi és simmenthali marhakeresztezésből származik; igen kevés a magyar és egyéb fajta. Az idegen fajtákból a berni még a legelterjedtebb. A vármegye szarvasmarhalétszámában szereplő 29.852 drb magyar fajmarha leginkább a még most is kedvelt erdélyi magyarfaj igásökörállomány létszáma, mert tenyésztésre már a magyar fajmarhát csak elvétve használják.
Hogy Somogy vármegyében a nyugati fajszarvasmarha tenyésztése és a tenyészanyag kitünő minősége mily magas színvonalon áll, mutatja az, hogy a budapesti országos tenyészmarhavásárokon a somogyi gazdák kiállított marhái elsőrendű kitüntetéseket nyernek és díjazásokban részesülnek. Kiváló tenyészetük van: Gaal Józsefnek Pamuk, gróf Festetics Vilmosnak Toponár, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak Kaposvár, gróf Hunyady Józsefnek Kéthely, gróf Somssich Imrének Hetes, gróf Hoyos Miksának Németlad, Somssich Miklósnak Somogysárd; továbbá a kisgazdák kezén levő gyönyörű szarvasmarhaállományukkal különösen a következő községek tünnek ki: Alsok, Sarkad, Igal, Tab, Nagyberki, Gölle, Szill, Somogyjád, Gyékényes és e községek vidékei.
Igen élénk világot vet a somogyi marha keresettségére, hogy Somogyban a nagyobb uradalmak nem tudják igásökörszükségletüket a vásárain beszerezni, hanem kénytelenek azt Zala, Vas, Sopron, Veszprém vármegyében, a magyar faj-igásökröt leginkább Erdélyben beszerezni. Ennek oka, hogy Somogy vármegyéből a tinókat tömegesen vásárolják és messze vidékre elszállítják, nem marad tehát annyi tinó, hogy abból a szükséglendő ökörállományt is ki lehetne nevelni.
Igen elöregíti a szarvasmarhatenyésztést a vármegyebeli sok tejszövetkezet is, melyek a tejet zsírtartalom szerint fizetik, és pedig a vidéken 10-14 fillérrel, míg Kaposvárott a tej literjének az ára 20-24 fillér.
315Az árakra nézve e teheneket minőség szerint 400-1000 koronával fizetik darabonként; a tinók ára 80-90 fillér, a jóminőségű jármosököré 90-100 fillér élősúly kilogrammonként.
Ló.
Somogy vármegye lótenyésztése igen fejlett és a lóanyag kitünő minősége országos hírű. Nemcsak a nagyobb uradalmak kitünő lóanyagai, de az egyes községek kisgazdáinak is messze földön híresek a lovai. Így a pulai, attalai, berki, aszalói kisgazdák sok első díjat hoztak el a szomajomi és siófoki lóversenyekről és a kiállításokon is nem egyszer első díjat nyertek.
A nagyobb uradalmak közül a Jankovics-féle öreglaki és a pusztaberényi ménes lovai kitünő versenylovakként általánosan ismertek. De a hintóslovak között is mindenütt megállják helyüket a somogyi lovak; igy csak a mult évben is Bogyay Ferencz polányi négyesfogata nyerte el a budapesti országos luxuslóversenyen az első dijat. A nagyobb uradalmak közül különösen kiváló hírnévnek örvendő félvérlótenyésztésük van a következő nagybirtokosoknak: gróf Festetics Kálmánnak Gyulán, gróf Széchenyi Andor Pálnak Marczalin, gróf Széchenyi Gézának Erdőcsokonyán, gróf Hunyady Károlynak Szillben, Somssich Miklósnak Sárdon, a Kegyes Tanítórendnek Taszáron, a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak Kaposvárott.
A nemesvérű lovak tenyésztésének előmozdítása czéljából alakult a "Somogy megyei Vándorfalka Társaság", a mely lovasvadászatait tavaszszal Erdőcsokonya, őszszel Somogysárd vidékein tartja. E lovasvadászatok fokmérői a tenyésztett nemesvérű lovak minőségenek, munkaképességének, kitartásának és használhatóságának.
Fajra nézve leginkább az angol fehér ló van elterjedve, de sok az arabs félvér és amerikai ügető is, melyeknek a tenyésztésénél telivér apaállatokat alkalmaznak. Újabb időben a nehéz fajlovak tenyésztése kapott lábra, a melyek leginkább a pinzgani, ardenni és percheron fajhoz tartoznak. Eme nehéz fajlovak közül legelterjedettebb a belga származású ardenni faj. Néhány évvel ezelőtt e lovakkal mesés árakat lehetett elérni; öt-hat hónapos választott csikót 500-600 koronáért adtak el. Kétségtelen azonban, hogy ma már ez is alászállott és az árak 30-40 %-al csökkentek. Ma a könnyű fajlovak kezdenek újból keresettebbek lenni és a katonai lóavatóbizottságok a jobbfajta ménesekből származó nyers, hároméves csikóért szívesen adnak darabonként 1000 koronát.
Juh.
A juhtenyésztés Somogy vármegyében hanyatlóban van és a juhállomány évről-évre csökken. Már az 1911. évi február 28-án a haszonállatok összeírásánál 245.282 juhot találtak, tehát 110.289 darabbal, vagyis 31%-al kevesebbet, mint 1905-ben.
A juhtenyésztés és tartás hanyatlásának igen sokféle oka van; a végeredmény pedig az, hogy az okszerűen vezetett juhászat a mai viszonyok között nem hozza meg a reá fordított költségeket és nem tud egyéb tényezőket oly mértékben hasznosítani, mint a növénytermelés és állattartás. A juhászat tehát nem azért hanyatlik, mert a juhtartáshoz szükséges legelőket feltörték, hanem a legelőket azért törték fel, mert a mívelés alatt álló legelő-területek több hasznot biztosítanak, mint a mennyit a rajtuk legelő juhnyájak szolgáltatni tudnak. A juhászat ma már ott sem hoz hasznot, a hol oly legelők állanak rendelkezésére, a melyek más czélra nem használhatók. Nincs is kilátás arra, hogy a juhászat újra föllendüljön. Mindezek ellenére a tradiczió köti a gazdákat a juhászathoz. Lehet is találni a vármegyében nagyszerű juhászatokat, a melyek az országos tenyészállatvásárokról és gyapjú-kiállításokról el-el hozzák az első díjakat. Így országos hírű és a kiállítások révén közismert a gróf Hunyady-féle kéthelyi juhászat, a Somssich-féle sárdi, a Politzer Géza-féle húsjuhok, gróf Zichy Béla lengyeltóti merinó-elektorál-negretti juhászata, a Kegyes Tanítórend mernyei uradalmának merinó-elektorál-negretti és franczia húsjuhokból álló juhászata.
Megemlítendők még a kisgazdáktól tenyésztett kétnyiretű fésűs gyapjas juhok, a melyek ugyan nem tartoznak a köztenyésztéshez, de legtöbbnyire a sertésekkel együtt a közlegelőre hajtatnak. A kisgazdák e juhok gyapját házi czélra használják, a mennyiben az asszonyok a gyapjúból fonalat fonnak. Egyes községekben nagyobb számban is vannak ily kétnyiretű fésűs gyapjas juhok, azonban tartásuk lényeges szerepet nem játszik.
Sertés.
A sertéstenyésztés e vármegyében a szarvasmarhatenyésztés után a legfontosabb tenyésztési ág, igen magas színvonalon áll és a tenyészanyag a legkitünőbb minőségű. Általánosan a fehér kondorszőrű magyar mangaliczát tenyésztik és köztenyésztésre 316más fajtát nem is igen engedélyeznek. Vannak magántenyésztőknél yorkshiere- és berkshiere-tenyészetek is, de ezek nem nagy jelentőségűek. Az utóbbit nagy szaporodási képessége teszi kedveltté; de ez inkább hússertés lévén, gyors növése és kitünő takarmányértékesítő képessége mellett, zsírtermelésre inkább a magyar kondorszőrű sertést használják. A sertésállomány kitünő minőségének fenntartására az illetékes tényezők nagy gondot fordítanak és az apaállatok vizsgálatánál csak a legjobb minőségű tenyészkanokat engedélyezik, melyeknek a megszerzését a gazdasági felügyelőség messzemenő kedvezmények mellett közvetíti.
A sertéstenyésztés eme nagymérvű felkarolása mellett, az 1895. évben fellépett sertésvész óriási csapás volt a vármegye gazdaközönségére nézve. Habár a sertésvész még ma is uralkodik, azért ma már így is haszonnal űzhető a sertéstenyésztés, mert az elhullások 10-15%-nál nem igen emelkednek magasabbra.
Baromfi.
A baromfitenyésztés itt nem nagyfontosságú ugyan, de mivel az leginkább a legszegényebb néprétegek kereseti forrása, jelentőségtelennek nem mondható. Főleg két tenyészirány állapítható meg: a pecsenyének alkalmas baromfi nevelése és a tojás és a kirántani való csirke előállítása. Vannak azonban átmenetek is, a hol mind a két irányt keresztezésekkel érik el. Már ez a két tenyészirány is mintegy megállapítja a tenyészanyag minőségét; mert pecsenyének legalkalmasabb a finomhúsú, nagytestű, nemes fajbaromfi és az e tenyészirányt követők tenyésztik a legszebb fehér és sárga orpingtonokat, a kendermagos plymouthokat és a fekete langshanokat, továbbá a pekingi kacsákat, az emdeni ludakat, bronzpulykákat és gyöngytyúkokat; a másik tengerészirány követői tenyésztik a kevésigényű, bőven tojó, jól kotló paraszttyúkokat, szürke réczéket és parasztludakat. Hogy melyik tenyészirány jövedelmezőbb, azt az mutatja legjobban, hogy az állam hasztalan osztja ki a kistenyésztőknek - ingyen - a legszebb fajbaromfitörzseket, azok megmaradnak az úgynevezett paraszttyúk tenyésztése mellett, mely alig igényel élelmet, sokat tojik és csirkéi azonnal tollasak. Már pedig Somogy vármegyében a "Tikászok" (baromfikereskedők) a tojást és kirántani való csirkét összeszedik és jól meg is fizetik, de csakis a tollas csirkét veszik meg, a fajbaromfi pedig tudvalevőleg fiatal korában kopasz, tehát nem exportképes. Ezzel szemben a fajbaromfi, pecsenyének nevelve, sok élelmezést, hosszas vesződséget és a nagy koczkázat mellett nagy kitartást is igényel. A baromfitenyésztők között Somogy vármegyében legelső özv. Baky Béláné, a ki gyönyörű állatjaival a baromfikiállításokról az első díjakat szokta hazahozni. Megemlítendő még Schmit Rezsőné remek sárga orpingtontenyészete. Müller Sándorné páratlanul szép pekingi kacsákat és bronzpulykákat nevel, a melyekkel több baromfikiállításon elsőrendű kitüntetéseket nyert el. Bámulatosan szép bronzpulykákat nevel még Bodánszky Tivadarné és Vásárhelyi Gerőné. Ez itt említett tenyésztők baromfiaikat tenyészanyagnak adják el aránylag magas áron.
Házinyúl.
Nehány évvel ezelőtt, mikor a hús ára felszökött, Somogyban is felkarolták a házinyúltenyésztést, hogy a nagyszaporaságú és gyorsnövésű házinyúl olcsó húsával, a szegényebb néposztály hússzükségletét kielégíthesse. E czélra leginkább az ezüstszőrme-nyúltenyésztést karolták fel; azonban sem ez, sem pedig a belga óriási házinyúl tenyésztése nem tudott terjedni, mert a magyar ember a házinyúl húsát nem szereti. A nagy reményekkel megindult házinyúltenyésztés tehát csakhamar a régi színvonalra sülyedt.
Méhészet.
Somogy vármegyében a nagyobb uradalmakban és a kisgazdáknál méhest és méhészetet mindenütt lehet találni; de legnagyobb részben csak a háziszükségletek kielégítésére. Csak a felesleges méz és viasz kerül a közeli piaczokra. Legszorgalmasabb méhészek a tanítók, a kik közül a zimányi tanítónak kereskedelmi méhészete is van. A mozgatható keretes kaptárok minden változatai el vannak terjedve, azonban a kisgazdák és tenyésztők a régi kaptárokkal méhészkednek. A nagyobb gazdaságok közül Darnay Bélának Bányán 40 drb Dzierzon kaptára, a Magyar Kegyes Tanítórend mernyei uradalmának 90 drb anyakaptára, a Biedermann-féle mozsgói uradalomnak 20 drb Mayer-féle dúczkaptára, gróf Széchenyi Antal és Frigyes somogytarnóczai uradalmának 28 drb Boczonádi-féle kaptára van. Általában azonban a méhészet nincs annyira elterjedve, mint a mennyire azt a jó méhlegelők indokolttá tennék.
Halászat.
A halászat a vármegyében nagyfontosságú üzemág, a melynek közgazdasági szempontból is igen nagy jelentősége és jövője van. A természetes halterületek: a Balaton, a Dráva-folyó és az ezekbe ömlő vizek, ősidők óta bőségesen szolgáltatták 317e vármegye lakosságának a halat; azonban a halászat csak az újabb időkben emelkedett magas színvonalra, mióta a halászati törvény rendelkezéseit szigorúan végrehajtják. E részben a drávafolyói halászat még jóformán rendezetlen, mert a Dráva határfolyó lévén, a halászat törvényszerű gyakorlásának ellenőrzése, egységes rendszerbe nem foglalható. Az egész balatontavi halászat bérbe van adva és a bérlő halásztársaság a halászatot a legmodernebb eszközökkel végezteti és egyben a halak gondozásáról és oltalmazásáról is gondoskodik.
Közgazdasági szempontból még a balatontavi halászatnál is fontosabb a Somogyban igen nagy lendületet vett mesterséges haltenyésztés, a melynek kezdeményezése körül Hirsch Adolf és ennek fia Hirsch Alfréd dr. szereztek érdemeket. A leghitványabb csádés és békarokkás szénát termő, értéktelen, mocsaras réteket, nagyszerűen jövedelmező halastavakká alakították át, a melyekben a - szakszerű tenyésztés mellett - gyorsan növő, értékes halfajokat honosították meg. Felbuzdulva a sikeren, számosan készítettek mesterséges halastavakat haltenyésztés számára, és ez még folyton nagy arányokban folyamatban van. És mivel a haltenyésztés is csak úgy hajt nagy jövedelmet, ha szakszerűen vezetik, a legtöbb földbirtokos a halgazdaság bevezetésével Hirsch Alfrédot bízza meg és neki adja bérbe a halgazdaságot. A mesterséges haltenyésztés terén ezidőszerint Somogy vármegyében első helyen Goszthonyi Mihály dr. saját kezelésű bárdibükki halgazdasága áll. A kíválóbb halgazdaságok a következők: Őrgróf Pallavicini Ede mosdósi uradalmának 9 halastava van, a melyekben ponty, csuka és törpeharcsa halat tenyésztenek. Goszthonyi Mihály dr. bárdibükki halastavai 180 hold terjedelműek és 23 halastóból állanak. A tenyésztett halfajok: ponty, süllő, sügérpisztráng, folyami és törpeharcsa. A gróf Zichy Béla lengyeltóti uradalmához tartozó Varászlon most van kialakulóban egy nagyobbszabású halgazdaság, 500 hold területen, 11 tóval, a melyekben főleg pontytenyésztés van tervbe véve. Gróf Széchenyi Bertalan felsősegesdi uradalmában a haltenyésztést 7 tó szolgálja, a melyekben, ponty, süllő, dunai harcsa és sügérpisztráng tenyésztetnek. Báró Inkey Pál iharosi és csicsai tógazdasága, hol leginkább ponty és süllő halfajok tenyésztetnek. Ez volt az első tógazdaság a megyében. Báró Inkey József iharosberényi uradalmának halastavaiban leginkább ponty és süllő halfajok. Kacskovics Zoltán felsőmocsoládi gazdaságában szintén van halgazdaság, azonban a halászat csak háziszükségletre szorítkozik. Gróf Széchenyi Géza erdőcsokonyai uradalmában 9 halastó van, a melyekben fő halfaj a ponty. Kunffy Lajos somogytúri gazdaságában 4 halastó van, 28 hold terjedelemben, a melyekben ponty, süllő és czompó tenyésztetnek. A tógazdaság most van kialakulóban és 56 holdra terjesztetik ki. Darnay Béla bányapusztai gazdaságában 3 halastó van, a melyekben ponty, czompó, tavipisztráng és törpeharcsa tenyésztetnek. Vannak még más haltenyésztő tógazdaságok is, a melyek azonban csak most vannak kialakulóban és rövid idő alatt szintén jelentős szerepük lesz.
Selyemtenyésztés.
Somogyvármegyében az utóbbi időben a selyemtenyésztés nagy lendületet vett. A m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség kimutatása szerint Somogyban 1881-ben 14, 1891-ben 89, 1901-ben 977, 1911-ben 2276 család foglalkozott vele. 1881-ben termeltek 57 kg. és 90 dg. gubót 141 kor. 94 fill. értékben; esik egy termelőre 10 kor. 12 fill. 1891-ben 8107 kg. és 15 dg. gubót 15.979 kor. 32 fill. értékben; esik egy termelőre 41 kor. 8 fill. 1901-ben termeltek 17.386 kg. és 90 dg. gubót 32.232 kor. 74 fill. értékben; esik egy termelőre 32 kor. 99 fill. 1911-ben termeltek 42.330 kg. és 50 dg. gubót 89.341 kor. 93 fill. értékben; esik egy termelőre 39 kor. 25 fill. De hogy a selyemtenyésztés, megfelelő kezelés mellett egyeseknek mily hasznot adhat, mutatja, hogy Mizerák Sándor gyékényesi lakos 1911-ben 194 kor. 24 fillért kapott gubóért. A m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség kimutatása szerint a vármegyében 1913-ban 192 községben és pusztán, a selyemtenyésztők száma 2020 volt, a kik 41.712 kg. és 70 dg. gubót termeltek, a melyért a felügyelőség 87.294 kor. 91 fillért fizetett ki; s így átlag egy termelőre 43 korona 21 fillér esik. A selyemtenyésztési felügyelőség a selyemtenyésztéssel foglalkozóknak 1880-tól 1913-ig összesen 1,525.000 koronát fizetett ki. Mivel a szederfatenyésztés a selyemtenyésztéssel szoros viszonyban áll, érdekes a selyemtenyésztési felügyelőségnek a somogyvármegyei szederfa-állományra vonatkozó 1913. évi kimutatása, a mely szerint 1913-ban lombszedésre alkalmas szederfa volt 35.616 drb., lombszedésre nem alkalmas pedig 60.300. A kiültetett szederfák száma 1912-ben 5330, a tönkrement szederfáké pedig 8115 drb. volt. A felügyelőség 318kiosztott a vármegyében 1912-ben, 2-3 éves szederfacsemetét 193.06 darabot; kiültetésre alkalmas szederfát 3042 darabot. A selyemtenyésztési felügyelőség működésének kezdete óta kiosztott Somogyban 2-3 éves szederfát 4,777.499 darabot, kiültetésre alkalmasat 92.855 darabot.
Állategészségügy.
Az állategészségügyi szolgálatot a II-fokú közigazgatási hatóság mellett, egy törvényhatósági m. kir. állatorvos és Kaposvár városban egy városi állatorvos látja el. Működik még a vármegye területén egy városi, 8 kör-, 1 községi, 4 magán- és 2 katonaállatorvos.
Az állandó állategészségügyi intézmények közül említést érdemel, hogy Kaposvár r. t. város a legközelebbi jövőben 400.000 kor. költséggel, modern, a köz- és állategészségügyi állapotoknak megfelelő vágóhídat épít. A vármegyében van 61 köz- és 154 magánvágóhíd. A húsvizsgálatot ellátja összesen 21 állatorvos, 11 rendes orvos és 135 képesített husvizsgáló. 1912-ben levágtak közfogyasztásra összesen 8878 drb. szarvasmarhát, 16.893 drb. sertést és 9816 drb. juhot. A vármegyében 62 községnek van állatfelhajtással engedélyezett országos vására, melyekre lovakat és szarvasmarhákat hajtanak fel, míg a sertések 17 község hetipiaczán cserélnek gazdát. Somogy területén 67 vasúti rakodóállomás van, a melyeken 1912-ben összesen 34.709 szarvasmarha, 7190 ló, 77.480 sertés és 7478 juh került állatorvosi vizsgálat mellett elszállításra. A fertőző betegségek közül a vármegye területén előfordul a lépfene; de az évek óta folytatott következetes oltással ez a betegség is kevesbbedett. Előfordul még a veszettség, a takonykór, az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés, a rühkór, a sertésorbáncz, a sertésvész és a baromfikolera. Serczegő üszök a vármegye területén alig fordul elő.
Mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása.
A mezőgazdasági termékek egy részének iparszerű feldolgozására egy czukorgyár, 13 gazdasági szeszgyár egy ipari szeszgyár, egy len- és kenderfeldolgozógyár, 13 gazdasági szeszgyár, egy ipari szeszgyár, egy len- és kenderfeldolgozógyár és számos vízerőre, gőzerőre, továbbá motorerőre berendezett gabonaőrlőmalom van; idetartoznak azonban még a balatonmelléki fellápból kiaknázott tőzeg (turfa) feldolgozására berendezett kéthelyi és feketebézsenyi tőzeggyárak és a kisebb-nagyobb olajütők.
Mindezek között a legjelentősebb a kaposvári czukorgyár, a melynek a czukorgyártáshoz szükséges czukorrépa termelésével nagy közgazdasági szerepe van, mert ezzel a legszegényebb néprétegek bő keresethez jutnak.
A gazdasági szeszgyárak leginkább a talajjavítás szempontjából fontosak. A szeszgyártás melléktermékét a moslékot ugyanis takarmányozásra használják fel. Közgazdaságilag azonban nagyobb jelentőségűek a kisüstök, a melyek különben alig értékesíthető termékeket szeszfőzés útján hasznosítják. Mivel Somogyban 1912-ben 2621 kisüstön főztek szeszt, ennek előnyeiben a kisgazdák is részesültek. A csurgói len- és kenderfeldolgozógyár a len- és kendertermelést mozdítja elő.
A vármegyében működő kisebb-nagyobb malmok csak a belszükséglet számára dolgoznak s így a termelés fokozására ösztönzőleg nem hatnak.
A nagykiterjedésű tőzegtelepek sok gazdának a kezeiben vannak. A nagybereki tőzegréteg Kéthelytől Faluszemesig 1/2-től 2 méter vastag rétegben mintegy 34 kilométer hosszúságban, rengeteg mennyiségben fordul elő, továbbá az ú. n. "Keleti bozót"-ban és a Kisbalatonban, a melyeknek a kiterjedése együtt kb. 40.000 k. hold, kimeríthetetlen mennyiségű tőzeget rejtenek magukban.
A tőzeg kihasználása az egész vonalon folyamatban van és azt részben alomnak, részben tűzelőanyagnak használják. A kéthelyi uradalom már 20 év óta rendszeresen aknázza ki a tőzeget és e czélra R. Dolberg-féle tőzegprést alkalmaz.
A lengyeltóti uradalomhoz tartozó Feketebézseny pusztán is állítottak tőzegfeldolgozótelepet, melyet tőzegalom tépő- és préselőgépekkel szereltek be, a melyek napi teljesítőképessége 2 1/2-3 waggon. A tőzeget jelenleg háromféle alakban készítik ki; tépett alom, tőzegpor, préselt téglaalakban: tűzelőanyagnak. "A lengyeltóti uradalom által legutóbb a magyaróvári m. kir. vegykísérleti állomáshoz megvizsgálás végett beküldött tőzegben találtak: hamut 10.46%, szervesanyagot 89.54%, nitrogént 2.17%, phosphorsavat 0.97%, kálit nyomokban. A vízfelvevőképesség 5.8-szorosa a saját súlyának, a mi a tőzegalom kitünő minősége mellett tanuskodik. "Tervbe vétetett a tőzegnek száraz desztilláczió útján, kokszszá való feldolgozása, mely eljárás mellett, a kokszon kívül, egész sorozata az értékes vegyi termékeknek lesz nyerhető."
Tőzegkiaknázással és feldolgozással foglalkozik még a marczali uradalom is, mely szintén almozásra és ipartelepein és gépeiben tüzelőanyagul használja fel.
6 éves szimmentháli tehén a toponári uradalomban.
Szimmentháli bika a lengyeltóti uradalomból.
Az öreglaki uradalom szimmenthál-berni tehenészetéből.
A Mezőgazdasági Bank r.-t. 6 éves szimmenthál-bonyhádi tehene.
1 1/2 éves berni bika a kéthelyi uradalomban.
6 éves berni tehén a kéthelyi uradalomban.
3 éves berni tenyészbika a németladi uradalomban.
2 éves berni bika a németladi uradalomban.
321Szőlőmívelés.
A vármegye éghajlati, domborzati és talajviszonyai a szőlőmívelésre igen alkalmasak és így ez a gazdasági ág nagy területet foglal el. Bár e vármegye borai nagyobb hírnévre nem tettek szert, azért egyes helyeken pl. a tihanyi apátság szárszói, a Zichy-féle nágócsi szőlészetben termő bor, a legjobb borokkal vetekszik. A lengyeltóti, marczali és tabi járás: a balatonmelléki, a többi járások pedig a villány-pécsi borvidékhez tartoznak.
A filloxera itt is rohamosam tette meg pusztító útját, de a szőlőbirtokosság, a megyei és állami hatóságokkal együtt, azonnal és erélyesen látott a védekezéshez. Elévülhetetlen érdemeket szerzett e téren gróf Széchenyi Imre, a ki mint balatonmelléki telepítési kormánybiztos, a balatonkeresztúri és kőkúttapazdi határban nagykiterjedésű és sikerült homoki szőlőtelepítéseket végeztetett, a mivel szőlőmívelésünket nagy lépéssel vitte előbbre, e területek értékét megsokszorozta, és nehány száz magyar munkáscsaládot tartott vissza az Amerikába való kivándorlástól. A pusztulás előtti szőlőterület 25.718 kat. hold volt. 1888-ban állott be a nagyobb arányú csökkenés, mely 1895-ben érte el tetőfokát. Ettől kezdve újra szaporodik a szőlővel beültetett terület s ma már 21.412 kat. hold, melyből 10.712 hegyi európai, 3046 hegyi amerikai, 2983 síkterületű európai, 655 síkterületű amerikai és 4016 immunis homok. A vármegye éjszaki részében a szénkéneggel való védekezés, míg a déli részen az amerikai alanyra való oltás van inkább elterjedve. Szénkénegraktárak vannak: Kaposvárott, Pogányszentpéteren, Balatonszentgyörgyön, Batonbogláron, Karádon, Kőröshegyen és Ádándon. Amerikai vesszőtermelésre berendezett nagyobb telep a vármegyében nincsen. A homoki telepítés, különösen a Balaton mellett, igen szépen terjed és virágzó állapotban van.
Mivel a külföld részére ma már évről-évre egyformaízű és zamatú bort kell előállítani, ez pedig csak a fajborok házasításával érhető el, az okszerű szőlőtelepítéseknél a fajonkénti ültetés hódított helyet. Kétségtelen, hogy némely szőlőfajok beporozódására, illetőleg megtermékenyülésére előnyösebb a kevert ültetés, de mivel a fajborok jobban értékesíthetők, mint a kevert-ültetésű szőlők után nyert borok, azért az új telepítéseknél a kevert ültetést igénylő sárfehért, kéknyelűt, juhfarkút, fehérbajort (bajnár), vörösdinkát, kadarkát elhagyták és felkarolták az olaszrizlinget, kövidinkát, mézest, ezerjót, szerémizöldet, szlankamenkát, nagyburgundit és a budai kadarkát; a csemegefajok közül pedig legjobban díszlik a csabagyöngye, passatutti, muskát, odonel, chasselas, crognant, chasselas rouge, chasselas blanc. Hogy Somogy területén az egyes szőlőfajok termékenységét feltüntessük, közöljük a kaposvári uradalomhoz tartozó rinyakovácsi szőlő kat. holdanként 14 évi átlagterméseit: szlankamenka 28.03, kövidinka 27.56, szerémizöld 30.90, olaszrizling 12.09, mézes 12.30, sárfehér 5.15, nagyburgundi 10.20, oportó 5.51 és kadarka 9.06 hektoliter. Mivel a szerémizöldnek épp oly tüzes, testes és finomzamatú bora van, mint az olaszrizlingnek, kétségtelen, hogy ez a vármegye legjobb borfajszőlője. Somogy évi bortermése átlag 120.000 hektoliterre tehető. A vármegyében igen jó asztali bor terem, a melyet az ausztriai kereskedők szívesen és jó áron vesznek meg.
A szőlő gombabetegségei közül a peronospora, oidium és az antracnosis (foltos fenésedés) pusztít; ez utóbbi csak nedves évjáratokban, akkor is csak szórványosan lép fel, az előbbi kettő azonban kisebb-nagyobb mértékben évről-évre és az ellenük való védekezéssel drágítják a szőlő kezelését.
Az állati ellenségek közül a szőlőmoly a legveszedelmesebb; kevésbbé a szőlőiloncza; az ellenük való védekezés leginkább az álczák és lepkék összeszedésére szoritkozik, mert az eddig alkalmazott szerek nem bizonyultak czélravezetőknek.
A csemegeszőlőkereskedés eddig még nagyobb lendületet nem vett.
Erdészet.
A vármegye agyagos és homokos vályogtalaja az erdőnevelésre nagyon alkalmas; az agyagos vályogtalajokon a tölgy, bükk, cser és gyertyán az uralkodó fanem, a homokos talajokon pedig a fenyő, ákácz, nyír és nyárfa. Az éghajlati viszonyok szintén kedvezőek az erdőmívelésre. E kedvező viszonyok következtében a legértékesebb lomblevelű fák: a tölgy, cser, bükk, gyertyán feltalálják tenyészigényeiket. Somogyban igen szép zárt lomblevelű fáktól alkotott erdőket találunk. A kedvező éghajlati viszonyok következtében a homoktalajokon is igen szép fenyveseket, ákácerdőket és nyíreseket, sőt tölgyeseket is lehet találni. A fekvés is kedvező, mert a vármegye domborzati viszonyai szelídek és a halmosabb vidékeken is kevés a meredek lejtő; de még ezek sem annyira meredekek, hogy az erdősítésre alkalmatlanok volnának.
322Somogyban, a kataszteri nyilvántartás szerint, 1912. év végén 209.446 k. hold erdő volt, a mi az összterület 18 százalékának felel meg. Ez a terület azonban apadóban van, mert a magánkézen lévő erdők irtása nem szünetel. Az idevonatkozó törvényes intézkedések következménye, hogy rendszeres és szakszerű erdőkezelés csak a kötött erdőbirtokokon és azokon a magánerdőbirtokokon van, a hol rendszeres üzemtervek szerint, szakképzett erdészek vezetik az erdőkezelést. Így nagykiterjedésű és kiváló szép erdeik vannak a vármegyében: hg. Esterházy Miklósnak, hg. Festetich Taszilónak, gróf Festetics Pálnak, gróf Hunyady Józsefnek, gróf Zichy Bélának, özv. gróf Széchenyi Imrénének stb.
Erdőgazdálkodás.
Az erdők kihasználása szempontjából az üzemtervek akként vannak megállapítva, hogy a bükk-, tölgy-, cser- és gyertyánerdők műfatermelés czéljából 80, 100, 120 éves, tűzifanyerés czéljából 60 éves turnusokra vannak beosztva; az ákácz-erdők 20 éves, a fenyőerdők 60 éves fordákra vannak osztva; de ez a beosztás csak a nagyobb kiterjedésű erdőkre érvényes, míg a kisebb erdőbirtokok csaknem kizárólag a tűzifaszükséglet termelésére szorítkoznak.
Értékesítés.
Az így kezelt erdők jövedelmezősége természetesen tetemesen növekedett is. A faárak Somogyban 1913-ban a következők voltak: Műfának alkalmas tölgy: m3 20 koronától 50-ig, a bükk: m3 15 kor., cserfa m3 12 kor., szilfa m3 15 kor., barkócza, berkenye, körtefa m3 15 kor., kőrisfa, ákáczfa m3 20 kor., hársfa m3 12 kor. A tűzifánál: bükkből, gyertyánból, cserből, szilből, készült hasábfa méterje 6 kor., juharból, hársból, fenyőből készült hasábfa és hengerfa méterje 3.75 kor., botfa méterje 3 kor., galyfa méterje 2 kor. A szállítási viszonyok elléggé tűrhetők.
Erdősítések.
A vágások pótlása leginkább alátelepítésekkel történik, a melyre a kocsánytalan tölgymakk a legkedveltebb; de használják a kocsányos tölgy- és csermakkot is. Az erdei tisztások és vágások hézagainak pótlására facsemetéket használnak, a melyeket a csemetekertekben állítanak elő. Minden nagyobb erdőbirtoknak megvan a maga csemetekertje, a községi és egyéb állami kezelés alatt levő erdők részére pedig, az államerdészeti hivatal, kaposvári csemetekertjében állítja elő az erdei csemetéket, melyekből évenként kb. 3 millió csemetét osztanak ki ingyen. A magánkézen levő erdőknél a felújítás leginkább csak sarjadzással történik; kevés helyen gondolnak a rendszeres felújításra, s épp ezért a magánkézen levő erdők a rendszertelenség képét nyujtják.
Az 1879. évi XXXI. t.-cz. rendelkezései szerint, az állami kezelés alá tartozó erdőbirtokok vezetését a kaposvári állami erdészeti hivatal látja el; a nem állami kezelés alatt levő, de kötött erdőbirtokok kezelésének ellenőrzését pedig a pécsi kerületi adófelügyelőség végzi.
Károk.
Az erdei károk itt nem nagy jelentőségűek. Még legnagyobb kárt okoz az ú. n. Ocneria Dispár nevű hernyó, a mely a falevelek lerágásával az erdő fejlődését némileg visszaveti. Megemlítendő még az utóbbi években fellépett lisztharmat, mely leginkább a tölgyfák leveleit lepi el és teszi tönkre. Viharkár nem igen fordul elő.
Vadászat.
Somogy vadállománya mennyiségileg és minőségileg is a legjobb hírnévnek örvend. Herczeg Festetich Tasziló berzenczei vadászterületei és vadászatai világhírűek. A vármegye főurainak legnagyobb részénél a vadállomány nemcsak kímélésben és gondozásban részesül, hanem mesterségesen is tenyésztik és annyira szaporítják, hogy az őszi vadászatokon egy napon 1000-2000 vad kerül terítékre. Az apróvad tenyésztésénél leginkább az angol fáczánfélékre fektetik a fősúlyt, melyek tojásait összeszedik és kotlóstyúkokkal keltetik ki. De a nyúl- és fogolyvadászat is igen élvezetes itt. Szép vizivadászatok vannak a Dráva vidékén és a Balaton mentén elterülő nádasokban, a hol a vadréczék és vadludak nagy számban keltenek és tanyáznak. Az apróvadak elszaporodását, a kímélés, gondozás és tenyésztés mellett, a dúvadak rendszeres irtása is előmozdítja.
De nagyvad is sok található Somogyban, nemcsak a zárt vadaskertekben, de szabad területeken is. Általában azt tartják, hogy mind a vadaskertekben elejtett dámvadak lapátjai, mind a szabad területekről származó szarvasagancsok, súlyra nézve elsőrendűek és a kiállításokon az első díjakat és kitüntetéseket nyerik. Szép számmal található a vaddisznó is, ámbár nagy kártételei miatt üldözik. Nagy az őzállomány is, mely az egész vármegyében, még a kisebb erdőkben is, a hol nem irtják, szép számmal fordul elő.
Gazdasági egyesület.
A Somogyvármegyei Gazdasági Egyesület, mely közel félszázaddal ezelőtt alakult, mindenkor tevékeny részt vett a vármegye mezőgazdaságának fejlesztésében 323és az állattenyésztés előmozdításában. A hol csak lehetett, iparkodott a vármegye mezőgazdasági terményeinek bemutatásával Somogy mezőgazdásági haladását igazolni, a mit különösen a Bécsben rendezett mezőgazdasági kiállításon bemutatott czikkeivel ért el, a hol gyapjúkollekcziója általános feltünést keltett és juhászattal foglalkozó gazdáinak nemcsak erkölcsi, de anyagi sikert is hozott. Az egyesület különösen a vármegye kisgazdáit iparkodott a helyes állattenyésztésre és az okszerű gazdálkodásra serkenteni, mely czélból több helyen évente díjazásokat rendezett. Az állam a gazdasági egyesületet abban a törekvésében, hogy az állattenyésztést jobban fejleszthesse, díjazások rendezésénél, évente 2-3 ezer koronával segélyezte, mely összegből, más és más járásokban rendezett szarvasmarha- és lódíjazást. Különösen szép sikert ért el az egyesület a nyugati fajmarhák kiosztásával, melylyel valósággal átalakította a vármegye szarvasmarhatenyésztését és a sokkal jobban értékesíthető és gyorsabb fejlődésű nyugati fajmarhák tenyésztését vitte előre. 1908-tól 1911-ig kiosztott az egyesület körülbelül 2000 bonyhádi jellegű fajmarhatehenet borjúval, 1,350.000 kor. értékben.
Az egyesület legújabban egy "Tejellenőrző Szakosztály"-t szervezett, melynek tevékenysége négy "Tejellenőrző körzet"-re terjed ki, nevezetesen a kaposvári, hetesi, marczali és iharosberényi körzetre, melyeknél az illető vidékek gazdaközönsége körülbelül 2000 tehénnel van érdekelve. A "Tejellenőrző Szakosztály" működésének czélja a fokozottabb, jobb és olcsóbb tejtermelés előmozdítása; e czélból a bejelentett teheneknél, havonta kétszer, pontos próbafejéseket és zsírvizsgálatokat tart, hogy így a bejelentett tehenek tejtermelésének mennyisége és minősége nyilvántartható legyen; továbbá a tehenek czélirányos takarmányozásának előmozdítása czéljából etetési vizsgálatokat tart és a szükséghez képest a takarmányok helyes összeállítására, és adagolására nézve tanácsokat ad.
Ezzel kapcsolatban tejértékesítés czéljából több községben állított fel a központi tejcsarnok közbejöttével tejcsarnokot és az e tejcsarnokokba beszállított tejért évente körülbelül 100-120 ezer korona folyt be. Számos községben osztott ki az egyesület kedvezményes áron bikákat, a mivel a községeknek a szebb és jövedelmezőbb szarvasmarhatenyésztést elősegítette.
1904-ben az egyesület szakképzett titkárt választott és azzal, hogy a vármegye gazdasági teendőit is magára vállalta, a vármegye részéről nyert anyagi támogatással, nagyobb tevékenységet tudott kifejteni. A mezőgazdaságnak jövedelmezőbbé tétele czéljából, évente több községben gazdasági előadást rendezett, a szentimrei földmívesiskola és a csurgói szaktanárok közreműködésével, a mi nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vármegye kisgazdái ma már az állattenyésztést és a mezei gazdálkodást sokkal czéltudatosabban végzik.
Az egyesület nagy tevékenységet fejtett ki a téli időben rendezett háziipari tanfolyamok szervezésével is, melyeknek előmozdítására állami segélyt is kapott. E háziipari tanfolyamokat a vármegye több községében évente 2-3 havi időre terjedőleg rendezték s így módjukban állott az azokon résztvett kisgazdáknak a háziipari czikkek előállítását elsajátítani. A háziipari tanfolyamok teljesen ingyenesek voltak. Ez tette lehetővé, hogy a szalmából, fűzvesszőből és gyékényből készült czikkek elkészítésében sok száz kisgazda nyert kézügyességet és kiképzést.
Az egyesület ezidőszerinti tisztikara: elnök gróf Hoyos Miksa, alelnök gróf Somssich László, titkár Bogyay Emil, s. titkár Zobel István, pénztárnok Tevely Béla dr.
Gazdasági felügyelőség.
A vármegye területét a pécsi állattenyésztési körzetből 1906-ban kikapcsolták és Somogy vármegye területére önálló állattenyésztési felügyelőséget szerveztek, a melynek vezetésével Brokés Rezsőt bizták meg, a ki a felügyelőség teendőit még ma is végzi. Habár a gazdasági felügyelőség működési köre a gazdasági tudósítók jelentéseinek csoportosításával és fejlesztésével, továbbá a vármegyei gazdasági előadói és egyéb fontos gazdasági teendők ellátásával szélesebb tevékenységi kört nyert, a főtevékenysége az állattenyésztés fejlesztésére irányul. A gazdasági felügyelőség, a hatósággal karöltve, a köztenyésztésre használt apaállatok vizsgálatában közvetlen részt vesz és így módjában van a köztenyésztést ellenőrizni és fejleszteni, továbbá az apaállatok szükségletében mutatkozó hiányokat állami támogatás mellett közvetíteni. Résztvesz a felügyelőség a tenyészállatok vásárlásában, az állatvásárok, állatdíjazások és kiállítások rendezésében és mindezek sikerét állami támogatással előmozdítja.
324Szentimrei földmívesiskola.
A gazdasági ismeretek terjesztésére és fejlesztésére szolgál a m. kir. földmívelésügyi miniszteriumtól fenntartott szentimrei földmívesiskola, melynek czélja a kisgazdák gyermekeinek gazdasági ismeretekkel való ellátása és a nagyobb uradalmak részére szakképzett altisztek nevelése. A hallgatók bennlakók, az összes gazdasági munkálatokat gyakorlatilag végzik és emellett elméleti oktatásban is részesülnek. A kétévi tanfolyamot végzett hallgatók tehát nemcsak az összes gazdasági munkák czélszerű kivitelére, hanem a hallgatók előképzettségének megfelelő mérvben, a gazdasággal összefüggő elméleti dolgokban is kitanítja; sőt oly gazdasági mellékágakban és kézügyességben is oktatást nyernek, a melyekre különben alkalmuk nem kínálkozna.
*
Gazdasági leírások.
A következőkben közöljük a vármegye nagyobb birtokainak egy részét, azok üzemének feltüntetésével, hogy az egyes vidékek gazdasági viszonyait, gazdálkodási módját és rendszerét illusztráljuk.
Andocs. A veszprémi püspökség birtoka, bérlő Hencz Ferencz. Összterület 2300 hold. Ebből kert és beltelek 30, szántó 1242, kaszáló 433, legelő 78, erdő 400, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 108 hold. A gazdasági és üzemrendszer 4-es, 5-ös és 6-os forgó. Különleges termelési ágai 120 hold czukorrépa, 4 hold mák és 60 hold czukorborsó. Lóállománya: igás 16 nyugati nehéz faj, urasági ló 4 angol, a ménes 65 nyugati és angol, 10 angol fajú anyakancza, 55 ugyanilyen csikó és egy ardenni tenyészmén. Marhaállomány 92 magyar fajú jármos ökör, 12 nyugati tehén, 30 u. o. tinó, 6 üsző és egy nyugati fajú tenyészbika. Hízlalás alatt áll 80. Juhállomány 1300 merino-precosz, 20 tenyészkossal. Sertésállomány 425 göndör zsirsertés, 70 anyakoczával és 10 kannal. Borszőlőfajai: mézesfehér, ezerjó és rizling. Van egy 6 és egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyben és Trencsén vármegyéből szerzi. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 korona holdanként.
Ádánd. Satzger Géza 4800 m. holdas uradalma, melyből kert és beltelek 400 m. hold, szántóföld 4000 és kaszáló 400 m. hold. Az uradalom szabad gazdálkodást űz, kereskedelmi magként bükkönyt 100 magyar holdon termel; különleges termelési ágai: czukorrépa 200 k. holdon és kísérletképpen 10 k. holdon czikória. Lóállománya 60, melyből 15 vegyes fajú, 13 urasági és tiszti kocsiló, 10 anyakancza, 20 csikó, 1 tenyészmén, arabs-lipiczai faj, mely utóbbi a gróf Jankovich Tivadar szőlősgyöröki méneséből való; nevezetesebb anyakanczák Lola és Babám lipiczaiak, Óbaján, Hamdam, Lewi, Jussuf I., Favory, Szilvia pedig arabsok. Szarvasmarhaállománya 150 fehér és tarka jármos ökör s bonyhád-szimmentháli keresztezésű 80 tehén, 120 tinó, 35 üsző és 8 ugyancsak bonyhád-szimmenthali tenyészbika. Sertésállomány: yorkshirei fajtájú 196, 27 anyakoczával és 2 kannal. A tejgazdaság napi termelése 350-500 liter, melyet a nyári 2 hónapon Siófokon, 10 hónapig Budapesten értékesítenek. Van két 10 HP gőzcséplőkészlete és egy Fowler-féle, 20 HP gőzekegarnitúrája. A munkaerőt helyből és a vidékről szerzi be, férfiaknál 120-tól 300, nőknél 100-tól 200 filléres napszámárak mellett. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 20, kicsiben 32 korona holdanként.
Bárdibükk. Goszthonyi Mihály birtoka. Bárdibükk, Felső-Zsippó, Alsó-Zsippó, Gyóta, Szend, Lázok- és Magányos-pusztáival Bárdudvarnok nagyközség határában fekszik, Mihály-pusztai tógazdasága Kapos-Szent-Benedek határához tartozik. Mintegy 2300 hold összterületéből kert és beltelek 40, szántóföld 1400, kaszáló 100, legelő 130, erdő 400, szőlő 40, adó alá nem eső terület 10 hold, továbbá 180 hold halastó. Hatos és hetes vetőforgó gazdasági és üzemrendszert űz. Különleges termelése a czukorrépa 40, mák 10 és lóbab 40 holdon. Lóállománya: igás 28 kis Percheron, urasági és tiszti kocsiló 12 lipiczai, továbbá csikó 12 és egy tenyészmén, kis Percheron-fajú. Marhaállománya: jármos ökör 36 magyar, 40 tehén, 56 tinó és 30 üsző, bonyhádi fajták, továbbá gulyabeli 25 magyar és két szimmentháli tenyészbika. Hízlalás alatt áll 40 tarka. Sertésállománya 35 anyakocza és szaporulata, mangalicza-fajú, 3 kannal. Tejgazdasága 200 liter napi termelését Kaposváron értékesíti. Halászatában, 180 holdon, 23 tóban, etetéssel forszírozott, rendszeres, intenzív haltenyésztést űz; főbb halfajai a ponty, süllő, sügér, pisztráng, folyami- és törpeharcsa, melyeket élő szállítmányként Berlin, Wien, Budapest és Kaposváron értékesít. Erdészetében a tölgy, fenyő és akácz, fiatal erdősítések dominálnak. Van 200 holdas terjedelmű vadaskertje is, főként dámvadakkal. 40 hold borászatában az olasz-rizling, leányka, kövidinka és nagyburgundi a fő borszőlők; szakszerű pinczekezelése, palaczkozása stb. van. Konyhakertészetében zöldségfélét saját szükségletre termel. A gazdaságnak, magánhasználatra, 7 állomással telefonberendezése és egy 8 K. W-os egyenáramú generátorral felszerelt villanytelepe, 145 Ampère-óra capacitással, mely úgy a kastélyt, mint a gazdasági épületeket világítja. Gazdasági gépei vannak, és pedig egy 10 HP gőzcséplőkészlete, egy Kőszegi-féle motoros talajmívelő-gépe, egy 12 HP benzinmotora, mely a szivattyúzás, takarmánykamra és villanytelep üzemerejét szolgáltatja. A munkaerőt túlnyomólag helyből, a kisebb részét Mezőkövesdről szerzi be; a férfiaknak 140-240, nőknek 100-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 korona.
Balatonlelle. Gróf Jankovich László birtoka. Bérlője Hónig Izidor. A 2400 m. hold összterületű birtok Lelle, Látrány és Túr községek határaiban terül el, melyből kert és beltelek 10, szántóföld 1200, kaszáló 500 és erdő 250 m. hold. A Berek-lecsapolás munkálata alatt 600 m. hold áll. A bérlő szabad gazdálkodást űz. Magtermelése a bükköny 100, baltazzim 50-60, lóhere 40-50 m. hold. Lóállománya 16 igás Percheron-faj, 6 urasági és tiszti félvér kocsiló. Marhaállomány 64 fehér jármos ökör, tehén 80, tinó, üsző és gulyabeli 120, mindannyian bonyhádi keresztezések. A három tenyészbikából kettő bonyhádi keresztezésű, egy pedig szimmentháli. Sertésállomány 60 anyakocza és szaporulata, mangalicza-faj, 5 kannal. A tejgazdaság 325napi termelése 400-500 liter, melyet nyáron a fürdőtelepen és télen Budapesten értékesítenek. Az erdészetben a bükkfanemek dominálnak. Az egyes erdők tüzifakihasználásra rendszeres üzemterv mellett, 50 éves fordában kezeltetnek. 5 holdon kertészet és körülbelül 300 új telepítésű gyümölcsfa is van. Két 8 HP gőzcséplőkészlete van. A munkaerőt helyből és a vidékről szerzi, férfiaknál 200-tól 300, nőknél 160-tól 200 filléres a napszámár. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 korona holdanként.
Balatonboglár. Gaal Gaszton 2377 holdas földbirtoka, melyből kert és beltelek 31, szántóföld 440, kaszáló 108, legelő 368, erdő 21, szőlő 16, Balaton-tó 1372, adó alá nem eső terület 19 m. hold; ezenkívül a zalavármegyei Kővágóőrs és Rendes községekben is birtokos. Szabad gazdálkodást űz. Lóállománya 11 ardenni és muraközi keresztezésű igás, urasági és tiszti kocsiló 6 félvér angol és egy ardenni tenyészmén. Marhaállománya 150, melyből 28 magyar jármos ökör és 80 tehén, 40 üsző, 2 tenyészbika, szimmenthál-bonyhádi keresztezésű. Sertésállománya 200 mangalicza, 40 anyakoczával és két kannal. A tejgazdaság kb. 300 liter napi termését részint helyben, részint Budapesten értékesíti. A Balaton-tón halászata bérbe van adva. Erdészetében az akácz és feketefenyő dominál, 10 éves új ültetés. Borszőlője az ezerjó-faj. Gazdasági iparága a tőzegtermelés. Egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája van. Helybeli munkásokkal dolgozik, férfiaknál 130-240, nőknél 100-200 fillér a napszámbér. A föld átlagos haszonbére 36-80 korona holdanként.
Bálványos. Satzger Pál uradalma. Bálványos és Kereki határában terül el. 4331 k. hold területéből kert 6, szántóföld 2362, rét 187, szőlő 9, legelő 496, erdő 1182, adó alá nem eső rész 86 hold. Szabad gazdálkodást űz, de azért a hatos és hetes forgót is betartják. Kereskedelmi magvat termel, lóherét 40, luczernát 30 és baltazzimt 40 magyar holdon. Lóállománya 38 (öreg) és 4 (növendék) ló. Marhaállománya 187 jármos ökör és bivaly, 116 tehén, 145 növendéküsző és tinó. Juhállománya 960 merino. Sertésállománya 86 anyakocza, 447 növendékkel. Tejgazdasága 400 liter napi termését Budapesten értékesíti. Erdészetében gyertyán- és cserfák dominálnak, nagyrészt fiatal erdő. Borászatában a rizling és burgundi a borszőlőfajok, a chasselas, mézes és ezerjó a csemegeszőlők. Gyümölcsöse 6000-7000 fa, leginkább dió-, alma- és szilvafa, kb. 2000 koronát jövedelmez. Egy 10 HP és egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrával és két marokrakó-géppel gazdálkodik. Helybeli munkaerőt dolgoztat, férfiaknál 100-300, nőknél 80-200 filléres napszámért. E vidéken a föld haszonbére holdanként nagyban 12, kicsiben 16-20 korona.
Balatonszemes. Gróf Hunyady József dr. uradalma. Szárszón és Szóládon szintén birtokos. A 7259 m. hold összterületből kert és beltelek 12, szántóföld 1100, legelő 212, erdő 456, szőlő 17 1/2, adó alá nem eső terület 235, Balaton- és ártér 4864 m. hold. Gazdasági és üzemrendszere 5-ös vetőforgó. Kereskedelmi magként bükkönyt 20-25 holdon termel. Különleges termelése czukorrépa 50 holdon. Lóállománya: igás 16 vegyesfajú, urasági és tiszti kocsiló 20 amerikai fajta. Marhaállománya: fehér és tarka jármosökör 48, és 80 tehén, 30 üsző, 4 tenyészbika, mindannyian berniek. Juhállománya újabban precoszszal keresztezett 317 electoral negreti és 3 tenyészkos. Tejgazdasága naponta 400 liter tejet értékesít helyben és Budapesten. Balatoni halászata bérbeadva. Erdészete rendszeres üzemtervvel tüzelő- és szerszámfa-termékeket hasznosít. Borászatában fő borszőlőfaj az olasz-rizling, csemegeszőlője a chasselas. 7 hold kertészetén, helyben értékesítve, kb. 1200 korona érőt termel. Van malma is, szivó gázmotorral, 3 hengerrel és két kőjárattal. Egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrával, egy Kőszeghy-féle 60 HP talajmívelő motorekével és egy marokrakóval gazdálkodik. Helybeli és felvidéki munkaerővel dolgoztat, férfiaknál 160-600, nőknél 160-400 filléres napszámot fizet. Az átlagos földhaszonbér 40 korona magyar holdanként.
Babócsa. Gróf Somssich Béla birtoka. Birtokos Horvátországban is. A babócsai 2000 katasztrális hold területből kert és beltelek 25, szántóföld 1400, kaszáló 100, legelő 200, erdő 100, szőlő 9 k. hold, a többi nádas és adó alá nem eső terület. Gazdasági és üzemrendszere 8-as és 10-es vetőforgó. Kereskedelmi magként 1 holdon répát, 30 k. holdon lóherét termel. Különleges termelési ága a czukorrépa, 75 k. holdon. Lóállománya 20 igás belga-ardenni, 12 urasági és tiszti kocsiló, angol félvér, ménesben 70 félvér és ardenni anyakancza és csikó, továbbá egy angol telivér és 2 ardenni tenyészmén. Marhaállománya: 104 magyar jármos ökör, 40 szimmentháli és bonyhádi keresztezésű tehén, 110 vegyes gulyabeli marha, 2 szimmentháli tenyészbika. Hízlalás alatt áll 40. Bikákat eladásra nevelnek. Juhállománya 500 merino. Sertésállomány 110 anyakocza és szaporulata, mangalicza-faj, 6 kannal. A tejgazdaságból kevés tej kerül piaczra, a borjútenyésztésre használják fel. Erdészetében a fűz és nyár dominálnak, 20 éves fordában tüzifatermelésre, kosárfonásra, rőzsegát-készítésre használják ki. Borászatában az olasz-rizling a fő borszőlőfaj. Vizimalma két köves és két hengeres, van téglaégető-kemenczéje is. Van két 8 HP cséplője és négy kévekötője. Helyből és vidékről szerzi be a munkaerőt, férfiaknak 160-300, nőknek 120-200 filléres napszámárat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 65, nagyban 24 korona k. holdanként.
Bárdudvarnok. Darnay Béla birtoka. Lakás a Bánya-pusztán. A 632 m. hold összterületből kert és beltelek 24, kaszáló 93, legelő 20, erdő 110, szőlő 2, halastó 34 m. hold, a többi pedig szántóföld. Gazdasága és üzemrendszere 3-as forgó. Kereskedelmi magvakként lóherét 38, bükkönyt 48 holdon termel. Különleges termelési ágai a czukorrépa 22, mák 2 m. holdon. Lóállománya 10 igás, vegyesfajú. Marhaállománya 36 magyar és tarka jármos ökör, 37 tarka tehén, 70 gulyabeli vegyes, két tarka tenyészbika, két bivaly. Hízlalóban 18 marha. Sertésállománya 40 anyakocza és szaporulata, mangalicza-fajta, két kannal. Tejgazdasága naponta átlag 100 litert értékesít Kaposvárott. Méhészete 40 Zirzon-kaptár, mézét Kaposvárott értékesíti. Halászata 3 tóból, leginkább ponty, czompó, tavi pisztráng és törpe harcsa, melyet külföldre és Kaposvárott ad el. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája, 2 kévekötője. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknál 100-300, nőknél 100-200 filléres napszámárak mellett. E vidéken a föld átlagos haszonbére holdanként kicsiben 40 korona, nagyban 30 korona.
Bárdudvarnok. Gróf Somssich Géza birtoka. Lakás Vóta-puszta (Kopaszhegy). Birtokok Bárdudvarnok, Gige és Kadarkút határában. A 2000 m. hold összterületből: kert és beltelek 32620, szántóföld 1200, kaszáló és legelő 200, szőlő 5 magyar hold, a többi erdő. A gazdasági és üzemrendszer 5-ös forgó. Répamagot 5, czukorborsót 10, lóherét, biborherét s luczernát 50 holdon termel, kereskedelmi magként. Lóállománya 8 igás vegyesfajú, 10 urasági és tiszti kocsiló, arabs. Marhaállománya 68 magyar jármos ökör, 8 bonyhádi fajtehén, 80 növendék vegyes, 20 a hízlalóban és egy tenyészbika, bonyhádi fajta. Juhállománya 800 merino, 30 tenyészkossal. Sertésállománya 40 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Erdészetében vegyes lombfák dominálnak, tüzifa- és szerszámfának hasznosítják. Borászata 5 hold új telepítésű szőlő. Van egy 6 HP gőzcséplőgarnitúrája, egy benzinmotora, egy kévekötője. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknál 100-300, nőknél 100-200 filléres napszámár mellett. Az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 30, nagyban 20 korona.
Berzencze. Herczeg Festetich Tasziló uradalma, Berzencze, Csurgó, Alsok, Sarkad, Porrog-Szent-Király, Szenta, Udvarhely, Tarány, Vizvár, Bélavár, Háromfa, Bolhás, Balaton-Szentgyörgy községek határain terül el. Birtokos még Zalában is. A somogyi uradalmak összterülete 48,986 k. hold és 343 □ öl, melyből saját kezelésben van 25.000 k. hold, a többi bérbe van adva. A saját kezelésű területből kert és beltelek 35, szántóföld 1500, kaszáló 600, legelő 400, szőlő 31 k. hold, a többi erdőség. A gazdasági és üzemrendszer 4-es vetőforgó. Lóállománya 24 igás angol félvér, 8 urasági és tiszti kocsiló angol félvér, a ménesben 33 angol félvér és egy telivér tenyészmén. Marhaállománya 72 magyar jármos ökör, 100 szimmentháli tehén, ugyanilyen fajú 190 tinó, üsző és gulyabeli, 4 szimmentháli tenyészbika és hízlalás alatt 50 vegyes marha. Tejgazdasága kb. 500 liter napi termelést értékesít az alsoki tejszövetkezetben. Erdészetében, mely hírneves vadászterület, a tölgy dominál. 80 éves fordában, rendszeres üzemtervvel tüzifát és műfát hasznosítanak belőle. Borászatában a fő borszőlő az olasz-rizling, csemegeszőlője a chasselas. Gazdasági iparvállalkozásai (Udvarhelyen): bérbeadva egy szeszgyár 1450 hl. kontingenssel, 2 vízimalom, 3-3 kőre, Berzenczén. Van egy 10 HP gőzcséplőgarnitúrája. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknál 160-320, nőknél 80-200 filléres napszámár mellett. Az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 30, nagyban 24 korona.
Böhönye. Gróf Festetics Pál uradalma. Bérlői: Margalit Alfréd és Ödön a böhönyei Dávod-pusztán laknak. A 3600 m. hold összterületből kert és beltelek 50, szántóföld 1500, kaszáló 170, legelő 80 hold, a többi erdőség. A gazdasági- és üzemrendszer 6-os vetőforgó. Kereskedelmi magvakat kivételesen termelnek. Mint különleges termelési ággal, a czukorrépával 12 k. holdon kísérleteznek. A lóállománya: igás 16 hidegvérű, urasági és tiszti kocsiló 6 félvér angol, ménesbeli 20 hidegvérű és egy ardenni tenyészmén. A marhaállomány 80 fehér és tarka jármos ökör, 70 vöröstarka gulyabeli, egy bonyhádi fajú tenyészbika. Hízlalás alatt áll 35-40 marha. Juhállománya 1500 fésűs, gyapjas merino, 35 tenyészkossal. Sertésállománya 70 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 9 kannal. Két darab 8 HP gőzcséplőgarntúrája van. Helyi és vidéki munkaerővel dolgoztat, férfiaknál 140-300, nőknél 90-140 filléres napszámárak mellett. Az átlagos földhaszonbér nagyban 20 korona holdanként.
Böhönye. Gróf Festetics Pál uradalmai. Bérlőknek van kiadva. A 38.000 m. hold Böhönye, Nagybajom, Kutas, Beleg, Kónyi, Gálosfa, Bőszénfa és Vése községek határain terül el. Még Veszprém vármegyében is birtokol 20.000 holdat. Erdészetében a tölgyfa dominál, 80-100 éves fordában, rendszeres üzemterv mellett kezelik. A szállítási viszonyok kedvezőek. Mű és tüzi fát hasznosítanak. Vadállománya gazdag, szarvas, dám, őz, nyúl, fácán, fogoly és kártékony vadak fordulnak elő benne.
Csákány. Özv. Hertelendy Andorné birtoka. 1140 m. hold összterületéből kert 2, szántó 502, kaszáló 165, legelő és erdő 471 hold. Gazdasági és üzemrendszere 4-es vetőforgó. Lóherét 80 m. holdon takarmány- és magként termel. Lóállománya: igásló 6 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 6 angol félvér, csikó 5-6 félnehéz. Marhaállománya 28 fehér jármos ökör, 40 fehér és tarka tehén, gulyabeli 60 fehér és tarka, továbbá egy szilaj és egy tarka tenyészbika. Juhállománya 1200, 25 tenyészkossal. A tejgazdaságot kicsiben űzi. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, két marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből szerzi, férfiaknál 60-240, nőknél 60-120 filléres napszámárak mellett. A föld átlagos haszonbérlete nagyban 20, kicsiben 30 korona m. holdanként.
Edde. Inkey László uradalma. Alsó-Bogáton lakik. A körülbelül 4000 m. holdas összterületből, mely bérbe van kiadva, kert és beltelek 40, szántóföld kb. 2500, kaszáló és legelő kb. 600, erdő kb. 800, szőlő 10 hold. Halászata egy 30 holdas hízlaló-tó, melyben főleg pontyot s ezenkívül süllőt, czompót, törpe harcsát tenyésztenek A haltermést budapesti kereskedőknél értékesítik. Selyemhernyó-tenyésztés czéljaira a szomszéd községeknek meg van engedve az epresek levelezése. Erdészetében a tölgy- és cserfák dominálnak. 60 éves fordában, rendszeres üzemtervvel kezelik. Borászatában a rizling és oportó a fő borszőlőfajok.
Erdőcsokonya. Gróf Széchenyi Géza uradalma. E birtok Visonta és Rinyaujlak határaira is kiterjed. Még Barcson is van közös birtoka. Az erdőcsokonyai 9759 k. hold uradalomból, melyből 6500 k. hold bérbe van adva, kert és beltelek 10, szántóföld 1500, kaszáló 170, legelő 410, szőlő 22, tógazdaság saját kezelésben 104 k. hold, a többi erdőség. A gazdasági és üzemrendszere 4-es, 5-ös vetőforgó. Lóherét 45, nyulszapukát 45 k. holdon termel, kereskedelmi magként. Különleges termelési ága a nagybani burgonyatermelés 250-300 k. holdon. Lóállománya: igás 44 ardenni, urasági és tiszti kocsiló 8 angol félvér. Jó hírnevű ménese 120 angol félvérből áll. Van két ardenni tenyészménje is. Marhaállománya 70 fehér jármos ökör, gulyabeli 120 fehér és hízlalóban 110. Juhállománya feloszlóban, 1100 merinóból áll. Sertésállománya 70 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 7 tenyészkannal. Halászata 9 tóban pontyot tenyészt, Bécsben, Budapesten, Németországban értékesíti. Erdészetében a tölgy, fenyő, akáczfák dominálnak. 60, 50 és 20 éves fordában, rendszeres üzemtervvel kezelik. Tüzifát és műfát hasznosítanak. Nagy gonddal berendezett szép fáczántenyésztéséről is nevezetes. Borászatában a rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas. Gazdasági ipart is űz, van szeszgyára 1400 hl. kontingenssel, egy vízimalma két kővel és két hengerrel. Két 8 HP gőzcséplőkészlettel, egy 60 HP benzinmotoros traktorral, 5 kévekötőgéppel gazdálkodik. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknál 120-260, nőknél 100-180 filléres napszámárak mellett. E vidéken földet kicsiben nem adnak haszonbérbe, nagyban az átlagos haszonbér 25-től 40 korona k. holdanként.
327Felsőmocsolád. Kacskovics Zoltán birtoka. Kiterjed még Ecseny, Szentgáloskér, Örs-puszta, Gamás- és Túrkölesdi-Bükk-puszta határrészekre. A 2800 k. hold összterületből kert és beltelek 15, szántóföld 1950, kaszáló 210, nagyrészt rétes legelő 200, erdő 400, szőlő 10, adó alá nem eső terület 15 hold. Váltógazdálkodást űz. Kereskedelmi magként lóherét és luczernát termel. Lóállománya: igás 30, urasági és tiszti kocsiló 12, ménesbeli 30 és 4 tenyészmén. Nevezetesebb ménei a Princ August, Princ Regent, Verneul. Marhaállománya teljesen vöröstarka fajú és pedig jármos ökör 160, tehén 40, tinó 180, üsző 10, tenyészbika 6, hízlalóban 40. Juhállománya 1200 husmerino. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 16 kannal. Méhészete csupán háziszükségletre termel. Halászatában pontyot tenyészt, háziszükségletre. Erdészetében a tölgy és akácz dominálnak, tüzi-, szerszám- és épületfát hasznosítanak. Borászatában fő borszőlőfajok a rizling és burgundi, csemegeszőlője a chasselas. Gazdasági iparához két-köves vízimalom, két-köves olajütő, téglaégető-kemencze tartozik. Van 3 gőzcséplőgarnitúrája is. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknál 200-300, nőknél 100-200 filléres napszámárak mellett. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 30, kicsiben 40 korona holdanként.
Felsősegesd. Gróf Széchenyi Bertalan hitbizományi uradalma, kiterjed még Alsó-Segesd határára is, 11.000 m. hold összterületű. Birtokol még Zemplénben is 4000 m. holdat. A felsősegesdi uradalomból kert 165, szántóföld 4800, kaszáló 400, legelő 450, erdő 5000, halastó 100 m. hold. Gazdasági és üzemrendszere 4-es és 5-ös vetőforgó. Kereskedelmi magként retket 10, lóherét 100, bükkönyt 140 m. holdon termel. Különleges termelési ágai a czukorrépa 400, dohány 40 m. holdon. Lóállománya: igás 52 hidegvérű, urasági és tiszti kocsiló 18 angol félvér, ménesbeli 50 hidegvérű és két hidegvérű tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 256 magyar és tarka, tehén 45 berni és angol, 85 tinó és 62 üsző vegyesek, 7 berni és angol tenyészbika, továbbá 45 bivalygulya és 200 hízlalás alatt. Juhállomány 1600, merino és merino-prekosz, 47 tenyészkossal. Sertésállománya 250 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 35 kannal. Tejgazdasága naponta 300-400 litert termel részben eladásra, részben borjúnevelésre és részben vajkészítésre. Halászatában, 7 tóval, pontyot, süllőt, dunai harcsát, czompót, sügért, pisztrángot tenyészt, Budapesten és Bécsben értékesíti. Erdészetében a tölgy dominál, 80 éves fordában, rendszeres üzemtervvel tüzi- és műfát hasznosítanak belőle. Gazdasági iparul téglaégetőt tart fenn, saját szükségletre. Négy 10 HP gőzcséplőkészlettel, egy gőzekegarnitúrával, 10 kévekötő- és 6 marokrakógéppel gazdálkodik. A munkaerőt helyből és a vidékről szerzi be, férfiaknak 160-500, nőknek 80-240 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 38, nagyban 30-32 korona.
Felsőzsitfa. Véssey Lajos hitbizományi uradalma. Kiterjed Vése határára is. Összterülete 6712 m. hold, melyből Vésén 2000 m. hold bérbe van adva. Felsőzsitfán a szőcsénypusztai 4712 m. holdból kert 61, szántó 1785, kaszáló 282, legelő 284, erdő 2080, szőlő 4, egyéb terület 170 hold. Gazdasági és üzemrendszere 7-es vetőforgó. Lóállománya: igás 16 nehézfajú, urasági és tiszti kocsiló 8 könnyű faj. Igáslovak után átlag 6 csikót nevel. Marhaállománya: jármos ökör 100 szilaj, tinó 90 tarka, hízlalóban 50 tarka, van még két ugyanilyen tenyészbikája is. Juhállománya 4000 merino, 70 tenyészkossal. Baromfitenyésztése plymouthtyúkokat nevel az állam részére is, főként tenyésztési czélokra. Erdészetét rendszeres üzemtervvel műveli; elsőrendű, gyönyörű, jól gondozott mintaerdők, a gyertyán, tölgy, bükk, fenyő, csak szálalóvágásra, dominálnak benne. Értékesítik, mint tüzi- és szerszámfát, de csak saját használatra. Irtás nincsen. Nagy vadállománya: dámvadban, őzben, szarvasban és apróvadban gazdag. Négyholdas gyümölcsös is be van állítva. Gazdasági ipart tégla- és cserépégetővel és két 3 köves, 2 hengeres vizimalmon űz, a "czifra-malom" motorral is be van rendezve s az egyik malom bérbe van adva. Két 8 HP gőzcséplőkészlettel, két kévekötő- és 3 marokrakó aratógéppel gazdálkodik. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi be, férfiaknak 100-300, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet. E határban nincs bérlet. Az uradalom egyike a vármegye leggondozottabb gazdaságának, építkezései mintaszerűek.
Gölle: Pa Hetény. A kegyes tanítórend birtoka. Kiterjed Attala határára is. 2600 k. hold összterületéből kert és beltelek 30, szántóföld 1550, kaszáló és legelő 800 k. hold, a többi erdőség. Gazdasági és üzemrendszere a talajviszonyokhoz képest változik. Lóherét 35-40 holdon termel kereskedelmi magként. Különleges termelési ága a czukorrépa 70 k. holdon. Lóállománya: igás 16 vegyes, tiszti kocsiló 4 könnyű, átlagosan 5-6 csikót is nevel: Marhaállománya: jármos ökör 112 magyar és nyugati, gulyabeli 160 nyugati, két bonyhádi tenyészbika, hizlalás alatt áll 80-100. Juhállománya 2500 merino-negretti. Sertésállománya 75 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú. Van méhészete is, 100 anya és szaporulata, különféle kaptárakban. Halászata két holdas tóval pontyot tenyészt, Újdombováron értékesíti. Erdészetében cser, kőris, tölgy dominálnak. 60 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint, hasznosítanak belőle szerszám- és tüzifát. Egy 10 HP, egy 8 HP gőzcséplőkészlettel, egy 24 HP gőzekegarnitúrával, két marokrakó- és négy kaszálógéppel gazdálkodnak. A munkaerőt a környékből és idegen vidékekről szerzi be, férfiaknak 160-300, nőknek 100-180 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér k. holdanként kicsiben 30-36, nagyban 24-25 korona.
Gyugy. Kacskovics Kálmán dr. birtoka. Kutas, Nagybajom határaira is kiterjed. A 2000 m. hold összterületből az úgyszólván botanikuskert jellegű park 14, szántóföld 1000, kaszáló 100, szőlő 10 hold, a többi terület legelő és erdőség. Gazdasági és üzemrendszere 4-es, 6-os vetőforgó. Lóherét 40-60, répát 4-5 holdon termel kereskedelmi magként. Lóállománya: igás 10 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 4 vegyes. Marhaállománya: jármos ökör 40 magyar, tehén 20 magyar és tarka, továbbá ugyanilyen fajú 40 tinó és üsző és még két szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 2000 merino, 60 tenyészkossal. Erdészete 400 m. hold akáczos, 10 éves fordában szőlőkaró-üzemre hasznosítják. Borászatában a rizling és bakator a fő borszőlőfajok, csemegeszőlője a chasselas. Kertészetében 6-féle fajú 1200 almafa most fejlődött termővé. Két 8 HP gőzcséplőkészlettel gazdálkodik. A munkaerőt helyből szerzi be. Részesekkel dolgoztat. A szántóföldeket részben az angol farmrendszer szerint adta ki, mindkét részre igen jó gazdasági eredménynyel. Az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 24, nagyban 20 korona.
328Gyugy. Kacskovics Mihály dr. birtoka. Gyugy község határában fekszik, összterülete 800 hold, melyből kert és beltelek 10, szántóföld 600, kaszáló 40, legelő 20, erdő 100, szőlő 10 és adó alá nem eső terület 20 hold. Gazdasági és üzemrendszere a 6-os vetőforgó. Kereskedelmi magként csillagfürtöt, lóherét és luczernát termel. Lóállománya: igás 8 belga, urasági és tiszti kocsiló 4 félvér, anyakancza 3 félvér és csikó 12, vegyes fajúak. Szarvasmarhaállománya: jármos ökör 28 fehér, tehén 6 bonyhádi, továbbá ugyanilyen fajta 20 tinó, 8 üsző és 1 tenyészbika; hízlalás alatt áll 18 darab. Juhállománya 45 Merino-prekosz fajú, 7 tenyészkossal. Borászatában a nemeskadarka és rizling a fő borszőlők. Gyümölcsöskertjében 1400 fa van. Van egy 18 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a környékből szerzi be. A férfiaknak 140-300, nőknek 90-140 fillér napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér 1200 öles holdanként 30 korona.
Gyugy. Gróf Niczky László birtoka. Birtokos még Sopronban is kb. 3000 m. holdon. A gyugyi birtok 1914 k. hold összterületéből kert és beltelek 4, szántóföld 920, kaszáló 114, legelő 244, szőlő 15 k. hold, a többi erdőség. A szabad gazdálkodást űzi; lóherét 40 k. holdon termel kereskedelmi magként. Lóállománya: igás 22 Percheron-keresztezés, anyakancza 11 és csikó 18, angol félvérek, továbbá egy angol telivér és két eredeti belga tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 48 fehér, tehén 42 tarka, gulyabeli 68 tarka, hízlalóban 30, továbbá két berni, illetőleg pinzgaui tenyészbika. Juhállománya 850 merino, 40 tenyészkossal. Sertésállománya 53 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. A tejgazdaság napi termelése kb. 200 liter, nyáron a balatoni fürdőkben, télen Budapesten értékesítik. Erdészetében a tölgy, cser, erdei fenyő, akácz dominálnak. Az erdőt 80-100 és 20 éves fordában kezelik, rendszeres üzemterv szerint; kihasználási termékek a tüzifa, szőlőkaró és szerszámfa. Borászatában a rizling, kövidinka, szlankamenka a fő borszőlőfajok, csemegeszőlője a chasselas. Kertészete 4-5 holdon hagymát termel, gyümölcsfaiskolája kb. 20.000 darab. Gazdasági iparul téglaégetőt tart fenn, évi 250.000 tégla-termeléssel. Egy 8 HP gőzcséplőkészlettel gazdálkodik. A munkaerőt helyből szerzi be, részes munkát végeztet. E vidéken az átlagos földhaszonbér 80 korona.
Hetes. Gróf Somssich Imre hitbizományi uradalma A birtok Hetes, Várda, Kaposújlak, Bolhás, Besenyő határában fekszik. Összterülete 7798 k. hold, melyből a kaposújlaki 900 k. hold és besenyői 1200 k. hold külön kezelés alatt van, a bolhási 3165, k. hold pedig bérbe van adva. A fennmaradó 2543 k. holdból kert 50 1/2, szántó 1907, rét s legelő 274 1/2, szőlő és gyümölcsös 7, erdő 247, nem adóztatott terület 56 k. hold. Gazdasági és üzemrendszere százalékos vetésforgó, az állatállományhoz viszonyítva. Lóherét és luczernát kb. 100, borsót és bükkönyt 50 k. holdon termel, kereskedelmi magként. Lóállománya: igás 18 félnehéz Percheron, urasági és tiszti kocsiló 18 félvér lipiczai és angol, ménesbeli 35-40 vegyesfajú. Marhaállománya: jármos ökör 100 fehér és tarka, tehén 100, tinó s üsző 350, növendékbika 25-30 és három tenyészbika, mindannyian szimmentháliak, továbbá még 60-80 hízómarha is. Juhállománya 2000 fésűs-gyapjas, 20 tenyészkossal. A tejgazdaság napi termelése 400-450 liter, Kaposvárott értékesítik. Az erdőből tüzifát hasznosítanak. Van két 8 HP gőzcséplőkészlete és egy 60 HP traktora. A munkaerőt Kaposvárott és vidéken (Zseliczség) szerzi be, férfiaknak 70-240, nőknek 60-160 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként kicsiben 70, nagyban 28 korona.
Inkey-Antalfa. Báró Inkey József birtoka. Bérlője Klein Jenő. A 2016 k. hold összterületből kert és beltelek 68, szántóföld 1289, kaszáló 270, legelő 298, szőlő 28, nem adóztatott terület 61 hold. Gazdasági és üzemrendszere 4-es vetőforgó. Lóállománya: igás 24 félvér, urasági és tiszti kocsiló 7, félvér, ménesbeli 47 félvér és egy tenyészmén, Fenész eredetű, Feneán nevű telivér. Marhaállománya: jármos ökör 77 erdélyi, tehén 85, melyből 6 hollandi, a többi pedig bonyhádi és szimmentháli, továbbá tinó 30, üsző 23, gulyabeli 64, tenyészbika 4, ugyancsak bonyhádi és szimmentháli fajok. Sertésállománya 54 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 3 kannal. A tejgazdaság napi termelése 700 liter, Budapesten értékesítik. Borászatában a rizling a fő borszőlőfaj, főcsemegeszőlője a chasselas. Van két vízimalma két kővel és két hengerrel, finom őrlésre. Két 8 HP gőzcséplőgarnitúrával csépel. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 200-300, nőknek 150-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér e vidéken holdanként kicsiben 40, nagyban 17 korona.
Iharos. Báró Inkey Pál uradalma. Iharos és Somogy-Csicsó községek határaiban fekszik. Kb. 4600 k. hold összterületéből kert és beltelek 100, szántóföld 2000, kaszáló 80, legelő 220, erdő 2000, szőlő 20, nádas és tó 120, továbbá adó alá nem eső terület 60 hold. Szabad gazdálkodási rendszert űz. Különlegesen, 14 k. hold szagos meggyfatelepén, évenként 50-60.000 botot termel. Lóállománya: igás 30 muraközi és nori, urasági és tiszti kocsiló 16 amerikai, továbbá 10 csikó és két muraközi, illetőleg nori tenyészmén. Szarvasmarhaállománya: jármos ökör 76 fehér magyar, továbbá 130 tehén, 50 tinó, 60 üsző és pedig részben kitenyésztett tejelő pirostarka, részben hollandi lápmarha és montafoni borzderes fajok. Van 4 tenyészbikája, félvér és importált hollandi, illetőleg montafoni fajúak. Hízlalás alatt áll 30. Sertésállománya 60 anyakocza és szaporulata, mangáliczafajú, 8 kannal. Tejgazdasága kb. 1000 liter napi termelését Csurgón értékesíti. Halászata 15 tóban főként pontyot, süllőt s czompót tenyészt, a fővárosokban értékesíti. Erdészetében a tölgy, gyertyán, bükk és akácz dominálnak. 40 és 80, továbbá 120 éves fordákban, rendszeres üzemterv szerint kezelik. A szállítási viszonyok kedvezőtlenek. Borászatában a furmint, hárslevelű és olasz-rizling a fő borszőlők. Gyümölcsöskertjében kiváló alma- és körtefajokat termel. Gazdasági ipara van, és pedig hengermalma, nyersolajüzemre egy kővel, 3 hengerrel, továbbá téglaégetőbe is 200.000 db. termeléssel. Gazdasági gépei vannak, és pedig két 22 HP gőzcséplőkészlete, Caterpillarmotorok s 3 kévekötő aratógépe. A munkaerőt részint helyből, részint Zalából és Horvátországból szerzi be. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 30-35, nagyban 20-30 korona k. holdanként.
Ardenni mén Bogyai Ferencz polányi tenyészetéből.
2 éves ardenni csődör a toponári uradalomból.
Ardenni telivér mén a Mezőgazd. bank r.-t. tenyésztéséből.
Angol telivér a lengyeltóti uradalomban.
Tisztavérű belga tenyészmén a németladi uradalomban.
Az öreglaki uradalom angol versenyló tenyésztéséből.
Kothai Thetis angol félvér anyakancza a Mezőgazd. bank. r.-t. uradalmában.
2 éves ardenni-nóri méncsikó a Mezőgazd. bank r.-t. uradalmában.
3 éves angol félvér kancza a Mezőgazd. bank r.-t. uradalmában.
Arabs kancza a kéthelyi uradalomban.
3 éves lipiczai mének a szőllősgyöröki uradalomból.
Arabs-lipiczai anyakancza az ádándi uradalomban.
Iharosberény-Gáma pa. Báró Inkey József birtoka. Bérlője Stern Lajos. 1534 k. hold összterületéből kert és beltelek 15, szántóföld 1032, kaszáló 53, legelő 422, adó alá nem eső terület 10 hold. Gazdasági és üzemrendszere 3-4-5-ös vetőforgó. Kereskedelmi magként bükkönyt, lóherét termel. Lóállománya: igás 18 félvér és nóri, urasági és tiszti kocsiló 6, ménesbeli 18, anyakancza 16, csikó 18, mindannyian félvér és nori fajok. Marhaállománya: jármos ökör 72 erdélyi, tehén 33150 bonyhádszimmentháli, tinó 69 bonyhádi és erdélyi, üsző 51, tenyészbika 6, ugyancsak bonyhádszimmentháli fajok. Juhállománya 1012 rambouillet és soissonier, 27 tenyészkossal. Sertésállománya 11 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú 2 kannal. Tejgazdasága 300 liter napi termelését Csurgón értékesíti. Egy 8 HP garnitúrával csépel. A környék falvaiból szerzi be a munkaerőt, férfiaknak 200-300, nőknek 150-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként nagyban 19, kicsiben 40 korona.
Iharosberény. Báró Inkey József birtoka. Bérlője Steinitz Imre. 2565 k. hold az összterület. Gazdasági és üzemrendszere 4-es vetőforgó. Különleges termelése a dohány 70 k. holdon. Lóállománya igás 30 belga hidegvérű, urasági és tiszti kocsiló 15 félvér, ménesbeli 8 hideg és félvér, csikó 5 hideg és félvér és egy belga hidegvérű tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 120 erdélyi és bonyhádi, tehén 50, tinó 140, üsző 20, mindannyian bonyhádi és szimmentháli fajúak, ugyancsak ilyen 5 tenyészbika, továbbá 80 részint erdélyi, részint bonyhádi hízómarha. Juhállománya 1000 prekosz-merino, 35 tenyészkossal. Sertésállománya 75 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 5 kannal. Tejgazdasága 300 liter napi termelését helyben értékesíti. Három 8 HP gőzgépgarnitúrával csépel. Környékbeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 200-300, nőknek 150-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér holdanként kicsiben 40, nagyban 28 korona.
Iharosberény. Báró Inkey József uradalma. lharosberény, P.-Szt.-Péter, Inkey-Antalfalva határában fekszik, az összterülete 9914 k. hold, a melyben saját kezelésben áll kert és beltelek 100, szántóföld 590, kaszáló 110, legelő 200, erdő 10, szőlő 10, adó alá nem eső terület 5 k. hold. Gazdasági és üzemrendszere négyes vetőforgó. Lóállománya: igás 22 muraközi keresztezés, urasági és tiszti kocsiló 12 angol félvér és amerikai, csikó 22 muraközi keresztezés, nevezetesebb versenylova Gara (Ganache-Silver-Thames). Marhaállománya: jármos ökör 44 nyugati, továbbá hollandi és szimmentháli fajú jármos ökör 44, tehén 44, tinó 44, üsző 24, hízómarha 20, tenyészbika 3. Sertésállománya 9 anyakosza és szaporulata, yorkshire-i fajú, 1 kannal. Tejgazdasága naponta 400 litert termel. Halászata pontyot, hüllőt tenyészt, Nagykanizsán, Csurgón, Budapesten értékesíti. Erdészetében a tölgy, cser, gyertyán, fenyő, hárs, szelíd- és vadgesztenye, kőris stb. fordulnak elő, kihasználják mint donga s tüzifát. Borászatában mindenféle fajszőlőt termel. Van 4 vízimalma és egy téglaégető kemenczéje. Egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrával csépel. Helyi munkaerőt alkalmaz, férfiaknak 140-400, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér, k. holdanként kicsiben 35-45, nagyban 25 korona.
Jákó. Trux Hugóné, sz. Daruvári Kacskovics Margit birtoka. Budapesten lakik. E birtok Jákó és Nagybajom határán fekszik. 1800 m. hold összterületéből kert és beltelek 42, szántóföld 1340, kaszáló 80, legelő 130, erdő 115, szőlő 20, adó alá nem eső terület 53 hold. Gazdasági és üzemrendszere szükség szerinti szabad vetőforgó, tekintve a szántóföldek talajminőségének nagyarányú különféleségét, az egészben azonban a hatos forgó az alap. Szapukamagot 15, lóherét 15 holdon termel kereskedelmi magként. Lóállománya: igás 24 részint hideg-, részint melegvérű, urasági kocsiló 5 angol félvér kancza, 1 herélt, l nyerges herélt, ménesbeli (csikó) 26 hideg- és melegvéű, anyakancza 20 vegyes. Marhaállománya: jármos ökör 44 magyar és tarka, továbbá tehén 15 telivér szimmentháli és 30 bonyhádi, tinó 18, üsző 26, gulyabeli 55, mindannyian szimmentháli és bonyhádi keresztezések. Van még két telivér szimmentháli s egy szimmenthál-bonyhádi keresztezésű tenyészbika és 2 telivér szimentháli és 6 bonyhádi fajtájú növendékbika. Sertésállománya 60 anyakocza és szaporulata, mangalicafajú, 3 kannal. Tejgazdasága 120 liter napitermelését Kaposvárott értékesíti. Erdészetében akácz és tölgy dominálnak, gazdasági szükségletekre hasznosítják. Borászatában a rizling és burgundi a fő borszőlők, csemegeszőlője a vörös és fehér chasselas. 10 hold gyümölcsösből 60-70 métermázsát termel. Van homokbányája saját használatra. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 200-300, nőknek 100-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken a föld átlagos haszonbére, holdanként, nagyban 12, kicsiben 24 korona. Ezenkívül 300 holdon, a birtok tőszomszédságában, bérgazdaságot is folytat.
Kálmáncsa. Gróf Széchenyi István uradalma. 3643 k. hold összterületéből kert és beltelek 13, szántóföld 1708, kaszáló 385, legelő 286, erdő 1156, szőlő 1, adó alá nem eső terület 90 k. hold. Gazdasági és üzemrendszere négyes és hetes vetőforgó. Különleges termelési ága a burgonya 160 k. holdon. Lóállománya: igás 26 hidegvérű Percheron, urasági és tiszti kocsiló 16 félvér, anyakancza 20 hidegvérű Percheron, csikó 28 hidegvérű és félvér, egy tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 92 magyar fajta, tinó 87, melyből magyar fajta 67, tarka 20. Juhállománya 884, merino finom gyapjas, 46 tenyészkossal. Erdészetében a tölgy-, nyír- és égerfa dominálnak. 80 éves fordában, rendszeres üzemtervvel kezelik. Borászatában a rizling és kadarka a fő borszőlők. Gazdasági iparvállalatai: egy mezőgazdasági szeszgyár 936 hl. kontingenssel, egy benzinmotoros vízimalom egy kővel és két hengerrel, finom őrlésre. Van még egy 8 HP gőzcséplőkészlete, továbbá két kévekötő aratógépje is. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 240-300, nőknek 150-160 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér e vidéken, k. holdanként nagyban 20, kicsiben 28 korona.
Kéthely. Gróf Hunyady József kéthelyi uradalma. E birtok Kéthely, Újlak, Balatonberény, Varjaskér, Nagygomba, Mesztegnyő és Nagybajom határában fekszik; a szemesi másik uradalom Szemes, Szárszó és Szólád határain terül el. A kéthelyi uradalom 25.000, a szemesi 9000 k. hold. A kéthelyi összterületből kert és beltelek 44, rét 1180, szántóföld. 5136, legelő 2919, erdő 6323, nádas 367, szőlő 60, Balaton 2178, adó alá nem eső terméketlen terület 1543 k. hold. Gazdálkodási és üzemrendszere szabad vetőforgó. Különlegesen termel czukorrépát 580, dohányt 100, czikóriát 100, czirokot 10 k. holdon. Lóállománya: igásló 133, fele hidegvérű s fele angol félvér, urasági és tiszti kocsiló 32 angol félvér és telivér, ménesbeli 109 félvér, tenyészmén 3, és pedig 2 angol telivér és egy félvér. Marhaállománya: jármos ökör 384, fele magyar s fele tarka, tehén 240, negyedrésze magyar s a többi berni, ugyanilyen fajú üsző 250, tinó 233 bika 63. Van még 160 bivaly is, továbbá évente 150 hizómarha. Juhállománya 4500, merino prekosz és electorál-negretti, 100-120 tenyészkossal. Sertésállománya 300 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 65 tenyészkannal. A napi 1200 liter tejtermelést Budapesten értékesíti. 332Balatoni halászata bérbe van adva. Erdészetében a cser- és tölgy dominálnak. 100 éves fordával, üzemterv szerint kezelik. Kihasználási termékei a tüzi-, szerszám- és műfa, de korlátolt mennyiségben, körülbelül 50-60.000 korona értékben, melybe a saját gazdasági szükséglete is bele van értve. Borászatában a fő borszőlőfajok az olasz-rizling, oporto, burgundi, csemegeszőlője a chasselas és muskotály. Gazdasági iparvállalatai is vannak, és pedig egy vízimalma 2 kőre s egy hengerrel, egy gőzmalma 2 kőjáratra 3 hengerrel; továbbá téglaégető körkemenczéje 1,500.000 db. évi termeléssel. Két 10 HP és két 8 HP gőzcséplőkészlettel, egy 8 HP mozgonynyal, a tőzeg kiaknázásához Dobbery-féle préssel, egy garnitura 20 HP gőzekével, 5 marokrakó aratógéppel gazdálkodik. A munkások nagyrészt helybeliek, férfiaknak 140-240, nőknek 100-180 filléres napszámárakat fizet. A földhaszonbér átlaga kicsiben 40, nagyban 30 korona.
Kercseliget. Maár Gyula dr. birtoka. Bérbe van kiadva. A 943 k. hold összterületből kert és beltelek 6, illetőleg 25 k. hold, szántóföld 530, kaszáló és legelő 350, szőlő 43 k. hold, a többi erdő. Borászata saját kezelésben van.
Kiskorpád. Makfalvay Géza főispán birtoka. 710 hold összterületéből kert és beltelek 40, szántóföld 535, kaszáló 40, legelő 40, erdő 20, szőlő 20, adó alá nem eső terület 15 hold. Gazdasági és üzemrendszere háromféle vetésforgó. Lóállománya: igás 6 ardenni kancza, urasági és tiszti kocsiló 4 angol félvér, továbbá 4-6 csikó. Marhaállománya: jármos ökör 34 bonyhádi s néhány magyar fajú, ugyancsak ilyenfajta tehén 20, gulyabeli 50 és három tenyészbika. Sertésállománya 18 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, egy tenyészkannal. Tejgazdasága napi 70-150 liter termelését Kaposvárott értékesíti. Különlegesen baromfiakat tenyészt eladásra, és pedig sárga orpington-, bronzpulyka-, gyöngytyúk- és pekingi-rucza-fajokat, csupán tenyészanyagot hoz forgalomba, mintegy 100 darabot. Méhészete 18 kaptárból áll, melyből Zirzon-kas tizenkettő. Borászatában az olasz-rizling, kövidinka, ezerjó, nemes-kadarka a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas. 500 gyümölcsfa után évente 400-500 korona forgalma van. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. Környékbeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 140-200, nőknek 120-180 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 24-26, kicsiben 32 korona.
Kivadár. Gróf Somssich Adolf uradalma. 5449 m. hold összterületéből kert és beltelek 10, szántóföld 3000, kaszáló 400, legelő 300, szőlő 7 magyar hold, a többi erdőség. Gazdasági és üzemrendszere többféle. Lóállománya: igás 14 félvér könnyű, urasági és tiszti ló 12, ménesbeli 42, szintén félvér-fajú. Marhaállománya: jármos ökör 162 fehér, tehén 42 vöröstarka, gulyabeli 60 fehér és 48 tarka, továbbá 4 vöröstarka tenyészbika. Juhállománya 3800, merino-electoral, 72 tenyészkossal. Sertésállománya 43 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Tejgazdasága 200 liter napi termelését Nagyatádon értékesíti. Erdészetében a tölgy a fő fanem. 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint, kezelik, tüzi- és műfa kihasználásával. Borászatában a kadarka a fő borszőlőfaj, csemegeszőlője a chasselas, passatutti. Van egy vízimalma, 2 kőre és 2 hengerrel. Két 8 HP gőzcséplőgarnitúrával gazdálkodik. A munkaerőt helyből és a vidékről szerzi be, férfiaknak 120-300, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken nincs földhaszonbérlet.
Kutas. Tallián Gyula ny. főispán birtoka. Az 1080 m. hold összterületből kert és beltelek 50, kaszáló 60, legelő és erdő 400, szőlő 10 m. hold, a többi szántóföld. 4-es vetőforgó gazdasági és üzemrendszert űz. Lóállománya teljesen angol félvér, és pedig igás 12, urasági és tiszti kocsiló 8, ménesbeli 24, csikó 45, tenyészmén 2 darab. A csikókat a katonaság számára neveli. Marhaállománya: jármos ökör 40 félvér szimmentháli, tehén 24 tiszta szimmentháli, gulyabeli 120 félvér és tiszta, hízómarha 30, tenyészbika 2 szimmentháli. Erdészetében a fenyő, tölgy, akácz dominálnak, 60, 80 és 20 éves fordában kezelik, tüzifának hasznosítják. Borászatában a rizling és burgundi a fő borszőlőfajok, fő csemegeszőlője a chasselas. A gazdaságban van két, 3 1/2, illetőleg 6 HP benzinmotor is, a vízemelésre és villanyvilágításra szolgál. Egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrával, 2 kévekötő-marokrakógéppel gazdálkodik. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 120-300, nőknek 80-240 filléres napszámárakat fizet. A föld átlagos haszonbére kicsiben 30, nagyban 20 korona.
Kadarkút. Márffy Emil birtoka, melyet a somogyszentimrei földmívesiskola bérel. Összterület 580.67 kat. hold, melyből kert és beltelek 19.02, szántó 374.28, kaszáló 30.24, legelő 40.09, erdő 69.57, szőlő 3.97 és adó alá nem eső terület 43.50 kat. hald. Gazdasági és üzemrendszer: állattenyésztésre alapított váltógazdálkodás. Czukorrépát, dohányt, lent, kendert stb. tanügyi czélból kisebb-nagyobb területen termel. Lóállomány 56, melynek kb. fele angol-arabs félvér, fele ardenni muraközi; ebből igás 8, hintósló 4, ménesbeli 8, anyakancza 11, csikó 24. Szarvasmarhaállomány 108; ebből jármos ökör 22 magyar, a többi szimmentháli-bonyhádi keresztezés, még pedig 35 tehén, 12 tinó, 32 üsző, 6 hízómarha és 1 tenyészbika. A sertésállomány 25 mangalicza anyakocza és szaporulata, egy kannal. A tejgazdaság napi termelése 250-300 liter, melyet helyben és Kaposvárott értékesítenek; van vajgyára is, váltakozó termeléssel. Baromfitenyésztésében a sárga magyar és orpington keresztezés 300-500 drb. Méhészete 12 kaptár; a mézet helyben értékesítik, 1-1.50 K-ért kgmként. Van selyemhernyótenyésztés, szintén tanügyi czélból. Erdészetében uralkodó fanem a cser, gyertyán, hárs és éger, melyeket szálalóüzemben kezelnek. Kihasználás: tüzifa; szállítási viszonyok kedvezők, Borászatában a fő borszőlőfaj rizling, kövi dinka, mézesfehér és a fő csemegefaj a chasselas. Kertészetében a zöldségtermelés évi forgalma 200-300 K. 1700 drb gyümölcsfáról 300-400 q gyümölcs kerül eladásra, 3000-5000 K értékben. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt Zala vármegyéből szerzi. Napszámár férfiaknál 1-3, nőknél 1-2. K. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20-50 K.
Kaposmérő. Gaál János birtoka. Kaposmérő és Pamuk községek határában fekszik. 1563 k. hold összterületéből kert és beltelek 16, szántóföld 934, kaszáló 143, legelő 60, erdő 376, szőlő 4 1/2, adó alá nem eső terület 6 k. hold. Váltógazdasági rendszert űz. Kereskedelmi magként füvet és lóherét termel 100 m. holdon. Lóállománya: igás 20 hidegvérű ardenni, urasági és tiszti kocsiló 18 angol félvér, ménesbeli 7 és csikó 70 vegyes fajú. Marhaállománya: jármos ökör 80 erdélyi magyar, tehén 85 szimmentháli telivér, tinó és borjú 28 szimmentháli, hízómarha 33310, tenyészbika két Svájczból importált szimmentháli, továbbá 36 növendékbika. Szimmentháli tenyésztése több bel- és külföldi kiállításon első díjakat nyert. Juhállománya 1000 merino, 80 tenyészkossal. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 5 kannal. A tejgazdaság termelését Pamukon és Kaposváron értékesítik, részint borjúnevelésre használják fel. Különleges állattenyésztési üzemében fajbaromfiakat nevel, pulykát, réczét, fáczánkakast. Halászata öt tóban cseh pontyot, süllőt tenyészt, termelését a kaposvári piaczon értékesíti. Erdészetében a cser-, bükk-, gyertyánfák dominálnak. Szükséglet szerinti fordában, rendszeres üzemterv nélkül, kezelik és tüzifát eladásra hasznosítanak. Borászatában fő borszőlőfajok a rizling, kadarka, burgundi, csemegeszőlője a chasselas. Van 2 darab 8, illetőleg 6 HP gőzcséplőkészlete és egy aratógépe. Helybeli és zalavármegyei munkaerővel dolgoztat.
Kaposmérő. Kovács-Sebestény Gyula kir. tanácsos birtoka. 570 m. holdas összterületéből kert és beltelek 36, kaszáló 14 m. hold, a többi szántóföld. 4-es vetőforgó gazdasági és üzem rendszert folytat. Különlegesen czukorrépát termel 16 k. holdon. Lóállománya: igás 11 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 4 angol félvér, csikó 5 vegyes. Marhaállománya: jármos ökör 24 tarka, tehén 40 bonyhádi, tehénbivaly 20, gulyabeli 40 bonyhádi és bivaly, továbbá egy szimmentháli és egy bivaly tenyészbika. Sertésállománya 16 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 2 kannal. Tejgazdasága 150 liter napi termelését Kaposvárott értékesíti. Van egy 6 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, a férfiaknak 150-300, a nőknek 150-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 30, nagyban 20 korona.
Kaposújlak. Gróf Somssich Imre kaposújlak-hetesi hitbizománya. 800 k. hold összterületéből kert és beltelek 5, szántó 483, kaszáló 100, legelő 191, erdő 85, szőlő 6, adó alá nem eső terület 29, k. hold. Szabad gazdálkodást űz. Különleges termelése 60 k. holdon czukorrépa. Lóállománya: igás 22 középnehéz, tiszti 3 könnyű, ménesbeli csikó 7-10 nehéz. Marhaállománya: jármos ökör 40 fehér és tarka, tehén 57 vöröstarka bonyhád-szimmentháli, növendék 75 vegyes, hízómarha 30, tenyészbika 2 szimmentháli, növendékbika 5 szimmentháli-bonyhádi. Sertésállománya 22 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú. Tejgazdasága 150-200 liter napi termelését Kaposvárott értékesíti. 25 k. hold bolgár kertészeknek van bérbeadva. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete és 2 kévekötő-aratógépje. A munkaerőt vidékről szerzi, férfiaknak 100-270, nőknek 90-130 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos haszonbér e vidéken kicsiben 40, nagyban 30 korona.
Kaposvári uradalom. Herczeg Esterházy Miklós hitbizományi birtoka, bérlő a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság, Budapest, V., Béla-utcza 5. sz. A birtok tagolt és Somogy vármegyében 33 község határában fekszik. Összterület 38.298 190/1600 kat. hold, a mely míveleti ágak szerint következőképen tagozódik: kert és beltelek 365, szántóföld 16.242, rét 1705, legelő 1350, szőlő 142, erdő 15.376, nádas 2641, adó alá nem eső terület 464 kat. hold. A gazdaságban a norfolki négyes és ötös vetésforgó, részben pedig szabad gazdasági rendszer van megállapítva. Különleges magtermelési ágakként megemlítendők a czukorrépamag-, lenmag-, lóheremag és luczerna magtermelés; különleges termelési ágak a czukorrépa és a burgonya. A lóállomány összesen 433 darab, ménesbeli anyakancza 29, ménesbeli csikó 144, tenyészmén 3, telivér ardenni és egy angol telivér állami bérmén. A lóállományból 156 magasvérű angol félvér, 287 pedig ardenni félvér. A szarvasmarhaállomány összesen 4789 darab, a melyből 497 erdélyi magyar faj, 1672 nyugati faj jármos ökör, 10 jármos bivaly, 935 nyugati faj tinó, 13 szimmentháli tenyészbika, 234 tehén, 53 növendékbika, 145 üsző félvér szimmentháli, 1297 nyugati fajú hízóökör. A juhállomány összesen 2871 darab, a melyből 1000 anyajuh, 112 tenyészkos a többi ezek származéka. A júhállomány fésűs-gyapjas merinó. A sertésállomány göndörszőrű magyar mangalicza. A létszám összesen 7237 darab, a melyből 1573 anyakocza, 534 tenyészkan, 427 hízó sertés, a többi növendék. A tehenészet naponként 1200 liter tejet szolgáltat, melyet Kaposvárott értékesítenek. Az erdőket rendszeres üzemtervek alapján, 80 éves fordákban kezelik; fő fanemek a bükk, gyertyán, tölgy, cser. A kitermelt faanyagot műfának, dongának, szerszámfának és tüzifának dolgozzák fel. A szőlőben a főborfajok: szlankamenka, olaszrizling, szerémizöld, kövidinka és burgundi. Az 1913. évi bortermés 2575 hektoliter és 5 liter volt. A csemegeszőlőből a chasselas- és muskotály-fajok vannak túlsúlyban. 1913. évben eladatott 178 métermázsa csemegeszőlő Kaposvárott. Van a gazdaságban egy finomítóval felszerelt szeszgyár, a melynek rendes kontingense 1396 hektoliter, a mihez 200 hektoliter exkontingens járul. Van 4 vízimalom, a melyek bérbe vannak adva; van továbbá 5 gőzmalom, a melyek részint finom őrlésre, részint darálásra vannak berendezve. Van az uradalomban egy gépműhely, a mely az összes szerszámgépekkel fel van szerelve és állandóan 21 iparost foglalkoztat. Van a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaságnak czukorgyára is, mely csak nyersczukrot termel és 800 munkást foglalkoztat. A nagyobb gazdasági gépek közül megemlítendő, hogy az uradalomnak 18 garnitúra gőzcséplőgépkészlete van, a melyből 8 garnitúra 10 lóerejű, 10 pedig 8 lóerejű. Van 3 gőzekegarnitúra, egy-egy garnitúra 40 lóerejű, továbbá 10 marokrakó aratógépe és 16 kévekötő aratógépe. A munkaerőt részint a közeli községekből, részint más vármegyékből szerzik be. Az idegen munkások száma nyáron - a szükséglet méretének megfelelőleg - 1200 és 1800 közt váltakozik. A napszámbérek férfiaknál 100 fillértől 300 fillérig, nőknél 80 fillértől 200 fillérig terjednek. A földhaszonbér kicsiben 50, nagyban 30 korona kat. holdanként. Az uradalomnak a M.Á.V. vonalain 11 állomása van. Van ezenkívül 24 kilométer hosszú mezei vasútja, továbbá 116 kilométer hosszú telefonhálózata, 38 telefonállomással, valamint két villanytelepe, a melyek áramát takarmányaprító-gépek hajtására, vízszivattyúzásra és világításra használja fel, a telepeket pedig két benzinmotor látja el hajtóerővel.
Karád. A veszprémi püspökség birtoka. Bérlője Hencz Jenő. E birtok Karád-Csepreg határán fekszik. 2510 hold összterületéből kert és beltelek 10, szántóföld 1600, kaszáló 400, részben erdei legelő 500 hold. Ötös vetőforgó gazdasági és üzemrendszert folytat. Lóállománya: igás 20, urasági és tiszti kocsiló 4, ménesbeli csikó 42, anyakancza 20, tenyészmén 3, nevezetesebb ménje Perdver (apja Furioso, anyja Goliat) telivér. Marhaállománya: jármos ökör 100 magyar, részben keresztezés, tehén 60 bonyhádi-szimmentháli, tinó 100 keresztezés, üsző 15, tenyészbika 3 berni-faj. Juhállománya 2000 fésűs-gyapjas, merino-prekosz, 32 tenyészkossal. 334Sertésállománya 25 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 3 kannal. Tejgazdasága 200 liter napi termelését Budapesten értékesíti. Van két gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, a férfiaknak 200-300, nőknek 160-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 35, nagyban 20 korona.
Karád. A veszprémi püspökség birtoka. Bérlője Margalit Alfréd. 2300 hold összterületéből kert és beltelek 6, szántóföld 1640, kaszáló és legelő 150, részben erdei legelő 400 m. hold. Szabad gazdálkodási rendszert űz. Lóállománya: igás 11 vegyes, urasági és tiszti kocsiló kettő. Marhaállománya: jármos ökör 84 fehér és tarka, tehén 16 tarka, tinó, üsző és gulyabeli 50 vegyes, hízómarha 50 vegyes, továbbá egy szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 1800 rambouillett és merino keresztezés, 60 tenyészkossal. Sertésállománya 10 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 120-300, nőknek 80-180 filléres napszámárakat fizet. E vidéken, m. holdanként, az átlagos földhaszonbér nagyban 20, kicsiben 25 korona.
Kastélyosdombó. Ifj. Erdődy Rudolf gróf birtoka. E birtok Kastélyosdombó és Zádor községek határaiban fekszik. 1617 m. hold összterületéből kert és beltelek 6, szántóföld 1168, kaszáló 184, legelő 113, erdő 21, szőlő 13 m. hold, a többi adó alá nem eső terület. 4-es vetőforgó gazdasági és üzemrendszert folytat. Kereskedelmi magként lóherét termel 30 m. holdon. Különleges termelése burgonya. 150 m. holdon. Lóállománya: igás 14 félnehéz, urasági és tiszti kocsiló 16 angol félvér és telivér. Marhaállománya: jármos ökör 64 vöröstarka, tehén 56 szimmentháli, gulyabeli. 150 vöröstarka, hízómarha 75, továbbá 2 szimmentháli tenyészbika. Sertésállománya 24 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 2 kannal. Tejgazdasága 180 liter napi termelését Pécsen értékesíti. Borászatában fő borszőlőfajok a rizling és zöld-szilváni, csemegeszőlője a chasselas. Van egy gazdasági szeszgyára 1403 hl. kontingenssel, egy gőzmalma 2 hengerre és 2 kővel. Egy 8 HP gözcséplőgarnitúrával csépel. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi be, férfiaknak 100-200, nőknek 80-180 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 40-50, nagyban 35 korona.
Kastélyosdombó. Kammerer Ferencz birtoka. 616 m. hold összterületéből kert és beltelek 18, szántóföld 450, kaszáló 80, legelő 10, erdő 14, szőlő 20 m. hold, a többi adó alá nem eső terület. 4-es vetőforgó gazdasági és üzemrendszert folytat. Kereskedelmi magként lóherét 25, borsót 6 holdon termel. Lóállománya: igás 12 belga és muraközi keresztezés, urasági és tiszti kocsiló 5 angol félvér, 8 csikó nóri és belga keresztezés. Marhaállománya: tehén 20 bonyhádi-szimmentháli keresztezés, üsző 16-20 ugyanilyen fajú és egy szimmentháli tenyészbika. Tejgazdasága 100 liter napi termelését Pécsen értékesíti. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling, csemegeszőlője a chasellas. Hat hold gyümölcsösön nagyrészt almát, diót, szilvát termel, évi 500-600 korona értékben. Helybeli munkaerővel dolgoztat.
Koppánymegyer. Polatsik testvérek birtoka. Koppánymegyer és Nagybábony községek határán fekszik. 2000 m. hold összterületéből kert és beltelek 10, szántóföld 1700, kaszáló 200, szőlő 20 m. hold, a többi legelő. 4-es vetőforgó gazdasági és üzemrendszert folytat. Kereskedelmi magként lóherét 200, luczernát 100, bükkönyt 50 holdon termel, különleges termelése kivitelre bab 30-40 holdon. Lóállománya, mely vegyesfajú, igás 12, urasági és tiszti kocsiló 6, csikó 10. Marhaállománya: jármos ökör 100 fehér és tarka, tehén 20 és tinó 120 tarka fajú, hízómarha 60, van két szimmentháli tenyészbikája is. Sertésállománya 60 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 5 kannal. Borászatában a fő borszőlőfajok az olasz-rizling, mézesfehér, ezerjó, csemegeszőlője a madelain, chasselas. Van két, 8 HP, illetőleg 6 HP gőzcséplőgarnitúrája és 3 marokrakója. Helybeli és vidéki munkaerővel dolgoztat, a férfiaknak 200-400, nőknek 200-300 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér, m. holdanként, nagyban 25, kicsiben 30 korona.
Lábod. Gróf Széchenyi Emil birtoka, melyet a cs. és kir. hadügyminisztérium bérel s itt csikótelepet tart fenn, abból a czélból, hogy a lóavatóbizottságok által vásárolt 3 és 3 1/2 éves melegvérű csikókat egy esztendőn át itt tartva, azokat azután a hadsereghez kioszszák. Jelenleg évente 800-900 ló nyer itt elhelyezést. Az összterület 7600 kat. hold. A gazdálkodás külterjes, ötös és hatos vetőforgóval. A lóállományból 36 igás és 25 hintós és tisztiló, mind félvér. A szarvasmarhaállományból jármos ökör 248 magyar, tinó 38 magyar és 4 tenyészbika. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, fenyő és újabban az ákácz, az elsőt középerdei üzemekben kezelik. A bérlőnek kisebb fűrésztelepe van s a kitermelés a tölgynél tüzifa, a fenyőnél épületfa. Van keményítőgyára, szintén bérben, mely az üzemidő alatt 25-30 munkást foglalkoztat; vízimalma, két hengerrel, finom őrlésre; három gőzcséplőkészletre összesen 28 lóerőre; egy Caterpillar-gőzekéje és négy aratógépe. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámár férfiaknál 1-2 K, nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 26-32 K kat. holdanként.
Látrány: Rád-puszta. Gróf Festetics Pál birtoka. Bérlője Hanny Aladár. Az 1711 k. hold összterületből kert és beltelek 116, szántóföld 690, kaszáló 116, legelő 334, erdő 313, szőlő 9, adó alá nem eső terület 249 k. hold. Szabad gazdasági és üzemrendszert folytat. Kereskedelmi magként lóherét 50, luczernát 50, baltazzimt 50, bükkönyt 50 k. holdon termel. Lóállománya: igás 16 muraközi, urasági és tiszti kocsiló 5 félvér. Marhaállománya: jármos ökör 56 fehér, továbbá tehén 80, tinó 120, üsző 40 bonyhádi fajú, gulyabeli 60 erdélyi, hízómarha 30 és három berni tenyészbika. Juhállománya 1200 electorál-merino, 40 tenyészkossal. Sertésállománya 25 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 3 eredeti kisjenői kannal. Tejgazdasága 400 liter napi termelését Budapesten értékesíti. Különleges baromfitenyésztéséből évenként kb. 100-150 pulykát, libát Gráczban értékesít. Erdészetében a tölgy dominál, 60 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint, tüzifát hasznosítanak. Borászatában fő borszőlőfajok a rizling, csemegeszőlője a chasselas. 4 k. hold konyhakertészete termését, kb. 1200 korona évi forgalommal, a Balaton mentén értékesíti. Gyümölcsészete 1600 darab különféle fából áll és 800 korona hasznot hajt. Van benzinmotoros vízimalma 2 kővel és 2 hengerrel. Egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrával csépel. Helybeli munkaerőt alkalmaz, férfiaknak 160-400, nőknek 80-300 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként 25 korona.
Lengyeltóti. Gróf Zichy Béla uradalma, Lengyeltóti, Fonyód, Hács, Gamás, Varászló, Simonyi és Pat községek határában fekszik. Birtoka van még Veszprém vármegyében, Nagyvázsonyban, 33515.000 hold. A lengyeltóti uradalom 20.060 m. hold összterületéből park 20 k. hold, szántóföld 8000, kaszáló 1000, legelő 3000, erdő 7000, szőlő 60, lecsapolás alatti berek 1000 m. hold. Gazdasági és üzemrendszere a talajviszonyok szerint változik. Kereskedelmi magvakat vegyesen termel 100 m. holdon. Lóállománya: igás 80 pinzgaui-ardenni keresztezés, urasági és tiszti ló 45 angol telivér, amerikai ügető és könnyű félvér, van ménesbeli 40 pinzgaui-ardenni csikó, továbbá angol telivér ménesbeli 10 anyakancza és 8 csikó. A nevezetesebb anyakanczák: Szende, Kincsem utód; May Rose, kiváló versenyló; Dreamland, angol importált; Lavello, angol importált; Cynthia, a helénentháli díj nyerője; Tubiczám, telivér anyakancza, a Codain, Cocain és Cynthia anyja; Ruby Ray, angol telivér. Marhaállománya: jármos ökör 400 fehér és tarka, tehén 360 fehér és tarka, ugyanilyen vegyesfajú tinó 600 és üsző 400, továbbá bivaly 140, hízómarha 300 és tenyészbika 20 szimmentháli és fehér. Juhállománya 6000, electoral-negretti, 200 tenyészkossal. Sertésállománya 150 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 10 kannal. Tejgazdaságának 1000 liter napi termelését nyáron Fonyódon és Lengyeltótin, télen Budapesten és Lengyeltótin értékesíti. Van vaj- és sajtgyára is, 15 kilogramm vaj- és ugyanannyi sajttermelését (trappista és imperial sajtokat) helyben és a vidéken árusítják. Halászata Varászlón 500 k. hold területen 11 halastóból áll, túlnyomólag pontyot termelnek s ez még csak most létesült. Erdészetében a cser, tölgy és fenyő dominálnak, 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint, kezelik tüzi-, szerszám- és műfa kihasználásra. Borászatában fő borszőlőfajok a rizling, kövidinka, slankamenka, csemegeszőlője a chasselas és muskotály. 22 hold konyhakertészete is van, az évi forgalma 5000-7000 korona. Gazdasági ipart is űz, van 2 gőzmalma, az egyik 2 kőre és egy hengerrel; a tégla körkemenczéje, mely jelenleg bérbe van adva, 1 1/2 millió téglát termel évente; tőzeggyára évi 300 vaggon alomtőzeget és kb. 70 vaggon portőzeget hoz forgalomba. Gazdasági gépe van és pedig négy 8 HP és két 10 HP gőzcséplőgarnitúrája, egy 16 HP Fawler-féle gőzekéje, továbbá 9 kévekötő, 7 marokrakó- és 30 fűkaszálógépe. A balatoni villamos körvilágitás hálózatát most vezetik be az uradalomba s ezt nemcsak világításra, hanem az összes gazdasági gépek hajtására és szántásra is fel fogják használni. Állandó cselédséggel, helyi és vidéki napszámosokkal dolgoztat, férfiaknak 140-400, nőknek 100-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér, holdanként, kicsiben 30, nagyban 25 korona.
Magyaratád, Tátom-puszta. Kacskovics Lajos birtoka. A 786 m. hold összterületből kert és beltelek 18, szántóföld 559, kaszáló 38, legelő 39, erdő 98, adó alá nem eső terület 34 hold. Gazdasági és üzemrendszere a négyes vetőforgó. Lóállománya: igás 8 angol félvér kancza, urasági és tiszti kocsiló 4 ugyanilyen, s 12 félvér csikó is; nevezetesebb anyakanczák Selyem, Furiozo, Palmyra, Zápolya a perdóczi ménesből. Marhaállománya: jármos ökör 44, mely felerészben magyar, felerészben nyugati, tehén 25, felerészben törzskönyvezett szimmentháli, felerészben bonyhádi, ugyanilyenek: tinó 24, üsző 14. Hízlalás alatt áll 20. Tenyészbikája van kettő, törzskönyvezett szimmentháliak. Sertésállománya 35 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Tölgyerdője 100 éves, gazdasági szükségletre hasznosítják. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája, két aratógépe. Helyi munkaerővel dolgoztat. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként kicsiben 60, nagyban 40 korona.
Marczali. Gróf Széchényi Andor Pál uradalma. Marczali, Boronka, Bize, Csömend, Gadány és Táska községek határaiban fekszik. Zalában, Balatonmagyarod község határában még 4053 k. holdon birtokos. A marczali uradalom 15.350 k. hold, a melyből kert és beltelek 48, szántóföld 5690, kaszáló 1277, legelő 1223, erdő 4756, szőlő 14, nádas 126, továbbá adó alá nem eső terület 2418 k. hold. Az uradalom nem ragaszkodik szorosan egy, előre megállapított, rendszeres vetőforgóhoz, hanem évenként állapítja meg, a talaj és trágyázási viszonyok szemmeltartásával, a gazdasági és üzemrendszerét. Ennek megfelelőleg a trágyázás 3-4 éves, s megfelelő arányban műtrágyát is használnak. Különlegesen czukorrépát 100, czikóriát 12, dohányt 30, és lent 45 k. holdon termelnek. Lóállománya: igás 84 Percheron és belga, urasági és tiszti kocsiló 54 angol félvér és lipiczai félvér, ménesbeliek 60 darab kancza s csikó, angol félvér, angol telivér és Percheron-belgafajúak, továbbá 3 tenyészmén, angol telivér, amerikai ügető és nehéz belgafajúak. Szarvasmarhaállománya: jármos ökör 380 magyar és magyar-berni keresztezés, tehén 120, tinó 140, üsző 95 ugyanilyen fajúak, gulyabeli 200 magyar, 3-4 telivér magyar bikával, s tenyészbika 40 telivér berni, hízlalás alatt áll 90. Juhállománya 10.000 electoral-negretti, 200 tenyészkossal. Sertésállománya 40 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 3 kannal. Tejgazdasága 400-450 liter napi termelését felerészben helyben, felerészben Budapesten értékesíti. Erdészetéban a tölgy, bükk, lucz- és erdeifenyő dominálnak. Rendes üzemterv szerint kezelik. Van gazdasági fűrésztelepe. Szállítási viszonyai a vasúti vonal és műútak közelsége miatt kedvező. Gazdasági épület-, mű-, szerszám- és tüzifát hasznosít. Borászatában a szlankamenka, rizling, mézesfehér és kadarka a fő borszőlők. A gazdasági útak mentén évente 200-300 métermázsa gyümölcse terem. Gazdasági ipara is van, és pedig egy finom őrlésre berendezett malma 2 hengerrel, vízi- és motorhajtóerőre; egy gőzüzemre berendezett gőztégla- és cserépgyára, mely évente 1,800.000 téglát és 7-800.000 gráczi cserepet termel; továbbá gőzerőre préselt turfa kitermelése, évente 2000 tonna termeléssel. Van 6 garnitúra cséplőgépe, egy magánjáró gőzekéje és 3 aratógépe. A munkaerőt a környékből szerzi be, a férfiaknak 160-320, a nőknek 120-240 fillér napszámárakat fizet.
Mernye. A magyar kegyes-tanítórend uradalma. Központi kormányzósága Mernyén van. E birtok Mernye, Gölle, Taszár, Attala, Nagydobsza, Kisdobsza, Pettend, Őszöd, Orczi községek határain fekszik. Még Zala- és Tolnában is birtokos kb. 8300 k. holdon. A mernyei birtok körülbelül 19.000 k. hold összterületéből kert és beltelek 216, szántóföld 10.000, kaszáló 1078, legelő 2072, erdő 3285, szőlő 44, Balaton 1227, halastó 12 k. hold és a többi adó alá nem eső terület. Az egyes gazdaságok talajviszonyainak megfelelő forgókban gazdálkodik. Különleges termelése kb. 450 k. holdon czukorrépa és kísérletképpen czikória. Angol félvér lóállományából öreg kancza 94, öreg herélt 52, négyéves kancza 15, négyéves herélt 3, hároméves kancza 8, hároméves herélt 6, két és féléves 63, csikó 34, taszári ménesében katonai czélokra tenyészt. Marhaállománya: jármos ökör 667, tehén 55, tinó egyéves 257, tinó 5 éves 79, tinó 2-3-4 éves 611, üsző 38, gulyabeli 159, tenyészbika 28. Juhállománya 14.002, merino-negretti 336és franczia húsjuh, 172 tenyészkossal. Sertésállománya 305 anyagöbe és szaporulata, mangaliczafajú, 43 kannal. 1912-ben Lincolnshireikre tért át Vadé-pusztán. Tejgazdasága 500 liter napi termelését Kaposvárott értékesíti. Méhészetében van 90 kas, 22 rajjal, termését a vidéken értékesíti. Balatoni halászata bérbe van adva. Erdészetében a cser, tölgy, bükk, fenyő dominálnak, 60-80 és 100 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint, tüzi-, szerszám- és épületfakihasználásra kezelik. Borászatában fő borszőlőfajok: a rizling, muskotály, ezerjó, csemegeszőlője a chasselas. Gazdasági ipart űz, van gőzmalma 2 pár hengerre és egy pár kőre; van 6 gazdasági téglaégetője, melyekből az egyik bérbe van adva. Nyolcz 6-8 HP gőzcséplőkészlettel, két Fowler-féle gőzekegarniturával, 16 kévekötő aratógéppel gazdálkodik. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 140-260, nőknek 100-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér, k. holdanként, nagyban 32, kicsiben 36-40 korona.
Mozsgó. Biedermann Ottó örökösei uradalma. Haszonélvező özv. Biedermann Ottóné, szül. Álgyesti Tüköry Margit, a ki Szlavóniában, Pozsega vármagyében, még 6200 k. holdon birtokos. A mozsgói uradalom kiterjed Mozsgó, Szulimán, Almamellék, Almáskeresztúr és Endrőcz községek határaira is. 5128 k. hold összterületéből kert és beltelek 74, szántóföld 2518, kaszáló 173, legelő 198, erdő 1914, szőlő 15, amerikai vesszőtelep 15, adó alá nem eső terület 161 és halastó 60 k. hold. Váltógazdaságot űz, 3 és 5 éves trágyázásra alapítva. Kereskedelmi magként, a vetőforgók szerint, lóherét és luczernát termel. Különleges termelései a czukorrépa, czikória, mák, kender, komló s amerikai szőlővessző. Lóállománya angol félvér és tiszta lipiczai fajbeli igás 67, urasági és tiszti kocsiló 22, anyakancza 20, csikó 136; állami bérménekkel hágat. Az igáskanczákat szintén tenyészkanczákul használja. Marhaállománya: jármos ökör 150, erdélyi magyar faj, továbbá 100 mozsgói tájfajta és szimmentháli keresztezésből eredt tehén, ugyanily fajta tinó 140; üsző 104, gulyabeli 44, tenyészbika 5. Magyar szilajgulya: tenyészbika 2, növendékbika 7, tehén 65, üsző 41, tinó 120, vegyes, választott borjú 50. A hízóökör-állomány évenként mintegy 200 darabra tehető. Tejgazdasága napi 700 liter termelését Pécsett értékesíti. Méhészete 20 Mayer-féle kaptárból áll, termelését Pécsett, Budapesten és Abbaziában értékesíti. Halászatában, mely 60 k. holdon 3 tóból áll, főként pontyot tenyészt, Budapesten értékesíti, mázsánként 120-130 K ár mellett. Erdészetében a bükk dominál, 120 és 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezeli, elég jó szállítási viszonyok mellett, főleg tüzifát hasznosít. Borászatában a rajnai-rizling olasz-rizling, furmint stb. a fő borszőlőfajok, fő csemegeszőlői a chasselas és muskotály-félék. Gazdasági gépei vannak, és pedig két 10 HP, egy 8 HP gőzcséplőgarnitúra, egy 16 HP Fowler-féle gőzeke, továbbá 4 aratógép. A munkaerőt a vidékről szerzi be, férfiaknak 100-300, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet.
Mosdós. Őrgróf Pallavicini Ede uradalma, mely Mosdós, Kercseliget, Gölle községek határain fekszik. Tolna vármegyében is van birtoka, mintegy 5000 hold. A mosdósi uradalom 3400 k. hold összterületéből kert és beltelek 61, szántóföld 2136, kaszáló 273, legelő 283, erdő 574, szőlő 11, adó alá nem eső terület 62 hold. Belterjesen gazdálkodik, vetőforgói a beosztások szerint különbözők. Különlegesen czukorrépát termel 180 holdon. Lóállománya: igás 46 Percheron, urasági és tiszti kocsiló 18 félvér angol, továbbá vegyesfajú 7 anyakancza és 40 csikó. Tenyészménje egy van. Marhaállománya: jármos ökör 146 fehérmagyar, tehén 38 szimmentháli, továbbá tinó 151, üsző 52, hízómarha 159 és két szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 450, tizenhárom tenyészkossal. Sertésállománya 100 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 15 kannal. Tejgazdasága 200 liter napi termelését helyben és a tejszövetkezetben értékesíti. Halászatot űz 9 tóban 6 k. holdon, ponty, csuka s törpeharcsa a fő tenyésztése, melyet helyben és a dombóvári piaczon értékesít. Erdészetében a bükk, tölgy, cser, gyertyán dominálnak, 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezeli. Jó szállítási viszonyok mellett tüzi- és szerszámfát hasznosít. Borászatában a rizling, burgundi a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas. Gazdasági gépei vannak, és pedig két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy garnitúra gőzekéje, 5 kévekötő- s egy marokrakógépe. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 80-400, nőknek 80-240 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér kicsiben 40, nagyban 34 korona.
Nagybajom. Sárközy Imre birtoka. 1722 m. hold összterületéből kert és beltelek 40, szántó 721, kaszáló 62, legelő 363, erdő 382, szőlő 3 magyar hold. 10-es és 11-es vetésforgó gazdálkodást űz. Kereskedelmi magként lóherét és nyúlszapukát termel 20 m. holdon. Lóállománya: igásló 4 nehéz- és könnyűfajú, urasági kocsiló 4 könnyű, csikó 10-15 vegyes. Marhaállománya: jármos ökör 32 fehér, tehén 20 tarka és fehér, növendékmarha 100 vegyes, hízómarha évenként 24-30 és egy magyar tenyészbika. Juhállománya: 723 merino, 24 tenyészkossal. Sertésállománya 24 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Méhészete 25-30 Zirzon-kaptárból áll. Erdészetéből épület- és tüzifát hasznosít. 8 hold gyümölcsösében almát, körtét, diót, dinnyét és spárgát is termel, helyben értékesíti kaposvári kereskedőknél. Gazdasági gépei vannak, és pedig egy 8 HP gőzcséplőkészlet és egy aratógép. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 120-300, nőknek 100-200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér a környéken m. holdanként kicsiben 30, nagyban 20-25 korona.
Nagybajom. Sárközy Jenő birtoka. Az összterülete 1467 m. hold. Gazdasági és üzemrendszere 11-es, illetőleg 9-es vetőforgó. Lóállománya 6 igás félvér angol, továbbá ugyanilyen fajta 6 urasági és tiszti kocsiló és 8 anyakancza. Marhaállománya: jármos ökör 34, tehén 18 drb magyarfajta, tinó 60, üsző 30 és egy tenyészbika. Sertésállománya 60 anyakocza és szaporurulata, fehér mangaliczafajú, 5 kannal. Erdészetében a tölgy, cser, nyír, éger, erdei fenyő dominál. Borászatában az oportó, olasz-rizling, nemes-kadarka a fő borszőlők, csemegeszőlője a madelein, chasselas. Gyümölcsöse 506 különféle alma- és körtefából áll, 15-20 métermázsa gyümölcsöt termel. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 300, nőknek 200 filléres napszámárakat fizet. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 25, nagyban 20 korona.
Nágocs. Báró Rubido-Zichy Iván követségi tanácsos birtoka. Van még Zala vármegyében is 3000 hold birtoka. A nágócsi birtok összterülete 2884 hold, melyből kert és beltelek 46, szántóföld 2309, rét 108, legelő 126, erdő 211, szőlő 36, nádas 2 és adó alá nem eső terület 42 hold. Gazdasági és üzemrendszere 4-5-6-os vetőforgó. Lóállománya: igás 24 félvér angol 337és muraközi, továbbá 10 urasági és tiszti kocsiló, 16 ménesbeli, 20 anyakancza, angol félvérek. Marhaállománya: jármos ökör 200 magyar, továbbá tehén 40, tinó 120, üsző 20, gulyabeli hízómarha 120 és két tenyészbika, mindannyian nyugati fajúak. Juhállománya 1600 merino, 30 tenyészkossal. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, göndörszörű mangaliczafajú, 5 kannal. Tejgazdasága 200 liter napi termelését Budapesten értékesíti. Méhészete 40 kaptárból áll. Erdészetében a tölgy, cser, szil, gyertyán, akácz dominálnak. 80 éves, illetőleg akácznál 20 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezelik, tüzi- és szerszámfát hasznosítanak. Borászatában a mézes, olasz-rizling, furmint, ezerjó a fő borszőlők. Van tégla- és cserépégetője 250 ezer tégla-, illetőleg 30 ezer cseréptermeléssel. Gazdasági gépei vannak, és pedig két 10 és 8 HP. gőzcséplőgarnitúrája és két aratógépe. A munkaerőt helyből, Zalából és Trencsénből szerzi be, férfiaknak átlagosan 300, nőknek 200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér 20 korona.
Nagybajom. Csorba Ferencz birtoka. A nagybajomi hátárban 871 és Budapest határában 52 m. hold. A nagybajomi birtok összterületéből kert és beltelek 11, szántóföld 504, kaszáló 101, legelő 6, erdő 241, szőlő 5, adó alá nem eső terület 3 m. hold. Négyes vetőforgóval gazdálkodik. Lóállománya: igás 6 nehéz hidegvérű, továbbá urasági és tiszti kocsiló 3, anyakancza 6 és csikó 5. Szarvasmarhaállománya: jármos ökör 22, tehén 5, tinó 45, üsző 5, tenyészbika kettő, továbbá 18 hízómarha. Sertésállománya: 17 anyakocza és szaporulata, 2 kannal. Erdészetében a fenyő és az akácz dominál. Szőlészetében a rizling a fő borszőlő. Van homokbányája, de bérbe van adva. Van egy 6 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt helyből szerzi be, a férfiaknak 160-300, a nőknek 100-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér m. holdanként 24 korona és az adó.
Nagybajom. Igmándy Aladár földbirtoka. 785 m. hold összterületéből kert és beltelek 24, szántóföld 499, kaszáló 40, legelő 120, erdő 57, szőlő 5, adó alá nem eső terület 40 hold. Gazdasági és üzemrendszere 4-es és 11-es vetőforgó. Kereskedelmi magként bükkönyt és lóherét termel, az utóbbit mintegy 10 holdon. Lóállománya: igás 4 hidegvérű, urasági és tiszti kocsiló 5 melegvérű, továbbá 4 Czindery fajú anyakancza, 5 melegvérű és 2 hidegvérű csikó. Marhaállománya: jármos ökör 16 vöröstarka, továbbá 15 tehén, 30 tinó, 10 üsző és egy tenyészbika, mindannyian bonyhádi fajták. Sertésállománya hét anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, egy tenyészkannal. Sárga orpington fajbaromfiakat tenyészt eladásra, évente 25 darabot. Méhészete 30 kaptárból áll, termelését helyben értékesíti. Halászata 28 k. hold tóterülettel bérbe van adva. Erdészetében a nyír-, éger- és gyertyánfák dominálnak, sarjadzásra kezelik. Borászatában az ezerjó, olasz-rizling a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas. Kertészete keveset termel helyi fogyasztásra; mintegy 700 gyümölcsfáról 50-250 korona az évi forgalma. Van egy marokrakó- és egy fűkaszálógépe. A munkaerőt helyből és a vidékről szerzi be, férfiaknak 200-300 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 20, kicsiben 36 korona.
Nikla. Berzsenyi Sándor birtoka. Nikla és Gomba községek határán fekszik. 1300 m. hold összterületéből szántóföld 1000, kaszáló 60, erdő 40, szőlő 50 hold, a többi berek. Szabad gazdasági és üzemrendszer szerint gazdálkodik. Kereskedelmi magként luczernát 7, lóherét 30, bíborherét 30-40 holdon termel. Lóállománya: igás 10 nóri, urasági és tiszti kocsiló 7 melegvérű, ménesbeli 12 melegvérű és nóri, anyakancza 14 melegvérű, illetőleg nóri és 3 tenyészmén. Marhaállománya tarkafajú, és pedig jármos ökör 42, tehén 70, tinó 150, üsző 30, hízómarha 12-14, tenyészbika 4, továbbá 60 bivaly. Juhállománya 1300 merino-rambouillet, 25 tenyészkossal. Tejtermelését borjúnevelésre fordítja. Erdészetéből fenyőt és akáczot gazdasági czélokra hasznosít. Borászatában a rizling, mézes, oportó a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas és madeleine. Gyümölcsöse dió- és almafákból áll. Van téglagyára, évi 120.000 téglatermeléssel. Gazdasági gépei vannak, és pedig egy 6 HP, egy 4 HP gőzcséplőkészlete, továbbá 3 kaszálógépe. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 120-200, nőknek 80-100 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér 1000 ölenként 15, holdanként kicsiben 24, nagyban 20 korona.
Németlad. Gróf Hoyos Miksa birtoka. Birtokos még Békésben is 2000 m. holdon. A németladi birtok 2838 m. hold összterületéből kert és beltelek 86, szántóföld 1556, kaszáló 96, legelő 669, erdő 385, szőlő 5, adó alá nem eső terület 41 m. hold. A gazdaság üzemrendszere belterjes és modern. A növénytermelés vetőforgók alapján üzetik, a melyek azonban az időjárás szerint alkalmaztatnak csak. Kereskedelmi magok is termeltetnek, úgymint borsó és babfélék, lóhere- és luczernamagok, köles, bükköny. Mint ipari növény, a czukorrépa termeltetik. Lóállomány: 10 urasági és tiszti ló, többnyire angol félvérek; az igáslovak pedig kizárólag tisztavérű belgák, és pedig 2 törzsmén, 40 anyakancza s ezeknek szaporulata. Eladásra kerül évente 5 belga hároméves mén és 20-25 választott különféle nemű csikó. Marhaállomány: 48 jármos ökör, 150 részint félvér szimmentháli, részint tisztavérű berni tehén, 3 törzsbika, ezeknek szaporulata, 250 gulyabeli tarka üsző és tinó, évente 50 gőböly. A tejgazdaság napi termelését Budapesten értékesíti. Erdészetében a tölgy és akácz dominál, rendszeres üzemterv, tölgy 80, akácz 20 éves fordában, kihasználás tüzi- és műfa. A kertészet termékeit Kaposvárott és Szigetvárott értékesíti. A gazdaságban van egy vámőrlőmalom, napi 1 1/2 wagon teljesítőképességgel, egy 100 HP gőzgéppel, a mely egyúttal villanyt fejleszt és a kastélyt és belső majorudvart vízzel ellátja. A malomgép tüzelésére saját termésű és géppel préselt tőzeg használtatik. Gazdasági gépek: 1 nyolcz HP gőzcséplőgarnitura, egy 60 HP Caterpillar benzin tractor 10 vasú ekével, tárcsásboronákkal, 6 kévekötő aratógép, 6 fűkaszálógép, 1 kukoriczaszártépőgép, 10 vetőgép, 3 műtrágyaszórógép és számos apróbb gazdasági gépek. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi. A férfinapszám 80-300 filléres, a női napszám 60-200 filléres. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 20-25 korona, kicsiben 50 koronáig.
Osztopán. Tallián Andor birtoka. Birtoka van még Zalában is. Az osztopáni birtok 1725 m. hold összterületéből kert és beltelek 20, szántóföld 1300, erdő 150, szőlő 18 hold, a többi kaszáló és legelő. Váltógazdaságot folytat. Kereskedelmi magként lóherét 40, luczernát 25, bükkönyt 24 m. holdon termel. Lóállománya: igás 8 pinzgaui, urasági és tiszti kocsiló 18 angol félvér. Angol félvértenyésztésének állománya 20-22 csikó. Marhaállománya: jármos ökör 72 338fehér, tehén 38-40 tarka, hízómarha 30-40, továbbá egy szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 1200 merino, 60 tenyészkossal. Erdészetében a cser, gyertyán, akácz dominál. Tüzi- és szerszámfát hasznosítanak. Borászatában a rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas. Van egy vízimalma 2 kőre és két benzinmotora, az egyik villamvilágításra, a másik takarmánykészítésre szolgál. Egy 8 HP gőzcséplővel csépel. Helyi munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 100-200, nőknek 80-100 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 korona.
Pusztakovácsi. Vörös Lajos birtoka. Pusztakovácsi és Kürtös határában fekszik. 600 k. hold összterületéből kert és betelek 195 m. hold, szántóföld 450, kaszáló 40 k. hold és a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszere a 8-as vetőforgó. Lóállománya: igás 4 angol és furiozo, továbbá ugyancsak ilyen fajú 2 urasági ló, 2 anyakancza, 4 csikó. Marhaállománya fehérfajú és áll 24 jármos ökör, 12 tehén, 14 tinó, 6 üsző, 6 hízómarha és egy tenyészbikából. Juhállománya 700 merino-electoral, 22 tenyészkossal. Erdészetében a cser, tölgy és akácz dominál, tüzi- és szerszámfát hasznosít. 3 hold gyümölcsösön almát, körtét, szilvát, diót termel. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi be, férfiaknak 200-400, nőknek 120-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér k. holdanként 20 korona.
Polány. Békeffy István birtoka. Bérlője Bogyay Ferencz. 1500 m. hold összterületéből kert és beltelek 8, kaszáló 17, legelő 47, erdő 25, szőlő 2 hold, a többi pedig szántóföld. A szabad gazdálkodást űzi. Kereskedelmi magként 50 m. holdon bükkönyt termel. Különleges termelése 12 k. holdon a czukorrépa. Lóállománya: igás 20 nehéz ardenni, urasági ló 12, amerikai félvér és angol félvér, hátasló 6 fél- és telivér, anyakancza 4 angol telivér, csikó 53 angol félvér és egy ardenni tenyészmén. Ardenni és angol lótenyésztésével számos kitüntetést nyert. Marhaállománya 56 fehér jármos ökör, továbbá tarkafajú 27 tehén, 24 tinó-üsző, 11 gulyabeli. Hízlalás alatt áll 15, van még egy szimmentháli tenyészbikája és 18 bivaly is. Juhállománya 460 merino-prekosze, 9 tenyészkossal. Sertésállománya 100 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 15 kannal. Tejgazdasága 60 liter napi termelését helyben értékesíti. Van két 8 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 140-240, nőknek 100-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér kicsiben 30-40, nagyban 22 korona.
Patosfa. Gróf Somssich József birtoka. 1840 m. hold összterületéből kert és beltelek 14 1/2, szántóföld 1100, kaszáló 110, szőlő 7 hold, a többi erdő. Gazdasági és üzemrendszere 6-os vetőforgó. Kereskedelmi magként lóherét 100, bükkönyt 30, répát 4 m. holdon termel. Különlegesen 15 m. hold czikóriát termel. Lóállománya: igás 8 könnyű félvér, urasági és tiszti kocsiló 21 könnyű félvér. Marhaállománya: jármos ökör 64 fehér, tehén 12 szimmentháli keverék, gulyabeli 40 magyar és tarka, hízómarha 10-15 és egy szimmentháli tenyészbika. Juhállománya 1200 electoral-negretti, 30 tenyészkossal. Borászatában az olasz-rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 120-240, nőknek 80-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 30, kicsiben 60 korona.
Somogyfajsz. Kund-féle hitbizomány. Haszonélvezője Kund Gusztáv. Az uradalomból a Fajsz, Vámos, Pusztakovácsi, Buzsák, Vámos, Buzsáki-berek határán 6000 hold bérbe van adva, házilag 4041 m. holdat kezel, a melyből kert és beltelek 143, szántóföld 2011, kaszáló és legelő 211, erdő 1352, szőlő 24 m. hold. A gazdasági és üzemrendszere a 6-os és 7-es vetőforgó, kereskedelmi magként bükkönyt 50 m holdon termel. Különleges termelése 48 holdon a len, melyet a nagylaki lengyárnak szállít. Lóállománya: igás 12 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 8 könnyűvérű, csikó 12 vegyes, és egy muraközi tenyészmén. Marhaállománya 112 fehér és kevés tarka jármos ökör, továbbá bonyhádi keresztezésű 70 tehén, 74 tinó, 52 üsző, 29 gulyabeli bika és 4 berni tenyészbika. Hízlalás alatt áll 40. Juhállománya 1131 rambouillette, 31 tenyészkossal. Sertésállománya 68 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Tejgazdasága 200-220 liter napi termelését a pusztakovácsi tejszövetkezetnél értékesíti. Erdészetében a fenyő dominál, rendszeres üzemterv szerint tüzi- és épületfát hasznosítanak. Borászatában a rizling a fő borszőlő. Egy 2 hengerre és 3 kőre berendezett gőzmalma bérbe van adva. Van egy 8 HP és egy 10 HP gőzcséplőgarnitúrája. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 80-240, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken a föld átlagos haszonbére k. holdanként 22 korona.
Somogysárd. Somssich Miklós uradalma. Sárd, Nagybajom, Újvárfalva határában fekszik. 10.296 m. hold összterületéből 3417 m. hold bérbe van adva. A sárdi birtokból kert és beltelek 180, szántó 3763, rét 406, legelő 506, erdő 1695, halastó 105, szőlő 27 hold, a többi adó alá nem eső terület. A saját kezelésű birtokon a gazdasági és üzemrendszer 7-es, 8-as és 9-es vetőforgó. Különleges termelései 100 m. hold dohány, továbbá 150 m. hold czukorrépa és 100-120 m. hold len. Lóállománya: igás 30 Percheron, urasági és tiszti kocsiló 18 angol telivér, ménesbeli 60 vegyes, továbbá egy Percheron és egy angol tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 132 fehér és tarka, tehén 100 tarka, gulyabeli 200 vegyes, 10-15 növendékbika, továbbá 2 imp. szimmentháli tenyészbika. Van még külön bivalytenyészete is, és pedig 40 tehén, 30 gulyabeli, 20 igásökör. Hízlalás alatt áll 50 marha. Juhállománya 2000 electoral-negretti és merinokeresztézésű prekosz, 50 tenyészkossal. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, yorkshire-i és mangaliczafajú, 10 kannal. Tejgazdasága 520 liter napi termelését a tejgazdasági vállalatnál értékesíti. Nagy tógazdaságában, mely 18 tóból áll, ponty, fogas, süllő stb. halfajokat tenyészt. Erdészetében a fenyő, cser, tölgy, akácz dominál. Rendes fordában, üzemterv szerint, tüzi- és műfát hasznosítanak. Borászatában a rizling, burgundi, fehérmézes, kövidinka a fő borszőlők, csemegeszőlői a chasselas és delavári. Van egy gőzmalma, finom őrlésre 2 kővel, 2 hengerrel. Van két 8 HP gőzcséplőgarnitúra, egy gőzekekészlet, 3 kévekötő és 2 marokrakó aratógép. A munkaerőt részben helyből, részben Zalából szerzi be; helyben férfiaknak 100-300 filléres, nőknek 60-160 filléres, idegen férfiaknak 240-260, nőknek 180-210 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér, m. holdanként, kicsiben 25-30, nagyban 16-24 korona.
Hálóhúzás az iharosi halastóban.
Részlet a varászlói halastóból.
Részlet a bárdibükki halastavakból.
Óriásfa a gróf Zichy-féle uradalom varászlói erdejében.
A lengyeltóti uradalom feketebézsenyi tőzeggyára.
A lengyeltóti uradalom tőzegtelepének kiaknázása.
Somogyszob. Herczeg Hohenlohe Krisztina Kraft uradalma, mely Somogyszob, Szenta, Inke és Iharos határában terül el s ezenkívül még Szepesben 32.000, Pozsony vármegyében 6000 341és Zemplénben 100 hold birtoka van. Somogyban az összterület 18.000 kat. hold, melyből kert és beltelek 21, szántó 5070, kaszáló 1150, legelő 1684, erdő 8952, szőlő 25 és adó alá nem eső terület 975 kat. hold. Gazdasági és üzemrendszer: ötös és hatos vetőforgó. Czukorrépát 50 és dohányt 40 kat. holdon termeszt. A lóállományból igás 30 muraközi-belga keresztezés, tisztiló 15 lipiczai és arabs, anyakancza 8 és csikó 12, mind amerikai trapper, mén 1 belga és 1 amerikai trapper. A szarvasmarhaállományból jármos ökör 180, tinó 254, hízómarha 60, mind magyar és tarka. A juhállomány 800 merinói. A sertésállomány 640 mangalicza; 130 anyakocza és szaporulata, 10 kannal. Van halastava pontytenyésztéssel, melyet helyben értékesítenek. Erdészetében uralkodó fanem a tölgy, bükk, gyertyán és kőris, melyet rendes üzemterv nélkül vágnak, de utánaültetik. Borászatában a fő borszőlőfaj a rizling. Van két motoros malma (Somogyszobon és Inkén) 8 hengerrel, finom őrlésre; két téglaégetője (ugyanott), évi 600.000 drb termeléssel; két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy Caterpillar motoros magánjáró szántógép és 5 kévekötő aratógép. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámár férfiaknál 2-4 K, nőknél 100-140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsinyben 30, nagyban 20 K holdanként.
Somogytarnócza. Gróf Széchenyi Antal és Frigyes uradalma. Van még Szlavóniában is 101 k. hold birtokuk. A tarnóczai uradalom 13.712 k. hold összterületéből, melynek körülbelül felerésze bérbe van adva, 6687 k. holdat házilag kezelnek és ebből kert-beltelek 30, szántóföld 2400, kaszáló 390, legelő 296, szőlő 19, adó alá nem eső terület 662 k. hold, a többi erdőség. A gazdasági és üzemrendszere 3-as és 4-es vetőforgó. Különlegesen termel 16 k. holdon dohányt. Lóállománya: igás 50 ardenni és Percheron, urasági és tiszti kocsiló 18 angol és arabs félvér, ménesbeli 85 angol, arabs félvér, ardenni és Percheron, továbbá egy Percheron-tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 152 fehér, tehén 78 aalgaui, gulyabeli 230 aalgaui és fehér, tenyészbika 7 aalgaui és bonyhádi, továbbá 30 bivaly. Hízlalás alatt áll 80. Juhállománya 1340 merino, 45 tenyészkossal. Tejgazdasága 420 liter napi termelését Barcson értékesíti; van vajgyára is, a mely Budapestre szállít. Méhészetében van 28 Boczonádi-féle kaptár, a mézet Pécsett értékesíti. Erdészetében a tölgy és nyir dominál; 60-80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezelik, tüzi- és műfát hasznosítanak. Borászatában a rizling, kadarka, burgundi a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas és muskotály. Kertészeti termékeit Barcson hozza forgalomba, 2000 korona forgalmat csinál. Van egy gazdasági szeszgyára. Gazdasági gépei is vannak, és pedig egy 6 HP és egy 8 HP gőzcséplőgarnitúra, egy 24 HP gőzekéje, továbbá 10 kévekötőgépe. A munkaerőt helyből szerzi be, férfiaknak 70-200, nőknek 70-160 filléres napszámárakat fizet. A földhaszonbér a nagyon különböző talajviszonyok szerint m. holdanként 12-30 korona között váltakozik.
Somogytúr. Kunffy Lajos dr. birtoka. Állandó lakóhelye Somogytúr és Páris. A birtoka 1091 m. hold összterületéből kert és beltelek 7-8, szántóföld 824, erdő 40, szőlő 30 m. hold, a többi kaszáló és legelő. Gazdasági és üzemrendszere 4-es vetőforgó. Lóállománya: igás 10 vegyes, urasági és tiszti kocsiló 6 vegyes, csikó 20 vegyes és 2 tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 40 fehér és tarka, tehén 4 tarka, gulyabeli 8-10 tarka, hízómarha 50, van még 2 bivaly is. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 3-4 kannal. Halászatában 4 halastó 28 m. holdon fekszik, de 50 holdra egészítik ki. Ponty, süllő, és czompó főbb halfajokat tenyészt, Budapesten és Bécsben értékesíti. Borászatában az olasz-rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas és a muskotály. 3-4 holdon konyhakertészete van, 400-500 korona forgalommal. A vízimalma bérbe van adva, van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi, férfiaknak 100-200, nőknek 80-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban, adó nélkül, 20-24 korona.
Somogyvár. Özv. gróf Széchenyi Imréné uradalma. A birtok Somogyvár, Pámuk és Barcs határában fekszik. 9000 k. hold összterületéből kert és beltelek 71, szántóföld, 5900, kaszáló 291, legelő 672, szőlő 16, berek 400 k. hold, a többi erdő. Szabad gazdálkodást űz, norfolki vetőforgóval. Kereskedelmi magként lóherét 40, luczernát 30, baltazzimot 10, nyúlszapukát 10 k. holdon termel. Különleges termelése 150 k. hold czukorrépa és 28 k. hold dohány. Lóállománya: igás 54 saját tenyésztésű Percheron-keresztezés, urasági és tiszti kocsiló 30 angol félvér, ménesbeli 16 könnyű, 51 nehéz anyakancza és 26 könnyű, 24 nehéz csikó, van három Percheron-keresztezés tenyészménje is. Marhaállománya: jármos ökör 264 magyar, tehén 34 szimmentháli-keresztezés, tinó 129 magyar és 35 tarka, üsző 28 tarka, hízómarka 70 vegyes, s 4 szimmentháli keresztezésű tenyészbika; továbbá bivalyok és pedig jármos 36, öreg bivaly 48, növendék 34. Juhállománya 5000 finom gyapjas merino, 120 tenyészkossal. Sertésállománya csak a cselédségnek van, körülbelül 2500. A drávai halászata bérbe van adva. Erdészetében cser, tölgy, részben a homokon fekete fenyő is dominál. 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezeli tüzifakihasználásra. 80 k. holdnyi körülkerített vadaskertjében dámvadakat, fáczánt tenyészt. Borászatában az olasz-rizling, furmint a fő borszőlő, csemegeszőlője a madelaine és chasselas. Gazdasági ipart űz, és pedig van egy gőzerőre is berendezett, bérbeadott vízimalma; továbbá téglaégetője Somogyváron, kb. 400.000 db. évi termeléssel és Barcson, bérbeadva, egy körkemencze kb. 2 millió db. termeléssel. Gazdasági gépei vannak, és pedig négy 10 HP gőzcséplőgarnitúra, 1 kévekötő- és 3 marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből szerzi, férfiaknak 140-300, nőknek 80-150 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér, k. holdanként, kicsiben 50-60, nagyban 30-35 korona.
Szigetvár. Gróf Andrássy Sándor uradalma. A birtok Bürüs, Teklafalu, Nemesújfalu és Gyöngyösmellék határában fekszik. Összterület 11.850 519/1200 hold. Ebből kert és beltelek 193 1/5, szántó 6979 1/ , kaszáló 1234 1/4, legelő 1435 1/4, erdő 1623, szőlő 13 1/6 és adó alá nem eső terület 377 1/2, hold. Az uradalom belterjes gazdálkodást folytat, különféle vetőforgókkal. 400 holdon czukorrépát és 100 holdon dohányt is termel. Lóállománya 92, ebből hidegvérű, nehéz igás 42, könnyűvérű vegyes kocsiló 7, hidegvérű nehéz anyakancza 4, ugyanolyan csikó 37 és 2 mén. Marhaállomány 926. Ebből magyar jármos ökör 172, bonyhádi és szimmentháli tehén 98, tarka vegyes tinó 123, bonyhádi és szimmentháli üsző 75, magyar gulyabeli 316, vegyes hízómarha 120 és szimmentháli tenyészbika 22. Sertésállomány 357 sikotai mangalicza, 165 anyakoczával és 23 kannal. Tejgazdaság is van, mely naponként kb. 500 litert termel és 20 kiló vajat, melyet 342Bécsben értékesítenek, a lefölözött tejet pedig helyben. Az erdőkben a szil, gyertyán, kőris és tölgy az uralkodó fanem, melyet 40 és 80 éves fordákban, rendszeres üzemtervvel kezelnek. Termékek: mű- és tüzifa. A fő borszőlőfaj a nagyburgundi. Van az uradalomnak 2 gőz- és vízimalma, 2-2 hengerre és 2-2 kőre finom őrlésre és darára, téglaégetője, melyben évenként kb. 200.000 téglát égetnek, három garnitúra, 10 és 9 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekekészlete és 3 aratógépe. A munkaerőt helyben és az aratásra részben a Bácskából szerzi. A napszámárak férfiaknál 200-300, a nőknél 160-200 fillér. A földhaszonbér a vidéken kicsiben 30, nagyban 24 korona.
Szőllősgyörök. Gróf Jankovich Tivadar uradalma. E birtok Szőllősgyörök, Csehi, Orda, Balatonboglár, Látrány, Somogytúr és Lelle határában fekszik. 10.000 m. hold összterületéből kert 40-50, szántóföld 4500, kaszáló 500, erdő 2000, szőlő 45, berek és legelő 2600 m. hold, a többi Balaton. Gazdasági és üzemrendszere 9-es, 5-ös és 6-os vetőforgó. Lóállománya: igás 60 pinzgaui, továbbá urasági és tiszti kocsiló 16, anyakancza 30, csikó 20, tenyészmén 2, mindnyája lipiczai faj. Marhaállománya: jármos ökör 140 magyar, 70 gulyabeli szilaj tehén és 170 növendéke, 70 nyugati tehén és 170 növendéke, hízómarha 32, tenyészbika 4-6 fehér és nyugati. Bivalytenyészetében van 60 tehén, 130 növendék és 2 bika. Juhállománya 3500 merino, 70 tenyészkossal. Sertést csak háziszükségletre tart. Tejgazdasága 200-400 liter között váltakozó napi termelését Budapesten értékesíti. Balatoni halászata bérbe van adva. Erdészetében a cser, tölgy, feketefenyő dominál, 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezeli, tüzi- és haszonfát termel. Borászatában a rizling, kövidinka, burgundi, kadarka a fő borszőlők, csemegeszőlője a chasselas és muskát. Van egy műmalma 2 hengerre és 3 kőre. Gazdasági gépei három 10 HP és egy 12 HP gőzcséplőkészlet, egy Kőszeghy-féle magánjáró gőzeke, továbbá 2 marokrakó. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi, szerződés szerint fizet férfiaknak 150-200, nőknek 120-140 filléres napszámárakat. Az átlagos földhaszonbér, adó nélkül, 20 korona.
Szőkedencs. Véssey Ferencz birtoka. 2167 k. hold összterületéből kert 10, szántó 613, kaszáló 871, legelő 390, erdő 865 k. hold. Gazdasági és üzemrendszere négyestől hetesig terjedő vetőforgó. Lóállománya: igásló 12 Percheron és muraközi, urasági 4 angol félvér, 20 hidegvérű csikó. Marhaállománya: jármos ökör 50 szilaj magyar, és ugyancsak magyar fajta 40 tehén, 100 tinó és üsző, 2 tenyészbika. Hízlalás alatt áll 10-12. Juhállománya 2500 merino, 50 tenyészkossal. Erdei kihasználása tüzi- és szerszámfa. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy kévekötő- és egy marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből szerzi, férfiaknak 120-250, nőknek 80-130 filléres napszámárakat fizet. E vidéken a földhaszonbér k. holdanként kicsiben 35, nagyban 20-25 korona.
Szabás. Báró Tallián Dénes dr. birtoka. Bérlője Böhm Andor. Az 1680 m. hold összterületből szántóföld 980, kaszáló 250, legelő 350, erdő 100 m. hold. Gazdasági és üzemrendszere 6-os vetőforgó. Lóállománya: igás 12, részben muraközi, urasági és tiszti kocsiló 6 Percheron és angol, ugyancsak ilyenfajta 44 ménesbeli, 19 anyakancza, 43 csikó és 2 tenyészmén; ezeken kívül az urasági szolgálatokra van még 4 kocsi- és 4 igásló is. Marhaállománya: jármos ökör 46 erdélyi, közötte bivalyok is, tehén 21, többnyire szimmentháli, gulyabeli 50 és 2 tenyészbika. Juhállománya 1000, részint magyar, részint angol Hampshiere, 75 tenyészkossal. Van egy 8 HP gőzcséplőgarnitúrája és 1 aratógépe. A munkaerőt helyből és aratásra vidékről szerzi, férfiaknak 160-400, nőknek 80-180 filléres napszámárakat fizet.
Som. Őrgróf Pallavicini Ede birtoka. Bérlője László Antal. A kb. 1127 k. hold összterületből kert és beltelek 9 1/2, szántó 920, kaszáló 50 3/4, legelő 115 k. hold, a többi terméketlen. Gazdasági és üzemrendszere 5-ös vetőforgó. Kereskedelmi magként termel 40-50 k. hold lóherét, 35-40 k. hold luczernát és 10 k. hold bükkönyt. Lóállománya: igásló 12 muraközi és félvér, urasági és tiszti kocsiló 4 félvér, tenyészló 20 félvér és muraközi. Marhaállománya: jármos ökör 62 magyar, tehén 8 nyugati, ugyancsak nyugati gulyabeli 60, 1 tenyészbika, hízlalóban 50. Juhállománya 600 rambouillette, 20 tenyészkossal. Sertésállománya 70 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete. A munkaerőt a vidékről szerzi be, férfiaknak 100-300, nőknek 80-150 filléres napszámárakat fizet. E vidéken a földhaszonbér m. holdanként, nagyban, 20 korona.
Somodor. Gróf Pergen Johanna uradalma. Bérlője Bartha Emil. 4000 m. hold összterületéből kert és beltelek 50, szántóföld 3000, kaszáló és legelő 400, szőlő 10 hold, a többi pedig erdő. Gazdasági és üzemrendszere az 5-ös vetőforgó. Kereskedelmi magként lóherét 300, luczernát 100, Victoria-borsót 140, bükkönyt 20-30 m. holdon termel. Lóállománya angol félvérfajú, és pedig igás 26, urasági és tiszti kocsiló 8, ménesbeli 40, van egy Nordstear angol félvér és egy furioso tenyészménje is. Marhaállománya magyar és nyugati fajú, és pedig jármos ökör 120, tehén 20, tinó 240, üsző 10-20, van 5 nyugati tenyészbikája is. Hízlalás alatt áll 130. Erdőségét csak gazdasági czélokra hasznosítják. Borászatában a rizling és sárfehér a fő borszőlők. Gazdasági gépei vannak, és pedig három 8 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekegarnitúrája, egy kévekötő aratógépe. Helybeli munkaerővel dolgoztat, férfiaknak 100-260, nőknek 80-160 filléres napszámárakat fizet. A föld átlagos haszonbére, m. holdanként, nagyban 20, kicsiben 25 korona.
Tab. Gróf Welserheimb Zénóné birtoka. Tab, Nagybábony, Zich községek határában fekszik. 2300 k. hold összterületéből kert és beltelek 30, szántóföld 1150, kaszáló és legelő 450, szőlő 7 hold, a többi pedig erdő. 4-es vetőforgóval gazdálkodik. Kereskedelmi magként lóherét 200, luczernát 50-60, baltazzimt 40 k. holdon termel. Különlegesen czukorrépát 40, czikóriát 25-30 k. holdon termel. Lóállománya, mely angol félvérfajú, 22 igás, 12 urasági és tiszti kocsiló, továbbá 6-7 csikó. Marhaállománya: jármos ökör 86 magyar és tarka, tehén 40 tarka, tinó és üsző 55 tarka, továbbá egy szimmentháli tenyészbika; hízlalás alatt áll 12-14. Juhállománya 1900 merino, 40 tenyészkossal. Sertésállománya 50 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 5 kannal. Tejgazdasága 150 liter napi termelését helyben értékesíti. Erdészetében a bükk, cser és tölgy dominál, rendszeres üzemterv szerint kezeli. Borászatában a rizling, opporto és burgundi a fő borszőlők. Van egy 8 HP gőzcséplőkészlete, 2 kévekötő és 2 marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi, férfiaknak 160-400, nőknek 100-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 28, kicsiben 35 korona.
343Tapsony. Az esztergomi káptalan uradalma. Tapsony, Szenyér, Fehéregyház, Hollád határában fekszik. 10.200 m. hold összterületéből kert és beltelek 133, szántó 4720, kaszáló 829, legelő 320, szőlő 24, halastó 87 hold, a többi pedig erdő. Gazdasági és üzemrendszere vetőforgó és pedig kalászos 57%, kapás 12%, takarmányos 27%, ugar 4%. Kereskedelmi magként lóherét 300, luczernát 75 m. holdon termel. Lóállománya: igásló 26 hidegvérű ardenni, tiszti ló 10 angol félvér, ugyancsak ilyenfajú 10 anyakancza, továbbá 10 ardenni, 10 angol félvér csikó és egy angol félvér tenyészmén. Marhaállománya: jármos ökör 266 magyar, tinó 260 vegyes, tenyészbika 7 bonyhádi és 70 hízómarha. Juhállománya: 4000 rambouillette, 103 tenyészkossal. Sertésállománya 80 anyakocza és szaporulata, mangaliczafajú, 4 kannal. Halászatában főként csak pontyot tenyészt, Bécsben értékesíti. Erdészetében a tölgy, cser, dominál, 100 éves fordában kezeli tüzi-, szerszám- és épületfakihasználásra. Borászatában az olasz-rizling a fő borszőlő, csemegeszőlője a chasselas. Van négy 8 HP gőzcséplőkészlete, egy 16 HP gőzekegarnitúrája és egy marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből szerzi, férfiaknak 100-300, nőknek 80-200 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 24, kicsiben 30-35 korona.
Toponár. Gróf Festetich Kálmán és Vilmos uradalma. 4101 k. hold összterületéből kert és beltelek 51, szántóföld 2524, kaszáló 675, legelő 240, erdő 476, szőlő 13 hold, a többi pedig adó alá nem eső terület. A birtokból 3188 k. hold bérbe van adva. Míg a többi része házi kezelés alatt áll és azon az intenziv mezőgazdasággal kapcsolatosan mégis az állattenyésztés van fősúlyban. Kereskedelmi magként lóherét 20, luczernát 10, lóbabot 10 holdon termel. Lóállománya: 12 ardenni igás kancza, 12 magas angol félvér urasági és tiszti kocsiló, 42 ménesbeli ló, melyből 11 az anyakancza; a tenyésztésnél súlyt helyez az ardennieknél a jó kocsilóra, az angol félvéreknél úgy a katona, mint a kocsilovakra. Marhaállománya: magyar jármos ökör 24, 80 különböző korú és ivarú szimmentháli marha, melyből évenként 10-15 növendékbika kerül eladásra. Hízlalás alatt áll 8-10. E tenyészet számos kiállításon és tenyészállatvásáron díjat nyert. Tejgazdasága kb. 40-50 liter felesleges termelését helyben értékesíti. Különleges állattenyésztési üzemága az orpingtontyúk-, peckingi kacsa- és emdeni lúd-tenyésztés. Kertészetében vegyes zöldséget és gyümölcsöt is termel s a kaposvári piaczon értékesíti. Van egy 6 HP gőzcséplőgarnitúrája s egy 5 HP hőlégmotorja. A munkaerőt helyből szerzi, férfiaknak 200-260, nőknek 80-160 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér k. holdanként 30 korona.
Varászló. Gróf Zichy Béla uradalma. Nemesdéd, Nemesvid, Simonyi és Pat határában fekszik. 6000 m. hold összterületéből kert és beltelek 35, szántóföld 2000, erdő 2000, legelő 1000, rét 400, halastó 600 hold. Főképpen 6-os vetőforgó gazdálkodást űz. Lóállománya: igás 20 muraközi, urasági és tiszti kocsiló 9 angol félvér és lipiczai, ménesbeli 12 muraközi ló. Marhaállománya: jármos ökör 102 magyar, bivaly 4, tinó 240 fehér és tarka. Hízlalás alatt áll 50. Juhállománya 3000 merino és prekosz-merino, anyajuh 1200, 55 tenyészkossal. Sertésállománya 50 kocza és szaporulata, mangalicza-lincolnschire-i keresztezés 2 kannal. Halászatában, melyhez a vrászlói, gardosi és Irma-majori gazdaságok tartoznak, főként pontyot, czompót, süllőt tenyészt; az évi termelése kb. 1200 mm., melyet Budapesten és Bécsben értékesít. Erdészetét, melyben a tölgy, fenyő, akácz, éger, kőris dominál, rendszeres üzemterv szerint 20-40-80-90 éves fordában kezeli, a termékek kihasználására, illetőleg elszállítására 22 km. mezei vasútja van Komárváros állomásáig. Van téglaégetője, kb. 300.000 drb. évi termeléssel. Gazdasági gépei vannak, és pedig két 8 HP gőzcséplőkészlete, egy gőzekéje, 2 Benz-féle 8 HP motor a takarmánykamarákban, továbbá 2 marokrakó aratógépe. A munkaerőt helyből és vidékről szerzi be, férfiaknak 60-360 filléres, nőknek 60-180 filléres napszámárakat fizet. E vidéken az átlagos földhaszonbér nagyban 16, kicsiben 20 korona.
Zákány. Gróf Zichy Ödön hitbizományi uradalma. Zákány, Surd, Őrtilos és Gyékényes községek határaiban fekszik, s 8000 hold területű, ezenkívül Bihar vármegyében van a 30.000 k. holdas révi uradalma és Fehér vármegyében az 1600 k. holdas Zichy-majori gazdasága. A zákányi uradalom összterületéből kert és beltelek 20, legelő 500, erdő 2280, szőlő 50 k. hold, a többi szántóföld. Erdészetén a tölgy, bükk és fenyő fanemek dominálnak, 80 éves fordában, rendszeres üzemterv szerint kezelik. Szőlészetében a rizling és szilváni a fő borszőlők, fő csemegeszőlője a muskotály. Van egy téglagyára és 3 vízimalma.
Források:
Ujváry Imre uradalmi felügyelő, Varga Sándor m. kir főállatorvos, Bogya Emil gazdasági egyesületi titkár, Csiszár Zsigmond m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, Vásárhelyi Gerő szőlészeti intéző, Bezerédj Pál országos selyemtenyésztési felügyelő, a pénzügyigazgatósági kataszteri hivatal adatai, továbbá földmívelésügyi miniszteri kiadványok és a helyszínén gyűjtött adatok.