250MEZŐGAZDASÁG ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉS
Írta Frideczky Árpád
Pozsony vármegye mezőgazdaságának történelmi fejlődése szoros összefüggésben van az ország mezőgazdasági haladásával.
Pozsony vármegye szerencsés helyrajzi fekvésénél, kedvező vízrajzi viszonyainál fogva, valamint azért, mert területe legnagyobb részben - a kedvezőbb éghajlati viszonyok mellett - az Alföld jellegét hordja magán, egyike azoknak a vármegyéknek, a hol a gazdálkodás belterjessége a mezőgazdálkodás minden ágazatán visszatükröződik.
A múlt században, a szabadságharcz előtt, Pozsonyvármegye mezőgazdasági állapota még vajmi kevéssel különbözött a többi megyék mezőgazdaságától. Tudjuk, hogy a jobbágyság korszakában a gazdálkodás mindenütt nagyon egyszerű foglalkozás volt, a mely a háromnyomású gazdálkodási rendszerben nyert kifejezést mindaddig, míg a földbirtok föl nem szabadult. Ebben az időben Magyarország Ausztriát mind nagyobb mértékben látta el terményeivel és szarvasmarhával. A pozsony-bécsi, illetőleg budapest-pozsonyi híres országút volt Magyarország és Ausztria között a kereskedelem legfőbb útja, a melyen a magyar gyapjút, az Ausztriához közelebb fekvő megyékből a kenyérterményeket szállították és csordaszámra hajtották a hízlalt szarvasmarhát, juhnyájakat egész az ország szívéből, valamint a patáiról és szívósságáról híres magyar paripát. A Duna-folyam és a budapest-bécsi országút volt tehát gazdasági haladásának egyik legtekintélyesebb faktora és ez útvonalak mentén lakó nép volt az első az országban, mely a külföldön látott és érintkezés következtében tapasztalt újításokat elsajátította és ő tőle, a legnagyobb kulturterjesztő tényezőtől: a közlekedési úttól távolabb lakó népesség vette azt át, s így Pozsony vármegye mezőgazdasági állapotának fejlődése mindenkor útmutatója volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének.
Fekvés.
Pozsony vármegyét nyugatról az Alsó-Ausztriával országhatárt alkotó Morva-folyó, északról és északkeletről Nyitra vármegye, délkelettől Komárom vármegye, délről pedig Mosony- s Győr vármegye határolja olyképp, hogy északnyugatról délnek húzódó szabálytalan téglány-alak. A vármegye területe 4348.85 □ kilométer és legnagyobb része 100-200 méter abszolut magasságú termékeny síkság, 500 méteren túl magasságú hegység a Kis-Kárpátoknak a Dunánál kezdődő és az egész megyén át északra húzódó gyönyörű vad regényes hegylánczolata, a melynek délkeleti hegyoldala termi az ország-világ előtt jó hírű pozsonyi, szentgyörgyi, récsei, limbachi, bazini, grinádi stb. zamatos, aranysárga bort. A Kis-Kárpátok bükkös, tölgyes és fenyves erdőkkel koszorúzott bérczei alatt terül el a búzatermő mátyusföldi síkság. A Pozsonynál két ágra szakadó Duna átöleli a Csallóköz síkságát. A Kárpátoktól a Morva-folyóig terülő, részben dombos, részben sík vidék a hegyentúli járást alkotja, míg a hegyen innen van a pozsonyi, szempczi, felső- és alsó-csallóközi, galántai és a nagyszombati járás, a melyek egymással és egymást kiegészítve, a túlnyomóan magyar lakosság részére évszázadok óta aczélos jólfizető búzát, sörnek való árpát, kitünő minőségű rozsot, zabot stb. teremnek.
Vizek.
Pozsony vármegye gazdag rónáit számos folyóvíz öntözi. Legnagyobb folyóvize a Duna, a melybe Pozsonynál szakad a megye és az ország határát 251alkotó Morva vize. A Morva-folyóba ismét a Kárpátokban eredő több kisebb patak ömlik és Pozsonynál úgy megduzzasztja a Dunát, hogy két ágra szakad, a Kis- és Nagy-Duna között, a számos apróbb sziget mellett a nagy Csallóközt alkotva. A Mátyusföldön keresztül folyik a Kárpátokban eredő Feketevíz és a Dudvág, melyek útközben számos mellékpatakot vesznek fel és a Kis-Dunaágat télvíz idején sokszor a kiöntésig duzzasztják. Keletről a Vág-folyó érinti jó darabon a megyei határt s néha - ha kilép a medréből - számottevő károkat is okoz. E nagyobb folyók mellett a megye egész területe gazdagon van erezve apróbb folyóvizekkel és patakkal, úgy, hogy míg egyrészt a talaj termékenységét elősegíti, addig, a néha túlsok nedvesség, mint fenékvíz és mocsár, a Csallóközben, a Dudvág mentén és a lapályokban nem ritkán késleltei, ha meg nem akadályozza a földek mívelését. A megye vízeiről e könyvben más helyütt kimerítően szólunk, itt csak azt említjük föl, hogy a vármegye gazdáit az okszerű gazdálkodási rendszer megteremtésében - habár rengeteg pénzáldozattal és teherviseléssel - a vármegyében fönnálló állami, megyei és társulati vízszabályozási vállalkozások is elősegítették.
A vármegyében ez idő szerint: A "Duna-folyamszabályozó m. kir. folyammérnöki hivatal", a "Morva-folyószabályozás külön állami kirendeltség", a "Vág jobbparti és Alsó-Dudvágvölgyi egyesült ármentesítő és belvíz levezető társulat", a "Felső-Csallóközi ármentesítő társulat", az "Alsó-Csallóközi ármentesítő és belvízlevezető társulat", a "Pozsony vármegyei csatornavölgyi vízi társulat" és a "Súr-lecsapoló társulat" működik. Ez utóbbi kettő talajjavítás szempontjából, az előbbiek pedig ármentesítés czéljából keletkeztek.
Éghajlat.
Az éghajlati viszonyok elég kedvezőek. Jól beérik a tengeri, édes a szőlő. Korán tavaszodik, úgy hogy február végén már lehet vetni és későn köszönt be a tél. A késői fagyok ritkán ártanak a tavaszi vetéseknek; leginkább a tengeri és a pillangós növények sínylik az egy-két napig tartó hűvösebb időjárást, a melyet rendszerint nagyobb esőzés előz meg, míg utána lassan melegedik a levegő. Csadapék elegendő mennyiségben van; legtöbb a tavaszi hónapokra esik, míg az ősz száraz, miért is a közmondás azt tartja: "őszszel porba, tavaszszal sárba vetünk". Csak a Csallóköz homokosabb vidéke kíván több esőt, mert itt az altalaj nagy mértékben vízátersztő. Jégeső a nagyobb vizektől távolabb eső helyeken tesz némely évben tetemesebb kárt.
Talaj.
A talaj minősége, a megye járásai szerint eltér egymástól. A mátyusföldi talaj mélyrétegű, televénygazdag, kötöttebb vályog, kitünő búza- és czukorrépa termő. A televényes fekete vályogréteg 80-120 cm mély, alatta agyag. Habár évszázadok óta eke alatt áll, jó mívelés mellett a gabona meg szokott benne dőlni; a megmunkálás, kivált száraz őszszel, sok fáradságba kerül, de biztosan terem, még csapadékszegény években is. Ezzel ellentétben áll a csallóközi talaj, a mely majdnem mindenütt televényszegény és kavicsos, homokos vályog, de azért díszlik benne a búza, rozs, zab és az esős években jó termést is ád. A televényes vályog 20-40 cm. mély, alatta legtöbb helyütt szürke vagy sárga homok, kavicscsal, 100 cm. mélyre. A Csallóközben találunk futóhomokot is; az ilyen területeket legelőnek használják. A talaj mindnütt könnyen munkálható, a termés nagyságát pedig az esőzések mennyisége befolyásolja. E két alternativa között áll a nagyszombati járás kötött mélyrétegű televényes agyagtalaja, a mely nehéz búzát, kitünő minőségű, úgynevezett tót-árpát - sörgyártási czélokra - biztosan terem. Itt a televényes agyag 70-75 cm. mély rétegű, alatta a sárga agyag 100-200 cm. mély; vízet nehezen áteresztő, sok munkát kíván és nehezen dolgozható meg. Kavicsos talaj van a pozsonyi és a szempczi járás kis részében, de mivel a felső réteg elegendő mély, televényes vályog, különösen rozsot nagyon jó sikerrel terem, úgyszintén burgonyát, árpát stb. Az a nagyobb rész, a mely nem kavicsos, mélyrétegű vályog és kitünő minőségű sörárpát terem. Pozsony vármegye talajviszonyai - a mint ezekből is látszik - átlagban jobbak a középszerűnél és a föld biztosan termő. Kivétel csak a csallóközi földek egy része, a melyeknek altalaja homok vagy kavics és a feltalaj-vizet könnyen átbocsátó, miért is szárazabb években gyönge termést ád.
A szántóföldek tápanyagtartalma szerint az agyagos talajok eleget tartalmaznak káliból, mészből és foszforsavból. A humus-tartalom járásonként 252változó. A kevésbbé kötött talajok foszforsavban szegényebbek, miért is a szuperfoszfát-trágyázást bőven meghálálják, még ott is, a hol humusban gazdagabbak. Pozsony vármegye szántói - jóllehet évszázadok óta kenyérterményekkel vetik be őket, - terméseredményekre nézve a Duna bal oldalán levő 12 megye között mégis a harmadik helyen állanak és a termésátlagot tekintve, az országos átlagon fölül teremnek. Ez az eredmény azonban nem tulajdonítható egészen a talaj jóságának, hanem annak, hogy okszerű gazdálkodással sikerült a talaj őserejét fenntartani.
Területfelosztás.
Pozsony vármegye területelosztása, mívelési ágak szerint, a legújabb hiteles adatok alapján a következő:
| Szántóföld | 433349 k. hold |
| Kert | 8365 k. hold |
| Rét | 52776 k. hold |
| Szőlő | 8850 k. hold |
| Legelő | 49959 k. hold |
| Erdő | 155242 k. hold |
| Nádas | 1242 k. hold |
| Terméketlen | 42828 k. hold |
| Összesen | 752611 k. hold. |
Ez a terület túlnyomó részben síkság. A termékeny szántóföld az összterület 57.7%, kert 1.1%, szőlő 1.1%, rét 7%, legelő 6.5%, erdő 20.9%, nádas 0.1%, terméketlen 5.6%-a. Az összes gazdaságok száma 57.350; ezekből:
| tulajdon birtok van | 562342 k. hold, |
| haszonélvezeti birtok | 73262 k. hold |
| haszonbéres birtok | 117007 k. hold |
A terület elosztása elég kedvezőnek mondható, mert a kötött birtokok nagy része erdőbirtok. Az 57.350 gazdaságból van:
| törpe gazdaság 1-5 holdig | 25279 |
| kis gazdaság 5-100 " | 17108 |
| közép gazdaság 100-100 holdig | 322 |
| nagy gazdaság 1000 holdon felül | 70 |
Gazdálkodási rendszer.
A terület kedvező eloszátásának tulajdonítható, hogy Pozsony vármegyében a szocziálizmus még nem terjedt el s a munkásmozgalmak nem veszélyesek. Viszont azonban kevés megyében dolgozik a gazdaság oly nagy költséggel mint itt, a mi az intenziv gazdálkodás tetemesebb kezelési költségével nincs arányban, azonban a munkaerő túlfizetésében nyeri magyarázatát. Ennek következménye, hogy, habár Ausztria közel van és a gyáripar folyton terjed, a munkás-bujtogatók hálás talajt nem találnak. Az a körülmény pedig, hogy a szántóföldek harmadrésze haszonbérben van, nem mondható nemzetgazdaságilag hátrányosnak azért, mert a bérlőosztály - majdnem kivétel nélkül - elegendő forgótőkével rendelkezik, a földeket kitünően míveli, szeszgyárakat, keményítőgyárakat épít és a szarvasmarhahízlalás, tejgazdaság űzésével annyi istállótrágyát produkál, hogy tekintetbe véve a zsaroló ipari növények, mint czukorrépa, katáng termesztését és a műtrágyával erőszakolt gabonatermelést is, a talajnak tápanyagtartalmát, a természetes visszapótló képességén felül még növeli. A haszonbéres gazdaságok ezenkívül nemzetgazdasági missziót végeznek az által, hogy a környékben levő kisbirtokosok elsajátítják tőlük az okszerű gazdálkodás minden csinját-binját, a mi által a közvagyonosodás erősödik. Különösen szembetünik a gazdálkodási rendszer figyelembe vételénél az, hogy a megye azon részében, a hol a haszonbéres gazdaságok vannak, nevezetesen a vasútvonalak mentén, a kisbirtokos osztály egészen fölhagyott a régi nembánom gazdálkodással és úgy a mezőgazdaság, mint az állattenyésztés terén a bérlők nyomdokain törekszik haladni.
Ha a haszonbéres gazdálkodás, mint piros fonál végighúzódik a vármegye mezőgazdasági fejlődésében, nem marad el ettől a nagy uradalmak gazdálkodási módja sem. Örvendetes, hogy a nagy gazdaságok tulajdonosait is e téren méltán úttörőknek lehet mondani, a mennyiben elegendő forgótőkét adnak a képzett gazdatisztek kezébe, a kik a versenyt a bérlőosztálylyal bátran fölvehetik. Meg is látszik a korszerű mezőgazdasági haladás az egész megyében. A múltban, még nem is oly régen, a szántóföldek harmadrésze 253parlagon hevert s mint rosszul kezelt ugar a rajta tengődő birkanyájat sem tudta eltartani; manapság a 248.536 hektár szántóföldből 234.102 hektár van mezőgazdasági terménynyel bevetve és 14434 hektár ugar is részben mint zöld ugar, nem a modern gazdaság rovására, hanem ellenkezőleg, mint annak egyik vívmánya szerepel, a mennyiben a nem elegendő istállótrágyát van hivatva pótolni, vagy mint a gazdaság középponjtától igen távol eső szántóföldet a modern gazda kénytelen istállótrágya helyett zöld ugarral nemcsak megtrágyázni, de a strukturáját is porhanyítani. A régi háromnyomású gazdálkodás a tagosítás után rövid idővel megszünt és helyet adott a négyes vetésforgónak, a mely elvileg el van fogadva, noha a nagyobb gazdaságokban a szabadgazdálkodási rendszernek mindinkább több a követője.
Telivér mének Pálffy József gróf méneséből
Dornröschen Cyclops
Furioso Bluewater
A négyes vetésforgó így kiszorította az ugartartást és vele a birkatenyésztést. Feltörték a jó talajú réteket, legelőket s felkarolták helyette a mesterséges takarmány és ipari növények termelését, ezzel karöltve tehenészeteket, nagy marhahízlalókat alapítottak. E változások természetes következményeként a gabonatermelés csökkent s a jobban jövedelmező ipari növények foglalták el a teret. A vetésváltó pedig akként alakult, hogy trágyázott takarmánynövény után őszi gabona jött; ezt követte kapásnövény, 254rendszerint valamely ipari növény, és a negyedik évben tavaszi gabona került vetésre. A szabadgazdálkodási rendszernél pedig nincsenek tekintettel egy sablonra, hanem mindig a talaj ereje, állapota szerint vetik be valamely kulturnövénynyel. Ez ideális gazdálkodási rendszer, de nagy forgótőkét s még nagyobb szellemi intelligenczát kíván s ezért nem mindenütt megokolt. A gabonatermelés tehát csökkent, a föld természetes ősereje, a talaj álladóan egyforma kihasználásával ki volt már kissé zsarolva s attól lehetett tartani, hogy a gazdálkodás megszűnik jövedelmező foglalkozás lenni. Azonban szerencsére ez nem történt meg, mert ezzel az idővel összeesik a nagyobb gazdaságok bérbeadása s ime, a helyett, hogy a bérlők tönkre mentek volna, mind megvagyonosodtak. Tényleg a pozsonyvármegyei bérlőosztály egészséges alapon működik, mert a régi iránynyal szakított s a nyugatról importált gazdálkodást elsajátítván, azt a hazai viszonyoknak megfelelően alkalmazni tudta. Az eredmény nem is maradt el, mert ma, jóllehet a gabonatermelés területileg csökkent, mennyiségileg többet termelünk mint azelőtt, habár ugart nem ismerünk. Ma arra törekszik minden gazda, hogy - ha lehet - egy évben két termést vegyen a földről, de egy lépésnyi területet míveletlenül nem hágy, s minden iparkodása oda irányul: kis területen mennél nagyobb terméseredményt produkálni. Ez elv mellett a föld értéke tetemesen emelkedett, s hogy mégis a földéhség, mint kóros tünet, nem harapódzott el, annak tulajdonítható, hogy a hozamot tekintve, a birtokban levő föld, a folytonos okszerű mívelés mellett sem érte még el a maximumot. Az intenziv gazdálkodás, a mezőgazdaságból élő népnek egész éven át biztos kereseti forrása. Az egész vármegyében nem panaszkodik a nép munkahiány miatt, hanem ellenkezőleg idegen vándormunkásokra van szükség, habár a gazdaságok felszerelése tekintetében, a mezőgazdasági gépipar minden terméke alkalmazva van nemcsak a nagy gazdaságokban, hanem a kis- és középgazdaságokban is.
Igás erő.
Mindezek a gépek és eszközök nagyobb munkaerőt is igényelnek, mint a régi, kezdetleges gazdasági eszközök, s így jobb minőségű, erősebb és több az igás erő, mint volt azelőtt. A régi időben egy pár igás fogatra 50-60, de volt akárhány gazdaság, a hol 100 hold földet számítottak; ma a gazda arra törekszik, hogy 100 holdra legalább 3 pár erős igás állatot tartson, sőt az intenzivebb és több forgótőkével rendelkezők minden 25 holdra számítanak egy pár igás állatot.
A statisztika legújabb adatai szerint van igásfogat: lófogat: 1-es 3985, 2-ős 8619, 3-as 23, 4-es 8; ökörfogat: 2-ős 8618, 4-es 933, 6-os 19; bivalyfogat 10, öszvér- és szamárfogat 108, tehénfogat 2610. E kimutatásból látható, hogy az igás erő tetemes, tekintve azt, hogy a szántóföld 433.349 k. hold; s ha a szamár- és tehénfogatokat nem számítjuk, úgy minden 20.4 holdra esik egy pár igásfogat, az összterületre: 752.611 k. holdra pedig minden 35.5 k. holdra. E kedvező arány annak tudható be, hogy a törpe gazdaságokban is tartanak igásfogatot, s ha nem is pusztán a földek megmunkálására, de fuvarozásra használják s az állatkereskedelem is nagy szerepet játszik. Az újabb haszonbéres gazdaságokban pedig szerződésileg van meghatározva a kötelező állatlétszám-tartás, a mely számokkal kifejezve, minden hold föld után egy métermázsa élősúly marhatartást követel, természetesen nem mind igásállatot, hanem a haszonállatokkal együtt. Így elkerülhető az az aggodalom, hogy a földek kizsaroltassanak, mert az elegendő mennyiségben produkált istállótrágya, amelynek okszerű kezelését a kisgazdák is nagyon jó ismerik, mindig visszapótolja a terményekkel elvont talajerőt s a mély mívelés és jó gazdasági eszközök csak elősegítik a talaj okszerű kihasználását.
Trágyázás.
A mi pedig a trágyázást illeti, a főtrágya az állati trágya; de egyoldalú trágyák használata is nagymértékben van elterjedve. Az egyoldalú trágyák alkalmazását különösen a nagyobb mértékben elterjedt ipari növények termesztése teszi szükségessé, mert az ipari termények talajzsaroló növények, a talaj tápanyagtartalmát nagyon igénybe veszik s azért különösen azt a tápanyagot, a melyre leginkább szükségük van, mesterségesen pótolják szuperfoszfát, chilisalétrom, kainit, káli és más műtrágyákkal. E műtrágyákat is kezdik alkalmazi és a tapasztalt sikeren felbuzdulva, hova-tovább nagyobb mértékben.
255Statisztikailag kimutatható, hogy rendszeresen 385 gazdaság alkalmaz műtrágyákat, de e számba nincsenek beleszámítva a 100 métermázsánál kevesebb műtrágyát használó kisgazdaságok, a mi azt bizonyítja, hogy az ipari vállalatok részére kulturnövényt termelő 324 gazdaság mind nagyban alkalmazza a műtrágyát.
A földek mívelése.
A mi pedig a földek mívelését illeti, tekintve a négynyomású gazdálkodási rendszert, az ipari növények, valamint a mesterséges szálas takarmányfélék termelését, az kiválónak mondható még a legkisebb gazdaságokban is. Elv mindenütt a mély szántás, a talaj mennél többszöri porhanyítása. Pozsony vármegye gazdái megtanulták, hogy ha a területben nem is, de a termő talajréteg okszerű mélyítésével nagyobbíthatják a termőföldet s így nagyobbíthatják a terméseredményeket is. A jó gazdasági eszközök, az elegendő igavonó állattartás iparkodásukat elősegíti. Tarlót aratás után csak nagyon rövid ideig lehet látni. Alig került le a földről valamely kulturnövény, sőt a gabonakepék még sorban kint vannak, már forgatják a tarlót s alig érett be a talaj, már ismét szánja az eke, porhanyítja a borona, a henger.
Ardennes-i kanczák a kismagyari uradalomban.
Őszi gabonafélék alá háromszor szokás szántani, a tavaszi gabona a jól megkapált kapásnövények után, az őszi mély szántásba kerül, valamint két őszi- és mély szántásba vetik a kapásnövényeket is. A talaj nedvességének megtartására nagy gondot fordítanak s a földek megmunkálása kerti mívelésnek felel meg. A vetések hibátlanok, s mivel általánosan sorvetőgéppel vetik, egyenletesek s tetszetősen vannak megmunkálva. Gyom-növényeket csak tartós esőzések után látni, különben a szorgalmas munkáskézben napestig fáradhatatlanul írtja a kapa, nagy gazdaságokban pedig a fogatos kapálóeszközök.
Talajjavítás.
A talajjavítás ennek következtében állandó s nemcsak a helyes míveléssel javul a talaj, de a természettől mocsaras, vizes szántóföldek alagcsövezésével, csatornák ásásával, árkolással a kulturának minden talpalatnyi földet meghódít a gazda és ebben nagy segélyére van a Pozsonyban székelő állami kulturmérnöki hivatal, a mely szép eredményekkel dicsekedhetik.
A terméketlen helyek befásítása, lapos helyek földfelhordása, sovány homokos földek javítása földfelhordással s futóhomok megkötése, mind szokásban van s a nagyobb gazdaságok után a kisgazdák e téren is eredményesen működnek.
A mezőgazdaság kulturájával párhuzamosan halad a mezőgazdasági iparvállalatok szaporodása s minden nagyobb birtok tulajdonosa, vagy haszonbérlője azon iparkodik, hogy birtokán mezőgazdasági iparvállalatot alkosson, vagy ha azt körülményei nem engedik, valamely közel fekvő gyár részére ipari növényt termeszszen. Így a megyében jelenleg működik: 3 czukorgyár, 33 szeszgyár, 8 keményítőgyár és 3 katángszárítógyár.
Legnagyobb jelentősége ezek között a mezőgazdasági szeszgyáriparnak van, mert a feldolgozandó anyag összes hulladéka a gazdaság javára marad vissza; ezután fontos a czukorgyáripar, illetve a gyárak részére termesztett czukorrépának ipari növényként való termesztése. Az újabban beállott alacsony 256czukorárak azonban igen lenyomták a czukorrépa árát is, úgy hogy ez iparág részére a termelés hova-tovább kevesebb jövedelmet biztosít. A czukorgyáripar mindazonáltal igen fontos mezőgazdasági ipar és nagy baj volna mezőgazdaságunkra, ha az alacsony répaárak miatt nem termelhetnének czukorrépát. A keményítő-gyáripar szintén jövedelmező, csak egy hibája, hogy a túltermelés miatt az ipartermék elhelyezése nehézségekkel jár.
A katángszárítógyárak részére termesztett katáng nagy jövedelmet ád, de termése csak nagy és minden modern eszközzel fölszerelt gazdaságokban indokolt, mert a katángtermelés még több igényt támaszt, mint a czukorrépatermelés; nagy hibája, hogy hulladéka a mezőgazdaságban föl nem használható.
A kulturnemek megváltoztatása, mint az elmondottakból is következtetni lehet, a modern gazdálkodás térfoglalásával aránylagosan vitetett keresztül. A jó minőségű legelők, rétek feltörettek s gazdasági kulturnövények díszlenek ott, a hol azelőtt birkanyájak legeltek. A szántóföld becse mindinkább növekedik. A régi széles utakat a táblák között fölszántották s csak a közlekedésre nélkülözhetetlen szélességben hagyták meg s a czél érdekében, a hol lehetett, egyenes vonalban újra csinálták; az egy táblák közötti mesgyéket hozzászántották a szántóföldhöz. Városok közelében konyhakertek alakultak s szőlő-, gyümölcstelepek díszlenek ott, a hol azelőtt a talaj alig, vagy éppen nem volt kihasználva. Nedves talajon káka- és zsombék helyett a nemesfűz-telepek a kosárfonáshoz jól értékesíthető fűzvesszőket termelik.
Kulturnövények.
A kulturnövények kiválasztásánál is egészen más, új gazdasági növények termelését karolták föl, mint régente. A kenyértermények minden bizonynyal első helyen állanak most is, azonban a régitől eltérően, nemesített, javított minőségben s nagyobb terméshozam szem előtt tartása mellett termelik. A földek tulajdonságait tanulmányozták, elemezték s a kísérletek alapján választották meg a kulturnövényt. Ott, a hol a búza kitünően díszlik, nem erőltetik a rozstermelést s viszont olyan helyeken, a hol a magyar búzát a rozsda miatt alig avagy egyáltalán nem lehet termelni, ma kopasz búzát vetnek s kitünő eredménynyel. A közönséges magyar árpa helyett azon helyeken, a hol az árpa kitünően díszlik, sörárpát termelnek s aránytalanul nagyobb a jövedelem, mint a magváltoztatás előtt volt. Takarmánynövényeket azelőtt nem termeltek, vagy csak kisebb kiterjedésben, de e helyett volt rétjük, legelőjük; ma ellenben minden gazdaságban a szántóföldek 30-50%-a takarmánynövényekkel van bevetve, a mi által több, jobb, olcsóbb takarmányt nyerünk s ezáltal a földek javítása keresztülvihető; csak így lehetséges az ipari növények nagyarányú termesztése és kapcsolatosan a nagy jövedelem produkálása és ipartelepek létesítése. Kereskedelmi növények termelésével minden nagyobb gazdaságban találkozunk; a mák, borsó, mustár, kömény, len, kender, repcze, lencse stb. kisebb-nagyobb arányban, mindig a talaj tulajdonságainak megfelelően s a kereslet arányában vettetnek. A gazdasági kulturnövények vetőmagtermelését az újabb időben sikerrel űzik (s a külföldről drága pénzen beözönlő, rendesen silány árút kiszorítja az élelmes gazda akklimatizált növényeinek vetőmagtermelésével s azok nemesítésével). Így a heremag, répamag és a bükkönymag termelése általános. Javított kenyértermény-vetőmag termelése is dívik; így pl. a diószegi óriási búzamagot az egész országban, sőt külföldre is vásárolják. A Hanna-árpavetőmag-behozatalt csaknem egészen kiszorította a helyi termelés. A megfelelő vetőmagkiválasztást, a nagyobb gazdaságok tanulmányai és sikerei alapján, a kisbirtokosok is átveszik, a mi által a termés minősége vidékenként mindinkább egyöntetűbb lesz.
Az egyes kulturnövények termelési statisztikája a következő:
| őszi búza | 74221 | k. hold | köles | 4825 | k. hold |
| tavaszi búza | 274 | k. hold | tatárka | 5 | k. hold |
| őszi rozs | 54010 | k. hold | borsó | 353 | k. hold |
| tavaszi rozs | 908 | k. hold | bab | 815 | k. hold |
| kétszeres | 1002 | k. hold | lencse | 380 | k. hold |
| tönköly | 5 | k. hold | szemes tengeri | 33624 | k. hold |
| őszi árpa | 1224 | k. hold | dinnye | 121 | k. hold |
| tavaszi árpa | 102890 | k. hold | tök | 128 | k. hold |
| zab | 15386 | k. hold | burgonya | 34339 | k. hold |
| 257czukorrépa | 14559 | k. hold | kender | 1434 | k. hold |
| takarmányrépa | 12175 | k. hold | len | 660 | k. hold |
| seprőczirok | 7 | k. hold | mák | 634 | k. hold |
| ősz repcze | 672 | k. hold | fejes káposzta | 2315 | k. hold |
| komló | 4 | k. hold | zöldség | 926 | k. hold |
összesen 357896 k. hold, ha ez összeghez 25086 k. hold ugart és 50367 k. hold mesterséges szálas takarmánynövények termesztését hozzáadjuk, megkapjuk a szántóföldek összterületét. Az egyes kulturnövények termelési aránya százalékban kifejezve, a szántóföldek összterületéhez képest a következő: gabonafélék 58.4%, ipari növények 11.3%, kereskedelmi növények 2%, takarmánynövények, a tengerit beleértve, 22.5%, ugar 5.8%. Ha azonban a takarmánynövények közé számítjuk a czukorrépával és burgonyával bevetett területet is, a minthogy ezek gyári hulladéka elsőrendű takarmány, úgy a takarmánynövények 33.8%-a és az összes kapásnövények 22.1%-a vannak kultiválva. Ezek a számadatok hű képét tükrözik vissza a gazdálkodás belterjességének, kapcsolatban a talajerő okszerű kihasználásával, annál is inkább, mert a 11.3% ipari növény műtrágyába, az őszi búza 17.2%-a animális trágyába vettetik s így évenként az összterület 28.5%-a a többi kulturnövény alá adott műtrágyán kívül megtrágyáztatik.
Pozsonymegyei népviselet. Stomfa és vidéke.
Heyer Arthur guache-ja
Légrády Testvérek háromszínynomása
Ez adatok helyességét bizonyítja az alább felsorolt kulturnövények termelésénél elért eredmény:
Búza.
Búzával évenként 74495 k. hold van bevetve, vagyis a terület 17.2%-a s ez egyik főtermelési növény; biztosan terem és szépen jövedelmez. Búzát a megye minden községében termelnek, de leginkább kötött, mély rétegű televényes és agyagos földeken, a hol a legszebb 80-83 kilogramm hektoliter súlyú, aczélos szemű búza terem. Általában a közönséges magyar búza elnevezés alatt ismeretes magot vetik; noha nagyobbszabású termelési kísérletek folynak a jelenben is, idegen, nagyobb termésű búzafajtákkal, a melyek eddig, legnagyobb részben negatív eredményűek. Prótáltak tiszavidéki, egyiptomi, doni, mezőhegyesi és a külföldön oly nagyhírű, de itt egyáltalában be nem vált Nordischer Tonnenweizen, Teverson, Molds red prolific, Rivetts bearded square-head, stb. búzafajtákkal; de az eredmény mindig ugyanaz volt, hogy az itteni, közönséges, meghonosodott búza a legjobban megfelel az éghajlati és talajviszonyoknak, különösen ama kiváló tulajdonságánál fogva, hogy korán érik; a külföldi, s máshonnan importált magvak pedig majdnem kivétel nélkül későn érők s a júliusban rendesen beköszöntő aszály a nem akklimatizált búzafajtákat mind tönkre teszi, a mag besül és a piacz követelményeinek meg nem felel; de terméshozama is csekélyebb, mint a magyar búzáé. A magyar búzán kívül mégis két búzaféleségnek van jelentősége; ezek közül az egyik a diószegi óriás búza név alatt ismeretes, a melynek előállítását a diószegi czukorgyár egyik tulajdonosának, Kuffner Károly kiváló gazdának köszönjük. Ez az orosz búzától veszi eredetét s folytonos termeléssel alkalmazkodott az éghajlati viszonyokhoz; átlag 100-150 kilogrammal többet terem, mint a magyar búza, a szalmája erősebb, nagyobb s kevésbbé dől meg, - de a mag nem aczélos, kevesebb a liszttartalma, a malmok nem veszik szívesen és kisebb árt fizetnek érte. Csakis ott ajánlatos a termelése, a hol a földek túl-buják s a megdőlés veszélye koczkáztatja a termést. Általános elterjedése a magyar búza elsőrendű voltát kérdésessé tenné, de a megszokott viszonyok mellett minden bizonynyal nagy szolgálatot tesz, mert állítólag rozsdaellenálló képessége is nagy. Számos oly helyen, a hol a búzát eddig a rozsda miatt egyáltalán nem, vagy csekély sikerrel termelhették, újabban a kopasz búza termelhető. A kopasz búzának rozsda-ellenálló képessége nagy, a termés hozama megközelíti a magyar búza terméshozamát, de a minősége már gyöngébb. Termelése csak ott indokolt, a hol a rozsda miatt más búzát nem lehet termelni. A búzát rendesen trágyázott zabosbükköny, lóbab, luczerna után vetik, - kapás növények után ritkán - ott azonban, hol a takarmánynövények után rendesen meg szokott dőlni, csalamádé és árpa után is vetik s a megdőlés ellen szuperfoszfát műtrágyát alkalmaznak, a mely nemcsak nagyobb magtermést eredményez, de a szalma is erősebb, vastagabb növésű lesz, a miért nem oly könnyen dől meg. A búzát rendesen szeptember 10-től október 20-ig vetik; az ez idő előtt vagy után vetett búzák termése koczkáztatott. 258A búza állati ellenségei között, az egér, száraz időjáráskor már okozott károkat, ezenkívül kisebb mértékben vetési bagolylepke, gabona-futrinka- és Chlorops-fonálféreg-kárt észleltünk; a drótféreg csak ott okozott nagyobb károkat, a hol kalászos növény volt az elővetemény. Gabona-üszög ellen a vetőmagnak kék gáliczkővel való csirázása általánosan szokásban van. 1902-ben a búzával bevetett 74.495 k. hold területen termett 589.187 métermázsa, vagyis minden k. holdon 7.9 métermázsa búza. Az országos átlag pedig 5,877.378 k. holdon 46,507.113 métermázsa búza, vagyis k. holdanként 7.74 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében a búzatermés meghaladta az országos átlagot, a mi nagyrészben a jó gazdálkodásnak az eredménye.
Rozs.
A kenyértermények között nevezetes helyen áll a rozstermelés, 54.918 k. holdon, a szántóföldek 12.5%-án. A rozsot minden községben sikerrel termelik, de legjobban díszlik a lazább és homokosabb talajon, a mely a búzának már teljesen nem felel meg; itt a rozs viszi a főszerepet és nem ritkán a hl. súlya 76-78 kilogramm. Leginkább a közönséges magyar rozsot termelik, mert ez felel meg legjobban a helyi viszonyoknak és nem fagy oly könnyen ki, mint a szentiványi vagy a montagnei, a melyekkel nagyobbszabású termelési kísréletek folytak ugyan, de kevés eredménynyel. A rozs a vetésforgóban a homokosabb, lazább helyeken ugyanazt a helyet foglalja el, mint a búza a kötöttebb talajon; egyáltalán nem válogatós a talaj tekintetében, de a szuperfoszfát műtrágyázását igen meghálálja úgy hogy a műtrágyázott rozs nem ritkán 30-50%-kal nagyobb termést ád, mint a műtrágyába nem vetett rozs. Különösen zabos bükköny után szépen díszlik, de sok helyütt búza után is vetik s mégis jól szokott megteremni. Rozsot kapásnövény után csak akkor vetnek, ha a kapásnövényt idejében be lehet takarítani, mert a rozstermelés első alapföltétele a korai vetés. A rozs ellenségei közül a drótféreg okozott kisebb-nagyobb károkat; anyarozs itt elvétve található. 1902-ben a rozszal bevetett 54.918 k. holdon 375.633 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 6.83 mm. volt a termés; az országos átlag pedig 20,044.450 k. holdon 13,606.722 mm., 1 k. holdon 6.78 mm. Tehát Pozsony vármegyében a rozs-termés is meghaladta az országos átlagot.
Árpa.
A kenyértermények között legnagyobb területen, 104.114 k. holdon, az összes szántóföldek 24.1%-án árpát termelnek. A vetésforgóban kapásnövények után rendesen árpa következik, a mely igen fontos kulturnövény, mert úgy az éghajlati, mint a talajviszonyok legnagyobb részben kitünő minőségű és drágán értékesíthető sörárpa termelését teszik lehetővé. Pozsony vármegyében Galánta és Szempcz községektől északnyugatra kezdődik a tót árpa elnevezés alatt, külföldi sörgyárosok és malátagyárak előtt ismeretes és kedvelt árpaféleség, a mely minőségre nézve a híres morvaországi árpákkal versenyez. Ezen a vidéken a közönséges magyar árpa is - a kedvező talajnál fogva - elsőrendű piaczi árúnak osztályozható, mégis a kísérletek fényesen beigazolták, hogy a Saale-Chevalier, az Oregon-árpafélék jobb minőségű és nagyobb termést adnak, mint a magyar árpa; de mindezeket fölülmúlja a "Hanna" elnevezés alatt ismeretes árpa, mely ma egész Pozsony vármegyében s különösen ott, hol sörápra terem, a kisgazdák között is legjobban bevált. A sörárpát ott termelik sikerrel, a hol a czukorrépa jól díszlik s a búza buján nő; homosokabb helyeken ellenben a magyar árpa jobban díszlik és bővebben terem, e szerint indokolt a magyar árpa termelése a Csallóközben a laza talajon, míg a budapest-bécsi vasútvonaltól északra, mindenütt kiváló sörárpa terem, úgy hogy a hl. súlya meghaladja a 72 kg.-ot. Miután az árpát rendszerint trágyázott kapásnövények után vetik, nem alkalmaznak alája sem animális-, sem műtrágyát. Árpában az üszög tett kisebb károkat, de páczolással ezt az ellenséget is sikerrel legyőzik. Különben is csak némely években mutatkozik. 1902-ben az árpával bevetett 104.114 k. holdon 810.563 mm., vagyis 1 k. holdon 7.78 mm. volt az átlagos termés, az országos átlag pedig 1,790.940 k. holdon 13,575.100 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 7.57 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében az árpatermés mennyisége is meghaladja az országos átlagot, minőségre nézve pedig határozottan megelőzi a többi vármegyéket.
Zab.
A kalászos növények között kisebb jelentősége van a zabtermelésnek, azért, mert a talajviszonyok minősége a jobban jövedelmező árpa, búza vagy 259rozs termelését teszik lehetővé. A zabot csak 15.386 k. holdon, vagyis a szántóföldek 3.5%-án termelik s lehetőleg kapásnövények után foglal helyet a vetésforgóban, de háladatos kalászos növény rozs vagy árpa után is, ha a földet még őszszel kellően megmunkálták. Általánosan a bőven termő magyar zabot vetik, de jól sikerült kísérletek történtek a duppaui zabféleséggel, a mely idővel nagyobb jelentőségű lesz. Elterjedése még korlátolt, mert a zabot inkább csak a saját szükségletre vetik s csak fölösleg kerül a bécs-pozsonyi piaczra, a hol élénk keresletnek örvend s jól értékesíthető. Vidékenként 50-51 kg. hektoliter súlyú zab is megterem, pedig trágyába sehol sem vetik, legfölebb a túlzsarolt földeken kap egy kis műtrágyát. A zabvetés ideje összeesik az árpa vetésével. Ápolása - kivéve a gyomírást - sok gondot nem ád s ellensége is alig van. Károk nem igen észlelhetők. 1902-ben a 15.386 kat. holdon 108.195 métermázsa termett; átlag 1 kat. holdon 7.03 métermázsa; az országos átlag pedig 1,738.227 kat. holdon 12,019.477 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 6.91 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében a zabtermelés, habár csekély fáradságot és költséget fordítanak reá, mégis az országos átlagon fölül ad termést, s hogy a zab méltán meghálálja a reá fordított több gondot, legjobban az bizonyítja, hogy vannak uradalmak, hol 1 k. holdon 14-15 q. zab is megterem.
"Triar Lubin" telivér mén a béke-gombai uradalomban.
Köles.
A kalászos növények között alig van jelentősége a kölesnek,a melyet 4825 k. holdon, a szántóföldek 1.1%-án termelnek s csak kivételesen vetik a nagyobb gazdaságok, ha elemi csapás vagy rovarkár miatt az előirányzott növényt ki kellett szántani, s ezért ritkán sikerül úgy, hogy teljes termést hozhatna.
Tengeri.
Annál nagyobb jelentősége van a szemes tengeri termelésnek, a mely mint takarmány és mint ipari növény, nagyon kedvelt kulturnövény és 33.624 k. holdon, a szántóföldek 7.8%-án termelik. A tengeri minden talajban jól díszlik és ritka az oly év, a melyben hiányos volna teljes megérése. Előveteménye rendszerint árpa; a trágyázást igen meghálálja. Általában a közönséges magyar tengerit termelik, azonban ipari czélokra a fehér páduai, nagy keményítő 260tartalmával előnyösebb. A cinquantinó-félét, mivel korábban érik, s ha utónövénye valamely őszi gabona, szívesen termelik. Kísérleteznek lapusnyaki, lófogú, Preary királynéja s másfélékkel is, több-kevesebb eredménynyel. Mint kitünő takarmány nélkülözhetetlen, s a kapás növények közül - a burgonyát kivéve - legnagyobb mértékben termelik. Évi hozama, a szerint, a mint munkálták, 12-18 métermázsa között ingadozik k. holdanként, sőt egyes uradalmakban, a hol ipari czélokra, például keményítőgyártásra termelik, 24 q. hozamot is ad.
Burgonya.
Nélkülözhetetlen élelmi czikk, jól jövedelmező ipari növény és kitünő takarmány a burgonya, a melyet 34,339 k. holdon, a szántóföldek 8%-án vetnek. Minden talajban jól díszlik s a könnyebb, homokos talajban megbecsülhetetlen, mert jövedelemszaporításban a csak kiváló talajban sikeresen termelhető czukorrépát pótolja. Ott, hol ipari czélokra - mint szeszfőzésre, keményítőgyártásra - vetik, oly gondot fordítanak termelésére, mint a czukorrépára szokás. Rendszerint trágyázott őszi gabona után jön a vetésforgóban, de jól bírja, ha közvetetlen alája trágyázzák meg a földet; a műtrágya iránt azonban nem háládatos; az árpának igen jó előveteménye. Őszi mély szántást, kiváló kapálást kíván, de terméshozama megtéríti bőven a költséget. A kisebb gazdaságokban csak mint élvezeti czikk és takarmány jön számításba. A városok mentén és Bécshez közel fekvő helységekben kivitelre a jobb asztali fajtákat is termelik, mint pl. a Jakabi-, Rózsa-, Hópehely-, Magyar kincs-, Szarvas- (kifli) stb.-féléket. Ipari czélokra azonban csak a Märkler-féle hagyma vált be, mert nagy a keményítőtartalma, jól eltartható, a talajnak és a klimatikus viszonyoknak teljesen megfelel, és a mi a fő: bőven terem. Nagy gazdaságokban a Märkler-hagyma eléri a maximális terméshozamot: k. holdanként 160 métermázsát. Az átlagos termés pedig 100 métermázsa. Az asztali burgonya-féleségek természetesen jóval kevesebb hozamot adnak, bár holdanként 80-100 métermázsa nem megy ritkaságszámba. A gyárakban földolgozott burgonya hulladéka a moslék, a szarvasmarha kedvelt takarmánya, s ezt különösen a gyáriparral kapcsolatos marhahízlalókban jól értékesítik. A burgonya nagyban való termelése következtében a növénybetegségek száma is szaporodott és különösen a Phytophtora infestans, (burgonyavész) nem ritkán tetemes károkat okoz, mely ellen permetezéssel védekeznek.
Czukorrépa.
Nagy gazdaságokban, a hol a kellő forgalmi tőke rendelkezésre áll, a talaj megfelelő s a munkásviszonyok kielégítők, mint ipari növény és mint takarmány a czukorrépa egyik fő kulturnövény s nagy jövedelmet biztosít. A czukorrépát azért nemcsak a nagyobb gazdaságokban, de a kisgazdák is termelik 14.559 k. holdon, a szántóföldek 3.3%-án. - Az elővetemény trágyázott őszi gabona szokott lenni. A magot rendesen a czukorgyár adja és pedig a Vilmorin- vagy Kis Wanzlebeni-félét. A répatermelésnek sok növényi és állati ellensége van; ezek között leggonoszabb ellensége a répa-ormányos bogár és a vinczellér-bogár, a melyek a termést koczkáztatják, sőt gyakran teljesen elpusztítják. Pozsony vármegyében Rovara Frigyes volt az első, a ki mint nagy répatermelő, a sok bajt okozó bogarak ellen a "Rovarin" név alatt föltalált és forgalomba hozott mérges szert sikerrel használta. Ez a "Rovarin" valami arzénsavas rézvegyülék, a melyet vízzel 2-4%-ig fölhigítva, a répára permeteznek. Hatása a Rovarinnak az, hogy a répán élősködő rovarokat megmérgezi, de a répának nem árt, sőt a mezei vadban sem okoz kárt. Ez a mérgező hatású szer igen jól bevált s általánosan használják a Chlorbaryummal együtt, a melynek hatása ugyanaz, de csak az erősebb rászák nem sínylik meg, míg a "Rovarint" a kikelt répavetésre is hátrány nélkül lehet alkalmazni. A csimasz is nagy pusztítást vísz végbe a répavetésekben, s ez ellen azzal védekeznek, hogy gyerekekkel szedetik össze. Drótféreg is mutatkozik, valamint a levéltetvek sem szívesen látott vendégek; de annál szívesebben látjuk az utóbbiakat pusztító Katinka bogarat. A czukorrépa termelésnél, mint mellék-termék a czukorrépafejek visszamaradnak a gazdaságban, a répaleveleket pedig bezsombolyozzák s a gyárból az elszállított répamennyiség 40-50%-át is mint répaszeletet visszakapják s így a czukorrépa hulladéka is fontos takarmánynövény, mert jövedelmezően hízlalni alig lehetne, ha ily tömeges és aránylag olcsó takarmány nem állana rendelkezésre. 261A czukorrépa jövedelmezőségét illetőleg szolgáljon itt fölvilágosítással az alábbi mérleg, a mely gróf Esterházy Mihály egyik uradalmának kimutatása.
Az uradalom czukorrépa-termelésének jövedelmi mérlege 1 m. holdon.
| Bevétel | kor. | fill. | Kiadás | kor. | fill. |
1. 130 q. répa tisztán átadva à q. 172 fill.
2. 52 q. szelet (40%) à q. 50 fill.
3. 19.50 q. répafej és levél 15% à q. 40 fill.
4. Répa termelés utóhatása:
az utónövény terméstöbbletes
20% számítva 72 koronából | 223
26
7
14 | 60
-
90
40 | 1. Őszi szántás
2. Szuperfoszfát 100 kg. 18% à 56 fill. =
10 kor. 8 fill., ebből a répa rovására 70%
3. Vetési munkálatok és trágya-hintés
4. Vetőmag 20 kg. à 40 fill.
5. Rovarirtás (szedés, permetezés és méreg)
6. Kapálás, egyezés, gyomlálás
7. Répaszedési munkálatok
8. Répaszálltás az állomáshoz
9. Istállótrágya: 150 q à 60 fill. =
90 kor., ebből 1/3 rész
10.Földadó és egyéb terhek
11. Földtőke % vagy bér 600 kor. után 4%
12. Kezelési költség, forgó és üzleti tőke % | 16
7
8
8
2
28
20
12
30
6
24
12 | -
06
-
-
-
-
-
-
-
-
-
- |
| Összesen | 271 | 90 | Összesen | 173 | 06 |
Egyenleg mint nyereség: 98 kor. 84 fill.
Takarmányrépa.
A czukorrépatermelés tehát e mérleg szerint ebben az uradalomban tisztán 98 K 84 f-t jövedelmezett, pedig ez az év nem volt a jók közül való, mert jó évben 150 q. répa szokott teremni, holott ez esetben csak 130 métermázsa volt a terméseredmény. A takarmányrépa 12.175 k. holdon, a szántóföldek 3%-án termeltetik, jeléül annak, hogy az állattartás okszerű takarmányozáson alapszik. A takarmányrépatermelés teljesen megfelel a czukorrépamívelésnek s csak abban különbözik tőle, hogy az előállítása olcsóbb, mert nem kell elszállítani. K. holdanként 300-350 métermázsa a rendes termés, métermázsáját a gazdaságban 1 koronájával szokás értékesíteni. Eladásra nem termelnek, hanem csak gazdasági szükségletre. A takarmányrépamag-termesztés újabban a nagyobb gazdaságokban dívik, mert úgy tapasztalták, hogy csak a saját termelésű répamag megbízható s a fölösleget igen jól lehet értékesíteni.
Katáng.
A katángtermelés a fölállított aszalók környékén szokásos. A talaj iránt igen válogatós, s csak a mély rétegű, humózus talajban díszlik, mert gyökrézete egy méternél is mélyebb helyről szedi a tápanyagot. Termelése költségesebb a czukorrépa termelésénél, a jövedelme pedig ritkán haladja azt meg. A megmunkálása ugyanaz, mint a czukorrépáé, előnye az, hogy semmiféle állati ellenség nem koczkáztatja a termést.
Mák.
Mákkal 634 k. hold szántóföld van bevetve s nemcsak házi szükségletre, de újabban nagyban is kísérleteznek a termelésével. A máktermelés fölkarolása összefügg a czukorrépának hanyatlásával, mert a mák jövedelem tekintetében pótolni tudná a czukorrépatermelést; de az a hibája, hogy csakhamar beállana a túltermelés, a mi viszont árcsökkenést eredményezne és ezért nagyobb jelentősége nincs. K. holdanként 4-6 métermázsa megterem, kedvező viszonyokat föltételezve, a mi ritkán fordul elő. A nagyban való termelésre a franczia kék mákfélét vetik, mivel jobban fizetik és a féreg kevésbbé bántja.
Repcze.
Repczét 672 k. hold szántóföldön vetnek. Azelőtt nagy kiterjedésben mívelték, de kiszorította a czukorrépa és az árcsökkenés, leginkább pedig az, hogy az általános termelés a repczét írtó bogarak milliárdjait úgy elszaporította, hogy jövedelmezően termelni már nem lehetett. A változott viszonyok valószinűleg ismét a repczetermelésre irányítják majd a gazdák figyelmét s méltán, mert intenziv művelés mellett szép jövedelmet biztosíthat.
262Szálas takarmány.
A szálas takarményfélék termelése, a belterjes gazdálkodásban nagy szerepet játszik, részint mert pillangós növények, tehát talajjavítók, részint mert mint nagytömegű, kiváló takarmánynövények, a haszonállattartás nélkülözhetetlen kellékei. Általában a luczerna-, here- és bükkönyféléket kultiválják s a talaj tulajdonságai szerint választják meg. A nedves, mély talajon a vörös here, mély vályogtalajon a luczerna, míg a homokosabb földeken legjobban bevált a zabos bükköny, bár az utóbbit a takarmánynövények közül minden gazdaságban a legnagyobb kiterjedésben vetik, azért is, mert a búzának legjobb előveteménye. A tejgazdaságot űző gazdaságokban a luczernát és vörös lóherét vetik túlsúlyban, mert úgy is mint zöldtakarmány, és szárított állapotban is, a tehenészetben jobban értékesíthető, mint a bükköny. A hízlaldákban pedig a zabos bükköny a kedvelt takarmány. Szálas takarmányfélékkel 50.367 k. hold van bevetve az összterület 11.7%-án.
Luczerna.
A luczernát rendesen védő növénynyel vetik el, de a "franczia mód" szerint is több gazdaságban termelik; a vetésforgóba 2-3 évig van beillesztve; sokkal tovább nem bírja ki az aranka miatt, a mely úgy el van terjedve, hogy jóllehet arankamentes vetőmagot alkalmaznak, már az első évben mutatkoznak arankás foltok. Az aranka írtását vasgáliczoldattal kisérelték meg, de kevés eredménynyel. Újabb ellensége a luczernának az Epilachna globosa nevű bogár, a mely a múlt évben több helyütt egészen lelegelte a luczernatáblákat; ellene úgy szokás védekezni, hogy az ilyen táblán a luczernát azonnal lekaszálják. A luczerna 3-4 kaszálást ád s k. holdanként 40-50 métermázsa szárított takarmányt terem.
Lóhere.
A vörös lóherét szintén a hegygazdaságok termelik s épp úgy mívelik, mint a luczernát; ugyanazok az ellenségei is. Egy kaszálással kevesebbet ad, mint a luczerna és 10-14 nappal később fejlődik. A takarmány minősége jobb a luczernáénál, különösen zöld állapotban, a nagyobb húsos levélzete miatt. K. holdanként 25-35 métermázsa szárított takarmányt terem.
Bükköny.
A zabos bükköny-termelés, a szálas takarmánynövények között a legnagyobb arányú. Mint a vetésforgó első veteményét trágyába vetik s utónövénye a búza. A bükkönyt nem magában, hanem zabbal vagy árpával - 3:1 arányban - szokás vetni; mennél több a bükköny, annál jobb a takarmány; buján nő, k. holdanként 20-40 métermázsa szárított takarmányt megterem. Zöld állapotban csak takarmányszűk évben etetik.
Mohar.
A mohar-termelés csak szűkebb arányú, s akkor vetik, ha valamely kulturnövény kiveszett s mással a szántóföldet már nem lehet bevetni. 20-30 métermázsa szénát megterem s a homokos talajon, a hol más takarmányféle termelés kevés sikerrel kecsegtet, a mohar biztosan megterem.
Csalamádé.
Csalamádét, a sűrűn vetett tengerit, mint kitünő és olcsó, nagytömegű takarmányt általánosan vetik, zöld állapotban kaszálják s különösen a tehenészetekben alkalmazzák. A csalamádé lehetővé teszi, hogy zöld takarmányt akkor is lehessen etetni, a mikor a lóhere vagy luczerna még növésben van, a kaszálás után, vagy ha az értékesebb hereféléket a télire szárított állapotban akarjuk eltenni. A csalamádé túlbuja földeken az őszieknek igen jó előveteménye, mert talajzsaroló tulajdonságánál fogva az utónövény nem dől meg. K. holdanként zöld állapotban 250-400 métermázsát megterem, s nagy tömegével értékes takarmányfajta. A csalamádét szárítani is szokták, de a zsombolyázása legmegfelelőbb, s ily állapotban ott, a hol a talaj miatt kevés sikerrel lehet takarmányrépát termelni, valóságos áldás, mert pótolni lehet vele a répát, a marhaállomány pedig nagyon szívesen fogyasztja. A csalamádén kívül, nedves években, a mikor akár zöld, akár barna szénakészítés alig lehetséges, a hereféléket s a zabos bükkönyt is, nehogy értéktelenné váljék, zsombolyakazalba rakják.
Baltaczimot, fehér herét, homoki luczernát, bíborherét, nyúlszapukát, takarmányborsót, takarmányrozsot stb. a szerint termelnek, a mint a gazdaság be van rendezve és a szükség kívánja; de ezeknek nincs általános jelentőségük és csak mint melléktakarmányfélék említhetők.
Széna.
A réti széna, mint természetes, szálas takarmány a rétek feltörése követkzetében kisebb mennyiségben termeltetik. A legelők is nagyrészben föltöröttek és csak ott találunk még réteket és legelőket, a hol a talaj szántóföldnek sem alkalmas. A rétgondozásra nagy súlyt helyeznek s több Peterson-féle 263öntözhető rét található; a rétjavítás műtrágyával szokásos s ott, a hol lehetséges, a régi elgazosodott réteket a gazdaságban tenyésztett haszonállatok igényeinek jobban megfelelő takarmányfüvekkel újra vetik be. A rétművelésnél újabbkori eszközök használata sem ismeretlen.
"Gomba" telivér mén a béke-gombai uradalomban.
Kereskedelmi növények.
A kereskedelmi növények közül kisebb területen termelik a kendert és a lent, összesen 2094 k. holdon. A len- és kendertermelés a kormány támogatása mellett újabban magára vonta a gazdák figyelmét s tekintve, hogy az állami fonógyárak nyersanyag hiányában nem képesek a külföldi megrendeléseknek megfelelni, szép tér nyílnék ez új jövedelmi ág fölkarolására. Komló csak négy holdon van ültetve. A szántóföldeken 2315 k. holdon fejes káposztát termelnek, leginkább a tót vidékeken. A káposzta igen szépen díszlik s nemcsak a helyi szükségletre, mert a legnagyobb mennyiségeket Ausztriába szállítják. Borsóval, babbal, lencsével összesen 1548 k. hold van bevetve és részben a Pozsonyban működő konzerv-gyár rendelésére termelik s csak a fölösleg kerül a piaczra, a hol a többi zöldésgekkel együtt jól értékesíthető.
Szőlő.
| Szőlővel van beültetve | 8278 k. hold |
| parlag | 572 k. hold |
| Összesen | 8850 k. hold a szőlőbirtok. |
E területből:
| új ültetés | immunis talajban | 11 | k. h. | = | 0.13% |
| nem immunis talajban | 66 | k. h. | = | 0.80% |
| teljes termésben még nem levő | immunis talajban | 79 | k. h. | = | 0.95% |
| nem immunis talajban | 254 | k. h. | = | 3.07% |
| teljes termésben levő egészséges szőlő | immunis talajban | 902 | k. h. | = | 10.90% |
| nem immunis talajban | 3982 | k. h. | = | 48.10% |
| elvénült, de termő | immunis talajban | 40 | k. h. | = | 0.48% |
| nem immunis talajban | 696 | k. h. | = | 8.41% |
| filloxerával lepett, de még termő | | 2248 | k. h. | = | 27.16% |
264Szőlőmíveléssel 95 községben foglalkoznak, leginkább a Kis-Kárpátok mentén, a hol már évszázadok óta kitünő minőségű bor terem. Legnagyobb szőlőtermelő e 95 község között Pozsony. A szőlőmívelés czéljainak az éghajlat teljesen megfelelő, úgyszintén a talajviszonyok is. A ruszt-sopron-pozsonyi borvidékeken különösen a következő szőlőfajták díszlenek:
Fehér bort termők: Furmint, Rakszőlő, Ezerjó, Muscat lunel, zöld Sylvani, olasz Rizling, zöld Veltelini, piros Veltelini, Rothgipfler, Ruhländi, mézes fehér, piros Tramini.
Vörös bort termők: nagy burgundi, Oporto, Cabernet, Merlot, kék Frankos. E fajtákon kívül termelnek még más fajtákat is, csemegszőlőnek pedig a Chasselas blanque- és rouge-féléket termelik.
A filloxera nagy pusztítást okozott a szőlőkben s még ma is, a terület 27.16%-a mint filloxerától fertőzött van megjelölve. Mindazonáltal a szőlősgazdák, különösen a pozsonyi állami vinczellériskola vezetőitől állandóan ellenőrizve és jó tanácscsal, szakszerű útmutatásokkal ellátva, ez ádáz ellenséggel szemben sikerrel folytatják a harczot s a már kiveszett szőlők helyett Ripáriákra oltott oltványokkal ültetik be a kiveszett szőlőhegyeket. Annak a gondos eljárásnak, a mely a filloxerás szőlők megjelölésénél követtetik, köszönhető, hogy a szőlőterület 67.89%-a még teljesen egészséges és teljes termésben van. Általában véve a bortermések fokozódó növekedése az új intenziv irány érdeme, a mely kitünő szőlőápolásra és a bor tökéletesítésére törekszik. Így azt a föladatot, hogy a termelést miként lehet olcsóbbá tenni, miként kell a különféle szőlőbetegségek ellen védekezni, az okszerű borkezelést, az értékesítést stb. a pozsonyvármegyei szőlősgazdák sikerrel oldják meg. A szénkénegezést a még termésben levő, de filloxerás szőlőkben alkalmazzák; a szőlőfelújításokat amerikai alanyra nemesített és a vidéknek megfelelő fajtákkal ültetik be. Az oltványokat maguk állítják elő s az által, hogy a szőlőt nagy gonddal mívelik, ápolják, a nagyobb bortermés olcsóbbá teszi a termelést is. Hogy a szőlőmívelésnél is az intenziv mívelés mily nagy szerepet játszik, kitünik, ha összehasonlítjuk a megyei és a Pozsony városhoz tartozó szőlők terméseredményeit:
| Pozsony vármegye | Pozsony város |
| Bortermés | 39.411 hektoliter | 21.119 hektoliter. |
| 1 hektáron | 9.92 hektoliter | 27.16 hektoliter |
| Eladott csemegeszőlő | 2682 métermázsa | 750 métermázsa |
| Összes érték: | 1,7817.92 korona | 916.937 korona. |
Az az eredmény, hogy Pozsony város szőlősgazdái egy hektáron majd háromszor annyi bort termelnek, mint a megye többi részén, csakis a gondosabb mívelés következménye. Remény van arra, hogy a jobb szőlőmívelés az egész vármegyében a már megindult ösvényen fog haladni és még jobban fellendül. A sík vidéken a csemegeszőlőtermelés az immunis talajban szép eredményeket tud fölmutatni. Így például gróf Esterházy Mihály cseklészi hitbizományi uradalmán egy 48 holdas csemegeszőlőtelep évenként 7-800 métermázsa szőlőt exportál s nagy kelendősége van a Ripariára oltott Chasselas blanc, croquant és Chasselas rouge royal-féléknek. Nem érdektelen megemlíteni, hogy e szőlőtelep termékét Badener Courtraube elnevezés alatt, a szélrózsa minden irányában szállítja a bécsi átvevő, a mi mindenesetre nagyon figyelemre méltó eredmény. (Ugyanez a szőlőtelep a modern irány szerint van berendezve s a termelést lényegesen olcsóbbá teszi az, hogy fogatos eszközökkel mívelhető s az évenkénti telepnagyobbítást gőzekével rigolozott talajban eszközlik és saját termelésű oltványokkal ültetik be. A szőlőhegyekben sok helyütt nehezen hozzáférhető utak miatt a trágyázás nagy költséggel jár, azért a műtrágyák használata kezd érvényesülni s különösen a légeny-foszforsavtrágyák váltak be). A pozsonyi borvidék leghíresebb bortermő helységei: Pozsony, Bazin, Szentgyörgy, Modor, Limbach, Récse, Grinád, Szuha stb.
Gyümölcs.
A gyümölcstermelés terén még meglehetősen visszamaradt a vármegye, bár az utóbbi években némi lendület e téren is észlelhető. Pedig ha tekintetbe vesszük a kedvező fekvést, a minden gyümölcsöt megtermő talajt, a kedvező klimatkus viszonyokat, úgy a jövedelem ezen a téren is jelentékeny bevételi forrásul volna emelhető. Legnagyobb baj az, hogy a gyümölcsfajták 265megválasztását figyelmen kívül hagyják és egyöntetű gyümölcs előállítására nem törekszenek, hanem mindenféle fajtából néhány példányt kiültetnek s így nagyobb mennyiségben egyféle gyümölcsöt nem is exportálhatnak. A házi fogyasztáson kívül a fölösleg gyümölcs úgyszólván kárba vész. A kecskemétiek példájára néhány helyen egyfajta gyümölcsfélékből rendeztek be ugyan telepeket, a melyek már teremnek. Pl. Pozsony közvetetlen közelében egy kajszínbaraczk-telep már szépen exportál. Az állami beavatkozás révén a vidéken is kezd a gyümölcstermelés föllendülni.
Legelterjedtebb gyümölcsfélék a következők:
| almafa | 151,318 | drb. | szilvafa | 350.453 | drb. |
| körtefa | 124,038 | drb. | diófa | 87.466 | drb. |
| cseresznye | 55,295 | drb. | mandulafa | 2.883 | drb. |
| meggyfa | 117,400 | drb. | gesztenyefa | 11.158 | drb. |
| őszi baraczkfa | 29,813 | drb. | eperfa | 50.344 | drb. |
| kajszínbaraczkfa | 29,237 | drb. | | | |
összesen: 1,009.400 darab gyümölcsfa. Ez a szám oly csekély, hogy ha mégegyszer annyi volna, sem volna sok, de a kisgazdák bizonyos érthetetlen ellenszenvvel viseltetnek a fatenyésztés iránt. A magyar uradalmak, főúri gyümölcskertészetek egyenként 40-50-féle fajtát termelnek minden gyümölcsféléből, de legfeljebb egy-egy kiállításon mutatják be azt; a kereskedelemnek tudomása sincs arról, hogy mily remek szép gyümölcs termelhető Pozsony vármegyében.
Kertészet.
A kertészet szépen virágzik a városok közelében, sőt az egyes családok nagyobb kiviteli üzletet folytatnak, azok, a kik már sok emberöltőn át ugyanazt a mesterséget folytatják. Az export karfiol, spárga, ugorka, paradicsom stb., a nagyobb gondos mívelést igénylő kerti terményekre szorítkozik ugyan, mégis figyelemre méltó eredményt érnek el. A vidéken is, pl. a moderndorfi torma igen jó hírnévnek örvend a közel Ausztriában is. A bevándorolt bolgárok kertészkedése ösztönzőleg hat az idevaló népre is. A konyhakertészek városok közelében a virágkertészettel együtt még gyümölcsoltványok termelését is űzik s egyiknek másiknak szép gyümölcsoltványai a környék gyümölcstermelésére is jótékony befolyást gyakorolnak.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok általában kielégítők. Az intenzivebb gazdálkodás, az állattenyésztés, a föllendült mezőgazdasági ipar, valamint a megyében, főképpen Pozsonyban alakult ipari vállalatok, nagyszabású építkezések, közmunkák stb. mind igen sok munkaerőt igényelnek, a mi a munkabérek tetemes fölemelését eredményezte. A drága munkabér ismét arra kényszeríti a munkaadót, különösen a mező- és szőlősgazdát, hogy lehetőleg többet produkáljon, hogy számítását a termelésnél megtalálja. Így az elért terméstöbbletek, habár nagy áldozatokba kerülnek, mégis kiegyenlítik egymást; de legnagyobb eredménynek az tekintendő, hogy az egész vármegyében munkásmozgalmak, sztrájkok nincsenek, sőt a kivándorlás láza is békében hagyja Pozsony vármegye polgárait, mert minden dolgozni akaró munkáskéz tisztességes keresetet kap a maga és családja föntartására.
A munkabérek a következőképp alakulnak, fillérekben számítva:
| férfinapszám | női napszám | gyermeknapszám |
| tavaszi | 100 | 80 | 50 |
| nyári | 200-260 | 140-180 | 80-100 |
| őszi | 100-140 | 80-100 | 60-80 |
| téli | 80-100 | 80 | 40-50 |
A földbirtok értéke.
A földbirtok értéke az utóbbi években 30%-kal emelkedett. A Csallóközben, a hol a régi gazdálkodási mód idejében 2-300 koronáért lehetett egy hold földet venni, ma ugyanazon földekért 400-500 koronát fizetnek; Mátyusföldjén 6-800 korona egy hold föld, még nagyobb területek vételénél is, a holdakat 1200 □-ölével számítva. Városok, nagyobb góczpontok közelében, vasutak mentén aránylagosan még 10-20%-kal drágább a föld ára, s ezeknek az áraknak megfelelő a bérfizetés is. Uradalmak 24-30 K és az összes terhek viselése mellett vannak bérbeadva, 1200 □-öles holdjával számítva. Kedvező jelenség az, hogy Pozsony vármegyében alig kerül birtok árverésre; még kéz alatt is nagyon nehéz birtokot venni, mert mindenki ragaszkodik az apjától örökölt röghöz, s ha valamely birtokos meg is terheli gazdaságát amortizácziós teherrel, addig kuporog, fösvénykedik, míg tartozását lefizeti.
266Számos oly község van, a hol földet egyáltalán nem lehet venni, vagy pedig oly mesés áron, a mi nincs arányban a földek jövedelmi kamatozásával. Az örökösödés által a kisgazdák kezében levő birtok elaprózódott ugyan, de mindig van a családban egy gazdafiú, a ki lassan-lassan az elszármazott testvérektől visszaváltja az elébb bérbe vett apai örökrészt. A gazdaosztály intellinges, józan, munkakedvelő s a nagy gazdaságoktól, egyes ügyesebb gazdáktól könnyen elsajátítja a jobb gazdálkodási módot és látott vagy hallott dolgot a maga szerényebb viszonyaihoz mérten föl tudja használni, alkalmazni. Szereti a csínt, rendet és tisztaságot, nemcsak a ruházatában, de a háza tájékán is. Tűz ellen biztosít az előrelátó gazda s biztosítva van 3920 gazdaság 22.983 épülettel; gabonát és takarmányt pedig 1431 gazdaság biztosít tűz ellen, míg jég ellen 1126 gazdaság biztosít, habár ezt az adófizetést nem szívesen teljesítik, de az értelmesebb gazda, kénytelen-kelletlen bár, de mégis csak rá fanyalodik.
Szövetkezetek, egyesületek.
Újabban gazdaköröket, fogyasztási és hitelszövetkezeteket alkottak. Fogyasztási szövetkezet van 20, hitelszövetkezet 15 és e szövetkezetek nagyon tisztességes sikerrel működnek s hova-tovább több és több község buzdul a másik példáján és verseng ily hasznos intézmények létrehozatalában.
A Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesült a múlt évben ünnepelte 40 éves fennállását s részt vesz minden gazdasági mozgalomban, a hol szép eredményeket mutathat föl a megyei gazdasági viszonyok fejlesztése körül. Népies gazdasági előadásokat rendez minden évben a községekben; apaállatok beszerzését közvetíti a kir. állattenyésztési felügyelőség révén; vetőmagnemesítéssel, állatdíjazásokkal, szövetkezetek alkotásával, kiállítások rendezésével, stb. a gazdák figyelmét folytonosan ébren tartja és búzdítja a közgazdaság minden terén való működésre.
Állattenyésztés.
Pozsony vármegye állattenyésztése magas színvonalon áll. Különösen emelkedett a ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztés, hanyatlófélben van a juhtenyésztés és a méhészet; de újabban fellendült a baromfitenyésztés. Az állattenyésztéssel karöltve jár s talán túl is szárnyalja az állathízlalás és a tejgazdaság, melyet mindnagyobb mértékben űznek.
Mai állattenyésztésünk a régitől különösen abban különbözik, hogy míg a régi időkben kevés igényű állatokat leginkább legelőn tenyésztettek, addig ma a legelők és rétek nagy részben feltöretvén, nagyobb igényű, gyors fejlődésű állatokat tenyésztenek, a melyeket legelőn alig, hanem inkább istállóban nevelnek és tartanak.
Lótenyésztés.
Pozsony vármegye lótenyésztése az elegendő legelő híján nem tartott lépést a szarvasmarhatenyésztéssel; de a külföldi kereslet sem kedvezett a lótenyésztésnek úgy, mint a szarvasmarhatenyésztésnek, sőt a számító gazdák is inkább a kevesebb igényű ökörfogattal dolgozzák meg földjeiket, mint a drága lóerővel. A lótenyésztés ügye a vármegyei lótenyésztési bizottság kezében van. E bizottság lódíjazások, csikó- és anyakancza-kiállítások rendezésével a gazdaközönség körében a lótenyésztés iránt az állandó érdeklődést ébren tartja és megmutatja a fejlődés helyes irányát. A lótenyésztés különösen a Csallóközben dívik s ott van a pozsonyvármegyei gazdasági egyesületnek is a bérelt legelője, a melyre a gazdák - csekély fűbér ellenében - csikaikat és borjaikat nyáron át legelőre küldhetik, a hol állatorvosi rendes felügyelet mellett jól vannak elhelyezve. A hegyentúli járásban is foglalkoznak a kisgazdák lótenyésztéssel, de kisebb mértékben, továbbá a galántai járásban, a hol a gazdák inkább mint híres lókereskedők és közvetítők ismeretesek, épp úgy a nagyszombati járásban. Ott, a hol a gazdák tenyésztenek lovakat, jóminőségű félvér-lovakat nevelnek, leginkább az angol félvér, Nonius, arabs félvér és lipiczai fajtákból. A lótenyésztő-bizottság újabban a Csallóközben a lipiczai fajtának csinál propagandát és az eredmény meglepő, mert a kisgazdák tenyészetében is igen jó kötésű, széles bordás, szép fejföltétellel, szívós, erős anyagot állított elő, a melyek "jukker"-fogatokhoz és könnyű lovasság alá kitünő anyagot szolgáltatnak s a külföldre is jobban értékesíthetők. Legelterjedtebb fajta azonban az angol félvér és a Nonius. Az utóbbiak közül Nagyszombat vidékén igen szép példányokat lehet látni s a morva és német kereskedők e vidék állandó vevői közé sorozhatók. A kisgazdáknál s a középbirtokon is a lótenyésztést inkább a lónevelés váltotta föl s a pozsonymegyei 267gazdák bekalandozzák az egész országot, különösen a jobb hírű lótenyésztő vidékeket, a hol összevásárolják a 2-3 éves szép csikókat, a melyeket azután 1-2 évig keveset és kímélve igáznak s úgy tudják "kicsinálni", hogy nagyon szép pénzt nyernek lovaikért a külföldi kereskedőktől. A lócsiszárság mindig kedvelt foglalkozása volt gazdáinknak s még a kevésbbé vagyonos kisgazda is arra törekszik, hogy egypár jobb minőségű csikót fogjon kocsija elé s azokat évenként legalább egyszer jó nyereséggel megcserélje, hogy azután ismét elmehessen messze vidékre, kedvére való fiatalabb csikókat beszerezni. Nem ritkaság, hogy ily módon a szemes gazda évi jövedelmét 600-1000 koronával is emeli s fontos közgazdasági missziót végez az által is, hogy a nehezebben hozzáférhető ország belsejéből a szántóföldi lóanyag kivitelét elősegíti.
"Matador" simmentháli bika a szomolányi uradalomban.
Pozsony vármegye telivér ló-tenyésztése is külön fölemlítendő, habár a telivér-ménesek nagy elszaporodása következtében már kevésbbé jövedelmezők, a miért is a régi, nagyhírű telivér-méneseink a tenyészanyag létszámát kissé leszállították. Telivér-méneseink közül különösen említést érdemel gróf Esterházy Mihály tallósi telivér angol ménese, a melynek éves csikait darabonként 2000-20.000 koronáért vásárolják versenyparipáknak s a külföldi és a magyar versenyügynek számos diadalmas győzelme fűződik a tallósi ménes gyorslábú paripáihoz. Telivér-ménese van Pozsonyban Bleyleben lovagnak, továbbá messze földön híres Üchtritz báró bősi uradalma telivér angol méneséről, nem különben Pálffy József gróf szomolányi telivérménese is, a hol kiváló minőségű angol félvértenyésztés is van, remek tenyészanyaggal dicsekedhetik. Esterházy Károly gróf ábrahámi angol félvérménese szintén sok örömet szerzett tulajdonosának, valamint Welteni Wiener lovag békei és gombai uradalmában az angol félvértenyésztés mintaképe az okszerű tenyésztésnek. Bartal Aurél, damazérkarcsai birtokán szép jukkerlovakat tenyészt arabs félvér és angol félvér csődörök után, Bittó Béni és Bittó Dénes sárosfai méneseikben az angol félvértenyésztés szép példányai találhatók; s még többen vannak, a kik kisebb ménesben s a gazdaságban használt jobb minőségű kanczák után csikót nevelnek s mint legutóbb a pozsonyi országos mezőgazdasági kiállításon láttuk, a pozsonymegyei gazdák a lótenyésztés terén is szép eredménynyel működnek.
Pozsony vármegyében a lótenyésztési ügyet 52 mén szolgálja, a melyek közül állami 33, magán-, illetőleg köztenyésztésre, igazolványnyal ellátott mén 19 darab. Fajták szerint a mének következőképpen oszlanak meg: angol telivér 7, angol fajta 28, arab fajta 14, Nonius 11, Gidrán 2. Statisztika szerint pedig mén és méncsikó 2442 drb, kancza és kanczacsikó 14.851, herélt és herélt csikó 11.708, összesen 29.001 drb, a melyből minden 100 □-kilométerre 687 drb ló esik, minden ezer emberre pedig 88 darab.
Szarvasmarhatenyésztés.
Pozsony vármegye szarvasmarhatenyésztését kellőleg méltatni csak úgy lehet, ha a számbeli adatokat tekintjük, mely szerint szarvasmarhaállományunk 268108.935 darabból áll. Ebből minden 100 □-kilométerre esik 2584 drb és minden ezer lélekre 329 drb. A használati czélt tekintve pedig, van bika és bikaborjú 3456 drb, üsző és tehén 59.011, tinó és ökör 46.468 drb. Fajta szerint pedig megkülönböztetünk: magyar erdélyi fajtából 15.639 drbot (legnagyobb részben igás ökör), mokány v. riskából 5442, piros tarkából 73.345, borzderesből 3082, egyébből 11.283, bivalyból 144 drbot. E tekintélyes számadatok szemlélhetővé teszik azt, hogy Pozsony vármegyében a szarvasmarhatartásra nagy súly helyeznek; hogy pedig a szarvasmarhatenyésztés megállapodott irányban fejlődik, mutatja a fajta szerinti kimutatás.
Mint minden gazdasági üzemágnál, úgy a szarvasmarhatenyésztésnél is mindig befolyást gyakorol a termelés milyenségére a kereslet. Pozsony vármegyében a kerslet a szarvasmarhatenyésztést illetőleg a tej- és húsprodukczióban nyilvánul, a melyek, mint könnyen exportálható termékek, a mezőgazdasági jövedelem fokozását tetemesen elősegítik, úgyannyira, hogy Pozsony vármegyében jövedelmezően csak akkor lehet gazdálkodni, ha a mezőgazdaságot a haszonállattartással kiegészítjük. Csakhamar belátták a gazdák, hogy a gabonaárak hanyatlásával új, jövedelmező üzemágat kell fölkarolniok. Az alkalom kínálkozott, mert Ausztriának és különösen Bécsnek egyik fő piaczi szükséglete a tej és hús, miért is a pozsonymegyei gazdák e termékeknek nagyban való előállítására fordították figyelmüket, a mi az állattenyésztésnek más, intenzivebb irányt adott.
Hogy ez intezivebb állattenyésztés az intezivebb mezőgazdasági rendszernek is megadta a kellő irányt, szükségtelen bővebben fejtegetni. Az új és még gyenge alapon nyugvó szarvasmarhatenyésztési iránynak még egy nagyobb megpróbáltatáson is át kellett esnie. A külföldről behozott mindenféle fajtával együtt ugyanis többféle állatbetegség terjedt el; nevezetesen a ragadós tüdővész, a mely a már föllendülésnek indult, de nálunk még teljesen nem akklimatizálódott német fajtákat legjobban megtámadta. Éveken át tartott, míg az állami intézkedésekkel, a melyeket hathatósan segített a gazdák intelligencziája, elfojtották e ragályos bajt. A legtöbb fajtehenészetben azonban még ma sem mulasztják el a tuberkulin-oltást s így a reagáló egyedeket azonnal kirekesztik a törzsgulyából. Ily módon leküzdötték ezt a bajt. A sokféle fajtából a mi viszonyainknak legmegfelelőbb a simmenthali és berni fajta és ezek keresztezéséből származott ivadékok. Ez a fajta adja a legtöbb tejet, gyorsan fejlődik, nagy, erős csontozatú, hízékony és e mellett igában is jól használható erő. Ez a fajta szeporodott el nálunk leginkább, úgy a kis-, mint a nagytenyésztők gazdaságában. Sőt az okszerű tenyésztés eredményeként, mint külön tájfajta specziális jelleggel vált ki a kis-kárpáti tájfajta, a mely a megalakult "Kis-kárpáti szarvasmarhatenyésztési egyesület" törzskönyvében elnyerte nemesi oklevelét. Ma már jól észlelhető a vármegyében a szarvasmarhatenyésztés terén az egyöntetűségre való törekvés, a mely czélt hathatósan elősegíti az állam, mert az utóbbi hat év alatt 286 darab 123.371 korona értékű berni, simmenthali bikát osztott szét a községben kedvezményes áron, a minek a jó eredménye el nem maradhat. De vannak itt kiváló tisztavérű tenyészetek más fajtából is.
Így borzdereseket tenyészt a schwitzi tájfajtából Pálffy Miklós herczeg malaczkai uradalma, algaui és etschthali tájfajtát Pálffy József gróf szomolányi uradalma; tiszta vérben simmenthali fajtát tenyészt ugyancsak Pállfy József gróf szomolányi és Gülcher Jakab borsai és nebojszai uradalma. Pinzgaui fajtát Pálffy Miklós herczeg Malaczkán, berni fajtát Esterházy Mihály gróf cseklészi uradalma. Félvérben simenthali fajtát tenyészt Zichy József gróf vedrődi uradalma s még mások.
Magyar fajta számottevő pepinéria ez idő szerint nincsen s csak a Dunamentén találkozunk itt-ott magyar fajta tenyésztéssel.
Az említett nagytenyésztőkön kívül van még sok kisebb állományú fajtehenészet, a melyek szintén nagyon szép példányokkal dicsekedhetnek; de a bérlőosztály s a fővonalak közvetetlen közelében fekvő gazdaságok és uradalmak inkább a tejtermelésre rendezték be tehenészeteiket.
Juhtenyésztés.
A juhtenyésztés Pozsony vármegyében már akkor elvesztette jelentőségét, a mikor az intenziv mezőgazdasági rendszerrel együtt a szarvasmarhatenyésztés bizonyult jövedelmezőbbnek. A gyapjuárak hanyatlása, a Francziaországba 269azelőtt oly nagymértékben exportált hízott birka eladásának beviteli vámokkal való megnehezítése, mind hozzájárult ahhoz, hogy a juhászat jelentőségét elveszítse. Pedig régente Pozsony vármegye minden uradalmában, minden községben ezer és ezer számban tenyésztették a birkát s egyik uradalom vetélkedett a másikkal finomabb gyapjas, jobb birkák tenyésztésével. A gróf Károlyiak, Pálffyak, Zichyek, Eszterházyak és más uradalmak mind híres birkatenyésztő gazdaságok voltak s ma ugyanezek a gazdaságok a szarvasmarhatenyésztés terén viszik a vezérszerepet. Ez idő szerint még a régi időkből fönnálló nevezetes juhtenyészetek a vármegyében Pálffy József gróf szomolányi uradalma, a hol merino-precoce-fajta mint finom gyapjas juhászat, és Károlyi Lajos gróf uradalma Stomfán, a hol angol húsjuhok tenyésztetnek. A köztenyésztésben azonban a juhászat megszünt.
Sertéstenyésztés.
A sertéstenyésztés Pozsony vármegyében minden községben el van terjedve. A köztenyésztésben két czélt követnek: mennél több hús és zsír podukálását; de miután e két czélnak megfelelő sertésfajta nincsen, egyesek kezdeményezésére az angol hússertésekkel keresztezték a magyar fajtát s így oly keverékfajta állott elő, a mely tulajdonképen egyik czélnak sem felel meg s vidékenként más-más jellegű volt, a szerint, a mint a tenyészanyagban több volt a hússertés vagy a zsírsertés vére. A köztenyésztés tehát a kereskedelmi kívánalmaknak teljesen nem felel meg s a kereskedelem részére csak az újabb időben kezdenek megfelelő fajtát tenyészteni, különösen az egyes nagyobb uradalmakban, a hol a sertéstenyésztésnek a helyi viszonyok megfelelnek.
Ötéves pinzgaui bika a béke-gombai uradalomban.
Az angol hússertések terjesztése egyidőben nagyon divatos volt; de csakhamar azt tapasztalták a tenyésztők, hogy ez a faj nehezen akklimatizálódik s a sertésbetegségeknek akkor esik áldozatul, a mikor a tenyésztő már az anyagot pénzzé akarja tenni. Az utóbbi években a sertésvész és sertésorbáncz úgy megtizedelte a vármegye sertésállományát, hogy egyes községekben az ősidőktől tenyésztett helyi fajtából is alig maradt magnak való. A régi fajta igénytelensége mellett, szaporaságával is jó hasznot adott s így a haladó gazdát mint tenyészanyag különösen érdekelte, s csak a nemesítést kellett egy irányban fejleszteni. Ez az irány pedig - a legtöbb helyi viszonyt tekintve - a zsír-produkálás, miért is a helyi fajtának szőke mangaliczával való keresztezése bizonyult legjobb tenyésziránynak. Így lassan a 270köztenyésztésben is a magyar szőke mangalicza kezd érvényre emelkedni, a minek sikeres keresztülvitelét az állam is hathatósan segíti elő.
Tisztavérben több tenyészet van a vármegyében, mint pl. Esterházy Mihály gróf úrföldi pusztáján, a hol szőke mangaliczát 100 drb. anyakocza után tenyésztenek kiváló sikerrel, s mely tenyészet a köztenyésztés emelésében is szerepel, a mennyiben a községek apaállat-szükségletét - az állattenyésztési felügyelőség révén - ez uradalomból szerzik be. Károlyi Lajos gróf stomfai uradalmában, továbbá Pálffy János gróf több gazdaságában szintén a szőke mangaliczát tenyésztik s hova-tovább a nagyobb gazdák közül többen ily irányban rendezik be sertéstenyésztésüket.
Hússertéstenyészet is van a Yorkshire- és Berkshire-fajtából Pálffy János gróf és Gülcher Jakab uradalmaiban. Ezenkívül hússertést szívesen tenyésztenek még a malaczkai és nagyszombati járásban a kisgazdák is, de a zsíros magyar sertéseknek itt is sok a barátja. Az utóbbi időben a sertéseknek orbáncz ellen való beoltása mind nagyobb mértékben terjed, de azért a sertésbetegségeket mindez ideig nem sikerült legyőzni, sem a sertéseket immunisokká tenni, habár e téren némi haladás tapasztalható.
Baromfitenyésztés.
A baromfitenyésztés Pozsony vármegyében fontos üzemág, habár eddig csak mint mellékes jövedelmi forrás bírt jelentőséggel. A divat a baromfitenyésztésben is teljes udvarával bevonult s minden valamire való gazdaasszony szívesen eldicsekszik a langsan, plimouth, orpington, kopasznyakú, stb. tyúkféléivel; bronzpulyka, fehér-, franczia pulykáival, emdeni és keresztezett libáival; pekingi és más kacsáival. Azonban eddig a köztenyésztésben ezek a fajok nagyobb emócziót nem okoztak, s nehéz a mi jól tojó, edzett, szemes, gazdasági magyar tyúkfélénk helyett idegen fajtájú baromfit tenyészteni, mert ezek nagyobb igényűek és a baromfibetegségek iránt kisebb az ellentálló képességük. Városaink közelében mindazonáltal a gazdaasszonyok a városi igényeknek megfelelőbb, nagyobb testű baromfit tenyésztenek, a melyek a magyar és orpingtonok és más fajták keresztezéséből származnak. Leginkább az emdeni lúd tenyésztése tudott tért hódítani, a mely fajta csakugyan leszorította a magyar lúd tenyésztését, nagyobb testével, hízékonyságával; ép úgy a pekingi kacsa, a melynek ugyanaz a jó tulajdonsága van, mint az emdeni lúdnak. A baromfikereskedelem elég élénk. Élelmes tyúkászok járnak faluról-falura, összeszedik a baromfit, Bécsbe szállítják, a hol jól értékesítik. A tojáskereskedelem szintén vállalkozók kezében van. Mióta az állami baromfitenyésztő-telep az egész országra kiterjesztette működését, nálunk is több gondot fordítanak a divatos baromfitenyésztésre. A baromfibetegségek számottevő kárt okoznak és ritka évben kímélik meg a baromfiudvar népességét.
Méhészet.
A méhészet Pozsony vármegyében leginkább a tanítók, lelkészek, kántorok, vadászok, erdészek és vasúti alkalmazottak kezében van. Ott pedig, a hol a tanítók vagy lelkészek szívesen foglalkoznak a falu népének a sorsával, a méhészet is elterjedtebb s nem ismeretlenek előttük a haladás alkalmasabb eszközei s azoknak helyes alkalmazása. A méhészet fejlődését nagyon gátolja s sok helyütt majdnem lehetetlenné teszi, hogy a rétek és legelők legnagyobb része feltöretett, továbbá, hogy tarlót a haladás korszakában nem ismerünk, s az erdők állagának nem mindig okszerű kiírtása miatt a méhek nem találnak elegendő mézelő növényt s így a méhészet nem az a jövedelmi forrás, a mi lehetne.
Haltenyésztés.
A haltenyésztés és a halászat Pozsony vármegyében már évszázadok óta kedvelt foglalkozás. A pozsonyi dunai halászok híresek, s a Vág, Morva, Dudvág, Feketevíz halbősége mutatja, hogy a halászat kíméli a folyók néma lakóit s csak a kereskedelemnek megfelelő kifejlődött halakat fogják ki, míg a fiatal porontyokat a hálóból visszaeresztik a vízbe. A harcsa, ponty, csuka, csompó, menyhal stb. bőven van a vizeinkben s a hegyi patakokban a pisztráng szívesen tenyészik.
Pozsony vármegyében van két nagyobb szabású halgazdaság. A Pálffy Miklós herczeg malaczkai uradalmában levő tógazdaság ponty-, aranyponty- és csuka-tenyésztésre van berendezve s azonkívül nagy gond fordíttatik az uradalom hegyi vizeiben levő pisztráng-tenyésztésre is. A másik nevezetes halgazdaság 271a Pálffy József gróf szomolányi uradalmában van, a hol különösen a sebes-pisztráng és szivárványos pisztráng-tenyésztés jár szép eredménynyel.
Tejgazdaság.
Végül meg kell még emlékezni a vármegye tejgazdaságáról. Tejgazdaságot mindazok a gazdaságok rendeztek be, melyekből a tej könnyen szállítható s legnagyobb részük "lefejő" tejgazdaság, mi alatt azt érjtjük, hogy a teheneket friss borjas állapotban állítják a tehenészetbe, a borjút mennél előbb értékesítik s az így borjától megfosztott, teljes tejelésű teheneket erőltetett etetéssel, tejelési képességük legvégső határáig fejlesztik s csak addig tartják, míg a tejhozam hat literre leapad, a mikor a fölhízott teheneket mészárszéken értékesítik s helyökbe ismét friss fejőstehenet vásárolnak. Nem ritka, hogy ily módon egy 100 darabból álló tehenészet egy évben kétszer megcseréli állományát s 200 darab fiatal, kiváló tejelő, rendesen jó fajtájú, tenyészképes tehenet a vágóhídon értékesít, mi által a köztenyésztés károsodik. Mivel pedig ezek a tejgazdaságok jól jövedelmeznek és ez által elszaporodtak, a kisgazda pedig nem tud annyi tehenet nevelni, mint a mennyit a lefejő gazdaságok lefejni tudnak, a tehénlétszám apadása máris érezhető, mert a külföld is szívesen veszi fajteheneinket tenyészanyagnak.
Vannak azonban olyan tejgazdaságaink is, a hol a kiváló egyedeket a lefejés után nem adják el levágásra, hanem jó apaállatokkal tenyésztésre használják föl, s ha a tehén szép borjút vetett, azt is fölnevelik. Az ilyen tejgazdaságok már nem oly jövedelmezők, mert a borjú sok tejet von el az eladástól, és mert a tehén nehány hóig teljesen elapad s nem fejhető; de ez nem káros a köztenyésztésre, sőt előnyös, mert az a czélja, hogy mennél több jövedelmet hajtó haszonállatokat neveljünk. Újabban a kisgazdák között tejszövetkezeteket akarnak ily alapon teremteni, a mi köztenyésztés szempontjából igen kívánatos, mert az ilyen szövetkezetekkel a kisgazdák is fontos jövedelmi forráshoz jutnak, a tehéndarabszám okvetetlen emelkedni fog, s a kiváló egyedeket nem adják el külföldre, hanem a honi tenyésztést fogják előmozdítani. A tejgazdaságokból a tej legnagyobb részét Bécsbe szállítják, de Pozsonynak is nagy tejszükséglete van, a mit részben a pozsonyvármegyei tejszövetkezet fedez.
Marhahízlalás.
A pozsonyvármegyei gazdák fontos jövedelmi forrása még a szarvasmarhahízlalás. A tejgazdaságokat kivéve, nincs nagyobb gazdaság, a mely ne foglalkoznék hízlalással. Nemcsak a munkában elöregedett, letört ökröket, de 4-5 éves fiatal tinókat is hízlalnak. Az intenziv mezőgazdaság több igavonó állatot kíván, különösen őszszel, a mikor a termésbetakarítás, az őszi vetés s a tavaszi növények alá kell a földet jól elkészíteni, miért is minden haladó gazda őszszel szaporítja igavonó szarvasmarha-állományát, hogy minden mezei munkával idejére elkészüljön; a munka bevégzése után nem adja el ökreit sovány állapotban, hanem kihízlalja őket. Így a földeit jól megdolgozza, takarmányát jól értékesíti, kitünő trágyát nyer s az ökrök eladási árából marad még tiszta nyeresége. Ezer és ezer hízott ökör megy évenként a vármegyéből Bécsbe, a hol jól megfizetik az okszerűen, jól kihízlalt ökröket. Vannak gazdaságok, a hol télen és nyáron át állandóan hízlalnak, mint pl. a diószegi czukorgyár gazdaságában, mely egymaga évenként 5000-6000 darabot hízlal. A bérlők szintén követik a czukorgyár példáját s annyit hízlalnak, a mennyit a termelt takarmány és ipari növényei hulladékával tudnak.
Hogy az egyes nagyobb birtokok, gazdálkodási rendszeréből, beosztásáról stb. tájékozást nyújtsunk, a vármegye egyes vidékein elszórtan fekvő birtokok és uradalmak közül a következőknek a leírását közöljük:
Apponyi Albert gróf uradalma. Ide tartozik Pozsony vármegyében Éberhard, Fél, Hidas, Hideghét, Madarász és Sáp. Az összterület 3743 hold, melyből 1052 hold haszonbérbe van adva. Ezenkívül Békés vármegyében még 4097 hold van. A pozsonyvármegyei birtokból kert és beltelek 51 hold, szántó 2029, kaszáló 89, legelő 299, erdő 1039, szőlő 10, nádas 8 és használhatatlan 218. A vetőforgó; ötös rendszer. Magtermelés bükköny és mohar. A lóállomány 22 drb., igás marha 74, tehén 62 és növendékmarha 94 drb. Van tejgazdaság is 250 liter napi termeléssel, mely Pozsonyba szállíttatik. Az erdészeti üzem 40 éves forda, termékek: kemény és lágy hasábfa. Van szőlő is, mely csemege-szőlőként adatik el. A munkaerőt a körülfekvő községekből szerzik. Napszámárak a férfiaknál 70-180 fill., nőknél 60-100 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 24 kor., nagyban pedig 16 kor.
272Alsasse d'Hennin herczegnő uradalma Szereden. Ide tartozik Szered, Középcsöpöny, Mácséd, Várrét és Taksony. Összterület 3010 k. h. Ezenkívül még Nyitra vármegyében is tekintélyes birtoka van. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 17 k. h., szántó 2875, kaszáló 41 3/4, legelő 18 és használhatatlan 72. A birtokos a talajvíz és a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés Baltazzin 20 és lóhere 30 holdon. Különleges termelési ág a czukorrépa 350 holdon. A lóállomány 30 drb., vegyes faj. Marhatenyésztés: nyugati faj, állomány 80 igás marha és 220 tehén, azonkívül 40 hízómarha. A tejgazdaság kb. 1900 liter tejet szállít naponként Bécsbe. Erdészet 840 k. h., az üzem 16 éves forda, a termék cserkérgezés. Azonkívül 80 k. h. fáczányos. A munkaerőt helyben, a környéken és Felső-Magyarországból szerzi. A napszámárak férfiaknál 100-240, a nőknél pedig 70-140 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken k. holdanként 40 korona.
Bittó Béni és Bittó Kálmán birtoka Sárosfán. Összterület 1660 m. hold, a mi majdnem csupa szántó. A vetőforgó négyes rendszerű. A tulajdonos angol félvér lótenyésztést tart fenn. Az állomány 16 anyakancza és szaporulata. A marhaállomány 80 drbból álló gulya, 64 igás magyar faj és egy simmenthali bika és 12 tehén. Van juhtenyésztés is merinófajjal; az állomány 650 anyabirka és szaporulata. A munkaerőt helyben és a szomszéd községekből szerzik. A napszámárak férfiaknál 70-200 fill., nőknél 60-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor.
Chotek Rezső gróf uradalma Alsókorompán. Ide tartozik Alsó- és Felsőkorompa, Spácza, Bogdány és Binócz. A pozsnymegyei birtok 4000 k. h., de Bács-Bodrog vármegyében, a futaki uradalom kb. 40,000 hold. A pozsonymegyei uradalomból kert és beltelek 110 k. h., kaszáló 70, legelő 50, erdő 600, szőlő 12 és a többi szántó. A birtokos szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés: luczerna 700 m. holdon. Különleges termelési ágként burgonya szerepel 300 holdon. Lóállomány 32 drb. vegyes faj. Marhatenyésztés bonyhádi és simmenthali keverék, állomány, 160 drb. igáson kívül, 7 bika, 75 tehén és szaporulata. Juhtenyésztés negretti faj, állomány 600 drb. Sertéstenyésztés csak most van fejlesztés alatt yorkshirei keresztezéssel. Az uradalom ponty-tenyésztést is tart fenn. A tejgazdaság bérbe van adva. Az erdészeti üzem 70 éves forda, a termékek tűzifa és épületfa. A szőlőfajok csupa borszőlők. A gyümölcsös nagyon gazdag és kb. 8000 szilva-, alma-, körte- és diófából áll. Gazdasági iparként van egy szeszgyár 1200 hktl. kontingenssel, továbbá egy téglavető, mely évenként kb. félmillió drb. téglát állít elő és végre két vízi malom bérbeadva. A munkaerőt helyben és a környékről szerzik. A napszámárak férfiaknál 80-240 fill., a nőknél 70-140 fill. Az átlagos földhaszonbér holdanként 20 korona.
Diószegi gazdasági czukor- és szeszgyár r. t. uradalma Diószegen. ide tartozik Magyar- és Diószeg, Ábrahám, Barakony, Dévényújfalu, Galánta, Gány, Hodi, Kajal, Kis- és Nagymácséd, Kosut, Majtény, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nagyszombat, Nebojsza, Nyék, Páld, Szered, Spácza, Tósnyárad, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet. Az összterület 9510 k. h., ebből 5360 k. h. saját birtok, míg a többi bérlet. A birtokból kert és beltelek 407 k. h., szántó 8416, kaszáló 527 és erdő 156. A vetési üzemrendszer egy 6 éves főforgó és bizonyos területeken négyes forgó. Czukorrépát 350 m. holdon és borsót 600 holdon termel. Lótenyésztés: nagyobbára muraközi faj, az állomány 300 drb. Marhatenyésztés: nyugati faj, 500-600 drb. igás és évenként kb. 5300 drb. hízó. Az erdészeti termék tűzifa. Van egy répaszeszgyár 7 hktl. napitermeléssel. A munkaerőt helyben szerzi, de Trencsén vármegyéből is kb. 800-900 munkást hozat. A napszám ára férfiaknál 100-250 fill., a nőknél 80-100 fill. Az átlagos földhaszonbér kb. 28 kor.
Esterházy Béla gróf uradalma Galántán. Összterület 1200 m. hold. Ezenkívül Veszprém és Fehér vármegyében még 12,600 hold. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 13 hold, szántóföld 800, kaszáló 57, legelő 20, erdő 233 és használhatatlan 76. A gazdasági rendszer norfolki négyes forgó. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 24, bükköny 126 holdon. Lótenyésztés Gidrán- és nonius keverék, állomány 10 drb. A szarvasmarha-állomány 200 drb. tarka, a hízlalással. Az erdészeti üzem 40 éves forda. A munkaerőt a környékből szerzi, a napszámárak férfiaknál 100-280, a nőknél 80-160 fill. Az általános földhaszonbér a vidéken kisebb birtokoknál 32-40 és nagyobbaknál 24-28 kor.
Esterházy Ernő gróf uradalma Felsőszelin, Taksonyban és Vízkeleten. A felsőszeli birtok bérlője Szold Zsigmond. Ennek összterülete 2674 k. h. Ebből kert és beltelek 4 k. h., szántó 2447 1/2, kaszáló 27 3/4, legelő 67, erdő 59 1/3, nádas 1 1/2 és használhatatlan 67 3/4. A vetési rendszer négyes forgó. Babtermelésre 1250 k. holdat fordít. Czukorrépát 600 k. holdon termel. A lóállomány 70 drb. és ebből 50 drb. vegyes magyar faj, 20 pedig horvát (hiencz). Igásmarha 100-200 drb., hízlalás alá kerül évenként 300-450 drb. Van egy ipari szeszgyár szabad raktárral 2764 hklt. kontingenssel és egy mezőgazdasági szeszgyár 1499 hktl. kontingenssel. A munkaerőt a vidékről szerzi, de az aratás és a czukorrépamívelés idejére kb. 300 munkást hozat Felső-Magyarországból. A napszámárak férfiaknál 100-250 fill., a nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 40-48 kor. A taksonyi és vízkeleti birtok bérlője az Ádler Adolf fiai czég. E birtok összterülete 1050 k. h. Ebből kert és beltelek 6, szántó 947 3/4, kaszáló 60 3/4, legelő 7 1/3, nádas 10 és használhatatlan 27 hold. A vetőrendszer négyes forgó. Magtermelésre kb. 600 hold van fenntartva. Czukorrépát 230-260 holdon termel. A lóállomány 30 drb., a marhaállomány 80 igásmarha és hízlalás alatt 120-140 drb. szokott állani. Van 85 drb. pirostarka tehén és ezek után kb. 750 liter tej naponként. A munkaerőt a környéken szerzi, de a nagy munkaidőben Felső-Magyarországból kb. 120 embert hozat. A napszámárak férfiaknál 80-220 fill., a nőknél 70-160 fill. Az átlagos földhaszonbér 44-50 kor.
Esterházy Károly gróf uradalmában különösen a lótenyésztést és a marhatenyésztést találjuk nevezetesnek és kiemelendőnek. A gróf ugyanis tudvalevőleg versenyistállót tart fenn. Ábrahámi díszes kastélyának parkja szomszédságában van a ménes és e mellett az 1050 m. kerületű versenypálya, csinos tribünnel, a honnan a gróf és családja, de gyakran számos vendég is, a versenyt nézi. Esterházy Károly gróf istállójának kiváló hírnevét már kb. 2738 évvel ezelőtt vetette meg, a mikor a bécsi kiállítás juryje Diktátor nevű két éves méncsikaját ismerte el a legszebb és legjobb lónak és ennek ítélte oda az elsőséggel járó tiszteletdíjat is. Ezután már egész sora következett a díjaknak. Így Bécsben 1900-ban császárdíjat, 1903-ban ugyanazt, Ferencz Nándor, Frigyes, Vilmos kir. herczegek díjait, a bádeni Trabrennverein díját, a bécsi Trabrennverein 10 érmét, pénzdíjakat és 11 más egyéb tiszteletdíjat nyertek az itt nevelt lovak. Az amerikai ügetőkön kívül remek irlandi kanczák is vannak a ménesben és hátaslovak az istállóban. A gróf clydesdalei lovakat is tenyészt. A ménestől egy kőhajitásnyira van a tehenészet, a hol az uradalom montaffoni teheneket és bikákat tenyészt. Nevezetes még az ábrahámi fáczányos is. Esterházy Károly gróf volt az első, a ki a mongol Phasianus Mongolicus és a szinpompás Phasianus Versicolor fáczánokat hazánkban meghonosította. 10 évet véve átlagul, évenként terítékre került 1200 fáczánkakas.
Esterházy Mihály gróf uradalmai Cseklészen, Szempczen, Tallóson, Úrföldön és Alsójattón. Az összterület 16,315 hold, ezenkívül 6000 hold bérben. A cseklészi uradalom 2768 hold. Ebből kert és beltelek 81, szántó 1350, rét 105, legelő 120, szőlő 48, erdő 1005, nádas 2 és használhatatlan 57 hold. A szempczi uradalom összterülete 3456 hold, ebből kert és beltelek 44, szántó 1722, legelő 89, erdő 1520 és használhatatlan 81. A tallósi uradalom összterülete 2679 hold. Ebből kert és beltelek 97, szántó 1800, rét 12, legelő 55, erdő 451, nádas 12 és használhatatlan 252. Az úrföldi uradalom összterülete 3131 hold. Ebből kert és beltelek 55, szántó 1986, rét 42, legelő 98, erdő 603, nádas 35 és használhatatlan 312. Az alsójattói uradalomból kert és beltelek 152, szántó 3431, rét 60, legelő 435, szőlő 2, nádas 30 és használhatatlan 161. A bérbeadott gazdaságok a körülmények szerint m. holdanként 11 koronától egész 28 koronáig fizetnek bért. Az uradalom igás ereje a következő: Cseklészen 40 1/2 pár, melyből 48 drb. magyar, 14 német ökör és 19 igás ló. Szempczen 46 pár és ebből 74 drb. magyar ökör és 18 igás ló. Tallóson 47 pár és ebből 69 drb. magyar ökör és 25 drb. igás ló Úrföldön 70 pár s ebből 92 drb. magyar ökör, 28 német ökör és 20 igás ló. Jattón 104 pár és ebből 82 drb. magyar, 78 német ökör és 48 igás ló. A napszámárak az uradalmakban az idény szerint a férfiaknál 80-200 fillér között és asszonyoknál 70-160 fillér között változnak, de ehhez élelmezés is jár. Az uradalmakban az egyes kulturnövényeket a következő területeken termelik: Búzát 1736, rozsot 1234, árpát 1347, zabot 603, tengerit 209, kölest 35, magbükkönyt 108, lóbabot 57, takarmányrozsot 28, csalamádét 643, takarmánybükkönyt 907, luczernát 724, baltaczimot 5, rozsnokot 8, mohart 21, takarmányrépát 409, czukorrépát 697, burgonyát 861, mákot 27, csicsókát 16, kendert 1, napraforgót 5 holdon, a szegődményes föld pedig 608 hold. Természetes, hogy ez a beosztás a körülmények szerint változik, de az arányt mégis helyesen tünteti fel. Évenként a szántóföldeket a következő százalék arányában szokták trágyázni: Istállótrágyával Cseklészen 20, Szempczen 20, Tallóson 25, Úrföldön 24 és Jattón 24%-ot, Szuperfoszfáttal Cseklészen 20, Szempczen 40, Tallóson 25, Úrföldön 32, Jattón 33%-ot, chili-salétrommal Cseklészen 20 és Szempczen 16%-ot. A termelési ágakhoz tartozik még a répamag, murokrépa, kerekrépa, czikoria, a here, zabosbükköny és a káposzta. A cseklészi szőlőtelep 44 m. hold és a gazdasági üzemágak között felette fontos és jövedelmező. A fősúly a csemegeszőlő-fajokra van helyezve, de azért van elég borszőlő is. Tehenészet van a cseklészi és a szempczi gazdaságban. Alapja a berni faj volt, mig a mostani fajanyag kevert, a mennyiben berni, simmenthali, pinzgaui és ezeknek a kereszteződéséből származó egyedekből áll. A két tejgazdaság állománya egyenként 150-160 tehén, melyek után az uradalom minden gazdaságban még 60-70 drb. borjút nevel. Van az uradalomban hízlalás is. Magyarország lótenyésztésének fejlesztését nagyban előmozdította a híres tallósi telivér ménes, mely egyike volt az ország legjobban vezetett és legkiválóbb méneseinek. Az uradalom lótenyésztése ma is magas fokon áll. A sertéstenyésztés szintén jelentékeny és kisjenői szőke mangalicza-fajra terjed ki. A sertéstenyésztés azonban a sertésvész következtében nagyban csökken. Van Tallóson keményítőgyár, a kerényi pusztán és Nyéken pedig egy-egy szeszgyár. Esterházy Mihály gróf bérgazdaságai közül itt még az egyiknek a leírását közöljük. Ez Hodi és bérlője Pollák Gyula. Az összterület 1030 m. hold, melyből kert és beltelek 93, szántó 870, kaszáló 15, erdő 40 k. h., szőlő 5 k. h. és nádas 4 m. h. A vetőforgó 600 holdnál hatos és 300-nál négyes forgó. Czukorrépát 225-250 m. holdon termel. Lóállomány 20 drb. vegyes fajú. A szarvasmarha-állomány 44 igás, 80 hízó és 110 tehén. A tejgazdaság napi termelése kb. 1100 liter, mely Galánta és Bécs piaczain kerül eladásra. Az erdészeti üzem 40 éves forda, a termék tűzifa. Borászat 5 holdon csemege- és borszőlővel. Van fiatalabb gyümölcsöse is, különféle alma- és körtefajokkal. A munkaerőt helyben és a felső vidékről szerzi. Napszámárak a férfiaknál 100-240 fill., nőknél 70-140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 kor. m. holdanként.
Gülcher Ármin és Adél birtoka Nebojszán. Kezelő Gülcher Jakab. Ide tartoznak Nebojsza, Galánta és Borsa. Összterület 2500 m. hold. Ebből kert és beltelek 64, szántó 240, erdő 35 és szőlő 3. A vetőrendszer hetes és nyolczas forgó. Czukorrépa 100, tengeri 600 és burgonya 50 holdon. A lótenyésztés angol telivér és félvér. A marhatenyésztés kuhland-simmenthali keresztezés állomány 180 tehén. Igás ökör 124 drb., hizlalás alatt van 40 drb. Ezenkívül bikanevelés az állam számára, évenként kb. 60 drb. Sertéstenyésztés: yorkshieri faj, állomány 100 drb. Tejgazdaság napi 1600 liter termeléssel, Bécs számára. A gyümölcsös évenként kb. 500 kor. forgalmat ad, a spárga-telep pedig kb. évi 600 koronát. Gazdasági ipar: tengeri-keményítőgyár, mely évenként kb. 2000 m. mázsa keményítőt termel. A munkaerőt helyben szerzi és napszámárak a férfiaknál 80-240 fill., a nőknél 60-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 28 korona.
Habermann Erzsébet birtoka Dunaszerdahelyen. Ezenkívül ide tartozik Kis- és Nagyudvarnok és Tőkés. Összterület 2500 m. hold, ebből szántóföld 1850, kaszáló 85, legelő 355, kert 10 és a többi használhatatlan. Itt a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés: vöröshere 70-100 m. holdon. Lent is termel 75-100 holdon. 274A lóállomány 18 drb. vegyes faj. Szarvasmarhatenyésztés: berni faj 2 bika, 65 tehén, 102 ökör és 320 növendék-marha. Angol juhtenyésztés, állomány 300 anya és szaporulata. A tehenek után naponként 300 liter tejet ad el helyben. 10 hold gyümölcsös, nagyobbrészt Ranetta-almafajokkal. Gazdasági ipar: egy vízi malom. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-160 fill., a nőknél 60-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12-14 kor.
Hohenlohe Kraft Keresztély herczeg morvaszentjánosi uradalma. Ide tartozik még Székelyfalu, Búrszentgyörgy, Szentmiklós, Szentpéter, Szentistván, Závod és Laksárujfalu. Összterület 16.500 m. hold. Ebből kert és beltelek 100, szántó 3700, kaszáló és legelő 1600, mívelés alatt nem áll 300, használhatatlan 90 m. hold, és a többi erdő. Az uradalom váltógazdaságot folytat. Czukorrépát 80 holdon és burgonyát 600 holdon termel. A lótenyésztés pinczgaui keresztezés, az állomány 74 drb. A marhatenyésztés kiskárpáti tájfaj, a jármos ökrök pedig erdélyiek. Az állomány: jármos ökör 170, tehén 230, borjú 20, bika 3 és hízó 50. A tejgazdaságból naponként 15 hktl. kerül eladásra. 17 holdon franczia kertészet. Van az uradalomnak két szeszgyára, 1822 hktl. kontingenssel és egy téglavetője bérbeadva. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-160., a nőknél 70-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Károlyi Lajos gróf uradalma Stomfán. Ide tartozik Stomfa, Besztercze, Mászt, Lozornó, Zohor, Láb, Magasfalu és Lamacs. Ezenkívül Nyitra és Szatmár vármegyében még kb. 90.000 k. h. birtok van. Pozsonymegyei birtoka 15.000 hold erdőn kívül, 6400 k. h. Ebből kert és beltelek 194 k. h., szántó 4682, kaszáló 902, legelő 145, fásítás 64, szőlő 2, s használhatatlan 361 k. h. Itt a talajviszonyok szélsőségei és a víz befolyása következtében szabad gazdálkodást űznek. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 70, repcze 60, és fűmagvak 70 k. holdon. Czukorrépát 130 és burgonyát 400 k. holdon termelnek. Lóállomány: 60 drb. igás. Szarvasmarhatenyésztés: magyar faj, állomány 160 jármos. 70 tehén, 70 növendékmarha, mely utóbbiak azonban simmenthali és pinzgaui keresztezések. Ezenkívül évenként 80 drb. áll hizlalás alatt. Juhtenyésztés: merinó és angol húsfaj, az állomány 3800 drb. Sertéstenyésztés: hazai kondor-faj, állomány 50 kocza és szaporulata. A tejgazdaság évenként kb. százezer liter tejet szállít a pozsonyi tejszövetkezet számára. Az uradalomnak keményítőgyára van, mely évenként 40.000 m. mázsa burgonyát dolgoz fel. Van szeszgyára is. A munkaerőt a környékből és a Felvidékről szerzi; napszámárak férfiaknál 100-200 fill., a nőknél 80-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 14-16 kor.
Linzboth Mihály birtoka Nagylúcson. Összterület 825 m. hold, mely 50 hold legelőn kívül csupa szántóföld. A vetőrendszer négyes forgó. Van agol félvér lótenyésztése, az állomány 8 kancza és 14 csikó. A szarvasmarha nyugati faj, az állomány 36 igás, 35 gulya-marha, 10 tehén és szaporulata. Sertéstenyésztés: mangaliczafaj. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 90-120 fill., a nőknél 80-100 fill. Az aratás részben történik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként.
Majlath György gróf uradalma Zavaron. Ide tartozik Lócz is. Összterület 2990 m. hold, de Baranyában és Hontban is nagyobb kiterjedésű birtokai vannak. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 40 m. hold, szántó 2713, kaszáló 110, legelő 48, erdő 57 és szőlő 4 hold. Az uradalom a földek különfélesége következtében szabad gazdálkodást űz. Czukorrépát 140, czikóriát 40 és sörárpát 350-380 holdon termel. A lóállomány 40 drb. vegyes faj. A marhatenyésztés simmenthali és berni. Az állomány 120 igás, 6 bika, 110 tehén s 40 tinó és üsző. Juhtenyésztés: rambouillet-faj, az állomány 240 drb. A tejgazdaság borjúneveléssel van összekötve és az ebből fennmaradó 240-320 liter naponkénti tej a szeredi sajtgyárnak szállíttatik. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-300 fill., a nőknél 64-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24-30 kor.
Pálffy Béla gróf és neje szül. Batthyány Blanka grófnő uradalma Kismagyaron. Ide tartozik ezenkívül Nagymagyar, Illésháza, Tonkháza, Vajasvatta, Bélvatta, Újhelyjóka, Felsőjányok és Tönye. Az összterület 4904 k. hold s ebből bérbe van adva 1434 k. hold. A kert és beltelek 60 k. hold, a szántóföld 3307, legelő 530, erdő 560, nádas 50 és használhatatlan (Dunamederrel együtt) 387. A vetőrendszer négyes forgó. Lótenyésztés: ardenni, muraközi és angol félvér. Az állomány 2 ardenni 7 éves mén, a ménesben 19 drb., a gazdaságban 32 drb., és urasági ló 9 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi, simmenthali és magyar fajokkal, az állomány a gulyanevelésben 140, igás 230 és tehén 70. Juhtenyésztés: Rambouillett, az állomány 800 drb. A tejgazdaságból naponként 340 liter kerül a pozsonyi tejcsarnokba. Az erdészeti üzem 40 és 80 éves forda a termék tűzi- és szerszámfa. Az uradalomban két téglaégető van. A munkaerőt helyben és Nyitra vármegyéből szerzi, a napszámárak férfiaknál 70-240 fill., a nőknél 60-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Pálffy István gróf vöröskői és csesztei uradalma. Ezeken kívül ide tartozik még Vistuk, Dubova, Pila, Hosszufalu, Alsódiós, Kosolna, Istvánlak, Selpőcz, Bogdanócz és Harangfalva. Összterület 6184 1/2 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántó 2726, kaszáló 285, legelő 323, erdő 2706, szőlő 4 és használhatatlan 20 m. hold. A tulajdonos váltógazdaságot folytat. Magtermelés van 100 holdon luczerna, 20 holdon lóhere és 74 holdon bükköny. Ardennei és angol félvér lótenyésztés saját ménnel. Az állomány 45 drb. Szarvasmarhatenyésztés tájfajjal, 200 drb. és 80 hízó. Juhtenyésztés 1800 drb., merinó Précoce. Erdészeti üzem 100 éves forda, a termékek haszon- és tűzifa. A gyümölcsösből, mely szilvát, diót, almát és körtét terem, átlag évenként kb. 500 kor. folyik be. Az uradalomnak körfűrészszel ellátott fűrésztelepe van. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 100-200 fill., a nőknél 80-160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken a föld minősége szerint 18-24 kor.
Id. Pálffy János gróf uradalmai, ú. m. a bazini uradalom; ide tartozik Bazin, Horvátgurab, Czajla, Limbach, Grinád, Szentgyörgy, Schweinsbach, Tótgurab, Cseklész, Neistift, Sárfő, Nagysenkvicz, Kissenkvicz, Gocznód, Modor, Vistuk és Kápolna. Terület 13528.1124 k. hold. A vöröskői uradalom; ide tartozik Pudmericz, Cseszte, Dubova, Pila, Istvánfalu, Halmos, Ottóvölgy, Szárazpatak, Kosolna, Alsódiós, Harangfalu, Fenyves és Hosszúfalu. 275Terület 3276.1164 k. hold. A királyfai uradalom; ide tartozik Királyfa, Papkörmösd, Jánosháza, Nagyfödémes, Németgurab, Csataj, Tótujfalu, Egyházfa, Tonkháza, Csütörtök, Kispaka, Szemet, Vök, Misérd, Nagymagyar, Sáp, Dunaujfalu és Szempcz. Terület 7371.941 k. hold. A nyárádi uradalom; ide tartozik Alsónyárasd, Vámosfalu, Kürt, Felistál és Alsószeli. Terület 6346.608 k. h. Összterület tehát 41445.1165 k. h. Ebből kert és beltelek 237.1103 k. hold, szántó 16942.1027, rét 3232.1110, szőlő 29.481, legelő 3008.1043, erdő 1677.1518, nádas 90.847 és egyéb 1132.436. Ezenkívül Nyitra vármegyében a bajmóczi uradalom 26243.1031 k. holddal és Budapesten két bérház. Mivel az uradalmi gazdaságok a vármegye egész területén szét vannak szórva, s így az éghajlat és a talajviszonyok is változók, ennek következtében a művelési viszonyok vidékenként egymástól eltérők és egyetemes vetés-forgó meg nem állapítható. Fősúlyt a kalászos és kapás növényekre fektetik, állattenyésztéssel összekötve. Magtermés: őszi búza 2370 m. h., őszi rozs 830, takarmányborsó 100, takarmányárpa 2110, zab 1170, tengeri 820, lednek 140, luczerna 100, vöröshere 150-200, baltaczim 100-150, len 100-120, takarmányrépa 30-50, mohar 100-150 és köles 50-100 m. holdon. - Miután a magyar fajú szarvasmarha tenyésztését fokozatosan leszállítják, ennek megfelelően a nyugati fajú marhaállományt emelik. Állomány: egy magyar gulya, mely egy bikából, 160 üszőből, 320 tinóból és 10 borjuból és egy nyugati fajú gulya, mely 58 üszőből, 281 tinóból és 161 borjuból áll. Van még 8 darab hágó-bika, simmenthali és pinzgaui faj, továbbá 202 ugyanily fajú és tájfajú tehén. Az igás erő 560 erdélyi és saját nevelésű magyar ökör és 320 nagyobbrészt saját nevelésű és tájfajú nyugati ökör. Van marhahízlalás is és évenként átlag 250 magyar, 140 nyugati ökör, 20-30 magyar és 30-50 nyugati tehén kerül hizlalásra. Az igás lóerő 200 darabból áll. Ezenkívül van kb. 40 csikó, melyek az igás kanczáknak állami ménekkel történt fedeztetéséből származnak. Az uradalom juhtenyésztésében 6000 drb. eredeti Electoral Negretti, jelenleg Rambouillet kosokkal keresztezett juh van és pedig 103 kos, 3959 anya, 816 ürű és 1122 bárány. Ezenkívül van 200 angol keresztezésű anyajuh és 170 bárány. A sertésállomány kb. 600 drb., melynek kb. 2/3-a mangaliczával keresztezett kisjenői és 1/3-a angol sertés. Tejgazdaság is van, nevezetesen a feketvizi, szilárdi és királyfai gazdaságokban, melyekből naponta több mint 1000 liter tej kerül a bécsi piaczon eladásra. A tehenészet azonban nemcsak a tejtermelésre, hanem az intenziv marhatenyésztésre és borjunevelésre is kiterjed. Az évi gyümölcstermelés hozama átlag 5000 korona értéknek felel meg és kiterjed az összes nálunk honos gyümölcsfajokra. Napszám-árak és a földhaszonbér vidékenként változók.
Ifj. Pálffy János gróf uradalma Pudmericzen. Ide tartozik Pudmericzen kívül Halmos, Istvánfalu, Ottóvölgy és Cseszte. Összterület 4317 3/4 hold. Ebből kert és beltelek 25 1/2, szántó 1720 1/3, kaszáló 87 1/4, legelő 2581 1/3, erdő 2133 és használhatatlan 66 1/2 hold. A vetőforgó: takarmány, őszi, kapás és tavaszi. Magtermelés: lóhere és bükköny, mindegyik 32 holdon. Borsó 30 és lóbab 60 holdon. A lóállomány 26 drb. A marhaállomány 544 drb. melynek harmada magyar, a többi nyugati keresztezés. A juhállomány rambuillett: 780 drb. Tejtermelés naponként 550 liter. Erdészeti üzem 100 éves forda, termékek: tűzifa, épületfa és iparfa. A munkaerőt helyben és Nyitramegyében szerzik. A napszámárak férfiaknál 80-120 fill., nőknél 70-100 fill., aratásnál a napszám 240-300 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 29 kor.
Pálffy József gróf uradalma Szomolányban. Ide tartozik még Vittencz, Nizsna, Lopassó, Lancsár, Kocsin, Sterusz, Veszele, Kátlócz, Dejte, Dombó, Nahács, Jókő, Hradist, Felsődiós és Losoncz. Az összterület 25.366 k. hold. Ebből kert 77.5, szántó 5307, legelő 1448, rét 895.5, erdő 17.269.5 és terméketlen 353 k. hold. Ebből alagcsövezett terület 445, lecsapolásra berendezett terület 38, rétöntözésre be van rendezve 109 és futó s óvó árkokkal védve 15 k. hold. A vetésforgónál a következő sorrend tartatik szem előtt: 1. kapás növények, mint burgonya, répa és tengeri, 150 q istálló-trágyával; - 2. árpaherével, mint luczerna 12 ko. vöröshere 2 ko. komócsin 1 ko. - 3., 4. és 5. luczerna-keverék; - 6. buza, 260 ko. tomas-salakkal vagy 130 ko. szuperfoszfáttal s 40 ko. chlisalétrom fejtrágyával; - 7. tengeri 150 q. istállótrágyával; - 8. árpa, 40-45 ko. chilisalétrommal; - 9. csalamádé, istálló-trágyával; - 10. zab lóherével; - 11. vöröshere; - 12. rozs, 120-150 ko. szuperfoszfáttal és 30-40 ko. chilisalétrom fejtrágyával; - 13. zabosbükköny, 260 ko. tomas-salakkal; - 14. buza 50 ko. chilisalétrom fejtrágyával. - Ama gazdaságok vetőforgója, a hol a szeszgyárak vannak, a körülményekhez képest változik. Az állatállomány a következő: Lóállomány 390 darab, ezek közt 7 ménló, 65 tenyészkancza, 187 csikó, 115 igás ló és 16 tiszti ló. A marhaállomány 1142 drb. Ebből igás ökör 360, fejős tehén 288, növendékmarha 350, hízó ökör 107 és hízó tehén 37. A tenyészjuh-állomány közel 2000, - sertés és malacz 114 és hízó birkák 517. Első helyen említendő az itteni angol telivér és félvér lótenyésztés. A tenyészet áll 14, nagyrészt Angolországból importált kanczából, 45 drb. magas vérű angol félvér-kanczából, melyek csakis telivér ménektől fedeztetnek, továbbá 25 igás kacznából (nori és norfolki faj) melyek nóniusosoktól fedeztetnek. A kiváló mének közé tartoznak "Cyclops" (atyja Southampton, anyja Brunette), Angliában vásároltatott 1901-ben. Kiválóan szép mén és kitünő csikai vannak. - "Furioso XII. 20". Mezőhegyesi nevelésű állami mén. A félvér-ménesben fedez. 1900-ig "Panzerschiff" angol telivér mén fedezte a legjobb eredménynyel a telivér kanczákat, de 1900-ban történt elhullása óta a versenylovak tenyésztéséhez használt anyakanczákat a kisbéri és a napagedli ménesek fedezik. A telivér kanczák között alkattal, származással és verseny-eredményeikkel kiválnak: "Dornröschen" (apja Prism, anyja Rose garden). Ez Angliában vásároltatott, hol 6 jobb versenyt nyert, ezek között a Nottingham handicapot, mely alkalommal az egy mérföldnyi távolságot az eddig észlelt legrövidebb idő alatt, vagyis egy percz 36 2/8 másodpercz alatt futotta be. "Bluewater", Angliában született, (apja Blue Green, anyja Rydal, Kendal testvére) - és ott számos versenyt nyert. - Kiváló a szomolányi simmenthali marhatenyésztés is és jelenleg azok a simmentháli állatok vannak Szomolányban (4 bika, 80 tehén és ivadékai), melyek azelőtt Nizsnán voltak. Az uradalomnak két szeszgyára is van, mindegyik 7 hktl. napi termelésre berendezve. Az erdészeti üzem 100 276éves és 20 éves fordára van beosztva. A termék tűzi- és haszonfa, mely az uradalmi fürésztelepeken dolgoztatik fel, hajlított butorok czéljaira és a parkettgyárban kész padlóparkettáknak, míg a fahulladékokat fagyapotnak dolgozzák fel, de sok fa kell a szomolányi vegyészeti gyárnak is, melyről más helyen bővebben szólunk. Kiemelendők még az uradalom haltenyésztő telepei, melyek eddig kb. 32.000 négyszögölet foglalnak el, a hol pisztrángféléket és pontyokat tenyésztenek. Végül felemlítjük az uradalom kesekny vágányú, nagykiterjedésű iparvasútját, mely a következő szakaszokra oszlik: 1. Nádas-Szomolány és a szomolányi gyár: 9 km. - 2. Nádas-Szomolány-jókői gyár: 22 1/2 km. - 3. A jókői erdőben 14 1/2 km. erdei vasút. - 4. A jókői gyárból Kátlóczig 2 km. és végül a szomolányi erdei vasút, mely lóüzemre van berendezve, 24.3 km.
Pálffy Miklós herczeg hitbizományi uradalma Malaczkán. Ide tartoznak Almás, Detrekőcsütörtök, Detrekőszentmiklós, Detrekőszentpéter, Detrekőváralja, Dimburg, Jakabfalu, Konyha, Kiripolcz, Malaczka, Magyarfalu, Miklóstelep, Pernek, Rórbach, Széleksút és Szentistván. Összterület 64.288 3/4 k. hold. Ebből szántó7963 1/3, kert 70, rét 4192 2/3, legelő 4577, erdő 45.358, nádas 58 és használhatatlan 2069 hold. Az uradalom mezőgazdasági része bérbe van adva és ebből csak 3050 m. hold kezeltetik házilag. Malaczkán nagyobb szabású gőzfürész is van és az erdőségen keskenyvágányú iparvasút vezet át. Azonkívül 63 k. hold területen halastavak is vannak berendezve. Az ugyancsak ide tartozó dévényi uradalomhoz csatlakozik Dévényen kívül Dévényujfalu. Hidegkút és Récse. Az összterület 4257 3/4 k. hold. Ebből szántó 1101 3/4, kert 5 1/3, rét 97 3/4, szőlő 1 3/4, legelő 219, erdő 2257 3/4 és használhatatlan 573 3/4 . Ennek az uradalomnak a mezőgazdasági része szintén bérbe van adva.
Pfeiffer Mátyás (ikvai) birtoka Várkonyban. Összterület 4000 hold. Ebből kert és beltelek 25, szántó 2000, kaszáló 700, legelő 965, erdő 190, nádas 20 és használhatatlan 100 h. E gazdaságban a váltórendszer van meghonosítva. Magtermelés: luczerna 50, bükköny, muhar és csalamádé 300 holdon. Burgonyát 180 holdon termelnek. A lóállomány 76, angol félvér-arabs és muraközi-árdéni kersztezés. Marhaállomány 590 simmenthali keresztezés. Sertéstenyésztés, hol az állomány 2000-5000 között változik, magyar mangalicza. Gazdasági ipar-szeszgyár és gőzmalom. A munkaerőt helyben és Nyitramegyében szerzik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14-18 kor.
Pongrácz Frigyes gróf uradalma Nagyszarván. Ide tartozik még Tárnok, Uszor, Csölösztő, Szentmihályfa és Tejfalu. Az összterület 4892 m. h., azonkívül Túrócz vármegyében szintén nagyobb birtoka van. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 18, legelő 686, erdő 310, haszánlhatatlan 460 és a többi szántó. A vetőrendszer négyes forgó. Van lótenyésztés, Nónius Ostreger és Furioso fajok, az állomány 36 drb. Marhatenyésztés 24 tehén és szaporulata, simmenthali faj. Azonkívül 218 igás, melyből 92 erdélyi és a többi nyugati. A gulya 320 drból áll. Az erdészeti termék csak tűzifa. Gyümölcstermelés is van Fakópusztán, mely 500 drb. arany-ranette almafából áll. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férifaknál 60-200 fill., a nőknél 60-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Üchtritz-Amade Emil gróf uradalma Bősön. Összterület 2848 m. h. A senioratusi birtok Porosz-Sziléziában van. Az itteni birtokból kert és beltelek 65, szántó 1600, kaszáló 600, erdő 280 h. és a többi legelő. A vetőrendszer hárams forgó. 250 holdon burgonyát termel. Van lótenyésztés orosz telivérrel s angol félvérrel; az állomány 28 drb. Marhatenyésztés: nyugati faj 90 tehén, 120 igás és 126 gulyabeli, 40 drb pedig hizlalás alatt van. Juhtenyésztés: Rambouillett keresztezés, 400 anya és szaporulata. A tejgazdaságból naponként 700 liter tejet szállítanak Pozsonyba. Az erdészeti termék tűzi- és szerszámfa. A gyümölcsös után évi 600-700 kor. forgalom van. Az uradalom szeszgyárat tart fenn, mely 1428 hktl. absolut szeszt produkál, továbbá egy téglaégetőt évi negyed millió darab téglatermeléssel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-140 fill., a nőknél 60-100 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidékeken holdanként 12-14 kor.
Vermes Péter birtoka Nagybudafán. Ide tartozik még Kisbudafa, Baka, Padány, Hódos és Sikabony. Összterület 2249 m. h. A sikabonyi és hódosi 900 holdas birtokot fia, Vermes István haszonélvezi és kezeli. Ebből kert és beltek 3 1/2 m. h., a szántó 700, a kaszáló 106, az erdő 21 és a többi majorság. A vetőrendszer hatos forgó. Magtermelés: lenmag 15, muharmag 8, bab 10, bükköny 5 és répamag 2 holdon. A lóállomány vegyes és 19 drbból áll. A marhaállomány nyugati faj, 16 tehén és 40 növendékmarha. Azonkívül 36 magyarfajú igás és 2 bivaly. Juhtenyésztés: merinó-faj, állomány 150 anya és szaporulata. Sertéstenyésztés: kisjenői, 24 anya és szaporulata. A tehenek után naponként 60 liter tejet szállít Dunaszerdahelyre. A munkaerőt helyben és Tallóson szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-140 fill., a nőknél 70-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Wenkheim István gróf uradalma Nagylévárdon. Összterület 5758 k. h. s ezenkívül Békésben is nagyobb birtok. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 11 1/3 k. h., szántó 876 1/3, kaszáló 417 3/4, legelő 187 1/3, erdő 4068 1/2 és használhatatlan 196. A birtokos gróf a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodást folytat. Czukorrépát 33 és burgonyát 220 k. holdon termel. Van angol telivér-lótenyésztése, az állomány 10 anyakancza és szaporulata, "Gar" nevű saját angol méne után; ezenkívül 26 igás ló. A marhaállomány 210 drb. Ebből 150 tehén kiskárpáti helyi tájfajta és 60 drb. igás ökör. A napi tejtermelés 11 hktl. Az erdészeti üzem 100 éves forda, termék: haszon- és tűzifa. Az uradalom franczia gyümölcskertészetet tart fenn, továbbá egy fűrészmalmot vízerőre, egy gőzmalmot két hengerrel, egy vízi malmot egy hengerrel és egy szeszgyárat 1190 hktl. kontingenssel. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 100-180 fill., nőknél 70-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14-16 kor.
Windischgrätz Alfréd herczeg uradalma Nádason. Összterület 1725 k. h. Ebből kert és beltelek 6 k.h., szántó 600, kaszáló 45, legelő 66, erdő 1000 és szőlő 6 k. h. A vetőrendszer nyolczas forgó. Czukorrépát 100 holdon és borsót 10 holdon termel. A lóállomány vegyes és 17 drb. lóból áll. Szarvasmarha-állomány: vegyes faj, 135 drb. Juhtenyésztés: Rambouillet, 277650 drb. A napi tejtermelés 140 liter. Az erdészeti üzem 80 éves forda, a termékek tűzi-, épület- és szerszámfa. 9 holdon vegyes borszőlő, 34 hold gyümölcsös, mely évenként kb. 2600 koronát jövedelmez. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 50-160 fill., a nőknél 40-120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 25-28 kor.
Wiener Welten lovag uradalma. Ide tartozik Gomba, Béke, Csütörtök, Olgya, Tonkháza, Micsérd, Torcs, Szemet, Királyfia, Bácsfa, Doborgaz, Keszölczés és Kürt. Összterület 7300 m. h., melyből 672 hold bérbe van adva. A kert és beltelek 201 m. h., a szántó 6404, a legelő 80, az erdő 391, a szőlő 10 és használhatatlan 209 hold. A vetőrendszer a talaj minősége szerint négyes, hetes és kilenczes forgó. Magtermelés: Baltaczim 60 és bükköny 90 holdon. Czukorrépát 50 és burgonyát 80 holdon termel. Lótenyésztése nevezetes és itt, a gombai uradalomban angol telivér, angol félvér és angol Shiere-Hors lótenyésztése van. Az állomány 3 telivér angol mén, 22 telivér kancza és szaporulata, 2 Shiere-Hors mén és 2 kancza s szaporulata. Azonkívül 96 vegyesfajtájú igás ló. Marhatenyésztése is nagyobb szabású és pinzgaui fajtára terjed ki. Az állomány 4 bika, 130 tehén és szaporulata. Ezenkívül 204 vegyes igásmarha, évenként 500 hízó és 310 üsző és tinó. A tejgazdaság naponként 750 liter tejet termel, melynek egy része saját szükségletre fordíttatik. Itt megjegyezzük, hogy az uradalom majorjai és tanyái s az ott látható épületek, munkásházak és istállóberendezések, az ország legmintaszerűbb gazdasági épületei közé tartoznak. Berendezésük tisztaság, szakszerűség és czélszerűség tekintetében utánzásra méltó és már eddig is számos kiváló szakember figyelmét kötötték le. Részletes leírásuk itt messze vezetne és az inkább szakmunka körébe való. Az uradalom ligetei 35 éves fordában kezeltetnek. Az új erdősítés eddig 120 holdra rúg. A termék tűzi- és szerszámfa. A 10 hold szőlő felerészben csemegeszőlővel, felerészben pedig borszőlővel van beültetve. Az uradalomnak téglagyártása is van, mely évenként kb. félmillió téglát állít elő. A szántó közül kb. 600 holdat gőzekével szántanak. A munkaerőt helyben és Nyitra vármegyében szerzik. A napszámárak férfiaknál 80-220 fill., a nőknél 56-120 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 14 kor.
Xinkovich Emilné szül. Pilta Erzsébet birtoka Magyarbélen. Ezenkívül ide tartozik Németbél, Sáp, Cseklész és Szentgyörgy. Összterület 1180 m. h. és Borsodban külön 4100 m. h. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 16 m. h., kaszáló 12, erdő 42 és szőlő 40 m. h., a többi pedig szántó. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés: lóhere 50 és bükköny 20 holdon. Burgonyát 32 holdon termel. A vegyes fajtájú lóállomány 26 drbból áll. Van berni marhatenyésztés és az állomány 66 tehén és szaporulata. Ezenkívül 80 igás és hízlalás alatt 60 drb. Sertéstenyésztés: magyar kondorszőrű mangalicza, 20 kocza és szaporulata. A tejgazdaságból naponként 300 liter tej szállíttatik Bécsbe. A szőlőterület csemege- és asztali borszőlővel van beültetve. A kb. 9 holdnyi gyümölcsös kb. 300 korona évi jövedelmet hoz. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-200 fill., nőknél 60-140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 korona.
Zichy József gróf uradalma Vedrődön. Ide tartozik ezenkívül Tótújfalu, Majtény, Báhony, Magyar- és Németdiószeg, Kismácséd és Pusztafödémes. Összterület 7282 k. h. Ebből kert és beltelek 76 1/2, szántó 5833 1/3, kaszáló 681 1/2, legelő 97 1/4, erdő 394 1/2, nádas 18 1/4 és használhatatlan 180 1/2. Az egészből házi kezelés alatt áll 2659 3/4 h. A birtokos váltógazdaságot folytat. Magtermelés: lóhere 100-120 holdon és baltaczim 20 holdon. Czukorrépát 160 és czikóriát 15-20 holdon termel. Lótenyésztés: orosz ügetőfaj, egy orosz mén, 8 anyakancza és szaporulata, azonkívül 30 igás ló. Marhatenyésztés simmenthali faj, állomány 540, melyből 140 drb. tehén. A napi tejtermelés 1100 liter. Erdészeti termény tűzi-, épület- és szerszámfa. Az uradalomnak messze földön híres gyümölcskertészete és 26 holdas faiskolája van, azonkívül zöldségkertészete, melynek termékei eladásra kerülnek. Van még egy vízi malom, mely villamos motorral is fel van szerelve, továbbá egy téglavető. A munkaerőt helyben, továbbá Zólyom és Bars vármegyékből szerzi. A napszámárak férfiaknál 80-220 fill., a nőknél 70-160 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 24 kor.
Zichy Pál Ferencz gróf czifferi uradalma. Bérlők Eisler és Popper. Összterület 3000 m. h., melyből 2950 h. szántó. A vetőrendszer négyes forgó. Burgonyát 300 és czukorrépát 600 holdon termelnek. A vegyes fajtájú lóállomány 44, az ugyanily marhaállomány 700, melyből 140 tehén, 150 jármos ökör és a többi hízó. Van sertéshízlalás 120 drbbal. A napi tejtermelés 1000 liter és a napi vajtermelés 30-35 kiló. Mindez Bécsbe szállíttatik. Van itt szeszgyár is 1202 hktl. kontingenssel. A munkaerőt helyben és Pálosnagymezőn szerzik. A napszámárak férfiaknál 100-300 fill., a nőknél 80-120 fill. a répaszedés díja holdanként 28 koronáig terjed, a krumpliszedésé 100 kiló után 26 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 32 kor.