Érsekujvár rendezett tanácsu város. Népességére nézve Nyitravármegye második városa, a vármegye déli csúcsán, a Nyitra folyó kanyarulatában, torkolatának közelében fekszik. Határába már beszögellik Komárom vármegye földje, melylyel három oldalról szomszédos. Nyugotról kis darabon Tót-Megyer, éjszakon Bánkeszi határával érintkezik.

Érsekujvár a Nyitra völgyének kulcsa, nagy, termékeny síkság középpontja. Helyzeténél fogva játszhatott oly fontos szerepet a XVII. században, mint erősség, s utóbbi tulajdonsága volt alapja, főleg a budapest-bécsi vasút megnyílta óta, mai gyarapodásának. A budapest-szőnyi vonalrész kiépítése után már vesztett abból a közvetítő feladatból, hogy a téli időben Budapest és Komárom vasúti összeköttetésének végpontja legyen, a mi kereskedelmének nem csekély előnyére volt; de megtartotta azt a fontosságát, mely a Nyitra-torkolatra dülő nagy és népes gazdasági terület középpontjával jár.

A városnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával 11,299 lakosa volt. Ezek közül 9875 magyar volt, tehát majdnem 90%; német 465 (többnyire izraeliták), tót 900. Magyarul azonban ezek legnagyobb része beszél. Érsekujvár tehát egyetlen magyar városa Nyitravármegyének. Vallásra nézve róm. kath. 9701, izraelita 1471, a többi apró töredék. A város, melynek határa 12,433 kat. hold, tehát Nyitra határánál kétszerte nagyobb, belterületileg körülbelül egyenlő helyet foglal el Nyitrával. Házainak száma 1163. Egy házra tehát tiz lakos esik; Nyitrán pedig 1178 házra 13538 lakos mellett átlag 12 lélek, a mi abban leli magyarázatát, hogy Érsekujvárott több az apró, egy-egy családtól lakott ház.

Érsekujvár már az ujkorban keletkezett; alig háromszáz esztendős. Esztergomnak a török által történt megvétele után Váradi Pál érsek a Nyitra völgyében, a komárommegyei Lök határában épített palánk-várat, melyet Ujvárnak s később Oláh Miklós érsekről, a ki erősítését növelte és befejezte, Oláh-Ujvárnak neveztek. Mint Fábián János "Az esztergomi érsekség uj vára" értekezésében kimutatja, a már eddig is a török ellen sok szolgálatot tett várat kevésbbé alkalmas volta miatt Miksa király megszüntette s helyébe, a mostani város helyén, a nyitramegyei Görög (Gewrewg) prímási falu határában építtetett uj várat. Az építést 1571-ben kezdték s 1581-ben fejezték be. Ez a vár volt alapja a mai Érsekujvárnak.

39Ez a vár jelentékeny támaszpontja volt több mint száz éven át a török terjeszkedését gátló királyi seregnek. 1605-ben Rhédey Ferencz, Bocskay István vezére, homonnai Drugeth Bálinttól és Szinán budai pasától segítve, elhódította a német őrségtől, de a Bocskayval kötött békeszerződés visszajuttatta Érsekujvárt is a király kezébe. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el. Két év mulva Bouquoy császári tábornok vissza akarta foglalni; de Horvát Istvánnak, Bethlen vezérének fölmentő seregével megütközve, életét vesztette. Bethlen birtoklása után 1663-ig ismét a királyi sereg őrizte a várat; de 1663-ban gr. Forgách Ádám, hősies védelem után, a hadi becsület teljes megóvása mellett kénytelen volt átadni a várat a töröknek, ki egész 1685. augusztus 10-éig maradt ura, a mikor Károly lotharingiai herczeg visszavette tőle. Érsekujvár visszahódítását Európaszerte ünnepelték, mint a Buda felszabadulását megelőző hadjárat egyik legfontosabb mozzanatát. A vár ekkor már jelentékeny polgári lakosságot fogadott falai közé, a kik a körülötte volt, elpusztult helységekből menekültek ide. 1704-ben Rákóczy Ferencz, Bottyán Jánossal, minden nehézség nélkül hatalmába kerítette a várat, melyet Bercsényi Miklós 1705-ben kijavíttatott. Innentúl azonban már nem játszhatott többé szerepet. A Rákóczy-szabadságharcz lezajlása után elhatározták megszüntetését, minthogy Komárom mellett egyáltalában nem volt rá szükség. Védőműveit 1725-ben - III. Károly parancsára - lerombolták.

Az erődnek ma már nincs maradványa; de nyomát egy szögben törő utcasor, mely a kálváriától nyugotra vonul s házainak lejtős gyepűje határozottan mesterségesen emelt magaslatra mutat, máig fenntartotta. Minthogy a város alig másfél százada vesztette el erőd jellegét, éppen akkor, midőn a magyarországi városoknak hosszú időre kiható hanyatlása kezdődött: nem mutathat föl egy nagyobb műbecsű épületet sem. Csinosodása csak a legujabb időben fölkeltett izlés hatása alatt, főleg az alkotmányos korszak óta halad. Most már szemlátomást jelölhetjük meg a különböző származású letelepedettek által meghonosított népies jellegü apró lakóházak közt a modern házakat, melyek egyúttal a város gyarapodásának biztos útmutatói.

A Nyitra mellékének termékeny áradványföldjét kihasználva, a városi hatóság dícséretes módon gondoskodott az utczák és terek, valamint a város közvetlen környezetének befásításáról. A budapest-bécsi vonal nagy állomása körül, melybe az uj komáromi és surányi szárnyvonalak is be fognak ágazni, egész park terül el. A vasúttól majdnem egyenesen a Nyitra-folyóval párhuzamosan vezet be a város közepébe (az ó-városba), a körülbelül két kilométer hosszú Széchenyi-utcza, melyet több helyen már nagyobb és csinosabb, modern lakóházak szegnek be. A Széchenyi-utcza a Kossuth Lajos nevét viselő nagy térre torkol. A tér keleti oldalán áll a r. kath. plébánia, templomával, 41melyet 1877-ben Simor János herczegprímás restauráltatott; ugyanezen soron, a szögleten, a városi iskolaépület, az emeletes főgimnáziumi és vele kapcsolatban az elemi iskolai épület. A tér déli homlokzatát a városháza foglalja el, nyugotra pedig a nagy városi vendégfogadó emelkedik. A nyugoti oldalhoz csatlakozik a Pázmány-utcza, melyben a szt.-Ferencz-rendiek kolostora és szép temploma áll. A Ferenczieket Pázmány Péter telepítette itt meg és a legujabb időkig a gimnázium tanárai ők voltak. Miután a város nagy áldozatkészséggel főgimnáziummá emelte a kis gimnáziumot, a tanítást a város által kinevezett világi tanárok vették át. A kolostor könyvtárában őrizték sokáig az érsekujvári kodexet, kodex-irodalmunk egyik drága kincsét, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum könyvtárában van.

A középületek közül még említést érdemel a két zsinagóga, a hosszu földszintes honvédlovaskaszárnya, mely egy nagy terjedelmü udvart zár közbe legénységi épületével és istállóival; e mögött van a házak fölött kiemelkedő Kálvária-domb. Főékessége pedig a városnak a Nyitra mellett külön emelkedő közkórház, melynek megteremtésében Kapisztóry Ferencz kir. tanácsos fejtett ki nagyobb buzgóságot és áldozatkészséget.

Az utczák rendre történeti nevekkel ékeskednek: ilyenek a már említett Széchenyi- és Pázmány-utczák, Kossuth Lajos-tér, Forgách-utcza (Érsekujvár hős védőjéről elnevezve), Báthory-utcza stb.

Érsekujvár lakossága nagyrészt földművelésből és a kisiparból él. Kulturális törekvését a város által a modern haladás követelményei szerint átalakított iskolák és kórháza jellemzik. Értelmiségének gyarapításához ez intézetek nem kevésbbé járulnak hozzá, mint állami hivatalai, katonai tisztikara és előkelő vasúti állomásának nagy tisztikara. Van itt telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság, adóhivatal, ellenben nincs megyei közigazgatási hatóság, mert az érsekujvári nevet viselő járás főszolgabírósága a közeli Surányban székel.