A közútak mai rendszere az 1890. évi I-ső törvényczikkben leli alapját. Az ezt megelőző állapot szerint a közútak nem voltak rendszeresen osztályozva, - kivéve az állami és országos útakat - melyeknek fenntartása az állampénztár, illetőleg a közmunkaalap terhére voltak utalva; míg az ezen két főcsoport alá nem tartozó közútak fenntartása annak a községnek kötelezettségéhez tartozott, melynek határába estek. De még az úgynevezett országos, - vagy megyei (a mostani törvényhatósági közútak) építése és fenntartása sem volt országosan egyöntetűen szervezve, hanem valamennyi vármegye az önmaga alkotta szabályrendelet-szabványai szerint intézkedett. Csakis a közmunka összeirása és kivetésének, valamint leszolgálásnak vezérelvei voltak az 1862. évi országos közmunka-rendtartásban megállapítva, mig a végrehajtás tekintetében a vármegyei szabályrendeletek voltak irányadók.

Idő folytán számos törvényhatóság arra a meggyőződésre jutott, hogy az állami és országos vagy vármegyei utakon kivül több oly közút van még, melynek nagyobb mértékü használata megköveteli annak kiépítését, sőt lassanként megérlelődött annak a jogos kivánságnak elismerése is, hogy a községekből vezető útak közül legalább azok, melyeken a lakosok termesztményeiket piaczra viszik, az év minden szakában járhatók legyenek, s mint ilyenek csatlakozhassanak az állami vagy törvényhatósági utakhoz.

Az ilynemű közútak összesége azután "viczinális" vagy "községi közlekedési közutak" elnevezés alatt számos vármegyében azok egész területére megállapíttatván, szabályrendeletileg az országos közmunka arányában rendszeresíttetett az építésükre és fenntartásukra szükséges községi közmunka, és szabályoztatott annak összeirása, részleges megváltás és leszolgálása.

Ily módon megvolt ugyan annak a lehetősége, hogy megteremtessék a közlekedés összes igényeit kielégítő hálózat, de mivel kötelező törvény nem intézkedett róla, sok törvényhatóságban alig történt valami a fejlesztés érdekében.

Egyrészt ez a körülmény, de kiválóképen a közmunkarendszernek, a jobbágyság ezen utolsó elavult intézményének, az egyenlő teherviselés elvére alapított intézménynyel való helyettesítésének szükségessége érlelte meg az 1890. évi I. t. cz. létrejöttét.

Az 1890. évi I. t.-cz. egyik legsikerültebb intézkedése a közútak osztályozása állami, törvényhatósági, községi közlekedési és községi közútak csoportjaiba. Megállapítja továbbá a közutak közigazgatását és meghatározza azokat a módokat, hogy mikép legyenek födözve az illető csoportokba osztott közútak fenntartásának kiadásai.

Legfontosabb intézkedése e tekintetben az útadó megállapítása, mert csak ezáltal juthattak oly vármegyék is, melyekben útépítő anyagok nem fordulnak elő, abba a kedvező helyzetbe, hogy a közútaikat kiépíthessék.

Nyitravármegyében következőleg alkották meg a csoportokat:

Az útitörvény életbelépte idejében, Nyitravármegyének két állami közútja volt:

a) a pozsony-jablunkai 51.708 km. hosszú

b) a nagyszombat-krakkói 46.655 km. hosszú

azonban az utóbb említettnek, az első sorban említettből, Lipótvár állomás melletti kiágazásától a szeredi út kiágazásáig terjedő 25.707 km. hoszú része 1894. évben törvényhatósági kezelésbe átadatott és helyébe a nyitra-szeredi törvhat. 23.82 km. hosszú közút vétetett állami kezelésbe s ez, a nagyszombat-krakkói közút megmaradt részével egyesíttetvén, diószeg-nyitra-kálnai elnevezést nyert.

Az ekként véglegesen megállapított állami közúti hálózat a következő útvonalakból áll, úgy mint:

1. a pozsony-jablunkai 51.708 km.

2. a diószeg-nyitra-kálnai 44.768 km.

3. a komárom-kálna-garamberzenczei 23.320 km.

1. A pozsony-jablunkai állami közút Bucsány község határában a 36.100 km.-nél éri el a vármegye területét és a Vág völgyében, annak balpartján, Vág-Ujhely érintésével jut el Trencsénvármegye Révfalu községéhez.

Ez a közút egész hosszában völgyi jellegü, legnagyobb emelkedése 4-5%, a túlnyomó része azonban csak a 0-2% között váltakozik, szélessége kevés kivétellel mindenütt 8.0 mtr s általában szabványszerü árkok közé van foglalva; legnagyobb töltései a 2.0 mtrt, legmélyebb bevágásai a 3.0 mtrt meg nem haladják.

A műtárgyak között van 14 boltozott, egy kőhidfőkkel és egészen vasfelszerkezettel, az 1892/3. évben épített 10 m. szabad nyílású híd a Dudvág felett, 2 kőhídfőkkel, vastartókkal s egyebekben fafelszerkezettel épített, egy kőhídfőkre és fafelszerelésekre, végre egy egészen fából épített híd. Ezek közül 2 boltozott és a kőhídfőkre épített fahídat gróf Erdődy Ferencz pöstyéni uradalma, 3 boltozott hídat a vágújhelyi közbirtokosság vámszedésből, a fahídat a bucsányi malomcsatorna tulajdonossága tartja fenn.

Ez az út, mely fontos kereskedelmi közút volt a vasútvonalak megépítése előtt, ma már csak a helyi közlekedést szolgálja, s azért rajta a forgalom nagyon változó, évi átlagban a rajta járó igavonó állatok száma huszonnégy óránként 350-1990.

2. A diószeg-nyitra-kálnai állami közút, a szeredi Vágóhídon éri el Nyitravármegye határát és a Galaganyás patak, a Nyitra folyó, a Szelencz patak völgye, valamint még számos apróbb patak völgyületének átszelésével, folytonosan hullámos talaján huzódik, miért is a vizszintes pálya kevés rajta; emelkedése leginkább a 2-6% közt váltakozik, helyenként azonban egész 12%-ig is emelkedik.

Az útpálya szélessége 8.0 m., a legnagyobb töltések magassága a 2.0 métert, a legmélyebb bevágások a 2.5 métert meg nem haladják.

A legnagyobb műtárgyakat a Nyitra és Pozsonyvármegyék határát képező szeredi, egészen faszerkezetü Vághídat a szeredi uradalom tulajdonosa D'Henin Angelika herczegné, a Nyitra folyó felett álló egészen faszerkezetü nyitrai hídat pedig Nyitra városa vámszedésből tartja fenn. A többi műtárgy közül 10 boltozott, 4 kőpadlós, 6 kőhídfőkkel, vastartókkal és fafelszerkezetre, 12 kőhídfőkre és fafelszerkezetre épült.

Ez az útvonal a vágsellyei járás nyugati szélét képező Sempte és Patta községeket, azután a galgóczi járás déli sarkát képező Nagy- és Kis-Baáb község határát érintve, az egész nyitrai járást, Ny.-Ujlak, Aba-Lehota, Könyök, Molnos, Nyitra városát és Nagy-Lapás községet szeli át és a bábindali és kálazi határt érintve, Verebély községnél Barsvármegye határába lép.

Ennek a közútnak forgalma egészen helyi érdekü, a mennyisben az leginkább a vidékbeli községek termesztményeinek Szered és Nyitra városok piaczaira és vasútállomásaira való szállítást közvetíti. A forgalom huszonnégy óraként 182 és 1372 igavonó állat között váltakozik.

4153. A komárom-kálna-garamberzenczei állami közút Komárommegye határát Érsekujvár határánál a 26.647 kmnél éri el.

Az egész szakasz sik jellegü, 7-9 m. széles, rajta számbavehető emelkedés, - a hidfeljárókat és vasuti átjárókat kivéve, - nem fordul el.

Műtárgy van: egy 102 m. nyílású Wünsch-féle vasbetonhíd a Nyitra folyó felett, melyet Érsekujvár város 1892. évben 38000 frtért építtetett és vámjövedelemből tart fenn, továbbá 4 kőhidfős fafelszerkezetü híd, egy Nyitra-híd Nagy-Suránynál egészen fából és egy egészen fából épült áteresz.

Ez a közút egészen az érsekujvári járás területére esik, s Érsekujvár város és Nagy-Surány községet átszelve, Zsitva-Födémes határának érintésével éri el Barsvármegye területét.

Ennek a közútnak huszonnégyóránként 60-440 igavonó állatból álló forgalma van, mi a közel fekvő községekből Nagy-Surány és Érsekujvár piaczai és vasútállomása felé irányul.

A törvényhatósági közutak hálózata jelenleg 47 útvonalból áll, melyek - kivételével a külön megnevezendő vámos hidak- és vámos útvonalaknak - kizárólag a törvényhatósági útalapból tartatnak fenn.

1. A nyitra-galgóczi törvényhatósági közút a volt nagyszombat-krakkói állami közútnak az államúti hálózatból kihagyott részéből áll. A diószeg-nyitra-kálnai állami közútból Könyök község közelében ágazik ki és Alsó- és Felső-Récsény községek érintésével Galgócz nagyközséget szeli át, ennek főerét képezvén, míg a Vág folyón, a gróf Erdődy Ferencz uradalma által vámszedés jövedelméből fentartott egy fő- és egy ártéri fahídon áthaladva, a lipótvári állomásnál a pozsony-jablunkai állami közúthoz csatlakozik.

Ez a közút 8 méter széles, hullámos területet szel át s azért jelentékeny emelkedésekkel, lejtésekkel (leginkább 2-6%-osok, de két rövidebb darabon a 9%-ot is elérik) vonul el.

Jelentékenyebb műtárgyak rajta, - a már említett Vághidakat kivéve - nincsenek. A vámos Vághidakon kívül létező 24 műtárgy közül 2 boltozott, 11 kőpadlós, 1 betoncsöves, 4 kőhídfőkből és vastartókból épült, 4 kőhídfőkből és fafelszerkezetből álló.

Huszonnégy óránként 163-759 igavonó állat közlekedik rajta.

2. A nyitra-tornóczi törvh. közút hajdani fontosságából nagyot veszített. Ugyanis a tótmegyer-privigyei vasút nem léte idejében - mint akkor állami közút - ez közvetítette Nyitra város és az egész Nyitravölgy forgalmát Tornócz, mint legközelebb eső vasútállomással. Huszonnégy órai forgalma 509 igavonó állat.

Ez a közút Nyitra városában ágazik ki az állami közútból és Czabaj és Csápor községeket érintve, részben hullámos, 6%-ig terjedő emelkedésű és lejtésű, azonban hosszának több mint egy harmadrésze csaknem vízszintes. Szélessége 8 méter, egész hosszában alapozva és kovás mészkőből aprított kavicscsal van igen jó karban fenntartva. A nyitrai átkelési 0.8 km. hosszú szakasza kövezve van s a város által szedett vámbevételekből építtetett és tartatik fenn.

3. A nyitra-érsekujvári törvh. közút az előbb említettből Nyitra városa szélénél ágazik ki és Alsó-, Felső-Köröskényt átszelve és Komjátot érintve, a nagysurányi határban ágazik be a komárom-kálna-garamberzenczei állami közútba. Szélessége kezdetben 9 m., a községek között azonban 5 és 6 méterre szűkül, Komjáton túl pedig 9, sőt 10 méterre tágul. Az egész közút sík fekvésű, rajta igen kevés és csak kis emelkedés fordul elő.

Jelentékeny forgalma csakis Nyitrától Ivánkáig van, a többi részein csak a nyitrai és érsekujvári vásárok alkalmával.

4. Az érsekujvár-udvardi törvh. közút Komáromvármegye Udvard vidékének Érsekujvárra irányuló forgalmát közvetíti; egészen Érsekujvár város határába esik és a Nyitrahídnál szakad be a komárom-kálna-garamberzenczei állami közútba.

416Ez a közút egészen sík fekvésű, 8 méter széles. Az évi átlagos forgalom huszonnégy óránként 614 igavonó állat.

5. A farkasd-surányi törvh. közút Farkasd községben ágazik ki a negyed-galántai törvh. közútból s a Vág folyón a község által fenntartott kompon való áttétel után Tótmegyert szeli át s ennek vasútállomását érintve, a nagysurányi határban ágazik be a komárom-kálna-garamberzenczei állami közútba. Ez a közút Farkasd, Negyed, Sók és Szelőcze községek kerti termesztményeinek főcsatornáját képezi, azonkívül a tótmegyeri vasútállomásra irányuló összes forgalmat, valamint a nagy-surányi czukorgyárba irányuló czukorrépa forgalmát közvetíti. Évi átlagos forgalma huszonnégy óránként 468 igavonó állat.

6. A negyed-galántai törvh. közút Negyed községből indul ki és Farkasd, Vág-Sellye, Vág-Királyfa községeket átszelve, éri el Pozsonyvármegye határát Kajal község irányában. Ez a közút 5-6 m. széles és egész hoszszában alacsony töltésen helyezkedik el. Forgalma egészen helyi jellegű, huszonnégyóránként átlag 119 igavonó állat.

7. A farkasd-szeredi törv. közút egészen sík jellegű, szélessége 5-6 méter s egész hosszában vági kavicscsal tartatik fenn.

A meglevő 14 műtárgy közül 1 betoncsöves, 2 kőhídfős vastartós, 5 kőhídfős fafelszerkezettel és 6 faszerkezetű. Ezen közút a vágsellyei járás községeinek a Tornócz és Szered vasúti állomásai és piaczai, valamint a járási székhelyre irányuló forgalmát szolgálja s annak évi átlaga huszonnégy órai 192 igavonó állat.

8. A vágsellye-deáki törvh. közút Pozsonyvármegye szélső községeit a negyed-galántai törvh. közúttal és a vágsellyei vasútállomással köti össze.

9. A vágsellye-hosszúfalusi törvh. közút szintén a negyed-galántai törvh. közút vágsellyei átkelési szakaszából ágazik ki és Hosszúfalun át csatlakozik a farkasd-szeredi törvh. közúthoz oly módon, hogy a Vágon való átkelést a közalapítványi uradalom kompja közvetíti.

10. Az ivánka-ürményi törvh. közút a nyitra-érsekujváriból ágazik ki és hullámos talajon Ürmény nagyközség délnyugati szélén végződik. Szélessége 6 m., alapozva nincsen és egész hosszában kovás mészkőből aprított kavicscsal tartatik fenn. A rajta levő két műtárgy egyike boltozott, másika kőhídfőkre épített fafelszerkezetű áteresz. Évi átlagos forgalma huszonnégy óránként 192 igavonó állat.

11. A tormos-zsitva-födémesi törvh. közút a diószeg-nyitra-kálnai állami közútból ágazik ki és forgalma egészen helyi jellegű és a vidékbeli községekből leginkább Nyitra város piaczára és vasútállomására irányul. Évi átlaga huszonnégy óránként 250 igavonó állat.

12. A nyitra-aranyosmaróthi törvh. közút a diószeg-nyitra-kálnai állami közútból Nyitra város határánál ágazik ki és Gerencsér, Csitár, Kolon, Ghymes községeken keresztül hullámos vidéket átszelve, Néver községnél lép Barsvármegye területére.

Ez a közút folytonosan hullámzó, emelkedései és esései 8-9%-ig 417terjednek, a 6-8 m. széles útpálya a terephez alkalmazkodik, egész hoszszában kőalap nélkül való és mészkőből aprított kavicscsal van fenntartva.

A nem jelentéktelen 14 műtárgy közül 4 boltozatos, 3 kőhídfős és vastartós, 6 kőhídfőkkel fafelszerkezetre és 1 egésze fából épült, míg a közutat átszelő vizmosások terjedésének meggátlására 5 tám- és védfal áll fenn.

Ez a közút Nyitra- és Barsvármegyék székhelyeit köti össze, s úgy ezen oknál fogva, mint a vidék nagyterjedelmű erdőségében vágott fának szállítása miatt forgalma meglehetős élénk, huszonnégy óránként 333 igavonó állat.

13. A nyitra-nagytapolcsányi törvh. közút a Nyitra folyó jobb partján a nyitra-galgóczi törvh. közútból a kajszai határban ágazik ki és Nagy-Tapolcsány déli szélén csatlakozik a galgócz-znióvárallyai törvh. közúthoz.

Ez a közút egészen sík jellegű, 6-8, sőt helyenként 10 m. széles és felszine kevés helyen emelkedik a talaj szine felé.

Műtárgyainak száma 28; köztük kettő a Choczina-patak fölött kőhídfőkre, egy kőpillérre és vastartókra 16 m. nyílással épült, míg a többi közül 18 boltozott, 3 kőhídfős vastartós, 5 kőhídfős fafelszerkezettel és a hrábori, br. Stummer Sándor által vámszedésből fentartott híd a Bajnai-patak felett egészen fából való.

Ez a közút a vármegye egyik leglakottabb vidékét szelvén át, nagy gazdasági forgalmat közvetít, különösen a sarluska-üzbégi, szomorfalvi és ludányi vasútállomásokra és Nyitra s Nagy-Tapolcsány piaczaira. Huszonnégy órai átlagos forgalma 147-336 igavonó állat.

14. A nyitra-nagybéliczi törvh. közút a Nyitra balpartján, a nyitra-aranyosmaróti törvh. közúttal azonos pontnál ágazik ki a diószeg-nyitra-kálnai állami közútból és Brogyán község mellett 3.15 km. hosszban szeli Barsvármegyét, hogy azután Nagy-Bélicznél csatlakozzék a galgócz-znióvárallyai törvh. közúthoz. Szélessége 5-6 m., emelkedései csekélyek. A barsvármegyei részt szintén Nyitravármegye tartja fenn, úgy azonban, hogy az ott, a Nyitra folyó felett álló fahíd fenntartási kiadásainak feleköltségét mindenkor Barsvármegye viseli. Hetven műtárgya közül 30 boltozott, 1 kőpadlós, 3 betoncsöves, 20 kőhídfőkre és vastartókra, 14 kőhídfőkre és fafelszerkezetre, míg a Nyitra-híd egészen faszerkezetre épült. Átlagos huszonnégy órai forgalma ezen közútnak 340 igavonó állat.

15. A nyitra-bankai törvényhatósági közút a nyitra-nagy-tapolcsányi közútból Csekej közelében ágazik ki és Assakürt, Ujlacska, Püspökfalu községeket érintve Nezsette, Nagy-Rippény, Radosna és Banka községeket szeli át, hogy aztán a galgócz-huorkai törvényhatósági közútba torkoljon. Nagy-Rippényig terjedő régi, enyhe emelkedésű része 5-6 m. széles kőalappal ellátva nincsen, míg Nagy-Rippénytől kezdve végéig terjedő rész 1892. évben egészen ujra épült 70 m. pályaszélességgel, kőalapozással. Ez a rész a radosnai erdőben levő 380 m. magas vízválasztóig 5-6%-al emelkedik, onnan pedig Banka felé 6%-al lejt a 210 m. magas Vágpartig. Erdős része természeti szépségeiben gyönyörködteti az utast. Míg a vízválasztón túl eső rész szakszerűen vezetett kanyarodásokban haladva, a Vágvölgynek bájos látképe elragadó látványt nyújt. 48 műtárgya közül 3 boltozott, 7 betoncsöves, 5 kőhídfőkkel és vastartókkal, 8 kőhídfőkkel és fafelszerkezettel, 26 egészen fából van építve. Forgalma főképen Pöstyén vasútállomás és fürdő felé irányul és az évi átlag 133-296 igavonó állat.

16. Az aranyos-marót-oszlányi barsvármegyei törvényhatósági közútnak 3.901 km. hosszú része, Kolos község határának sarkát szeli át. Barsvármegye közönsége építtette 1885. évben és tartja is fenn csereképen a nyitra-nagybéliczi törvényhatósági közútnak Barsvármegye területére eső részeért. Ez a közút csaknem kizárólag Barsvármegye lakosságának érdekét szolgálja.

17. A galgócz-znióvárallyai törvényhatósági közút a vármegye leghoszszabb közútja, mely Galgócznál kiindulva Szent-Péter, Gellénfalu, Merasicz, Nagy-Rippény, Sarluska, Csitár, Ürmincz, Nemsicz, Tavarnok, Nagy-Tapolcsány, Koros, Alsó- és Felső-Helbény, Rajcsán, Chinorán, Zsámbokrét, Kis- és Nagy-Bélicz községeken áthaladva, Barsvármegye oszlányi járását hasítja, 418honnan ismét Nyitravármegye területét éri el és Novák, Privigye, Nedozser, Kis-Próna, Német-Próna és Gajdel községeken át haladva a vízválasztón lép Túróczvármegye területére.

Ez a közút Galgócztól Tavarnokig folytonosan hullámzó terepet szel át, 4.8 m. hosszú kezdő, úgynevezett gáborhegyi része 1887/8. évben épült 5% maximális emelkedéssel, kőalapozással. A folytatólagos részek az 5-8%-os emelkedések és esések folytonos lánczolatát képezik egész Tavarnokig, honnan kezdve az út folyton a Nyitra völgyében sík terepen halad Gajdelig, hogy innen az 1884. évben 5% emelkedéssel, kőalapozással épített műút, a Túrócz folyó 630 m. magas vízválasztójára felemelkedve érhesse el Túrócz vármegyét. Ez utóbb említett szakasz a természet-alkotta legszebb tájképeket tárja az utas elé, folyton váltakozó hegycsoportjaival s egyikét képezi a vármegye legszebb és legjobb utainak.

Ez a közút általában 8 m. széles, régi részein néhány rövid szakasz kivételével nincs kőalap.

Legnagyobb hidak a nagybéliczi 21 m. nyílású Belanka-híd egészen fából, a német-prónai két híd összesen 10.1 m. nyílással és a kis-prónai egyetlen 12 m. nyílással, mindkettő a Nyitra folyó felett, kőhídfőkkel, fafelszerkezettel épült. A tavarnoki 21.7 m. nyílású kőhídfős fahíd a Bajna-patak felett. A többi műtárgy közül 69 boltozott, 3 kőpadlós, 4 kőhídfős, vastartós és 73 kőhídfős fafelszerkezettel, végre 31 egész faszerkezettel épült.

Ez a közút, hadászati fontossága mellett, jelentékeny vidéki forgalmat közvetít Galgócz, Nagy-Tapolcsány, Nyitra-Zsámbokrét, Nagy-Bélicz és Privigye piaczai, illetőleg vasútállomásai felé és 24 órai forgalma 72-830 igavonó állat.

18. A nagybélicz-zljechói törvényhatósági közút az előbb leírtból Nagy-Bélicznél ágazik ki, s - folyton a Belanka-patak völgyét követve - végződik Trencsénvármegye határánál. Ez a közút általában igen keskeny, 4-6 m. széles és kissé hullámos, de emelkedései a 6%-ot nem, vagy csak kevéssel és igen rövid darabokban haladják meg. Kőalapozása nincsen és részben a Belanka-patakból, részben mészkőből aprított kavicscsal tartatik fenn.

A Belanka-patak négyszer van áthídalva, Szucsánynál 22 nyílású híddal, Divék-Ujfalunál egy kettős, együtt 20 m. nyílású kőhídfős és vastartós híddal és további folyamában még két kőhídfős fafelszerkezetű híddal. Műtárgyainak összes száma 73, ebből 10 boltozot, egy kőhídfőkre és vastartókra, 55 kőhídfőkre fafelszerkezettel és 8 egészen fából van építve.

Ez a közút ugyan a Belanka-völgy főközlekedési erét képezi s rajta szállíttatnak ki a vidékbeli erdőségek terményei, Vesztenicz vidékének gyümölcstermése, mindazonáltal forgalma huszonnégy óránként csak 290 igavonó állat.

19. A privigye-uj-gyarmati törvényhatósági közút a Nyitra völgyét a Garam völgyével köti össze és Privigyén a galgócz-znióváraljai törvényhatósági közútból kiágazva, Nagy-Csaucsa, Jalovecz, Brusznó, Rasztocsnó és Handlova községeket szeli át és a vármegye egyik legszebb vidékét tárja fel az utas előtt.

Ez a közút 6-8 m. széles és habár egész hosszában a Handlova-patak mentén vonul el, tetemes, egész 12%-ig terjedő emelkedésekkel bir. Kőalapozással helyenként el van látva és egész hosszában a patakból szedett kőből aprított kavicscsal tartatik fenn.

A Handlova-patak 8-szor van áthidalva, még pedig Privigye mellett 5, együtt 35 m. nyílású, Brusznónál 5, együtt 30 m. nyílású és Handlova belterületén 17, 13, 9, 8 és 7 méter szabad nyílásu fa (részben kőhídfős) és egy kettős, együtt 12 méter nyílású boltozott híddal. Az összes műtárgyak közül egyébként 28 boltozott, 4 kőpadlós, 22 kőhídfős fafelszerkezetű és 5 egészen fából épült.

Ez a közút a mellette levő népes községek lakosságának, a vidékbeli nagy erdőségek terményeinek és a handlovai kőszénnek Privigyére irányuló forgalmát közvetíti; forgalma huszonnégy óránként 105 igavonó állat.

20. A gajdel-facskó-zsolnai törvényhatósági közút a galgócz-znióváraljaiból 419Gajdel községben ágazik ki és a Nyitra folyó vizválasztójánál 688 méter magasságban éri el Trencsénvármegyét, hova a 409 m. magas Gajdel községtől 8 km. hosszúság mellett 279 métert emelkedik. Ekként ez, a vármegye legmagasabbra hágó útja. Szélessége 7 méter, emelkedése folytonos és 6-8%-ot tesz. Kőalappal van ellátva, aprított kőkavicscsal tartatik fenn és 5 boltozott és 4 kőhídfős fafelszerkezetű műtárgy van rajta, a Nyitra folyó fő-, illetőleg mellékágai felett.

Ez a közút szép erdőséggel benőtt hegyek oldalán vezet, mellette ered a Nyitra vize s a vármegyének természeti szépségekben kétségen kívül leggazdagabb vidékét képezi.

A törvényhatósági közútként fenntartott összekötő közutak még a következők:

21. a komját-csornoki;

22. a darázs-csekeji;

23. a szomorfalu-elefánti;

24. a hrábor-zerdahelyi;

25. a nagytapolcsány-bacskafalvi;

26. a bossány-helbényi és

27. a divékujfalu-nováki.

Ezek a közutak mindegyike 7 m. széles, közelítőleg vízszintes és egész 4 m. magasságú töltéseken van elhelyezve. A Nyitra hídjainak, melyeken ez utak átvezetnek (a szomorfalvit kivéve), egyes nyílásai 4.3-9 méter közt váltakozó szélességűek. Össznyílásuk 54, 56, 59, 60, 50 és 21 méter és egészen fából építvék.

A szomorfalvi Nyitra-híd lévai faragott mészkőből készült hídfőkre egyetlen 45 m. nyílású teljes vasfelszerkezettel épült 1893-ban s annak 42,000 frt költségét teljesen a vármegyei útalap fedezte.

Az ártéri hídak, melyek mind kőhídfőkre fafelszerkezettel vannak építve, össznyilása 10, 57, 40, 61, 100, 86 és 114 méter.

Ezen közutak mindegyike mészkőből aprított kavicscsal tartatik fenn; forgalmuk huszonnégy óránként 120-506 igavonó állat között váltakozik.

28. A sempte-galgóczi törvényhatósági közút a diószeg-nyitra-kálnai állami közútból Sempte községnél ágazik ki és Udvarnok, Bajmócska községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra-galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5-6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen.

Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat.

29. A galgócz-banka-huorkai törvényhatósági közút a Vág balpartján elterülő községek Galgóczra és Pöstyénbe irányuló forgalmát közvetíti, melynek átlaga huszonnégy óránként 314 igavonó állat.

Ez a közút a galgócz-bajna-nemsitzi törvényhatósági közútból ágazik ki és Huorkánál lép át Trencsénvármegye területére. Szélessége 5-6 méter, felszíne nagyrészt sík, azonban vannak hullámos részei is Kaplatnál és Lukánál.

Műtárgyai közül 6 boltozott, 3 kőpadlós, 2 kőhídfőkre és vastartókra, 16 kőhídfőkre és fafelszerkezetre, 12 egészen fából épített.

30. A galgócz-bajna-nemsiczi törvényhatósági közút a galgócz-znióváraljaiból a galgóczi sörház mellett ágzik ki s a Vág és Nyitra-völgy vidékeinek összeköttetésére szolgál, azonban forgalma huszonnégy óránként csak 186 igavonó állatot tesz.

Ez a közút egész hosszában rendkivül hullámos, nem ritkán jelentékeny, 8-10%-ig menő meredekségekkel; szélessége 5-6 méter.

Műtárgyai közül 17 boltozott, 1 kőhídfős vastartókkal, 16 kőhídfős fafelszerkezettel, 5 egészen faszerkezetü.

31. A nagyszombat-vágújhelyi törvh. közút, a vármegye egyik legjelentékenyebb útvonala. Nagy-Szombat felől a manigai határnál veszi kezdetét és Maniga, Zákosztolány, Nagy-Kosztolány, Rakovicz, Bori, Krakován, Császtkócz, Csejte községeken áthaladva, éri el Vág-Újhely mezővárost, 420melynek főerét képező átkelési szakaszát a rajta álló 2 boltozott hiddal együtt az ottani közbirtokosság vámbevételből tartja fenn.

Az út szélessége 6-8 méter között váltakozik, pályája enyhén hullámos, egész hosszában kőalappal van kiépítve. Forgalma 212-682 igavonó állat.

Műtárgyai közül 38 boltozott, 8 kőhídfős, fafelszerkezettel, 4 egészen fából épült. Ezek közül a fahíd Manigán a gróf Zichy-Ferraris József uradalma által, vámjövedelemből tartatik fenn.

32. A karkócz-manigai törvh. közút, az előbb említett törvh. közútat Manigánál, a pozsony-jablunkai állami közútat Karkócznál köti össze. Pályája sík, szélessége 5 m.

33. A madunicz-dubováni törvh. közút, a pozsony-jablunkai és a nagyszombat-vágújhelyi törvh. közútnak egy második igen fontos összeköttetését képezi a Dudvág-völgyén keresztül és egyúttal a kosztolányi vasút-állomásra irányuló igen jelentékeny forgalmat is közvetíti. Pályája sík, szélessége 6 méter. Forgalma huszonnégy óránként 228 igavonó állat.

Műtárgyai közül 8 boltozott, 2 kőhídfős és fafelszerkezettel épült.

34. A pöstyén-brezova-jabloniczi törvh. közút, a miavai és a szeniczi járás kereskedelmi forgalmának nagy részét közvetíti a pöstyéni vasútállomással, miért is az igen jelentékeny, huszonnégy óránként 141-498 igavonó állat.

Ez a közút a Vágnál veszi kezdetét, melyen át a közlekedést a gróf Erdődy Ferencz uradalma vámos komppal tartja fenn és Trebete, Verbó, Kosariszkó, Brezova és Hradist községeken át haladva, Jablonicz községnél egyesül a nagyszombat-szeniczi törvh. közúttal. Szélessége 6-7 méter, pályája völgyi jellegü és kedvező, meglehetősen egyenletes emelkedéssel éri el a 331 méter magas vízválasztót, úgy hogy csak a végső része emelkedik 6-8%-ra.

Műtárgyai közül 2 kőpadlós, 38 boltozott, 4 kőhídfős vastartós, 17 kőhídfős fafelszerkezetü és 6 egészen fából épült. Közülök hármat gróf Erdődy Ferencz pöstyéni uradalma, hármat a jabloniczi uradalom, vámszedés jövedelméből tart fenn.

35. A verbó-dejtei törvh. közút csakis néhány községnek Verbó, Pöstyén és Vág-Újhely piaczával és a pöstyéni vasútállomással való forgalmát szolgálja, miért is forgalma jelentéktelen, huszonnégy óránként 186 igavonó állat. Szélessége 5-6 méter, pályája folyton hullámzó 2-7% emelkedéssel.

Műtárgyai közül egy boltozottat és két egészen faszerkezetüt a gróf Pálffy József vittenczi uradalma vámszedés jövedelméből, míg a többit, úgy mint 8 kőhídfős fafelszerkezetüt és egy egészen fa átereszt a törvényhatóság tart fenn.

36. A vágújhely-szenicz-hohenaui törvh. közút a pozsony-jablunkai állami közútból Vág-Újhelyen ágazik ki és e mezővárost az otani közbirtokossági uradalom által fenntartott 1.03 km. hosszban átszelvén, Alsó-, Felső-Botfalu, Lubina, Ó-Tura, Miava, Turoluka, Berencs-Várallya, Szobotist, Szottina, Szenicz, Csácsó, Dojcs, Sztrázsa és Sasvár községeken keresztül haladva éri el Pozsonyvármegyét.

Ez a közút a vármegye három járását szeli át s ezeknek egyik legjelentősebb kereskedelmi vonalát képezi. Forgalma huszonnégy óránként 94-376 igavonó állat. A 6-7 méter széles út pályája erősen hullámzó, Ó-Túra és Miava között 422 m. magas vízválasztón megy át, azért emelkedései tetemesek és 10%-ig terjednek, kivévén a Szobotistból Szeniczen át Pozsonyvármegye határáig terjedő részt, mely egész sík. A műtárgyak közül 1 boltozott átereszt a vágújhelyi, továbbá 2 boltozott és 1 fahidat a berencsvárallyai közbirtokosság, 5 boltozott, 3 kőhidfős és 7 egészen fahidat a sasvári csász. kir. családi uradalom tart fenn, míg a többit, t. i. 6 kőpadlós átereszt, 63 boltozott, 3 kőhídfős és vastartós, 33 kőhídfős és fafelszerkezetü és 11 egészen faszerkezetü műtárgyat a törvényhatóság tartja fenn.

37. A verbó-miava-velkai törvh. közút Verbó községen túl ágazik ki a pöstyén-brezova-jabloniczi törvh. közútból s Krajna és Miava községeken át haladva, éri el az ország határát Velka morvaországi község közelében. Pályája erősen hullámos és jó részben 6-8% emelkedésü és esésü, mert 421Miava előtt 539 m. magas vízválasztón megy át. Műtárgyai közül 26 boltozott, 8 kőhídfős fafelszerkezettel és egy egészen faszerkezetü.

38. A miava-brezovai törvh. közút főleg Brezova, ezen élénk kereskedelmet és ipart üző nagyközségnek, a járás székhelyével és Morvaországgal összeköttetését czélozza. Forgalmának huszonnégy órai átlaga 63 igavonó állat. Ez a közút 7 m. széles, pályája erősen hullámos, 6-8% emelkedésü, mert 399 m. magas vízválasztón megy át, kőalappal épült.

Hídjai közül 30 boltozott, 7 kőpadlós, 1 kőhídfős vasfelszerkezetü és 1 kőhídfős fafelszerkezettel épült.

39. A nagyszombat-szeniczi törvh. közút Nádas község felől a Fehér-hegység Barminek nevű 351 méteres magaslatán éri el a vármegye határát és Jablonicz községen át haladva, Szenicz nagyközség közepén egyesül a vágújhely-hohenaui törvh. közúttal. Fontossága abban áll, hogy ezen a közúton éri el Szencz nagyközség, - a járás székhelye - a vármegyei központot, fontossága azonban a legújabban épült magyar észak-nyugati vasút megnyiltával megszünik. Forgalmának átlaga huszonnégy óránként 280 igavonó állat. 8 m. széles s pályájának a határszéltől Jabloniczig terjedő része igen meredek, 8-10%-al bír, mig a további része sík, illetőleg enyhe lejtésü. Műtárgyai közül 22 boltozott, 1 kőhídfős fafelszerkezettel épült. Legnagyobb az öt nyílású, 5 együtt 18.5 méteres kőhídfős fahíd, a Miava folyó felett. A hídak közül 16 boltozott és egy kőhídfős fahídat a jabloniczi uradalom, 3 boltozott hídat a berencsvárallyai közbirtokossági uradalom vámjövedelméből, 3 boltozott hidat pedig a törvényhatóság tart fenn.

40. A szenicz-holicsi törvh. közút Szottina község végén ágazik ki a vágújhely-hohenaui törvh. közútból és Holics nagyközségben, a holics-sztrázsai és a holics-szudomericzi törvh. közútak kiindulási pontjánál, végződik. Szélessége 6-7 méter, pályája hullámos és helyenként 6-8% emelkedésü s különösen a 295 m. magas oreszkói vízválasztó mindkét oldalán 3-400 méter hosszúságu, mert az út legalacsonyabb és legmagasabb részei közötti különbözet 85 métert tesz.

Műtárgyai közül 22 boltozott, 1 kőpadlós, 2 kőhídfős fafelszerkezetü és 9 faszerkezetü, melyek között legnagyobb a 4 nyilású boltozott híd a Chvojnicza-patak felett. A műtárgyak közül 9 boltozott, 2 kőpadlós és 2 kőhídfős fafelszerkezetüt a törvényhatóság tart fenn, míg a többit a holicsi csász. és kir. családi uradalom vámszedés-jövedelemből tartja fenn.

41. A jablonicz-sándorfi törvh. közút kisebb jelentőségü helyi érdeket szolgálván, rajta huszonnégy óránként csak 170 igavonó állat fordul meg. Szélessége 5 méter, pályája hullámzatos, de nagyobb meredekségek nélkül. Műtárgyai közül egy kőpadlós átereszt és a sándorfi-patakhidat a törvényhatóság tartja fenn, a többit, - melyekből 12 boltozott, 5 faszerkezetű, - a jabloniczi uradalom vámszedés jövedelméből tartja fenn.

42. A szobotist-verbócz-velkai törvh. közút a vágújhely-hohenaui törvh. közútból Szobotist községnél ágazik ki s Verbócz községen át haladva, Morvaország határát - Velka mezőváros közelében - éri el. A vidéknek Morvaországgal való érintkezésére szolgál.

Ez a közút 6 méter széles és pályája 6-7 kilométer közötti szakasz kivételével sík, míg egy szakasza egész 12%-ig terjedő meredekséggel bír. Jelentékenyebb műtárgyai a verbóczi patak három fafelszerkezetü kőhidfős hídja 14, 21 és 20 méter össznyilással. A többi műtárgy közül 18 boltozott, 2 kőhídfős vastartós, 11 kőhídfős fafelszerkezetü.

43. A holics-sztrázsai törvh. közút a szenicz-holicsi törvh. közút végénél veszi kezdetét és Péterfalun át hullámos talajon haladva éri el Sztrázsa 422község kezdetén a vágújhely-hohenaui törvh. közútat. Forgalma átlag huszonnégy óránként 174-313 igavonó állat. A műtárgyakat, - melyek közt 8 boltozott és 2 faszerkezetü, - a holicsi csász. és kir. családi uradalom vámszedés jövedelméből tartja fenn.

44. A sasvár-búrszentmiklósi törvh. közút Sasvár mellett ágazik ki a vágújhely-szenicz-hohenaui törvh. közútból és Sasváron át haladva Búr-Szt.-Miklós irányában Pozsonyvármegye határát éri el. Szélessége 7 méter, pályája egészen sík, alapozva nincsen és mészkőből aprított kavicsból tartatik fenn. Leginkább csak Sasvár nagyközség forgalmát szolgálja. Műtárgyai közül egy fedett kőátereszt a törvényhatóság, egy fahídat a sasvári csász. és kir. családi uradalom vámszedés jövedelméből tartja fenn.

45. A holics-szudomeritzi törvh. közút Holicson azon pontnál veszi kezdetét, melynél a szenicz-holicsi törvh. közút végződik és a holics-sztrázsai kezdetét veszi. Szélessége 8 méter és alapozatlan sík pályával halad át Szakolcza szab. kir. városon keresztül, míg nem Szudomericz irányában eléri Morvaország határát.

A szakolczai 703 méter hosszú átkelési szakasz kövezve van, melyet a rajta levő 3 boltozott hiddal együtt, a város vámszedés jövedelméből tart fenn. Forgalma 313 igavonóállat huszonnégy óránként.

Ezen a közúton már említetteken felül, még 10 boltozott és 3 fahid létezik, s ezekből 6 boltozott hidat a vármegye kezel, míg a többit a holicsi csász. és kir. családi uradalom vámszedés jövedelméből tartja fenn.

46. A zsámbokrét-baáni törvényhatósági közút a galgócz-znióváralljai törvényhatósági közútból Ny.-Zsámbokrét községben ágazik ki, és Trencsénvármegye baáni járásának összes kereskedelmi forgalmát közvetíti a zsámbokréti vasútállomással; forgalma ezért nagyon élénk, évi átlagban huszonnégy óránként 802 igavonó állat. Egyetlen boltozott hídja van a határon, s így az Trencsénvármegyével közösen tartatik fenn.

47. A zsámbokréti vasútállomási út szintén a galgócz-znióvárallyai törvényhatósági közútból ágazik ki, 6 méter széles, enyhe lejtésü, alapozva nincsen, mészkő kavicscsal van fenntartva. Forgalma igen nagy, évi átlagban huszonnégy óránként 802 igavonó állat.

Az itt felsorolt törvényhatósági közútakon kívül felemlítendő még a holics-gödingi vámos út, melyet a csász. és kir. családi uradalom vámjövedelemből tart fenn.

Ez a 3.861 km. hosszú út Holics község közepén kezdődik s az ország határig tart. Egész hosszában kőalappal van építve, 10 méter széles s egészen sík jellegü. Műtárgyai igen jelentékenyek, s közülök 3 fából épült, 33 pedig boltozott. Teherforgalma igen nagy, s főképen a gödingi czukorgyárba irányul; huszonnégy óránként 344 igavonó állat.

A 47 törvényhatósági közút összes hosszusága 901 kilométer; ebből kőalapzatú 161 km., 462 híd s 732 egyéb műtárgy, van rajtuk kompátkelés 3.

A törvényhatósági közutak fenntartási munkái 14 útmester vezetése mellett 98 útkaparó végzi s mellettük időnként a szükségletnek megfelelő segédmunkások alkalmaztatnak.

Az ezen elnevezés alá tartozó közutak osztályát az 1890. évi I. t.-cz. hozta létre, noha ily közutak már jóval előbb, t. i. a vasútak megépítése óta léteztek. Az 1890. évet megelőző időben létesült vasútak állomásaihoz vezető közutak építése és fenntartása iránt nagyrészt már az illető vasút bejárása alkalmával történt megállapodás, még pedig rendszerint olyképen, hogy azokat a vasút építi és tartja fenn.

A vasútállomási közutak hálózatába tartoznak:

1. A vajki vasútállomási közút, melynek hossza 90 méter, szélessége 6.0 méter.

2. A koósi vasútállomási közút, hossza 104 méter, szélessége 7 méter.

3. A nováki vasútállomási közút, hossza 140 méter, szélessége 8.0 m.

4234. A privigyei vasútállomási közút, hossza 122 m., szélessége 8 m. van rajta egy 1.0 m. nyílású 10 m. széles áteresz fából.

5. Az elecskei, hossza 80, szélessége 7 m.

6. A ivánkai, hossza 210 m., szélessége 6 m.

7. A galgóczi, hossza 210, szélessége 8 m.

8. A jabloniczi, hossza 1032, szélessége 7 m., van rajta egy faáteresz.

9. A récsényi, hossza 120, és egy áteresz van rajta.

10. A sasvári, hossza 550, szélessége 7.0 méter, van rajta egy betoncsöves áteresz.

11. A szeniczi, hossza 2230, szélessége 7 méter, van rajta 2 betoncsöves áteresz.

Mindezek a közutak 15 cm. magas kőalappal és 15 cm. magas kavicsolással vannak kiépítve, s közülök a 6. és 10-et a törvényhatóság, a többit az érdekelt községek, a törvényhatóság és a vasúti intézet, - egyenlő arányban tartja fenn.

A községi közlekedési közutaknak a vármegye egész területét felölelő hálózata az 1896. évben állapíttatott meg.

E hálózat megállapítása tekintetében a törvényhatóságot az az elv vezérelte, hogy minden községnek olyan községi közlekedési közút álljon rendelkezésére, mely lehetővé teszi, hogy épített közúton érhesse el piaczát, vasútállomását, illetőleg az ezekhez vezető állami vagy törvényhatósági közutat. Ilyen 124 útvonal összesen van a megyében, melyek hosszúsága összesen 722 kilométer.

A községi közútak hálózatait a vármegye érdekelt községei 1896. állapították meg, s azok járások szerint összesítve a következő kimutatásban foglaltatnak:

A községi közdülő közútakat kizárólag az érdekelt községek tartják fenn, a törvényhatósági segélyben egyik sem részesül.