A jelentékeny kiterjedésű és szabálytalan alakú vármegye időjárási viszonyairól éppen nem könnyű hű képet adni. Kétszeresen nehéz azonban a feladat, ha tekintetbe vesszük, hogy számottevő, rendszeres meteorologiai megfigyelések ez ideig csupán a vármegye keleti, kisebb felén eszközöltettek. Itt azonban meglehetősen egyforma távolságokban s huzamosabb időn keresztül működött, illetve működik négy jó meteorologiai állomás, és pedig északról dél felé haladva Privigye, Nedanócz (később Ó-Széplak), Nyitra és Mezőkeszi.

E négy állomás rendszeres megfigyeléseiből állítjuk össze az alábbi, mindenesetre csak vázlatos képét a vármegye időjárásának.

Az éghajlat általában mérsékelt, az északi, hegyes vidéken zordabb, délebbre, a Nyitra (s valószínűleg a Vág) völgyében melegebb, míg a vármegye legdélibb részén már az Alföld szélsőségekre hajló (télen hideg, nyáron meleg) klimájába megy át.

A hőmérséklet évi középértéke Privigyén (12 évi megfigyelésből) 8.7 C°, Ó-Széplakon (25 évi megfigyelésből) 9.3 C°, Nyitrán (25 évi megfigyelésből) 9.8 C°, és Mezőkeszin (12 évi megfigyelésből) 9.7 C°.

Látjuk, hogy az évi közepes hőmérséklet északról délfelé fokozatosan emelkedik. Hogy Nyitra és a tőle jóval délebbre fekvő Mezőkeszi évi átlagos hőmérséklete alig külömbözik egymástól, az - eltekintve attól, hogy az észlelési sorozatok szigorúan össze sem hasonlíthatók - abban leli magyarázatát, hogy Mezőkeszin a tél határozottan hidegebb, míg a nyár kevéssel melegebb, mint Nyitrán.

A január középhőmérséklete Privigyén -2.6 és Ó-Széplakon -2.7, Nyitrán -2.6 és Mezőkeszin -3.4 C°, a juliusé pedig Privigyén 19.7, Ó-Széplakon 20.4, Nyitrán 21.1, Mezőkeszin 21.2 C°.

Mind a négy helyen a január a leghidegebb s a julius a legmelegebb hónap, míg azonban a nyári meleg határozottan fokozódik, amint északról délfelé haladunk, addig a tél nem - mint hinnők - északon, hanem délen a legzordonabb.

Ami a hőmérséklet szélsőségeit illeti, annak közepes maximuma Privigyén 31.4, Ó-Széplakon 33.9, Nyitrán 33.4, és Mezőkeszin 35.5 C°, közepes minimuma pedig ugyanebben a sorrendben, -17.2, -19.3, -16.8 és 19.5 C°, ezekből a hőmérséklet közepes ingadozása sorban Privigyén 48.6, Ó-Széplakon 53.2, Nyitrán 50.2, és Mezőkeszin 55.0 C°.

Az eddig észlelt legmagasabb temperaturák Privigyén 33.4 C° (1882. jul. 21.), Ó-Széplakon 37.4 (1892. aug. 18.), Nyitrán 36.2 (1892. aug. 20.) 386és Mezőkeszin 38.4 (1892. aug. 20.), a legalacsonyabbak pedig Privigyén -21.0 (1879. decz. 11.), Ó-Széplakon -25.8 (1893. jan. 16.), Nyitrán -24.6 (1879. decz. 10.) és Mezőkeszin -28.6 (1890. decz. 29.) Megjegyzendő, hogy ezek nem a valódi szélső értékek, azok ezeknél abszolut értékben még valamivel nagyobbak.

E számokból a hőmérséklet abszolut ingadozása Privigyén 54.4, Ó-Széplakon 63.2, Nyitrán 60.8 és Mezőkeszin 67.0 C°.

Mindezekből az a tanulság, hogy a hőmérséklet leginkább a vármegye déli részén csapong a szélsőségekbe; hogy a jóval feljebb fekvő Ó-Széplak Nyitránál szeszélyesebb magaviseletű, annak oka bizonyára lokális körülményekben rejlik.

Ami a vármegye esőzési viszonyait illeti, Magyarország esőzési térképe, - melyet Raum Oszkár készített 25 évi (1871-95.) megfigyelések alapján, - arra tanít, hogy a megye az országnak csapadékban szegény vidékei közé tartozik. Különösen áll ez a vármegye alsó, déli felére, a mely 600 mm-en aluli évi csapadékmennyiséget tüntet fel s ezen aránylag kicsiny átlagos csapadékmennyiséggel a kis magyar Alföld száraz vidékeihez csatlakozik. A csapadék mennyisége úgy északkeleti irányban, valamint északnyugot felé egyaránt növekszik, a vármegyének ezen sarkai már 700 mm-en felüli évi átlagos csapadékmennyiséget mutatnak fel.

A csapadékos napok évi átlagos száma Privigyén 142 (hóval 38), Ó-Széplakon 121 (hóval 26), Nyitrán 95 (hóval 22) és Mezőkeszin 96 (hóval 19), vagyis a csapadék gyakorisága is folytonosan csökken, amint a Kis magyar Alföld felé közeledünk s ezzel együtt csökken a havas napok száma, úgy hogy pl. Privigyén egy évben átlag két annyiszor esik hó, mint a legdélibb állomáson, Mezőkeszin.

Az észlelt legnagyobb csapadékmennyiség egy 24 óra alatt Privigyén 61 mm. (1876. aug. 25-én), Ó-Széplakon 92 mm. (1885. jul. 6-án), Nyitrán 77 mm. (1896. aug. 12-én) és Mezőkeszin 83 mm. (1896. aug. 12-én).

A levegő relativ nedvességére vonatkozó feljegyzésekből csak annyit tudhatunk meg, hogy annak évi átlagos értéke 70-80% között van s legszárazabb a levegő juliusban és legnedvesebb deczemberben.

A felhőzet évi átlagos értéke a 10-es skálában becsülve Privigyén 5.0, Ó-Széplakon 5.3, Nyitrán 5.2 és Mezőkeszin 5.0, vagyis az ég az évi átlagban félig borúlt, illetve valamivel több, mint félig borúlt. Ami pedig a felhőzet évi periódusát illeti, legderültebb hónap az augusztus, és legborúltabb a deczember.

A szél uralkodó irányát illetőleg Hegyfoky Kabos "A szél iránya a magyar szt. korona országaiban" czímű munkája szerint a leggyakrabban fúvó szél az egész esztendő alatt Privigyén az északkeleti (másodsorban a délkeleti), Ó-Széplakon a déli (másodsorban a délkeleti), Nyitrán az északnyugoti (másodsorban a keleti) és Mezőkeszin ugyancsak az északnyugoti (másodsorban a délkeleti). Télen Privigyén az északkeleti, Ó-Széplakon a déli, Nyitrán a keleti és Mezőkeszin a délkeleti, nyáron pedig Privigyén az északkeleti, Ó-Széplakon, Nyitrán és Mezőkeszin pedig az északnyugoti szél az uralkodó. A viharos napok évi átlagos száma Privigyén 29 és Ó-Széplakon 35.

Égiháborúkban a vármegye alsó részei szegények, észak felé növekedik a zivatargyakoriság, úgy hogy pl. Ó-Széplakon egy évben átlag 33 napon fordúl elő zivatar, a mely számban azonban a távoli zivatarok is benne foglaltatnak. A zivatarok Ó-Széplakon 17 évi megfigyelés alapján leginkább 387d. u. 5 és 6 óra között törnek ki s általában d. u. 1 és 6 óra között a legnagyobb a zivatarok gyakorisága. Ugyanezen állomás megfigyelései alapján a zivatarok túlnyomóan délfelől, illetve a déltől nyugoti negyedből jönnek.

Hátra van még, hogy - bár röviden - a légnyomási viszonyokról is megemlékezzünk. Róna Zsigmond, "A légnyomás a magyar birodalomban 1861-től 1890-ig" cz. munkájában igen becses izobár térképeket is közöl, melyekből azt látjuk, hogy a légnyomás évi eloszlásában a vármegye azon "kisebb terjedelmű lokális maximum területéhez tartozik, a mely a Bakonytól a kis magyar Alföldön át északkeletnek tart a galicziai határig, és a mely az alföldi mélyedést elválasztja attól a légnyomás-emelkedéstől, mely északnyugoti Európától megindul déli irányban". Ezt a magas nyomású terűletet a 762.6 mm-es izobár-vonal határolja.

Rendszeres meteorológiai megfigyelésekkel a vármegyében már az 50-es évek elején találkozunk. Igy észlelt Holicsban dr. Krzisch József 1853. és 54-ben, valamint Nyitrán Géczy Benedek tanár 1857-től egész 64-ig. Innentől kezdve váltakoznak a megfigyelők (többnyire tanárok) Nyitrán egész 1874-ig, 74-től 77-ig Schwertsig A. tanár és dr. Nagy József észlel, majd 1878-tól fogva csupán Schwertsig 1888-ig 1889-től Höllrigl F. ny. távírótiszt vezette egész napjainkig nagy buzgósággal a megfigyeléseket. A nyitrai megfigyelési sorozat mellett első helyen emlitendő az ó-széplaki, a mely 1873-tól napjainkig terjed, s a melynek kiváló fontosságot ad az a körülmény, hogy a megfigyeléseket kezdettől fogva báró Friesenhof Gergely, a buzgó és nemes meteorológus vezeti. Privigyén 1873-tól 84-ig dr. Jelentsik Nándor gy. orvos észlelt, utána csakhamar meg is szűntek a megfigyelések. Végre Mezőkeszin 1885-től 91-ig váltakozó észlelők működtek, 1892-től napjainkig pedig Suszlik János tanító vezeti nagy igyekezettel a megfigyeléseket. Észleltek ezenkívül egy-két évig Vág-Sellyén, N.-Baábon és Pöstyénben is, ezeknek azonban már csak rövid tartamuk miatt sem tulajdoníthatunk semmi különös jelentőséget.