Nyitravármegye gyógyvizei nincsenek mind kellőleg kihasználva s a bennük rejlő kincs értékesítve. Sőt a legtöbb ma is teljesen ismeretlen szélesebb körökben. A gyógyforrások legkiválóbbja a pöstyéni kénes hévviz.

A fürdőhely a Vágvölgyben, a Temetvényi hegység délnyugati lejtője tövében, a Vág folyó kettéágazása által alkotott szigeten fekszik.

Talaja jobbadán kréta-korbeli dolomit-mészből áll, melyet helyenkint köszeni rétegek és liasz-mészpalák fekszenek meg. Éghajlata enyhe, évi középhőmérséklete dr. Krzich volt megyei főorvos megfigyelései szerint 10° C., évi középlégnyomása 740.7 mm. Az uralkodó szelek északnyugatiak, északkeletiek és délkeletiek; a szélmentes napok száma 50-re tehető.

A hévviz forrása azon szigeten van, a melyre a fürdőházak építtettek, e mellett a Vág folyó medrében számos forrás fakad, melyeknek hőfoka a folyó medrének alján levő homokot és iszapot, daczára a folyóvíz alacsony hőfokának, állandóan melegen tartja.

A fürdővíz forrásainak helye különben, a Vág folyó szeszélyes folyása és mederváltoztatásainak megfelelően, sokáig váltakozott. Igy a fürdőt a XVI. században ismertető irók a forrásokat a Vág bal partján levőknek állitják, a XVII. században Browne Ede szintén a Vág balpartján találja a fürdőt, míg Bél Mátyás 1742-ben már a jobb parton látta. Torkos János 1843-ban sem a jobb sem a bal parton nem talál forrásokat, de lát alacsony vízállás mellett erősen bugyborékoló helyeket a Vág folyó medrében, mely helyek a források ujabb felfedezésére vezették őt.

A fürdőberendezés a XVII. században, amint ezt Beneschovianus leirásaiból tudjuk, fölötte kezdetleges volt, az emberek a szabad ég alatt tanyáztak, s hogy megfürödhessenek, a földbe gödröket ástak, a melyekbe a talajból fakadó hévviz összegyült s kellő kihütés után a fürdésre alkalmas volt.

Ezen hévviz gyógyerejének hirnevét és hatását mi sem bizonyíthatja fényesebben, mint az a körülmény, hogy daczára a legnagyobb kényelmetlenségnek, a fürdőberendezések teljes hiányának, messze földről zarándokoltak a szenvedők e helyre, hogy a források gyógyító hatásában részesülhessenek. Nem riasztotta el a fürdőzni akaró közönséget még az a veszély sem, mely ezen korban életét és személyes szabadságát az országot végig dúló török csapatok részéről fenyegette, mely veszély az 1530. és 1599. években tényleg be is következett, midőn a harácsoló török csapatok Pöstyént feldúlták és a fürdővendégek közül a nyomorultakat megölték, az egészségesebbeket és vagyonosabbakat pedig fogságba hurczolták.

Ezen kezdetleges állapot azonban már a XVIII. század közepe táján lényegesen javult, midőn a kincstár gr. Erdődy Györgyöt állította a fürdő élére, a ki azt, azon kor igényeinek megfelelőleg, be is rendezte s kényelemmel ellátta.

Ismételt áradások, az ország gazdasági és közbiztonsági viszonyait fölötte veszélyeztető háborúk és a Vág folyó szeszélyeiből a forrásokra háramló folytonos veszélyek ezen fürdő fejlődésének sokáig útját állották, s 379az 1813. évben beállott nagy vízáradás a gr. Erdődy György által létesített alkotásokat is elsodorván, alapjából uj, de lassú menetü építkezések létesíttettek. Az ezután 1813. évben gr. Erdődy György által létesített építkezések közül az egyik fürdőház, mely a hév- és iszap-fürdőket foglalja magában, maig is fennáll, az ezzel szemben álló tükör- és kád-fürdőket magában foglaló épület 1821-ben emeltetett, mig a 3-ik fürdőház, mely az iszap helyi alkalmazására szánt helyiségeket foglalja magában, e század 50-es éveiben létesült.

A későbbi évtizedek emelkedő igényeivel lépést tartó átalakítások, ezen fürdőhelyiségeket a kivánalmaknak megfelelő állapotba helyezték ugyan, mindamellett a fürdő látogatottságának folytonos emelkedése egy uj fürdőház építését is szükségessé tette.

Ezen, a mai kor igényeinek teljesen megfelelő berendezéssel épült, tükör- és kád-fürdőket tartalmazó fürdőház, a Ferencz József-fürdő, a folyó 1898. évben adatott át rendeltetésének.

Maga a hévvíz általánosan elismert gyógyhatása azon iszapban rejlik, melyet a víz kiválaszt, s mely a pöstyéni fürdők gyógyértékét oly annyira páratlanná teszi. A viz hőfoka a Vág folyó vizállásának magasságával öszszefüggőleg ingadozó, 50-64° C. között váltakozik és átlag 61° C-ra tehető.

Az 1890. évben dr. Liebermann Leó által végzett vegyvizsgálat adatai szerint a gyengén savi vegyhatású és 1.0012 fajsúlyu víz kiváló alkatrészei: a mész és ennek összetételei, magnesium, konyhasó, kénsav, chlor és szénsav; mig az iszap: kovasav, agyagföld, mészoxid, szénsav és organikus anyagokból áll és egyes hasadó gomba-fajok fonalait tartalmazza.

A 18 holdnyi területü árnyas szigeten kivül, melyen az imént vázolt fürdőépületek állanak, még közel 90 holdnyi kiterjedésü sétakert áll a fürdőző közönség rendelkezésére, melynek szórakozására egy szinkör és egy nagy fénynyel berendezett gyógyterem szolgál. Megfelelő és elegendő számu, a különböző igényekkel számoló lakások és éttermek, valamint egyéb a gyógyfürdők fogalmával együtt járó berendezések, Pöstyént a jól berendezett gyógyhelyek sorába helyezik.

380100 beteg befogadására szolgáló katonai kórház, a vármegye kórházainak leirásánál már felemlített fürdő-kórháza, és a jelenlegi fürdőbérlet által létesített munkás penzionátus tanuságát szolgáltják egyrészt azon elismerésnek, melylyel az illetékes tényezők Pöstyén hévvizének gyógyértéke iránt viseltetnek, másrészt pedig azon emberbaráti érzület sugallta törekvésnek, mely hazánk ezen páratlan hatású gyógyvizét a saját kezemunkájából élő, kevésbbé vagyonos társadalmi osztály megbetegült tagjai részére is hozzáférhetővé teszi.

Mint hideg kénesvíz, előnyös gyógyhatást és páratlanul dús kénhydrogen tartalma miatt, nagy méltatást érdemlő fürdő: Büdöskő (Szmrdák), mely a vármegye északnyugoti részén, Szenicztől kis távolságra, a fürdővel hasonnevű falu közvetlen szomszédságában van.

Geologiai viszonyait illetőleg felemlítendő, hogy a harmadkori homok, palásagyag és homokkő az uralkodó kőzetek.

381A mult században e fürdő vizét a környékbeli lakosság különböző testi bajainak gyógyítására használta, a szó szokásos értelmében vett fürdővé azonban e helyet tulajdonosa, Vietorisz József, 1832-ben tette, felépítvén a most is fennálló fürdő- és gyógyházakat.

Jelenleg a fürdő tulajdonosa Kováts István, nyug. cs. és kir. huszárezredes, kinek gondossága által a fürdő berendezése fokozottabb igények kielégítésére is alkalmassá vált.

Ezen fürdő vizét kádfürdőkben, felmelegített állapotban használják, s gyógyhatása a már jelzett dús kénhydrogen-tartalomban rejlik.

Maga a víz gyengén savi hatású, mely gyorsan alkalikussá válik; főalkatrészei: a konyhasó, a kénsavas és szénsavas natrium, szénsavas mész és magnesium, chlormagnesium és szénsavas vasoxid, végül pedig az összes hasontartalmú bel- és külföldi hideg kénesvizek között feltétlenül legnagyobb mennyiségben jelenlevő szabad és féligkötött állapotban levő kénhydrogengáz.

Ősrégi fák lombjaitól árnyékolt kiterjedt sétakert, kényelmes és szép lakóhelyiségek, jutányos és igen jó élelmezés, a nyugalmat és a kénes vizek használatát igénylő betegeknek e fürdőt igen alkalmassá és élvezetessé teszik.

Bajmócz a tiszta hévvizű fürdők közé tartozik. A vármegye északkeleti részén, hasonnevű falu szomszédságában és az ugyancsak hasonnevű vár tövében fekszik.

Ez a fürdő az ország legrégibb fürdőinek egyike, mivel már egy 1113-ból eredő oklevélben említés van róla. Berendezése már a XVI. században fényesnek jeleztetik s kétségtelen, hogy a tükörfürdők márványfoglalata e hely azon korbeli tulajdonosa, Thurzó Elek műve, a ki a fürdőket ily medenczékbe foglalta s az urak és a nép számára szolgáló fürdőket elkülönítette. A bajmóczi vár nagynevű birtokosai, Thurzó, Csák, Corvin János, Bocskay s II. Rákóczy Ferencz fővezére, Bercsényi Miklós, több-kevesebb időt töltöttek e helyen és a kényelmük és egészségük megóvására szolgáló fürdőtelep épségben tartásáról gondoskodtak. A Thurzó-család kihaltával a vár s ezzel a fürdő is a gr. Pálffy-család birtokába ment át, s ezzel a fürdő hanyatlásának korszaka is bekövetkezett, míg a jelenlegi tulajdonos, gróf 382Pálffy János bőkezűségéből Bajmócz vára helyreállíttatván, a fürdőberendezések is lényegesen átalakíttatnak, s így remélhető, hogy ezen, fekvése és hévvizének hatása által kellő méltatást érdemlő fürdő, a feledés és elhagyatottság homályából kiragadva, rendeltetésének az eddiginél kiterjedtebb módon fog megfelelhetni.

A bajmóczi hévvíz forrásának helye: a Kis-Magura hegység gránit alkotású talaja, ezen gránit tömött, apró szemcséjű, kiválóan fekete csillámot tartalmaz. Gneisszában egykoron aranyat találtak, de e fém jelenleg, a kvarczszemcsékből és csillámlemezkékből álló, helyenként agyagos kötőanyaggal kevert törmelékben nem található.

A víz hőmérséklete 47° C.; fajsúlya 1.0010, főalkatrészei pedig: szénsavas mész és magnesium, kénsavas kalium, natrium és magnesium, aluminium, vasoxyd, kovasav és szabad szénsav.

A forrás vizét kizárólag fürdésre használják, mely czélra tükörfürdők szolgálnak.

Az erősebb légáramlatoktól a környező hegységek által védett fekvés, ózondús levegő, üde növényzet, e telepet gyengélkedő s üdülő betegeknek kiválóan alkalmassá teszik s remélhető, hogy a tulajdonos által máris megkezdett átalakítások és kibővítések befejeztével a nagyobb kényelmi eszközök e fürdőhely látogatottságát megérdemelt módon növelni fogják.

Kis-Bélicz kizárólag szűkebb vidék lakossága által látogatott tiszta hévvizű fürdő. Hasonnevű község közelében, nyílt síkságon fakadnak e fürdő forrásai, melyeknek vize tiszta, átlátszó, hőmérséklete 28° C., faj súlya 1.00012. Főalkatrészei: kétszerszénsavas mész és magnesia, kénsavas magnesia, agyagföld, vasoxyd, kovasav, szabad szénsav.

E fürdő berencezése szerény, állandó fürdővendégek nem lakják azt, a tulajdonosok (Pollák testvérek) azonban azzal a tervvel foglalkoznak, hogy e különben kiváló hatású fürdőt a jövőben, valamely alkalmas módon, esetleg más anyagi erők belevonásával kibővítsék és a mai kor kivánalmainak megfelelően átalakitsák.