Eger abban a festői keretű völgyben fekszik, melyet éjszakról a Bükk hatalmas lánczolata zár el, keletről és nyugatról pedig annak a kiágazásai ölelnek át. Szőlőhegyek koszorúzzák, melyek szelíden ereszkednek le az alföldi rónaságra. Velök halad az Eger folyó, mely kétfelé hasítja a várost. Megkapóan emelkedik ki sok temploma és dicsőséges koronája: a romokban heverő vár. Egy tekintetre átérezzük, hogy történelmi városban, érseki székhelyen járunk. Helyzeténél fogva országos fontosságú védelmi hely, püspöki széke révén pedig éjszakkeleti Magyarország világítótornya volt századokon át. A nemzeti történelem és a művelődés karöltve székeltek itt a magyar kereszténység, illetőleg a magyar állam megalapítása óta és ez az oka, hogy Eger a történelmi s a műemlékeknek klasszikus földje.

Sétáljunk végig a városon, a melyben 27.675 tiszta magyar lakos él, kik közül 23.905 római katholikus, 81 görög katholikus, 760 református, 180 ágostai evangélikus, 45 görög keleti, 5 unitárius, 4 baptista és 2695 izraelita vallású.

A vasúti állomásról a Deák Ferencz-úton befelé haladva, egyszerre kitárul előttünk Eger, az emlékszerű épületek meglepő pompájával. Eger nagy püspökeinek az alkotásaival találkozunk lépten-nyomon. Mindjárt az Esterházy-téren a fönséges főszékesegyház, vele szemben az érseki liczeum hatalmas épülete.

Szent István, Szent László, Szent Péter és Szent Pál szobraival díszített, kétszakaszos lépcsősor vezet föl a nyolcz korintusi oszlopon nyugvó hármas bejáróhoz. A Hit, Remény és Szeretet szobraival ékesített homlokzatról ez szól hozzánk: "VENITE ADOREMUS DOMINUM." Pyrker László patriarka-érsek építtette, Hild József pesti építészszel, mint a felírat mondja: "Decursu unius lustri," 1832-37-ben. A kettőstornyú templom belseje latin-kereszt alakú, közepén 18 m. átmérőjű kupolával. A festészet és szobrászat remekművei: Danhauser, Grigoletti, Kracker, Malatesta, Busati, Schiavone, Casagrande alkotásai fogadnak itt bennünket.

Nyolcz oltárának képei között legremekebbek a főoltáré: ("Olajbafőtt Szent János", Danhauser Józseftől; "Szent Mihály", Grigoletti csodaszép műve; "Keresztelő Szent János," Schiavone alkotása; "Szent Anna" Malatesta, "Szent Család" Grigoletti, "Szent László" Kracker műve. A "Szent Kereszt" Busati, "Szent István" Ujváry Ignácztól. "Magdolna" és "Szent Péter" (a gyóntatószék fölött) Hess művei. A kápolnában levő kegykép a máriapócsinak a másolata, 1699-ből való. A kápolna falfestményeit Lengyel Miklós nagyprépost készíttette Szoldatics Ferenczczel. A kegyképet környező kárpitos mennyezetnek a freskója, remek plasztikájával, szinte csalódásba ejt. A székesegyház szobrai és reliefjei Casagrande Márk olasz szobrász művei. (A főoltár két kerubját, a művész közbejött halála után, Huszár Adolf fejezte be.) A 64 változatú nagy orgona Mooser Alajos salczburgi művész remeke.

A székesegyház belsejének rendkívüli egyszerűségével szemben, szinte megkapó ellentétet alkotva, ragadja meg figyelmünket a szentély tündöklő pompája. Az egri érsekség százéves jubileuma alkalmából (1904) - Szmrecsányi Lajos felszentelt püspök kezdeményezésére - a főkáptalan ebben emelt pazar bőkezüséggel emléket. A szentélyt teljesen megújitották. Az aranynak és a márványnak ragyogó pompája, a szentély falfestészetének meleg színhangolása gyönyörködtetve 95emeli áhitatra lelkünket. Mennyezeti képe azt ábrázolja, midőn Szent István király a várbeli székesegyházat emelteti. A szentély építészeti és festészeti pompás kiújítása főleg Nagy Virgil, Krenner Viktor és Barsy Adolf művészek nevéhez fűződik és az utolsó darabig magyar kezek munkája. A falába illesztett emléktábla lapidáris felirata így szól:

A székesegyház alatt három részre osztott sírbolt van. A püspökök csarnokát Telekesy István nyitja meg († 1715). Utána következnek: gróf Erdődy Gábor († 1744), gróf Esterházy Károly († 1799), Fuchs Ferencz († 1807), báró Fischer István († 1822.). (Tetemeiket a mai székesegyház helyén állott Szent Mihály-templom sírboltjából tették át ide.) E csarnok közepén márványlap födi Pyrker László szivét; többi részét Lilienfelden temették el. A kanonokok csarnokában az egri főkáptalan több jelese nyugszik: Rajner Károly, Kovács Mátyás, Porubszki József, Kozma Károly, Tárkányi Béla, Kovalcsik József, Danielik János, Ludányi Antal, Zsasskovszky József stb.

A sekrestye fölötti teremben van a főkáptalan őrzése alatt álló egri országos levéltár, mely - Bartalos Gyula dr., hites jegyző, vezetése mellett - régi hites helyként, családtörténeti ügyekben, ma is keresett. Van benne négy árpádházi és ötven darab vegyesházi királyi oklevél. Jegyzőkönyvei 1599-től kezdődnek. Itt őrzik a székesegyház műkincseit is. Nevezetesebbek: egy sodronyzománczos gótikus hely; Bársony György püspök casulája (1676); a pócsi Máriához értetett sudarium, Fenesy püspök ajándéka (1696); gróf Barkóczy Ferencz püspöknek Mária Terézia koronázási ruhájából készített casulája.

Az érseki liczeumot, a tudománynak ezt a palotáját gróf Esterházy Károly püspök építtette husz év alatt (1765-85), a saját költségén. A barok jellegű, négyszögű épület kétemeletes, minden oldalról szabadon áll. Nyugatra néző, erkélyes homlokzata alatt hármas bejáróval; keleti oldalán pedig a nyolczemeletes csillagvizsgáló toronynyal. A földszinti csarnokba lépve, meglep bennünket az erő és az építészeti művészet remeklése. Kétfelől lépcsőzet visz az első emelet előcsarnokába, honnan a nyugatra néző nagyterem (sala disputatoria) nyílik. A tizenhat m. magas és 19x11 m. területű terem mennyezetét Sigrist remek freskója díszíti, mely a tudomány különféle ágait és egykorú képviselőit ábrázolja. A déli oldal közepén van a könyvtárterem. Megmérhetetlen kincstár, ha a könyvnyomtatás előtti, művészi kivitelű írott könyveit, ősnyomtatványait és terjedelmét tekintjük. Hatvanötezer kötet, harmincz nyelv van benne képviselve. A mennyezet freskója Kracker János és Zach József műve, a trienti zsinatot ábrázolja, 133 életnagyságú alakkal és bámulatba ejtő művészi kivitellel. A könyvtárral szemközt, az éjszaki oldalon, a kápolnát találjuk, mely a liczeumi tanuló-ifjúság istentiszteleti helyéül szolgál. "Szent István király" oltárképét Hess festette. Mennyezeti freskója: "a mennyországi boldogság", Maulpertsch alkotása. Drágakővel és gyöngyökkel kirakott monstranciája a felsőtárkányi nazarénusok maradványa. Gróf Esterházy Károly püspök adatta át, a nazarénusok feloszlatása után, a liceumnak.

A II. emeleten van a régiség- és a képtár. A régiségtárban képviselve van a kő-, a bronz-, a közép- és az új-kor; egyiptomi és római régiségek, magyar, 96török fegyverek, az egri várból sisakok, kulcsok, szíhalmi, muhii, mohácsmezei leletek. Gazdag egyházi pecsét- és éremgyűjtemény (3000 darab). Vannak becses emléktárgyai: gróf Széchenyi István kalapja, (belsejében a Tisza térképével), József nádor kertészkése, Vörösmarty Mihály tentatartója; gróf Esterházy Károly, Pyrker László, Bartakovics Béla lovainak a kantárai, melyeket koronázások alkalmával használtak; VII. és IX. Pius kapucziumai stb. Őrzés végett itt vannak elhelyezve az Egri Dalkör országos versenyeken nyert díjai is. A képtár 316 darab festményében - eredetileg, vagy művészi másolatokban - képviselve vannak: Bassano, Tintoretto, Barbieri Francesco, Paolo Veronese, Tizian, Rafael, Mich. Angelo, Ricci Sebestyén, Domenichino, Rosa Salvator, Velasquez, Murillo, Guido Reni, Van Dyk, Rubens, Meer de Yong, Maytens, le Sueur Eustache, Claude Loraine, Teniers Dávid, Denner, Hamilton, Hackenzöller, Haan, Kracker, id. Markó Károly, Kovács Mihály, Balkay Pál, Mücke János, Sturm, Szoldatics, Brodszky, Sajóssy stb. A szobrok közül kiválók: Pyrker László karrarai márvány- és Casagrande atyjának a fia által készített gipsz-mellszobra. Nagybecsűek a rézmetszetek: olasz remekművek metszetei, a Kaulbach-album; képviselve vannak Dürer és Holbein.

A keleti oldalon emelkedik a nyolczemeletes csillagvizsgáló torony. Már csak emlék. Az utolsó egri csillagász Montedegoi Albert Ferencz dr. volt, Bartakovics Béla érsek alatt. A forgatható toronykúp alatt levő sötétkamarája és onnan a városra nyíló szép kilátás miatt látogatják az Egerbe jövő idegenek.

Gróf Esterházy Károly püspök a liczeumot egyetemnek szánta. Alatta mind a négy tudománykar meg is nyílt; de II. József császár rendelkezése megszakította az egri egyetem teljes kifejlődését. Azonban az alapító világosságterjesztő szellemét szolgálja ma is a liczeum. Van benne hittudományi intézet, jogakadémia, fiútanítóképző, hat osztályú elemi iskola és nyomda, melyet 1754-ben alapított gróf Barkóczy Ferencz püspök.

Érdekes nevezetessége az érseki liczeumnak Bartalos Gyula dr. magánmúzeuma is. Gyűjteménye valami nyolcezer darab. Kiváló becsűek egervidéki kő-, bronz- és honfoglaláskori leletei; a dunántúlról szerzett római felirásos kövei; az egri várbeli székesegyházból való oszlop- és fehérmárvány-párkányrészletek; Egerben talált törökturbános fejkövek; fegyver- és éremgyüjteménye, s 2454 darabot tartalmazó levéltára, melynek nagy részét II. Rákóczi Ferencz hadi titkárának Aszalay Ferencznek, néhány év előtt Egerben megtalált levelesládája alkotja.

A liczeumtól kiindulva, éjszakra a Széchenyi-utcza nyílik. Egernek ez a főutczája; itt lüktet, mint középpont körül, a legélénkebb forgalom. A székesegyház mellett az érseki palota ötlik szemünkbe, gyönyörű előkertjével. Szemben a főkáptalan alapítványi bérháza, díszes üzletekkel; a Hevesmegyei, az Egri, az Agrár-Takarékpénztár és az Egri Nyomdarészvénytársaság. Az érseki palota mellett nyíló csöndes utczában van elvonulva az Érseki Finevelő és a Papnevelő. Tovább a posta- és táviróhivatal, a Törzskaszinó és az Egri Klub. A Kaszinóval szemben a czisztercziek temploma, rendháza és főgimnáziuma.

A czisztercziek temploma és rendháza parkozott előterével egyik legszebb dísze a Széchenyi-utczának. Előbbi lakói, a jezsuiták, emelték szép templomát. A főoltár képe művészi szoborcsoportozat: Melkizedek, Áron, Ábrahám (Izsák feláldozása) és Mózes fölött emelkedik a Szent Kereszt; a csoportozat közepén pedig Borgia Szent Ferencz, a templom patronusának szép szobra. A templomot 1887-ben újította Báder; a falképet Innocent Ferencz festette.

A mai áll. főreáliskola a jezsuiták gimnáziuma volt a XVIII. században, miként az épület déli oldalán megőrzött felirat mutatja; "Gymnasium Societatis Jesu Auspice Deo Opt. Max. formandae bonis moribus literis juventuti positum. 1754."

A hengermalom díszes épülete és az áll. polgári és kereskedelmi leányiskola mellett elhaladva, templom emelkedik. A humanizmus nagy telepe veszi körül: a Paulai Szent Vincze-nővérek vezetése alatt álló városi nőkórház, nőelmebetegek és szegények háza, meg a Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet Árvaháza. Kedves oázként bukkan elénk tovább a tűzoltó- és mentőegyesület csinos őrtanyája, a Kánitz-féle pompás úrilak. Majd komor falazathoz érünk, melyen belül a görög keleti paplak ódon épülete és gyönyörű temploma emelkedik.

A XIII. században Egerbe telepedett Ágoston-rendiek emlékét őrzi a görögkeletiek parókiája, kik a megszálló török sereggel jöttek be Egerbe. Amazoknak 97Miklós egyháza helyén emelkedik most a görögkeletiek remektornyú temploma, szépszólású harangjával.

A Rácz-kapuhoz érünk. Itt volt t. i. a város keritő falának egyik kapuja. Az itt álló róm. kath. népiskola falában márványtáblát látunk. Aranyos írása így szól:

Ugyanaz alkalommal a Széchenyi-utcza éjszaki folytatását, mely már a felnémeti külvárosba vezet, II. Rákóczi Ferencz útjának nevezték el.

Forduljunk vissza az aszfalttal és keramittal burkolt pompás úton és térjünk be az érseki palotával szemben nyíló Kossuth-utczán a Kossuth-térre, a város piaczára. A piacz dísze a városháza. Mellette emelkedik a minoriták sugártornyos temploma és rengeteg rendháza, melyet most építenek újra.

A minoriták temploma, kettős sugár tornyával, Eger emlékszerű épületeinek a gyöngye. 1771-ben készült el. Remek a belseje is: freskói és műfaragásos padjai. Eredeti falfestményének, mely Kracker műve, csak egy részlete maradt meg az 1827-iki nagy tűzvész után. Főoltárképét ("Páduai Szent Antal") Kracker festette.

E téren áll Dobó István érczszobra is, mely egyformán dicséri a művészt, Stróbl Alajost és az áldozatkész várost.

A Kossuth-tér keleti oldalán az Eger patakja folyik, mely - mint fentebb említettük - kétfelé hasítja a várost. A patakon túl egyre szűkülőbb, kanyargóbb utczák következnek. Jórészben még a török építkezési rendszertelenségnek kiheverhetetlen nyomai. Mint kerített várváros, a mai belsőváros területén szorongott, csak a törökök kitakarodása, illetőleg a külső falak leomlása után bontakozhatott ki a város. Ennek következtében az utóbb alakult külsővárosokban (Felnémeti, Czifra, Maklári, Hatvani) nyithattak szélesebb, szabályosabb utczákat.

A pataki hídon átlépve, a Keresztény Iparoskörnél, a vár tövében balra a Szervita-utcza nyílik. Benne találjuk a szerviták templomos rendházát.

Az ősmagyar Mária-kultusz középkori híres búcsújáró helye, a Klarisszák Nagyboldogasszony egyháza, az 1552-iki ostrom alatt elpusztult. A török világban mosea lett. Annak a helyén épült föl az 1698-ban Egerbe telepedett szerviták temploma, Szent János evangélista tiszteletére. A rendház ebédlőjét Kracker két falfestménye díszíti; "Jézus Jákob kútjánál" és "A gonosz lélek megkisérti Jézust."

A szervita-utczával párhuzamosan halad a Knézich Károly-utcza. Egy sasos homlokzatú házon babérral körülfolyt márványtábla hirdeti, hogy a tizenhárom aradi vértanúk egyike, Knézich Károly, lakott benne. Ugyanitt, az irgalmasok nagyszabású új kórháza és a Kath. Legényegylet között emelkedik a mecset. A kilenczvenegyéves török hódoltság alatt Eger török város lett; mai templomai helyén mecsetek nyúltak az égnek. Az az egy maradt meg, mely a Knézich Károly-utczában, a hajdani Szent Katalin-kápolna helyén, az irgalmasrendiek háza előtt áll. "Gyönyörű emlék a török világból", - zengi róla Zalár József. A 43 méter magas, sokszögű sugár torony faragott kőből van építve, oldalain mór díszítésekkel. Kilenczvenkilencz csigalépcső vezet felső párkányzatáig, a melynek délre nyíló erkélyéről három századdal ezelőtt a hodzsa kiáltása hívta imára Allah egri híveit. Az idő megviselte, meg is csonkította. Pyrker László 1829-ben bádogfödéllel védte meg, melynek ormán azóta a félhold fölött a kereszt ragyog. A millennium alkalmával megújították. Ajtóval, villámhárítóval látták el és szép vasrácsozattal vették körül.

A Dobó-utcza a vár kapujához vezet.

Hazánkért, meg egy világrészért vívott küzdelmek diadalmas, nagy emléke. Vihartépett bástyáival ott emelkedik a város élénken nyüzsgő piacza, a Kossuth-tér fölött, sziklás dombon, mely az Eger folyó balpartjára ereszkedik le.

98Eredetileg kiklopszfalú pogányvár volt, melynek erőssége egymásba rótt sziklákból és földalatti menedéküregekből állott. Alapja egy, részleteiben máig is fönnmaradt kőgátlánczolat (avargyűrű), melyet valaha itt lakott barbár nép emelt az Eger völgye védelmére. Az egri várnak oklevélileg igazolható története a magyar kereszténységgel kezdődik. Szent István király az egri püspökséget megalapítván, hadtani tekintetekből választotta annak székhelyévé Egert, a mely t. i. kaput alkot az Alföld és a Felföld között. A mai vár dombján Szent János evangélista tiszteletére székesegyházat emelt. Apostoli munkájának folytatását, a vár és az egri megye kiépítését, hű munkatársaira, a püspökökre bízta.

Az ős pogányvár épített várrá alakult át. Eleinte csak annyiban, hogy a Szent Istvántól alapított székesegyház, valamint a körülötte emelt püspöklak és a káptalan társasháza erődített épületek voltak. Erőddé való kiépülése a tatárjárás utáni időre esik. Lambert püspök (1242-75), Eger újjáalapítója alatt kerítették be a várost fallal; Telegdy Csanád és II. Miklós püspökök emelték első bástyáit és egyes tornyait, a XIV. század első felében. Az épített egri várnak tehát a Szent Istvántól emelt várbeli székesegyház volt az alapja, melyet azután, valamint a várat, századokon át építették ki Eger nagykiváltságú és országos szereplésű püspökei.

Miután Eger, helyzeténél fogva, a belső és külső háborúk országútjába esett, várának története a hazánkat ért megpróbáltatások szakadatlan lánczolata, miként ez krónikájából is kitetszik.

1241-ben a tatárok elhamvasztják.

1442 tavaszán Giskra kassai várnagy egy éjjeli orvtámadásban lángba, vérbe borítja Egert.

1490-ben Albert Egert elpusztítja, de a várat bevenni nem tudja.

1514-ben Dózsa alvezére, Barnabás, a várbeli székesegyházat fölégeti.

1527-ben Salm felprédáltatja Hardegg gróffal. Ugyanaz év őszén Bodó Ferencz, Szapolyai alvezére, rettenetes vérfürdőt rendezett a várban; még az oltárok mellé menekült gyermekeket is lemészároltatta.

1541-ben Perényi Péter basáskodása sietteti az Eger felé közeledő vihart.

1552-ben Amhad 150 ezernyi sereggel támadta meg Egert, mellyet Dobó István alig kétezer emberrel védett. A vitézek, a nőkkel vetélkedve, az önfeláldozó hősiesség csodáit művelték. A török sereg csúfos kudarczczal volt kénytelen Eger alól elvonulni. Dobó István aranybetűkkel írta be Egert nemzeti dicsőségünk ragyogó könyvébe.

Az 1552-iki ostrom romhalmazzá tette a várost. Eger egyik legnagyobb püspöke, Verancsics Antal, emelte föl romjaiból, ki a vár fölépítésének és őrsége fenntartásának úgyszólván koldusa, Magócsy Gáspár és Ungnád Kristóf várnagyok erőszakoskodásainak pedig, utódjával, Radéczi István püspökkel együtt, valóságos mártírja lett.

1596 szeptember végén III. Mahomed szultán 200 ezernyi sereggel szállotta meg Egert, melynek parancsnoka, a derék Nyáry Pál, a gyülevész császári zsoldosok árulása következtében, kénytelen volt a várat két heti ostrom után feladni.

1687 tavaszán a Doria és gróf Koháry István vezérlete alatt álló felszabadító sereg ostromzár alá fogja. Deczember 18-án vonult ki Eger várából a hős Rusztem basa.

1704 tavaszán Zinzendorf Ferdinánd várparancsnok meghódol Rákóczi seregének.

1710 októberében Rédey Ferencz feladja a várat Pálfy Jánosnak.

Hogy történetét folytathassuk, lépjünk be az egri várba. Lássuk előbb a körvonalát.

Délre nyílik a főkapu; nyugatra néz a Dobó- és a Sándor-bástya, éjszakra a Tömlöcz- és a Föld-bástya; az éjszakkeleti sarkon: a Bolyki-torony, a délkeleti szögleten: a Bebek-bástya, alatta a Törökkert. A vár keleti részében (a Sánczban) volt: a Csabi-, Illés- és a Kerek-bástya.

A főkapun belépve, a várpiaczra jutunk. Ezen át az Ó-kapu nyílik. Három régi emléktábla van itt a falba betéve. Pyrker László tétette ide, mint elkallódott emlékeket. Az első Perényi Péternek a vár átalakítására vonatkozó munkáját hirdeti, a másik Oláh Miklós püspökről szól; a harmadik Telegdy Csanád püspök emlékét őrzi.

99Az Ó-kapun át a fellegvárba lépünk. Magas domb emelkedik a közepén a Kálváriával. Ez volt a Szépbástya. Rozgonyi Simon püspök (XV. század) emeltette. Húsz méter magas ormán állott a várnagyi lak. A Szépbástya déli boltozata alatt van Krisztus sírkápolnája; éjszaki tövében mély, boltozott alagút; a Sötétkapu, Dobó István és a honfoglalók emlékével. A Sötétkaput a keleti részszel (a Sánczczal) felvonóhíd kötötte össze. A fasoros Keresztúton elhaladva, a keleti oldalon Szent István király szobra állít meg. Casagrande Márk műve, Durcsák János kisprépost készíttette 1835-ben. A szobornak márványba vésett, megújított felírata így szól: "A magyar kereszténység kilenczszáz éves emlékére." Itt állott a Szent István által alapított egri székesegyház, melyet Eger püspökei - a változó építészeti modorok szerint - századokon át építettek ki. A XV. század elején, mint "Magyarország legfényesebb székesegyháza" tündöklött. Nem maradt meg belőle egyéb, csak az az egy gótstílű pilléroszlop, melyen most Szent István szobra áll. Nagy kegyelettel esik rá a tekintetünk. Sokszor dobogott itten az egész nemzet szíve bújában-örömében.

1131-ben II. István király itt halt meg.

1204-ben pedig Imre király; itt is van eltemetve, a székesegyház kápolnájában.

Itt jártak: Kún László (1281), Zsigmond (1406), Ulászló (1412), mint Zsigmond vendége, I. Ulászló (1440), Mátyás (1458, 1459, 1461, 1468), II. Ulászló (1491, 1494), II. Lajos (1520).

A székesegyház előtt, nyugatra állott a püspöklak, éjszakra pedig a káptalan társasháza. A Szent János-székesegyházon kívül még két templom volt a várban: a Szent István királyról nevezett és a Szent Péter-templom. Volt háza a várban a székesegyház több oltárának és a mesterembereknek. A Bolyki-torony hatalmas boltozatú üregeiben istállók, szénaraktárak és kocsiszínek voltak. A vár hajdani épületeiből egy, a Tömlöcz-bástyánál, fönnmaradt; most a honvédlaktanya részlete. Gótikus, egymást keresztező, bordás ívezetű tornácza, becses emlék a XIV. századból. Ez alatt ma is megvannak még a törököktől épített, hat méter vastag falú börtönök.

A vár földalatti építkezéseit Balogh János m. kir. honvédfőhadnagy önfeláldozó kutatásai után ismerjük. (Munkája: "Egervár története," Eger, 1881.) A bástyák alatt két-három sorjával egymásfölötti, erős boltozatú kaszamaták húzódnak, helyenként termekké szélesednek ki és messze szétvisznek a várból a város alá.

A törökök kitakarodása után az egri vár elvesztette országos védelmi fontosságát. Gróf Esterházy Károly püspök magához váltotta és megkezdte a lebontását. A többit elvégezte az idő és a kor üzleti szelleme. Eger nagy érseke, Pyrker László, vallásos kegyelettel védte meg a teljes elpusztulástól. Ő készíttette a Szépbástya ormán a kálváriát és körülötte a stácziókat, alatta Krisztus sírkápolnáját; továbbá a fasoros sétaútakat és a Sötétkapu boltozata alatt Dobó István síremlékét. Bartakovics Béla érsek 1871-ben a magyar királyi honvédség részére a kincstárnak ajándékozta a várat, a vallásos kegyeleti helyek használásai jogának a fenntartásával. Azóta az ő laktanyájuk van benne. Derék honvédeink javítgatják, gondozzák és tisztán tartják. Kiváló érdeme van az egri vár védelmében a jelenlegi zászlóaljparancsnoknak, Pogány Lajos őrnagynak, ki a magyar honvédhez illő lelkesedéssel van rajta, hogy az egri várat a kegyeletes látogatók vonzó sétahelyévé tegye. Erre szolgált a városnak is az a nemes gondja, hogy két év előtt a vár történelmileg nevezetesebb pontjait jelzőtáblákkal látta el és ezzel a néma romokat megszólaltatta.

De térjünk vissza Eger hős védőjének emlékéhez, a Sötétkapuhoz. Itt fekszik vörös márványból faragott képe. Ez a felírata:

100Dobó emléke mellett van egy csatakígyó, ú. n. "Dobó ágyúja", 1509. év jelzéssel; továbbá egy szőlődíszítéses oszlopfő, a várbeli székesegyházból, turbános fejkő és néhány ágyúgolyó. A két dóroszlopon nyugvó boltozat alatt másik emlék is van. Terméskőből faragott, hatalmas szárkofág. Turulmadaras homlokzatán ez a fölírása:

Két oldalára pedig ez van vésve:

A várból lejövet, a Káptalan-utczába jutunk. Az izraelita imaház, a "Borsod-, Gömör- és Hevesmegyei Községi és Körjegyzők Egri Tápintézete" és a Hevesmegyei Siketnémák Intézete mellett elhaladva, átlépünk a patak hídján és a szép vármegyeháza előtt állapodunk meg.

A vármegyeháza (melyet gróf Barkóczy Ferencz, püspök-főispán, 1765-ben építtetett) földszinti folyosóján két vaskapu ragadja meg figyelmünket, a vármegye és gróf Barkóczy Ferencz püspök czímerével. Az a lágyság és finomság, melylyel a kovácsolt vas ezen a kapun ki van dolgozva: remeklés és a XVIII. századi egri műiparnak mesterműve. Méltán mutatták be az ezredéves országos kiállításon, Heves vármegye csarnokában, a hol a szakkörökben is feltünést keltett.

Hosszú épületsor díszíti továbbá ezt az utczát: a főkáptalan tagjainak a házai. Itt van az Angolkisasszonyok nevelő- és tanintézete, a Szentferenczrendiek ódon zárdája és temploma.

A szentferenczrendieknek 800 éves multjuk van; egri házuk első volt hazánkban. Templomuk a XVIII. században épült föl újra; "Rákóczi harangja" szól benne, melyet - mint a körirata is mutatja - a fejedelem Kassáról, 1705-ben, ajándékozott nekik. A főoltárkép ("Immaculata") Hess remeke.

A szentferenczrendiek temploma mellett nyílik a Pyrker-utcza, benne az ízléses főispáni lak. Ez az utcza vezet az árnyas Érsekkertbe és Eger istenadta nagy kincséhez: a melegforrású érseki gyógyfürdőhöz, uszodához és az Erzsébet-fürdőhöz.

A fürdőkön túl, a Lakatos és lemezárú részvénytársaság gyáránál, a külvárosba, a Maklári-útra érünk. Itt nyílik a népéletbe érdekes betekintésünk. A hófehérre meszelt kis házaknak a külseje is mutatja, hogy vallásosság és hazafias érzelem lakik bennök. A házak homlokzatán szentség, kereszt, tulipán, a nemzeti czímer van kivakolva, vagy a Szentháromság képe ékeskedik rajtuk, s ha a kép hiányzik is, a fülkéje ott van minden régibb ház homlokzatán. A padláslyukon a kasza van kidugva. Kiváló szerszáma az egri kapásnak. Hegyes határában kevés a szántóföld; nyáron át még a gazdaemberek is lejárnak az Alföldre részért aratni, míg a szőlőmunka engedi és onnét hozzák a kenyérnek valót. És hogy az asszonyait is lássuk, menjünk végig a Maklári-úttal párhuzamosan haladó Kertész-utczán. Illik rá a neve. Viruló konyhakertészet az egész utcza, bővizű kútaikból és a kertek alatt folyó patakból ellátott, csatornázott öntözéssel. És ez tisztán az asszonyok hagyományosan folytatott háziipara. A bor- és a csemegeszőlő mellett a zöldség Egernek legfőbb kiviteli czikke. Ősi módon is űzik, annak ellenére, hogy megnyílt már az eger-putnoki h. é. vasút. Fölkap az egri asszony egylovas, 107gyékényes szekerére és messze elfuvarozik a terményével a Felföldre. Mint mindegyik egri külvárosban, ez utcza végén is következnek még a lakóházak után a borházak, a homokkő-hegyoldalakba vágott rengeteg pinczékkel.

A vasúti állomáson alúl eső villamtelepen túl, a hatvani országút mellett, az állami vinczellériskolához érünk. Itt nevelték azt a munkás hadsereget, mely az egri föld ősjogát visszavívta és az istenostorától letépett szőlőkoszorút Eger határára visszaállította. Tekintsünk be ennek a városrésznek a sírkertjébe, a Fájdalmas Szűz-temetőbe. A magyar irodalom jelesei: Ihász Gábor, Magyar Ferencz, Szvorényi József, Mindszenty Gedeon, Zsasskovszky Endre, egyházi zeneszerző, nyugszanak itt; továbbá; Kracker János, a liczeumi freskók egyik festője; és a hazafias kegyeletnek áldozatos helye: az 1848-49-iki függetlenségi harczban, Kápolnánál megsebesült és az egri kórházban meghalt honvédek sírja.

A városnak visszafordulva, a Telekesy-utczában, mely a Deák Ferencz-úton épült városi színházhoz vezet, hatalmas ódon épület, a Rossztemplom előtt állunk meg. Igy nevezik ma az egriek a Telekesy-utcza felső végén emelkedő, ódon templomot. A rabváltó trinitáriusoké volt, kiket 1717-ben gróf Erdődy Gábor püspök telepített Egerbe. II. József császár feloszlatván a rendet, épületük a katonai kincstárra jutott. A barokstílű, szép templom most katonai raktár, a mellette levő szerzetház pedig laktanya. Csak a bejárója fölötti kőképek maradványa és a felirata ("K. u. k. Trinitarier-Kaserne. - Cs. és kir. Trinitárius-laktanya") őrzi a multját.

A Telekesy-utcza végén, a Samassa-téren van a katonatisztilak, előtte kőemlék. Oroszlán nyugszik rajta, babérral koszorúzott kard van rávésve. Rettenthetetlen hős, egri földműves-fiú volt, a kinek emelték. Ez a felírása:

A székesegyház mögötti vásártéren, a törvényszéki palota és a m. kir. dohánygyár mellett elhaladva, sétánk végére, a megyei laktanyához és a katonai kórházhoz érünk, melyen túl már a szőlők következnek, köröskörül a várost ölelő halmokon. Buja zöldjükből kedvesen fehérlenek ki az egri néptől csak "kunyhó"-nak nevezett nyaralók.

Eger az 1886. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának a) pontja alapján meghatározott legújabb beosztás szerint rendezett tanácsú város. Ámde a levéltári adatok igazolása szerint Eger is, mint a legtöbb, nagyobb kiterjedésű rend. tan. város, hosszú küzdelmet fejtett ki a szabad királyi városi czímért, tehát az önállóságért. A legrégibb adatok szerint, IV. Béla király 1261 szept. 20-án kelt nagy adománylevelében Egert püspöki városnak nyilvánította, a mennyiben az egri egyházat a tatárpusztítás után helyreállíttatván, azt és messze környékét az egri püspöknek ajándékozta. A török pusztítás megszünése után I. Lipót király az 1688. évben királyi várossá nyilvánította Egert s ezt, midőn a vármegyegyűlés zajongott miatta, megerősíti a bécsi cs. udvari kamara 1691 szept. 28-án kelt leírata is, a mely Egert kifejezetten szabad királyi városi jogokkal bírónak mondja. Ennek a díszes czímnek azonban nem sokáig volt birtokában a város, mert a vármegyegyűlés tiltakozása után felemelte szavát az adomány ellen az egri püspök s a káptalan is és ennek következtében I. Lipót már 1693-ban visszavonta adományát és Egert a püspök és káptalan földesúri joga alá helyezte. Az egriek persze nem nyugodtak meg ebben, hanem újabb és újabb kérelemmel ostromolták a királyt, míg végül, három évi küzdelem után kimerülve, 1696-ban megbékéltek Fenessy püspökkel. Száz év mulva újra feltámad a mozgalom s ekkor maga a püspök áll élére, azonban eredménytelenül.

A mai Eger rendezett tanácsa élén Jankovics Dezső polgármester áll, kinek helyettese és legodaadóbb munkatársa Hanák Gyula városi főjegyző. A négy 108tanácsos közül Barthos Károly a közigazgatási, Morvay János az iparügyi, Bayer Henrik a gazdasági és katonaügyi előadó, míg Braun Károly az árvaszéki ülnöki teendőket végzi. A város tisztviselői karának többi tagjai Fridl Gyula rendőrkapitány, Derszib Ödön főszámvevő, Gröber Béla közpénztáros, Szokolay Lajos ügyész, Bárány Géza mérnök, Glósz Kálmán dr. főorvos, Szabó Ödön dr. városi tiszti-orvos és Tóth Sándor rendőralkapitány.

A képviselőtestület 200 tagból áll, szakosztályai a következők: a) állandó választmány, b) közigazgatási és pénzügyi, c) építési és szépészeti, d) jogügyi, e) egészségügyi,f) ipar- és kereskedelemügyi, g) földmivelésügyi.

A közbiztonsági szolgálatot a rendőrkapitány, rendőralkapitány, két rendőrfelügyelő, egy őrmester, két szakaszvezető, öt tizedes, tizennégy I. osztályú és tizennyolcz II. o. közrendőr látja el. A rendőrség a város székházában s azonkívül a város négy különböző helyén lévő őrszobákban van elhelyezve.

A közigazgatási szervezetnek érdekes tagjai a fertálymesterek. Az országban mindössze Vácz és Arad városokban találunk hasonló tisztséget. A XVIII. század elején a város adminisztrácziójában már élénk részt vesznek a decuriók, kik - számszerint hatan - a város hat kerületében a hivatalos iratok kézbesítői, ügyelnek a rendre, tisztaságra, végrehajtják a hatóság rendeleteit és parancsait. Kvalifikácziójuk az írni-olvasni tudás és hogy háztulajdonosok legyenek. 1736-ban olvassuk először a fertálymester-elnevezést, később néha tizedes czímen is nevezik őket, de máig állandóan fennmaradt a német eredetű elnevezés. Ma már a fertálymesterség nem tisztség, hanem tisztesség; a mi kis teendő jár még vele, elvégzi a helyettes, a kinek a fertálymester átengedi évi 180 korona fizetését. A tisztesség egy évig tart és évenként februárban, Apollonia napján, az új 12 fertálymester misét hallgat reggel a székesegyházban, utána a polgármester előtt leteszik az esküt és átveszik a jelvényeket. Mai jelentősége e tisztnek immár csak a vendégeskedésekben merül ki, a mennyiben a fertálymester köteles a tisztet viselt kollegáit több ízben megtraktálni.

A város közigazgatási és egyéb kiadásainak fedezésére a város csekély vagyonának jövedelmén kívül, egyedül a pótadó szolgál. A város vagyona: a városháza, a postaépület, az állami elemi iskola, a volt törvényszéki és járásbírósági épület, a Barkóczy s Fazola-féle házak, a tisztilak, malmok, húsosboltok, Korona-vendéglő, helypénz és villamostelep, 116.851 korona 53 fillért hoz a városnak, (1909. évi költségvetés szerint), ezenkívül közművelődési és iskolai bevételek czímén 7405 K, katonai 12.758 K 68 f., fogyasztási jövedelem 174.574 K 93 fill., alapítványok kamatja 12.210 K 24 fill., hegyőrbér-bevételek 18.600 K. A város bevételeinek összege 465.177 K 64 fillér.

A város kiadásai ezek: tisztviselők fizetése és lakbére 91.086 K 18 fill., igazgatási kiadások, ú. m. irodaszerek és nyomtatványok, közvilágítás, állami adók, épületek fenntartása 101.184 K 67 fill,, útak fenntartása 23.768 K 59 fill., közbiztonsági kiadások 65.307 K 80 fill, egészségügyre 9693 K, közművelődésre 52.013 K 27 fill., szegényügyre 8200 K, különféle kiadások 162.284 K 85 fill. Összes kiadás 697.516 K 20 fillér.

Ezek szerint a város pótadója az egyenes adókra és pedig házosztály- és házbéradó után 105.73%, földadó után 98,06%, egyéb adónemek után 105,09%. Miután pedig a városok vagyoni állásának legvilágosabb jellemzője a városi pótadó százaléka, ebből következik, hogy Eger az ország egyik legszegényebb városa.

A város kezelése alatt lévő fontosabb alapítványok a következők:

Mindezeken felül a város az 1902. évben kövezetvám szedésére nyert engedélyt a kereskedelemügyi minisztertől és a vámjövedelem terhére már kiépíttette valamennyi főbb útját aszfalttal, a kevésbé forgalmas útakat pedig makadámburkolattal, úgy hogy jó útak tekintetében Eger városa a legelső városok közé tartozik.

A város kezelése alatt álló gyámpénztár 1908. évi mérlege szerint a gyámoltak és gondnokoltak követelése 589.925 K 98 fill., erre a gyámpénztár fedezete 630.030 K 14 fill., többlet, azaz tartalékalap tehát 40.104 K 16 fill. Az 1901. évi XXI. t.-cz. 5. §-a értelmében az elhagyott gyermekek segélyalapja javára átutaltak 1222 K 48 fillért.

A város vagyonának állapota az 1908. évi leltár szerint:

Eger város gazdasági viszonyairól szólva, úgyszólván egyedül a bortermelésről beszélhetünk, miután a város határának alakulata miatt a lakosok a mezőgazdaság egyéb ágaival alig foglalkozhatnak. A fillokszera-pusztítás előtt 4145 hold szőlő volt beültetve s a rekonstrukczió oly örvendetesen halad, hogy ma már közel 3000 hold szőlő van Egerben. A bortermelés mellett szépen halad a gyümölcstermelés, a dió, szilva, körte, baraczk, melyekből átlag 40.000 kg. a kivitel. Rendkívül híres az egri zöldség-termelés, az Eger folyó völgye pompás talajt ad a bő vizet igénylő zöldségmívelésre s ezt az egriek oly mértékben űzik, hogy egész Éjszak-Magyarországot az egri kofák látják el zöldséggel.

A város kisipara elég fejlett, a jómódú, törekvő kisiparosok a város társadalmában lényeges tényezők. A fejlett kisipar még a török hódoltság utáni időben leli gyökerét, a mikor sok idegen nemzetbeli iparos telepedett le Egerben s utódaik máig is szorgalmas iparűzők. Leginkább a következő iparágak vannak képviselve: kovács van 23, lakatos 18, fazekas 4, bádogos 13, asztalos 41, kerékgyártó 13, kádár 16, szabó 125, czipész 100, csizmadia 126, takács 4, hentes 90, mészáros 11, ács 27, kőmíves 23, borbély 19, szobafestő 18, pék 17.

A nagyipar azonban nagyon is visszamaradt, mindössze a következő nagyobb ipartelepek vannak: érseki liczeumi könyvnyomda, egri nyomda részvénytársaság, Klein és Weinberger czég gőzmalma, Weisz Adolf és Fülöp gőzmalma, a dohánygyár, Wind István építő-ipartelepe s az első lakatos- és lemezárúgyár r. t. Készülőben volt egy gombgyár, jéggyár és fehérnemű-gyár alapítása, mely utóbbira a melegvíz-források nagyon is alkalmasak, azonban elegendő tőke hiányában a tervek még mindig csak tervek.

A kereskedelem is meglehetős fejletlen, a városban lakó 186 kereskedő mindössze a város és a közel vidék apróbb szükségleteit látja el, nagyobb forgalom mindössze a bor-, szőlő-, gyümölcs- és zöldség-kereskedelem terén észlelhető.

Pénzintézetek, melyek részvénytársasági alapon alakultak a következők:

Hevesmegyei Takarékpénztár, alakult 1846-ban, az eredetileg 50 frt névértékű részvényei ma már 2400 koronáért is alig kaphatók, - elnöke Ury József dr., igazgatója Dálnoky János.

Egri Takarékpénztár, alakult 1876-ban, elnöke Jankovics Dezső, igazgatója Fekete Károly.

110Agrár Takarékpénztár, alakult 1894-ben, elnöke Kállay Zoltán dr., igazgatója Kánitz Dezső.

Hevesmegyei Hitelbank, alakult 1904-ben, igazgatója Kánitz Géza.

Hevesmegyei Népbank, alakult 1906-ban, elnöke Erdős Jenő, igazgatója Fleischman Vilmos.

Szövetkezeti alapon még három, kisebb pénzintézet működik.

A régebbi időben az egri egyházmegyei ájtatos alapítványok pénztára uralta a helyzetet, a mennyiben óriási vagyonából olcsó kölcsönöket adott ki, azonban újabban vagyonát csak értékpapirokba fekteti és kölcsönt csak nagyon kivételes esetben folyósít.

Eger város kulturális viszonyairól, a közoktatásügyről, sajtóról, színészetről stb. az illető fejezetekben beható részletességgel emlékezünk meg.

A társadalmi intézmények közül felemlítendő az Ó-kaszinó, mely még 1833-ban alakult gróf Almássy Kristóf elnöklete alatt, egyesíti a társadalom minden rétegét, s ezért a leglátogatottabb is. Elnöke Jankovics Dezső.

Az Egri Club (előbb Új Casinó) újabban rendkívül hiányt pótló társadalmi tényező, tagjainak szórakoztatására legtöbbet tesz és különösen a polgárság és a katonaság közötti jó viszony fenntartására hasznos intézmény, a mennyiben a helyőrség tisztikarának minden tagja egyszersmind club-tag is. Elnöke Majzik Viktor alispán.

Eger legrégibb társadalmi intézménye a Polgári lövésztársulat, mely még 1763-ban alakult s azóta, a szabadságharcz utáni 10 évet kivéve, állandóan és élénken működik a czéllövés fejlesztése érdekében. Főlövészmestere Jankovics Dezső.

A Hevesmegyei és egervidéki jótékony nőegylet saját árvaházában sok-sok apátlan és anyátlan gyermeket neveltet és tagjai között látjuk Eger hölgyközönségének színét-javát. Elnöke dr. Ury Józsefné.

Az Egri dalkör 1882-ben alakult s azóta tüneményes pályát futott be, a mit csak tagjainak szorgalma és nagy énektudása révén ért el. Hat országos versenyből öt ízben az első s egy ízben a második díjat hozta el s ez tette jogosulttá a koszorús dalkör czím viselésére. Elnöke Hellebronth Géza, ügyvezető elnöke és lelke Maczki Valér dr.

Az Önkéntes tüzoltó- és mentő-egyesület 1874-ben alakult Danilovich Pál kezdeményezésére. Őrtanyájában a legmodernebb tűzoltó-eszközök állandóan ragyogó tisztán láthatók. Elnöke Jankovics Dezső, parancsnoka Grőber Ferencz, van hat fizetéses tűzoltója és 60 önkéntese.

Felemlítendők még a keresztény-szocziális egyesület (elnöke Nagy János dr.), keresztény iparoskör (elnöke Balkay Béla), katholikus legényegylet (elnöke Foltin János), izraelita nőegylet (elnöke dr. Setét Sándorné), Chevra Cadischa, izr. filléregylet, gyermekbarát-egylet, napközi otthon és tornaegylet.