317Bihar vármegye mezőgazdasága, állattenyésztése és erdőgazdasága.
Irta alföldi Flatt Károly, Sterba Szabolcs, Vende Aladár
A nagyszalontai gőzmalom.
Saját felvételünk.
A Bihar-diószegi vinczellérképző.
Saját felv.
Gazdasági rendszerek.
Bihar vármegye, földrajzi helyzeténél fogva, a nyugat-európai kulturához a multban későbben jutott, mint a kedvezőbb fekvésü nyugati vármegyék; de azért a mai fejlett közlekedési viszonyok segélyével velük csakhamar egy színvonalra emelkedett, sőt bizonyos tekintetben (magyar gulya, sertéstenyésztés) felül is múlta őket. A kisbirtokosok és a földművelő parasztság általában a viszonyok által indokolt szabad gazdálkodást folytatnak, vagy hármas forgót használnak, de a nagybirtokok mind váltó üzemre vannak berendezve, melynek keretében a kereskedelmi növények és mesterséges takarmányok intenzíve termeltetnek. A síkságon mindenütt gőzcséplők működnek, több nagy uradalomban gőzeke szántja a termő földet s azt istálótrágya mellett a műtrágyák alkalmazása is terjed. Szóval a talaj termőerejének fokozására minden modern eszközt felhasználnak, több helyen az alagcsövezést is.
A vármegye összterülete 1.626,469 katasztrális hold, s ebből mindössze csak 33,027 katasztrális hold terméketlen, vagyis az egésznek 2%-a, melynek túlnyomó része útakra és vízmosásokra esik. A gazdaságok száma 87,360, melyek nagyság szerint a következőleg oszlanak meg:
| gazdaság száma | kat. hold |
| Törpe gazdaság (5 holdig) | 47,841 | 92,323 |
| Kis gazdaság (5-100 holdig) | 38.767 | 521.271 |
| Közép gazdaság (100 holdtól 1000 holdig) | 559 | 180,314 |
| Nagy gazdaság (1000 holdon felül) | 193 | 832,561 |
Termelési ágak szerint van Bihar vármegyében: szántóföld 767,800, kert 15,885, rét 159,681, szőlő beültetve 5,149, szőlő parlagon 5454, legelő 154,611, erdő 478,907, nádas 5,955, terméketlen 33,027 katasztrális hold. A kultur-területek talaja a mély lapályú síkon alluviális homok, a magasabb fekvésűn pedig homokos, többé-kevésbbé kötött agyag s (a helyenként nagyobb kiterjedésű vak-szík kivételével) általában jó erejű, bár néhol kavicsos feltalajjal.
A bírtok-megoszlás kedvezőtlen, mert a korlátolt forgalmi birtokok 691,955 k. holddal és a közös erdők és legelők 185.022 k. holddal, tehát összesen 876,977 k. holddal az összterületnek majdnem 54 %-át teszik .
318Bihar vármegye mezőgazdasági termelése, különösen a nagyobb birtokokon, eléggé belterjes és sokoldalú. A 709,617 k. hold bevetett területtel szemben az ugar csak 66,639 k. hold, vagyis az egésznek 8.5 %-a.
Gabonaneműek.
A gabona termények közül a fősúly a búzára, azután a tengerire esik. 1900-ban búzával be volt vetve 228,522 katasztrális hold, tengerivel pedig 177,377 hold. A búza elég aczélos és elég súlyos is, s ebben közel áll a bánsági búzához. A tengeri általában igen jól díszlik s nagyobbmérvű termesztését megmagyarázza egyrészt az a körülmény, hogy a vármegye oláh lakosságának főtáplálékát alkotja, másrészt a vidéken erősen kifejlett szeszipar és sertéstenyésztés. Rozsot a vármegye mintegy 70,000 katasztrális holdon termel, melyből tavaszi rozsra csak mintegy 800 hold esik. Kétszeres és árpa külön-külön mintegy 34,000 katasztrális holdon terem, utóbbiból az őszi árpa csak 6.500 holdat foglal el. Zabbal 38,000 hold van bevetve, köles és hüvelyes magvak (bab, borsó, lencse) 1000-1000 holdon termeltetnek.
A margittai Sándor-malom.
Dr. Berthold felvétele.
Kereskedelmi növények.
A kereskedelmi növények közül az első helyet a kender és a dohány foglalják el. Előbbit (6.500 katasztrális hold) különösen a sarkadi és okányi uradalmakban művelik, a dohányt (4000 katasztrális holdon felül) általában a nagyobb uradalmakban termesztik, melyek közül: Derecske, Piskolt, Pocsaj, Kis-Szántó és Sarkad vidéke érdemelnek említést. Az őszi repczét 2800 holdon, a czukorrépát 618 holdon, a lent 213 holdon s a czirokot 195 holdon művelik. 1900-ban alakult Nagyváradon egy "Czirok- és szalma-árú kiviteli részvénytársaság", mely a vármegye czirok-termelését előnyösen emelni fogja. A czirokot nagyobb mennyiségben Csegődön, Görbeden és Sarkadon termelik. Csekélyebb jelentőségű a napraforgó (Ér-Semjén, Lakság) és komló (Nagyvárad) termelése.
Gyök- és gumós-növények.
A gumós növények közül különösen számottevő a burgonya s a gyöknövények közül a takarmányrépa termesztése. Előbbit 13,600 holdon, utóbbit 11,200 holdon termelik, főkép takarmányozásra, de a burgonyát szeszfőzésre és keményítő-gyártásra is felhasználják. A hegyvidék erdős tisztásain néhol csicsókát is termesztenek a vaddisznók számára.
Takarmány-növények.
Bihar vármegyének kifejlett állattenyésztése a gazdát mesterséges takarmánytermelésre utalja, mely a vármegyében mindig meghálálja a ráfordított költséget. Legelső helyen említendő a zabosbükköny, melyet 26,300 319holdon termelnek. Utána következnek a tavaszi bükköny (13,000 hold), lóhere (11,000 hold), luczerna (8200 hold) és csalamádé (5000 hold). A takarmánymagvak külön 10,700 holdon termeltetnek. Őszi bükköny csak 230 holdon, mohar csak 144 holdon díszlik.
Rétek és legelők.
Mint az országban általában mindenütt, úgy Bihar vármegyében is mostoha elbánásban részesülnek a természetes rétek és legelők. Ezek majdnem egyenlő megosztásban mintegy 310,000 katasztrális holdat foglalnak el. Igaz ugyan, hogy legnagyobb részük a hegyvidék erdős vidékein terül el, mely körülmény - rossz közlekedési útak mellett, távol a központtól - ezeknek raczionális kihasználását sokszor kizárja, de a majorságnak helyes - bár ideiglenes - elhelyezése, könnyen segíthetne ezen a bajon.
Margitta. - A mölki uradalom présháza.
Dr. Berthold felvétele.
Nádasok.
A nádasok e vármegyében (5955 katasztális hold) tekintélyes területet borítanak s különösen a Sárréten nagy mennyiségü nádat, gyékényt és kákát termelnek, melyek elég jól jövedelmeznek.
Szőlő.
Bihar vármegyének 169 szőlőművelő községe van, melyek közül legjelentékenyebb a 255 hektárnyi nagyváradi hegy, azután az érmelléki, bihari, margittai, élesdi, hollódi és belényesi hegyek. A megye összes szőlőterülete 3401 hektár; ebből 1432 hektár teljes termelésben levő, 1322 hektár új ültetésű és 185 hektár régi szőlő. Borai (kivált az érmelléki) elsőrendüek; az 1900-ban szűrt borok átlagos czukortartalma 20% volt, sőt egyes fajboroknál egész 27%-ig is felemelkedett. Az állam által felállított minta-szőlőtelepek a bihar-diószegi vinczellérképző felügyelete alatt állanak s az a hivatásuk, hogy a szőlőültetés és művelés fortélyait a munkások között terjeszszék s a szőlősgazdákat jó és olcsó oltványokhoz juttassák.
Gyümölcs.
Gyümölcsfatenyésztésre a vármegye éghajlata és talaja kiválóan alkalmas. Első helyen említendő a szilva (vörös és berzenczei), mely különösen a Sebes-Körös völgyén és Belényes vidékén nevezetes jövedelmi forrás. Alma, körte, baraczk, cseresznye a vármegyében nagymértékben terem, de a kiválóbb fajokra csak a nagybirtokosok fektetnek súlyt. Inándon Markovits 320Antal a batul-alma fajt tenyészti nagyban. Nevezetes gyümölcstermelést űz a nagy-kágyai és mező-telegdi uradalom s újabban Thormann Vilmos mezőtelegdi gyümölcsöse. Diót Meziád, Petrósz és Rézbánya, gesztenyét Siter lakosai termelnek. A Biharvármegye Gazdasági Egyesület (maga is egy szép és nagyforgalmú faiskola tulajdonosa) a vármegye különböző vidékein rendezett felolvasásaiban e hasznos üzletágra külön is felhívta a gazdaközönség figyelmét.
Kertészet.
A vármegye éghajlati és talaj-viszonyai a kertészetre is kedvezők, noha e tekintetben, különösen a konyhakertészetet illetőleg, - a biztos piacz daczára - eddigelé még kevés történt. A dinnyét 1700 katasztrális holdon művelik s különösen a gróf Csáky uradalom Körösszegen jár elől a jó példával. A tök 1000, a káposzta 1400 s egyéb zöldség szintén 1000 katasztrális holdat foglal el; mákot (különösen Körösszegen) 52 holdon termelnek.
"Páris". Kétéves bika a sarkadi uradalomból.
Békés Gy. felvétele.
Munkásviszonyok.
A munkásviszonyok általában kedvezők. Aratáskor a hegyvidék oláh lakossága is a lapályon dolgozik, sőt a Duna-Tisza közé is elmegy munkát vállalni. Csupán néhány nagybirtok kénytelen a felgyülemlett mezei munka gyors lebonyolítására idegen munkaerőhöz fordulni, mely rendszerint a felvidéki tótságból és a megyebeli oláhságból kerül ki.
A nyári férfi napszám vidékenként 80-240 fillér közt váltakozik, a női napszám 50-160 fillér között, ellátás nélkül; ellátással 30%-kal kevesebb. Télen 2/3-ára szállanak le a munkabérek. A munkásnép általában józan, szorgalmas és megelégedett, mert legtöbbnyire állandó munkása a gazdájának, s az u. n. szoczialisztikus tanokat nem fogadja be.
A földbirtok értéke.
Az utóbbi időben a földbirtok ára is rendkivül emelkedett; míg húsz évvel ezelőtt egyes apróbb birtokok holdját 80-120 koronáért lehetett venni, ma, különösen népesebb lakóhelyek közelében s a föld minősége szerint, holdanként 800-1000 koronát is el lehet érni. A holdankénti haszonbér-árak tekintetében az egyes helyek szerint nagy szélsőség mutatkozik: 6 koronától 40 koronáig. Az átlagos haszonbér körülbelül 16 koronára tehető.
321Állattenyésztés.
Bihar vármegye állattenyésztésének különösen az Almássy-féle gulya, meg a szalontai és fekete mangalicza sertésfajok révén már régóta megérdemelt hírneve van. A legujabb időben modern tenyész-irányok felé nagyobb érdeklődés kezd mutatkozni s félő, hogy a nyugati szarvasmarha felkarolása az Almássy-féle tenyészetnek hátrányára fog válni. A lótenyésztés emelkedőben van, úgyszintén a sertéstenyésztés is, egyedűl a juhtenyésztés nem.
A mezőgazdasági statisztika szerint van Bihar vármegyében: 209.859 szarvasmarha, 68.775 ló, 549 szamár, 24 öszvér, 25,940 kecske, 331,441 juh, 368,496 sertés, 1.031,878 baromfi, 19,140 méhköpű.
Szarvasmarha.
Legjelentékenyebb ezek közül a szarvasmarha-tenyésztés, még pedig a gróf Almássy Dénes sarkadi tenyészete. Itt, az uradalom tágas legelőin a legkedvezőbb természeti feltételek mellett tenyészik a tiszta magyar fajta, Almássy-félének nevezett gulyabeli marha, mint a podolia-moldvai jelleg legkorrektebb tipusa. A tenyészet eredete a század elejére nyúlik vissza s a legutolsó tenyész-anyag beszerzése 1836-ban történt a gróf Csáky-féle körmösdi gulyából s azóta a folytonos beltenyésztés következtében nagy tökéletességre jutott. Ekként a fajtának kitűnő tulajdonságai, melyek közül főleg a kitartás, a gyors haladó-képesség, a szilárdság, erősség s igénytelenség, a könnyű, élesen körvonalazott fej, a helyes alakú czímeres szarvak, a nagy, élénk szemek, a jó tarkó, a széles, erős járom-élű s kiválóan mélyen lebenyelt nyak, a jól formált mar, erős izmos vállak, széles szügy, dongás mell, az egyenes hát, rövid lágyék, széles, hosszú far, jól tűzött fark, továbbá a széles állás, a gyors járás, szabad mozgás és erőkifejtésre termett végtagok, a tetszetős, durva, fehér szőrözet, végül a nagy (145-165 cm. mar-magasság mellett 68 q) élősúly s minden részben összhangzó testkiformálódások, a faj jellegzetes s biztosan átöröklő tulajdonságává váltak. Az a nagy kereslet, mely a most befolyt század közepe óta hazánkban s társországaiban a sarkadi tenyész-anyag iránt mutatkozik, szinte ebben leli magyarázatát; de még az ország határán túl, a távol helyekre is eljutott a sarkadi gulya kitűnőségének híre; I. Miklós czár 1846-ban Sarkadról vásároltatott 1 darab bikából és 18 tehénből álló törzset 9000 váltó forintért. Hazánk számot tevő gulyái mind vásároltak tenyész-anyagot a sarkadi gulyából, sőt egyeseknek, mint például a mezőhegyesi m. kir. ménesbirtoknak éppen a sarkadi gulya képezi az alapját, hova először 1863-ban vettek 2 darab bika, 60 darab negyedfű üsző és 10 darab tehénből álló törzset, míg egyes bikákat azóta többször. A bikák rendszerint három éves korukban kerülnek eladásra, a midőn 800-2000 korona között váltakozik az áruk; évente átlag 16 darab kerül eladásra. A tenyésztésbeli tehén-állomány 125 darab, melyből egy 35 darabból álló, ugynevezett "czifra gulya" alkotja a pepineriát. Feljegyzésre méltó még a sarkadi gulyánál a kiváló fogamzási képesség, a mely mellett 100 tehén közül 92-96 darab vet borjút. A gulya tartása általában külterjes, megfelelően a podolia-moldvai jellegnek; a vegetáczió megindulásától kezdve legelőn, télen pedig a tenyésztésbeliek félig nyitott aklokban főleg kóró- és szalma-félékkel s az uradalom rétjein termett tápláló szénával takarmányoztatnak, mit a hasonlóan tartott növedék-állatokkal egyképen jól értékesítenek. A sarkadi gulya különben az 1885-iki budapesti országos és az 1896-iki budapesti ezredéves kiállításon az első díjjal lett kitüntetve.
A magyar szarvasmarha tenyésztése Bihar vármegyében igen el van terjedve s majdnem minden nagyobb birtokon található.
Ujabb időben a figyelem a nyugati fajták felé fordult, melyekkel az ország nyugati részében - különösen a gyors fejlődés, valamint hús- és tejtermelés tekintetében - oly nagy sikereket értek el. Simmenthali tenyésztés van gróf Károlyi Tibornál Bályokon, a gróf Csáky család uradalmában Körösszegen, a mölki apátság uradalmában Margittán, gróf Pongrácz Vilmosné birtokán Nagy-Kágyán, stb. Simmenthali-bonyhádi keresztezés van gr. Tisza István geszti, báró Königswarter kis-szántói uradalmában. Pinzgaui tenyésztéssel Telegdy Józsefnél Mező-Telegden és Szilassy Ottónál Ér-Adonyban találkozunk, hollandi tenyésztéssel pedig Székelyhídon, gróf Stubenberg József uradalmában.
Bihar vármegye lótenyésztése majdnem kizárólag abban az irányban halad, a melyet az állami ménállományok a vármegyébe kihelyezett egyedei 322szabnak meg; azonban kellő magaslaton áll. A tenyésztés főiránya gazdasági lovak előállítása. Arab-tenyésztést űznek Csapó Dezső Darvason, Miklósy Ferencz Kődombon, Paksy Albert Monostorpályiban és Des Echerolles-Kruspér Károly Szent-Miklóson. Említésre érdemes angol telivér-tenyészetet tartanak: gróf Tisza István Geszten, gr. Tisza Kálmán Csegődön, Gróf Károlyi Tibor Bályokon, báró Königswarter Herman Kis-Szántón, gróf Stubenberg József Székelyhídon és gróf Almásy Dénes Sarkadon. A félvér-tenyészetekből említést érdemel a Szunyogh-féle pocsaji tenyésztés. Verseny- és luxus-lovak tenyésztésére berendezett ménesek nincsenek. Verseny-istállókat báró Köngiswarter Herman és gróf Almásy Dénes tartanak. A hegyvidéki oláhságnak mokány néven ismert apró lovai (állítólag a régi erdélyi és török lovak keverék-utódai) igénytelenek, erősek és kitartók s a hegyvidék viszonyaira való tekintettel pótolhatatlanok. Említésre méltó gróf Stubenberg József székelyhídi spanyol szamártenyésztése is.
"Rendes" tehén négyhónapos bika-borjával, a sarkadi uradalomból.
Békés Gy. felvétele.
Sertés.
A szalontai sertés révén Bihar vármegye sertéstenyésztése már régóta híres. De valamint mindenütt a jót elnyomja a jobb, így történt ez a szalontai sertéssel is, melyet a kisjenői kondorszőrü szőke mangalicza egészen eltüntetett. A szalontai sertés goromba, nagy állat volt; fején az arcz-él egyenes, feje hosszú, nyaka középhosszúságu, háta közepesen ívelt, fara arányos szélességű, de lejtős, mélysége szép, törzshossza nagy, oldalai laposak, lapoczkái és konczai húsosak, lábai középhosszúságúak voltak, csontozata erős, bőre szívós, sertéi hullámosak, sűrűek s a verestől a sötétbarnáig váltakozó színnel bírtak. A szalontai sertés lassu fejlésü, de szívós, edzett 323állat volt; zsírra kevésbbé jól hízott, de kemény, ösztövéres, eltartható szalonnát és sok húst adott. Az utolsó tiszta szalontai nyájat a Királyhágón túl 1878-ban oszlatták fel, de egy évvel később a kisbéri m. kir. állami ménesbirtok, a fajta jelleg fentartása végett, egyik gazdaságában 4 kannal és 20 koczával szalontai tenyészetet rendezett be, melyet 1863-ban még 2 kannal, 13 kocza-süldővel és 22 malaczczal egészített ki. De közbe jött egy körülmény, mely a kisbéri kondát megszüntette. A sertésnek ugyanis oly szálkás, goromba húsa volt, hogy a Berlinbe jutott rakomány még kolbász-gyártásra is alig volt felhasználható. Ennélfogva a kisbéri jószágigazgatóság kénytelen volt angol kanokkal keresztezési kísérleteket végezni. Ezután fellépett a gümőkór, tiszta anyag többé már nem volt beszerezhető s így kénytelen volt az igazgatóság ezt az utolsó tenyészetet is beszüntetni.
Bihar vármegyének jelenleg legértékesebb sertésfaja kétségtelenül a szőke kondorszőrű, mely a kisjenői főherczegi uradalomnak mangalicza-tenyészetéből keletkezett s a fekete szőrű u. n. Szunyogh-fajta.
Margitta. - A mölki uradalom hároméves siementhali bikája.
Dr. Berthold felvétele.
Miklós szerb fejedelem 1833-ban József nádornak a maga híres "Sumadia" tenyészetéből két kant és kilencz koczát ajándékozott, mely törzset a boldogemlékű nádor az ő kisjenői uradalmában helyezett el. Később egy kis sumadia-szállítmány érkezett Kisjenőre, mely kiegészítette a tenyészetet. Ez a nyáj lőn alapja a kondor-sertés tenyészetének hazánkban s a legelső tenyészetek 9/10 része a kisjenői nyájból vette az anyagot. Ezt megelőzőleg, a 20-as években, valami Bárczay nevű birtokos a Szerémségől származó fekete, egyenes szőrü sertéseket hozott Szabolcsba; ebből a nyájból került az ötvenes évek elején Szunyogh Bertalanhoz Esztárra a később oly hiressé vált fekete sertés. Mivel azonban lassabban és nehezebben hízott mint a kondorszőrü, Szunyogh ez utóbbiakkal keresztezni kezdte nyáját, e mellett az utódoknál a test-alak helyességére igen ügyelt, színre gondosan selejtezett, jól megválasztotta a magnak valókat s így tenyésztési mesterségével megalapította a fecskehasú, fekete-kondor sertésjelleget, mely úgy alak mint termelés tekintetében, bizvást sorakozik a kisjenői mangaliczához. Utóbbit valamivel hízékonyabbnak mondják, de a feketék jobban ellentállanak a betegségeknek s szaporábbnak is tartják őket. Az esztári nyáj mellett legjobb gróf Tisza Istvánnak szintén esztári eredetü fekete nyája Gyantán, 200 magkocza állománynyal. Szép fekete nyájak vannak még Bihar-Diószegen, Ér-Semjénben, Pocsajon; jobbára azonban a szőke kondorszőrü faj van elterjedve, melyből néhány példányt képben is bemutatunk. Ezek a cséhteleki 324sertéstenyésztésből valók. Alapította jelenlegi tulajdonosa, Wertheimstein Alfréd 1874-ben az Alföldön vett 25 drb. koczával, a melyek kisjenői anyáktól és okányi kanoktól származtak. A szép és különösen hosszú törzsü koczák azonban akkor még nem voltak elég erős csontozatuak és különösen fejalakulások nem volt kifogástalan. E hibák kiegyenlítése czéljából keresztezve lettek Balázsházynak akkoriban országos hírű kődombi tenyészetéből vett elsőrendű kanokkal. Ez a keresztezés kitünően bevált és az ivadékok külön családokban, a melyek közül Kopó, Sugár, Horváth, Holló, Karó nevű törzsek különösen kiemelkedtek, tovább tenyésztettek. A sokszor és utóbbi időben az 1898-iki szegedi országos kiállításon s az 1899. budapesti tenyészállatvásáron ismét első díjjal kitüntetett tenyészetet erős csontozata, hosszú, egyenes törzse, mélysége, szép fej. és fülállása, göndör, serte nélküli szőke szőre, nagy hízékonysága és a ragályos betegségekkel szemben ellentálló képessége jellemzi.
Juh.
A gyapjú-árak hanyatlásával a juh-tenyésztés is kisebb térre és kisebb állományra redukálódott; különösen a régi híres merino-tenyészetek ritkultak meg, helyet adván a mai viszonyoknak inkább megfelelő fésüs-gyapjas juhoknak. A hegyvidéki oláhság a raczkát tenyészti, tejéből gomolyát készít, míg a juhokat és bárányokat évenként többnyire a nógrádmegyei tótok vásárolják össze. A vármegye nagyobb birtokain leginkább a fésűs juhot tenyésztik. Merino-tenyésztés van Bihar-Diószegen, Csegődön, Ér-Adonyban, Ó-Palotán, Szent-Miklóson, Szerepen és Ugrán, angol hús-juhtenyésztés Kődombon.
Kecske.
A kecske-tenyésztés, jobbára a hegyvidéki oláhság kezében, jelentéktelen s az anya-kecskék a teheneket pótolják.
Baromfi.
A baromfi-tenyésztés terén még nem konstatálható valamely észrevehető lendület, noha kicsinyben mindenfelé találkozunk faj-tenyészetekkel és keresztezésekkel, de ezek eddig inkább csak kedvtelés vagy kisérletezés számba mennek. Az apró testű, de kitünő tojó magyar tyúk még mindig túlnyomóan dominál.
Méh.
A méh-tenyésztésről hasonlót lehet mondani. Az okszerű méh-tenyésztéstől még nagyon távol vagyunk, a feljegyzett köpük számának túlnyomó része primitiv tiszaháti sározott kas.
Halászat.
A halászat a legújabb időben, különösen Timár László bucsai földbirtokos és gyáros buzgólkodása következtében, szép lendületet vesz. Az ő bucsai pisztráng- és ponty-tenyészete úgy berendezés, mint üzemvitel tekintetében igazán mintaszerü. Hegyi folyóink közül különösen a Jád és a Vida bővelkednek jeles pisztrángokban.
Szakoktatás.
A gazdasági szakismeretek terjesztésére szolgáló intézményeink közül mint legrégibb s mint legjelentékenyebb, első helyen a bihar-diószegi (ér-diószegi) állami vinczellér-képző említendő. E vinczellér-képző gróf Zichy Ferencz hathatós támogatása mellett 1870-ben kezdette meg működését; a minden modern eszközzel felszerelt jeles tanintézet a szakoktatásnál főleg a gyakorlatra fekteti a fősúlyt, melyre nézve saját telepein kívül a Zichy-uradalomnak mintaszerűen kezelt szőlői és pinczegazdasága is rendelkezésére állanak. 1873-ban a gyümölcs-tenyésztést is felvette szakmái sorába s 1880 óta borászati vándortanítókat is kiképez. Az intézet 26 bentlakó növendékre van berendezve (kik közül 20 államköltséges) s keletkezésétől fogva 1901-ig 387 szakképzett vinczellért adott az országnak. Az állam által Örvénden, Margittán és Jankafalván felállított amerikai szőlőtelepek szintén az ér-diószegi vinczellér-képző felügyelete alatt állanak; e szőlőtelepekről a vesszők igen jutányos áron, sőt indokolt esetekben ingyen is kaphatók.
Az újabban felállított szalontai gazdasági ismétlő iskola szintén a gazdasági szakismeretek terjesztésén fáradozik, hol az ismétlő-iskolára kötelezett tanulók nemcsak elméleti kiképzést nyernek, hanem gyakorlati szakoktatásban is részesülnek, mely czélra egy 20 holdas gazdaság szolgál. E gazdaságban 4 holdon kerti termények, gyümölcs-, esetleg szőlőművelés űzetik, míg 16 holdon a vidéken általánosan termelt kultur-növények termeltetnek. Az iskola vezetése egy gazdasági szaktanfolyamot sikerrel végzett tanítóra van bízva, kit az állam nevez ki s javadalmazását is ő teljesíti. Az oktatáshoz szükséges 20 hold földet Szalonta község adta, ugyancsak Szalonta szerelte azt fel teljesen s látta el a szükséges épületekkel, miért is a gazdaság 325tiszta jövedelmének 80 %-át húzza. A gazdasági ismétlő-iskola módot nyújt a kisgazda-közönségnek az okszerűbb gazdasági ismeretek elsajátítására. Ilyen gazdasági ismétlő-iskola Derecske községben is alakulóban van és a kisgazda-közönség oktatására Komádiban egy paraszt minta-gazdaság áll fenn.
"Dali", angol telivér mén gróf Tisza István geszti uradalmából.
Saját felvételünk.
Biharmegyei gazdasági egyesület.
A Biharmegyei gazdasági egyesületnek a gazdaság majdnem minden ágára kiható tevékenysége elismerést érdemel. 1843-ban alakult, elnyomatásunk korszakában tétlenségre volt kárhoztatva s csak az alkotmány visszaállítása után, 1868-ban kezdte meg újból működését. Az állattenyésztés terén nagy buzgalmat fejt ki, a szakértelem terjesztésén is eredményesen közremunkál, a kisgazdák oktatására a tél folyamán népes előadásokat rendez. Van szép, 20 holdas faiskolája, gyümölcsöse és szőlőtelepe. A faiskolában különösen azok a fajok szaporíttatnak, melyek a vármegyében nagyban való termelésre ajánlatosak. A csemeték igen kedvezményes áron kaphatók, mi a nemesebb gyümölcstermelésnek fejlesztésére üdvösen hat.
A vármegye Bihar-Diószegen, Nagyvárad városa pedig Nagyváradon amerikai szőlőtelepeket tartanak fenn, miáltal nagyban hozzájárulnak a régi híres és jól jövedelmező szőlőknek minél előbb való rekonstruálásához.
Szóval mindenki teljesíti kötelességét s vállvetve működik azon, hogy Bihar vármegyének áldott földje minél jobban meghálálhassa a gazda szorgalmát és verejtékét a haza üdvére és boldogságára!
***
Az egyes vidékek mezőgazdasági viszonyainak és az ott szokásos gazdasági és üzemrendszerek megvilágítására a következő nagyobb birtokok adatait közöljük:
Alsó-Lugos: gr. Zichy Jenő uradalma. Ide tartozik Alsó-Lugos, Felső-Lugos, Kövesd, Czigányfalva, Baromlak, Verzár, Szocset, Várviz, Közepes. Összterület 18.900 k. hold. Ebből kert és beltelek 62 hold, szántó 894, kaszáló 508, legelő 647, erdő 16,507, szőlő 50, és használhatatlan 231 hold. Az üzemrendszer különböző fordulókba beosztva. Magtermelés: lóhere, bükköny. A lótenyésztés lipiczai fajra terjed ki, marhatenyésztés erdélyi faj, és juhtenyésztés is van. Az uradalom honosította meg a Rézhegységben a szarvasokat, úgy hogy a mostani állomány már kb. 300 drb. Van itt pisztráng-tenyésztés is. Az erdőség szálerdőből és sarjerdőből áll. Szőlőfajok: erdei, juhfark, alanttermő, bakar és szerémi zöld rizling. A gyümölcsös kb. 25 hold, ujabb 20 hold azonban most van telepítés alatt. A munkaerőt a közel vidékről szerzik, napszámárak férfiaknál 66 fillértől 1.40 f.-ig, nőknél pedig 25-100 fillérig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8-12 korona.
Álmosd: Fráter Zoltán és Bay Sándor birtokai. A Fráter-féle birtok összterülete 700 m. hold. Ebből a szántóföld 600 hold, a többi kaszáló és legelő. Az üzemrendszer hármas 326forgó. Különleges termelési ágakra 24 k. hold van fentartva. Saját tenyésztésü lovai vannak; a marha-állomány 60 drb, sertés-állomány 200-300 között váltakozik. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 50-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként. - A Bay-féle birtok 500 m. hold, csupa szántóföld. Váltórendszerben gazdálkodik. Magtermelés 40 m. holdon. Különleges termelési ágakra 26 k. hold van fentartva. Lótenyésztés Nonius és Furioso után kb. 11 darab. Sertéstenyésztés: mangalicza faj. A napszámárak és az átlagos földhaszonbér rendes.
Árpád: Markovits Kálmán örököseinek birtoka. Összterület 2400 k. hold. Ebből 1800 hold szántó, 450 hold erdő, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer váltó és hetes forgó. Heremagtermelés 200 holdon. Szarvasmarha-állomány 200 drb magyar faj; sertésállomány 200 kocza és szaporulata, faj: fehér kondor. A napszámárak itt is rendesek.
Ártánd: Platthy Miklós birtoka. Ide tartozik Ártándon kivül a nagykerekihez tartozó Ádámi puszta. Összterület 1200 magyar hold. Ebből 300 hold kaszáló és legelő, a többi pedig szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó; az ádámi birtok azonban bérbe van adva. Ártándon van lótenyésztés 5-6 darab félvér kanczától. A szarvasmarha-állomány kb. 50 darab nyugati faj. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknél 1 koronától kettőig, nőknél 80 fillértől 120 fillérig. A földhaszonbér itt m. holdanként 15-20 korona.
"Pardon", báró Kőnigswarter Herman versenylova Kis-Szántón.
Fekete S. felvétele.
Bályok: gróf Károlyi Tibor uradalma. Haszonélvező gróf Károlyi Gyula. Összterület Bihar vármegyében 4955 hold. Ebből kert és beltelek 48 1/2, k. hold, szántóföld 1343, kaszáló 3321/2, legelő 4881/2, erdő 25791/2, szőlő 20, használhatlan kb. 95 hold. Magtermelés: bükköny, luczerna és takarmányrépa. A lótenyésztés angol telivérre terjed ki, míg az igáslovak félvérüek. Szarvasmarha-állomány 220 magyar és 20 siemmenthali. Erdészeti üzem 60 éves forgó, termék tüzifa. Szőlőfajok túlnyomóan bakar, továbbá erdei, olasz rizling és oporto. A gyümölcsösből 50 hold szilvatermelés kerül eladásra és szilvorium készítésre. Van vízi malom is, mely gőzerőre is be van rendezve. A munkaerő megyebeli, napszámárak férfiaknál 60-140 fillér, nőknél 40-100 fillér. A földhaszonbér e vidéken 6-12 koronáig terjed.
Bakonszeg: Nadányi Miklós birtoka, P.-Kovácsin, Györösön és Tóton. Összterület 1500 m. hold. Ebből 900 s hold szántó, 100 hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. Üzemrendszer hármas forgó, magtermelés: luczerna 40 m. holdon. Marhatenyésztés magyar faj, 30 tehén szaporulata, sertéstenyésztés: mangalicza: 100 kocza és szaporulata. Szőlőtermelés 100 holdon. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámáraknál az eddig felsoroltaktól lényeges eltérés nincsen, az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14-20 korona.
Berettyó-Ujfalu: ifj. Móritz Pál és Vécsey Lóránd birtoka. Ide tartozik Somota puszta is. Összterület 1020 m. hold. Ebből 800 hold szántó, 8 hold kert és beltelek, a többi pedig kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Tekintve, hogy a birtok most jött házi kezelésbe, az állattenyésztés még csak most rendszeresíttetik. A munkaerőt helyben és Péterszegen szerzik, a napszámárak férfiaknál 80-200 fillér nőknél 40-120 fillér. Az átlagos földhaszonbére vidéken 12-26 korona. Szilágyi Jenő birtoka Kettős pusztán és Berettyó-Ujvaluhoz tartozik. Hozzá tartozik még a nadányteleki, csujafalvai, és kövesegyházi birtokrész is. Összterület 1500 m. hold. Ebből kert és beltelek 20 m. hold, szántóföld 1000, erdő 50, a többi pedig kaszáló és legelő. Üzemrendszer részben hármasforgó, részben szabad gazdálkodás. 190 holdon lóherét, luczernát és bükkönyt termel. Magyar-faju szarvasmarha-tenyésztés: 40 tehén és szaporulata, mely kb. 108-ra rúg. Sertéstenyésztés kb. 60 kocza és 300 malacz, szőke mangalicza.
327Bihar-Diószeg: gróf Zichy Tivadar uradalma. Diószegen kivül ide tartozik Vedres-Ábrány, T.-Ábrány, N.-Léta és Királyi. Összterület 6846 k. hold, ebből kert és beltelek 13, szántóföld 5552, kaszáló 869, legelő 971 1/2, erdő 1726 és szőlő 63 hold. Az uradalom dohányt 18 holdon termel. Van gőzhengermalma 4 kőre és vízi malma szintén 4 kőre. Lótenyésztés angol félvérménes, marhatenyésztés gulyabeli 216, igás 278, magyar faj; juhállomány 4640, merinó; sertésállomány 555 körül, fekete Szunyogh-féle faj. Erdészeti termék csupán tűzifa. Szőlőfajok: bakar, olasz és rajnai rizling, tramini, erdei borszőlő, portugisi, jaquet, berbemont. Munkaerő megyebeli, napszámárak: férfiaknál 80-140, nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Bihar-Torda: Stern Frigyes birtoka. Ide tartozik Fekete-Bátor is. Összterület 5500 hold, ebből szántó 4200, a többi pedig kaszáló és legelő. E birtokon váltógazdaság folyik. Lóállomány csupán Tordán 50 drb magyar faj, Bátorban 40 drb., szarvasmarha, magyar gulyabeli 350, jármos 230, nyugati 90, juh 1600 fésüs, sertés 200 kocza és szaporulata. Tejgazdaság is van, honnan évenkint kb. 35,000 liter kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 80-200, nőknél: 25-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16 korona.
Csegőd-puszta: gróf Tisza Kálmán birtoka. Öszterület 2200 m. hold és azonkivül Arad vármegyében 1800 hold. A csegődiből 1500 hold szántó, 600 erdő, a többi legelő. Gazdasági és üzemrendszer: belterjes váltógazdaság. Czukorrépa-termelés 240 k. holdon, cziroktermelés 30 m. holdon. Az uradalomban rendszeres Nonius-tenyésztés van, de a ménes nem itt, hanem Arad vármegyében van. Marhaállomány 350, magyar faj. Juhállomány 4000 darab, merino. Sertésállomány 600 darab, mangalicza. Az egész birtokterület erdőirtás. Az uradalmon 11 kilométer hosszú mezei vasút vonul végig. Rendes vadaskert, melyben a vadállomány őz, nyúl, fáczán. A munkaerőt állandó évi cselédek képezik, továbbá munkások a vidékről és nyáron kb. 200 munkás Felsőmagyarországból. Napszámárak férfiaknál 80-200 fillér, nőknél 60-120 fillér.
Báró Kőnigswarter Herman versenyistállója Kis-Szántón.
Fekete S. felvétele.
Darvas: Csapó Dezső birtoka. Összterület 572 m. hold. (Szilágymegyében külön 300 m. hold). A darvasi birtokból 400 hold szántó, 12 hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer forgó és váltó. Arabs fajú lótenyésztés, állomány 30 drb; magyar fajú marhatenyésztés, a gulyabeli marhák száma 100; magyar fésüs juhtenyésztés, állomány 600; fehér kondor mangalicza-tenyésztés, állomány 50-60 anyakocza és szaporulata. Borászat 12 holdon. A munkaerőt helyben és Csökmőn szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-300 fillér, nőknél 60-160 fillér. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16-24 korona.
Derecske: Leitgeb Imre gazdasága. Összterület 512 hold, ezen kivűl Hajdu-megyében 560 hold. Ebből kert és beltelek 54, szántó 722, kaszáló 169, legelő 43, nádas 26 és használhatatlan 48 hold. Az üzemrendszer váltógazdaság zöld ugarral. 80 holdon czukorrépa és 96-on dohány. Angol félvér lótenyésztés a katonaság számára, magyar faju szarvasmarha-tenyésztés. Sertés: szalontai faj. A munkaerőt helyben és vidéken szerzi, napszámárak férfiaknál 100-240 fillér, nőknél 70-180 fillér. A földhaszonbér e vidéken 24-36 korona.
Ér-Adony: Szilassy Ottó birtoka. Ide tartozik Ér-Tarcsa is Összterület 840 k. hold, ebből kert és beltelek 12, kaszáló és legelő 140, szőlő 20 és nádas 40. Lóállomány 30, magyar faj: szarvasmarha 120, magyar és pinzgaui; juh 400 merinó; sertés 200 angol és mangalicza keresztezés. Szőlőfajok bakar, erdei, bihari, rizling és burgundi. Gyümölcstermelés is van és évenként kb. 500 koronáért kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 100-240 fillér, nőknél: 60-140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 20-24 korona.
328Érkenéz: Szlávy József birtoka. Összterület 3000 m. hold, ebből kert és beltelek 80, kaszáló és legelő 80, erdő 98, szőlő 25, a többi pedig szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Lóállomány 30 drb. félvér és magyar faj; szarvasmarha 450 drb. magyar faj; sertés 50 kocza és 100 malacz, fehérszőrü faj. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak férfiaknál 1-2 korona, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken nagyban 10-12 korona, kicsiben 18 korona.
Ér-Semjén: Szunyogh Zsigmond és Fráter Béla birtokai. A Szunyogh-féle birtok összterülete 2800 m. hold, ebből 2200 hold szántó, 16 k. hold szőlő, a többi kaszáló és legelő. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés 150 m. holdon. Különleges termelési ágakra 20 k. hold van fentartva. Lótenyésztés angol félvér, állomány 80 drb; magyar keresztezésű szarvasmarha-tenyésztés, állomány 320 drb. Sertés állomány 1200 drb. Szunyogh-féle fekete keresztezés. Gazdasági ipar: gőzmalom és napraforgóolaj-ütés. A munkaerőt a vidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 60-200 fillér, nőknél 50-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér, homokos területnél 10 korona, fekete földnél 16 korona. - A Fráter-féle birtokhoz tartozik Terebes, Lüki, Kohány, Szunyogd és Tarcsa. Összterület 1300 m. hold. Ebből szántóföld 800 m. hold, szőlő 23 hold, a többi kaszáló és legelő. A gazdasági üzemrendszer hármas forgó. A birtok bérbe van adva.
Érmihályfalva: Lovass Sándor birtoka. Ide tartozik még Nagy-Kágya és Jankafalva. Összterület 1200 m. hold, ebből 300 hold kaszáló és legelő, 40 hold szőlő, a többi pedig szántó. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. 12 lipiczai és angol fajú ló; a marhaállomány 100 drb. magyar faj; sertés állomány 300 drb szürke mangalicza. Borászat 40 holdon. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér m. holdanként 10-20 korona.
Gálos-Petri: Özv. Dráveczky Gyuláné birtoka. Ide tartozik Hídköz puszta is. Összterület 1500 m. hold, melynek legnagyobb része szántóföld. A gazdasági és üzemrendszer hármasforgó. Magtermelés 60 m. holdon. Lótenyésztés magyar faj; szarvasmarha-állomány 100 darab magyar faj; juhállomány 500 darab fésüs, egynyiretü; sertés-állomány 100 darab szőke. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 14 korona.
Geszt: gróf Tisza István uradalma. Ide tartozik Geszten kívül Vátyon, Ta-Radvány, Mező-Gyán, Gyanté, Sarkad-Keresztúr, Varsányhely, Kágya. Összterület 20,000 m. hold, (ezenívül Pest- és Szatmármegyében 6000 m. hold). Kert és beltelek 40, szántóföld 9000, kaszáló 1800, legelő 6000, erdő 400, szőlő 700 és nádas 400 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer: forgó, ugartartás nélkül, a fekvések és a földminőség szerint. Magtermelés: lóhere, bükköny, repcze 500-600 m. holdon. Czukorrépa 200 k. holdon; czirokkal próbatermelés 20 holdon. Erdészeti üzem: 80 éves forda, termékek: tüzi-, épület- és gazdasági szerszámfa. Szőlőfajok: bakar, erdei és olasz rizling. Lótenyésztés: angol telivér és félvér: 40 kancza, 2 mén és kb. 50 növendék, összállomány kb. 200 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi-siemmenthali keresztezés: 20 tehén, 1 bika és szaporulata. Azonkívül kb. 250 drb igás, magyar faj. Tinónevelés: 2-3-4 éves, évenként 80 drb. Juhtenyésztés: fésüs, gyapjas, 1500 anyabirka, 60 kos és szaporulata. Sertéstenyésztés: feketeszőrű, 200 fekete kocza és szaporulata. Gyantán 12 km. iparvasút, lőerőre. A munkaerőt helyben és a felvidékről szerzik. Napszámárak férfiaknál 80-120 fillér, nőknél 50-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor.
Gégény: ifju gróf Zichy Ödön uradalma. Összterület, mely 13 községre oszlik 35225 katasztrális hold (ezenkivül Fehér-megyében 3320 hold). A biharmegyei birtokból kert és beltelek 40, szántóföld 682, kaszáló 1965, legelő 4017, erdő 29181, szőlő 8, nádas 2 1/2, használhatatlan 435 katasztrális hold. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Az állatállomány az uradalomnak megfelelő számu. Az erdő túlnyomóan bükk és kisebb mennyiségben tölgy és fenyő. Forda: 80 éves. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 80-160 fillér, nőknél: 60-80 fillér. A földhaszonbér e vidéken 6 és 12 korona között változik.
Henczida: Évaaklán özv. Balásházy Bertalanné birtoka. Összterület 1500 m. hold. Ebből szántóföld 1000 m. hold, a többi kaszáló, legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés kb. 200 holdon. A birtok bérbe van adva. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14-16 korona m. holdanként.
Henczida: Kődomb pusztán Miklóssy Ferencz birtoka. Összterület 2400 m. hold. Ebből szántóföld 1000 hold, erdő 200 hold, a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Magtermelés 50 m. holdon. Lótenyésztés: állomány 30 drb arabs és Hackney; szarvasmarha-állomány 300, magyar és ulteni keresztezés; juhtenyésztés 500 drb angol czigája keresztezés, sertéstenyésztés kődombi mangalicza-faj. A munkaerőt Henczidán és a környéken szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 korona.
Hosszúpályi: Szártóry Dezső birtoka. Összterület 700 m. hold. Ebből kert és beltelkek 8, szántóföld 500, erdő 20, szőlő 4 1/2, a többi kaszáló és legelő. A birtok egy része bérbe van adva. Az üzemrendszer hármas forgó. Különleges termelési ágaknak 30 k. hold van fentartva. Eladási piacz Debreczen. Kisebb angol félvér-lótenyésztés. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek, az átlagos haszonbér m. holdanként 16 korona. Ugyanitt van Brüll Alfréd birtoka, melynek összterülete 6784 k. hold. Ebből kert és beltelek 387 k. hold, szántóföld 3613, kaszáló 767, legelő 828, erdő 965, szőlő 28, nádas 207 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer négyes váltó. Magtermelés 300 k. holdon. Dohány 250 holdon. Félvér angol lótenyésztés, állomány 80 drb; magyar szarvasmarha-tenyésztés, állomány 730 drab; fésüs juhtenyésztés, állomány kétezren felül; mangalicza-sertéstenyésztés, állomány 600 drb. A munkaerőt helyben szerzik, napszámárak férfiaknál: 100-200 fillér, nőknél: 80-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként e vidéken 20 korona.
Inánd: Markovits Antal birtoka. Ide tartozik a kisteleki és a madarászi puszta is. Összterület 3600 k. hold. Ebből 2600 szántó, 40 k. hold erdő, a többi pedig kaszáló és legelő. A gazdasági és üzemrendszer váltó és hetes forgó. Magtermelés: heremag 300 k. holdon. Magyar és nyugati marhatenyésztés, állomány 600 drb. Rendszeres tejgazdaság. Vajgyártás 329picardiai rendszer szerint. Erdészeti üzem 80 éves forda. Nagy kiterjedésű gyümölcskertészet; kb. 2000 drb. gyümölcsfa, melyek között a batul mintegy 800 fával van képviselve; továbbá körte, szilva és baraczk. A munkaerőt helyben és Belényes vidékén szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér a vidéken 16 korona.
Kis-Szántó: báró Königswarter Herman uradalma. Ide tartozik Kis- és Nagy-Szántó, N.-Kereki és Gyapju. Összterület 7200 hold. (ezenkivül Békésben 7000 hold). A bihari uradalomban kert és beltelek 50, szántóföld 5470, kaszáló 460, legelő 480, erdő 340, szőlő 10, nádas 50 és használhatatlan 150. Magtermelés: lóhere 300 holdon. Különleges termelési ágak, dohány 100 holdon, len 200 holdon. Nagyszabásu angol telivér lótenyésztés, továbbá félvér és lipiczai. Első rendű verseny-istálló. Lóállomány: 165; szarvasmarha: 700, ezek közül az igások egyrésze magyar, a tehenészet és növendékmarhák bonyhádi és siementhali keresztezések; juh 3700 hazai fésüs; sertés 2000 kondor. Tejgazdaság is van, honnan Nagy-Váradon 1800 hlt. értékesítenek. Az erdő nagyrészt tölgyes, kevés fenyves és fűzes. A szőlő uj telepítés. Gazdasági ipar: malom egy kőre és egy hengerre. A munkaerőt helyben, Csabán és B.-Hunyadon szerzi. Napszámárak férfiaknál: 80-240, nőknél: 30-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 korona.
A Szunyogh-féle pocsaji ménes az itatónál.
Fekete S. felvétele.
Madarász: Sternthal Adolf birtoka. Összterület 1700 katasztrális hold, (azonkívül Arad-megyében ugyanennyi). A bihari birtokból kert és beltelek 16, szántó 1000, kaszáló 400, legelő 275 és szőlő 9. A gazdasági és üzemrendszer váltó. A birtokon czukorrépát is termelnek. Ló és szarvasmarha magyar faj. Sertés bakonyi. Szőlőfajok bakator és erdélyi. A munkaerőt vidékről szerzik. Napszámárak férfiaknál: 120-360 fillér, nőknél: 40-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken katasztrális holdanként 18 korona.
Margitta: A mölki apátság uradalma. Ide tartozik Papfalva is. Összterület 11,000 katasztrális hold. Ebből Margittán kert és beltelek, utak, udvarok 121 m. hold, szántó 2202 1/2, kaszáló 933 1/2, legelő 290 1/2, erdő 1948 1/2, szőlő 40, gyümölcsös 17 hold; a gazdasági és üzemrendszer váltó. Az uradalom kb. 500 m. hold területen lóherét és fűmagot termel. Lótenyésztés vegyes faj, a marhatenyésztés siementhalira terjed ki, a tenyészállatok száma 35, az egész állományé 600, ezek közül hizlalás alatt áll 80; juhtenyésztés 2000 első rendű fésüs, sertéstenyésztés 1000 mangalicza. Van tejgazdaság is, honnan naponként kb. 100 liter kerül eladásra. Erdészeti üzem 40 és 80 éves forda, termékek tüzifa és műfa. Szőlőfajok: rajnai rizling, tramini, zierpfandler és erdei fehér. A gyümölcsösből évenként 100 mm. baraczk kerül eladásra. Van gőz- és turbinás malom is 3 hengerre és 4 kőre; ezenkívül téglaégetés kb. félmillió drb évi termeléssel. A munkaerőt helyben, vidéken és Turócz-megyéből szerzik. Napszámárak férfiaknál: 70-240, nőknél: 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 10-12 korona m. holdanként.
Marcziháza: Világhy Nándor birtoka. Ide tartozik Pánt puszta is. Összterület 1336 katasztrális hold. Ebből kert és beltelek 6 katasztrális hold, a többinek a fele szántó, másik fele pedig kaszáló és legelő. Szabad váltórendszer 25% évi trágyázással. Heremagtermelés 100 m. holdon. Lótenyésztés Furioso, 8 anyakancza és szaporulata. Magyar marhatenyésztés, állomány 190 darab. Fehér mangalicza sertés-tenyésztés: 100 anyakocza és szaporulata. A munkásokat helyben és a bihari hegyek közül szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-240 fillér, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 17 korona.
Mező-Telegd: Telegdy József uradalma. Összterület 10,000 m. hold, ebből kert és beltelek 80, szántó 3600, kaszáló 300, legelő 1000, szőlő 2, a többi erdő. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés kb. 300 holdon, lóhere, bükköny és repcze. Lótenyésztés 330lipiczai állomány 64, szarvasmarha 220, tiszta pintzgaui és ilyen keresztezés, sertés 600, fehér szőrű mangalicza. Van tejgazdaság is, honnan naponként kb. 50 liter kerül eladásra. Erdészeti üzem a cserzésre alapított vágásoknál 20 éves forda, a többieknél 60 éves, termékek talp-, tüzi- és szerszámfa. Van szeszgyár is 5 hektoliter napi termelésre. Gőzeke-szántás és villamos világítás. A munkaerőt helyben és vidéken szerzik, napszámárak férfiaknál 80-200 fillér, nőknél 60-140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 15 korona.
Monostor-Pályi: Paksy Albert és Klobusiczky Géza birtokai. A Paksy-féle birtok összterülete 860 m. hold, ebből szántóföld 700 m. hold, szőlő 6 hold, a többi pedig kaszáló és legelő. A gazdasági üzemrendszer hármas forgó. Különleges termelési ágak számára 36 hold van fentartva. Arabs lótenyésztés. Állomány 27 drb; magyar szarvasmarha-tenyésztés, állomány 75 drb; sertéstenyésztés mangalicza, állomány 40 kocza és szaporulata. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál 100-240 fillér, nőknél 60-160 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 20 korona. A Klobusiczky-féle birtok összterülete 1500 m. hold, melynek legnagyobb része szántó. A viszonyok hasonlóak.
Nagy-Kágya: Néhai gr. Pongrácz Vilmos özvegye, baráti Huszár Gábriella csillag-keresztes hölgy birtoka. Összterület 1590 hold. (Azon kívül Hontban 2200 hold.) A bihari birtokból kerti és beltelek 62 hold, szántóföld 850, kaszáló 160, legelő 150, erdő 189, szőlő 60, nádas 108, használhatatlan 11 hold. A gazdasági és üzemrendszer 5 éves forda. Magtermelés 90 holdon: lóhere, luczerna, bükköny. Lóállomány 62 drb félvér, szarvasmarha 160 drb. siementhali és magyar faj s ezen kivül külön bivalycsorda kkb. 60 drb. Az erdészeti üzem 40 éves forda, termékek: szerszám és tüzifa. Szőlőfajok: bakator, rajnai és olasz rizling, mézesfehér, erdei és oporto. Gyümölcsfa-iskola, melyből évenként kb. 40,000 nemes csemete kerül eladásra. Gyümölcs és szilva évenként 10-15 vaggon kerül a piaczra. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 100-200 fillér, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20-22 korona.
Nagy-Léta: Fisch Ignácz birtoka. Ide tartozik Álmosd is. Összterület 3000 m. hold, külön bérlet 2000 hold. Saját birtokából szántó 2400, szőlő 20, a többi kaszáló, legelő és erdő. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés 1450 holdon van. Lótenyésztés csak saját szükségletre, szarvasmarha 330 magyar faj, juh 800 fésüs, sertés 400 mangalicza. Munkaerő helyben, napszám férfiaknál 50-240, nőknél 50-120 fillér.
Nagy-Szalonta: Lovassy Ferencz uradalma; ide tartozik még Fekete-Bátor, N.-Bajom és O.Szt.-Miklós. Összterület 6200 m. hold. Ebből kert és beltelek 35, szántó 5700, legelő 460, erdő 26 és szőlő 4. A birtokon szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés vöröshere, repcze és gomborka. Czukorrépa 125 holdon. Állattenyésztés csak a saját szükségletére. A munkaerőt a környékből. Belényes vidékéről, a czukorrépához pedig Nyitra-megyéből szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-180 fillér, nőknél 60-120 fillér. Átlagos földhaszonbér e vidéken 12-16 korona m. holdanként.
Nyüved: Rigó Ferencz birtoka, összterület 1000 hold, mely 60 hold kaszáló kivételével mind szántóföld. Magtermelés 60-70 holdon. Lótenyésztés magyar faj, szarvasmarha 140 magyar faj, sertés 100 milosz faj. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-200, nőknél 60-120 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 8-20 korona között változik. Ugyanitt van id. Gálbory Sámuel birtoka. Összterület 366 m. hold, melyből a szántóföld 240 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó és nyolczas forgó. Szarvasmarha-állomány 80 drb magyar és nyugati faj. A munkaerőt helyben és Erdélyből szerzi.
Okány: Schwarcz Ábrahám örökösei. Ide tartozik még Kötegyán, Méhkerék és Cséffa. Összterület 9000 k. hold és azon kívül Okányban 1800 k. hold bérlet. Külön Jász-Nagykun-Szolnok-, és Békés vármegyében 9000 hold. Saját birtokából a vármegyében kert és beltelek 24 k. hold, szántóföld 6000, kaszáló 300, legelő 2471, erdő 15, nádas 10, használhatatlan 180 k. hold. Gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Kereskedelmi magtermelés 380 k. holdon lóhere, 220 katasztrális holdon luczerna. Mint különleges termelési ág mintegy 250 k. hold kender szerepel. Lóállomány 85 vegyes magyar faj. 2800 drb magyar szarvasmarha, 14,000 drb fésűs juh, 2000 drb mangalicza. A munkaerőt a környéken és Belényes vidékén szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 18 korona.
Ó-Palota: Lukáts Antal birtoka. Ide tartozik Szt.-János is. Összterület 3400 m. hold. Azonkivül Pest-megyében kb. 2000 hold. A biharmegyei birtokból szántóföld 1857 k. hold, kaszáló 30, legelő 230, erdő 160 és 40 k. hold műrét. Szabad gazdálkodás. Magtermelés: 70 k. holdon lóhere és luczerna. Lóállomány 52 drb. félvér; szarvasmarha 180 drb. magyar; fésüs merino-júh 1800 drb; mangalicza 700 drb. Gazdasági iparturbinás vízimalom 4 kőre és két hengerre. A munkaerőt helyben szerzi, a napszámárak rendesek és a földhaszonbér is.
Piskolt: Gorove János és neje uradalma. Ide tartozik Mihályfalva, Genyéte, M.-Pályi és Vértes is. Összterület 7160 k. hold, (ezen kívül Szatmár és Borsod-megyékben kb. 5000 hold). Biharban kert és beltelek 25, szántó 4000, kaszáló 800, legelő 1000, erdő 1100, szőlő 12. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés néhány száz holdon here és luczerna, 100 k. holdon felül dohány. Lóállomány 60 vegyes faj, szarvasmarha 300 magyar faj, juh 3000 fésüs, sertés 1000, fehér mangalicza. Erdészeti üzem:Genyétén tölgyfa, melyet nagyobb fordákban vágnak és részben hántolnak. Szőlőfajok: kadarka, oportó, olasz rizling, kövidinka stb. Gyümölcstermelés 5 k. holdon. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszám férfiaknál 100-200, nőknél 60-120 fillér. Földhaszonbér holdanként 18 korona.
Bél-Szent-Miklós: Des-Echerolles Kruspér Károly és Sándor birtoka. Összterület 6000 m. hold. Ezenkivűl még Szatmár vármegyében is. Az egész birtok legtöbbnyire szántó alá való föld. A gazdasági és üzemrendszer hármas forgó. Arabs lótenyésztés, saját ménes, magyar gulya, merinó jújtenyésztés és mangalicza-sertéstenyésztés. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak rendesek, a földhaszonbér m. holdanként 14-24 korona.
Sarkad: gr. Almássy Dénes uradalma. Összterület 12,965 k. hold, ezenkivül Arad- és Békés vármegyében külön 20,222 k. hold. A sarkadi uradalomból kert és beltelek 42 331k. hold, szántóföld 7659, kaszáló 1445, legelő 2374, erdő 1022, szőlő 5, nádas 31, hasznavehetetlen 387 katasztrális hold. Az uradalom, egy csekélyebb, a belvizek áradásainak kitett részén, valamivel a tengerivel vetett területen kívül, majorsági művelés alatt áll. Ehhez képest az uradalom 4 gadzasági és egy erdőkerületre van osztva. Az üzemrendszer a váltógazdaság elvei szerint összeállított vetőforgókban nyer kifejezést és csak az árteres részek kezeltetnek forgón kívül. A vetőforgók a különféle talajviszonyokhoz képest változnak és leginkább hatos és kilenczes forgók állanak használatban. A szántóföldek 69.18%-án gabonaféle termeltetik, 6.96 %-án ipari és kereskedelmi növény, míg 24.86 %-án takarmányféle. A kapásnövények az egész szántóföldnek 43.2 %-át foglalják el. Évenként a szántóföldnek 10 %-a kerül trágyázás alá. Különleges termelési ágakban első helyen a czukorrépa áll 250 k. holdon. Második helyen a kender, mely kóró alakban a békési kender-kikészítő vállalatnak adatik át. A czirok is nagyban termeltetik az orosházi seprűgyár számára, végül a dohány, melyet az uradalom 72 k. holdon termel. Az uradalomnak rendszeres lótenyésztése van. Közönséges igás kanczák, melyek kis Noniuszokkal fedeztetnek. A kanczák száma 24. Futólovakat a gróf kétegyházi ménesében nevelnek. A szarvasmarha-tenyésztésről már előzőleg volt szó. A juhtenyésztés a hazai fésűs fajra terjed ki. A tenyésztésbeli anyák száma 2000 drb. az egész állomány 6400 drb. Van kondorszőrü mangalicza-sertéstenyésztés is. A kocza-állomány 600 drbra rúg, de az egész állomány 4000 drb. Van méhészet 400 drb. anyakassal. A vadtenyésztésre is nagy gond foríttatik. Főleg nyúl, fáczán és őz tenyészik szép számmal. Van halászati jog is, mely azonban bérbe van adva. Erdészeti üzem 40 és 20 éves forda, termékek: tűzi- és műfa. Gyömölcstermelés és konyhakertészet mintegy 15 k. holdnyi területen. A gyümölcsös kb. 1200 fából áll és a nemes fajú alma, baraczk, körte és dió szükségleten felüli része eladatik. A munkaerő nagyobb részét helyben szerzi az uradalom, azonkívül pedig Csabáról, Békésről, Dobozról és Sarkad-Keresztúrról. Napszámárak a férfiaknál: 80-240, fil., nőknél 70-140 fil.
Margitta. Szarv nélküli fésüs kos a mölki uradalomban.
Erdélyi felvétele.
Szakál: Mártonffy Gyula birtoka. Ide tartozik Komádi is. Összterület 1000 m. hold. Ebből kb. 300 hold kaszáló és legelő, a többi szántó. A gazdasági és üzemrendszer hatos forgó. Magtermelés is van. Marha-állomány 180 drb. magyar faj. Hizlalással. Juh-állomány 500 drb. fésüs. Sertés-állomány 250 drb. mangalicza. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak rendesek, az átlagos földhaszonbér e vidéken 18 korona.
332Székelyhíd gróf Stubenberg József uradalma. Ide tartozik Mihályfalva, Albis, K.-Kereki, Ér-Olaszi és A.-Keresztúr is. Összterület 15200 m. hold. Ebből kert és beltelek 5, szántó 7000, kaszáló 2000, legelő 250, erdő 4300, szőlő 110 és nádas 1000 m. hold, gazdasági és üzemrendszer hármas és ötös forgó. Magtermelés lóhere 240 holdon, len 55 holdon. Most czukorrépával történnek kisérletek. Lótenyésztés angol félvér és telivér. Az előbbinek a tenyészanyaga 22 anyakancza és egy telivér mén, az utobbié 9 telivér kancza és egy mén. Szarvasmarhatenyésztés hollandi és magyar faj és pedig 55 hollandi tehén, 4 bika és 350 magyar növendékmarha. Ezenkívül 284 ökör. Juhtenyésztés, finom fésűs faj, 2500 öreg és 700 bárány. Sertéstenyésztés: fehér, göndör mangalicza, 120 kocza és szaporulata. Van azonkívül mint különlegesség: szamártenyésztés, é. p. 6 spanyol szamár 20-22 kancza és 4 mén. Az uradalomnak sajtgyára is van, a hol évenként kb. 40 mm. groji és trappista sajtot gyártanak. Erdészeti üzem: 80 éves forda, termék: tűzifa. Szőlőfajok, bakator, alföldi, furment, olasz és rajnai rizling. Gyümölcstermelés egyelőre 600 almafa, de az ültetést folytatják. Van az uradalomban gőzmalom, egy hengerre 4 kővel, finom őrlésre. A munkaerőt helyben, a vidékről és Szilágy-megyéből szerzik, napszámárak férfiaknál: 80-140, nőknél 60-100 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Ugra: Az ide tartozó Peszere és Szilas pusztán: Bölönyi József birtoka is. Összterület 7500 m. hold. Ebből szántó kb. 4500 hold, a többi kaszáló és legelő. Szabad gazdálkodás. Marhahizlalás. Juhállomány 2500 merinó; sertés-állomány 150 kocza és kb. 700 szaporulata, mangalicza faj. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál: 80-240, nőknél: 60-120 fil. Az átlagos földhaszonbér a vidéken 20-24 korona m. holdanként.
Erdőgazdaság.
E vármegyét területének nagysága, változatos dombozati és vízrajzi viszonyainál fogva - a melyek ismét az erdő- és mezőgazdasági viszonyok változatosságát vonják maguk - után, méltán nevezik "Biharország"-nak.
Az erdőterület viszonya az összterülethez és a lakosok számához a földmívelésügyi minisztérium által közölt hivatalos adatok szerint a következő: A vármegye összterülete 1.904,857.2 k. hold. Ebből erdőterület 508,692 k. hold és így 100 holdnyi összterületre 26.7% erdő esik és tekintve, hogy a vármegye lélekszáma 529,359, egy lélekre 0.984 k. hold erdő esik és 1 k. holdra 0.271 lélek.
Bihar vármegye erdőségeinek talaj szerinti jellegzése és elkülönítése a következő: A kitüntetett erdőterületből véderdő 19,389 k. hold; feltétlen erdőtalajon álló erdő 454,289 k. hold; nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 35,014 k. hold és így a véderdő 3.8%-át, a feltétlen erdőtalajon álló erdő 89.4%-át, a nem feltétlen erdőtalajon álló erdő 6.8%-át foglalja el az összes erdőterületnek. E számok mutatják, hogy az 1879. évi XXXI. t.-cz. erdőtörvény, úgyszólván az összes biharmegyei erdőségeket hatáskörébe vonta, a mennyiben az összes erdőterületnek 93.2%-át (véderdő és feltétlen erdőtalajon álló erdő) állami felügyelet alá helyezte.
Bihar vármegye erdőségeinek fanemek szerinti elkülönítése a következő: Az erdőterületből tölgy-erdő 215,358 k. hold. Bükk- és más lombfa 278,310 k. hold. Fenyő-erdő 15,024 k. hold. Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozó összes erdőterület 336,784 k. hold, a 17. §. alá nem tartozó erdő 171,908.
A tölgy tehát az erdőterületnek 42.3%-át, a bükk és más lombfa 54.7%-át, a fenyő pedig 3%-át borítja.
Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozik az erdőterület 66.2%-a, nem tartozik 33,8%-a.
A biharmegyei erdőségek birtokosok szerint következőleg oszlanak meg:
333A dobresti m. kir. erdőgondnokságnál, az erdő kihasználása czéljából, egy 21 kilométer hosszu erdei iparvasút van, melyen az anyagok hazaszállíttatnak s részint mint bükk talpfa, tüzifa értékesíttetnek. Van ezen kívül 12 körfűrész, tűzifa aprózásra. Az erdőbirtokhoz tartozik még 1052.2 k. hold rét, szántó és 79.88 k. hold terméketlen terület.
A nagyváradi 1. sz. püspökségi uradalom birtokán: Vaskohon gőzfűrész volt. Tűzifa fogyasztó a béli üveggyár volt, mely üzemét beszüntette. A nagyváradi gör. kath. püspökségi uradalomban bútorlemez-gyártás volt, ma pedig bútor-lécz előállítás. Tutajozás a Hév, Meleg-Szamos, Drágán vizén és Sebes-Körösön. Vízi szállítás 8 vízgyűjtő gáttal. Vízes csúszornya, 25 kilóméter távbeszélő Belényes és Bihar-füred közt magánhasználatra, leginkább az erdészet szolgálatában. Gr. Zichy Ödön birtokán 17 kilométer hosszú iparvasút: gőz-fűrész, csatornák, vízfogók, lóvonatú vasút. Gr. Lónyay Johanna és társai birtokán dongakészítés, Zathureczky István birtokán, Czéczkén mészégetés.
Ha ezeket a jelen állapotokat kitüntető adatokat a húsz év előtti adatokkal összehasonlítjuk, azt találjuk, hogy az erdősült terület ez idő alatt 45,720 k. holddal kevesebb lett, azaz átlag minden évben 2276 k. hold erdőt irtottak ki, s mezőgazdasági területhez csatoltak. A különböző fanemek által elfoglalt területekben is nagy változások történtek: a jelenlegi összterülethez viszonyítva a tölgy fanem területe 14%-al csökkent, ellenben a bükk és más lombfa területe majdnem 5%-al gyarapodott.
Kétéves anyakoczák a Wertheimstein-féle cséhtelki uradalomban.
Az egyházi testületek és egyházi személyek az összes erdősült területnek 61.52%-át; a magán erdőbirtokosok, a gróf Csáky-féle hitbizományt is beleértve, 26.70%-át, a községek, közbirtokosok st. 7.22%-át; a részvénytársulatok 2.33%-át, a m. kir. kincstár 2.33%-át birtokolják. Egy szakvégzett erdész kezelésére átlag 11.292 k. hold erdő, egy szakvégzett erdőőr felügyeletére 6092 k. hold erdő esik.
Főbb fanemek többek között a kocsányos tölgy. E fanem, elterjedésére nézve egyéb tölgyfajokkal együtt a második helyet foglalja el s a legalacsonyabb vidékektől kezdve 400 m. tengerszín feletti magasságig, a síkságot s a széles völgyek oldalait, a dombos és előhegységi vidékeket borítja. E fanem valamikor Bihar-megye rónaságait nagy kiterjedésü összefüggő állabokban boríthatta. Ezelőtt még 30 évvel a Sárrét mocsaraiban, hol ma erdőnek nyoma sincs, elég sűrűn találtak széles tölgytuskó maradványokat.
A csertölgy inkább a megye középső részében, Nagyváradhoz közelebb eső hegységekben alkot állabokat s egyes vidékeken, a megye délkeleti sarkában úgyszólván teljesen hiányzik.
A csoportos tölgy 200 métertől egész 850 méter magasságu övben fordul elő, helyenként gyönyörü szép, sűrü zárlatu és magas állabokat képezve.
A tölgyfajok együttvéve az erdősített területnek 28.14%-át borítják.
A bükk az erdősült területnek 63.84%-át teszi s elterjedésére nézve a legszélesebb tenyészeti övet foglalja el, a mennyiben a 2-300 m. magasságtól 334kezdve az 1200-1400 m. tengerszín feletti magasságig terjed s mig alsó határán a kocsánytalan tölgygyel képez helyenként elegyes állabokat, azokat szép, egyenes, magas, oszlopos törzsekké nevelve, addig felső tenyészeti határán a jegenye-fenyővel és helyenként lucz-fenyővel keveredik. Óriási összefüggő, sok helyen őserdőszerü, majd egykoru, magas oszlopos törzsü, teljes zárlatu állabokat alkot s csak igen nagy magasságban, az északi sorvasztó szeleknek kitett nyílt és meredek oldalakon törpül el s ér el csekély vastagsági növekedést.
A jegenye-fenyő igen csekély mennyiségben fordul elő, a luczczal, de különösen a bükkfa felső tenyészeti határán a bükkel elegyedve. Ott, a hol a bükkel keveredik, növekedésében óriási méreteket ér el. A lucz-fenyővel egyetemben az erősült területnek csak 7.92%-át foglalja el.
A lucz-fenyő alsó tenyészeti határa 1000 m., felső tenyészeti határa az 1400-1600 m. tengerszín feletti magasságot éri el. Összefüggő elegyetlen állabokat képez, csak alsó tenyészeti határán keveredik a jegenye-fenyővel és bükkel.
Egyéves kan süldők a Wertheimstein-féle cséhtelki uradalomban.
Az 1870. évi XXXI. t.-cz. erdőtörvény Bihar-megye erdőségeinek legnagyobb részében megszüntette ugyan a régi rablógazdálkodást, de nyomait e rövid néhány évtized alatt meg nem semmisíthette.
A kisebb magán-erdőbirtokosok rendszertelen erdőgazdálkodását nem is említve, általában mondhatni, hogy a korlátlan legeltetés és fakihasználás által, különösen a tölgyesek, igen nagy területeken szánandó helyzetbe kerültek. A tölgyesek mértéktelen kiszállalása maga után vonta a talaj elszegényedését, a visszamaradt egyedek kiszáradását (csúcs-aszály) s igy az egész állab elértéktelenedését. A fafogyasztó piaczok közelében fekvő szép tölgy-szálerdők sarjerdőkké alakultak át; a nemesebb tölgyfajokat kiszorította a cser, s műfa- termelés helyett ma már csak tűzifa termelésre használhatók. A kecskével való legeltetés megyeszerte dívott s ez alól a vágások sem vétettek ki, hiszen éppen a vágások szolgálták leginkább a legeltetés érdekeit. Az ily kecskerágós helyek nyomait Bihar-megyében mindenütt megtalálhatjuk bokros legelők alakjában.
A nagy kiterjedésü bükkösökben műfára alkalmas egyedek alig találhatók; igaz, hogy részben túlkorosságuknál fogva, de főleg azért, mert alig van bükkös-erdő melyen az alomtűz keresztül ne vonult volna. A nyájaikat legeltető pásztorok, hogy legeltetésre alkalmasabb és nagyobb területeket nyerjenek, meggyujtották a bükkösök gazdag alomzatát s megyeszerte égett 335az erdő. Legelőterület lett is elég, hanem a bükkösök vagy teljesen megsemmisültek s értéktelenebb, lágy fanemeknek adtak helyet, vagy ha nem is pusztultak el, vékony kérgüknél fogva az enyhébb alomtűz által is megsértve, bélkorhadásba estek.
A fenyvesek sem maradhattak érintetlenül s habár ezekben - a kedvezőtlen szállítási viszonyoknál fogva - a birtokosok részéről kihasználások nem is történtek: a móczok, kik e havasi részeket korlátlanul bitorolták és ősidőktől fogva dézsa- és zsindely-készítéssel foglalkoztak, a dézsáik előállításához szükséges faanyagokat e fenyvesekből szállalták ki. És habár e rablógazdálkodási rendszer csak hosszú idő alatt pótolható veszteséget okozott, még sem mondhatjuk, hogy állabjaink teljesen rossz karban maradtak volna.
Ugyanis a nagyobb uradalmaknál az erdőtörvény életbe lépte előtt is volt némi erdőfelügyelet és kezelés, mely szép fiatal, középkoru, vagy vágatási korban levő, elegyetlen, jól záródött tölgy- és bükk-szálerdők visszamaradását eredményezte.
Az 1879. évi XXXI. t.cz. erdőtörvény életbeléptetésével Bihar-megye erdőségeinek 66.2%-a (lásd a földmívelésügyi miniszterium adatait), a fent idézett törvényczikk 17. §-a alá került. Birtokosaik azóta rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezelik erdejüket és az erdőrendezési mű mindenütt a fennálló utasítások értelmében vitetett keresztül. Az üzemrendezés czélja, vagyis a kihasználás tartamossága a térszakozás által lett biztositva.
A tenyésztendő fanemeknél a főgond arra fordíttatik, hogy a kihasználásnál a tölgy lehetőleg kiméltessék s a többi fanemek fölött uralomra vergődjék. Miután a nagy kiterjedésü bükkösök fakelendőség és szállítási eszközök hiján nem értékesíthetők; a magasabban fekvő bükkösöknek fenyőfélék által való kiszorítása terveztetett. Az üzemmód és a vágás-fordulás (forda), az előtalált fanemre és körfokozatokra, valamint növekvési és kelendőségi viszonyokra tekintettel állapíttatott meg. A véderdők szállalós üzemben 120 éves forda mellett, a mű- és tűzifát szolgáltató tölgyesek és bükkösök szálerdő üzemben 80-100 éves forda mellett, a többnyire tölgy sarjerdők 40-60 éves fordában kezeltetnek. Némely üzemosztályban pedig, hol a talaj a legeltetés által elszegényedett, a kihasználás több évig szünetel.
A felújitás módjának megállapitásánál a helyi körülményeket vették figyelembe. Így azokon a vidékeken, hol a fa értéke igen csekély vagy éppen semmi s a munkaerő hiányzik, a megújhodás módja természetes úton, felújító vágások behozatala által lett meghatározva. Főfigyelem fordíttatott azonban arra, hogy elegyes állabokban előforduló fenyő- és tölgyfa-félék uralkodóvá legyenek. A mesterséges úton való felujítás csak kisebb mérvben alkalmaztatik s oly vidékeken, hol azt az előbb felsorolt körülmények megengedik. Igy a nagyváradi 1. sz. püspökségi uradalomban Bél, Tenke és Lázur vidékén az elmult tíz év alatt több ezer k. hold kocsányos-tölgy-erdőt telepítettek mesterséges úton, makkvetés által.
A fának feldolgozása és behozatali módja a hozzá férhető helyekről, csakis télen tengelyen, az alnövet lehető kimélése mellett, állapíttatott meg. A meszszebb fekvő, vagy hozzá nem férhető helyeken a szenítés megkísérlése és lóháton való kiszállítása iratott elő.
Sajnos, hogy az állandó erdei utak Bihar-megye erdőségeiben teljesen hiányoznak. Ezek létesítése képezné az erdészet egyik legfőbb feladatát, hogy a több mint 100 ezer holdat tevő s jelenleg semmit sem jövedelmező bükk-rengetegek fatermését, mint tűzifát értékesíthesse. Óriási fatömeg megy itt veszendőbe, csak egy év alatt is, holott az alig 150 kilométernyire eső Alföld a legnagyobb faszükségletben szenved. Ez állabok pedig kihasználás hiján egymásután elvénülnek, úgy tűzifára, mint szénégetésre alkalmatlanokká lesznek, szélvészek és viharok által megsemmísíttetnek.
