291Bányászat, ipar, kereskedelem és hitelügy.
Irta dr. Sarkadi Lajos, Winkler Lajos, Vende Aladár
Mező-Telegd. - A biharszilágyi olajipar részvénytársaság telepe.
Eredeti rajz.
Bihar vármegye és Nagyvárad gazdasági állapotát és fejlődését vizsgálván, mindazt megtalálhatjuk itt, a mit az ország gazdasági állapota és fejlődése másutt is mutat.
Bihar vármegye, történetünk kezdetétől fogva, egyike volt azon területeknek, melyeken a fokozatosan fejlődő kultura otthont talált. Előmozdította a kulturának meghonosodását a vármegye területén, de annak különösen két kiemelkedő városában, Nagyváradon és Debreczenben az, hogy előbbiben a tudományt kedvelő r. kath. püspököknek egész sora, egyik főtörekvéséül tekintette Szt. László városának minden irányban való emelését, míg Debreczenben a reformáczió elterjedése következtében a protestáns szellemnek hatalmas központja fejlődvén, a kultura haladásának és terjedésének itt jelentékeny védőbástyája létesült.
E kettős jelenségből önként következik, hogy Nagyvárad kulturája a hazai történelemnek kezdő korszakaira nyúlik vissza és így tényleg Bihar vármegye kulturális állapota ez időszakokban egyenlő irányu és méretü lehetett az ország kulturális állapotával, melynek egész területén e két tényező közrehatása eredményezte azt a fejlődési fokozatot, melyet a mohácsi vész és a török-hódoltság szülte nyomorúságok megsemmisítettek.
Bányászat.
Az őstermelés valamennyi ága közül országszerte a bányászat volt az, a mely a leghamarabb fellendült. 1501-ben a Bihar-hegységben levő Rézbánya már bányavároskén említtetik. Később a város és a bányászat elpuszttult és csak 1726-ban nyitotta meg ujra gróf Csáky nagyváradi püspök a beomlott bányákat. Ugyane század folyamán a kincstár is szerzett itt bányarészvényeket s azóta, váltakozó sikerrel, egész 1863-ig folyt a bányaművelés; ekkor egy időre megszakadt s ujból csak 1875-ben foglalta el a magyar kincstár a régi bányaterület egy részét, mely a Bihar-hegység nyugati részének alján van; itt jegeczes palában, porfirban és jegeczes mészkőben, többnyire ez utóbbiak válólapján számos tellér és tömzs található, melyek mészpát, quarcz, gránit és helyenként zöld kőanyagból állanak, rézkovandot, rézólomfénylét, malachitot, fehérólomérczet, bizmut-ólomérczet, aranyat és ezüstöt is tartalmaznak.
Arany és ezüst.
Fényes Elek statisztikai munkájában e bánya termelésére vonatkozólag a következőket mondja: "Ezüst Rézbányán ásatik évenként 1000 marknál több (egy mázsa rézérczben 2 mark). Szinte Rézbányán esztendőnként 840 mázsa, továbbá 500 mázsa ón, ismét rézkavics (chalcopirites), malachit, grispan". A debreczeni 292kereskedelmi és iparkamara 1879. és 1880. évekről kiadott jelentésének adatai szerint volt e bánya termelése az 1880. évben ezüst: 1567 kg 14106 frt értékben; ólom: 5326 kg. 878 frt értékben és réz: 7399 kg. 4899 frt. értékben. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara 1892. évről szóló jelentése szerint, volt e bánya termelése arany: 0.43 kg. 59 frt. értékben; ezüst: 182 kg. 16386 frt. értékben; réz: 1765 kg. 794 frt. értékben; ólom 9640 kg. 1349 frt. értékben. A most ismertetett termelés aránya ez idő szerint sem mutat emelkedést és Bihar vármegye bányászata különben is inkább vasra s ujabb időben kőszurokra (aszfalt) és márványra irányúlt.
Tataros. - Aszfaltgyár.
Saját felvételünk.
Vas.
A vasbányászat a XVIII-ik század közepéig vezethető vissza, mikor a Fekete- és Fehér-Körös közötti vízválasztón, a királyerdei hegység északi kiágazásain voltak vasművek. Fényes Elek szerint a Magura és Boicza hegyek gyomrában a Sebes-Körös völgyében, 1790 táján, nem megvetendő mennyiségben leltek vasásványokat, de gátló körülmények megakadályozták ezek értékesítését. A vasbányászat Bihar-megyében Vaskohon és Petrószon űzetett figyelemre méltóbb módon. A vaskohi vashámorban 1839-ben évenként 1500 mázsa, leginkább vastag munkára alkalmas vas készült, melynek mázsáját ott helyben 17 frtjával értékesítették a környékbeli, kovácsipart űző lakosoknál.
A petrószi vasmű még a vaskohinál is jelentékenyebb volt, a menynyiben abban nagy olvasztó és reszelő művön kívül, gyujtó és szermű is alkalmazásban volt és a vaskohi 214172 négyzetméter vájumértékkel szemben, 339776 négyzetméter vájumérték adományozott területtel bír.
A vastermelésben, sajnos, a legutóbbi időkben pangás állott be, úgy hogy a vasbányászat ez időszerint egyes kisebb jelentőségü, magánkézben levő bánya művelésére terjed; az előbb említett két vasmű már egy pár évtized óta szünetel, s csak a legutóbbi időben kisérlették meg e vasműveket hamvaikból feltámasztani.
Kőszén.
A kőszénbányászat intenzívebb módon csak az utóbbi években vétetett foganatba, 1861 s illetve 1874 óta az üzem szakadozott volt. 1861-ben keletkezett ugyanis a harmadkorbeli kongeria rétegekben előforduló kardói kőszén bányászata, három barnaszén telepben, melyek legfelsője 24 méternyi televény homokkő és bitumenes agyagfödő alatt 1.75 méter vastagságban, 293a másik kettő 10-15 méternyi homokréteg által elválasztva, mintegy méternyi vastagságban találtatik. A nagybáródi széntelep, mely 1874-ben keletkezett, 2-3 m. vastagságu, kevéssé kénkovandos barnaszén, mely mintegy 140 méternyi televény, homokkő és agyagpala alatt terül el. Ujabban azonban kitünő minőségü szenet találtak és vettek itt üzembe. Mindkét bányamű már 1880. előtt megszüntette a termelést, de a nagybáródiban egy újabb vállalkozó a termelést ismét megkezdte. A legjelentősebb kőszénbánya Bihar-megyében a bodonosi, melyet 1900-ban a a Bihari Szénbánya és Villamossági r. t. az addig azt üzemben tartó Magyar Asphalt Bánya r. t.-tól megvásárolván és nagy költséggel épített sodronykötél-pálya által Mező-Telegd állomással közvetetlen összeköttetésbe hozván, minden tekintetben a mai kor kívánalmainak megfelelő módon tart üzemben. E bányát előbbeni tulajdonosa nyitotta meg a 80-as évek elején és tartotta üzemben, azonban csak is a felső-dernai Asphalt-gyár fűtőanyag-szükségletének mértékéig. Uj tulajdonosa 2.400.000 korona alaptőke birtokában, mindent elkövet, hogy a kőszénbányászat ezen a területen állandósuljon.
Földszurok.
A földszurok (bitumen) bányászat, noha a földszurok létezéséről már régebb idő óta tudtak, s földolaj néven Fényes Elek is megemlékezik róla, csak az újabb időben keletkezett és pedig Felső-Dernán, hol 1413712 négyzetméter és Tataroson, hol 1985115 négyzetméter terület adományoztatott e czélra. Mindkét helyen harmadkori kongeria-réteg képződményben mutatkozik több asphalt-telep 1-2 méter vastagságban, melyek egymástól márga- és homok-rétegek által vannak elválasztva. Az asphalt finom porond kötőanyaga gyanánt jelentkezik. A bogdán-szóvárhegyi hegyekben Felső-Derna és Bogdán-Szóvárhegy közt van az a terület, melyben nagy mennyiségü földszurok s melyből termékei u. m. bitumen, asphalt, asphalt-olaj, asphaltlakk és kőolaj, nagy mennyiségben termelhetők. A bitumen, mely minőségre a legjobb külföldi anyaggal is kiállja a versenyt, nagy mennyiségben található a jelzett területen levő hegyekben. Az anyag kiaknázását és feldolgozását jelenleg két társaság eszközli, u. m. a régibb "Magyar Asphalt r. t." és az 1899-ben alakult "Tatarosi kőolaj és aszfalt r. t." most "Hazai Asphalt r. t.". - A Budapesten székelő "Magyar Asphalt r. t." ez idő szerint már nemcsak a belföldi fogyasztást tartja szem előtt, hanem igen jelentékeny exportnak is örvend. Az éveken át tartó óriási befektetések meghozták a várt gyümölcsöket s 1890. óta, a tartalékalapok kellő dotálása mellett is, jelentékeny osztalékot élveznek részvényesei.
A tatarosi, később hazai asphalt részvénytársaság a kezdet nehézségein átesve, az általa munkába vett területen az asphalt-anyag termelése fokozottabb mérveket ölt és "A Bihari Szénbánya és Villamossági Részvénytársaság" drótkötél-pályájának használhatása következtében is, e telep szép jövővel kecsegtet.
Kőbányászat.
A bányászat körében meg kell még emlékeznünk a kőbányászatról, kőfejtésről, mészégetésről, a kavics-, homok- és agyagbányászatról is. A vármegye nagy kőgazdagsága mellett igazán meglepő, hogy területén a kőbányászat jelentékenyebb kifejlődésre nem jutott. Legprimitivebb formája, az út- és ház-építés czéljaira szolgáló kőfejtés volt a legelterjedtebb s csak az utóbbi időben fejlődött odáig, hogy az építéshez és kövezéshez idomított köveket is szolgáltasson. Az ily kőfejtő vállalatok közül különösen említésre méltó Glazner József brátkai vállalata, mely az építésnél és kövezésnél alkalmazott követ, különösen gránitot, nagy mennyiségben állítja elő. Léderer Márton pesterei kőfejtő és kőfaragó telepe, építményi részletek előállítása következtében, a közel fekvő városok építészei által figyelemben részesül. Bihar vármegye kőbányászatát csak akkor ismertetjük meg teljesen, ha több, kisebbszerü kőfejtő vállalat figyelmen kivül hagyása mellett, megemlékezünk a Tárkány községi kőfejtő vállalatról, mely primitiv eszközökkel állítja elő az e vidéken használatos malomkövet és a fazekas iparnál használt mázolóköveket. A nagyvárad-belényes-vaskohi vasút részvénytársaság urszádi kőfejtő vállalata a vasút czéljait szolgálja.
Mészégetés.
A mészégetés ősidők óta honos. A mészégetők a szomszédos megyéket is mindenha bőven ellátták. A mult század közepén azonban az egyes nagyobb vállalkozók a mészégetést gazdaságosabban és kiterjedtebb mérvben 294kezdték meg, miután a közlekedési eszközök segítségével az ország jelentékeny részére szállítóképesekké váltak. Ma már mindenütt található mészégetés, a hol mészhegy és az égetéshez szükséges fa van, sőt egyes erdőkihasználó vállalatok, faértékesítés czéljából, a mészégetést mellékiparként űzik. Ilyenek a Schwarcz Jakab Keszteg községi, a Léderer Márton pesterei, a Bihari Erdőipar r. t. királyerdői, a Junghanns Erhardt lunkáspriei, a Diósi Lajos fia czég szitányi és a révi, sonkolyosi, vércsologi, stb. mésztelepe. Bihar vármegye mészégetésének nagy közgazdasági jelentőségét jellemzi, hogy az utóbbi időben jelentékeny mértékben megcsappant építkezések daczára is, évenként 3300 kocsirakomány mész, körülbelül 500,000 kor. értékben kerül eladásra.
Felső-Derna. - Aszfaltgyár.
Dr. Csulyok Béla felvétele.
Márvány.
A Vaskoh vidéki hegyekben már a XVIII. században is voltak oly márványtelepek, melyekből már akkor is több monumentális épülethez használtak fel anyagot. Igy a XVIII. század közepén épült nagyváradi róm. kath. székesegyház kilencz oldaloltárának oszlopai, a püspöki palotában levő kápolna oltára, ugyanott kandalló-keretek és a vaskohi róm. kath. templom oltára, sőt az ezen márványokból készült gyönyörü asztallapok, melyek színre és alakra nézve éppen olyanok, mint a legszebb kövekből készült mozaik, ma is láthatók a nagyváradi püspöki palotában és a bécsi Burgban.
A XIX. században a Vaskoh vidéki márványbányászat versenyképesség híján megszünt, azonban a nagyvárad-belényes-vaskohi vasút kiépítése után Jancsó Dezső nagyváradi ügyvéd által, a ki a földtulajdonosoktól a jogosítványt megszerezte, a bányák ismét feltárattak. A feltárás munkáján kívül alig történt e bányákban egyéb, mint kisebb méretü faragványok készítése és próbamunkálatok eszközlése, melyek során Hauszmann Sándor legkevesebb 14 vaggon márványt, köztük 2.8-3.2 m. hosszú márványoszlopokat szállított fel Budapestre és épített be az új országházba, a főlépcsőházban beépített pilléreket alkotva. Az eddig megnyitott telepek, u. m. egy mozaikszínvegyületü sötét-szürke, rózsaszines veres, tejfehér, veres erekkel és szürke foltokkal tarkázott, tüdő színü és a belgiumihoz hasonló, fekete sziklákat tartalmazó telepek, néhány évvel ezelőtt Bak Károly tulajdonába 295jutottak, a ki jelentékeny tőkebefektetéssel igyekezett a kérdéses márványbányákat üzemben tartani.
Kavics és homok.
A kavics- és a vele kapcsolatos homok-bányászat a vasutak elterjedésével jutott nagyobb jelentőségre, mert ezek építéséhez ez anyagokra nagy szükség volt, és mert a vasutak segítségével nagyobb távolságra is szállítóképessé vált. A régi kezdetleges bányászatot a XIX. század második felében rendszeresebb bányászat váltotta föl s a megye nem egy helyén, de különösen Püspökiben, nagyarányú művelés alatt álló kavics- és homokbánya létesült, melyből évenként jelentékeny mennyiségeket szállítanak el.
Agyag.
Az agyagbányászat több helyén a legjobb fajtáju fazekas-agyag található. Kiváló minőségűt azonban Réven és Vársonkolyoson szolgáltatnak. Jó agyag található Margitta keleti részén is. Az előbbi két helyen, különösen a XIX. század második felében, évente, részint vasúton Magyarország felsőbb vidékeire, sőt külföldre (Csehországba), részint szekéren, Erdélybe, feltünő mennyiségü agyagot szállítottak. A nyers agyagnak e szállító-képességét az a tulajdonság adja meg, hogy a legjobb minőségü tűzálló-agyag. Kiaknázása részint bányaszerüleg, részint közönséges módon történik. A bányaszerü előállítást a Rév községben lévő gr. Zichy-féle bányatelepen eszközlik.
Ipar.
Az ipari fogalmat a XIX. század elejéig kizárólag a kézművesek tevékenysége merítette ki. A török kiűzetése után Bihar vármegyében is inkább a városokba tömörülő iparosok jutottak a gyarapodás útjára, különösen ott, a hol jogokat és kiváltságokat szerezhettek, vagy ilyenek birtokában megerősíttettek. Valószinü, hogy e korszakban úgy Nagyváradon, mint a vármegye más városaiban, u. m. Margittán, Belényesen, stb. több, különféle iparágakat felölelő czéh volt. Debreczenben ez időben a gubaszövés, különösen a fekete gubák készítése, a szűcsiparág körébe tartozó bőrsuba-készítés, a szappanfőzés, a vörös- és feketepipa-készítés, a vármegye más részein a XVIII. század végéig a sziksó- és salétromfőzésen kívül a béli üveghuta, a nagyváradi, telegdi és margittai cserépedények jutottak nagyobb nevezetességre. Némely czéhek már a XVIII. században, II. József uralkodása előtt alakultak. Kétségtelen, hogy a kézművesek eleinte aránylag csekély számmal voltak, s hogy majdnem kizárólag a megye nagyobb városaiban tömörültek.
Hogy Nagyváradon is volt jelentékeny számú kézműves, igazolja a volt suszterczéh pénztárkönyve, mely 1744-ből 27 mesterről ad számot. A nagyváradi szijgyártó-czéh 1770-iki szabadítási könyve a mellett tanúskodik, hogy már ekkor 2 német és 2 magyar szíjgyártó egyesüléséből alakult a czéh. Biztos tehát, hogy ugyanakkor megfelelő számu asztalosok, bodnárok, könyvkötők, csizmadiák, fazekasok és más kézművesek is voltak. Egy 1783. jul. 30-án kelt okirat szerint Margittán 91 csizmadiamester volt.
Bihar vármegye XVIII. századbeli ipari állapotának feltüntetése nem volna teljes, ha meg nem emlékeznénk még arról, hogy ez időben Nagyváradon posztógyár is létesült, melyről mindössze annyit tudunk, hogy felállítása után gyarapodásnak indult, s hogy Debreczenben bőrgyár keletkezett a régibb keletü mosonyi angol bőrgyár mintájára. 1808 után, a mint arról Horváth Mihály az "Ipar és kereskedés története" czímü munkájában megemlékezik, Nagyváradon selyemgyár létesült, melynek fennállási idejéről azonban az adatok hiányoznak. Ugyancsak e szerző révén van tudomásunk arról is, hogy a XIX. század elején Bihar-megyében papirosmalom is létesült, a mely szintén rövid életü lehetett. Ha még felemlítjük a XIX-ik század elején felállitott kis-szántói olajütőt, megemlékezünk a sarkadi répaczukorgyárról, "mely tisztált czukort is szolgáltatott"; ha megemlékezünk a Bihar-megye több helyén létezett salétromfőzésről, s a derecskei, évenként mintegy 200 mázsát készítő sziksó- és szódagyárról és végül a debreczeni, mintegy 140 mestertől évenként körülbelül 11 millió darabot készítő pipagyártásról, akkor áttérhetünk a kézművességnek a 40-es évekig terjedő vázolására.
Kézműves czéhek.
Annak előrebocsátásával, hogy az 1836-iki összeírás szerint Magyarországon 143 szakmában összesen 2332 kézműves volt, Bihar vármegye kézműiparát e korban jelentékenynek kell jeleznünk, mert nem tekintve Debreczenre, a mely Pest után a legtöbb iparűzőt számlálta lakosai közé, konstatálható, hogy Nagyváradon e korban 16-18, némelyik több szakmát is magában 296egyesítő czéh volt, u. m. a már említett és 27 mesterrel 1744-ben alakult suszter-czéh, az 1744-ben alakult szíjgyártó-czéh, a szücs-, a gubás-, a németszabó-czéh, a kötélverő-, szitás- és szitafonó egyesült czéh, a mely már 1820-ban alakult, a kalaposczéh 1818 előtt létesült, a lakatos és puskásczéh, a pék-czéh, melynek 1818-ban 10 mester és 12 segéd volt a tagja, a fazekas, és kályhás-czéh, mely 1833 előtt alakult, a magyar- és szűrszabó egyesült czéh, mely szintén a 30-as években keletkezett, a jelentékeny számu taggal bíró hentes-czéh, a timár-czéh 1820 körül alakult és magában egyesítette a privilégizált Nagyvárad, Várad-Olaszi, Várad-Váralja, és Várad-Velencze timárjait. A csizmadia-czéh 1723-ban alakult, stb.
Fekete-Erdő. - Üveggyár.
Saját felvételünk.
Nagyvárad város jelentékenyebb czéhei többnyire II. József elhalálozása után keletkeztek s így annál nagyobb meglepetés volt reájuk nézve a biharmegyei Karok és Rendeknek a czéhek ellen országosan megindult mozgalom kifolyása gyanánt jelentkező határozata, a kik 1834. évben Arad-megye átirata következtében kimondták, hogy mind a heti, mind az országos vásárokon úgy a helybeli, mint a vidéki kalmárok és mesterek szabadon árulhatnak. Ez a rendelkezés nagy megütközést keltett nemcsak az iparosok czéhei, hanem a kereskedők között is és a nádorhoz, valamint a helytartó tanácshoz közös folyamodványt intéztek. "A nagyváradi és várad-olaszi egyesült kalmár compánia, a timár-, csizmadia-, gubás-, hentes-, s a többi minden czéhek tagjai mind közönségesen" folyamodványukban feltárták, hogy az ipar nyomoruságosan teng csak, s különben is káros ez az intézkedés, s csonkítja a czéhek privilégiumát.
A végnapjaikat élő czéhek feljajdulása azonban nem állhatott ellent a haladás és a szabadság befolyásának, mert 1840-ben a nemes priv. város megszünteti az iparosok számhoz-kötöttségét, s csupán a borbélyok és patikáriusok számát határozza meg.
Az orsz. iparegyesület és a védegylet hatása.
Ily állapotban találta Bihar-megyét az az akczió, a mely hazánk akkori szellemi nagyságainak közreműködésével az országos ipar-egyesület megalkotásában 297s a védegylet életrehívásában a hazai iparfejlesztés hatalmas eszközeit varázsolta elő. Ez az akczió Bihar-megyére is előnyös hatással volt, mert az 1846-iki kiállításon nagyváradiak is megfelelő számmal vettek részt. A védegyletnek magyarországi, 139 vidéki osztályából négy Bihar vármegyére esett. És pedig egy volt Debreczenben: Péczely József, Kismarján: Bige Károly, Nagyváradon: Szacsvay Imre, Várad-Püspökiben: Ercsey Zsigmond elnöklete alatt. A védegylettel kapcsolatos iparműtár eszméje is hódított Nagyváradon, a mint az 1846. év vége felé kiadott jelentésből kitetszik, mely szerint itt "részvényekre alapíttatik most egy nagyobbszerű fiókraktári vállalat, melynél a lelkesedés hazafiúi melege, párosulva józan vállalkozási tapintattal, kétségtelenül haszon viruland fel mind a vállalatnak, mind iparunknak", - mondja az idézett jelentés. Azonban közbejöttek az 1848-iki események, utána az abszolut korszaknak mindent elnyomó hatása, míg végre az 1867. évben helyreállított alkotmányosság az iparnak is meghozta a szabadságot. Ez időre esik Nagyváradnak iparos várossá kialakulása és ez időben keletkeztek, illetőleg fejlődtek a megye más helyein azok a jelentékeny ipartelepek, melyre Bihar vármegye iparát országos jellegüvé avatják.
Mielőtt azonban Bihar vármegye és Nagyvárad város iparát részletesen megismertetnők, nem tartjuk feleslegesnek a nagyváradi ipartestület megalakulásakor, vagyis 1886-ban, és összehasonlitásul 1890-ben az annak kebelébe tartozó iparosok számát ide iktatni.
Iparosok létszáma.
Kimutatása a nagyváradi ipartesület kebelébe tartozó iparosok létszámának 1886-ban és 1900. évben:
| 1886 | 1900 |
| Aranyműves | 8 | 10 |
| Asztalos | 70 | 76 |
| Borbély | 30 | 52 |
| Bádogos | 25 | 21 |
| Bognár | 30 | 18 |
| Czipész és csizmadia | 495 | 382 |
| Czukorkakészítő és cukrász | 9 | 9 |
| Esztergályos | 3 | 4 |
| Fésűs | 6 | 6 |
| Gombkötő | 4 | 3 |
| Hangszerkészítő | 3 | 4 |
| Hentes | 42 | 61 |
| Kádár | 32 | 18 |
| Kalapos | 14 | 11 |
| Fazekas és kályhás | 30 | 24 |
| Kárpitos | 13 | 16 |
| Kefekötő | 3 | 5 |
| Kelmefestő | 3 | 5 |
| Keztyűs | 2 | 3 |
| Késes | 1 | 1 |
| Kocsigyártó | 3 | 4 |
| Kosárkötő | 9 | 4 |
| Kovács | 40 | 38 |
| Könyvkötő | 7 | 4 |
| Kötélverő | 19 | 8 |
| Lakatos | 48 | 37 |
| Mázoló | 25 | 10 |
| Mészáros | 45 | 23 |
| Mézeskalácsos | 7 | 8 |
| Szíjjártó és nyerges | 22 | 22 |
| Órás | 13 | 14 |
| Rézműves | 14 | 11 |
| Sütő | 33 | 24 |
| Szabó | 198 | 194 |
| Szappanos | 9 | 6 |
| Szobafestő | 32 | 23 |
| Szűcs | 45 | 29 |
| Timár | 35 | 17 |
| Kéményseprő | 4 | 4 |
| Kőműves | 45 | 51 |
| Ács | 50 | 45 |
| Gubás | 26 | 11 |
| Kőfaragó | 2 | 2 |
| Építész | 7 | 9 |
| Cserepező | 6 | 6 |
| Összesen | 1567 | 1324 |
Ezen kivül volt még az 1899. és 1900. évben 1-1 parókakészítő, 1895-1900-ig volt 2-3 tarisznya-készítő és 1895-1900-ig 1-2 mellfűző-készítő.
Az egyes iparágak.
Bihar vármegye kis-, illetőleg kézműiparát ismertetve, legmegfelelőbbnek tartjuk, ha Nagyvárad iparáról szólunk, mert a megye más községeiben létező hasonló iparágak helyzete ettől csak annyiban térhet el, hogy fejlődési fokában alacsonyabb, tevékenységi körében korlátoltabb.
Vas- és fémipar.
Bár számra nem, de fejlődöttségre és eredményre nézve legkiválóbb iparága Nagyváradnak a vas- és fémipar, melyből 1867-ben Nagyváradon is nagyobb számban csak a lakatosokkal találkozunk, kik a "puskás"-okkal egyesülve alkották a nagyváradi lakatos- és puskás-társaságot, mely akkor alig számlált 12-15-nél több tagot. A vas- és fémipar ez időtől kezdve mind jobban megerősödött és különösen az építészettel szorosabban összefüggő ágaiban magas fejlettséget mutat; sőt kebeléből más iparcsoportok fejlődtek, milyenek a mezőgazdasági gépgyártás, mérlegkészítés stb. E fejlődés azonban ez iparcsoportnak nem minden ágára terjed ki, mert például a kovács- és rézműves-iparban hanyatlást kell konstatálnunk.
A vas- és fémipar csoportjában a lakatos-ipar 1867-ben még nem oszlott nálunk a jelenben szokásos két osztályára, t. i. a mű, illetőleg gépész és közönséges lakatosságra, a minthogy kebelében volt feltalálható a később önállóságra vergődött géplakatosság is, mely különösen a más iparcsoportba tartozó mérlegkészítés és mezőgazdasági gépgyártás terén mutat meglepő 298fejlettséget. Ugyancsak itt vonult meg a később szintén önállóságra vergődött toronyóra-készítő lakatosság is.
Az 1867-ben még csak megrendelésre és kizárólag helyi szükségletre irányuló lakatos-ipar, évről-évre nyert terjedelemben a megye székhelyén. A megye területén, úgy székhelyén, mint más községeiben, mindazon ágait tekintve, melyek ez iparcsoportból időközben ki nem váltak, megmaradt a kisipar körében és jelenleg a helyi szükségletnek és kizárólag megrendelésre működik, sőt a megye székhelyét nem számítva, az e nembeli gyári czikkek versenye következtében mindinkább az enyészet felé közeledik.
Más a helyzete a lakatos-iparnak a megye székhelyén, mert habár itt is érezteti nyomasztó hatását a szakmába vágó gyári czikkek özöne, mégis itt nemcsak a közönséges lakatos-iparnak, hanem a műlakatosságnak is jeles képviselőire találunk.
Nagyvárad. - Az árúraktár.
Fekete S. felvétele.
Meg kell még emlékeznünk a lakatos és a bádogos ipar egyik ágáról, a fűtőkészülékek, különösen pedig a takaréktűzhely készítéséről, melyek leginkább az újabb időben egyik leggyakrabban előállitott készitményei úgy a bádogos, mint a lakatos-iparnak, és a melyek a behozott hasonló készitményeket Nagyváradról hovatovább kiszorítják.
A kovácsipart az 1867. évben tekintélyes számu iparos űzte, kik a megye székhelyén a kerékgyártókkal egyesülten működtek, és miután akkoriban a közlekedési eszközök majdnem kizárólag a kocsik és szekerek voltak, a kovácsipar, a helyi szükségletre s a javitási munkálatokra való tekintettel, egyike volt Bihar vármegyében a legelterjedtebb iparágaknak.
1867-től kezdve azonban az e téren mindinkább fellépő gyári verseny és a későbben létesülő viczinális vasutak a kovácsipar tevékenységét lényegesen zsibbasztották és még jobban éreztették hatásukat a 80-as években, amnyira, hogy a kovácsok száma rohamos csökkenésnek indult.
Kovácsiparunk készítményeinek kiváló minősége, különösen a kocsi- és szekér-vasalásoknál, ma is magas szinvonalon áll, mig a patkó és patkószeg készitéssel, a gyári verseny nyomása alatt, kovácsmestereink teljesen felhagyni 299kényszerültek és ma már csak eltérő alaku patkók készítésére szorítkoznak.
A bádogos ipar, melyet 1867-ben Nagyváradon kevés számu iparos űzött, mindinkább nyert terjedelemben. A lassu fejlődés oka a gyáripari verseny volt, melynél fogva ez iparág fejlődése csupán az építészettel összefüggésben álló tevékenységében juthatott érvényre. Az utóbbi időben a bádogos-ipar köre a Nagyváradon létesített vízvezetéki mű felszerelési és berendezési czikkeinek előállításával is bővült.
A rézműves és sárgarézöntő ipart Bihar-megye területén a kisipar körében régente nagy forgalommal űzték. 1867-ben is, különösen a rézművesség, készletre is dolgozott és élénk forgalommal bírt, a minek magyarázata, az ez időben elterjedt gyümölcspálinka-főzésen kivül abban a körülményben is rejlett, hogy a készítmények a szomszédos megyék vásárain is nagy keresletnek örvendtek. Az említett időben a többnyire réz mosó-, pálinkafőző-üstök, és rézfedéllemezek készítésével és javítási munkálatokkal is foglalkozó rézművesek helyzete, a gyárak versenye és a gyümölcs-, pálinkafőzést korlátozó törvényes intézkedések következtében, mindinkább rosszabbodott. Számuk csökkent és 1880-ban már csak 10-en foglalkoztak ezzel az iparággal s ezek is csak a gépeknél, szerszámoknál és készülékeknél előforduló javításokra szorítkoztak.
A rézöntő-ipar a multban nem állott a rézművesség magaslatán és később sem igen nyert terjedelemben. Fejlődéséről csak annyiban lehet szó, a mennyiben egyes rézöntők speczialistákká válván, különösen csengőkkel a külföldön is sikeresen versenyeznek, mint p. o. a Rosenthal és Ehrlich czég.
A késes- és köszörűs iparággal kevés egyén foglalkozott s az haladást sem tanúsít, mert a hasonló gyári készítmények által háttérbe szorul s így tevékenységi köre másra, mint javításra csak csekély mérvben terjed ki.
Bihar-megyében, arra a rövid időközre nem tekintve, a midőn a szabadságharcz alatt Nagyváradon jelentékeny fegyver- és töltény-gyártás honosodott meg, ez ipar-czikk gyártásáról sem a multban, sem a jelenben nem lehet szó és különösen nem az 1867. évtől kezdve. A fegyvert és a töltényt hazánkban egész a legutóbbi időkig gyárilag nem is állították elő s így természetes, hogy ez az iparág, csak mint fegyverkészítés, a kisipar körében volt feltalálható. Bihar vármegye puskaműveseinek a száma soha sem volt nagy, de hogy jelentékeny munkásságot fejtettek ki, azt bizonyítja az a körülmény, hogy 1867. előtt Nagyváradon a lakatosokkal közös társulatot alkottak. És miután Bihar vármegyét még ma is vadakban dús erdőségek borítják, a fegyverkereskedés pedig ez időben minimális fokon állott, a fegyverkészítés a 60-as évek végén és a 70-es évek elején úgy mennyiségileg, mint a minőség szempontjából jelentékeny volt, mignem a fegyver- és vadászati adó következtében a puskaművesek helyzete is rosszabbra fordult és számuk annyira apadt, hogy Bihar-megyében a debreczeni kereskedelmi és iparkamarának az 1879-80. évről kiadott jelentésében közlött adatok szerint, összesen csak három önálló iparos foglalkozott már fegyverkészítéssel s ezek is inkább javításokkal.
A harangöntőipar Biharmegyében, ha nem tekintünk egy, a XVI. században Nagyváradon működött harangöntőre, a rézöntőipar körében és ott is csak rövid időszakban fordul elő. Gyökeret verni nem tudott, mert a gyári verseny által elnyomva, megszünt, illetőleg, mint már említők, a sárgarézöntő ipar körében, csengőkészítő iparrá alakult át.
A gépipar itt is, mint általában hazánkban, a legujabb időkben keletkezett. A Bihar-megyében feltalálható gépipari ágak, különféle gépek javításán kívül, mezőgazdasági gépgyártásra, tűzoltó-szerek készítésére, a mérleg-iparra és az órás-iparra terjednek ki. Ez iparágak közül egyedül a mezőgazdasági gépek és eszközök készítése emelkedett oly magas szinvonalra, hogy azt gyári előállitásnak minősíthetjük, nagyobb mozgató gépeket azonban még ezek a gyárak sem állítanak elő.
A gépipar e kamarai kerületben csak a 70-es évek elején kezdett kiemelkedni a lakatos-ipar köréből s eleintén egyes ágaiban sem speczializálva, sem készletre nem űzetett, s csak később, a készletre való működés lehetőségével, váltak külön egyes ágai a kivált mezőgazdasági eszközöket és kisebb gépeket előállító ága, terjedelmes műhelyekben indult virágzásnak. E nagyobb 300szabásu kézmű-műhelyek mindinkább bővültek, mindjobban túlemelkedtek a helyi szükséglet körén, tért kezdtek hódítani a belföldi piaczokon és a keleti államok közel fekvő piaczain is és a nagy gyárak hasonnemű termékeivel a versenyt sikeresen megállották.
Ily mezőgazdasági gépeket előállító műhelyek, illetve gyárak csak Nagyváradon voltak és vannak. 1879-80-ban is csak egy nagyobb vállalat, a Penger és Rozslay czég volt az, a mely gazdasági gépek és eszközök készítésével foglalkozott. Ezenkivül volt még egy nagyobb géplakatos műhely, a Gitye Demeteré. Ezek mellé, melyek közül az előbbi az 1880-as évek vége felé a kisebb gyárak sorába emelkedett, több gépjavító műhely sorakozik, melyek leginkább valamely nagyobb ipari vállalat szolgálatában állanak, azonban az ezen vállalatoknál előforduló javítási munkálatokon kivül, a gépipar számos részére kiterjedő különféle javítási munkálatokat is teljesítenek.
Dobrest. - Állomás és ipartelep.
Fekete S. felvétele.
A fecskendők és tűzoltó szerek készítését az önkéntes tűzoltó intézmény hívta életre. Bihar-megye területén azonban a nagy gyári verseny nyomása alatt e czikkek készítése szórványos és leginkább csak a javítási munkálatokra terjed ki. Annyival inkább kiemelendő tehát, hogy tűzoltószerek készítésével kiválóképen csak egy székelyhídi iparos foglalkozik, de ez is csak megrendelésre.
A mérleg-ipar is a lakatos-iparból fejlődött ki, noha a mérleggyártással foglalkozó iparosokon kívül, a mezőgazdasági gépgyárak és egyes gép- és műlakatosok is foglalkoznak mérlegek előállításával és javításával. Csak a 80-as évek vége felé találkozunk Nagyváradon kizárólagosan mérlegkészítéssel foglalkozó iparossal, Tepper Károlylyal, a ki iparát most is csak a kisipar körében űzi és kiválólag tizedes-mérleg készítésével foglalkozik és pedig inkább megrendelésre, mint készletre, noha gyártmányai Bihar vármegye határain túl is nagy elismerésben részesülnek.
A hangszerkészítő ipar Nagyváradon csak a legutóbbi időben honosodott meg, noha hegedü- és orgona-készítéssel már 1876. óta foglalkoztak. Ez az iparág azonban, a javításon felül, csak kivételkép foglalkozik új czikkek előállításával s a hegedü- és czimbalom előállításán kívül más készitményre alig terjed ki.
301A műszeriparnak Bihar vármegyében sem multja, sem jelene nincs. Egyes kisebb, e nembe vágó javítási munkálatokkal más rokon iparágaknál találkozunk ugyan, de ezek is ritkán fordulnak elő és csupán kevesebb jártasságot igénylő javításokra szorítkoznak.
Az órás-ipar azonban, noha számbavehető módon csak Nagyváradon, önálló iparágként jelentkezik. Egyik ága, a toronyóra-készítés, attól az időtől, a midőn a lakatos-iparból kivált, fejlődésnek indult és egyetlen képviselője: Daday József, országszerte elismerést szerzett annak.
A kőipar egyes ágairól a kőbányászat ismertetésénél emlékeztünk meg. Itt még Nagyvárad kőfaragó iparát kell felemlítenünk, mely építmény-részletek, medenczék, sírkövek és más talapzatok készítésével, a helyi szükségletet teljesen kielégíti.
Agyagipar.
Az agyagiparágnál mndenekelőtt a Rézhegység és környéke agyagiparáról szólva, Székelyhíd agyagiparát kell felemlítenünk, mely a helyi szükségletet tartja szem előtt s mindössze a közönséges lapos és hajlított fedélcserép, kézzel vert tégla gyártására és közönséges mázatlan s legfeljebb belül, az úgynevezett zöldmázzal bevont fazekas-munkákra terjed ki. Valamivel magasabb fokon áll az agyagipar Margittán, a hol a mölki apátság tégla- és cserépgyártáson kívül, igen jó minőségü alagcsöveket is készíttet. A fazekasipart itt mintegy 27 egyén iparszerüen űzi és szállítóképes készítményeket állít elő. Az agyagipar az élesdi járásban Réven, N.-Báródon és Élesden található nagyobb mértékben. A nyers anyagot Rév és Vársonkolyos községek területén bányászszák és ez a legjobb minőségü, tűzálló agyag. Réven az agyagipar háziipart képez, a mely egyszerü mázatlan fazekas-árúk előállítására szorítkozik és Bihar vármegyében kerül eladásra. Ezeknek az u. n. "vászonedények"-nek az előállítására, a két gömbből álló, lábbal forgatható, primitiv korongot használják. Ilyen kezdetleges eszközzel dolgoztak itt a század elejétől kezdve, míg 1898-ban, a nagyváradi kereskedelmi és iparkamara közbelépésére, állami támogatással, az 1900. év folyamán, államköltségen létesített égetőkemencze s ugyancsak államköltségen berendezett vándortanfolyam segítségével, a kamara és a vármegye anyagi támogatásával, szép jövővel biztató kőedénygyártás honosodott meg.
N.-Báród és Élesd agyagipara nagyobb figyelmet nem érdemel. Annál figyelemreméltóbb Élesd agyagiparának az a része, a mely 1890-ben gyáripari jelleggel agyagárú és téglagyártásra létesült, és melynek képviselője Schwarcz Jakab élesdi lakos kesztegi telepe, és Léderer Márton esküllői tűzállótégla és fedél-cserép gyára is.
Az agyagipar otthonos még a belényesi, petrószi, rézbányai és vaskohi hegyek által körülzárt területen. Az itt nagy mennyiségben előállított fazekasárúk részben az iparűzők által, részben a környékbeli feles fuvarosok közvetítésével szekereken szállíttatnak az Alföldre. Ugyanily természetü háziiparra bukkanunk még a béli hegyek aljában is.
Az agyagipar a megye székhelyén, Nagyváradon is figyelemreméltó. Produktumai itt iparszerüleg kisiparosok által és gyárilag állíttatnak elő. A kisiparral ez iparágban sok iparos foglalkozik. A fazekas-árúk kelendősége az utóbbi időben a vas-pléh és porczellán edények olcsóbbodásával nagyon megcsappant. A kisiprosoktól előállított agyagkályhák jó minőségük daczára nagyobb kelendőségnek nem örvendenek, mivel itt a már említett Schwarcz-féle kálhagyáron kivül Rimanóczy Kálmán nagyváradi kályhagyárával is versenyezniök kell, a mellett, hogy a budweissi és a krakkói kályharaktárakban is elnyomó versenytársuk van és igy annál örvendetesebb, hogy az említett kályhagyárak napról-napra erősbülve versenyeznek a külföldi gyárakkal.
A megye székhelyén a tégla- és cserépgyártás is nagyban és elismerésre méltóan űzetik. Az itteni 8 tégla- és cserépgyár, gép-, kézzel vert-, sajtolt, szárazon sajtolt burkolat- és façon-téglákat, közönséges lapos cserepeket, sajtolt cserepeket és hullámcserepeket, stb. gyárt. Az árúkat nagy részben a megye székhelyén, kisebb részében pedig a közeli vidékeken használják fel. E gyárak közül nevezetesebbek a 1885. évben keletkezett, gőzerőre berendezett Rimanóczy, az 1887. évben keletkezett Knapp, az 1888-ban keletkezett Rendes-féle gyárak, melyeknek tulajdonosai egyúttal építészek is.
302Asphalt.
Az asphalt-iparról már a bányászat körében megemlékeztünk s az ott elmondottakhoz itt még csak azt fűzhetjük, hogy a "Magyar aszfalt részvénytársaság" felsődernai telepe, továbbá az előbb tatarosi, most "Hazai kőolaj és asphalt r. t." tatarosi telepe nemcsak Magyarországon, de külföldön is, különösen a Keleten, egyre nagyobb tért hódít, a miben az anyag kitünő minőségén kivül a tulajdonos részvénytársaság vezetőinek is nagy részük van. Bihar vármegye asphalt-ipara nemcsak a bánya-termelésnek egyre fokozódó emelkedése által tanúsítja a fejlődés jeleit, hanem az által is, hogy mellékiparágak keletkezését és fejlődését tette lehetővé, a mint erről majd a vegyészeti iparnál bővebben szólunk.
Berettyó-Ujfalu. Nyíri István gőzmalma.
Saját felvételünk.
Üveggyártás.
Bihar vármegyében már a század elején működésben volt egy üveghuta Almaszegen, sőt 1770-ben már a béli üveghuta is fennállott. Ezek ez időtájt öblös és ablak-üvegeket készítettek, de adatok vannak arra is, hogy az almaszegi huta, mérnököknek és gyógyszerészeknek való üvegtárgyakat is készített. Fényes Elek Bihar-megyében már Almaszegen és Bélen kívül az élesdi üveggyárról is megemlékezik, nyilván a feketeerdői gyártelepet értvén alatta. Az 1846-ban, az "Országos Iparegyesület" által rendezett magyar iparműkiállításon résztvett öt üveggyáros között, a nagyváradi püspökség béli üveggyára is szerepel.
A mult század második felében az ország üvegiparával együtt a biharmegyei üvegipar is haladásnak indult, noha nagyobb önálló üvegiparrá itt nem fejlődött. 1856-ban volt az almaszegi üveggyárban egy kemencze és öt tégely, a béli üveggyárban két kemencze, tizenhat tégely, a feketeerdőiben egy kemencze, hat tégely. Bihar-megye üvegiparának fejlődését az útak rosszaságán kívül, a gyártelepeknek vasútaktól való nagy távolsága akadályozta. De elmaradottságának oka az is volt, hogy a 70-es évek közepe táján, Ausztriában a Siemens-féle regenerátoros gáztüzelés alkalmazása által, az üveggyártás terén oly átalakulások történtek, melyek az üveggyárakat létalapjukban ingatták meg. A biharmegyei üveggyárak is mindinkább veszítettek jelentőségükből, mignem 1890-ben az "Egyesült magyarhoni üveggyárak" részvénytársaság a két legnagyobb gyár tulajdonjogát megszerezte és azokat a modern kor igényeinek megfelelőleg igyekezett berendezni. A feketeerdői telepen van a legnagyobb gőzcsiszoló az egész országban.
Bihar-megyében ez idő szerint a következő üveggyárak vannak: a Közepes kisközséghez tartozó, feketeerdői telepen. Ez működését 1841-ben kezdte meg, 303bír 40 lóerejü vízerővel, 50 lóerejü gőzmotorral és négy regenerátoros gázkemenczével; a Bél kisközségen levő üveggyár müködését megkezdte 1870-ben, bir 8 lóerejü vízerővel, 20 lóerejü gázmotorral és 3 regenerátoros gázkemenczével; ez az ipartelep ez idő szerint szünetel; a Batthyány József gróf tulajdonát képező és ifj. Galbavy József és Reich Márk bérletében levő üveggyár, a Pestes-Sólyomkő kisközséghez tartozó Sólyomkő-gyártelep keletkezett 1790-ben 4 lóerejű vizikerékkel, két közönséges és egy nyújtó kemenczével. A biharmegyei üveggyárak készítményei nemcsak a hazai piaczokon, hanem a Balkán-államokban is keresletnek örvendenek.
Faipar.
A faipar majdnem minden ága honos a vármegyében. Figyelmet érdemel az ide tartozó iparágak közül az asztalos-ipar, melylyel különösen Nagyváradon sok iparos foglalkozik. Itt úgy a bútor, mint az építőipari asztalosság, - bár szerszámgépek igénybevétele nélkül, - különösen az utóbbi, magas fokon áll és megfelelő keresetet nyujt. Annál szomorúbb a helyzete a butorasztalos-iparnak, noha annak nem egy kiváló képviselője van. Az osztrák elnyomó verseny s talán a helyi viszonyok is okozzák, hogy a néhány évvel ezelőtt Nagyváradon létesült műbutorasztalos-gyár megszünt.
A kádár-ipar a phylloxera-vész kiütése előtt a megyének szőlőhegygyel bíró majdnem minden községében, de különösen Nagyváradon, egyike volt a legfejlettebb és legtöbb keresetet nyujtóknak. A phylloxera-vész után azonban e téren oly hanyatlás következett be, hogy már kiveszőfélben volt, a midőn a nehány évvel ezelőtt megindult szőlő-rekonstrukczió új életerőt hozott ez iparágba.
A bognár-ipar szintén elterjedt és régi ipar a megyében. Jelentőségét a viczinális vasútak elterjedése következtében fokozatosan elvesztette, habár készítményei: a biharmegyei szekerek és kocsik, azelőtt a vármegye határain túl is keresettek voltak. A megye székhelyén a bognáriparból a kocsigyártás fejlődött ki, mely a 60-as évek óta kisipari nagyobb műhelyekben feltalálható, s a mely az úri-kocsik minden fajtájára, kariól-postakocsik és más specziális czélt szolgáló műkocsik készítésére is kiterjed.
A fonott-árúk készítését eleintén Bihar-megyében csak háziiparszerűleg űzték, de az utóbbi évtized alatt egyes ágai a háziipar köréből kiváltak. Igy néhány évvel ezelőtt szalmakalapgyár létesült, mely 1900-ban a czirokseprű-készítést is üzemkörébe vonván, 160,000 koronával részvénytársasággá alakult át. Ez a gyár, részben Olaszország, Japán, Khina és Svájczból, részben Bihar-megyéből, különösen Henczidáról és környékéről beszerzett nyersanyag felhasználásával, különféle mintáju szalmakalapot készít s az ugyancsak hazai anyagból készült czirokseprűvel együtt, többnyire külföldön, nagy mennyiségben hozza forgalomba.
Szintén figyelmet érdemel a néhány év óta fennálló bucsai kosárfonó-telep is, mely évenként körülbelül 10-12 vaggon spanyol-nádat dolgoztat fel kosárárúkra és fonott székekre. A telep a nagyrészt Magyarországból, de Romániából és Bulgáriából is jelentkező keresletnek alig képes eleget tenni.
Bőr-, sörte- és szőripar.
A bőr-, sörte- és szőr-ipar közül a bőripar az, a mely mindenha a legnevezetesebb iparcsoportja volt Bihar vármegyének. A mult század utolsó évtizedei alatt kisipari jellege miatt és a közös vámterület befolyása következtében úgy a timár, de különösen a czipész- és csizmadia-ipar a megsemmisülés lejtőjére jutott, jóllehet a megye székhelyén ez iparágak készítményei a küldföld készítményeivel fényesen kiállják a versenyt. A megye székhelyén nehány évvel ezelőtt czipő- és csizmagyár alakult, mely több hazai bányavállalat részére - jelentékeny forgalmat képviselő czikket - szállít, és nemcsak 100-120 állandó segédmunkást foglalkoztat, hanem a munkahiányban szenvedő kisiparosok jelentékeny számát is ellátja munkával.
A szíjgyártó- és nyerges-ipar, mely itt szintén figyelmet érdemlő iparág volt, különösen Váradon, az újabb közlekedési eszközök szaporodása és a külföldi készárúk behozatala miatt ez idő szerint alig vehető számba.
Épp ily megitélés alá esik a kefekötő-ipar, melynek Bihar-megye székhelyén alig egy-két számot tevő képviselője van.
Szövő-, fonó-, kárpitos-, ruházati- és papir-ipar.
A szövő-, fonó- és kárpitos-ipar köréből Bihar vármegyében az egykor híres kötélverő iparról, az ujabb keletű harisnyaszövésről, a szép multú és jelenleg is figyelmet érdemlő paszomány- és gombkötő-iparról, a már kiveszőfélben 304levő szitakötésről és a figyelemreméltó kárpitos-iparról emlékezhetünk meg.
A ruházati ipar csoportjához tartozó iparágak közül nagyobb jelentőségü csak a megye székhelyén honos szabóiparág volt, de ez is az utóbbi években csak annyiban tudott fennállani, a mennyiben az egyéni izlés igényei egy-két nagyobb iparos önállóságát biztosították; azonban, különösen a magyar- és szűrszabók, a megsemmisülés lejtőjére jutottak.
A ruházati iparnak két új ága keletkezett a legújabb időkben Nagyváradon, u. m. a kesztyű- és fűzőkészítés. Mindkettő türhető viszonyok között van és a helyi szükséglet kielégítésen túl terjed.
A szűcs- és a kalapos-ipar az újabb időben teljesen elvesztették jelentőségüket, minthogy készítményiket a külföld hasonnemü iparczikkei egyre jobban nélkülözhetővé teszik.
A papirosipart egyedül a könyvkötészet képviseli, mely utóbbi időkben Nagyváradon a fejlődésnek magas fokára emelkedett.
Mező-Keresztes. Meister testvérek gőzmalma.
Saját felvételünk.
Élelmezési és élvezeti ipar.
Az élelmezés és élvezeti ipar mindenkor egyik legjelentékenyebb iparága volt Bihar vármegyének. Különös jelentőséggel bírnak a megye székhelyén a nagyipar körében honos malom- és szeszipar.
A malomipar Bihar-megyében régi idő óta egyike a legelterjedtebb iparágaknak. Régebben csak a nagy számban előforduló vízi-, száraz- és a szélmalmok voltak. A legújabb időkben azonban egyre szaporodnak a gőzmalmok, annyira, hogy mig a 80-as évek elején 3 vízműmalom, 214 közönséges-, 74 száraz- és 13 szélmalommal szemben csak 27 gőzmalom volt, addig ma már alig van itt jelentékenyebb község, különösen a magyar vidéken, a melyben gőzmalom ne volna, de azért a készletre vagy eladásra szolgáló malmok száma, s még inkább azoké, a melyeknek exportjuk is van, feltünően kevés és ezek majdnem kizárólag Váradon működnek. Az első ily gőzmalom 1870-ben keletkezett Nagyváradon, a midőn a "László gőzhenger-malom" részvénytársaság megalakult, mely két nagyobb szabásu ipartelepen nemcsak készletre, hanem kivitelre is dolgozott. Sajánlatos, hogy a szóban forgó vállalat maleverzácziók következtében megbukott. A 90-es évek elején e miatt malomiparunk a megsemmisüléshez közel állott volna, ha a szerencsétlen bukás előtt az 1885-ben alakult "Emilia" hengermalom 1891. évben jelentékenyebb kibővítés alá nem vétetik, s ha ugyanez időben az azóta szintén megszünt "Hunyadi" gőzmalom részvénytársaság működését meg nem kezdi, és ha Moskovits Adolf és fiai "Adria" czímü ipartelepe szintén ez időtájt lisztőrlésre is ki nem terjeszkedik. 1899-ben az "Egyesült László és Hunyadi malom részvénytársaság" a régi 500 q. Hunyadi- és 800 q naponkénti őrlésre képes László-malmokat újra üzembe hozta és így Nagyvárad malomipara, - tekintve, hogy úgy az "Emilia", mint az "Adria" malom is egyre nagyobb körre terjeszti ki működését, - egyike az ország legjelentékenyebb malomiparának. Itt kell megemlékeznünk a Moskovits Adolf és 305fia czég "Adria" telepén 1890 év óta működő árpagyöngy- és köleskása-malomról is, mely fennállása óta egyre fokozódó mérvben dolgozik.
A sütőipar majdnem kizárólag a székhelyen található fel. Ez ipar azonban, bár a legújabb időben tüntet is fel némi haladást, kiválóbb jelentőségre sohasem emelkedett. Ugyancsak ez állítható a mézeskalács- és czukrász-iparról is.
Az élelmezési iparról szólva, meg kell itt emlékeznünk a 90-es évek elején Érmihályfalván létesült pótkávégyárról is, melynek a hatalmas verseny daczára s talán épp azért, mert tulajdonosa a nyers anyagot itthon termeli, biztató jövője van.
A mészáros- és hentes-ipar mindig jelentékeny volt és ma is az.
A szalámi, kolbász és füstölt-hús gyártás, kizárólag Nagyváradon található fel, a hol az 1900-ban részvénytársasággá alakul Pontelli-féle szalámigyár készítményei országszerte elismerésben részesülnek.
Nagyvárad. - Légszeszgyár.
Ismeretlen felvétel.
A szódavíz- és az eczet-készítés a legújabb idők rohamosan fejlődő iparága. Itt is évről-évre szaporodnak a gyárak.
A sörgyártás az 50-es években honosodott meg, azonban a 70-es évek közepén a pecze-szőlősi sörgyár megszüntével egész 1895-ig szünetelt, a mikor újra üzembe került és válságos idők után az 1899. évben részvénytársaság birtokába jutott, a mely a sörgyár-telepet malátagyárteleppel és jéggyárral is kiegészítve, reménynyel tekintett jövője elé, mindazáltal hiába, mert ismét csődbe jutott. Volt még ezen kivül is egy-két rövid életü sörgyár-vállalat, melyeket a 60-as évek előtti közgazdasági mozgalmak hívtak életre. Ilyen volt például a sarkadi sörgyár is.
A kisüstönfőtt gabona- és a különféle gyümölcspálinkát a megye majdnem minden községében főzik, de csak Nagyváradon gyártják nagyobb arányban, a hol a hideg úton előállított, édesített szeszes italokat készítő és már a 60-as évek óta ismert likőrgyárakon kivül, a legutóbbi években alakult s franczia módon, borlepárolgásból nyert cognacot készítő franczia cognac-gyárról, mely készítményeinek mintegy 40 %-át Ausztriában hozza forgalomba és a Moskovits Mór és fia, az eddig hideg uton készült likőr, rum s különböző pálinka-fajtáknak a legujabb vívmányok szerint nagyban való gyártását folytató gyáráról számolhatunk be.
Az élvezeti iparágak közül a legnagyobb jelentőséggel bír, a majdnem kizárólag Nagyváradon feltalálható szeszipar. Az első szeszgyárat 1840-ben Löblé Henrik alapította. Ma működésben van hét szeszgyár, melyek közül kettő 306szeszfinomítással is kapcsolatos, a többi pedig élesztő gyártással is foglalkozik. E gyárak átlagos évi termelése újabb időkben 50,000 hektoliterre tehető. A Nagyváradon fennálló szeszgyárak közül ki kell emelnünk a Léderer és Kálmán-féle szesz- és szeszfinomító gyár részvénytársaságot, mely úgy szesztermelésének mennyisége, mint jelentékeny marhahízlalása miatt figyelmet érdemel. Kivüle még marhahízlalással foglalkoznak Moskovits Adolf és fiai, valamint Moskovits Mór és fia czég szesz- és élesztő-gyárai is, mig a Berger Dániel és Heller Ede szeszgyára melléküzemében csak élesztőt készít.
Ér-Mihályfalva. - Beck Mór pótkávégyára.
Eredeti rajz.
Vegyészeti ipar.
A vegyészeti iparnak azelőtt egyedüli ágát a szíksó-termelés alkotta, mely a 80-as évek elején teljesen megszünt, de ezt e csoporthoz tartozó fontosabb iparágak váltották fel, melyeknek egyes ágai túlnyomóan Nagyváradon találhatók fel és leginkább a kisipar körében maradnak és a hanyatlás tüneteit mutatják. Ilyen a fénymáz- és kocsikenőcs-készítés, melynek forgalma napról-napra kisebbedik. Ki kell azonban emelnünk a mezőtelegdi Biehn János-féle katrány és fedéllemez készítést, valamint a Kollár és társa kocsi-kenőcsöt készítő telepét, melyek napról-napra jobban fejlődnek.
A mosószappant készítő szappangyártás és a mézeskalács iparral kapcsolatos viaszgyertya-gyártás a helyi szükségletet is alig birja kielégíteni.
A lakk- és festék-készítés szintén feltalálható Bihar-megyében. Az előbbit a magyar asphaltbánya r. t. dernai telepe, az utóbbinak egyes fajtáit egy nagyváradi festékkereskedő állítja elő.
De a legnagyobb jelentőségü helyet Bihar-megye vegyészeti iparában, az alig nyolcz éve fennálló Bihar-szilágyi olajipar r. t. mezőtelegdi telepe foglalja el, mely úgy ásványkenőolaj, mint a kőolaj gyártása tekintetéből jelentékeny forgalommal, s noha a legutóbbi időkig nehéz viszonyok között, mindazáltal az utóbbi időben megfelelő üzleti eredménynyel működik. Évi termelése mintegy 50,000 métermázsa ásvány-kenőolajra és 70,000 métermázsa petróleumra terjed ki, a mely utóbbit kiválólag Magyarországon, részben Ausztriában hozza forgalomba. A melléktermékek közül a kékolaj Magyarországon, a benzin főleg Németországon és Svájczban talál piaczra.
307Igen számosak még ezen kívül Bihar-megye növényi olajat készítő, kisebbszerü olajütő malmai.
Másik nevezetes képviselője a vegyészeti iparnak, a Nagyváradon 1872. évben létesült légszeszgyár, mely Nagyváradot világítási czélra és kismértékben ipari czélokra is légszeszszel látja el és melléktermék gyanánt coaxot és kátrányt termel.
Bihar vármegyében az utóbbi évtized alatt a vegyészeti ipar körében jelentékeny iparággá vált a műtrágyaszerek gyártása is. Ennek egyik képviselője a Műtrágyagyár r. t., mely a fejlődés biztató útjára jutott; a másik a Mező-Telegden levő Sátori-féle ipartelep, melyben ásvány- és csont-phosphátok kerülnek feldolgozásra, és a mely a tulajdonos budapesti üzlete utján jelentékeny forgalmat ér el. Be kell még itt számolnunk a Moskovits Mór és fia czég aczeton és ezzel rokon szesz-vegyitermékek gyáráról is.
Mező-Telegd. - Sátori Mór ipartelepe.
Eredeti rajz.
Építő ipar.
Modernebb értelemben vett építőiparról Biharban csak is a 80-as évek óta lehet szó, a mikor a magánépítkezések fellendülésén kivül, a nagyobb nyilvános és középületek emelése kezdetét vette.
Sokszorosító ipar.
A sokszorosító és műipar minden időben majdnem kizárólag Nagyváradra szorítkozott. Egyik jelentékeny ága a nyomdászipar, mely néhány évszázad előtti feltünésétől kezdve, fokozatos fejlődést tanúsít s ez idő szerint egyike Nagyvárad kiválóbb iparágainak. Fejlődésére mindenkor befolyást gyakorolt az a körülmény, mely Nagyvárad lakóinak műveltségéből ered, s melynek következményeképen a napilapok, folyóiratok, egyéb nyomtatványok és kiadványok Nagyváradot régóta e tekintetben az ország első vidéki városai közé emelték.
A czég- és czímfestés nem tudott nagyobb jelentőségre emelkedni, mert ez iparág fejlődésével a központi beszerzés vált általánossá, jóllehet Nagyváradon több versenyképes czégfestő működik.
308A fényképészet előnyösebb helyzetben volt és különösen a mult század közepére eső fellépése óta kiváló fejlettségre jutott.
A háziipari foglalkozásokról a "Bihar vármegye népe" czímü fejezetben van szó.
Nagyvárad. - A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár.
Fekete S. felvétele.
Kereskedelem.
A kereskedés Bihar-megyében is későn kezdett meghonosodni, de az időszakonként Ausztriába és Csehországba, valamint Németországba irányuló marha, bor és gabona kivitelből Bihar vármegyének is rész jutott, minthogy a békésebb időszakokban e három kiviteli czikkből a mindennapi szükségletnél jóval nagyobb mennyiséget termelt, illetőleg tenyésztett.
A külkereskedésnek azt a részét, a mely az országban elő nem állított iparczikkekre, u. m. selyem- és gyapot-szövetekre stb. és a keleti fűszer- és más gyarmati árukra vonatkozott, a megyében a törökök közvetítésével az ott települt görög és örmény családok látták el. Ugyanezek kezében volt a XVII. században a belkereskedelem is, a mennyiben a települő helyökűl szolgáló város kereskedelme élelmezte a vidéki falusi vagy földesúri hatóság alatt álló kisvárosi kereskedelmet is.
A belkereskedésnek ez időben a legfőbb tényezői a heti és országos vásárok voltak, különösen Debreczenben és Nagyváradon.
E vásárokon nagy arányokat öltött a marha- és sertés-kereskedés, valamint jelentékeny volt a forgalom borban, dohányban, szűrben és közönséges szepesi és erdélyi posztókban, festett és festetlen vászonban, ruhanemüekben és cserépedényekben. A vásárok mellett a falusi nép csekélyebb szükségleteit a megyében házalók fedezték, de a XVIII. század közepe táján alig volt már helység, a hol megtelepült görög, örmény vagy zsidó szatócs ne lett volna.
A XIX. század a kereskedelem fejlődését is meghozta, s habár az a megye határain túl csak lassan terjedt és az ország kiviteli kereskedésében még ma sem játszik kimagasló szerepet, mégis Nagyvárad lassanként oly kereskedelmi központtá fejlődött, mely belkereskedés szempontjából az ország 309bármely városával versenyezhet. Nagyvárad ugyanis s vele együtt Nagy-Szalonta, B.-Ujfalu, Belényes és Margitta nemcsak vásáraikkal, hanem megtelepült kereskedőik révén is nagy tevékenységet fejtenek ki, s bár az egyre alábbszálló gabonaárak, a phylloxera-vész és a sertésvész miatt Bihar vármegye kereskedelme nagy megrázkódtatásoknak volt kitéve, Nagyvárad és a megye említett községei, mezőgazdasági terményeikkel, a megyében tenyésztett állatokkal, valamint az állati termények közül disznózsírral és szalonnával, tojással, nyers bőrrel, erdei terményekkel, különösen fával még mindig figyelemre méltó kereskedelmet folytatnak.
Fokozottabb figyelmet érdemel azonban Nagyváradnak gyarmat és fűszeráru, díszműárú, kézműárú és rövidárú, valamint vaskereskedése is, melyek közül különösen a gyarmat- és fűszerárú, valamint a kézműárú és a vaskereskedés a megye határán túl, a szomszédos vármegyékre, kiváltképen a Királyhágón túli területre és Szilágy vármegyére kiterjednek.
Nagyvárad kereskedelmi forgalmát jellemzik a "Bihar vármegye vasútjai" czímű fejezetben közölt árúforgalmi adatok, és ha ezeket a számokat tekintetbe vesszük, akkor látjuk azt is, hogy Bihar vármegye és Nagyvárad méltán versenyez kereskedelmi szempontból az ország bármely más vármegyéjével, illetőleg városával.
Nagyvárad. - Berger Dániel szesz. és élesztő-gyára.
Eredeti rajz.
Vármegyei ipartelepek.
A vármegyében levő ipartelepek közül a következőknek az üzemrendszerét és termelési adatait közöljük:
Bucsa. - Timár László kosár és fonott butoráruk gyára, 1896-ban alakult. Különlegessége az, hogy tisztán spanyolnádból dolgozik, melyből rendkivül tartós és tetszetős árúk készülnek. A telep épületeinek száma 7. Hajtó-erőt ez iparág keveset igényel, de azért hat lóerőnek megfelelő vízi erő áll rendelkezésére. A munkások száma 30. A gyár évenként 10 vaggon spanyolnádat képes feldolgozni. Piaczai Magyarországon kivül Románia, Bulgária és Törökország.
Ér-Mihályfalva. - Beck Mór pótkávé-gyára, 1885-ben keletkezett. A gyár 1000 négyszögméter területen fekszik és 4 épületből áll. Nem nagy számu munkást igényel. Összesen kb. 20-an vannak, a kiknek több mint a fele nő. Hajtó-erő 8 lóerejü gőzgép. Az évi termelési képesség 2400 m. mázsa. Magyarországon kívül Bulgáriában is piacza van.
Fekete-Erdő. - Az egyesült magyarhoni üveggyár részvénytársaság üveggyára. A társaságnak még Bélen, Uj-Antalvölgyön, Salgó-Tarjánban és Kis-Kapocson is vannak gyárai. A feketeerdei üveggyár a mult század első felében alakult. Gyártási ágai fúvott és csíszolt árúk és szíkvíz üvegek, mely utóbbiak a gyár különlegességét képezik. A gyár 80 k. holdnyi 310területen terül el és 26 épületből áll. Hajtó-erő: két gőzgép 27 és 4 lóerőre és ezenkivül 36 lóerőnek megfelelő vízi erő. A gyári munkások száma 250, ezek között kb. 25 fiu és 70 nő van. Évi termelési képesség 600.000 korona értékü árú. Magyarországon kivül még Ausztriába, Törökországba, Romániába, Bulgáriába és Kis-Ázsiába van kivitele.
Mező-Telegd. - A bihar-szilágyi olajipar részvénytársaság gyártelepe Mező-Telegden 1893-ban alakult. (Központi iroda: Budapest, VI., Andrásy-út 30.) Kezdetben csupán a felső-dernai és tatarosi aszfaltművekben termelt nyers aszfaltolajat dolgozta fel, a mennyiben abból gépkenőolajakat gyártott, később azonban az eredetileg csupán ásványolaj-gyártásre berendezett telepet petroleumfinomítóval egészítették ki. Ma Bihar vármegye ipartelepei között az első helyet foglalja el. A gyár 60000 m2 területen épült és 23 épületből áll. Ezek közül fontosabbak a vasúttal párhuzamosan fekvő olajgyári épület, a benzinpároló, a gőzkazánház, az olaj- és petroleumpároló kazánok kazánháza, lefolyó ház, szivattyúház, gépműhely, kádárműhely, töltő helyiség, stb. a gyár keleti részében a nagy nyersolaj-kazánok, mig a nyugati részben a lakóépületek állanak és pedig a pénzügyőri kirendeltség épülete, iroda és laboratorium, igazgatói lakóház, hivatalnoki lakóház, munkás-lakok. A pároló- és gőzkazánokhoz 3 épített és több vaskémény szolgál. A gyárat az állomással iparvágány köti össze, a melyen a vállalat forgalmát saját mozdonyával bonyolítja le. A folyékony gyártmányok szállítása az egyik tartányból a másikba és a pároló kazánokba, Worthington-féle-szívó, és nyomószivattyúkkal és hatalmas légszivattyúk segélyével történik, jobbára földalatti csővezetékeken. Hajtó erő egy 325 m2 tűzfelületü gőzkazán. A vállalat tisztviselőinek társadalmi életét is emelni igyekszik és a gyártelep közvetetlen szomszédságában a vállalat által létesített épületben, van elhelyezve a tisztviselői kaszinó és ennek szomszédságában, az iskola, a gyári tisztviselők és munkások gyermekei részére. A gyártelepen 150 munkás nyer foglalkozást és azonkivül számos külső munkás. Műszaki igazgató dr. Singer Lipót, kinek az üzem vezetésében 2 vegyész és 5 művezető segédkezik.
Nagyvárad. - Janky és társa franczia cognac-gyára.
Lunkászprie- - Junghanns E. mészégető telepe és erdőüzlete. Alapíttatott 1895-ben. Nagykiterjedésü és igen érdekes erdei vasútja van. A telep 15 épületből áll, melyekben 60 munkást foglalkoztat. Megfelelő gőzerővel bír és termelési képessége évenként kb. 1500 vaggon. Piaczai az alföldi és a felsőmagyarországi vármegyék.
Mező-Keresztes. - Meister Testvérek gőzmalma. 1890-ben Kamuty András alapította. 1893-ban vette meg tőle a jelenlegi czég, mely azt a mai igényeknek megfelelően alakíttatta át. A malom 3000 négyszög öl területen 8 épületből áll. Hajtó-erő 40 lőerejü gőzgép. Termelési képessége évi 50.000 mmázsa.
Mező-Telegd. - Kollár és Társa kocsikenőcs és gépkenőcs gyárát Kollár Miklós alapította 1897-ben. A gyár területe 1000 négyszögöl, melyen 6 épület áll. Az üzem nem igényel sok munkást. Évi termelés 100 vaggon áru. Piacza az egész ország.
Mező-Telegd. - Sátori Mór gipsz, mastix és műtrágyagyára a 80-as években keletkezett. Mint különlegességet czementgipszet gyárt. A gyárterület több holdra terjed, melyen 10 épület áll. Hajtó-erő egy 10 lóerejü gőzgép. Habár a gyár üzeme nagyobb munkaerőt nem igényel, mégis átlag 25-30 munkást foglalkoztat. Évi termelés 500 vaggon mastix és 300 vaggon gipsz. Kiviteli piaczok Bulgária és Ausztria, hazai piacza az egész ország. A gyár állami kedvezményben részesül. Főtelepe Budapesten van és a telegdin kivül Pozsonyban 311is van fióktelepe. A gyár nyerstermékeit a saját bányáiból szerzi, melyek Sztánán, Tót-telkén és Oláh-Nádason vannak, a honnan a nyers anyagot Mező-Telegdre szállítják.
Nagy-Szalonta. - A Neuschloss-féle nasiczi tanningyár és gőz-fűrész szalontai telepét 1892-ben a Neuschlass Károly és fia czég alapította. Gyártási ágai tölgyfa-fűrészárú volt. A czégnek nagyobb erdőbirtokai vannak Élesden és Felső-Lugoson, a hol az üzem tovább folyik.
Tataros. - A Hazai aszfalt-ipar részvénytársaság gyártelepe 1890-ben alakult, "Tatarosi kőolaj és aszfalt r. t." czímen. 1894-ben tőkéjét felemelve nevet cserélt, és a mig eddig kőolajgyártással és hasonló termékek előállításával foglalkozott, addig a bihar-szilágyi olajipar r. t.-nak Mező-Telegden történt letelepedése óta, tisztán aszfaltot termel és dolgoz fel. A társaságnak Mező-Telegden is van telepe, a mely aszfalt-masztixot gyárt és ugyanilyen gyára van Budapesten is. A tatarosi telep területe 38 k. hold és azon a következő épületek vannak: Igazgatói lakóház, két gőzkazánház, gépház, lugozóház, zúzó, kotro, két víztelenítő, egy aszfalt-szivattyúház, lepároló helyiség, gyűjtőház, bitumen-tartályház, vízszivattyú-tartályház, gőzszivattyúház, szénraktár, kovács-, pintér- és asztalosműhely, iskola, három tiszti lak, iroda, vendéglő és 30 munkásház. A telep két gőzgéppel van felszerelve az egyik 35, a másik 25 lóerejü. Villamos világítás van az egész gyártelepen. A belső munkások száma 200, a külsőké 150. Termel itt Tataroson 1500 tonna bitument, mely a fiók-telepeken 10.500 tonna aszfalt-masztixet ad. és ezen kivül 1100 tonna nyers ásványolajat. Piacza az egész ország és azonkivül Románia és Németország. A nyers anyag kiaknázása bányászatilag, tárnákban történik és pedig különböző szinteken. Eddig 90-100 méter mélységig öt bitumenes réteg állapíttatott meg, de ez idő szerint csak a két felső réteget aknázzák. A bitumenes réteg alatt előforduló 50-70 cm. vastag lignit-réteget tüzelésre használják fel. A tárnákból kikerülő nyers anyagból, mely mintegy 80% homok és csak 20% használható anyagból áll, az utóbbit egy nagyon elmés szerkezetü készülék választja ki. Ez egy 25 m. hosszu, vízzel megtöltött kazán, melynek fenekén végtelen csiga mozog. A vizet a gőz folytonos forrásban tartja. A végtelen csiga viszi előre a zúzókészülékben apritott anyagot, a víz a bitument kiválasztja, ez a fölszinre száll, honnan megfelelő gépezet az ülepítő készülékbe hajtja, a homok egy szekrénybe hull, onnan kotró kanalak kimerítik és vasúti kocsikba dobják. A kiválasztott vizes bitument megfelelő viztelenítő üstökben a víztől megszabadítják, pároló kazánokba nyomják, ezekben, túlhevített gőzök segélyével, az olajat lepárolván, a visszamaradó tiszta bitument vacuumos kazán utján hordókba bocsátják és mezőtelegdi és budapesti gyárukba szállítják, a hol aszfaltozási czélokra alkalmas masztixot készítenek belőle, a nyersolajból pedig a mezőtelegdi olajgyár kitünő minőségü gépolajat gyárt.
Nagyvárad. - Az Andrényi czég telepe.
Eredeti rajz.
Vár-Sonkolyos. - Stern Dezső mészégető telepe és erdőüzlete 1892-ben alakult. A gyártási ágak nagyobb szabásu mészégetésen kívül tüzifa, szerszám- és épületfa. A telep 22 km.-nyi erdei vasuttal bír, melyhez 2 mozdony van. Az épületek száma 32, a favágó munkásoké 1000-1200. Évi termelési képesség kb. 5000 kocsirakomány fa.
Nagyváradi ipartelepek.
Nagyváradról a következő jelentékenyebb telepek üzemrendszerét és termelési adatait közöljük:
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár és finomító részvénytársaságot 1857-ben Kálmán Ferencz és Léderer Antal alapították. Mint részvénytársaság azonban csak 1888. óta működik. A társaság szeszgyártáson és finomításon kivül marhahizlalással is foglalkozik. A telep területe 10 katasztrális hold, melyen a hizlalókon kivül 12 épület áll. Hajtóerő 48 lóerejü gőzgép. A munkások száma 165. Évi termelési képessége 36,000 hektoliter, tényleg azonban csak 15,000 hektolitert termel. Piaczai Magyarországon kívül főleg Konstantinápoly, Szmirna, Szaloniki és a Kelet.
Moskovits Mór és fia szesz, élesztő, rum, likőr és vegyészeti gyára 1848-ban mint szeszgyár alakult. Különlegessége a pasteurizált szesz és a Lótusz-likőr; a vegyészeti gyárban kénes aether, eczet- és gyümölcsaetherek és gyógyászati czikkek. A gyár területe 18,000 négyszögméter, melyen 12 épület áll. Hajtó-erő két gőzgép 55 és 16 lóerőre. A munkások száma 60-70, ezek között körülbelül 10 nő is van. Évi termelési képesség 4000 hektoliter alap-szesz, 3500 hektoliter rum és likőr és 3500 mmázsa élesztő. Piaczai, Magyarországon kivül, Ausztria és Szerbia. A vegyészeti gyár állami kedvezményben részesül.
312Löblé H. szeszfinomítóját 1851-ben Löblé Dávid alapította. A gyár területe 400 négyszögméter, melyen 5 épület áll. Három gőzkazánnal van felszerelve. Évi termelési képessége 10-12.000 hektoliter. Piaczai Bihar- és Békés-megye, továbbá az erdélyi részek.
BergerDániel szesz- és sajtolt élesztő gyárát 1850 körül Berger Sámuel alapította. A gyár területe 14.000 négyszögméter, melyen 8 épület van. Hajtóerő 50 lóerejü gőzgép. A munkások száma 30. Évi termelési képesség 400 hektoliter. Piacza Magyarország.
Moskovits Adolf és fia szesz- és élesztő gyárát Moskovits Adolf alapította 1862-ben. A gyár területe 4000 négyszögméter, melyen 8 gyárépület, 12 istálló és 4 magtár áll. Hajtóerő két gőzgép 60 és 25 lóerőre. A munkások száma 100 körül forog. Évi termelési képesség 8000 hektoliter szesz és naponként 20 métermázsa élesztő. Piaczai Magyarországon kívül a Balkán-államok és Afrika.
Ugyanezen czég eczetlélgyára 1886-ban keletkezett Nagyváradon. A gyár területe 1200 négyszögöl, melyen három épület áll. Napi termelési képesség 20 hektoliter.
Ugyancsak a Moskovits Adolf és fia czég gőzhengermalma, árpagyöngy-gyára és köleshántója 1890-ben keletkezett Nagyváradon. A gyár területe 3000 négyszögméter, melyen a négy gyári épületen kívül két lisztraktár van. Hajtóerő 3000 lóerejü gőzgép. A munkások száma 140 körül mozog. Napi termelési képesség 500 métermázsa. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria, a Balkán-államok és az árpagyöngyre Olaszország.
Az egyesült nagyváradi László- és Hunyady gőzmalmi részvénytársaság 1898-ban keletkezett. A malom területe 5500 négyszögöl, melyen 5 épület áll. Hajtóerő 750 lóerejü gőzgép. A munkások száma 220. Évi termelési képesség 460,000 métermázsa.
A Weinberger Jakab és fia "Emilia"-gőzmalmát a Weinberger és Aufricht czég 1885-ben alapította. A malom területe 300 négyszögméter, melyen 3 épület áll. Hajtóerő 100 lóerejü gőzgép. A munkások száma 25. Évi termelési képesség 50,000 métermázsa. Piaczai Magyarország és Erdély.
Janky és Társa francia cognac-gyára 1894-ben keletkezett. Az alapítók Janky József és Rimanóczy Kálmán voltak. Cognacon kívül rumot is gyárt, de különlegességét a borból lepárolt cognac képezi. A gyár területe 800 négyszögméter. Évi termelési képessége 3600 hektoliter. Magyarországon kívül Ausztriába is szállít.
A Pontelli-féle szalámi gyár részvénytársaság 1900-ban keletkezett. A gyár csak kézi erőre van berendezve és 30 munkást foglalkoztat. Termelési képessége, egy munka-idény alatt, 450 métermázsa. Piaczai Magyarországon kívül Ausztria és Olaszország.
A czirok- és szalmaárúgyár kiviteli részvénytársaság 1900-ban alakult. Gyártási ágak: seprők, ruhaseprők, kefék és szalmakalapok. A gyár területe 400 négyszögméter, melyen öt épület áll. A munkások száma 150, ezek között 75 nő van. A gyár évenként 300,000 korona értékü árút képes gyártani. Piaczai Magyarországon kivül Ausztria, különösen Bécs, Prága és Lemberg. A gyár állami kedvezményben is részesül.
Perge és Rozslay lakatos gyárát 1847-ben Perge István alapította. Mostani czégtulajdonos Rozslay Géza. A gyár, mint különlegességet, gazdasági gépeket és ekéket készít. Területe 250 négyszögméter, melyen 4 épület áll. Ez az ipartelep 12 munkagéppel van felszerelve. Az évi termelés 3000-4000 darab között változik. Piaczai különösen a szomszéd vármegyék és Erdély.
A Campbells és Sands nagyváradi légszeszgyárát Haldenby Keyworth János Róbert 1873-ban alapította. Gyártási ágak, a légszeszen kivül, annak mellékterményei, úgymint koksz és kátrány. A gyár 2 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen négy épület és két gáztartály van. A munkások száma 40. A gyár évenként 2.200.000 angol köbláb légszeszt, körülbelül 130 vaggon pirszenet és 8 vaggon kátrányt termel. A főcsőhálózat 21,000 méter, mely 7500 lángot táplál.
J. Weisz Mór kötélárú és műszaki hálógyára 1900-ban keletkezett. Hajtóerő egy 6 lóerejü benzinmotor. Munkásainak száma csupán 20, miután két uj rendszerű géppel dolgozik, melyeknek mindegyike körülbelül 80 ember munkáját végzi. Piacza Magyarország.
Moskovits Farkas és társa csizma és czipőgyárát 1887-ben Moskovits Farkas alapította. Jelentékeny ipartelep, a hol csizmát és lábszárvédőt (kamáslit) gyárilag állítanak elő. A munkások száma 150, ezek között 15 nő van. Évi termelési képesség 70.000 pár. Magyarországon kívüli piaczai Ausztria, Bosznia, Szerbia és Bulgária.
A nagyváradi műtrágyagyár részvénytársaságot 1890-ben alapították. Gyártási ága konczentrált marhatrágya, de mint mellékiparággal épülettégla-gyártással is foglalkozik. A telep 22 katasztrális holdnyi területen fekszik, melyen 10 épület áll. Hajtóerő 30 lóerejü gőzgép. A munkások száma, a rendes munkaidény alatt, 200-250, kiknek a harmadrésze női munkás. Évi termelési képesség műtrágyában körülbelül 250 vaggon, téglában körülbelül egy millió darab. Téglagyártmányait csak a vármegyében helyezi el, de a műtrágya piacza Magyarországon kívül Ausztria és Németország.
A nagyváradi árúraktár részvénytársaságot a biharmegyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank, a Nagyváradi és Biharmegyei takarékpénztár alapították 1889-ben 120,000 frt részvénytőkével. A kibocsátott 1200 drb 100 frtos teljesen befizetett részvényekből a jelzett 3 pénzintézet egyenként 200, a közönség köréből 600 darabot jegyeztek. A forgalom legnagyobb volt az 1891/92-ik évben, midőn 96.832 q. árúra 893.305 frt értékben 714.640 frt előleget adtak.
Andrényi Károly és fia czég vasárú és gépraktára nem szoros értelemben vett ipartelep ugyan, de miután nemcsak Nagyváradon, hanem messze földön egyike a maga nemében legnagyobb üzleteknek, érdekesnek tartjuk leírását közölni. Az üzletet Andrényi Károly 1875-ben alapította Nagyváradon. Az árúház területe 2750 négyszögméter, a raktáraké pedig 8250 négyszögméter. A személyzet száma 32. Az épület, mely a czég tulajdona, a pinczeraktártól a padlásig felvonó gépekkel van ellátva. A hatalmas üzlethelyiség hossza 46, szélessége 12 méter és az üveggel fedett udvari raktár ugyanannyi. Ezenkivül a pinczékben, a földszinten, félemeleten, első emeleten és a tető alatti második emeleten is számos rekeszre 313osztott hatalmas raktátrai vannak, a nyitott udvar pedig az ily durvább vasárúk raktárául szolgál, melyeknek az időjárás kevésbbé árt.
A Kunz József és társa czég 1802-ben alakult. Üzletágai: vászon, fehérnemü, női és férfi divat, szőnyeg stb. A Szt.-László-téren levő nagy üzlethelyiségen kivül több terjedelmes raktárrak bír. Az irodai és kezelési személyzet száma 30 körül mozog és üzletköre kiterjed Bihar vármegyén kivül Szilágy- és Békés vármegyére és Erdélyre.
Nagyváradi pénzintézetek.
Bihar vármegye pénzintézetei között a legrégibb és az első helyet foglalja el a
Nagyváradi takarékpénztár. Alakult 1847-ben 30,000 pengő forint alaptőkével, mely 300 darab száz forintos részvényre volt felosztva. Az 1847-ben a helytartótanácshoz fölterjesztett alapszabályokat 1864-ig nem hagyták jóvá. 1897-ben ülte meg fennállásának 50-ik évfordulóját, mely alkalommal dr. Bozóky Alajos kir. tan. megírta a takarékpénztár történetét. A jubileum alkalmából az intézet 10,000 frtos jótékony alapítványt tett és fennállása óta 200,000 koronát fordított jótékony és kulturális czélokra. A takarékpénztár a Szt-László-téren saját díszes palotájában működik a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem érdekeinek emelésén és egyike a vidék legjelentékenyebb pénzintézeteinek. Az intézetet az 1873-ikin kívül négy katasztrófa érte, melyeket azonban az élén álló férfiak teljesen leküzdöttek. A már elhunyt igazgatósági tagok közül kiváló érdemeket szereztek az intézet nagy sikereiben Sztarovszky Károly, dr. Hoványi Lajos, Stauffer Lajos, Kovács Frigyes, Komlóssy Antal, Tokody Ágoston és Brüll Lipót. Az intézet jelenlegi vezetői: Sal Ferencz elnök, dr. Hoványi Géza vezérigazgató, Hlatky Endre, Frankó Endre, Huzella Gyula, Kovács Béla igazgatók. Részvénytőkéje 420,000 korona, tartaléktőkéje fél millió korona, betét-állománya több mint 12 millió korona.
Nagyvárad. - A Szt. László-tér, jobbról a Nagyváradi Takarékpénztár.
Fekete S. felv.
A Biharmegyei kereskedelmi ipar- és terményhitelbank 1868-ban alakult 1500 drb 140 frtos részvénynyel. Kezdeményezte és részben megalapította a belényesi, szalontai, székelyhídi és a margittai takarékpénztárakat, a nagyvárad-belényes-vaskohi vasútat, a nagyváradi árúraktárt és támogatta a Berettyó- és Körös-szabályozási társulatokat. 1893-ban 750 drb. 140 frtos részvénynyel emelte fel alaptőkéjét, mely ma 630,000 koronára rúg; betétállománya pedig több mint öt és fél millió korona. Elnöke Szabó József, vezérigazgatója Reismann Mór, igazgatói: dr. Bulyovszky József, Markovits Antal, Farkas Izidor és Léderer Dávid. Közczélokra sokat áldozott.
314A Biharmegyei takarékpénztár 1872-ben alakult 60,000 frt alaptőkével. Jelenleg a részvények száma 4000 és az alaptőke 800,000 korona, a betétállomány pedig megközelíti az öt millió koronát. Az intézet elnöke Szunyogh Péter alispán; vezérigazgatója Fleischhakker Gyula; igazgatósági tagok: Fellner Henrik, Mihelfi Adolf, dr. Schweiger Ede, Szirmai Artur, Szunyogh Szabolcs, Örley Kálmán, Schwarcz Ferencz és dr. Wallner Ödön. Közhasznú czélokra eddig több mint 20,000 koronát fordított.
Nagyvárad. - A Biharmegyei kereskedelmi ipar- és termény-hitelbank.
Saját felvételünk.
A Gazdasági és iparbank 1890-ben alakult 1500 drb részvénynyel. Alaptőkéje 300,000 korona; betétállománya pedig megközelíti a négy millió koronát. Jótékony czélokra szintén jelentékeny összeget fordít. Elnöke: Széchenyi Jenő apátkanonok; vezérigazgatója Ternyei Antal, igazgatósági tagok: dr. Beőthy László (elnök), Kuncz Gusztáv, Deutsch K. L., Rádi Ödön és Sipos Orbán.
A Polgári takarékpénztár 1892-ben alakult 100,000 frt alaptőkével. Jelenlegi részvénytőkéje 500,000 korona. A betétállomány meghaladja a másfél millió koronát. Elnöke: Sarkady Tihamér; vezérigazgatója Weisz Izidor; igazgatósági tagok: Heringh Sándor, Rothmann Jakab, Ländler Ferencz, Moskovits Mór, Darvassy Lajos.
A Leszámítoló és jelzálogbank 1899-ben alakult. Alaptőkéje 300,000 korona. A betétállomány 600.000 koronát meghalad. Az igazgatóság elnöke Guttmann József, vezérigazgatója Moskovits Miksa; tagjai: Blau Sámuel, Deutsch Hermann, ifj. Ullmann Izidor és Óváry Sándor.
A "Bihoreana" takarék- és hitelintézet 1898-ban alakult, 3000 drb. 100 frtos részvénynyel. Alaptőke 600.000 korona, betétállomány 600.000 korona. Elnöke Vulcan József, alelnök Zigre Miklós, vezérigazgató dr. Pap Coriolán; igazgatósági tagok: Román József, Horváth Endre, Pántya Péter, Nyes Mózes, dr. Popovics Miklós, Moldován József, Palladi Antal.
Az Osztrák-magyar bank nagyváradi fiókintézetének bíráló tanácsa: Farkas Izidor, Guttmann József, Hlatky Endre, dr. Hoványi Géza, Huzella Gyula, Janky József, Kunz Gusztáv, Lévay Zsigmond, Levitter Miksa, Markbreit Sándor, Markovits Antal, ifj. Moskovits Mór, Reismann Mór, Szabó József, Weisz Gábor. Főnök: Mocs Károly, főnökhelyettes: Hofbauer Pál.
A Kereskedők és iparosok takarék- és hitelszövetkezete 1899-ben alakult. 50 koronás részjegyekre van alapítva, melyeket heti egy koronával fizetnek. Igazgató elnöke dr. Sarkady Lajos, tagjai dr. N. Szabó Béla, Kiss Károly, Weintraub Mór és Mittheiler Ede. Ügyésze és titkára dr. Adorján Ármin.
A Biharmegyei korona takarék- és hitelszövetkezet 1897-ban alakult. Forgalma 100,000 korona. Elnöke Szunyogh Péter, ügyvezető-igazgatója Markovits Sándor.
A Nagyváradi ipartestületi hitelszövetkezet 1900-ban alakult. Forgalma 120,000 korona. Elnöke Bertsey György.
A Polgári takarék- és segélyszövetkezet forgalma megközelíti a 600,000 koronát. Elnöke Sarkady Tihamér, ügyvezető-igazgatója Aczél Zsigmond.
315Vidéki pénzintézetek.
A vármegye területén működő egyéb hitelintézetek a következők:
Belényesi takarékpénztár alakult 1871-ben. Alaptőkéje 40,000 korona; betétállomány 500,000 korona. Igazgató-elnök Boicz Konstantin.
Belényesi népbank r. t. Alakult 1899-ben. Alaptőkéja 120,000 korona, betétállománya 200,000 korona, vezérigazgató dr. Schwimmer Márton.
Ezeken kívül működik Belényesen a Belényes és vidéki takarék- és önsegélyző-egylet mint szövetkezet és a Polgári takarék- és hitelszövetkezet.
Berettyó-Ujfali-Sárréti népbank r. t., alakult 1887-ben. Alaptőkéje 258,900 korona; betétje 800,000 korona. Vezérigazgató Habókay József.
Berettyó-Ujfalu. - Sárréti takarékpénztár-egylet. Alakult 1870-ben. Alaptőkéje 150,000 korona, betétállománya 600,000 korona. Elnöke Nadányi Miklós.
Bihar-Diószeg. - Bihar-diószegi takarékpénztár. Alakult 1897. Alaptőkéje 80.000 korona. Betét-állománya közel 100,000 korona. Elnök Ujváry Ödön; igazgatósági elnök Papp Gusztáv, vezérigazgató Weisz Jakab.
Derecske. - Derecskei takarékpénztár r. t. Alakult 1890. Alaptőkéje 100,000 korona. Betétje 150,000 korona. Elnök Fráter Barnabás, alelnök Racsek János.
Élesd. - Bihar-körösvölgyi takarékpénztár r. t. Alakult 1890. Alaptőke 100,000 korona. Betétje 200,000 korona. Elnöke Beőthy Attila, vezérigazgató dr. Sámson Márton.
Ér-Mihályvalva. - Érmihályfalvai takarékpénztár r. t. Alakult 1883. Alaptőke 225.000 korona. Betétje 600,000 korona. Elnök Bory Béla, vezérigazgató Lovass István.
Ér-Mihályfalva. - A takarékpénztár.
Ismeretlen felvétel.
Ér-Mihályfalva. - Kereskedelmi és iparbank r. t. Alakult 1898. Alaptőke 150.000 korona. A betét meghaladja a 100,000 koronát. Elnöke Szunyogh Zsigmond, vezérigazgatója Gáspárdy Gyula.
Komádi. - Komádi takarékpénztár r. t. Alakult 1892. Alaptőke 100,000 korona. Betét közel 400.000 korona. Elnöke Pekanovits Imre, vezérigazgatója Solcz Gábor.
Margitta. - Margittai takarékpénztár r. t. Alakult 1888. Alaptőke 72,000 korona. Betétje 400,000 korona. Elnöke Sperk József, alelnök Nyisztor Alajos, vezérigazgató dr. Szántó Jakab.
Margittai népbank r. t. Alakult 1898. Alaptőke 80.000 korona. Betét közel 100,000 korona. Elnök dr. Buder Ferencz, vezérigazgató dr. Sugár Bertalan.
316Mező-Keresztes. - Bihar-mező-keresztesi takarékpénztár r. t. Alakult 1885. Alaptőke 48,000 korona. Betét 160,000 korona. Elnöke Ertsey Dezső, alelnöke Szigety Elek.
Mező-Telegd. - Mezőtelegdvidéki takarékpénztár r. t. Alakult 1890. Alaptőka 100,000 korona. Betét 100,000 koronán felül. Elnök Telegdy József, elnökhelyettes Telegdy Lajos, vezérigazgató Krausz Adolf.
Nagyléta. - Nagylétai takarékpénztár r. t. Alakult 1895. Alaptőke 100,000 korona. Betét 150,000 korona. Elnöke dr. Horváth József, vezérigazgató Weber Sándor.
Nagy-Szalonta. - Gazdasági takarékpénztár r. t. Alakult 1893. Alaptőke 120,000 korona. Betét több mint 600,000 korona. Elnök Balogh László, alelnök Léwy József, vezérigazgató Kornstein Ármin.
Nagyszalontai takarékpénztár r. t. Alakult 1869. Alaptőke 120,000 korona. Betét több mint másfél millió korona. Elnöke dr. Berkovits Ferencz, alelnöke Márton István.
Azonkívül működik Nagyszalontán két takarék- és önsegélyző-egylet mint szövetkezet.
Sarkad. - Sarkadvidéki takarékpénztár. Alakult 1873. Alaptőke 100,000 korona. Betét 350,000 korona. Elnök és vezérigazgató Kreznerich György.
Szalárd. - Szalárdvidéki takarékpénztár r. t. Alakult 1894. Alaptőke 60,000 korona. Betét több mint 200,000 korona. Elnök Veiterschütz János, vezérigazgató Lévay Mihály.
Székelyhíd. - Érmelléki takarékpénztár. Alakult 1872. Alaptőke 300,000 korona. Betét több mint 700,000 korona. Elnök Zsigó Endre, vezérigazgatója Penkert Mihály.
Széplak. - Széplaki takarékpénztár r. t. Alakult 1895. Alaptőke 105,000 korona. Betét 160,000 korona. Elnök gróf Károly Gyula, alelnök Takács József, vezérigazgató Rosmann Izsák.
Tenke. - Tenkei takarékpénztár r. t. Alakult 1893. Alaptőke 80,000 korona. Betét 140,000 korona. Vezérigazgató Boglutz Béla.
Zsáka. - Zsákavidéki takarékpénztár r. t. Alakult 1895. Alaptőke 50,000 korona. Betét 70,000 korona. Vezérigazgató Mezey József.