ABAUJ-TORNA vármegye fejlett ipari és kereskedelmi élete, a megye minden részében létesített pénzintézeteket, a melyek karöltve az egész megyére, sőt azon túl is kiterjeszkedő kassai pénzintézetekkel, a hazai viszonyokhoz képest teljesen kielégitő mértékben felelnek meg a feladatuknak. A megye területén levő részvénytársulati pénzintézetek mind ujabb alapitások és a legrégibbet, a Tornai takarékpénztárt is csak 1869-ben alapitották kassai inicziativára, a város és környék birtokosai és kereskedői, míg a többiek nagyrészt a hetvenes években, 1870-1872-ben, keletkeztek.

A megyében levő pénzintézetek alaptőkéi, mint az alábbi táblázatból kitünik, 60-100,000 frt között váltakoznak s csak egy, a Csereháti takarékpénztár bír kisebb (30,000 frt) alaptőkével.

A szövetkezeti eszme a megyében csak lassan hóditott tért, s a kassaikat nem számitva, ma is csak három hitelszövetkezet van a megye területén.

A megyében - Kassán kívül - levő pénzintézetek közül az alapitási sorrend szerint első a

Tornai takarékpénztár a mely 1869-ben alakult és jelenleg 60,000 frt alaptőke mellett mintegy 22,000 frt tartalékalappal, majdnem fél millió frtnyi váltótárczával, 20,000 frt előlegkölcsönállománynyal és 300,000 frton felüli betéttel bir. Az intézet, mely egyike a megye legnagyobb hitelforrásainak 10-12% osztalékot fizet.

Az Abauj-szántói takarékpénztár mint részvénytársaság 1870-ben alakult 80,000 frt alaptőkével; tartalékalapjai meghaladják a 100,000 frtot, betétállománya 550,000, váltótárczája 600,000, kölcsön-állománya 110,000 frtot tesz ki; az intézet továbbá 160,000 frt értékpapír-vagyon felett rendelkezik. Az intézet 14-16% osztalékot fizetett az utolsó években; 1895-ben azonban az abauj-szántói gőzmalomrészvénytársaság csődjénél szenvedett veszteségei 462az ez évi nyereséget jórészt felemésztették. - Gazdaság tekintetében ez intézeteknek aránylag semmiben sem áll mögötte a

Csereháti takarékpénztár (Alsó-Meczenzéf), mely 30,000 frt alaptőkével 1870-ben alakult. Tartalékai 30,000, betét-állománya 480,000, váltó-tárczája 275,000, jelzálogkölcsön-állománya 270,000 frtot tesz ki s átlagos osztaléka 14-16%-ra rug. - Ugyan e sorrendbe állitható az

Abauj-szepsi takarékpénztár és zálogintézet (alakult 1872.), melynek alaptőkéje 75,000, tartalékalapja 25,000, betét-állománya 440,000, váltó- és kötvénytárczája több mint 600,000 frtot tesz s osztaléka 14-16%-ra rúg.

Abauj-Szikszó két pénzintézete közül az Abauj-szikszói takarékpénztár mint részvénytársaság, mely 1872-ben alakult, 80,000 frt alaptőke és mintegy 25,000 frt tartalékok mellett 200,000 frton felüli betétállományt és 430,000 frtos váltótárczát mutat fel s e forgalom mellett átlag 20% osztalékot fizet részvényeseinek, míg az 1892-ben alakult szikszói hitelintézet mint részvénytársaság 100,000 frt alaptőkével és 9,000 frt tartalékalappal bir; betétei 125,000 frtra rúgnak, váltótárczája pedig mintegy 400,000 frtra. Ez utóbbi pénzintézet osztaléka átlag 12%.

A gönczi takarékpénztár (alakult 1872-ben) 80,000 forint alaptőkével és 5000 frt tartalékalappal bir; váltótárczája 300,000, jelzálogkölcsön-állománya 60,000 frt felé emelkedik, míg betétjei 200,000 frtra rúgnak; az osztalék 16-20%.

A megyében levő három hitelszövetkezet, névszerint a Hollóháza községi hitelszövetkezet (alakult 1892-ben), a Gagy-bátori községi hitelszövetkezet (alakult 1894-ben) és Pálháza községi hitelszövetkezet (alakult 1894-ben) korlátolt forgalommal birnak és a helyi jelentőségen nem emelkednek felül.

A kamatlábviszonyok a megye területén, mint Kassán, aránylag elég kedvezők; a betét-kamatláb 4-5%, a váltókölcsönök kamatlába 5 1/2-8%.