ABAUJ-TORNA vármegyét négy forgalomban levő vasutvonal szeli át; ezenkívül két vonal, a bódvavölgyi és a szerencs-hidasnémeti épülőfélben van. A magyar kir. államvasutak budapest-miskolcz-kassai fővonala, mely mint a volt tiszavidéki vasút 1860. aug. 14-én nyílt meg, Ongánál lép a vármegye területére, s onnan Kassáig folyvást a Hernádvölgyben, a folyó jobb oldalán, a csereháti hegység alatt halad, a folyó partjától 2-4 kilométernyi távolságban. Csak Garadnán felül közelíti meg a Hernádot; Szurdoknál egészen melléje kerül, de nem vágja át; Hidas-Németin túl ismét eltávolodik tőle 2-3 kilométernyire, míg közvetlenül Kassa alatt megint melléje kerül. A kassai pályaudvar előtt áthidalja a Hernád malomágát. A pálya tehát mindvégig egyszerü völgypálya; műtárgyainak száma 44; de köztük nincs megemlítésre méltó. Hossza a vármegye területén 80.456 kilométer. Állomásai: Onga megállóhely, Szikszó, Halmaj, Csobád (m. h.), Forró-Encs, Garadna, Hidas-Németi, Abaujvár-Kenyhecz (m. h.), Csány, Bárcza; végül Kassa, melyről már részletesen irtunk.

A m. kir. államvasutak másik vonala a legenyemihályi-kassai, mely az eperjes-tokaji hegylánczot keresztülszelve, aránylag nagy emelkedésével, nemkülönben a pályát környező változatos tájrészletek által az érdekesebb útvonalak közé sorolható. Bárczánál tér el a fővonaltól, melylyel Kassától fogva eddig egy pályatesten haladt, azután délkeletnek, egy három nyilásu, összesen 105 méter hosszu hidon átkel a Hernádon s a Tárcza völgyébe ér. A Tárczát ismét egy három nyilásu, 105 méter hosszu hidon átmetszve, délre fordul a mislyei állomásig, hol közvetlenül az állomáson túl egy 35 méter nyilásu hidon az Ósva patakon átmenve, nagy kanyarodással a Kőszálhegy lejtőjén egyszerre ellenkező, észak-keleti irányt vesz. Elhaladva Garbócz-Bogdány 459és Regete-Ruszka mellett, mialatt legnagyobb emelkedését eléri, megkerülvén a nagyszalánczi Várhegyet, feltárva a legszebb erdei tájak sűrün váltakozó képeit, a szalánczi állomáson túl a Ronyva-völgybe ereszkedik és Kalsánál elhagyja a vármegyét. Legenye-Mihályinál a mező-laborcz-sátoraljaujhelyi vonalhoz csatlakozik. Állomásai: Széplak-Apáti, Alsó-Mislye, Nagy-Szaláncz. Hosszusága a vármegye területén 35.314 kilométer. Megnyilt 1873-ban.

A magyar kir. államvasutak kezelése alatt álló kassa-tornai helyiérdekü vasút, melyet 1890-ben adtak át a forgalomnak, Bárczától indul ki, s délkeleti irányban Enyiczke mellett elhaladva, Nagy-Ida alá kanyarodik. Innen egyenes nyugati irányban szeli keresztül a Kanyapta-völgyet Tornáig. Állomásai Bárczán túl: Enyiczke, Nagy-Ida, Csécs, Szepsi, Somodi, Torna. Szepsinél egy 1894-ben elkészült szárnyvonal ágazik ki belőle, mely a felső Bódvavölgyön át Jászó és Jászóvár között Alsó-Meczenzéfig ér. Állomásai Szepsin túl: Jászó, Pocskaj, Alsó-Meczenzéf. Hosszusága 15.431 kilométer. Ferencztelepnél egy 2.994 km. hosszu vonal ágazik ki belőle, Lucziabányáig; ez azonban csak teherszállitásra szolgál. Az egész vasút hosszusága tehát 53.739 kilométer. A kassa-tornai helyiérdekü vasút emlitett vonalainak mentén van a somodi kőszénbánya, a pocskaji hámor, a ucziatelepi vasérczbánya, végül a meczenzéfi hámorok.

A most leirt vasutvonalak forgalmát a m. kir. államvasutak közlése szerint az 1894. évről a következőkben mutatjuk ki; megjegyezzük, hogy a személyforgalom kimutatása csupán a felszálló utasokra vonatkozik.

Miskolc-kassai vonal.

Legenyemihályi-kassai vonal.

Kassa-tornai helyiérdekü vasút.

A kassa-oderbergi vasutnak csak rövid vonalrésze van a vármegyében. Áthidalván Kassánál a Hernádot, ennek balpartján halad tovább; Tihanynál alagutba fut be s ezentúl még Sáros vármegyét éri. Erről a vasutról a Kassa városának vasúti forgalmát tárgyaló fejezetben szóltunk bővebben.

A még ki nem épült vasutak közül a szerencs-kassai, Abauj-Szántónál lép a megyébe és a Hernád balpartján Kér, Vizsoly, Göncz-Ruszka, Göncz helységek mellett elhaladva, Hidas-Németinél találkozik a magyar államvasutak vonalával. A bódvavölgyi vasút a nevezett folyó völgyében Tornától kiindulva, a borsodmegyei Sajó-Ecsegnél találkozik a miskolcz-fületi vonallal.