| « ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA. | KEZDŐLAP | ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJA. » |
436A VADÁSZAT ABAUJ-TORNA VÁRMEGYÉBEN.
MANAPSÁG, sajnos, már csak a történeté Abauj-Torna vármegye egykori vadbősége. A vadászterületek ma általában igen szegények vadban; a vármegye 3-4 nagyobb birtokosának zárt vadászkertjét leszámítva, a vadászat sehol sem jár kellő eredménynyel.
Abauj-Torna vármegyét két vadászati területre kell osztanunk: a Kassától északra és délre eső területre. A Kassától északra eső terület, a Tárcza melléke, vadban jóval gazdagabb. A Szepesség vadjai seregesen látogatnak el e területre, s itt a vadászat sokkal bővebb és változatosabb zsákmányt nyújt, mint a megye déli területén. A nagyvadakra itt kell és lehet csak vadászni. Kassától délre, a Hernád melléke, vadban sokkal szegényebb; e területre azonban gyakran barangolnak fel az Alföldről is vadállatok.
Kassától északra a keleti rész, a Tárcza és Osva közé és keletre a cserháti járás - a Szakály és Bodva köze - mindenütt elég anyagot szolgáltat úgy a szabad mint a vadaskerti vadászat számára.
Szárnyasokban azonban az erdők az egész megyében gazdagok. Sok a vadgalamb s a Tárcza mellékén a székácsgalamb februárban megjelen. Feltünő a sok gébics, különösen az őrgébics; sehol sem láthatunk ilyen sokat. Künn a mezőn, erdőn bőven találkozunk erdeink énekeseivel, sok tengelicz, kendericz, csiz, vörösbegy, háromféle fülemile, pinty, ökörszem, sármány, különféle czinkék, pacsirták, barázda-billegető, búbos banka, énekes és fekete rigó, kakuk, szajkó, egyes seregély-csoportok. Házi, parti és füstös fecske a hámorokban tanyázik. A lombos erdőkben tarka, zöld és fekete harkályok; a fenyőerdőkben a fenyves és húros rigó, meg a keresztcsőr nagy száma fészkel.
Hogy annál jobban megvilágithassuk e kedvezőtlen képet, közöljük az 1891., 1892., 1893. és 1894. évi vadászati kimutatások eredményét Abauj-Torna vármegye egyik legjelentősebb vadászterületéről, mely Kassa város birtokában van.
Kassa városnak mint vadászattulajdonosnak vadászterülete 29,000 kat. hold erdőből és 10,000 kat. hold mezőből áll.
E területen a kassai vadásztársaság az emlitett négy évben következő zsákmányra tett szert: (az állatokat a vadászati jegyzék sorrendjében számláljuk föl):
Szarvast e vadászterületen e négy év folyamán egyet sem ejtettek el. E nemes vadak 437csak a Zichyek, Forgáchok és Károlyiak vadaskertjeiben kerülnek lövésre. Szabadon nagyon ritkán fordulnak elő a megye területén.
Dámvadat 1892-ben lőttek egyet.
Őzet 1891-ben 56-ot, 1892-ben 52-őt, 1893-ban 16-ot, 1894-ben 18-at lőttek. A megye északi részeiben azonban bővebben fordul elő az őz.
Zergét egyet sem lőttek.
Muflont a Forgách-birtokon kisérlettek meg tenyészteni, de a szabadon bocsátottakat a kutyák széttépték. Pedig a muflon nálunk nagyon jól megél. Nyitravármegyében Gimes vára közelében vadon is szépen elszaporodott.
Vaddisznó e területen szintén kevés fordul elő, holott az ellenkezőt hihetnők. Csordában soha sem jár; csak egyesek kerülnek lövésre. 1891-ben 4, 1892-ben 5, 1893-ban 6, 1894-ben 10 került teritékre.
Mezei nyúl. Abauj-Tornamegye egész területe kedvezőtlen a nyultenyésztésre nézve. A mit az első fiadzásból a róka és a többi ellenség megkimél, azt elpusztitják a megyében rendes márcziusi fagyok. Pedig a nyúl csak ott szaporodhatik el, hol első fiadzása felnövekedhetik. Kassán rendesen Budapestről hozatott nyulat esznek. 1891-ben elejtettek 308, 1892-ben 748, 1893-ban 370, 1894-ben 320 nyulat.
Tengeri nyúl a megye területén e négy évben lövésre nem került.
E területen még az emlitett négy év alatt e társaság a "különféle emlős" rovat szerint lőtt 46 darabot, s minthogy e "különféle emlősök" a hasznos vadak közé vannak számitva, nem tudhatni, miféle állatok lehettek azok?
Siket fajdot a tőkési hegyekben hallottak, de nem lőttek.
Nyirfajd a tőkési hegyekben néha előfordul.
Hófajdot sohasem láttak sem a vadászok, sem az erdészek.
Császármadár kerül lövésre, de elég ritkán; a négy év alatt összesen 33.
Fáczán csak a vadaskertek dísze.
Fogoly. 1891., 1892., 1893-ban évenként 120-at lőttek, 1894-ben 160-at. Ez is csekély mennyiség.
Fürj elég bőven esik zsákmányul. 1891-ben 300, 1892-ben 350, 1893-ban 350, 1894-ben 380 darabot lőttek.
Haris ritkább; 123 esett el a négy év alatt.
Vadlud. Vonulása sok élvezetet nyújt s nagy seregekben fordul meg a megye területén, s mégis e négy év alatt a kassai társaság egyet sem birt elejteni.
Vadrucza.Mindenféle fajtáju bőven van. Téli halászatok alkalmával sokat fognak, horogra tüzött kis halakkal.
Szárcsa a megye déli részeiben elég bőven van.
Tuzok a Hernád alsó mentében nagy ritkán látogatást tesz.
Daru is sokszor kerül lövésre minden óvatossága daczára.
Gém különböző fajtái népesitik a Hernád mellékét.
Erdei szalonka. Noha sokat járnak rája, de keveset tudnak lőni; 4 év alatt a társaság 113 darabot ejtett el.
Vizi szalonka 22 esett el.
Vadgalamb 82 hullott el.
Fenyves és húros rigó. A társaság egy darabot sem lőtt négy év alatt; ezeket inkább csellel fogják és a városokban árulják; elég bőven vannak a Tárcza vidékén.
A vadászati jegyzék szerint a fentemlitett vadak "hasznos vadak" czimén vannak felsroolva. Abauj-Tornavármegye területén következő, vadászati szempontból kártékony vadak hullottak el:
Medve. Csak 1 darab jutott teritékre; 1894-ben. Nagyobb számban csak a megye északi erdeiben fordul elő.
Borz már többször esett el; a társaság 4 év alatt 17-et lőtt.
Vidra 8 darab lett a társaság zsákmányává, pedig a vidra a Hernád mentén szerfölött bőven fordul eő; az éjszakára vízbe tett horgokról sokszor leeszik a csalogató halakat.
Hiuz szintén fordul elő, de lövésre nem került.
Vadmacska bőven van. A társaság 5 darabot lőtt.
Róka sok van. Erősen pusztitják méreggel, kaptánynyal. A társaság 163 rókát ejtett el 4 év alatt.
438Nyestet 39-et lőttek a négy év alatt.
Görény. Magyarországon talán sehol sem látható oly mennyiségben mint Kassán. Nyári mulatóhelyeken a szabad ég alatt ülve, a Hernád melletti házak és épületek tetején ugy futkos, mint a macska. Örökös harczot folytatnak a kassaiak a görények ellen, de meglehetős eredménytelenséggel. A szárnyas állatok nagyrészét a ketreczekben a görények ölik meg.
Menyétet is pusztitanak el eleget.
Sas és keselyü gyakran kerül golyó elé; négy év alatt 71-et lőttek.
Sólyom, kánya, ölyv, vércse. A társaság 4 év alatt 332 darabot lőtt le.
Füles, erdei, láng- és kuvikbagoly bőven van. 55 lett a társaság zsákmánya.
Holló, varju, csóka, szarka, holló különösen a Tárcza mellékén fordul elő bőven. A társaság 687 varjut és szarkát lőtt. Jelentéktelen szárnyasokat 67-et lőttek még a fentnevezetteken kívül.
| « ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA. | KEZDŐLAP | ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJA. » |