433ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA.
ELENYÉSZŐ csekély az, a mit ma Abauj-Tornavármegye állatvilágáról tudhatunk. Rendszeresen és részletesen még nincs kikutatva a vármegye egész állatvilága; a mi adat birtokunkban van, azt Jeitteles Lajos Henrik és Horváth Géza a gerinczesekre vonatkozó tanulmányaiból meritettük. Igy tehát csupán az ott előforduló gerinczes állatok felsorolására szoritkozhatunk.
Jeitteles Lajos Henrik említett munkája, mely Felső-Magyarország gerinczeseinek faunáját foglalja össze, s melyből az Abauj-Tornavármegye területén élő gerinczesekről is tudomást nyerhetünk, a "Prodromus Faunae Vertebratorum Hungariae Superioris" czimü értekezése az osztrák természettudományi társaság "Verhandlungen der zoologisch-botanischen Gesellschaft in Wien" folyóiratában (1862, 245-314. lap).
Ennek alapján a következő állatfajokat sorolhatjuk fel Abauj-Tornavármegye területéről:
Halak.
Halak.
Petromyzon fluviatilis. Angvilla fluvitilis. Cottus gobio L. Carassius vulgaris Nils. ritka. Tinca vulgaris Cuv. Barbus fluviatilis Ag. Barbus Petényi Heck. Gobio fluviatilis Cuv. Abramis melanops Heck. Abramis Balle rus L. Leuciscus rutilus L. Leuciscus virgo Heck. Squalius dobula L. Phoxinus laevis Ag. Chondrostoma nasus L. Cobitis fossilis L. C. barbatula, L. Esox Lucius L ritka, csak a Hernád alsóbb részeiben és Kassától az észak-nyugatra fekvő vizekben. Silurus Glanis L. Ez Kassa vidékéről kipusztult Thymallus vexilifer Ag. Trutta Fario L.
Megjegyezzük, hogy Magyarország más halászó-vizeiben, részint a szabályozás, a fiasitó-helyek készitésének elmulasztása, részint a rablóhalászat következtében, a Hernádban is megfogyott a hal. De a halászok nemcsak a halmennyiség megfogyatkozásáról panaszkodnak, hanem arról is, hogy egyes halfajok - némely keszegfaj és a harcsa - Kassa határáról az utolsó huszonöt év alatt egészen eltüntek, minek csak az egyik oka a rablóhalászat. A másik ok az, hogy a Hernád u. n. Malomárkába befolyik Kassa város piszka és ujabban a gyárak vizrontó váladéka, s azok (különösen a karboltartalmu váladékok) tömegesen pusztitották ki Kassa területéről a halakat. Pisztráng már nincs a folyó vizekben; csak mesterségesen tenyésztik, így a Csermelyvölgyben is, de jelentősége egyik tenyésztőnek sincs.
434Kétéltűek.
Kétéltűek.
Az Amphibiák (kétéltüek) közül előfordulnak a Salamandra maculata Laur., Triton cristatus Merr. Triton alpestris Laur. A békák közül: Hyla viridis Laur, Rana esculenta Wagl., Rana temporaria L., Bombinator igneus Dum, Bufo vulgaris Laur., B. viridis Laur.
Csuszók.
Csuszók.
A csuszók (Reptilia) aránylag kevés számban fordulnak elő. Szép kurta kigyókat - Pelias berus L., - lehet Kassa környékén kapni. Jeitteles emliti a Zacholus austriacus Wagl. kigyót, mely bár ritkán, Kassa vidékén is található.
A Tropidonotus natrix L. gyakori. Gyakori még az Angvis fragilis L. Van sok Lacerta agilis L., Lacerta viridis Daud., Zootoca crocea Wiegm., ellenben ritka Podarcis muralis Wagl.
Madarak.
Madarak.
Kassa környéke és Abauj-Torna vármegye ragadozó madarakban gazdag. Nevezetesebbek:
A Falco subbuteo L. Buteo vulgaris Bechst, Buteo lagopus Brünnich., Haliaëtos Albicilla Briss., ez hozzánk csak kemény telek alkalmával vetődik. Milvus regalis Briss., Astur palumbarius L., Astur nisus L., Circus aeruginosus L., Strix flammea L. Strix aluco L., Strix Otus L., Strix bubo L..
A kuszó madarak közül előfordulnak: Cypselus Apus L., Caprimulgus europaeus L., Cuculus eanorus L., Jynx torquilla L., Picus viridis L., P. major L., P. medius L., Alcedo Ispida L., Merops Apiaster L., Upupa epops L.
Az énekes madarakat a következők képviselik: Alanda cristata L., A. arvensis L., emberiza Cia L., E. citrinella L., Passer montanus L. P. domesticus L., Pyrrhula Rubicilla Pall., Fringilla spinus L., Fr. carduelis L., Fr. Linaria L., Fr. cannabina L., Fr. chloris L., Fr. coelebs L., Fr. montifringilla L. Coecothraustes vulgaris L., Loxia curvoristra L. Parus caudatus L. P. coeruleus L., P. major L., P. ater L., P. cristatus. L., P. palustris L. Sitta europaea L., Bombycilla garrula L., Garrulus glandarius L. Nucifraga caryocatactes L. (a Tárcza mellett), Pica caudata L., Corvus corone L., C., cornix. L., C., corax L., Sturnus vulgaris L., Troglodytes parvulus Koch., Certhia familiaris. L., Cinctus aquaticus Brisson., Anthus Spinoletta L., A. arboreus Bechst., Motacilla alba L., M. boarula Penn. Oriolus Gabulta L., Turdus iliacus L., T. musicus L., T. pilaris L., T. viscivorus L., merla L., Regu lus cristatus Koch., Sylvia curruca Lath., Sylvia cinerea Brisson., Lusciola Philomela Bechst Lusciola Luscinia L., L. rubecula L., L. phoenicurus L., L. tithys Scopoli., Saxicola rubetra L., Lanius excubitor L. L. minorGm, L. collurio L., L. rufus Brisson., Muscicapa atricapilla L., Hirundo urbica L. H. rustica L., H. riparia L.
A tyukfélék közül: Columba Palumbus L., C. turtur L., Tetrastes bonasia L., Tetrao unogallus L., T. tetrix L., Pavo cristatus L., Meleagris gallopavo L., Perdix cinerea Briss Ortygion coturnix L.
Gázló madaraink: nagyritkán az Otistarda L., Crex pratensis Bechst. Ortygsmetra Portana L., O. minuta Pall., Rallus aquaticus L. Gallinula chloropus L. Fulica atra L., Grus cinerea Bechst., Vanellus cristatus Meyer et Wolf., Aegiatites curonicus Besecke (Charadrius minor Meyer et Wolf), Scolopax rusticola L., Ardea purpurea L., Ardea cinerea L., A. Alba L., A. garzetta L., A. minuta L., A. stellaris L., Ciconia alba Brisson. Az uszómadarak közül: anas bvoschas L. A. crecca L. A. querquedula L., Mergus castor L., Podiceps minor Lath., Colymbus articus L., Larus ridibundus L., L. tridactylus L. L. argentatus Brünn (a Tárcza mellékén) Sterua Nigra Brisson (ugyanott).
Emlősök.
Emlősök. Denevérek.
Denevérekben, faunánk igen gazdag. Az ismeretesek: Rhinolophus Hipposideros Blas., Plecotus auritus Blas., Vesperugo noctula K. et Blas., Vesperugo Nathusii K. et Blas., Vesperugo pipistrellus K. et Blas., var. Macropterus., Vesperugo Nilssonii K. et Blas., Vesperugo serotinus K. et Blas., Vespertilio murinus Schreber., Vespertilio Bechsteinii Leisler., Vespertilio Nattereri Kuhl., Vespertilio mystacinus Leisler.
435Rovarevők.
A rovarevő emlősök közt a szokásos alakokkal találkozunk. Talpa europaea L. van. Van még Crocidura leucodon Wagler., Cr. araneus Blasius s a megye déli részeiben Sorex vulgaris L., nagy ritkán Crossopus fodiens Blas. Az Erinaceus europaeus L. elég gyakori.
Rágcsálók.
A rágcsáló emlősök közül a Mus decumanus egész csapása Kassának; a görénynyel vetekedik a ketreczbe zárt szárnyasok legyilkolásában. Az erdőkben lakik a Sciurus vulgaris L., A Spermophilus Citillus Blas., Myoxus Glis Blas., M. avellanarius Blas., a Cricetus frumentarius Pall., Mus decumanus Pall., M. sylvaticus L., M. musculus L. var. hortulanus Nordmann, Arvicola amphibius Blas., A. arvalis Blas., Lepus timidus L. - Aránylag gyakori a Spalax typlus, melyet a vasuti munkások jól ismernek.
Ragadozók.
A husevő ragadozó emlősök közül van sok Felis catus L., nagy ritkán Felis Lynx L., Canis Lupus L. C., familiaris L. C., Vulpes L., Ursus arctos L., Meles Taxus Blasius, Mustela Martes Briss., Mustela Foina Briss, Foetorius Putorius K. et Blas., F. Sarmaticus K. et Blas., F. Erminea K. et Blas., F. vulgaris K. et Blas., Lutra vulgaris Erxl.
Pároscsülküek.
A nem kérődző pároscsülküek közül a vaddisznó (Sus scrofa), a kérődzők közül szarvas (Cervus elaphus), őz (C. capreolus) fordulnak elő.
Abauj-Torna vármegye állatvilágának, általános képére nézve megjegyezzük, hogy Abauj-Torna vármegye Kassától északra fekvő részének a havasi régióba tartozó sok állat - medve, hiuz, fajdok, fenyves madár, keresztcsőr, pisztráng - nemcsak gyakori látogatója, hanem állandó lakója is. Kassától délre, a Hernád elszélesedett völgyében s ennek szomszédos területein a dombos vidékek állatai uralkodnak s ezek közé vendégképen gyakran megjelennek az Alföld lakói: a tuzok, daru, vizi madarak.
A házi állatok tenyésztéséről e mezőgazdasági részben emlékezünk meg, szintén a méhészetről: az erdei vadakat a vadászatról szóló fejezet tárgyalja.
