Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai

Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.

Visszatérve az országutra s innen Kassa-felé, a Tárcza völgyébe, a sik buja rétség fölött emelkedő lejtőn Rozgony ötlik szemünkbe. Utunk az 1312-iki emlékezetes csatamezőn visz keresztül. Mindjárt az út mellett jeltelen sirok domborulnak, melyek az 1848. dec. 11-iki kassai csatában elesett honvédek porait takarják. Rozgony, mely körjegyzőség székhelye, 154 házzal, 1070 tótajku lakossal bir. Posta helyben van, táviróállomása Kassa. Kelcz Andor földbirtokos csinos régi nemesi kúriáját, mely szép parkban áll, Kelcz Zsigmond építtette a mult század közepe táján. A faluban 20 lóerőre berendezett szeszgyár is működik.

Rozgonynyal szemben, a Tárcza jobb partján van Rás kisközség 49 házzal, 279 magyar és tót lakossal. Utolsó postája Rozgony, táviróállomása Kassa. Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. Benyéken 46 ház s 250 tót lakos van. Vajkóczon (a Tárcza balpartján) 71 ház, 404 tót és magyar lakos, Harasztin 38 ház, 228 tót, a Sárosmegyével határos Királynépén 64 ház és 421 magyar és tót lakos. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.

Kassáról dél felé, a Hernád balpartján Szilvás-Apáti községet találjuk, a Kassai-hegy lábánál, 38 házzal, 284 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: Zdoba, 39 házzal, 332 tótajku lakossal. Postája 278és távirója: Kassa. Beszter, 71 házzal, 444 magyar és tót lakossal. Lengyelfalva, 75 házzal, 518 tót lakossal. Határában bronzkori emlékeket találtak. Besztertől keletre az Ósva folyó mellett Ósva falut találjuk. Van 82 háza, 539 magyar és tót lakosa. Postája: Bőd, távirója Alsó-Mislye. Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak. Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl. Györkétől délre fekszik Regete-Ruszka 89 házzal, 634 magyar és tót lakossal. Itt van a m. kir. államvasutak trachit-kőbányája, melyben évenként körülbelül 25,000 köbm. Követ fejtenek. Postája: Garbócz-Bogdány, távirója Nagy-Szaláncz. Regete-Ruszkától délre van Bologd kisközség 353 magyar és tót lakossal, 59 házzal, mindjárt mellette pedig, a kassa-sátoraljaujhelyi vasút mentén Garbócz-Bogdány, mely Bologdnak is postaállomása és körjegyzői székhelye. Házainak száma 75, lakosa 436 magyar és tót. Határában Forgách István grófnak kőbányája van. Garbócz-Bogdánytól nyugatra, a vasutvonallal párvonalosan haladó út mentén van a két Hutka és a két Széplak, keletre Rákos és Nagy Szaláncz.

Széplak-Apáti és Abauj-Széplak egymással összeépült községek. Az előbbinek 45 háza, 370 magyar és tót lakosa van, székhelye a körjegyzőségnek. Az utóbbinak 146 háza, 1019 tót lakosa van. A posta helyben, távirója Bárczán van. Itt van Widder Mórnak megyeszerte hires tisztavérü pinzgaui tehenészete és nagy tejgazdasága és az esztergomi papnevelő intézet uradalmi főtisztsége. A falu mellett a megye legnagyobb czigánytelepe van. Széplakot Thököly Imre 1678-ban elfoglalta.

Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye. Rákos kisközség 48 házzal, 255 magyar és tót ajku lakossal. Postája Garbócz-Bogdány, távirója: N.-Szaláncz. Széplaktól kezdve is érdekes a Tárcza és Ósva közén elvonuló út, melynek tájképi szépségét az Eperjes-tokaji hegyláncz erdőfödte magas kúpjai emelik, de Rákos 279felé, a sötét rengetegen át magasabbra és magasabbra emelkedve, egyre érdekesebbé, sőt vadregényessé válik. A 730 m. magas szalánczi Várhegy oldalában bukkan elénk Nagy-Szaláncz községe. Ugyszólván egészen erdőben áll. 125 háza van, 886 magyar és tót lakossal, vasúti állomás, posta- és táviró hivatallal. Gr. Forgách István parkjában, a Várhegy alatt és a község határában kőkori és bronzkori emlékeket találtak. Nevezetessége gr. Forgách István kastélya, parkja és a vár, melynek képét más helyen közöljük. A parkban álló kastélyt gr. Forgách Zsigmond építtette a mult század második felében. A kastély fölött emelkednek a szalánczi vár romjai; jó karban fenntartott donjonjában a család képtára van elhelyezve.

A várat a XIII. században az Aba-nemzetség épittette. 1281-ben Finta nádor volt a vár ura, kitől Kun László a makacs védelem daczára visszavívta. A XIV. században a Drugeth és a Losonczy családok birtokába jutott. 1440-ben Giskra leromboltatta, de Losonczy László ismét fölépittette. 1601-ben került a Forgách-család birtokába. 1678-ban Thököly bevette a várat, de az utána következő évben már visszafoglalták a császáriak. A várat Rákóczy György gyujttatta fel és azóta romokban hever. - Szaláncz környékén a várostromokon kívül is folytak harczok. Nevezetesen 1644-ben, amikor Rákóczy legyőzte II. Ferdinánd seregeit és 1697-ben, mikor a császáriak Thököly seregeinek maradványait Szaláncz alatt megsemmisítették. A Várhegy alatt terül el a gróf tulajdonát képező 3000 holdas bekerített vadaskert.

Az uradalom összes majorjai, továbbá az alsókemenczei kastély és az u. n. Kerekhegyen a jelenlegi tulajdonos által épitett kecses vadászlak telefon-hálózattal vannak a szalánczi kastélylyal összekötve. Az uradalomról a gazdasági részben szólunk bővebben. A község határában levő kőbányát a magyar államvasutak bérlik. A lakosok földmivelés mellett dongakészitéssel is foglalkoznak.

A Várhegy északi lejtőjén, a vasút mellett van Kis-Szaláncz 41 házzal, 255 magyar és tót lakossal. Délre innen, a vármegye határán, a Ronyva patak völgyében fekszik Ujváros, 85 házzal, 554 magyar és tót lakossal. Közel hozzá délre Kalsa falu 62 házzal, 331 tót és magyar ajku lakossal. E községtől nyugatra esik Ujszállás 213 tót lakossal. Az utóbbi négy községnek posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz. Ujszállástól alig 2000 lépésre, a 771 méter magas Kis-Milic hegy lábánál fekszik Szaláncz-Huta 42 házzal és 213 tót lakossal. Postája és távirója szintén N.-Szalánczon van. Vadregényesen emelkednek a háttérben a Kis-Milic fölé fokozatosan tornyosuló Szárhegy (809 m.) Nyerges (825 m.) s végül a Nagy-Milic (869 m.) 280meredek kúpjai. A Nagy-Milictől keletre emelkedő 801 m. magas Orita-hegy egyik magas völgyében van a tiz hold terjedelmü Izra-tó sűrü erdő közepette. Igazi kis tengerszem, melyhez csak ugy hozzáfüzik a mesebeli szerelmes pár regéjét, mint bármely más tengerszemhez.

Szalánczon és Rákoson át visszakerülve, és ismét az Ósva völgyébe ereszkedve, a kassa-ujhelyi vasút mentén találjuk a két Mislyét.

Alsó-Mislye régi hires hely; a Hernád völgyébe tekintő dombján állott a középkorban prépostsága, melynek épülete ma a plébániát és a postahivatalt foglalja magában. Körjegyzőség székhelye, 146 házzal, 1096 tót és kevés magyar lakossal, vasúti állomással. Az egész község a domboldalra van épitve; házait meredek utczák kötik össze. A házak fölött uralkodik a régi prépostsági templom, melyhez a községből magas lépcsőzet vezet föl. Lakosai Mária Terézia uralkodása alatt német telepítvényesek voltak, de majd mind eltótosodtak. Nevezetessége az emlitett prépostsági épület. A Szt. Miklósról nevezett premontrei prépostságot az Aba nemzetségből származó Somos család alapitotta. 1289-ben már virágzott. E prépostságnak és a széplaki apátságnak birtokait Zápolya János Gecsey Mártonnak és Lónyay Györgynek adományozta. Később Cseh János egri kanonok, majd pécsi püspök birta 1630-tól 1643-ig, utána a Kátay család birtokába került, melytől Kisdy Benedek egri püspök visszavásárolta és a jezsuitáknak meg az általa Kassán alapitott akadémiának ajándékozta. Midőn a jezsuitarendet eltörölték, a birtok a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába ment át. A községben egy Koscelka nevü meleg forrás van és az Ósván átvivő vasúti hiddal szemben, a helységtől keletre egy még ki nem kutatott barlang, a 836 méter magas, hatalmas gerincével messze ellátszó Kőszálhegy oldalában. Alsó-Mislyét 1458-ban a huszták tartották megszállva, de I. Mátyás király seregei elfoglalták és az őrséget lekaszabolták. 1678-ban Thököly Imre vette be ostrommal Mislyét.

Felső-Mislyét magyarok és tótok lakják, számszerint 765. Házainak száma 128. Az ujabb időben pusztított nagy tűzvész után megcsinosodva épült ujjá. Felső-Mislye határában szintén találtak kő- és bronzkori maradványokat. Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal. Itt átkelve a folyón s Kassa felé menve, találjuk Koksó-Baksát 22 házzal, 136 tótajku lakossal. Postája Csány, távirója Bárcza.

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az 281u. n. "aprófalvak", ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Gecsétől délre fekszik Csány község, a körjegyzőség székhelye, 119 házzal, 985 magyar és tót ajku lakossal, Vasúti, posta- és táviróállomás.

Itt van a "Csányi műmalmi társulat"-nak 1865-ben alapitott és kitünően berendezett műmalma. Kezdetben csak 100 köböl gabonanemü őrlésére volt berendezve, ma már naponkint 500 métermázsát képes feldolgozni. A malom gőzre jár, de felhasználja a Hernád vizerejét is és a legujabb szerkezetü gépekkel van fölszerelve. A telepet a csányi vasúti állomással két kilométer hosszu iparvágány és a kassai igazgatósági irodával 17 kilométer hosszu telefonvonal köti össze. Gyártmányait Kassa vidékén és Felsőmagyarország egyes nagyobb városaiban értékesíti, de finomabb lisztfajtáit Sziléziába, Galicziába, Morva- és Csehországba is szállitja. Néhány kiállitáson elsőrendü kitüntetést is nyert.

Csány a vasúti állomása a szépfekvésü Kéked fürdőnek, mely innen kocsin egy óra alatt könnyen elérhető.

Csány közvetlen szomszédságában fekszik Zsadány, a füzéri járás és a járásbiróság székhelye. Csinos falu 165 házzal, 671 magyar és tót lakossal. Postája helyben van, távirója Csányban. Itt Pallaghy János örököseinek a jelenlegi földbirtokosoknak csinos urilakuk van.

Folytatva utunkat a sátoraljaujhelyi uton, Szkárosra érünk, melynek 68 háza, 405 magyar és tót ajku lakosa van. Postája: Zsadány, távirója: Alsó-Mislye.

Ugyanezen az uton tovább, az ugynevezett "Hegyköz"-ben fekszik Hollóháza, 103 házzal, 635 magyar és tót ajku lakossal. Postája van, táviróállomása Alsó-Mislye. Nevezetessége Istvánfy István és társa hires majolika-, kőedény- és kályhagyára, mely Hollóháza és Komlós közt az országut és a Török-patak mellett épült.

E gyártelep, melynek alapját a gróf Károlyi család vetette meg, több mint 60 év óta áll fenn. Eleinte csak kezdetleges berendezéssel birt, 1867-ben Istvánfy egy üvegmáz-malmot állittatott fel és a termelést 20 282korongra növelte. 1871-ben egy 12 lóerejü gőzgépet és 1880-ban egy uj szerkezetü agyagmalmot és még 10 korongot szerzett be. 1879-ben már körülbelül 640,000 darab különböző kőedénytárgyat volt képes előállitani. Később megkezdte a majolikagyártást is, mely a felhasznált anyag kitünő minősége és az alkalmazott szinek és minták eredetisége által csakhamar nagy lendületet vett. Gyárát azután kályhagyártásra is berendezte és mivel e czélra a legjobb nyersanyag áll rendelkezésére, gyártmánya első minőségü. A kezdetben 1-2 épületből álló gyár ma már nagy teleppé gyarapodott. 1894-ben 81,373 frt értékü kőedényt és majolikát és 8865 frt értékü kályhát készített. A gyártelep fölött levő dombtetőn, szép parkban fekszik Istvánfynak csinos lakóháza, melynek verandájáról nagyszerü kilátás nyilik a festőileg szép vidékre.

A kőedénygyártól mintegy 4 kilométernyire fekszik a nagy magaslatról lankásan ereszkedő völgyületben Komlós, 58 házzal 292 magyar lakossal. Posta: helyben, távirója: Alsó-Mislye. Határában van az u. n. "Pálhegyi" kőbánya. A falu területén már a kőkorban laktak emberek, az ásatáskor a leletek alatt kulturréteget találtak.

Szomszédságában van Nyíri, 544 magyar lakossal. Postája Komlós. E falu birtokos urai azelőtt a Hangácsy és Ónody családok voltak, az utóbbiból származott Ónody András, hires rabló, betyárnéven "Angyal Bandi". A jelenlegi földesur: gr. Károlyi László. A ref. egyház birtokában egy 1641-ben, vert ezüstből készült igen szép mívü kehely van. A ref. templomot a XV. század végén a csehek által a közeli Kápolna-pusztán emelt és elüzetésük után elpusztult templom köveiből épitették 1802-ben. A faluhoz tartozó Konczpallag nevet viselő dülőn hajdan szintén csehek lakta falu állott, mely a mult század elején a csehek kiüzetése után elpusztult.

Komlóstól nem messze van északra Füzér, körjegyzőséggel, 125 házzal, 761 magyar és tót ajku lakossal. Postája: Abauj-Komlós. Egy magas sziklaormon látjuk régi hires várának romjait, melynek képét más helyen mutatjuk be. Falainak egy része, daczolva az idő viszontagságával, még elég jó karban áll. Itt van gróf Károlyi László uradalmának központi erdőfelügyelősége.

Füzértől keletre esik a megye határszélén Pusztafalu, 499 magyar lakossal. Postája Filkeháza. Itt is találtak kőkori telep nyomára.

Komlóstól keletre a megye határszélén: Kajata fekszik 62 házzal, 340 magyar lakossal. Postája Filkeháza, távirója: Legenye-Mihályi.

Filkeháza a Bózsva patak mellett, 30 házzal, 164 magyar és tót ajku lakossal, azután Pálháza, körjegyzőséggel, 85 házzal, 514 magyar lakossal. Postája helyben van, távirója, valamint Filkeházának is, Legenye-Mihályi. Pálháza fölött, közvetlen a megye határszélére esik Radvány, 106 házzal, 629 magyar lakossal. Postája Pálháza, távirója Legenye-Mihályi. Radvány gróf Károlyi László birtoka, óriási kiterjedésü bekerített vadászterülettel, melynek sűrüjében egy hegytetőn csinos vadászlak áll. A községben van a birtokosnak terjedelmes, diszes parkja, melyben nagyszabásu kastély áll. A község határában van a Nyíri nevezetü kőbánya.

Pálházától délre esik Sompataki-Kishuta község 29 házzal, 161 magyar és tót ajku lakossal, Sompataki-Nagyhuta község 35 házzal 175 tótajku lakossal, oldalt, a megye határszélén, Kovácsvágás-Huta 43 házzal, 207 magyar és tót ajku lakossal és Kovácsvágás község 200 házzal 821 magyar ajku lakossal. Mind a négy községnek a postája Pálháza és távirója S.-A.-Ujhely. Határukról kőkori emlékek kerültek a kassai muzeumba.

A Pálházától nyugat felé Gönczig vonuló s innen a budapesti utba torkoló országut mentén fekszik Nagy-Bózsva 44 házzal 288 magyar ajku lakossal. Határában, hol kőkori emlékeket találtak, a "Bélakő" és "Emberkő" nevü regényes fekvésü sziklákhoz különféle mondák füződnek. Mellette van az igazán kicsi Kis-Bózsva csupán 20 házzal, 120 magyar ajku lakossal. Postája mindkettőnek Pálháza. A bombelles grófi családnak itt szép kastélya van, melyet állitólag Miklós czár egyik udvarhölgye számára épittetett.

284Nagy-Bozsvától nyugatra fordulva s a magas hegynyergeken átvágó országuton menve, Telkibányához jutunk.

Telkibánya nagyközség 269 házzal, 1419 magyar lakossal, Postája helyben, táviró-állomása Hidas-Németi. A községben van Wallis Ilona grófnő kőedénygyára, melynek bérlője Fiedler Gyula.

A gyártelep alapját körülbelül hetven évvel ezelőtt néhai Bretzenheim Ferdinánd herczeg vetette meg, ki alig jövedelmező nagy erdőségek birtokában lévén, a fának részben való értékesítése czéljából a hajdan ezüstbányászatáról hires községben porczellángyárat állitott fel. E gyárból akkoriban kitünő műizléssel készitett pompás porczellán edények kerültek ki, melyekből néhány még ma is látható a sárospataki várban. A gyár első bérlője a herczegnek Mayer nevü igazgatója volt, utána következett Moll József kassai, azután Friedmann bodókő-váraljai, később Martini és Gerhard kassai lakosok, míg a gyár végre hosszabb kisérletezés után Fiedler Gyula szakavatott kezeibe ment át, ki jelenleg csakis kőedény gyártásával foglalkozik. A gyártáshoz szükséges agyagot a Boglyos nevü pagonyban fekvő és bányaüzemben tartott tárnából nyeri és ez anyagot a Bózsvavölgyben levő két agyagmalomban őrölteti. E malmokat vizi erő hajtja, azonban kisegitőül megfelelő gőzgépet is alkalmaznak. A gyár a mai igényeknek megfelelően van berendezve és 1895-ben körülbelül 35,000 frt értékü kőedényt készitett.

A Telkibánya fölötti hegységben félkörben szétszórva nyilnak a Veresvizbánya, a Máriabánya, az András-huta és a kaolinbánya, mely a telkibányai kőedénygyárat látja el anyaggal. Alatta fekszik az u. n. "Aranytörő" még abból az időből, mikor itt arany- és ezüstbányászatot üztek. Most a telkibányai kőedénygyár kaolintörő malma van itt felépitve.

Telkibányától Gönczön át (melyről a városok közt szólunk) Zsujtára vezet az országut. Zsujta kisközség 84 házzal és 498 magyar ajku lakossal. Postája Göncz, távirója Hidas-Németi. Itt régente a Karsa család volt a földesur, azután a Puky, majd a Szécsy és a Vendéghy családok. Határában nagy, gazdag és érdekes bronzleletre bukkantak.

Északra, mintegy 5 kilométernyire van a Hernád balpartján Aba-Ujvár, 285az Aba-nemzetség fészke, 134 házzal és 761 magyar lakossal. Postája Alsó-Kéked, távirója: Hidas-Németi. A Hernád partján állt Aba Sámuel vára, melynek azonban ma már csak nyomai láthatók. Tőle vette nevét Abaujvár-megye. A várat 1556-ban I. Ferdinánd király serege bevette és lerombolta. A faluban van a néhai gróf Csáky János által épitett régi kastély, mely jelenleg Kovács László tulajdona. Nemcsak az Árpádok alatt települt meg ez a hely, hanem a történelem előtti időkben is, a miről bronzkori leletek tanuskodnak.

Folytatva utunkat észak felé, Zsadányig még négy községet találunk.

Pányok 72 házzal és 416 magyar lakossal. Postája Alsó-Kéked, távirója Hidas-Németi. A falu határában a "Hosdát" hegyben régebben arany- és ezüst-bánya volt, de beszakadt, s ujabb kiaknázását senki sem kisérelte meg. A faluhoz tartozó "Mézes" nevü dülőn Aba Sámuel idejében a hagyomány szerint a király méhese volt. A községnek egyik földesura annak idején Kazinczy Ferencz volt.

Alsó Kéked, körjegyzői székhely, 47 házzal 339 többnyire magyar lakossal. Postája van; táviró állomása Alsó-Mislye. Itt van a kellemesi Melczer Georgina és Malvina bárónők tulajdonát képező szép fekvésü kénes gyógyfürdő. A község állitólag a forrás kékes szinü vizétől vette elnevezését. A fürdővel különben más helyen behatóbban foglalkozunk. A községben van a bárónők érdekes régi kastélya, mely körül szép park terül el. A kastélyt, melynek épségben maradt főhomlokzatán a jellemző, gömbölyü saroktornyok megvannak, a Zombory-család 1613-ban restauráltatta, mely alkalommal a park felőli oldalon a saroktornyokat lebontották. E község fölött északra fekszik Felső-Kéked 29 házzal és 189 magyar és tót ajku lakossal.

Nádasd kisközség 159 házzal 992 magyar és tót lakossal. Postája Zsadány, távirója: Alsó-Mislye. A katholikus templom szentélye csúcsives modorban van épitve és egyik faragott kövében az 1458. évszám olvasható. E templomot 1763-ban Kapy Judit restauráltatta. Itt van a Soós család sirboltja is. A községben magas dombtetőn csinos kerben áll Kovács Gézának gyönyörü kilátást nyujtó, egyszerü de érdekes elrendezésü kastélya, melyet e század elején a Soós család épittetett, az akkoriban divatba jött klasszikuskodó izlésben.

Göncztől délnek a Hernádvölgyben van Göncz-Ruszka község 234 házzal és 1170 magyar lakossal. Posta helyben, távirója Hidas-Németi. Református temploma még a csehek idejéből való és kőfallal van keritve. A templomban van a gróf Korniss család régi sirboltja. A ruszkai hegyen, a régi országut mentén elterülő erdőben egy Pálos-kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskut nevü forrás csergedez elő. A községben vannak Krajnyik Ödön és Patay Etelka régi úri lakai. Az utóbbit a Jászay-család épitette 1777-ben.

Innen délkeleti irányban fekszik Hejcze község 199 házzal és 854 magyar ajku lakossal. Postája helyben, távirója Hidas-Németi. Hejcze a Rákóczy-korban erőditett hely volt és a regéczi várhoz tartozott. A falu felső részét "Csehországnak" nevezik, mert itt Giskra idejében csupa csehek laktak, akik közül számos család ott is maradt és megmagyarosodott. A lakosok közt maig is sok embernek "Cseh" a neve, sőt vannak Venczel nevü lakosai is. Katholikus temploma nagyon régi és lőréses kőfallal van körülkerítve. Bubics Zsigmond kassai püspök itteni nyári laka nagyszabásu kastélyszerü épület igen szép parkkal. A kastély Eszterházy Károly gróf egri püspöké volt, ki azt a kastélyban levő díszes kápolnával együtt 1783-ban restauráltatta. Bubics püspök 1888-ban ismét restauráltatta és 1889. szept. 16-án ünnepélyesen megáldotta. A faluban egy kath. és eg ref. népiskolán kívül még kisdedóvó is van, mely Bubics püspöknek köszöni fennállását. Határában őskori telepek nyomaira találtak.

Hejczétől nyugatra esik Kisfalu (Vilmány-Kisfalu) 43 házzal, 107 magyar lakossal. Postája Vilmány, távirója: Hidas-Németi.

Közvetlen mellette fekszik Vilmány község, 152 házzal és 831 magyar ajku lakossal, körjegyzőséggel és postával. Itt van gróf Taaffe Ede örököseinek uradalma, melyet jelenleg a Widder örökösök bérben birnak. E birtok eredetileg Semsey uradalom volt, azután herczeg Bretzenheimé, míg 1872-ben gr. Taaffe Ede birtokába került. Az uradalomhoz tartozik egy szeszgyár, egy 7 kőre járó malom és egy téglaégető.

Vilmánytól délre Vizsolyt érjük. Vizsolynak 190 háza és 1285 magyar lakosa van. Körjegyzőség, postaállomás. Távirója: Forró-Encs. A kath. templomot 1779-től 1801-ig Semsey Endre épittette. A református templom egyike a vármegye legrégibb épitészeti emlékeinek, csúcsives motivumokkal. A templomot a cseh husziták épitették; később a hitujítás alatt a reformátusok birtokába került. Báthory István országbiró családi birtokaihoz tartozván akkor Vizsoly, annak oltalma alatt, mint bátorságosabb helyen állitotta föl a lengyel származásu Mantskovit Bálint azt a nyomdát, melyben a Károli Gáspár gönczi lelkész forditotta első magyar bibliát nyomták. Innen nevezték vizsolyi bibliának. A nyomda a templom szentélyéhez épitett kis csarnokban volt elhelyezve, ez szolgált egyszersmind a veszedelmesebb időben a biblia példányainak rejtekhelyéül. A kis tartaléképitmény ma is megvan. E község határában, az u. n. barátréten hajdanában kolostor állott, melynek nyomait ma már csak elvétve veti fel az ásó vagy az eke.

Vizsolytól keletre fekszik Korlát község, 141 házzal és 707 magyar ajku lakossal. Postája Vizsoly, távirója Abauj Szántó. Ev. ref. templomának hajója csúcsives épitmény, a husziták korából, tornya, mikor később a homlokzatot ujra épitették, fából készült. E községben Nikházy Györgynek, II. Rákóczy Ferencz 287egyik generálisának csinos kastélya volt, melynek azonban ma már csak csekély és átalakitott maradványai láthatók. Itt vannak a Fúló és a Vizkelety családok sirboltjai is. Van itt egy vas- és kéntartalmu meleg forrás, melyet a szerencsi czukorgyár bérel, minthogy bő vizet ád és soha sem fagy be. A községben van detki és tengerfalvi Meczner József nagybirtokos csinos úrilaka, melyet a mult század elején a Domonkos-család épitett és melyet Meczner Ferencz, a jelenlegi tulajdonos atyja, 1848 után restauráltatott. A Meczner-család nemessége ugyan 1490-ig vezethető vissza, de a kir. donáczió, melyet egyik őse hadi érdemeiért nyert, későbbi keletü. Ugyancsak itt van borzovai Téglássy József nagybirtokos csinos nemesi kuriája is, melyet szintén a Domonkos-család épittetett a mult század elején és vétel utján került a Téglássy-család birtokába. 1883-ban restaurálták.

Korlát alatt fekszik Árka község, 69 házzal és 332 magyar ajku lakossal. Postája Bodókő-Váralja, távirója: Forró-Encs. Korlát határában két nagyon érdekes kőkori telep maradványai vannak. Kő- és bronzkori leleteket Árkán is találtak.

Korláttól nyugatra a hegységben fekszik Fony 192 házzal, 907 magyar lakossal, körjegyzőséggel. Postája Vizsoly, távirója Forró-Encs. A községnek nagy része kőkori telepen áll.

Még tovább keletre haladva a hegyes-völgyes, nehéz járásu, de turistának rendkivül érdekes úton, a regéczi vár és Regéczke község tünik elénk. A községnek 64 házában 337 magyar ember lakik. Postája Erdőhorváti, távirója Forró-Encs. A várromtól nyugat felé és a község határában kő- és bronzkori emlékeket találtak. Itt van a báró Waldbott-Bassenheim által alapított üveggyár, mely már több mint száz év óta áll fenn. Jelenleg a Goldstein testvérek bérlik, akik körülbelül 25,000 forint értékü közönséges csiszolatlan öblös üveget gyártanak évenkint. Innen délre fekszenek a regéczi vár romjai, melyekből azonban már csak kevés omladék látható. 1537-ben I. Ferdinánd seregei ostromolták a várat, 1644-ben pedig Rákóczy György.

A Várhegy alatt nyugatra van Mogyoróska, 50 házzal és 269 magyar lakossal. Postája Vizsoly, katholikus temploma 1711-ben épült. Kegyura gróf Csáky Imre volt.

A regéczi vártól a hatalmas terjedelmü, 737 méternyi Magoska-tető keleti lejtőjén tovább haladva, a megye délkeleti csucsán találjuk Baskó községet 113 házzal és 620 magyar lakossal. Postája Bodókő-Váralja, távirója Abauj-Szántó. A községhez közel kőkori maradványokat találtak. Innen délre, szintén a vármegye határszélén fekszik Sima község, 28 házzal és 188 magyar lakossal. Postája és távirója: Abauj-Szántó. A község közelében kőkori telep nyomai találhatók. Közel ide van az Aranyos-fürdő, 288mely azonban Alpár községhez tartozik. Csúzos bajokban jó hatásu, azért újabban meglehetősen látogatják.

A fürdőtől nyugatnak véve utunkat, Alpárra érkezünk. Kisközség 44 házzal és 221 magyar ajku lakossal. Postája és távirója Abauj-Szántó. A községben levő ref. templom nagyon régi épitmény, de 1734-ben ujjá alakitották. A község régi földesura a Szemere és a Darvas-család volt, mely utóbbitól még egy ódon kastély áll a községben. Alpár szomszédságában van Bodókő-Ujfalu 137 házzal és 693 magyar lakossal. Postája Bodókő-Váralja, távirója Forró-Encs. A községben szőllőtelepitő egyesület áll fenn.

Északra innen fekszik Bodókő-Váralja (eredetileg Boldogkő-Váralja) 202 házzal, 1325 magyar lakossal. Körjegyzőség székhelye, postaállomás. Távirója Abauj-Szántó.

Még néhány évvel ezelőtt nagy kiterjedésü szőllőhegyeiben birta a lakosság jómódjának főforrását. A terjedelmes boldogkői uradalomnak tulajdonosa gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jaqueline grófnő. Ő építtette és tartja fenn a csinos uj épületben (1892.) elhelyezett kisdedóvót és leányiskolát, melyek vezetését a Sz. Megváltóról nevezett irgalmas nővérekre bizta, kiknek itteni rendházát is ő tartja fenn. A Péchyek nagylelküségét hirdetik a többi középületek is, a szép kath. templom s a fiuiskola. Az elsőt Péchy Gábor építtette 1768-ban a szép családi kastélylyal, az utóbbit és a remek sirboltot Péchy Emanuel gróf (1861). Legérdekesebb nevezetessége a boldogkői várrom. Hogy mikor épült a vár, biztosan megállapítani nem lehet, de az bizonyos, hogy a 15-ik század elején már fennállt.

A szepesi káptalan levéltárában őrzött oklevél szerint u. i. Mátyás király 1459-ben Parlagi ál és László testvéreknek adta "Boldogkew" várát. Martinuzzi Frater György is birtokosa volt, ki Tomori Egyedtől vette meg azt. Birta többek közt Zápolya János is, kitől 1537-ben Fels Lénárd foglalta vissza, miután már 1530-ban Ferdinánd seregei 6 hétig eredmény nélkül ostromolták. Későbbi birtokosai: Bebek György, ki eladta Sárközi Mihálynak (1561), Sárközy Boldizsár (1571). Makkházy Orsolya (1573), Serényi Mihály és Gábor (1579), Vizkeleti Benedek (1576), Brodavics Klára, Serényi Gábor felesége (1580), Bajonyi Zsófia (1585), Serényi Ferencz (1592), 1592-től 1599-ig per alatt volt a birtok; versengtek érte: Pernessy András és Serényi Mihály, Serényi Ferencz (1600), Serényi Pál (1601). Ezután a Serényiek birták Bajonyi Zsófia gyermekeivel; majd Palocsay Anna, Kendy István felesége (1619), Szikszay Mátyás (1627), Várkonyi János (1630). 1675-ben a felkelők sikertelenül ostromolták, 1678-ban azonban Thököly mégis bevette. Ezek után a Palocsay-család birta, míg egyik tagja elzálogositotta 291Szelepcsényi herczegprimásnak, ez pedig a jezsuitáknak adományozta. Ezektől vette meg az egész birtokot Péchy Gábor hétszemélynök és királyi tanácsos, a mult század második felében. Van a községnek viruló szőllőépítő-egyesülete is, melytől a lakosság kipusztult szőlleinek regenerálását várja.

Vizsolyról délfelé folytatva utunkat a Hernád mellett, a két Czéczét érjük. Felső-Czécze 208 lakosa kis magyar falu 40 házzal, van református temploma; Alsó-Cécze 53 házában 334 magyar lakik. Mind a kettőnek Vizsoly a postaállomása, távirója Forró-Encs.

A Tuzsapusztán át Gibártra folytatjuk utunkat, mely közvetlenül a Hernád partján fekszik. Gibárt 63 házzal és 418 magyar ajku lakossal biró község; van postahivatala. Távirója ennek is a forró-encsi állomás. A Szentimrey családnak régi úri laka van itt. A Hernád partjait igen szép és nagyszabásu vashid köti össze, melyet a vármegye épittetett. A Hernád vize itt egy jól berendezett és nagyobb igényeket is kielégitő műmalmot hajt, mely kivitelre is dolgozik.

Délre tőle fekszik és postakerületéhez tartozik Hernád-Bűd, melynek van 76 háza, 441 magyar lakosa, református temploma, mely románkori emlék. Fensikján a kőkorban földvár volt, míg alatta a völgyben bronzkori telep nyomai találhatók.

Gibárttól nyugatra, alig 3 kilométernyire van Kér, 194 házzal, 1074 magyar lakossal. Van katholikus és református temploma. Körjegyzőség székhelye. Postája és távirója Abauj-Szántó.

Innen az út az Aranyos-pusztán át Abauj-Szántóra vezet, melyet a városok közt ismertetünk. Szántó mellett az Aranyos völgy nyilása előtt fekszik Czekeháza 31 házzal és 204 magyar lakossal. E község arról nevezetes, hogy a vármegyében itt építették az első evangelikus templomot. Itt van a Patay nemesi család fészke és szép kastélya.

Abauj-Szántón át nyugat felé a Hernád partján érjük Felső-Dobsza községet, körjegyzőséggel, 211 házzal és 1211 magyar ajku lakossal, postahivatallal. Távirója Abauj-Szántó. Van református temploma. Az őskorban már népes telep volt itt. A mai Várdombon kőkori földvárat fedeztek föl, a völgyben pedig gazdag bronzkori telep nyomai kerültek felszinre. A község határában van a "Süvegesi" kőbánya.

Délre tőle fekszik Hernádkércs-Préposd község 119 házzal, 536 magyar lakossal. Postája Felső Dobsza, távirója Halmaj. Katholikus egyháza 1630-ból 292való. Az őskori leletekben gazdag Hernádvölgyének bronzemlékeit Hernád-Kércs is gyarapitotta.

Szent-István-Baksa község a vármegyének a Hernád balpartján utolsó helysége. Van 133 háza és 583 magyar lakosa. Postája és távirója Halmaj. A község fölött emelkedő dombháton két őskori halom van, melyekben czölöpsirok voltak. Bronzkori leleteket is találtak a község határában. A Hernád itt lép ki a megyéből s rövid darabon még határvonalat képez Abauj és Zemplén között. E helység fölött fekszik Nagy-Kinizs 88 házzal és 424 magyar ajku lakossal. E község állítólag Kinizsitől veszi elnevezését, aki molnárlegény korában itt dolgozott volna. A malom nyomait még most is mutogatják.

Dobszától északra fekszik Pere, 111 házzal, 524 magyar lakossal. Postája és távirója Abauj-Szántón van.

Visszatérve Kassára, az egész Hernádvölgyén végigvonuló nagy állami út, a "Pesti-út" mentén fekvő községeken folytatjuk a vármegye részletes ismertetését. Az első helység, melyet Kassa alatt érintünk, Bárcza, melynek 127 háza és 1098 magyar és tót lakosa van. Vasuti-, posta- és táviróállomás. Itt ágaznak ki a fővonalból a Torna és Legenye-Mihályi felé menő kassa-tornai és kassa-sátoraljaujhelyi vonalak. Bárcza hajdan erőditett hely volt és Kassának mintegy előerődjét képezte. A Bárczay nemesi család ősi fészke. Várának a nyomai még ma is láthatók. Róm. kath. temploma Róbert Károly idejében épült, ev. ref. temploma pedig 1795-ben. A kath. templomnak érdekes fa keresztelő medenczéje a XVII. századból ered. Három kastély van a községben. Az egyik Bárczay József nagybirtokosé, mely egyike a vármegye legszebb kastélyainak. Csinos park közepén, dombtetőn áll, a legtisztább renaissance izlésben épült és emeletes. Előtte szép nagy tó terül el. Alapépitményeinek emelése messze századokra vihető vissza, mert egy falában talált kőbe vésett felirat szerint 1454-ben már renoválták. Jelenlegi alakját a tulajdonos atyjának idejében, 1840-ben nyerte. A második kastély Bárczay Ödöné, mely az előbbivel majdnem egykoru emeletes épület, de már omladozni kezd s azért tulajdonosa egy ujabb csinos épületben lakik. Itt van Berzeviczy Egyednek érdekes mór izlésü nyaralója. Widder Ignácz örököseinek itt is nagy bérletük és jól berendezett gazdasági szeszgyáruk van.

Bárczától délre fekszik Zsebes község 39 házzal és 309 magyar és tót ajku lakossal. Tovább délre haladva az alább felsorolt községek következnek sorerndben:

Enyiczke, 159 házzal, 970 magyar és tót lakossal, körjegyzőséggel. Vasuti-, posta- és táviróállomás. Enyiczke ősrégi község. Ezt egy 1494-ben kelt adásvevési 293szerződés is bizonyitja, mely szerint a községet Buzlay Katalin és fia Balázs 325 arany frtért megvették. A XVI. százd elején már Ryma-Széchy László és Ferencz birtokában volt s Széchy Mária révén jutott Wesselényi Ferencz nádor kezébe és ő épittette 1658-ban a most is fennálló díszes kastélyt. A XVIII. század elején előbb Waldstein Károly gróf, utóbb Lobkovitz herczeg volt Enyiczke ura. 1742-ben özv. báró Meskó Jakabné szül. Hegymegi Borbála vette meg Enyiczkét, de a következő XIX. században a báró Meskó család férfiága kihalt s a kastély és a birtok az utolsó Meskó Jakab báró leányára, Zenaidéra, gróf Péchy Manó nejére szállott át. 1842-ben a kastély régi tornyát lebontották és annak helyére erkélyes tornyot emeltek, meghagyván a négy alacsonyabb szeglet-tornyot. A kastélyban igen értékes művekből álló 4500 kötetre terjedő könyvtár van; képei közt Munkácsy Mihálynak egy régebbi festményét is láttuk. A családi kegyelet megható jele az a szoba, melyben Zichy Rezső gróf meghalt; ez egyedül az ő emlékének van szentelve, s azt a helyet, hol halálos ágyán feküdt, arczképe diszíti, melyet Komlóssy Ede festett. A kastély és birtok jelenlegi tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné, Péchy Jacqueline, mint gróf Péchy Manó és báró Meskó Zenaide egyetlen leánya, ki nagy áldozattal helyreállíttatta és kiépíttette a róm. kath. templomot, 1878-ban zárdát és leánynevelő intézetet alapitott, Sz. Vincze leányaira bizván annak vezetését, s ezzel kapcsolatban leányiskolát és kisdedóvót, mely már is áldásos hatással van nemcsak a köznép művelésére, de a tótajkuak magyarositására is. A község határában 1672-ben Spankau kassai kapitány seregei és a kuruczok közt véres ütközet volt, mely a császáriak leveretésével végződött. Hat évvel később ismét harcz szinhelye volt a község, amikor Thököly Imre seregei vették be.

Szakály, 68 házzal és 483 tót lakossal. Postája és távirója: Enyiczke. E község hajdan számos régi nemes családnak volt lakóhelye. Emlitésre méltó róm. kath. templomának fenmaradt csúcsives szentélye.

Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.

Bocsárdtól nyugatra, a vasút mellett van Gönyü, melynek 43 háza és 286 tót ajku lakosa van. Postája és távirója Csány. Innen nyugatra fekszik Bölzse, (Három-Bölzse) 46 házzal és 279 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója: Csány. Három apró községből egyesült: Sziget-, Kápolna- és Sándor-Bölzséből.

Szina 200 házzal biró 1333 magyar és tót lakosu község, körjegyzőséggel és postaállomással. Távirója Hidas-Németi. E községnek a vármegye történetében nem egyszer volt szerepe. Közgyülést is tartottak itt. Katholikus templomának alapja nagyon régi. Plébániájának visszaállítása után 1782-ben első pátronusa Benyovszky szül. Ocskay Erzsébet volt. A községben jól berendezett szeszgyár működik. Teleky László nagybirtokosnak csinos kastélya van itt.

Kenyhecz község 78 házzal és 477 magyar és tót lakossal. Vasúti megállóhely. Postája Abauj-Szina, távirója Csány. Róm. kath. temploma 1748-ban épült. A községben vannak a Korniss, Szalay, Olasz és Antony régi nemesi családok úri lakai, melyek azonban már birtokost cseréltek. Kitünő kavicsbányáját, mely számos ottani szegény családnak ád keresetet, a magy. kir. államvasutak birják.

Kenyhecztől délre van Miglécz község 68 házzal és 406 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója Hidas-Németi.

A vasút és az országut keresztezésénél, a Szartos patak mellett van Tornyos-Németi község 128 házzal és 842 magyar lakossal. Postája és távirója Hidas-Németi. Református temploma régi huszita épitmény és várszerü kőfallal van körülvéve. A róm. kath. templom 1890-ben épült csúcsíves stilben; egyike a vármegye legszebb vidéki templomainak.

Lejebb, a Szartos-pataknak a Hernádba torkolásánál találjuk Hidas-Németit, 95 házzal és 568 magyarajku lakossal. Vasúti-, posta- és táviróállomás. E községet a XVI. században Alsó-Németinek nevezték; a XVII. században Vámos-Németi lett, mert a Hernádon itt vezetett át egy vámos híd, a melyet akkoriban a lipóczi Keczer család adományképen kapott. 1849-ben, midőn Klapka Schlicket akarta szorongatni (mint ezt a hadviselés történetéről szóló fejezetben megirjuk), e híd körül harcz is folyt, mely a hidnak a magyar sereg kezébe kerülésével végződött. A község mellett hajdan Pálos-kolostor is volt, melynek azonban már nyomai is alig találhatók. Itt van még Dobozy Pál földbirtokosnak csinos urilaka.

Hidas-Németitől nyugatra fekszik Szurdok, 71 házzal, 348 magyar lakossal, református templommal. Postája és távirója Hidas-Németi.

Szurdokhoz közel, átmenve nyugati irányban egy keskeny dombháton, a Petri-völgyben találjuk Hernád-Petrit, 74 házzal és 398 magyar lakossal. Postája Hernád-Vécse, távirója Hidas-Németi. Katholikus templomának alapja nagyon régi; de a mult század vége felé ujjáépitették.

Kitérve egy kissé nyugat felé, hepe-hupás hegyi uton, fél óra mulva a Radványi bércz alatt érjük Puszta-Radvány kis községet 28 házzal és 168 magyar lakossal. Postája Abauj-Szemere, távirója Hidas-Németi. Délnek folytatva innen utunkat a vizmosásos hegyoldalban, lekanyarodunk ismét a petri völgybe, a hol két egymással összeépitett községet találunk, Vécsét és Szőlledet.

Hernád-Vécse 112 házában 675 magyar lakik. Postaállomás; távirója Hidas-Németi. Kath. templomát Vécsey Jánosné, szül. báró Splényi Zsuzsánna építette 1811-ben.

Hernád-Szőlled 77 házzal és 387 magyar és tót ajku lakossal, a körjegyzőség székhelye.

Itt ismét kijutunk a pesti utra, a Hernád völgyébe. Előttünk fekszik Garadna, az anyafolyóból Szurdoknál kiszakadó Kis-Hernád mellett. Vasúti meegállóhely, 99 házzal, 625 magyar lakossal, körjegyzőséggel. Posta- és táviróállomás. Van református temploma. A XVI. században többször tartotta itt a vármegye üléseit. Innen alig két kilométerre délnek három egymáshoz épitett községet taálunk, ezek: Felső-Novaj, Idrány és Alsó-Novaj. 295Felső-Novajon van 48 ház, 300 magyar lakos. Idrányban 56 ház, 345 lakos. Alsó-Novajon 39 ház 326 magyar lakos. Mind a három községnek a postája Garadna. Felső-Novajon van kath. és református templom. A róm. kath. templomot a jászóvári prépostság 1791-ben épitette. A ref. templom huszita épitmény. Mindkét templom körfallal van körülvéve.

Lejebb fekszik a Kis-Hernád mellett Felső-Méra, 135 házzal és 715 magyar ajku lakossal, református templommal. Postája helyben van, távirója: Forró-Encs. Határában őskori földvár nyomai láthatók. Közeli szomszédságában van Alsó-Méra, 68 házzal és 336 magyar lakossal, a kiknek Felső-Mérán van postájuk. A Felső-Mérától északnyugati irányba vezető mellékut mentén a következő helységek vannak: Alsó-Szend, 51 házzal és 197 magyar ajku lakossal. Felső-Szend, 35 házzal és 163 magyar ajku lakossal. Szala, 78 házzal és 352 magyar ajku lakossal. Mind a háromnak postaállomása Felső-Méra, távirója a forró-encsi állomás. Fuló-Kércs, 70 házzal és 388 magyar lakossal. Postája Abauj-Szemere, távirója: Forró-Encs.

Innen nyugatra, egy völgytorokban, erdőségtől körülvéve fekszik Fáj község 58 házzal és 392 magyar ajku lakossal. Postája Abauj-Szemere, távirója Forró-Encs. Ősi fészke a Fáy-nemzetségnek és e század elején székhelye volt a család grófi rangra emelt ágának. A nagyszabásu barokk izlésü kastély homlokzatát a máltai lovagrend és a Fáy-család czímere díszíti, kupoláján félhold ragyog. Tulajdonosainak művészi érzéke a kastély belsejét a műkincsek egész muzeumává alakitotta át. Itt volt a család nagy értékü gazdag képtára, melynek darabjai ma már csak szétszórtan találhatók meg. A kastély hangverseny-termének falain ma is láthatók még a remek mívü és fehér márványból készült, méternyi hosszuságu dombormívü táblák. A gazdag birtok jelenlegi tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné, kinek nagyanyja, gróf Fáy Mária az utolsó báró Mesko Jakabnak neje volt. Csinos kath. templomát, melynek művészi fresko-festményeit az idők folyamán agyonrestaurálták, szintén a Fáy-család épittette.

Visszatérve a pesti utra, mint fővonalra, a budapest-kassai vasutvonal mellett találjuk Encs községet, 140 házzal, 806 magyar lakossal. Vasutállomása, mely közvetlenül mellette van, Forró-Encs nevet visel, daczára annak, hgoy Forró az országuton 4 kilométernyi távolságra van tőle. Encsen van r. kath. templom, s mindjárt a vasút mellett csinos uri lak. Forró községnek 100 háza, 1280 magyar és tót ajku lakosa van. Körjegyzőség székhelye. Postája és távirója Forró-Encs pályaudvar. Plebániája már 1338-ban volt. Kath. templomát Kassa városa, mint kegyur, 1729-ben épittette. Kassa városának itt körülbelül 2000 kat. holdnyi birtoka van. Ezt a város a kassai születésü Szathmáry György pécsi püspöktől azzal a kötelezettséggel örökölte, hogy Kassa városa viselje ugy a Szt. Erzsébet székesegyház, mint a forrói kath. egyház patronátusi terheit. E birtok később idegen kézre került, míg végre végleg Kassa birtokába jutott. A XVII. század végével dühöngött pestis a községnek tisztán magyar ajku lakosságát csaknem felényire kipusztitotta úgy, hogy Kassa városa, mint birtokos, kénytelen volt felvidéki uradalmaiból, u. m. Tőkés, Kavecsány és Hámor községekből tót jobbágyokat odatelepiteni, a kiknek még élő utódait ma is Tőkészkinek, Kavecsánszkinak és Hámorszkinak nevezik. Ennek tulajdonitható, hogy Forró itt, a magyarság közepette maig is tót szigetet képez, mely azonban már erősen kezd beolvadni a magyarságba. Míg a vasút ki nem épült, addig Forró község a Miskolcz és Kassa közötti átmeneti forgalomnak élénk keresztezési pontja volt. Emeletes nagy vendégfogadója 296arról nevezetes, hogy mikor Miklós czár 1815-ben a bécsi kongresszusra utazott, egy éjszakát töltött itt. Itt van Kassa városának szeszgyára is. A község szőllői mellett levő u. n. "Kövecses" dülő bronzkori telep volt. 1889-ben itt nagyon érdekes bronzkori fegyvereket és ékszereket találtak.

Forrótól és Encstől egyaránt alig negyedórányira, szelid dombhajlat alatt fekszik Devecser 90 házzal és 534 magyar lakossal. Postája és távirója Forró-Encs. Itt van Csoma József nagybirtokos és külföldön is ösmert nevü jeles genealogus és heraldikus csinos kastélya, mely a legérdekesebb magánmuzeumok egyikét foglalja magában. A képeink közt ábrázolt csoport régiséggyüjteményének csak kis részét mutatja be. Az ábrázolt képek balról jobb felé menve következők:

Devecser völgye már a történelem előtti időkben is lakott volt, a mit a mindenfelé található kulturmaradványok igazolnak és e tekintetben egyike a vármegye legérdekesebb lelőhelyeinek. Az itt talált kőkori maradványok száma csupán Csoma József gyüjteményében több mint 300 drbra rug. A bronzkorból és a népvándorlás korából szintén találhatók itt nyomok.

Encsre visszatérve, a vasút mentén délre az első község Felső-Füged 41 házzal és 272 magyar lakossal, a Bársonyos patak mellett. Postája és távirója: Forró-Encs. Van református temploma. A község hajdan megerősitett hely volt, a várnak azonban ma már nyomai sem találhatók. Határában egy "Várdomb" nevü emelkedés van, melyen számos kőkorszakbeli maradványt találnak.

Közvetlen mellette fekszik Alsó-Füged, 18 házzal és 188 magyar ajku lakossal. Innen délre Hernád-Szt-András község a Kis-Hernád balpartján, 96 házzal és 533 magyar lakossal, kik többnyire reformátusok és templomuk is van. A két Fügednek és Szt.-Andrásnak postája Forró-Encs. Valamivel lejebb, a Kis-Hernád jobb partján van Ináncs, 154 házzal, 883 magyar ajku lakossal, kath. templommal. Postája Csobád, távirója Forró-Encs. A község határában több bronzkori és a rómaiak korából származó leletre bukkantak.A törökök első abauji portyázásai alkalmával, 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal vették be a községet.

Innen nyugatra a pesti utban, egészen a vasutig terjed Csobád község, körjegyzőséggel, 109 házzal és 610 magyar lakossal, görög kath. és református templommal. Vasúti megállóhely, posta helyben, távirója Halmaj.

A Büdnél kiszakadó Kis-Hernád és a Bársonyos közt van Kis-Kinizs, 106 házzal, 552 magyar lakossal. Postája: Csobád, távirója Halmaj. A község határában, a Hernád uj árkának ásása közben kőkorszakbeli tárgyakat leltek. A Hernád büdi ága Kis-Kinizs határában egyesül a főfolyóval.

Innen pár kilométerre, a Bársonyos mellett fekszik Halmaj, 87 házzal, 467 magyar lakossal. Vasúti-, posta- és táviró állomás.

Tovább délre Aszalót érjük. Nagyközség 332 házzal, 1571 magyar lakossal. Postája és távirója: Szikszó. Két részből áll. Ó-Aszaló a vasutvonaltól keletre fekszik, a község törzse; ugyanitt vannak templomai is. Uj-Aszaló az előbbitől egy kilométerre a vasuttól nyugatra, a Szőllőhegyig terül el s keresztülvágja a pesti utat. E község földesura a nagyváradi latin szertartásu káptalan volt, mely azt Mária Terézia királynőtől kapta adományképen. Kath. és ref. templomai, melyek egymás mellett állanak, nagyon régiek s ma is kőfallal vannak körülvéve.

Az aszalói Szőllőhegy átnyúlik a Magyarhegybe, mely alatt Szikszó városát találjuk. Erről a városok közt levén szó, folytatjuk utunkat délre, a Szikszói hegyig, Abauj-Tornavármegye határvonaláig.

Kevéssel azelőtt, hogy a pesti út átlépi a borsodi határt, bekanyarodunk a vasút és a Bársonyos mellé s Ongára jutunk, mely Abauj-Torna vármegye egy kis kiöblösödésében, a megye legdélibb pontján fekszik. Borsod és Zemplén közt csak egy keskeny földnyelv köti össze Abaujjal. Onga nagyközség 181 házzal és 1162 magyar lakossal. Vasúti megállóhely. Postája van, távirója Zsolcza. Most a szomszédos Ujfalu pusztával együtt, mely a Darvas család tulajdona, Onga-Ujfalunak nevezik. Régente Ujfalu nagy falu volt, de a török világ alatt elpusztult és vele együtt a református templom is, melynek maradványai még ma is láthatók. Itt már többször rendeztek eredményes ásatásokat. A jelenlegi ref. templomot Darvas Ferencz épittette a XVIII. század vége felé. A Darvas-családnak u. m. Darvas Imrének, a vármegye volt főispánjának, továbbá Darvas Ferencznek és Darvas Béla cs. és kir. kamarásnak itt nagy kiterjedésü birtokai vannak. Itt álll a családnak két kastélya. Az egyik, melyben Darvas Béla lakik, Ujfaluban; ez csinos, oszlocsarnokos épület; a másik Ongán, melyben Darvas Imre nyaralni szokott, kecses formáju épitmény, csinos parkkal övezve.

Visszatérve Szikszónak, a városon átvonuló Mánta-patak völgyében fölfelé, az egymással összeépült Alsó-Vadászhoz és Jánosdhoz jutunk.

Alsó-Vadász, 260 házzal és 1206 magyar lakossal bir, körjegyzőség székhelye s posta-állomás. Távirója: Szikszó. Református temploma a husziták idejéből való és kőfallal van körülvéve. Azelőtt a Rákóczyak, Perényiek és Csákyak birták, most gróf Hunyady László. - Jánosdon 50 ház van 30 magyar lakossal.

Homrogd község, körjegyzőséggel, 99 házzal és 630 magyar lakossal. Postája helyben; távirója Halmaj. - Innen északnyugatra, egy völgyszurdokban, egészen a borsodi határon van Tomor, 81 házzal és 515 magyar lakossal. Postája Homrogd, távirója Halmaj. Határában terjedelmes kőkori 299kulturtelepre találtak; leltek bronzkori emlékeket is. A községben emlitésre méltó Puky Andor csinos külsejű urilaka.

Homrogdról északra menve, a keskeny gadnai völgyben, Kupa községet találjuk két domb lejtőjén, 66 házzal és 404 magyar lakossal. Postája: Felső-Vadász, távirója Halmaj. - Felső Vadász községben van a körjegyzőség; a falunak 148 háza és 841 lakosa van, kik 3/4 részben magyarok. Posta helyben, távirója Szikszó. A Rákóczyak ősi fészke; a "felsővadászi" előnevet innen vették. A jelenleg gróf Vay Tihamér tulajdonát képező Rákóczy-kastélyban született és halt meg Rákóczy Zsigmond fejdelem. A kastély 1713-ban királyi adomány utján báró Meskó Jakab tulajdonába ment át; a XIX. század elején gróf Vay Ábrahám megvásárolta báró Meskó Vincze özvegyétől, szül. gróf Draskovich Annától. A kastélyt először a Merskó-család restauráltatta, 1872-ben gróf Vay Tihamér helyreállittatta, anélkül azonban, hogy eredeti régi külső alakját megváltoztatta volna, sőt a szobák is a legrégibb beosztás szerint maradtak meg, a mit a felsővadászi uradalomnak 1633-ban kelt, az orsz. levéltárban őrzött inventáriuma bizonyít. Az egész változás csak annyiból áll, hogy az eredetileg apró ablakokat megnagyobbították és a külső falakat ujra vakolták. A kastély képét a vármegye történeténél közöljük. A róm. kath. templomot is a Rákóczyak épittették, a XVI. század közepe táján. A templomban igen érdekes casulát (misemondó ruhát) őriznek, mely egy II. Rákóczy Ferencz által sajátkezüleg lőtt őznek bőréből készült. A casula még most is jó állaptoban van; szép színes és aranyozott mintázatu domboru nyomással, belsején a következő felirással, mely azonban későbbi eredetü, mint azt a fejedelem halálára vonatkozó utolsó sor mutatja. "A Principe Francisco Rákóczy de Felső-Vadász. Principe Sacri Imerii Romani 1707. Conjuge Carolinae Amaliae natae Principissae Hassiae Valfriedis - induto ab illo - mortuus in Rodosto." A feledhetetlen fejedelem emléke itt is igen élénken él; a községben és környékén számos Rákóczy-monda forog ma is közszájon. Közvetlen a falu mellett van egy őskori földvár; a szomszédos "Balmazdombon" pedig néha a római korból származó emlékeket találnak, melyek kereskedés utján juthattak az akkor itt lakó barbár népekhez. 1567-ben Felső-Vadászt is bevette Hasszán török pasa. Keletre, egy hegyháton túl van Nyésta község 51 házzal és 231 magyar lakossal. Postája Selyeb, távirója Szikszó. Kath. templomát a mult század végén épitették.

A gadnai völgyben tovább északra haladunk, Orosz-Gadna községig, melyben 70 ház 369 magyar és tót lakos van. Postája: Felső-Vadász. A völgy itt szűkebb, a hegyfalak meredekebbek lesznek; egyetlen csonka utczán néhány házból álló falut találunk, ez Ujlak, melyhez a következő dombhajlaton Szanticska puszta csatlakozik. A kettő egy községet alkot, 51 házzal, 300281 magyar és tót lakossal. Mind a két kis helységnek van külön kápolnája. Postája: Felső-Vadász. Határában szintén találtak kőkorszakbeli tárgyakat. Szanticska pusztáról felhágva a Magas-hegy tetején átvonuló megyei utra s ezen délnek menve, a Nyésta fölött emelkedő hegyhát keleti oldalán találjuk Szolnok kisközséget 77 házzal, 354 magyar és rutén lakossal. Postája Selyeb.

Selyeb község körjegyzőséggel, 152 házzal és 792 magyar lakossal. Postaállomás helyben, távirója Halmaj. Itt van Péchy István nagybirtokosnak csinos nemesi laka, melynek külseje vadászkastélyhoz hasonlít; továbbá a Tiszta (a huszták idejében Čista) család kastélya, mely 1713-ban épült. A kastélyban körülbelül 300 kötet angol, franczia és latin könyvből álló régi könyvtár van. A község határában egy őskori tárgyakat rejtő halmot fedeztek föl.

Innen délre van Monaj, 51 házzal és 361 magyar lakossal. Postája Homrogd, távirója Halmaj. Határában őskori halmot fedeztek föl, mely alkalommal nagyon gazdag, érdekes és becses leletre bukkantak.

Innen Homrogdon át keletre vesszük utunkat s kiérünk arra az országutra, mely a pesti utból Aszalón felül kiágazva, északi irányban az egész vármegyét átszeli Szepsi és Meczenzéf felé s Stószon át Szomolnokkal, illetőleg a szepesi uthálózattal kapcsolja össze a pesti utat. Elsőnek érjük itt a két Kázsmárkot. Alsó-Kázsmárkon 47 házban, 342 magyar lakost, Felső-Kázsmárkon 52 házban, 257 magyar lakost találunk. A reformátusoknak templomuk van itt. Postája a két községnek Léh, távirója Halmaj. Péchy Tamás orsz. képviselő, volt képviselőházi elnöknek csinos urilakában több értékes és érdekes régi családi kép van, melyek különösen az ábrázolt személyiségek diszes magyar öltözetéért érdekesek; ugyancsak Péchy Tamás birtokában, két mult századbeli teljesen jó karban levő női ruha van igen szép selyemszövetből, remek arany és ezüst himnzésekkel. A ruhák, melyek bármely iparművészeti muzeumnak diszére válnának, családi ereklyék.

Léh község körjegyzőség székhelye, 45 házzal, 240 magyar lakossal. Posta helyben, távirója: Halmaj. Róm. kath. egyháza 1769-ben alapult. A templomot 1873-ban, 1880-ban és 1890-ben restaurálták. Földesurai a Holovics, Csőke, Vizy, Tolnay, Putnoky, Darvas és Máriássy családok voltak.

Berencs község, 37 házzal és 193 magyar ajku lakossal.

Rásony 52 házzal és 282 magyar lakossal, református templommal. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Már a kőkorszakban volt itt lakott telep. A középkorból egy román épületmaradvány tanuskodik létezéséről. Mellette fekszik Sáp község, 32 házzal és 223 magyar lakossal. A három utóbbi községnek postája Léh, táviró-állomása Halmaj.

Detek-Tenger, 102 házzal és 558 magyar ajku lakossal. Postája Abauj-Bakta, távirója Forró-Encs. Kath. egyháza 1780-ból való. Templomát 1880-ban restaurálták. A község határában levő szőllőaljtól a faluig a ref. templom fölött mindenütt kőkorszaki kultur-réteg nyomai találhatók. Közeli szomszéd vele Beret, 74 házzal és 395 magyar lakossal.

Abauj-Bakta a körjegyzőség székhelye. Van 121 háza, 634 magyar lakosa, postája. Református temploma 1795-ben épült. A község földesurai a Szentimrey, Bánó és Szemere családok voltak. Határában a Lesevölgyben kőkorszakbeli és az "Ártyánhát" nevü dülőben népvándorláskori bronz régiségeket találtak.

Kéty községnek 58 háza és 292 magyar ajku lakosa van. Postája Abauj-Bakta, távirója Forró-Encs. Itt szintén találtak kő- és bronz-korszakbeli tárgyakat. Keletre innen az átellenes hegyoldalon fekszik Fancsal 84 házzal 470 magyar lakossal, evangelikus templommal. Postája Forró. Itt szintén találtak kőkorszakbeli tárgyakat.

Kétytől északra Alsó-Gagy községet érjük. Van 52 háza, 375 magyar lakosa. Postája: Felső-Gagy. Innen nyugatra fekszik Apáti község, 26 házzal és 119 magyar lakossal. Postája szintén Felső-Gagy. Határában a Kétytől Vendégi felé huzódó út közelében őskori halmot ástak.

Felső-Gagy község a körjegyzőség székhelye, 84 házzal 496 magyar lakossal. Postaállomás. Ősrégi község, az Aba nemzetségből származó hires Gagyi család fészke és birtoka, melyhez még Alsó Gagy, Gagy-Vendégi és Gagy-Bátor tartoztak. F.-Gagy község felett messze kimagasló dombon áll a mult században épült róm. kath. templom, melyet gr. Fáy Ferencz nagyváradi kanonok épittetett. Ugyanitt állott hajdan a Boldogasszonyról nevezett benczés apátság. Ennek ma csak neve áll fenn; a gagyi apát czimét ma is adományozzák. Templomában van Gagyi László érdekes sirköve, melyet Csoma József a következőleg ir le e munka részére:

E községben van Darvas Ferencz nagybirtokos csinos urilaka, mely e század elején azon a helyen épült, melyen a Gagyi-család kastélya állott. A Darvas-család házasság révén jutott Gagy birtokába. A ház a hegyoldalban épült. Előtte 100 hold kiterjedésü, vadregényes völgykatlant elfoglaló park terül el, mely szebbnél-szebb részletekben bővelkedik.

Keletre esik Csenyéte község, 77 házzal és 417 magyar lakossal. Postája Felső-Gagyon van. Csenyéte fölött északra fekszik Litka község 39 házzal és 228 magyar lakossal. Postája Abauj-Szemere, távirója Hidas-Németi.

Innen keletre menve majdnem szakadatlan erdőségben, Abauj-szemere magyar községbe érünk, melynek 89 háza 457 lakosa van. Körjegyzőség és postaállomás. Itt van Pallavicini Adolf őrgróf csinos kastélya, mely emelkedett helyen, szép park elején áll. A kastélyt a Szemere család épittette. Később a Darvas család birta, míg 1850-ben Pallavicini Adolf őrgróf megvásárolta. A szép park körülbelül 4 hold terjedelmü. Érdekes benne még a Szemerék idejéből származó mesterséges barlang, mely előtt kis tó terül el. A kastélytól északra, az u. n. papharaszti hegyoldalon áll a tulajdonos által emelt családi sirbolt. A helység körül emelkedő hegyeken és dombokon a történelem előtti kornak és a bronzkorszaknak számos emléke található.

Litkán át nyugatra visszatérve, egy ideig zökögős hegyi uton, majd a jobb karban levő országuton Gagy-Vendégibe megyünk. Gagy-Vendégi vagy Puszta-Vendégi magyar község, 51 házzal és 333 lakossal. Postája helyben van; távirója Forró-Encs. E község már kétszer pusztult el teljesen; először a Thököly-féle hadjáratban. 1600-tól 1800-ig jelenlegi határának felső végén állott a falu és Eresztevény néven volt ismeretes. E század elején porrá égett (alkalmasint ekkor adták rá a Puszta nevet) és akkor épitették a falut mostani helyére, elnevezvén azt a gagyi 303Vendéghy család után, a mennyiben a községet, továbbá Gagy-Bátort és Ujlakot Gagyi Gereven 1327-ben királyi adományképen kapta. Itt lakik az Aba fejedelemtől származó Gagyi család utolsó sarja: Vendéghy Gábor nagybirtokos, a vármegye volt alispánja. Csinos kastélyának homlokzata antiquizáló századelei épitésformára vall, aminőt itt a vármegyében is nem egyet találunk, s Vendéghy Pál valóban e század elején épittette; hátsó részén kápolnaszerü kiugrás van. A családnak itt egy másik hasonló háza is volt, mely jelenleg Csoma József tulajdona.

Gagy-Bátor körjegyzőséggel, 115 házzal és 621 magyar lakossal, az előbbitől alig két kilométernyire van nyugatra. Postája: Gagy-Vendégi. E község szintén a Gagyi család birtoka volt. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. Hajdan vára volt, melyet Hasszán pasa 1576-ban ostrommal bevett és leromboltatott.

Most egyenesen északra tartva, a Rakacza-patak völgyében ereszkedünk le. Itt találjuk Szászfa községet 91 házzal, 524 magyar lakossal, református templommal. Postaállomása Krasznyik-Vajda, valamint a következő két magyar falunak, Pamlénynak és Kereszttétének. Pamlény házainak száma 61, lakosa 429; Kereszttéte házainak száma csak 26, lakosa 151 lélek. Innen északkeletre megyünk, míg az országutat nem érjük, ezen délre fordulva Perecse községbe jutunk, melynek 50 házában 281 magyar lakik. Postája Jánok, távirója Szepsi. Tovább délre haladva a keresztutig, itt nyugatra fordulunk, megint a Rakacza-patak völgyébe, hol Krasznyik-Vajda községet találjuk. Kisközség 58 házzal, 431 magyar lakossal. Postaállomás. Kath. templomát a Szentimrey család a mult század közepe felé épittette; itt van a család sirboltja is. A községben megemlitésre méltó Scholtz Gyula nagybirtokos régi, érdekes alaku udvarháza is, melyet a Szentimrey család a mult század elején épittetett. 1884-ben vétel utján került a 304jelenlegi tulajdonos birtokába, a ki azt eredeti alakjában híven helyreállittatta.

Krasznyik-Vajdától keletre fekszik Büttös község 47 házzal és 317 magyar lakossal. Postája Krasznyik-Vajda, távirója Szepsi. Innen egy bronzkori lelet került a nemzeti muzeumba. Északra a kányi pusztán keresztül érjük Kány községet 51 házzal és 254, harmadrészben magyar, két harmadrészben tót lakossal. Postahivatala Jánok, táviró-állomása Szepsi.

Mindeddig a Cserehátnak nevezett dombos fennföldön jártunk, mely részben vizválasztója a Hernádnak és Sajónak; most lebocsátkozunk a Kanyapta-völgybe. A völgy peremén van Reste 75 házzal és 477 magyar lakossal. Postája Buzita, távirója Csécs. Itt van Zábrátzky József csinos úrilaka.

Félórányira kelet felé fekszik Buzita község körjegyzőséggel, 204 házzal, 1203 magyar lakossal. Postája magának van, távirója Nagy-Ida, vagy Szepsi. Itt van Szentimrey Gellért nagybirtokos régi kastélya, mely már kétszáz évvel ezelőtt is a család birtokában volt. Ódon, nagy, érdekes épület, tágas lakosztályokkal. Sok régi festményt és nyomtatványt találunk itt megőrizve, többek közt egri, lőcsei, bártfai, kassai, nagyszombati, pozsonyi stb. nyomtatványokat a XVI., XVII. és XVIII. századból és Gvadányi Sándornak, Szendrő vára kapitányának eredeti kéziratkönyvét 1696-ból, naplószerü jegyzetekkel, latin és német fogalmazványokkal. Mint ritkaságot, fölemlitjük e gyűjteményben egy bizanczi motivumokkal selyemmel himzett Mária-képet, melyen következő felirat olvasható: "Wahre Abbildung des marianischen Gnadenbild, so Ao. 1696 den 4. Novemb. zu Beer in ober Ungarn zum ersten dann auch zu mehrmalen auf beuden augen weunte." A községnek két temploma van, róm. katholikus és református. Az elsőt Szentimrey Pál épittette 1740-ben. Benne van a család ezen ágának sirboltja és oratoriuma. Buzita határában 305találtak bronzkori emlékeket is. Tovább keletnek a következő négy községet találjuk a Kanyaptavölgyben: Alsó-Láncz, 34 házzal, 272 magyar lakossal. Postája, Buzita, távirója Nagy-Ida. Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott. Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida. Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.

Innen egyenesen északra Nagy-Idára jutunk, melyet más helyen ismertetünk. Ettől délnyugatra, alig 3 kilométerre van Komarócz, 76 házzal és 434 magyar ajku lakossal. Postája és távirója Nagy-Ida.

Közel hozzája, a kassa-tornai vasút mellett Szeszta, 112 házzal és 602 magyar lakossal. Postája és távirója a közvetlenül mellette fekvő Csécs. Van 133 háza és 837 magyar lakosa, körjegyzősége. Vasúti, posta- és táviró-állomása. Református temploma nagyon régi.

Nyugatra innen fekszik Makrancz, 135 házzal 771 magyar és tót ajku lakossal. postája és távirója Szepsi. A község hajdan jelenlegi helyétől mintegy másfél kilométernyire északra feküdt. Miután egy tűzvész teljesen elpusztította, épült föl mostani területén. Temploma, melyet 1885-ben lebontottak, még a husziták idejéből ered és kőfallal volt körülvéve. A templom falából még most is őriznek két feliratos kőtáblát, melyeknek szövegét még nem tudták megfejteni.

Szepsit, melyet a városok közt ismertetünk, oldalt hagyva, a Csekály pusztánál délre kanyarodunk a Bódva mellett a Kanyapta völgyébe, egészen a hegység aljáig, hol a szögbe hajló út Tornára visz tovább. Tornáig a következő helységeket találjuk:

Bodolló, 80 házzal és 483 magyar ajku lakossal a Bódva mellett. Postája és távirója Szepsi. Jánok község, 96 házzal, 665 magyar lakossal, körjegyzőséggel, postaállomással. Itt van Sziklay Ede birtkos csinos udvarháza és nagy gyümölcskertészete. Régi, katholikus temploma van, melyet Péchy Farkas 1767-ben ujjá épittetett. Péder, 72 házzal és 443 magyar lakossal. Postája Jánok, távirója Szepsi. Zsarnó, 86 házzal és 512 magyar lakossal. Postája és távirója Torna. A község róm. kath. templomát 1822-ben Koós Károly 306épittette. A ref. templom 1810-ben készült. Itt van Koós József nagybirtokos, a régi Torna-vármegye volt alispánjának kastélya, mely a Bódva-völgy fölött mintegy 60 méter magas dombtetőn áll és gyönyörü kilátást nyújt a Bódva-völgyén át Szepsi, Torna, a szádelői és áji völgy felé. A kastélyt Koós Károly építtette 1822-ben. Kies fekvésü parkjában, melyet a Bódva szel át, egy 30 méter mély elzárt barlang van, továbbá egy sziklába vájt remetelak az eremitázsokban szokásos kőpaddal és tüzhelylyel. Ez üregben emberi csontmaradványokat találtak. A kerti kápolnában a tulajdonos egy 1520-ból való zászlót és oltárdiszt őriz, melyek a késmárki Thököly-vár kápolnájából származnak. A sárosi Rákóczy-várból egy aranyozásokkal diszitett karosszéket és egy sisakot találunk itt, továbbá számos régi fegyvert, czimert és egyéb érdekes régiségeket, képeket, térképeket. Koós József birtokához tartozik még az itteni fekete márványbánya és a homokbánya, melynek homokját a dernői és meczenzéfi vasöntők használják.

Innen nyugat felé esik Torna-Ujfalu, 79 házzal, 527 magyar lakossal. Postája és távirója Torna. Alatta Horváti, 54 házzal, 281 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Katholikus temploma volt már 1648-ban, de csak fatemplom volt. Ennek a helyére épült 1761-ben a ma is fennálló szentegyház. A községnek igen szép szürke márványbányája van. Földesurai az 50-es években, gróf Keglevich Zsigmond és gróf Zichy Ferraris Bódog voltak, jelenleg Dreher Antal.

Közel ide, a Bódva mellett van Bódva-Vendégi község, körjegyzőséggel, 50 házzal, 352 magyar lakossal. Postája Hidvég-Ardó, távirója Torna. Koós József zsarnói nagybirtokosnak márványbányája van itt, melyen szép vörös-szürke márványt fejtenek.

Alatt délre van Hidvég-Ardó, 109 házzal, 808 magyar lakossal. Postaállomása, távirója Torna. Kath. temploma már régi épület. Ardó a mult század elejéig fiókegyház volt, 1736-ban plébánia lett. A templomot 307később az Eszterházy herczegi család, e század elején a község földesura, resturáltatta. A templom mellett van a Gedeon-családnak 1870-ben zsarnói szürke márványból épített diszes sirboltja. A községben három régi urilak áll. A legrégibb Gedeon Aladár főszolgabiróé, melyet Gedeon Kelemen 1700 körül épittetett. E kastélyban magára vonja figyelmünket, egy Jászón készült rokoko izlésü és aranyozott diszítésü cserépkályha, egy szobának falazata, mely diófa-mozaiklapokkal van kirakva. A község határában a Sasvölgy felett emelkedő Jánoskő oldalában "Komi-lyuk" néven egy barlang rejtőzik, mely még nincsen kikutatva. Nevét onnan vette, mert itt volt Kominak, az e vidéken egykor rettegett rablóvezérnek és csapatjának búvóhelye. Itt is fogták el, mikor egyszer a barlang nyílásánál elaludt. A lakosok kosárfonással is foglalkoznak, mint házi iparral; készitményeiket a tornai piaczon értékesítik.

Ardótól délkeletre, miután áthatoltunk egy meglehetős meredek hegyfalak közé zárt mély úton, a Szt. Jakab pataknak félhold alaku völgyében Borsodmegye határszélén találjuk Szt.-Jakab falut. Van 93 háza, 607 magyar lakosa, kath. temploma.

Nyugatra tőle fekszik Becskeháza, 47 házzal és 253 magyar lakossal. A Becskeháza fölött emelkedő hegykúp tulsó (nyugati) oldalán a Bódva völgyében van Bódva-Lenke, 50 házzal és 352 magyar lakossal, református templommal. Postája, az utóbbi három községnek Hidvég-Ardó, távirója Torna.

Bodva-Lenkétől és Becskeházától egyenlő távolságban, a Bódvavölgy egyik hajlásában van Szt.-András község, körjegyzőséggel, 89 házzal, 395 magyar lakossal, kath. templommal. Postája Szilas, távirója Torna. Szent-Andrástól keletre fekszik Barakony, 41 házzal, 261 lakossal, kiknek tizedrésze tót, a többi magyar.

Szt.-Andrástól nyugatnak tartva s megkerülve a Bódva völgyére hirtelen aláereszkedő, festői Rákói-hegyet, a Bódva malomága mellett találjuk az egy sor utcza Rákó falut 73 házzal és 331 magyar lakossal. Utolsó postája Szilas. A rákói erdőségben egy régi csúcsives templomocskának érdekes romjai daczolnak az enyészettel. Dobódél kisközség 30 házzal és 145 magyar lakossal. Postája Szin, távirója Torna.

A Bódva jobb partján van Perkupa, 154 házzal, 781 magyar lakossal, katholikus és református templommal. Postája szintén Szin, távirója Torna.

Varbócz Perkupától nyugatra, 59 házzal és 293 magyarajku lakossal. Mindjárt mellette van Kápolna, 33 házzal és 160 magyar lakossal.

Délnek menve, Szőllős-Ardó községet érjük. 77 háza, 412 magyar lakosa van. Postája, mint Kápolnáé Szin, távirója Torna. A vármegye egyik legrégibb községe. Érdekes református temploma, mely kőfallal van keritve, a husziták idejéből származik. A filloxera pusztitása előtt kitünő bortermő vidék volt. Melléknevét is szőllőtermeléséről kapta.

Teresztenye, 45 házzal 217 magyar lakossal, alig negyedórányira van innen; postája Jósvafő, távirója Torna. Már a gömöri határon fekszik Egerszög, 83 házzal és 412 magyar lakossal, református templommal. Postája Jósvafő, távirója Torna. Északnyugatra innen, Abauj-Torna vármegye nyugati végpontján érjük Jósvafő községet, 140 házzal 666 magyar lakossal, református templommal, postaállomással. Jósvafőnél készittette a Magyarországi Kárpát-egyesület az aggteleki barlangnak, a Baradlának uj bejáratát, a mi lehetővé teszi, hogy a Baradlát félannyi idő alatt bejárhatjuk.

Innen északkeletnek Torna felé menve az országuton, Szin-Petri és Szin községeket találjuk. Szin-Petri 88 házában 394 magyar lakik; a reformátusoknak van templomuk. Szin postaállomás, 137 házzal, 677 magyar lakossal. A reformátusoknak szintén van itt templomuk. Itt ismét a Bódva-völgybe lépünk. Mintegy 76 kilométernyire haladva az országuton, egy keresztuthoz érünk, mely északnak az Alsóhegy nevezetü nagy fensikhoz visz. Ennek déli kikanyarodása alatt fekszik Szögliget 164 házzal és 825 magyar lakossal, r. kath. templommal. Postája Szin, távirója Torna. E környéken a Bebek-család volt hajdan a földesur és Szádvárnak, a Bebek-család fészkének, melyről a történeti részben emlékezünk meg bővebben, magas sziklatetőn fekvő romjai nem messze innen ma is láthatók.

Az Alsóhegy a Tornai mészkőhegység egyik ága, érdekes, apró mészkőkúpokkal hullámozott tetőhegy, sajátképen a gömörmegyei nevezetes Sziliczei fensiknak keleti nyulványa, mely a Bódva és a Tornapatak közt meredek lejtéssel emelkedik ki a sik völgy felett 3-400 méternyi közepes magassággal. Legnagyobb abszolút magasság 601 méter. Egyik különálló sziklakupján épült volt a Szádvár.

A szádvár alatt kanyargó uttól nyugatra, egészen a hegyek közé beékelve huzúdik meg Derenk, 72 házzal és 344 magyar lakossal. Postája Szilas, távirója Torna.

Szádvár és a Dluhi vrch hegy alatt az almási völgybe leereszkedve, a Sziliczei fensik északi karéja alatt három községet látunk egy sorban: Jablonczát, Körtvélyest, Almást. Jabloncza, mely szintén Almást jelent s nevéről itélve, tót eredetü falu lehetett, ma tiszta magyar, 109 házzal és 538 lakossal. Van katholikus és református temploma. Postája Almás, távirója Torna. Innen egy mellékúton leghamarabb eljuthatunk a gömörmegyei sziliczei jégbarlanghoz.

Körtvélyes lakosainak száma 435, háza 102 van. Postája Almás, távirója 309Torna. A róm. kath. templom a XVIII. században épült, a református pedig 1784-ben. Mindkettő kőfallal van körülvéve. Az "Evetes"-réten a Bebek-családnak egy halastava volt. Földesura azelőtt a herczeg Esterházy, most pedig a gr. Andrássy család.

Almás (Torna-Almás), körjegyzőség székhelye; van 155 háza és 832 magyar lakosa, postája. Itt van Harsányi József nagybirtokos csinos úrilaka.

Almásról egyenesen keletre tartva, a fensik lábánál, a Felsőhegy alatt, Görgő községet érintjük. Görgőnek van 220 háza, 1061 magyar lakosa. Postája Almás, távirója Torna. Kath. temploma nagyon régi, de 1823-ban ujra épitették. Homlokzatán a következő felirat van: "Me Labor et zeLVs rVInIs rapVere CaDVCIs." A református templom e század elején épült. A néphit azt tartja, hogy IV. Béla király a muhi ütközetből menekülve, hosszabb ideig tartózkodott itt és még maig is mutogatják azt a kőfalat, mely lakását körülvette, továbbá az "Oltárlyuk" nevü sziklahasadékot, a hol IV. Béla imáját végezte és a lakosok nemesi leveleit kiállitotta (a görgőiek mind nemesek voltak), végre egy sziklatetőt, melyet Béla király palotájának neveznek és melyen Béla király kisérete menekülésekor az ott fészkelő galambok tojásával csillapította éhségét. A néphagyománynak valószinüleg van annyi alapja, hogy az akkori lakosok IV. Bélának és kiséretének szolgálatokat tettek menekülése közben, miért megnemesitette őket, valószinűleg akkor, midőn a tatárjárás után hosszabb ideig tartózkodott itt. Van a helység határában egy "Ördöglyuk" nevezetü, ki nem kutatott barlang, egy darázskőtelep, melyet bányásznak, és egy meleg forrás. A Görgőtől délre elterülő rétség nagy része hajdan tó volt, mely ma is megőrizte a "Nagy tó" nevet; összegyülemlő vizét azonban csatornákon levezetik a Tornapatakba.

A Tornapatak mellett, az Alsóhegynek Szőllőtető nevű kupja alatt fekszik Méhész kisközség, 24 házzal, 144 magyar ajku lakossal. Postája és távirója: Torna. Elnevezését onnan nyerte, hogy itt volt IV. Béla király udvari szolgáinak a méhesük.

Megkerülve a hegy fokát, ismét a Bódva völgyébe kanyarodunk s a hegység déli oldalán még három községet találunk, melyek következők:

Nádaska (Torna-Nádaska). Van 48 háza, 263 lakossal. Postája és távirója Torna. Itt van gróf Hadik Jánosnak szép és nagyszabásu kastélya, a hegyoldalban diszes park közepén. A kastély kiváló izléssel és előkelő fényüzéssel van berendezve. E kastély a 30-as években báró Gyulayé volt, a 40-es években a Nádasdy grófok birtokába jutott, később gr. Keglevich István vette meg, a ki 1879-ben gr. Hadik Béla ellentengernagynak adta el. Ennek fiaitól vette át a jelenlegi tulajdonos. A kastélyból kényelmesen egy 31035 méter magas síktérre juthatunk, mely voltaképen a szárnyépület teteje. Innen remek kilátás nyílik az egész völgyre. Hadik János gróf itt nagyszabásu spárga-, dísznövény- és gyümölcsfatenyésztést űz.

Komjáti, 97 házzal és 490 magyar ajku lakossal. Földbirtokosai sorából felemlitjük néhai Komjáthy Sámuelt, ki az 1845/9-években a fennállott Torna vármegyének volt első alispánja, s kinek kúriája és vagyona részben öröklés, részben szerzemény czimén az egyesített Abauj-Torna vármegye ez idő szerinti alispánjára, Fábián Jánosra szállott át.

Szilas, a hol a körjegyzőség is van; a községnek 89 házában 847 magyar lakos él. Megtekintésre méltó a kastély, melyet az Esterházy herczegi család mult században építtetett. Jelenleg Koós József tulajdona. Ugyanitt márványbányája is van, melyből szép vörös-szürke márványt fejtenek.

Visszatérünk Tornára, melyről más helyen emlékezünk meg. A tornai várhegy folytatását képező Kiserdőhegy két oldalán levő szakadék ritka szép sziklavölgyek fenséges látványával kápráztat bennünket. A szádelői és áji völgy ez, melyeket a földrajzi és geológiai leirásban ismertetünk meg. Szádelőre Udvarnokon át kell mennünk. Udvarnok 84 házzal, 487 magyar lakossal. Postája és táviró állomása Torna. A község neve állitólag Béla idejéből származik, s udvari szolgái laktak volna ott. Ugyanez időből ered a hagyomány szerint egy határában levő hegynek is a neve, melyet Őrhegynek, egyik dülője, melyet Tatárdülőnek neveznek.

Negyedórányira van innen Szádelő, a vadregényes szádelői völgy bejáratánál. A völgyet a Kárpátegyesület őrének kalauzolása mellett ajánlatos bejárni, noha szép időben semmi különös nehézséget sem okoz. A község 38 házzal, 265 magyar lakossal, református templommal bir. A község határában még maig is láthatók a tatárjárás idejéből származó sánczmaradványok. A tatárjárás idején az ottani barlangba és a szádelői völgybe menekülteket két dombról őrizték. Az egyiknek a neve "Irálló" vagyis Őrálló, a másiké "Nagyvárad", melyen egy rögtönzött váracs volt. Szádelő alig kétszázados telepitvény; akkor keletkezett, mikor Torna a Keglevichek birtokába jutván, a protestánsokat onnan kitoltották.

311Ezek egy része Szádelőt, a másik része Ájt alapitotta.

Áj községnek van 85 háza és 456 magyar ajku lakosa. Postája és távirója szintén Torna. Az áji völgyön át szűk és veszedelmes, kőkörgetegeken és széditő mélységen át vezető ösvény visz Falucskára. Legveszedelmesebb pontja ez utnak az "Ördighídja".

Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Nagy havazásokkor gyakran el van zárva a közlekedéstől; ujabb időben azonban lényegesen megkönnyitette helyzetüket a környékbeli erdőség kihasználása végett a Neuschloss-czég által épitett sodronykötél-pálya, melyhez hamar odaérnek s melynek segélyével lejuthatnak a meczenzéfi utra.

Visszatérve Tornára, innen keletre, a kassai országuton először Somodi községhez érünk. 204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a "Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat" kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. "Földvár" nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak. Mielőtt szepsire jutnánk, kitérünk északra, a hegyek közé. A Hosszutető alatt, szűk völgyben fekszik Debrőd, 99 házzal és 717 magyar lakossal. Postája és távirója Jászó. Innen északra, a 334 méter magas Kőszálról megláthatjuk a kies völgyben fekvő Jászót és Jászóváralját. A Bódva kanyarodását követve, egymásután következnek Alsó- és Felső-Meczenzéf, azután Bodoka-puszta a Neuschloss Károly és fia budapesti czég nagyszabásu fürésztelepével, mely 312villamos világitással van ellátva és Falucska községgel sodronypálya-összeköttetést tart fenn. A fürésztelep 60 lóerejü gőzmótorral van felszerelve és évenként kb. 50,000 köbláb faanyagot állit elő, a mi közel 800 kocsirakománynak felel meg. Az út végén Stószt találjuk. Erről úgy, mint Meczenzéfről külön-külön szólunk.

Jászó-Mindszent, 187 házzal, 1302 tót lakossal. Postája és távirója: Jászó. Róm. kath. temploma, melyben szép, régi csúcsíves oltár van, 1518-ban épült. A községnek vas-, antimon- és czinóber-bányái vannak. Délkeletre innen, Jászó közelében van Rudnok, 123 házzal és 813 tót lakossal, körjegyzőséggel. Rudnokhoz tartozik a helységtől mintegy 5 kilométernyire, 536 m. magasságban levő csinos rudnoki fürdő és klimatikus hely. Szép róm. kath. templomát a jaszói prépostság 1840-ben épittette, nemkülönben mintaszerüen berendezett népiskoláját. A községnek fehéragyagbányai vannak, melynek anyagából jó minőségü tüzálló téglát gyártanak. Tovább keletre a következő községekbe jutunk:

Jászó-Ujfalu, 71 házzal, 447 magyar és tót lakossal. Postája Semse, távirója Jászó. Régi kath. templomát kőfal övezi ma is. A község nagybirtokosai a jászói prépostság és a Semsey család.

Hatkócz 33 házzal és 253 tót ajku lakossal. Postája Semse, 55 házzal és 451 tót lakossal. Itt van Semsey Lászó cs. és kir. kamarásnak nagyszabásu régi szép kastélya, mely körül a vármegye legszebb parkjainak egyike terül el.

Délnyugatra fordulva, a Rudnoki-patak völgyében érjük Pány községet 83 házzal és 544 magyar és tót lakossal. Postája Szepsi, távirója Csécs. Katholikus temploma a reformácziót megelőző időből való.

Délre a Kanyapta-völgybe leszállva s innen Csécsen át az országuton Kassának tartva, az Ida patak mellett buzinka községbe jutunk, melynek 62 házában 446 magyar és tót lakik. Postaállomás. Távirója Nagy-Ida. Itt van gróf Zichy Ernő nagybirtokos kényelmes és tetszetős kastélya, melyet Grach földbirtokos e század elején épittetett és a mostani tulajdonos átépittetett. Belső berendezése szintén izléses. Étkezőjének falait egy 40 személyre való remek szép "Alt-Wien" asztali készlet ékesiti. Parkja terjedelmes, szép ültetvényekben gazdag, több mesterséges barlang és nagy tó diszíti. A tulajdonosnak itt nagy és jól jövödelmező tejgazdasága van.

A falu közvetlen szomszédságában van Sacza község, 75 házzal 532 magyar és tót lakossal. Postája Buzinka. A község fölött hajdan vár emelkedett, melyet Kassa városa a XV. században leromboltatott, hogy a cseh husziták, kiknek fészke volt, hasznát ne vehessék. Kath. temploma a reformáció előtti időből való; egy ideig a protestánsok birtokában volt, s 1738-ban kapták vissza a katholikusok. Semsey András kir. kamarás 1779-ben restauráltatta. A Semsey családnak itt régi nagy kastélya van.

A kassai uton északra, nem messze az országuttól, a hegyoldalban fekszik Pólyi, 72 házzal és 525 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Kath. egyháza nagyon régi. Templomát 1858-ban ujra épitették. Közel ide nyugatra találjuk Kis-Ida községet, körjegyzőséggel, 48 házzal, 356 tót lakossal. Postája Buzinka, távirója N.-Ida.

Innen északkeletre fekszik Lőrinczke, 22 házzal, 121 tót lakossal. Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára. Egyike a legkellemesebb nyári utaknak. A magas hegyoldalak erdősége, a buja rét végtelennek látszó friss zöld szalagja, a zúgó folyócska, a zakatoló hámorok folyton foglalkoztatják szemünket, lelkünket. Baskán tul szállunk le nagy ereszkedéssel az Ida völgyébe; egészen alattunk látva Bukócz falut, melynek 57 háza és 388 tót lakosa, kath. temploma van. Postája Aranyidka. Bukócz határában hajdan nagyterjedelmü mesterséges halastó volt. Innentől fogva az Ida mellett visz az út a vármegye legmagasabb fekvésü községébe, Aranyidkára, melyet Sziklay Alfonz bányafőnök a következőkben ismertet:

Aranyidka a vele majdnem összeépült Réka telepes helységgel 1200 lelket számláló község, mely a tőle északra fekvő Opáka teleppel 1767-ig Kassa város birtokához tartozott és ez évben Kassa városa a két helységet a 2361 hold erdőterülettel együtt, cserében a kassai katonai malomért a bánya-kincstárnak adta át, ez pedig a katona-kincstárnak 20000 forintot fizetett kárpótlásul. A bánya-kincstár ekként erdő birtokába jutván, ez időtájt alapitotta meg az opákai és rékai rézkohókat, melyek közül az opákai 1827-ig, az aranyidkai 1807-ig állott fenn. Az aranyidkai bányák keletkezéséről csak egyes nyomokból lehet következtetést vonni. Ilyenek az Ida patak mentén látható aranymosások nyomai, melyek a bányák keletkezését a legrégibb korba vezetik vissza s valószinüleg a termett aranytól és a patak Ida nevétől nyerte a helység is az Aranyidka nevet. Egy Kassa város levéltárában levő okmány szerint Mátyás király ide való aranyból veretett a kassai pénzverőhivatalban pénzt, a mi azt bizonyitja, hogy a bányáknak már a XV-ik században jelentékeny fémtermelésök volt. 1892. évben légcsere előidézése végett kinyittatván a község mellett lévő ugynevezett Czigánytáró, ott még "vésett" munkára bukkantak, annak jeléül, hogy a bánya legkésőbben a XVII. század második felében már művelés alatt állott. A XVIII. század második 314felében az aranyos Ferencz-telér állott feltárás alatt és a jelen század elején keletkezett a Mátyás József-társulat bányája. A Bertalan-éren a jelen század elején az ugynevezett Bertalan-társulat bányászkodott és e társulat dús jövedelmei adhatták meg 1807 körül az impulzust a bécsi cs. kir. udvari kamarának arra, hogy Svaiczer Gábor későbbi kamaragrófot e vidék bányászati átkutatására Aranyidkára küldje s ezzel a máig is fennálló kiterjedt fémbányászatnak alapját megvesse. Svaiczer Gábor feltárta az István-, Bódog-, Háromság-, József-, Ubocsi János-teléreket, melyekben a művelés még mai napig is folyik. 1856-ban a Ferencz József- és Délnek lejtő, 1876. évben az Uj- és Erzsébet-telér, 1891. évben a Thekla- és Peck-telér táratott fel. A rékai foncsormű felépitése az 1823-24-ik évekbe esik.

Aranyidka fölött Szepes vármegye határán fekszik Opáka község, 40 házzal és 212 tót ajku lakossal. Postája Kassa-Hámor. A község lakosai bányászok. Kocsin csak Hámoron át, Szepesmegyén keresztül közelithető meg.

Aranyidkáról visszatérve Kassa felé, egy kis kitérővel a Mexikobányán alul, utunkba ejtjük Hilyó községet, melynek 94 háza, 528 tót lakosa van. Postája Aranyidka. Katholikus templomának alapja nagyon régi, 1783-ban széplaki és enyiczkei báró Meskó Jakab ujjáépitette. E község nevezetessége egy nagy ódonszerü kastély, melynek oldalhomlokzatán a következő felirat olvasható: "Hoc Opus Fieri Curavit Generosus Dnus Stephanus Daróci De Finta Anno Dei 1657. Do." Amiből kitünik, hogy e kastélyt 1657-ben fintai Daróczi István épitette. 1736-ban már báró Meskó Jakab tulajdona volt, ki azt vadászkastélynak használta, nagyterjedelmü és sziklába vájt kitünő pinczéit pedig borpinczéknek. Jelenlegi 317tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jakobina, ki leányágon a báró Meskó családból származik.

Hilyótól északra fekszik Felső-Tőkés, 56 házzal és 488 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette van Alsó-Tőkés, 49 házzal, 501 tót lakossal. Mindkét községnek régi kath. temploma volt, a felső-tőkésit Kassa városa mint kegyur, 1868-ban ujjá épittette. Azelőtt a plébánia Alsó-Tőkésen volt, 1749-ben áttették Felső-Tőkésre.

A Miszlóka-patak kies völgyébe érünk most, körútunk utolsó helységéhez. Ez Miszlóka község, 130 házzal és 1185 tót lakossal. Postája és távirója Kassa, a honnan félórányira van. Lakosságát II. Gejza király idejében telepitették ide Flandriából. Azután lassankint eltótosodtak. A betelepitettek közt volt egy Scholcz nevü báró is, a kinek utódai maig is élnek. A lakosok ág. ev. vallásuak voltak, az ellenreformácziókor azonban Kassa városa, mely már a XV. században földesura volt, kormányrendeletre felszólitotta őket az áttérésre. Egy részük engedett, de a másik rész inkább ott hagyta Miszlókát és Nyiregyházára vándorolt, a hol a ma is virágzó evangelikus tót telepet alapitotta. A lakosok foglalkozása a földmivelésen kívül bányászat, favágás és fuvarozás; az asszonyok és leányok Kassára járnak, részint mint napszámosok, részint mint dohánygyári munkások. Kath. templomát Kassa városa 1728-ban építtette.