RENGETEG erdőterület övezi északról Kassa városát. Ez a gyönyörü nagy erdőség, mely túlterjeszkedik nemcsak a város, de Abauj-Torna vármegye határán is, nagyrészt mind Kassa sz. kir. város tulajdona. A város fekvő vagyona különben majdnem kizárólag erdő, amennyiben az összes földbirtok 89 százalékára rug.

Fekszik a magas Tátra-hegycsoportozathoz tartozó u. n. Gömör-Szepesi hegylánczolatnak ugyszólván végnyulványain, a Hernád folyó két partján, az északi szélesség 38°43'-38° 56' és a keleti hosszuság 48° 42'-48° 52' között, az Adriai tenger színe felett 260-951 m. magasságban, részint Abaujvármegye területén, még pedig: Kassa szab. kir. város, Kass-Ujfalu, Tihany, Miszlóka, Baska, Alsó-Tőkés, Felső-Tőkés, Kassa-Béla, Kassa-Hámor, Forró és Garadna község határában, részint Sárosmegye területén, még pedig: Kavecsán, Szt.-István, Kisfalu, Szokoly, Nagy-Ladna, Kis-Ladna, Ó-Ruzsin és Berki község határában, a Forró és Garadna, valamint a Berki község határában fekvő csekély rész kivételével egy összefüggő darabban.

Kassa város erdőségei legnagyobb részt diluviumon és alluviumon fekszenek, mely a magasabb hegységek felé harmadkori képződményekbe megy át.

A hegységeket alkotó kőzetek közül a kristályos palakőzetek fordulnak elő legnagyobb tömegben, melyeken nehány helyütt a trachyt és gneisz tör keresztül. A trias-, jura- és kréta-képződményekhez számitható mészkő és dolomit nagyobb tömegekben a Hernád folyó közvetlen közelében jön elő; Ó-Ruzsin, Kis-Ladna, Nagy-Ladna, Kisfalu és Kavecsán község határában.

A város összes erdőbirtokának földrajzi szempontból tehát dombvidéki és középhegységi jellege van.

Magasabb hegycsúcsai:

Holicza 951 m., Vosoky vrch 853, Pokrivi 889, Sivecz 784, Spaleni vrch 738, Harbek 810, Ostri Harb 811, Biela-Skala 820, Jahodna 607. Pissevenki 807 és közvetlen a város felett levő Hradov 466 m.

A hegyoldalak lejtője igen változó a lankás 5-10 foktól egészen a meredek 30-40° lejtőjű kopár mészsziklákig.

Az erdőségek talaja homokos agyag és márga, mely legtöbb helyen elég mély és televényben dúsnak mondható.

259Az erdőbirtok területén csak egyetlen egy nagyobb folyó van, a Hernád, mely ugyszólván ketté metszi azt. Megemlithető még a semmi erdőgazdasági jelentőséggel sem biró Miszlóka patak, a Béla, Réka és az Opáka patak, amely utóbbi egyuttal birtoki és megyei határt képez északnyugatról.

Az éghajlat inkább mérsékelt, mint zord.

Az északi és az északkeleti szelek igen gyakoriak, s ennek tulajdonitható a számos kései és korai fagy, mely a növénytenyészet fejlődésének hátráltatásával sokszor érezhető károkat okoz.

Az erdőbirtok területe az 1822 évben foganatositott első felmérés alkalmával 31548.98 k. hold volt, melyből azonban az ezóta végrehajtott urbéri elkülönítés illetőleg szolgálmányok megváltása folytán mintegy 1672.66 k. holdat az egyes urbéres községeknek hasitottak ki.

A jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemtervek adatai szerint, melyek az állandó kataszter és tagositási felmérések alapján állittattak össze, az összes városi erdőbirtok területe 29876.32 k. hold.

Abauj-Torna vármegye területén van 18054.15, Sárosvármegye területén pedig 11822.17 k. hold.

A városi erdő fő faneme a bükk, tölgy és jegenyefenyő (abies pectinata). A bükk az egész területnek 51%-át, a tölgy 31%-át, a jegenyefenyő pedig 18%-át foglalja el.

Szórványosan előfordul még: a juhar (acer platanoides és pseudoplatanus), a kőris, szil, berkenye (sorbus torminalis és aria) hársfa, a patakok és völgyek mentén az éger, nyirfa, mely leginkább a fiatalosokat lepi el; cseresnye, mogyorófa, som, rezgő nyár, kecskefűz, mely utóbbiak a vágásokat szokták hirtelen ellepni s a borókafenyő (juniperus communis).

A luczfenyő ültetésével leginkább a tisztás területek (rétek és legelők) befásításánál a legutóbbi időben is tettek kisérletet, melyek elég sikerülteknek mondhatók, valamint kisérleteket tettek még a 40-50-es években az erdei fenyővel. Ezek is igen szépen növekednek.

Az erdei fák növése a különböző termő helyi viszonyok szerint igen változó, a mennyire nem ritka a 80-100 cm-es 100 éves jegenye-fenyő, ép oly gyakran fordul elő legkivált a hernádmenti sziklás oldalakon a 30 cm. átmérőjü 100 éves bükk vagy tölgy.

Közlekedésügyi viszonyok tekintetében is igen kedvező fekvésünek mondható a városi erdőség, a mennyiben Kassa várossal, mint főfogyasztó piaczczal részint a Hernád folyó mentén elvonuló kassa-oderbergi vasút, részint a meglehetős jó karban tartott községi utak a legtávolabb fekvő erdőrészeket is összekötik.

Kassa városán kívül, mely legkivált csak a tüzifának főfogyasztója, megemlitésre méltó fogyasztó helyek még: a kassa-hámori vasgyár, mely évenkint mintegy 10,000 köbm. fát szenít fel, a meglehetősen kiterjedt mészégető vállalatok, az opákai völgyben az 1894. év folyamán épült gőzfürész, valamint a jelenleg épülőfélben levő csermelyvölgyi gőzfürész, melyek a fa értékesitésére jelentékeny befolyással vannak.

Az erdészeti ügyek intézését a város tanácsa teljesiti, végrehajtó közege a városi erdőhivatal, melynek jelenlegi szervezetét a m. kir. belügyminiszterium 1891. évi 5588 sz. rendeletével hagyta jóvá.

Személyzet a következőkből áll: egy erdőmester mint főnök, egy erdőrendező és ellenőrködő főerdész, négy kezelő erdész, egy faraktár-tiszt, két főerdőőr, 24 erdőőr és 2 faraktárőr.

Az erdőmester, mint az erdőhivatal főnöke az összes erdészeti ügyek 260vezetője és első s legfontosabb kötelessége az erdőtermékek czélszerű értékesitése.

A főerdész az erdőmestert szükség esetén helyettesíti; különben pedig ő végzi az erdőrendezéssel összekötött munkálatokat s vezeti az öszszesített anyagszámadásokat.

A kezelő erdészek végzik a gondnokságokban a kezeléssel járó teendőket. Ők terjesztik be a favágatási és erdősítési javaslatokat s azokat az erdőhivatal jóváhagyása után végrehajtják, ők fogadják fel a napszámosokat, vezetik az anyagszámadást és az üzemi nyilvántartásokat stb.

A faraktáros a város faraktárát kezeli.

Mind az erdőmesteri, mind az alája rendelt főerdészi és erdészi, valamint a faraktárosi állomások választás utján töltetnek be élethossziglan.

Az erdőőröket a polgármester nevezi ki az erdőmester ajánlatára.

Kassa város még 1854. évben készittette Kloczkó Ignácz erdőmestere által első erdőgazdasági üzemtervét, melynek betartása esetén az összes városi erdők 18 üzemosztályban 80 éves forda mellett lettek volna kezelendők, kivéve a berki erdőt, mely 40 éves sarjerdő üzemben és a garadnai erdőt, mely 100 éves fordában lett volna kezelendő.

Ezt az üzemtervet azonban a kihasználás sorrendjét illetőleg nem tartották meg, mert a különböző városi czélokra szükséges szálfa-tömeget onnan vették, a hol legközelebb érték, vagy a hol található volt, minek következtében az állabok sok helyütt igen megritkultak. A kitüzött területek felujítása sem történt rendszeresen, a minek az a rossz következménye lett, hogy a hajdani szép tölgyesek lassanként kipusztultak és értéktelen gyertyánossá változtak vagy helyüket beteges sarjról keletkezett tölgyesek foglalták el. Ez a helyenkénti szálalás, mely önként érthetőleg rendszertelenül üzetett, bár az erdők fenntartásának szinleg kedvezett, még azzal a rossz következménnyel is járt - kivált fenyves erdeinkben, - hogy az elvénült, s túlkorossága miatt évről-évre kisebb értéküvé váló fakészlet a kiszálalás utján folyton apasztott fiatalabb koru faállománynyal szemben túlsúlyra jutott s igy a szabályos korfokozat megbolygattatott.

Az erdőtörvény életbeléptével megváltoztak e káros viszonyok. A város 1883. és 1884. évben Greiner Lajos erdőrendező vállalkozóval, 12,000 forint költség árán uj rendszeres gazdasági üzemterveket készittetett, melyeket 1888. és 1889. évben a földmüvelési miniszterium jóváhagyván, az erdők rendszeres kezelése biztositottnak tekinthető.

Az egész erdőbirtok 4 erdőgondnokságra van felosztva, melyekben a kezelési teendőket egy-egy kezelő erdész teljesiti. Az erdőgondnokságok kiterjedése és székhelye következő:

1. a központi gondnokság 4158.62 k. hold területtel; székhelye: Kassa város.

2. szentistváni erdőgondnokság 8672.79 k. hold területtel; székhelye Szent-István.

3. miszlókai erdőgondnokság 5581.51 k. hold területtel: székhelye Miszlóka.

4. kisladnai erdőgondnokság 10595.23 k. hold területtel; székhelye Kis-Ladna.

Az üzemberendezés alkalmával 12 üzemosztály alakittatott, és pedig 5 tölgy-üzemosztály 100 éves fordával, 3 fenyves üzemosztály 100 éves fordával és bükk-üzemosztály 80 éves fordával, mindenik üzemosztály több vágássorozattal és ezeken kívül egy sarjerdő üzemosztály 40 éves fordával.

261A szálerdő üzemosztályok vágásterületei természetes úton fokozatos vetővágás útján ujittatnak fel és csupán csak a hézagok pótlása, továbbá az erdőbe ékelt tisztás területek beerdősítése történik mesterséges úton 1 éves tölgy, vagy pedig 2-3 éves luczfenyő csemetével. Egyáltalában meglátszik, hogy az erdősitésre csak a legutóbbi években fordítanak az itteni belterjes gazdálkodásnak megfelelő nagyobb gondot.

A régebbi időkben az erdőtenyésztésnél sok mulasztás történt. Csemetekertek, faiskolák teljesen hiányoztak; de a teljesitendő pótlásokhoz és a mesterséges erdősítésekhez szükséges csemeték nevelésére jelenleg már minden gondnokságban elegendő csemetekert szolgál, melyekben luczfenyő, erdei és fekete fenyő, kőris és juhar csemeték termesztetnek.

Egy hold mesterséges erdősítés, beleértve a szükséges pótlásokat, átlag 10 frtba kerül.

A város erdeinek évi összes fatermése - 10 évi átlag szerént - 45,000 m³, melyből épület- és műszerfára 17%, hasáb tüzifára 73%, dorong- és rőzsefára 10% esik.

Az üzemtervek szerint letarolható évenkint 43,686 m³ fatömeg. A tüzi fát november, deczember és január hónapokban, a fenyő-épületfát később is vágják. Az erdők fatömege legnagyobb részben Kassára szállittatik az itteni városi faraktárba s mint tüzifa értékesittetik. A távolabb fekvő és csekélyebb értékü selejtes hasáb- vagy dorongfát azonban szomszédos vasgyárak szenítik fel. Az épület- és műszerfa értékesitése favállalkozók számára való eladás útján történik.

Kassa város szegényebb lakói abban a kedvezményben részesülnek, hogy nekik a hulladék és szárazfa szedése az erdőn minden héten kétszer meg van engedve. Az épületfa tömör köbméterével értékesittetik, még pedig a fanem, távolság és méretek szerint következő áron:

A fán kívül meglehetősen nagy jövödelmet nyújt az erdő az ugynevezett mellékhaszonvételekben minő pl. a legeltetés, a mit a szomszédos községek lakói birnak bérletben, a mi azonban, tekintettel a mindinkább belterjesebbé váló gazdálkodásra, mind kisebb és kisebb térre szorul; ilyen haszonvétel továbbá a makkoltatás, mi a gyakori késői fagyok miatt csak minden 4-5 évben egyszer ölt jelentékenyebb mértéket; ezenkivül a vágásokban a fűhasználat és az erdő arra alkalmas részeiben az épitőkő-, terméskő- és mészkő-fejtés.

A terméskövet városi épitkezésekhez, a mészkövet pedig kitünő minőségü mészégetésre fejtik, jobbára Kisfalu és Kavecsán község lakói. A mész legnagyobb részét szintén a városi épitkezésekhez használják fel.

Az erdei melléktermények közt megemlitendő még a kassai határban a kassai keramit-gyár által használt fehér agyag is.

Az erdők egyik melléhasználatát képezi még a vadászat, mely jogot 262Kassa város egy helybeli társulatnak évi 550 frt bér mellett 40 évre engedett át.

Az itten előforduló vadnemek a következők: őz, nyúl, fogoly, császármadár, fürj, haris, elvétve a magasabb fekvésü erdőrészekben a nyirfajd. A ragadozó és kártékony vadak közül: a medve, vaddisznó, róka, vadmacska, borz.

Az 1894. évben összesen 1020 drb hasznos vad és 429 drb káros vad került teritékre, s e lelőtt vadmennyiségnek hozzávetőleges értéke 1000 frtra tehető.

A felsorolt mellékhasználatokon s mellékterményeken kívül az erdőségek még igen sok más terményt is nyujtanak, melyek a városnak ugyan semmi hasznot sem hoznak, de számtalan szegény család megélhetését könynyitik meg, pl. eper, málna, szeder, áfonya s gomba. Az erdők javára tudandó be ezeken kívül még az erdőkből a város utczáinak és tereinek befásitására felhasznált hárs, juhar és fenyőfácskák és csemeték.

Az erdők nyers jövödelme, beleértve mind a fő, t. i. a fahasználatot, mind a mellékhasználatokat az 1885. évtől 1894. évig bezárólag, tehát az utolsó 10 évre 1.372,730 frt 83 krt tett. Ezen nyers jövödelemnek az egyes évek szerinti megoszlása a következő táblázatban van kimutatva:

A táblázatban kimutatott nyers jövödelmekből esik tehát egy évre 137,273 frt 08 kr. Levonva az évi átlag kiadást, maradt a városnak tiszta haszna évenként 57,557 frt 30 kr., a mi holdanként 1 frt és 93 kr.-nak felel meg.