KASSÁN az időjárás rendszeres megfigyelése még nem régi keletü; nem terjed két évtizedre sem. Ezért csakis az egyes években észlelhető változások adatait állithatjuk össze, a nélkül, hogy belőlük bizonyos periodikus törvényszerűségre következtethetnénk. Legfölebb a szél járására nézve állapíthatjuk meg ezt, annyival inkább, mert az eddigi megfigyeléseket a régibb közkeletü tapasztalat is támogatja.

Kassa város fekvésénél fogva legerősebben az északi szélnek van kitéve, mely itt évről-évre uralkodó szokott lenni. Az 1881-1890-iki tiz éves átlag ugyanezt az eredményt tünteti föl. A következő évek megerősítik ezt. 1892-ben 1036 megfigyelt irányból 453 esik az É. szélre. Jóval kisebb számot mutat a többi irány följegyzése. A másodsorban következő délnyugati szél 166, az északnyugati 100, az északkeleti 84 esetben észleltetett. Északi áramlatot tehát mindössze 637 esetben észleltek, a mi az összes szélirányoknak mintegy 60%-a. 1893-ban körülbelül ugyanezt tapasztaljuk. É. volt 508, ÉK. 74, ÉNy. 71, északi áramlat tehát összesen 653. Ekkor 1108 esetben észlelték a szelet.

A hőmérséklet tiz évi átlaga + 8.6 C. 1891-ben 8.3, 1892-ben 8.8, 1893-ban 8.4, ugy hogy az átlagos évi hőmérséklet 8.5-re tehetjük. Természetes, hogy az egyes évszakok és hónapok nagy ingadozást tüntetnek föl; a maximum és minimum közt jelentékeny a különbség, 50-54 fok, a mit a Kassán már erős jelleggel föllépő téli hideg okoz. Az utolsó évek adatai szerint a hideg -23 C. fokra is leszáll.

A hőmérséklet havi átlagát következő táblázat mutatja:

Az egyes napok adatai igen nagy ingadozásokat mutatnak; leváltozékonyabb Kassán a tél, legkevésbbé a szeptember. Az 1892/93-iki téli időszak különben országszerte a legzordabbak közé tartozott; rendkivüli és állandóan alacsony hőfoka legkisebb volt az egész században.

Az egyes évszakokra nézve a tiz évi átlagos hőmérséklet következőleg oszlik föl:

257A nyár a budapesti nyárhoz képest (20.6) 1.5 fokkal hűvösebb.

A csapadék tiz évi átlaga 675 milliméter; jóval több tehát az Alföld 4-500 milliméternyi csapadékánál. A Kárpátok itt már erősen éreztetik hatásukat. Az 1891-1893-iki esztendőkben a csapadék mennyisége még meg is haladta ezt az átlagot. 1891-ben 728, 1892-ben 706, 1893-ban 788, 1894-ben ellenben alatta maradt, mert összesen csak 565.6 milliméter volt. Az átlagot tehát jelentékenyen fölülmulta a csapadék mennyisége 1893-ban; 113 milliméterrel, a minek következménye árvizekben és a gazdaságokra nagy kárral járó túlnedvességben jelentkezett. A maximum, egy napon 40 milliméter, 1893. augusztusban volt.

A csapadékos napok átlagos száma 104 egy évben. Valamint a csapadék mennyisége több volt a normálisnál az utóbbi nedves években, akképen a csapadékos napok száma is fölülmulta a normális számot. 1891-ben 121, 1892-ben 118, 1893-ban (noha ez évben volt a legnagyobb csapadékmennyiség) 112 volt. A legtöbb csapadék rendesen a nyári hónapokra jut. Tavaszra átlag 23%, nyárra 42%, őszre 24%, télre 11%.

A csapadék eloszlása havonkint következő volt az utóbbi években:

Hó átlag 23 napon esik novembertől áprilisig. Legtöbbször havazott 1893-ban, 27-szer, még pedig januárban 9, februárban 5, márcziusban 6, áprilisban 2, novemberben 4, deczemberben 1 napon.

Jégeső csak elvétve fordul elő.

Égiháborút átlag 16-szor észleltek egy évben. 1892-ben 20-szor fordult elő; legtöbbször májusban és júliusban.