| « KASSA PÉNZINTÉZETEI. | KEZDŐLAP | AZ IDŐJÁRÁS KASSÁN. » |
252VASUTAK KASSÁN.
I. AZ ÁLLAMVASUTAK.
A KASSAI vasúti állomás végpontja a magyar kir. államvasutak budapest-miskolcz-kassai fővonalának; kiinduló főállomása a kassa-oderbergi vasút vonalainak Szilézia és Galiczia felé, csatlakozó pontja a magyar kir. államvasutak legenyemihályi-kassai mellékvonalának és a kassa-tornai helyi érdekü vasutnak, melynek folytatása lesz a már épülő torna-szendrői vasút, miáltal Kassa Fülek felé a budapest-rutkai vonallal lép közvetlen összeköttetésbe. A Hidas-Németiről Szerencsig tervezett vasút a Hernád balpartján levő jelentékeny helységeket és Abauj-Szántót fogja egyenes vonallal összekötni Kassával.
1860. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a miskolcz-kassai vonalat, melyet a Tiszavidéki vasuttársaság épitett. Akikor még nem létesült az egyenes összeköttetés az ország fővárosával; a kassaiaknak Debreczenen át kellett Pestre kerülniök.
1859. május 20-án tárgyalta a városi közgyülés a Tiszavidéki vasuttársaság kérvényét, hogy az állomás számára telket adjanak. Egyetlen ellenszavazattal szemben, az összes szavazatokkal 18000 □ölet engedtek át a Nagyrétből, mire azonnal hozzáfogott a társaság a munkához, melyet alig egy év alatt befejezett. A közgyülés határozata következtében tehát a pályaház a város közvetlen közelségében épülhetett föl; a városi szépitő egyesület azután a Hernád malomágáig parkositotta a fenmaradt rétterületet, megteremtvén ezzel a díszes Széchenyi-ligetet. Az első vonat 1860. julius 5-én robogott be a pályaudvarba s a kassaiak nagy ünnepséggel fogadták.
1870-ben a vasút a Szepességen át északnyugatra folytatást nyert a kassa-oderbergi vasút által, melyről alább lesz szó. 1873-ban nyilt meg a legenyemihályi vonal; 1890-ben pedig a tornai vasút a m. kir. államvasutak kezelésében, a mivel Kassának az összes idetorkoló völgyvonalakkal való vasúti összeköttetése befejeződött.
1880-ban az ez évi XXXVIII. törvényczikk alapján a magyar állam megváltotta a Tiszavidéki vasutat s igy a kassai állomás a magyar államvasukat kezelésébe jutott. A pályaudvari kezelést ma a magyar kir. államvasutak végzik; a kassa-oderbergi vasutnak képviselete van ott.
Mindkét vasút forgalmának adatait alább külön mutatjuk ki.
II. A KASSA-ODERBERGI VASÚT.
A kassa-oderbergi vasutnak itt levén kiinduló főállomása, szükségesnek tartjuk, hogy a vasút történetét mely 1895-ben ünnepelte 25 éves jubileumát, főbb vonásaiban itt ismertessük.
A kassa-oderbergi vasut első szakasza, a kassa-eperjesi vonal, 1870. szeptember 1-én nyilt meg. Vonalai a kassa-abos-zsolnai (sziléziai határvonal) magyar fővonal, 286 kilométer, az abos-eperjesi szárnyvonal, 17 km. Az eperjesi-tarnowi vonal eperjes-orlói határszéli része 59 km.
253A vasút kezelése alatt állanak: 1. a Margitfalu állomástól elágazó 7.5 km. hosszu gölniczvölgyi szabványos nyomtávu és a Gölniczbánya állomástól továbbmenő 25.8 km. hosszu keskenyvágányu vasút; 2. a Szepes-Olaszitól elágazó 9.4 km. hosszu szepesváraljai h. é. vasút; 3. a felsőmagyarországi bányatársaság tulajdonához tartozó István hutától elágazó 0,4 km. hosszu bányavasut (lóerőre); 4. a Márkusfalva mellett nyilt pályáról a kutterbachi vasbányába vezető 2.5 km. hosszu bányavasut; 5. az Igló állomástól elágazó 12.6 km. hosszu lőcsevölgyi h. é. vasút; 6. a Porádról elágazó 13.2 km. hosszu poprádvölgyi h. é. vasút, melyből Nagy-Lomnicz mellett Tátralomniczig a 9. km. hosszu tátralomniczi vasút ágazik ki; 7. a 8.6 km. hosszu késmárk-szepesbélai; 8. a 11.2 km. hosszu szepesbéla-podolini h. é. vasút; ezenkívül a Rózsahegynél és Zsolnánál elágazó iparvágányok és a m. kir. államvasutak tulajdonában levő csácza-zvardoni 19.8 km. hosszu vonal magyar része. Eperjesen az eperjes-bártfai h. é. vasút csatlakozik a kassa-oderbergi vasút vonalához.
Az eperjes-orlói vonalat, mely 1873-ban nyilt meg, az eperjes-tarnovi (magyarországi rész) vasuttársulattal az 1879. XXXIII. törvényczikk alapján történt egyesülésből kifolyólag 1879-ben vette át a társaság. A zsolna-határszéli vasutat 1871. január 8-án adták át a forgalomnak; a zsolna-poprádi és a poprád-abosi vonal épitését a franczia-porosz háboru és a munkáshiány késleltette; az elsőt 1871. deczember 8-án, az utóbbit 1872. márczius 18-án nyitották meg. Az utóbbi vonal épitésénél sok akadályt kellett legyőzni; a Hernád völgyében óriási erőfeszitéssel és robbantásokkal kellett utat törni a pályatestnek. A vasút, mely keresztülmegy a Visztula és Duna két vizválasztóján Iglónál és Csorbánál, a Hernádot 7, a Poprádot 2, a Vágot 5 izben hidalja át és az Odera vizválasztójn elhagyja a magyar határt. Összesen 504 áteresztője van; a hidak száma 262; ezek közül 16 nagy híd, melyek nyilása meghaladja a 30 métert; 45 híd 10-30 méter nyilással. Alagut négy van, összesen 1125 méter hosszuságban. Az állomások és megállóhelyek 254száma 75. Mozdonya volt a vasutnak 1894-ben 97 (a magyar részre 85), személyszállitó-kocsija 229 (a magyar részre 146), teherszállitó-kocsija 2795 (a magyar részre 2447). A vasút vezérigazgatója, Ráth Péter törekvésének köszönhető nagyrészben, hogy a csorbai állomástól a csorbai tóig 4.75 kilométer hosszu fogaskerekü vasút épül, mely 1896-ban nyilik meg. E vonalból 3.7 km. hosszuságu fogaskerekü, 1.05 km. pedig adheziós, 1 m. nyomtávval. A vonalból 4.51 kmnyi rész megy lejtőnek. A legnagyobb lejtő 127‰. Egyike lesz ez a legérdekesebb vasutaknak, a mely könnyen hozzáférhetővé teszi a turistáktól már ma is nagyban látogatott csorbai tavat.
KASSA. - A PÁLYAHÁZ.
(Letzter S. felvétele.)
Ráth Péter, Ráth Károlynak, Budapest fő- és székváros főpolgármesterének unokaöcscse, a magyar vasúti szakférfiak sorában régtől fogva első helyen áll. Már a hatvanas években működött a pest-losonczi vasút nyomjelzésénél; onnan a kassa-oderbergi vasút épitéséhez ment át, a hol magára vonta a kormány figyelmét, s meghivták a közlekedési minisztérium vasúti szakosztályába. Később vasúti és hajózási főfelügyelőnek nevezték ki. Baross Gábor ajánlatára a kassa-oderbergi vasuttársaság 1889-ben megválasztotta vezérigazgatójának, mely állásában azóta kiváló sikerrel működik.
RÁTH PÉTER.
III. A KASSAI ÁLLOMÁS FORGALMA.
A kassai állomás forgalmának kimutatása 1885-től 1895-ig folytonos emelkedést mutat.
A magyar államvasutak személyforgalmának változásait 1886-tól kell összehasonlitás tárgyává tennünk, mert az 1885-iki kiállitási év, mint rendkivüli, nem vehető számba. A magyar államvasut személyforgalma 1885-ben abnormális volt, 102,436 utassal, 1886-ban az utasok száma a normálisra csökkent és 37,458 volt. A zónatarifának 1889. aug. 1-én történt életbeléptetése már 1890-ben erősen érezhető volt; a felszállott utasok száma megháromszorozódott s 98,186-ra rugott. Ez a szám kisebb-nagyobb hullámzással folyton emelkedett, 1894-ben már 184,339-re; tehát 1886 óta az utsok száma ötször annyira növekedett. A szállitott áruk mennyisége meglepően emelkedett, a mi az ipar- és kereskedelem határozott és állandó haladásáról tesz bizonyságot. 1894-ben több mint háromszorta nagyobb volt a teherforgalom az 1885-ikinél. 1885-ben 229,501 mmázsa, 1894-ben 743,332.
A személy- és teherforgalom mennyiségének adatait a m. kir. államvasutak kimutatása szerint következőkben csoportosítjuk:
| Év | Felszállt utasok száma | Szállitott áruk métermázsákban |
| 1885. | 102,436 | 229,501 |
| 1886. | 37,458 | 194,491 |
| 1887. | 33,990 | 250,843 |
| 1888. | 35,713 | 299,025 |
| 1889. | 58,351 | 248,467 |
| 1890. | 98,186 | 360,470 |
| 1891. | 110,204 | 456,188 |
| 1892. | 159,226 | 598,566 |
| 1893. | 177,875 | 716,140 |
| 1894. | 184,339 | 743,332 |
| Fő czikkek | 1893-ban | 1894-ben |
| métermázsákban | ||
| Dohány, dohánygyártmányok | 37,040 | 38,173 |
| Épület és haszonfa | 176,976 | 175,234 |
| Kő, föld, tégla | 11,024 | 12,494 |
| Mész és czement | 19,197 | 19,624 |
| Őrlemények | 16,010 | 16,311 |
| Sör | 20,297 | 21,654 |
| Szesz és szeszes italok | 8,972 | 11,220 |
| Gabona | 28,614 | 23,365 |
| Trágyanemüek | 11,400 | 14,900 |
| Vas- és aczél | 64,961 | 71,745 |
| Egyéb áruk | 322,659 | 338,612 |
| Összesen | 716,140 | 743,332 |
A kassa-oderbergi vasút forgalma szintén állandó emelkedést mutat; 255de itt kisebb arányu a teherforgalom emelkedése, míg a személyforgalomnál a zónatarifa hatása szintén erősen érezhető; a szállitott személyek száma 1888 óta kétszeresére, a teherforgalom másfélszer annyira emelkedett. Összehasonlitásul álljanak itt a következő adatok:
| 1888-ban | 1890-ben | 1894-ben | |
| Személy összesen | 74,285 | 100,102 | 158,781 |
| Gyors- és teheráru mmázsákban | 685,962 | 713,256 | 972,665 |
Az összes forgalom Kassán a következő volt:
Személy.
| 1888 | 1890 | 1894 | 1888-al szemben | |
| M. k. államvasutak | 35,713 | 98,186 | 184,339 | + 148,626 |
| Kassa-oderbergi vasút | 74,285 | 100,102 | 158,781 | + 84,496 |
| Összesen | 109,998 | 198,288 | 343,120 | + 233,122 |
Teheráru métermázsákban
| 1888 | 1890 | 1894 | 1888-al szemben | |
| M. k. államvasutak | 299,025 | 360,470 | 743,332 | + 444,307 |
| Kassa-oderbergi vasút | 685,962 | 712,256 | 972,665 | + 286,703 |
| Összesen | 984,987 | 1.072,726 | 1.715,997 | + 731,010 |
Százalékokban kifejezve, Kassának összes személyforgalma 1888-tól emelkedett 212%-al, teherforgalam 74%-al. Külön a m. kir. államvasutak forgalma a személyszállításnál 416%-al, a teheráru-szállitásnál 149%-al.
IV. KÖZUTI VASÚT.
Közuti vasút.
Közuti vasút.
A kassai közuti vasuttársaság 1891-ben alakult meg. A rendes nyomtávval épült vasút a pályaháztól indul a Vám-utczán át a Fő-utczára, ezt egész hosszában átszelvén, a Csermely-utczán át a Csermelyvölgybe tér és a Bárányka-vendéglő előtt végződik. Télen csupán a gazdasági tanintézetig megy. Személyszállitáson kívül teherforgalmat is közvetit a pályaudvarral. A vasút telepe a pályaudvar közelében a Széchenyi-ligetben van. A társaság alaptőkéje 300,000 frt.
| « KASSA PÉNZINTÉZETEI. | KEZDŐLAP | AZ IDŐJÁRÁS KASSÁN. » |