MAGYARORSZÁG politikai helyzeténél és a Cs. k. szab. osztrák nemzeti banknak adott kiváltságoknál fogva Kassán nem keletkezhettek előbb pénzintézetek, mint az ország fővárosában. Létezett ugyan a nevezett banknak Kassán is fiókja, működése azonban még a hatvanas években is alig terjedt ki egyébre, mint hogy a harminczadhivatal egyik tisztviselője Bécsben fizetendő bankutalványokat állitott ki jutalék lefizetése mellett. A nemzetnek általános öntudatra ébredése a negyvenes években kihatott erre a vidékre is és igy keletkezett a

Kassai takarékpénztár 1844-ben, tehát öt évvel később, mint legrégibb pénzintézetünk, a Pesti hazai első takarékpénztár.

Alapitotta Fiedler Károly tekintélyes kassai kereskedő 15,000 pengő frt alaptőkével. A takarékbetétek az első év végével 189,000 frtot tettek, 1847-ben pedig már 450,000 frtot értek el. A szabadságharcz kitörése bénitólag hatott az intézet fejlődésére; a betétállomány 1848 végén 276,000 1849 végén pedig 76,000 frtra apadt le. A béke helyreálltával azonban a takarékpénztár állapota is megjavult, hogy 1873-ben a bécsi válság következtében még nagyobb megpróbáltatásokkal küzdjön meg. Sikkasztások és hamis mérlegezések is elősegítették a tönköt; a részvények, amelyek 1000 frton is alig voltak kaphatók, hirtelen annyira elértéktelenedtek, hogy potom áron sem akadt vevőjük. A bukás előtt azonban találkoztak önzetlen férfiak, kik vagyonukat és becsületüket koczkára téve, a takarékpénztár megmentésére vállalkoztak. Az igazgatóságba és felügyelő bizottságba oly egyének léptek be, a kik nem csak nevüket adták oda, hanem szakismeretük alapján az intézet vezetésébe is beleszólhattak. Vezérigazgatónak az intézet addigi pénztárosát, Stadler Sándort nevezték ki és evvel az intézet történetében uj korszak nyilt meg. Visszanyerte a közönség bizalmát, helyrehozta a régi bűnöket, úgy hogy a kassai takarékpénztár Felső-Magyarországnak most nemcsak legrégibb, de immár legnagyobb pénzintézete is. Az igazgatóság és felügyelő bizottság még ma is jobbára ama férfiakból áll, kik az intézetet a még most is működő vezérigazgató segitségével megmentették. A takarékpénztár nyolcz tisztviselővel dolgozva, évenkint 35-40 millió frt pénztári forgalmat csinál. Az intézet fejlődését mutatja, hogy míg 1872-ben 30,000 frt alaptőke mellett a betétállomány 3.059,296 frtra, a váltótárcza 847,448 frtra rugott, addig 1880-ban 156,000 frt alaptőke mellett 3.250,004, 1890-ben 4.124,400, 1895-ben 5,695,654 frt betétet kezelt, a váltótárcza pedig ugyanez években 1,627,513, 1,341,791, illetőleg 2,460,843 frtra rugott. A többi üzletág között a jelzálogkölcsön-üzlet játszik főszerepet. Ennek állománya 1872-ben 1,460,506 frttal érte el legmagasabb fokát, melyről 1882-ben 848,314 frtra hanyatlott 249le, míg 1889-ben ismét meghaladta az 1 milliót, 1894-ben pedig 1.158,657 frtot tett ki. Az intézet a 70-es évek elején 40% osztalékot fizetett, majd a válságos idők alatt veszteséggel dolgozott, 1882-ben pedig már ismét 3, 1883-ban 4, 1884-ben 5, 1890-ben 10% osztalékot fizethetett, míg az utolsó évek osztaléka 12 1/2 % volt.

A növekedő hiteligények Kassán ujabb és ujabb bankokat és takarékpénztárakat hoztak létre. A kassai bankok mindegyikének kisebb-nagyobb válságokon kellett keresztülesnie, amelyeket főleg a nagy verseny miatt csak küzdelem árán tudtak legyőzni; jelenleg azonban már a legtöbb eljutott a fejlődés magasabb stádiumába és külön-külön hasznos szervei nemcsak Kassa és Abauj-Torna vármegye, hanem egész Felső-Magyarország hitelforgalmának. Ezek közül az alapitás sorrendjét tekintve, első a

Kassai népbank, amely 1871-ben alakult 125,000 frt alaptőkével. Alapítása azon időbe esik, midőn a gazdasági élet minden terén mutatkozó élénk föllendülést nemsokára az 1873-iki visszaesés követte. A népbankot, mely némely tekintetben még a kezdet nehézségeivel bajlódott, az 1873-iki bécsi katasztrófa, bár csak közvetve is, nagyon érzékenyen kárositotta. Az intézet által alakitott hitelegyleteket a beállott nagy fizetésképtelenségek miatt föl kellett oszlatni. A szenvedett veszteséget kellő tartaléktőke hiányában a részvényeknek 100 frtról 60 frtra történt lebélyegzése által fedezték. A hetvenes évek végén és részben jelenleg is az intézet vezetésében résztvevő férfiaké az érdem, hogy a nehéz időket átélt bank a fokozatos fejlődés utján halad. Az intézet fejlődését mutatja, hogy míg 1873-ban a betétek összege 185,000 frtot, a váltó-állomány 105,000 frtot tett, 1880-ban a betétállomány 608,000 frtra, 1895-ben 1,463,011 frtra emelkedett, a váltó-állomány pedig 1880-ban 446,000, 1885-ben 623,000, 1895-ben 862,746 frt volt. A jelzálogkölcsönüzletet az intézet a 70-es években csak mellékesen kezelte és állománya ez üzletágban nem is haladta meg a 100,000 frtot, innen kezdve azonban e tekintetben is javulás mutatkozik s a jelzálog alapján adott kölcsönök összege az 1879-ik évi 84,971 frtról 1885-ben már 230,221, 1890-ben 419,503 frtra emelkedett, míg az utolsó években némileg csökkent, 1895-ben már ismét csak 338,298 frtot tevén. Az intézet osztaléka a 70-es években 3-4, a 80-as években 6-7%, az utolsó évek osztaléka 7-8 1/4 % volt.

A Kassai kereskedelmi bank részvénytársaság 1881-ben alakult 150.000 frt alaptőkével és működését a lassu, de biztos haladás jellemzi. Az intézet az alapítási évben 149,507 frt betétet kezelt és 249,606 frt váltótárczával birt, mely 1885-ben 217,829, illetőleg 168,592 frtra, 1890-ben 618,447, illetőleg 382,340 frtra, 1895-ben 478,589, illetőleg 255,050 frtra rugott, vagyis, míg a betétek és a váltóleszámitolás állománya 1890-ig folyvást szaporodott, a váltótárcza úgy, mint a betétállomány, az utolsó években némi csökkenést mutat. A bank osztaléka 1881-ben 10, 1882-ben 12, 1883-ban 10 1/4 frt 250volt, innen kezdve 1887-ig 6% volt állandóan az osztalék, míg az utolsó években a bank 4-5%-ot fizet részvényeseinek. A bank alapitotta az "Unio" malom-részvénytársaságot és részt vett a közraktárak létesítésében.

A Kassai hitelbank 1868-ban alakult 120,000 frt alaptőkével, és az intézet csak sok hányódás után volt képes a nyolcvanas évek elején elérni azt a fokot, melyen túl nyugodtan s fejlődésre képesen működhetett. Az alapitáskor 120,000 frtot tévő alaptőke 1870-ben 160,000 frtra, 1873-ban 222,180 frtra emelkedett s folytonos emelések és leszállitások után 1882-ben 100,000 frtra szállott le s ma is ugyanannyi. Hasonló ingadozásoknak voltak alávetve a bank összes üzletágai. Amíg 1868-ban az intézet 168,115, 1871-ben 645,026, 1872-ben 1.168,907 frt betét-állományt mutatott fel, s elérve működésének zenitjét, 1873-ban a pénzügyi válság és a megrendült bizalom miatt a betétek összege 793,671, 1875-ben 188,236 frtra apadt le, de 1881-ben ismét elérte a 378,551 frtot. Innentől fogva a konszolidáczióval együtt növekedett a bizalom is az intézet iránt úgy, hogy a betétállomány 1885-ben ismét 793,113 frtot ért el, 1890-ben 612,118 frtra, míg 1895-ben 588,515 frtra rugott. Hasonló ingadozásokat mutatnak fel a többi üzletágak is, amelyek közül a váltóállomány 1868-ban 262,252, 1878-ban 647,496, 1881-ben 308,010, 1890-ben 503,192, 1895-ben 578,837 frtra rugott, a jelzálogköcsön-állomány az 1870-diki szerény 24,267 frtos kezdetről 1875-ben 76,528 frtra szökött fel, de csak rövid időre, mert 1879-ben már csak 11,000, 1885-ben 27,260 frtot tett, az 1890-1894. évek átlag-állománya pedig 35,000, 1895-ben 27,999 frtot tett ki.

Az Osztrák-magyar bank kassai fiókja 1879 óta működik. Hozzája tartoznak az eperjesi, liptószentmiklósi sátoraljaujhelyi és ungvári bankmellékhelyek. A fiók évente 38-40 millió frt forgalmat csinál, váltótárczája pedig megközelíti a 2 millió frtot.

A Felsőmagyarországi népgazdászati kölcsönös hitel- és takarékegylet mint szövetkezet, melyet röviden "Penny-bank"-nak neveznek, 1874-ben keletkezett 15,000 frt törzstőkével. Jogtanácsosának hűtlensége miatt ennek is ki kellett a tűzpróbát állania, a szakszerű vezetés mellett azonban csakhamar virágzásnak indult és ez idő szerint jelentékeny szerepet játszik Kassa pénzforgalmában. Üzletköre a kölcsönösség alapján kizárólag jelzálog-kölcsönök nyujtására terjed ki. A szövetkezet eleinte nagy apparátussal lépett föl s nemcsak e megyében, hanem egész Felső-Magyarországon (Heves-, Borsod-, Zemplén-, Szepes-, Sáros- stb. megyékben) szervezett fiókokat, melyeket azonban csakhamar beszüntetett. Törzsőkéje 1873-ban 5000, 1875-ben 44,697, 1880-ban 227,445, 1885-ben 306,077, 1890-ben 303,365, 1895-ben 2.902,813 frtra szaporodott fel, míg a takarékbetétek összege 1875-ben 5254, 1880-ban 333,130, 1885-ben 540,386, 1890-ben 857,206, 1895-ben 1,247,095 frtra rugott. Óriási fejlődést mutat a jelzálogkölcsön-állomány is, mely az 1875-iki 97,636 frt-ról 1880-ban 572,239, 1890-ben 1.121,212, 1895-ben 1.452,852 frtot tett. A szövetkezet eleinte 3-6, majd 8-9%-os osztalékot fizetett s kevés kivétellel hasonló nyereségeket juttat ez idő szerint is tagjainak. A legutóbb megtartott közgyűlésen a szövetkezetnek részvénytársasággá való alakulását határozták el.

Az Osztrák-magyar monarchia I. ált. tisztviselő egyletének kassai takarék- és előleg-társulata a maga szűkebb körében igyekszik megfelelni feladatának. A törzsbetétek mintegy 19,500 frtra rugnak; a szövetkezet kölcsön-állománya 24-25,000 frtot tesz ki. A szövetkezet, mint czime is mutatja, az Osztrák-magyar monarchia I. általános tisztviselő egyletével áll kapcsolatban.