A KASSÁN és Abauj-Torna vármegyében lakó rutén származásu görög katholikusok őszintén vallják magukat magyaroknak, a kik régi idő óta részt vettek a magyar nemzet szabadságharczaiban; II. Rákóczy Ferencz hadseregében épp úgy harczoltak, mint 1848-49-ben. Nem egy rutén pap szenvedett akkor börtönt magyarságáért.

Az abauj-tornavármegyei gör. katholikusok magyar érzelmére vall az is, hogy az egyes egyházközségekben a magyar liturgiát kezdik meghonosítani, nevezetesen a szántói, csereháti és felső-borsodi esperesi kerületek egyes helyein, magyarul végeztetik a sz. mise s minden egyéb szertartás, a gör. kath. egyház biztosított kiváltsága lévén mindenütt a nép által leginkább érthető nyelven dicsérni Istent. A kassai kerületben pedig, úgy Kassán is, a hol a köznép, általában a sárosi, zempléni és kassavidéki tót dialektust használja, a görög-katholikusok a liturgiát és egyéb templomi szertartást egyházi ó-szláv nyelven végzik, mely szertartást annak idején I. Miklós és VIII. János pápák is helybenhagyták, a külszertartásoknál azonban, melyeknél már más nyelvü közönség is van jelen, legtöbb helyen a magyar nyelv van használatban. Azonfelül úgy a papi családoknál, - mert a görög papoknak köztudomás szerint egyszer, még pedig fölszenteltetésök előtt szabad nősülniök, - mint szemináriumaikban, kolostoraikban, tanitóképzőikben és egyéb tan- és nevelőintézeteikben a társalgás nyelve a magyar.

Az Abauj-Tornamegyében lakó görög-katholikusok száma a legutóbbi népszámlálás szerint 17,558 volt, mely szám e megyebeli 103 ezer latin szert. római katholikus mellett elenyésző csekély. A görög-katholikus hitközségek három esperesi kerületbe vannak osztva, melyekhez a felső-borsodi kerület egy része is csatlakozik, annyiban, hogy ebben a három Torna-megyébe kebelezett gör. kath. község is benn foglaltatik.

Kassán és Abauj-Tornavármegyében már a mult századokban is nagyobb számmal laktak rutén származásu görög katholikusok, s a kassai hitközség elég tekintélyes számu volt, azonban önálló lelkészetté csak a jelen században lett, önálló parochiává meg éppen csak 1870-ben.

A kassai hitközségnek önálló lelkészetté való emelését helybenhagyó legfelsőbb átirat szerint, - melyet a lelkészi hivatal őriz - a kassai gör. kath. hitközség és az abauj-tornai hitközségek régibb időben a munkácsi egyházmegyéhez tartoztak egészen 1818-ik évig, a mikor az eperjesi gör. kath. egyházmegye kihasittatván, az eperjesi püspöknek fenhatósága alá kerültek. A kassai görög katholikus egyház, a rendezetlen viszonyok 147miatt időközben elvesztvén önállóságát, csak sok kérelmezés után lett ismét önálló, még pedig 1859-ben. Addig mint fiók-egyház a szomszédos zdobai lelkészethez tartozott, melynél a kassai nagyobb számu hivek miatt káplánság volt rendszeresítve. A hiveknek sokáig nem volt saját templomuk, hanem egyes róm katholikus templomokban, vagy pedig magánházakban végezték isteni tiszteletöket.

Viszlóczky Gyula, jelenlegi kassai gör. kath. kanonok-lelkész érdeme, hogy az általa szervezett egyháztanács támogatásával 1882-ben a templom építéséhez merészen hozzáfogva, négy év alatt a városhoz méltó csinos templomot létesített.

A kassai gör. kath. templom román-bizanti modorban van építve. Hossza 44, szélessége 12, magassága 17 méter. A hajó három boltozatú, a középső boltozaton a négy evangelista képével; a szentély hátsó falán egy sikerült freskó látható, mely Mária születését ábrázolja. Ennek ünnepén, szept. 20-án van a templom búcsu-napja. Az oltár oszlopos mennyezete rögtön szemébe ötlik a templomba lépőnek, úgy a szentélyben levő két kisebb mellék-oltár is, melyeknek a keleti szertartásban hiányozniok nem szabad. A szentély egyik szekrényében egy remek himzésü oltárvánkost őriznek, mint szép emlékeztető jelét a helybeli latin és görög szertartásu római katholikusok közt fennálló testvéries viszonynak. A szekrényen ez a jellemző felirás van: "A kassai lat. szert. katholikusok, a gör. szert. katholikus testvéregyháznak, 1886. évi deczember hó 26-án", mely napon az ajándékot nagy ünnepélyességgel, küldöttségileg adták át gör. kath. templomnak. A templom mindamellett még csonka, befejezetlen, a mennyiben a hajót a szentélytől elválasztó és a görög templomokat jellemző képállványa (ikonosztázionja) 148és tornyai nincsenek, de remélhető, hogy rövid idő alatt azok is felépülnek.

A kassai kerülethez tartozó egyéb gör. kath. községek közől említendők: Sziget-Bölzse, mely falu onnan kapta nevét, hogy mocsaras vidéken lévén, a házak mintegy szigetre építvék úgy, hogy a templomba is csak pallón át lehet jutni. E templom 1818-ban épült. 1885-ben megujították és uj toronynyal látták el. A községhez tartozik Kápolna- és Sándor-Bölzse, nagyobb részt magyar nyelvü gör. kath. lakossággal. Filkeháza, régi templommal, melynek belsejét nemrég tűz pusztította el. Kelecsény, a Dargóhegy északi oldalán, Abauj- és Zemplénmegyék határán. E községhez, mint fiók-egyház a ránk-herlányi fürdőtelep is tartozik. Szeszta, a kassa-tornai vasút mentén, többnyire magyarok által lakott község, mellette Hím nevü kisebb falu, hol már 1335-ben gör. kath. templom volt. Ujváros, Nagy-Szaláncz mellett, ettől délre Zdoba, igen régi egyházközség, mely már 1337-ben fennállott.

A csereháti kerületbe beosztott gör. kath. falvak közül nevezetesebbek: Homrogd. Templomában, melyet e század elején Lánczy József szeptemvir épittetett, a gör. kath. isteni tisztelet kizárólag magyar nyelven végeztetik; Kány, a mult század végén épült templommal; végül Felső-Vadász.

A szántói esperességi kerületben említésre méltóbbak: Boldogkőváralja, Mogyoróska, Abauj-Szántó mezőváros, 1791-ben épült gör. kath. templommal.

A felős-borsodi esperesi kerülethez tartozó és Abauj-Tornamegye határában fekvő gör. kath. községek: Barakony, mely egyházközség 1648-ban már létezett, lakói kizárólag magyarok. Ez időből származik Horváthi egyházközség is. Végül Falucska, tót ajku község.