Ma délután 510 vörösőr, volt rendőrök, kik a frontra voltak irányítva, a 2-es huszárlaktanyából indultak a volt rendőrségi palota felé. Egyesek be voltak rúgva és izgágáskodtak, hogy nem mennek a frontra. Az engedelmességet megtagadták. Alkalmi szónokok, eddig még ki nem derített személyek, lázító beszédeket mondottak. Szintén eddig ki nem derített körülmények között lövés hangzott el. Erre hirtelen sortűz keletkezett. A volt rendőrség már eddig is sok jelét adta megbízhatatlanságának. A lövések után az egész összegyűlt rendőrtömeg az utcákat lezárta, jogtalanul és indokolatlanul mindennemű intézkedést, amely a lövöldözés után azonnal foganatosíttatott, megakadályozni igyekezett ezáltal. Ez a tény egyszerre mozgásba hozta a debreceni ellenforradalmárokat, akik a szatmári és nagykárolyi eseményekkel kapcsolatban amúgy is szereplésre készültek. Az egész ügy összefüggésben áll a szatmári, nagykárolyi és vidéki ellenforradalmi mozgalmakkal. Minden rendszabályt azonnal foganatosítottunk. Éppen az állomáson átutazóban levő osztrák internacionalista ezreddel a veszélyeztetett utcákat körülzártuk és mindenkit, akit legcsekélyebb mértékben is ellenforradalmárnak tarthattunk, a rendelkezésre álló adatok alapján, letartóztatásba helyeztünk. A volt rendőrséget lefegyvereztük; a lefegyverzéssel kapcsolatban és azzal, hogy az ellenforradalmárok egyes épületekből lövöldöztek az internacionalista és munkás zászlóaljakra, puskatűz alá vették a forradalmi csapatok azokat a helyeket, ahonnan lövések jöttek. Mindent hatalmunkba vettünk. Veszteségünk eddig 2 halott, 30 sebesült. Az egyik halott Huszka hadügyi politikai megbízott, aki Szilágysomlyóról jött mai nap folyamán vissza. A legszigorúbb rendeleteket adtuk ki. Minthogy a vörösőrségből indult ki ez a lázadás, Roszpát István, a vörösőrség kerületi parancsnokát és Maleszkovits Istvánt, a vörösőrség politikai megbízottját, állásukból elmozdítottuk. Nevezettek a körülményekhez képest a legnagyobb fokú erénytelenségről tettek bizonyságot. A vörösőrséggel szemben, amelyet szervezniök kellett; magalkuvó módon jártak el és velük tárgyalásokba bocsátkoztak mindég, ha arról volt szó, hogy a vörösőrség vonakodik egyik vagy másik rendelkezést végrehajtani. A vörösőrség további vezetését a megyei és városi direktórium Nagy Lajos, Barta István és Héjjas S. Ferenc elvtársakra bízta. Ez utóbbi a vörösőrség toborzását vezette eddig.

Továbbá jelentem, hogy Maniu Gyula nagyszebeni kormányelnök anyját és nővérét, a nővérének a férjével együtt Szilágysomlyóról ide (Debrecenbe) behozták túszként retorzióképpen azért, mert Kun elvtárs szüleit a románok elhurcolták. A városban jelenleg csend van. – Kérek lőszert, fegyvert és felszerelést sürgősen Debrecenbe irányítani. Továbbá kérem egy vezérkari tiszt kirendelését Debrecen város védelmének megszervezésére.