„A vörös hadsereg forradalmi fegyelmét sértő katonai bűntettek felett forradalmi katonai törvényszékek ítélnek.

„Minden hadosztály vagy dandár székhelyén forradalmi katonai törvényszéket kell felállítani.

„A forradalmi katonai törvényszék elnökből és ezen felül két tagból áll. A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és jegyzőkönyvvezetőt Budapesten a központi tanács, másutt a munkások, katonák és földmívesek helyi tanácsa választja katonák, továbbá katonaviselt munkások vagy földmívesek sorából.

„A forradalmi katonai törvényszék eljárására nézve a forradalmi kormányzótanács 1919. március 26-án megjelent IV. számú rendeletében megszabott rendelkezések irányadók.

„Katonai bűntettet követ el az a katona vagy parancsnok: 1. aki a tanácsköztársaságnak akár külső, akár belső ellenségével összejátszik vagy egyetért; 2. aki az ellenséget kémkedéssel, fegyveres szolgálattal vagy egyéb szolgáltatással támogatja; 3. aki bajtársára fegyvert fog vagy a parancsnok parancsára ellenszegül; 4. aki őrszolgálati vagy egyéb fontos szolgálati kötelességét akár szándékosan, akár bűnös hanyagságból cselekvéssel vagy mulasztással megszegi; 5. aki az ellenség előtt gyáván viselkedik; 6. aki csapatától megszökik; 7. aki gyilkol, gyújtogat, rabol, fosztogat, lop, közvagyont rombol vagy védtelennel szemben erőszakoskodik; 8. aki katonatársát árulásra, lázadásra, fontos szolgálati kötelességének megszegésére vagy szökésre csábítja; 9. aki a felsorolt katonai bűntettek valamelyikét megkísérli; 10. aki részt vesz oly összebeszélésben vagy egyesülésben, amelynek célja a felsorolt katonai bűntettek valamelyike.

„Katonai bűntett büntetését a cselekmény súlyához képest a forradalmi törvényszék szabja ki. Ha a bűntett a vörös hadsereg forradalmi fegyelmét vagy a tanácsköztársaság érdekét súlyosabban sérti vagy közvetlen veszélyezteti, halálbüntetés is szabható ki.”

*

A fent említett eljárást az említett IV. számú rendelet alábbi §-ai szabályozták:

1. § Forradalmi törvényszékek állíttatnak fel a szükséghez képest.

2. § A forradalmi törvényszék elnökből és ezenfelül két tagból áll.

A forradalmi törvényszék elnökét és tagjait, úgyszintén a vádbiztost és a jegyzőkönyvvezetőt a forradalmi kormányzótanács nevezi ki. Ezek a megbízások nincsenek képesítéshez kötve.[1]

3. § Forradalmi törvényszék hatáskörébe az oly bűncselekmények miatt tartozik az eljárás, amelyet a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelettel oda utal.

4. § A forradalmi törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben sem alakszerű nyomozó eljárásnak, sem vádirat benyújtásnak nincs helye. Az egész eljárás elejétől végig az együttülő forradalmi törvényszék előtt, és ha csak lehet, félbeszakítás nélkül folyik le.

A terheltet elfogása után azonnal a forradalmi törvényszék elé kell állítani.

5. § A vádbiztos kötelessége a tárgyaláshoz szükséges bizonyítékokat előteremteni, főleg a sértettet, a tanúkat és a szakértőket, ha szükséges, közvetlenül megidézni vagy elővezetésük iránt is intézkedni.

A forradalmi törvényszék bármely órában és a szabad ég alatt is megtarthatja ülését.

6. § A terhelt bárkit választhat védőjének. Ha a terhelt e jogával nem él vagy ha választott védőt a tárgyalásra meghívni azonnal lehetetlen, a bíróság bárkit hivatalból kirendelhet védőnek.

7. § A forradalmi törvényszék előtt a tárgyalás azzal kezdődik, hogy a vádbiztos a terhelt ellen fennforgó tényeket előadja.

A bizonyító eljárás befejezésével a vádbiztos annak eredményét kifejti és indítványát megteszi. Erre a terhelt és védője felel és ha a vádbiztos még válaszol, az utolsó felszólalás joga mindig a terheltet és védőjét illeti.

8. § A tárgyalás befejezésével a forradalmi törvényszék zárt tanácskozás után határoz. A bűnösség kérdésében a határozás titkos szavazással történik. Halálbüntetést csak az elnök és a tagok egyhangú határozatával lehet kiszabni. Az ítéletet rövid indokolással együtt azonnal írásba kell foglalni.

9. § A forradalmi törvényszék határozata ellen fellebbvitelnek vagy másféle perorvoslatnak helye nincs. Az elítélt érdekében bárki által előterjesztett kegyelmi kérelemnek nincs felfüggesztő hatása a végrehajtásra.

10. § A forradalmi törvényszék által kiszabott büntetéseket az ítélet kihirdetése után azonnal végre kell hajtani.

[1] Ami más szóval az eddigi hivatásos bírói és ügyészi karnak az igazságszolgáltatásból való kirekesztését jelentette.