32.203/eln. karh. sz. A népköztársaságnak fegyelmezett hadseregre van szüksége. A kurtavas és kikötés régi fegyelme helyett új, demokratikus fegyelmet kell teremteni. Ezért a „Szolg. Szab.” Eddigi idevágó határozmányai helyett a következő rendeletet adom ki:

I. A fegyelmi fenyítő hatalmat a parancsnokok parancsnoklási jogának csorbíttatlan (?!) fenntartása mellett ezentúl nem az egyes parancsnokok, hanem újonnan felállítandó választott esküdtszékek gyakorolják.

II. Esküdtszékek alakítandók: 1. Zászlóaljanként a legénységi esküdtszékek. 2. Csapattestenként tiszti esküdtszékek. 3. Helyőrségenként ott, ahol több csapattest van, a katonatanácsból választandó helyőrségi külön tiszti és külön legénységi esküdtszékek.

III. Az esküdtszékek megalakítása: A legénységi esküdtszékeket a zászlóaljhoz tartozó valamennyi század legénységi bizalmi férfiai együttesen alkotják, még pedig úgy, hogy a saját kebelükből megválasztják az esküdtszék 7 rendes tagját és a többi bizalmi férfit póttagoknak tekintik. A csapattestenként felállítandó tiszti esküdtszékek olyként alakulnak meg, hogy a) a csapattesthez tartozó összes tiszti bizalmi férfiak saját kebelükből 4 rendes és ugyanannyi póttagot, b) a csapattest teljes tisztikara pedig saját kebeléből, azon kívül ugyancsak titkos szavazás útján úgy a rendes, mint a póttagok számát 7-re egészíti ki. Úgy a legénységi, mint a tiszti esküdtszék a maga kebeléből elnököt választ. Az esküdtszékek becsületügyekben is illetékesek.

(A IV–VI. pontok tartalma lényegtelen.)

VII. A fegyelmi fenyítés nemei tisztekre és katonákra egyformán a következők: 1. Sértő szavak visszavonására és a megsértett megkövetésére való utasítás. 2. Esküdtszéki dorgálás. 3. Nyilvános esküdtszéki dorgálás az egész alosztály tisztikara, illetve legénysége előtt. A dorgálásokat az esküdtszék elnöke hirdeti ki. 4. Tiszteknél az illeték-, illetve a legénységnél a zsold-, illetve pótdíjmegvonás 1–10 napra. 5. Szobafogság 1–10 napig.

(A VIII. pont tartalma lényegtelen.)

IX. A tiszteletadás szolgálaton kívül ezentúl csak elöljáróval szemben kötelező, feljebbvalóval szemben nem. Szolgálatban azonban minden katona köteles tisztelegni, nem csupán elöljárójának, hanem minden feljebbvalójának, akivel szolgálatilag érintkezik.

X. Feljebbvalókkal és elöljárókkal való érintkezés alkalmával, bemutatkozásoknál, jelentkezéseknél és kérelmeknél az „alázatosan” szó ezentúl nem használandó.

XI. A katonának bármiféle fegyvert csak szolgálatban szabad viselnie.

XII. Szolgálaton kívül és irodai szolgálatban minden katona polgári ruhát visel.

XIII. Minden katonának ugyanolyan politikai és szabadságjoga van, mint minden állampolgárnak, tehát joga van ahhoz, hogy politikai egyesület tagja legyen, gyűléseken és tüntetéseken részt vegyen (!). Minden katonának joga van élni a sajtószabadság minden eszközével (!). Bartha Albert s. k.

A 32.204/eln. karh. sz. rendelet főbb pontjai a következők:

A katonatanácsok megalakítását és a katonabizalmi férfiak megválasztását minisztertanácsi határozat alapján elrendelem. A katonatanács célja a forradalom vívmányainak biztosítása. A katonatanács ellenőrző szerv, mely tiszteket és katonákat egyenlően a népköztársaság minden polgárát megillető szociális védelemben részesít.[1]

I. A katonatanács demokratikus szervezet, amely az egész fegyveres hatalom minden tagjának általános, egyenlő és titkos választójoga útján alakul. A katonatanácsot az illető helyőrség csapatai, intézetei stb. bizalmi férfitestületei alkotják.

II. Alosztályonként egy tisztet és négy legénységi bizalmi férfit választ a tisztikar és legénység együttesen. Lehetőleg minden szakaszra jusson egy bizalmi férfi. A választás titkos szavazással az alosztály gyűlésén történik. A gyűlést demokratikus formák közt kell lefolytatni, elnököt, jegyzőt kell választani és szótöbbséggel kell dönteni.

III. Valamennyi alosztály bizalmi férfiai együttesen alkotják az osztály (zászlóalj) bizalmi testületét. Az osztályok bizalmi férfitestületei együttesen alkotják a csapattest bizalmi férfitestületét. A csapattest bizalmi férfitestületi ügyeinek vezetésére kilenc tagú végrehajtó bizottságot választ, amelyből két tag tiszt. E végrehajtó bizottság egy tiszti és egy legénységi tagja mint főbizalmi férfi állandó közvetlen kapcsolatban áll a helyőrségi katonatanács végrehajtó bizottságával.

Budapest helyőrségének valamennyi bizalmi férfia alkotja együttesen Budapest katonatanácsát. Ez a katonatanács teljes ülésén választja meg a katonatanács végrehajtó bizottságát, amely hat tiszti és kilenc legénységi állományú katonából áll. Minden vidéki helyőrség hasonló módon megalkotja a maga katonatanácsát és annak végrehajtó bizottságát.

IV. A vidéki katonatanácsok és a budapesti katonatanács, valamint a hadügyminiszter és az ország valamennyi katonatanácsa között az érintkezést a katonatanács minisztertanácsi határozattal kinevezett kormánybiztosa intézi.

V. A megválasztott bizalmi férfiak feladata a tisztikar és a legénység érdekeinek megvédése, de egyúttal a fegyelem fenntartása és a tisztikar és a legénység harmóniájának elősegítése.[2]

VI. A bizalmi férfitestület nem csorbíthatja a parancsnokok parancsnoklási jogát, ellenben joga és kötelessége ellenőrzésével minden katona szociális ellátásában közreműködni, jólétéről gondoskodni, a fegyelmi fenyítőhatalom gyakorlásában közreműködni, tanácsot és felvilágosítást adni minden katonának katonai vagy magánügyben, végül joga van őrködni azon, hogy a fegyveres hatalom a népköztársaság megbízható támasza legyen.

VII. A bizalmi férfirendszer nem változtatja meg a katona azon kötelezettségét, hogy a parancsot teljesítse. A parancsteljesítést a katona csak akkor tagadhatja meg, ha a parancs a büntetőtörvény értelmében tiltott cselekményt követelne vagy ha nyilvánvalóan a népköztársaság érdeke ellen irányulna. Ellenben joga van minden katonának, hogy a kiadott parancs ellen annak teljesítése után az illetékes bizalmi férfitestület útján panaszt emeljen. Bartha s. k.

[1] Ez a meghatározás mindenesetre igen tág értelmezést engedett meg és így nem csoda, hogy a katonatanácsok csakhamar a bolsevista agitációk fő fészkei lettek, különösen a budapesti katonatanács elnöke, Pogány révén.

[2] Hogy a valóságban mindenben éppen ennek ellenkezője következett be, azt alább csakhamar látni fogjuk.