Az ukránok a magyarországi észak-keleti Felvidék egy részére formáltak jogot; az ottani rutén lakosság azonban már több ízben határozottan a magyarország keretében való megmaradás mellett foglalt állást. Ez az álláspontjuk konkrét alakban az autonom rutén kormányzóság (Ruszka-Krajna) kikiáltásával jutott kifejezésre, melyet a magyar népkormány törvényileg is megerősített 1918. december 21-én. Ruszka-Krajna Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung megyék ruszin (rutén) lakta részeiből alakult Munkács székhellyel.

A galiciai és oroszországi ukránok december végéig nem léptek fel határozott követelésekkel, minek fő oka abban keresendő, hogy ők maguk is nagyon el voltak foglalva saját nemzeti kérdéseikkel és így expanzív politikát egyelőre még nem folytathattak.