Még sokkal nagyobb szabású és egyúttal vérengző is volt az ugyancsak január 4-én Kun Béla által személyesen inscenált salgótarjáni kommunista zendülés, ahol azzal szerzett magának nagyszámú híveket, hogy a kormány és a szociáldemokraták követelte nyolcórai munka helyett ő csak hat órai munkát helyezett a bányászoknak kilátásba. Utóbbiak, leginkább pedig a soraikba befurakodott csőcselék Kun Béla lázító beszédének hatása alatt gyilkolva és gyújtogatva rohanta meg a burzsoák házait és úgy azokat, mint az üzleteket kifosztotta. A kifosztottak majdnem mind zsidó kereskedők voltak, akik a háború alatt meggazdagodtak. Ez alkalommal jelentette ki Kun vadállati kegyetlenséggel, hogy „nemcsak megölni, hanem darabokra is kell tépni a burzsoáziát!” Ezt az esetet a kormány legalább pro forma megvizsgáltatta, de azért a történtekért úgyszólván senkinek még a haja szála sem görbült meg.

Hasonló agitáció folyt Kun Béla ügynökei révén a tatai bányavidéken is, de ott nagyobb rendzavarásokra nem került a dolog.