Abban, hogy a tisztikar ily bizonytalan helyzetbe került, nagy része volt Károly királynak a 7. sz. mellékletben foglalt manifesztumának is, melyet a lapok november 15-én közöltek.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy ennek a proklamációnak a kibocsátására egy, Wlassics Gyula báró, Eszterházy Miklós herceg, továbbá Széchényi Emil és Dessewffy Emil grófokból és főrendekből álló küldöttség bírta rá a királyt Wekerle akkori miniszterelnök tudtával és előzetes hozzájárulásával. (Lásd „Új Magyar Szemle” 1921. évi 1. sz. 21. old.)