« A budapesti helyőrség viselkedése a forradalmi mozgalmakkal szemben. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

III. Az októberi forradalom és a hadsereg. A hadügyminisztérium működése Linder, Bartha, Károlyi és Festetits alatt. Kun és Pogány hadseregzüllesztési tevékenysége. »

Népőrség szervezése.

A forradalom kitörése idején Budapesten tartózkodó katonaságnak fokozatos és az államrendőrségnek és csendőrségnek a forradalmat szító nemzeti tanácshoz testületileg történt átpártolása folytán október végén már sem a kormánynak, sem a budapesti állomásparancsnokságnak nem igen állott módjában, hogy a megbomlott rendet, valamint a személy- és vagyonbiztonságot újból helyreállítsa és fenntartsa. Ily körülmények között főváros szerte örömmel és megnyugvással fogadták a polgári osztályoknak november 2-án a kereskedelmi kamarában hozott ama határozatát, hogy a rend fenntartására, rablások és fosztogatások megakadályozására népőrséget szerveznek. Persze, hogy ezek a jóhiszeműleg eljáró polgári osztályok akkor még nem sejtették, hogy a megalakuló népőrség az ő vesztüket is jelenti. Úgy történt ugyanis a dolog, hogy az újonnan szervezett népőrségbe csak munkásokat vettek fel s azokat szerelték fel, számra nézve mintegy 80.000-et a frontról visszatérő katonaság fegyverzetével. Miután ily módon a fővárosban többé sem katonaság, sem megbízható rendőrség szolgálatot nem teljesített, a végrehajtó hatalom önmagától a munkásságra és annak révén a szociáldemokrata pártra szállott át, ami ellen az akkori vezetőköröknek nemhogy kifogásuk nem volt, hanem ellenkezőleg, ők nyújtották hozzá rendelkezéseikkel a legbiztosabb segítő kezet. Ez vetette meg alapját a munkásság később oly sokat hangoztatott proletáröntudatának, amely aztán mihamar valóságos proletárzsarnoksággá fajult el attól a perctől kezdve, amidőn a lelketlen vezetők folytonos uszítása folytán még a munkásságnak józanabb része is a törvényszabta normális és fokozatos szociális fejlődés helyett egyszerre türelmetlenül és erőszakos módon kezdte követelni, hogy a világboldogító kommunista-bolsevista eszmék az emberiség összességére máról holnapra ráerőszakoltassanak. Hogy a dolgok oly hirtelenül terelődhettek ebbe az irányba, annak legfőbb oka abban rejlik, hogy a forradalom kitörése, majd később a proletárdiktatúra kikiáltása a magyar nemzet túlnyomó többségét, az intelligenciát és a földmívesosztályt teljes szervezetlenségben és aléltságban találta.

« A budapesti helyőrség viselkedése a forradalmi mozgalmakkal szemben. KEZDŐLAP

Tartalomjegyzék

III. Az októberi forradalom és a hadsereg. A hadügyminisztérium működése Linder, Bartha, Károlyi és Festetits alatt. Kun és Pogány hadseregzüllesztési tevékenysége. »