Május 11-én a Károlyi-párti Urmánczy szóvá tette a képviselőházban az úgynevezett Consten-ügyet. Az ilynevű német őrnagy ugyanis kormánya megbízásából nyomozni kezdett Károlyi Mihály gróf egyes iratai után, amelyek ennek az antanttal folytatott titkos levelezését tartalmazták s Károlyit egyenesen a forradalomcsinálás gyanújába keverték. Ezt az ügyet Urmánczy úgy állította be, mint a németek támadását a magyarok ellen. Consten őrnagyot állítólag egy Robinson nevű detektív árulta el Károlyinak, aki viszont Kéri Pál és Simonyi meghitt barátai útján nyert bepillantást Consten őrnagy titkaiba, miket Urmánczy úgy állított be, hogy a németek Károlyit és pártját lehetetlenné akarják tenni csak azért, mert ők a békét akarják, míg a németek minden törekvése oda irányul, hogy a háborút minél tovább húzzák.

Másnap, május 12-én történt, hogy Károly király a német főhadiszállásra utazott, ahol a Sixtus-ügyből kifolyó feszültség elsimítása után a német császárral még bensőbb és szorosabb szövetségre lépett, ami Károlyiéknak újabb tápot adott a vádaskodásra, akik a monarchia bérbeadása s egyéb ehhez hasonló célzatos jelszavaknak a világba röpítésén kívül most már azt hirdették, hogy szerencsétlenségnek tartanák hazánkra nézve, ha a központi hatalmak győznének.