Szeptember 15-én a szerbek a XVI. hadtest déli szárnya ellen hatalmas ellentámadást intéztek. Különösen a Bogat-csoport jobbszárnyán levő 6. és 7. hegyidandár volt még az éj folyamán is az újonnan beérkező szerb csapatok meg-megújuló támadásának kitéve, miért is azoknak a sanaci és a 864. magaslaton levő állásokba kellett visszavonulniok. Ez alkalommal a hadtestparancsnokság az említett dandárokat Trollmann altábornagynak rendelte alá, meghagyván neki, hogy csoportjának nélkülözhető erőivel tőle telhetőleg segítsen rajtuk. Erre a célra Trollmann altábornagy a Petkovo brdon tartalékban álló 13. hegyidandár 2 zászlóalját rendelte ki. Nemsokára ezután a Trollmann-csoport is válságos helyzetbe került és az 1. hegyidandárnak az ellenségnek mindig erősebbé váló nyomása elől a Mramor-magaslatról a Sokolska-planinára kellett visszavonulnia. A tovább délre a Rožanjig állásban levő 3. és 2. hegyidandároknak a folyton fokozódó ellenséges nyomás dacára egyelőre még sikerült állásaikat megtartaniok. Ép így kitartott a 109. népfölkelődandár is a Dugo-magaslaton. Csapataink enapi helyzetét a 3. számú melléklet mutatja. A 6. és 7. hegyidandárral szemben újonnan harcba lépő ellenséges csapatok az I. Duna-, a tovább délre fellépők pedig valószinűleg a kombinált hadosztályhoz tartoztak.

Még tovább délre a Drinán át betört szerbek még Srebrenicán is túl jutottak. Az itt álló 9. népfölkelő-hadtápdandár eléjük ment ugyan, de a szerbek előnyomulását nem tudta feltartóztatni.

Miután ezenkívül Visegradnál, Megjegjánál és Gorazdenál is tetemesebb ellenséges csoportok keltek át a Drinán, délután 1 óra tájban Andrian tábornok kénytelen volt összes csapatjainak Han Piesak irányában a visszavonulást elrendelni.