Schleswig és Holstein hercegségek Dániával perszonális unióban állottak. Holstein a német szövetség tagja volt, Schleswig ellenben nem; utóbbit tehát Dánia magához csatolni, illetve Dániába bekebelezni szándékozta. Ez ellen a két hercegség fölkelve, 1848–1850-ig háborút viseltek Dánia ellen, mely azonban Poroszország és Ausztria közbelépésére, kik Dánia mellett foglaltak állást, a régi viszony helyreállításával ért véget.

Amikor Frigyes dán király halála után 1863 november 15.-én IX. Keresztély lépett a trónra, ez megújította a Schleswig bekebelezésére vonatkozó törekvést, amiért is Poroszország és Ausztria, akik a hercegségeket a német szövetség számára megtartani kívánták, most Dánia ellen léptek fel, mely most már ismételten megsértette ama kötelezettségét, amelyet 1850-ben Poroszországgal és Ausztriával szemben elvállalt, miért is ezek 1863 december végén Lauenburg és Holstein hercegségeket 12.000 főnyi szász és hannoveri szövetséges csapatokkal szállották meg. Mivel pedig Dánia az 1864 január 16.-án átnyújtott ultimátumra is elutasítólag válaszolt, a két nagyhatalom megüzente neki a háborút.