A háború kezdetén a Po-síkságon működő 2. hadsereg jobboldalának biztosítása céljából a tiroli népfölkelésen kívül 6 zászlóalj rendeltetett gróf Huyn tábornok parancsnoksága alatt a déltiroli hágók megszállására és kézbentartására, amelyeknek megtámadása a garibaldisták által előrelátható volt.

Június közepén a VI. hadtest, melynek parancsnokságát az Istriába rendelt Degenfeld altábornagytól báró Paumgartten altábornagy vette át, sürgősen Tirolba rendeltetett, melynek Reichlin-dandára, mint tudjuk, a VIII. hadtest kötelékében a solferinoi csatában nyert alkalmazást, báró Paumgartten altábornagyot pedig június 22.-én este utasították, hogy hadteste egy részével ugyancsak közreműködjön Salo és Gavardo irányában a Chiese felé előnyomuló főhadsereggel kapcsolatban.[1] Ezzel a feladattal a hadtestparancsnok a Judicarient megszállva tartó Henigstein-dandárt bizta meg.

A Judicarien felé közben Garibaldi szabad csapata és a támogatására rendelt 4. (Cialdini-) szárd hadosztály nyomult előre, akiknek előcsapatai június 22.-én Rocca d'Anfo és Bagolino előtt megjelenve, utóbbit a szárdok június 23.-án hatalmukba kerítették s így a Henigstein-dandár kapott feladatának nem felelhetett meg, hanem a solferinoi csata napján, június 24.-én csak a határmenti Monte Suello megvédésére szorítkozott, melyet Cialdini e napon megtámadott ugyan, hanem aztán a harcot félbeszakítva, hadával elvonult.

A július 2. és 8-ika közötti időben az említett szárd hadosztály és Garibaldi szabadcsapata Tiranon át előnyomulva, ismételten igyekezett a Stilfsi hágón át Tirolba bejutni, amit azonban az ott őrt álló Huyn-dandár következetesen meghiusított.

[1] Lásd a 233. oldalon.