Feltűnő, sőt majdnem megfoghatatlan, hogy egy olyan kiváló hadvezér, mint Radetzky volt, azt a mulasztást követte el, hogy ha a terepnehézségek miatt lovasságát hírszerzés céljából előre tolni nem tartotta tanácsosnak, ezt a kiválóan fontos szolgálatot; amely nélkül a vezetés sötétben tapogatózva, a legkínosabb helyzetbe kerülhet, megfelelően összeállított és előretolt mindhárom fegyvernemből álló különítmények által nem végeztette. Ily mulasztást az e tekintetben is úgyszólván ideálisnak mondható napoleoni időszak lezajlása után méltán súlyos megítélés alá vonahtó. Még súlyosabb beszámítás alá esik D'Aspre táborszernagy fejessége, amellyek alárendelt hadosztályparancsnokának a helyzetnek teljesen megfelelő megállapítását egyszerűen sutba dobva, makacsul megmaradt kétes hírekre alapított felfogása mellett s ezáltal az egész hadseregnek teljesen téves irányba való terelését idézi elő.

A baj és hiba már ott vette kezdetét, hogy a március 21-iki harcok után az ellenséggel való érintkezés az egész vonalon megszakadt, pedig a lovasságnak, mely a harcban egyáltalában nem működött közre s így teljesen pihent állapotban volt, még parancs bevárása nélkül is előre kellett volna törnie, hogy a megvert ellenséget nyomon követve és zaklatva, azt kezei közül kisiklani ne engedje.

A piemonti fővezetőség a 22-iki kudarcok után tényleg nehéz helyzetben volt. A szándékolt offenzíva folytatásának eszméje mellett kitartani, ha nem is tartozott a lehetetlenségek közé, de mindenesetre bajos volt. Semmi esetre sem volt azonban helyes a sokat igérő offenzívából egyszerre a legpasszívabb védelembe átcsapni. A jövendő csatahely kiválasztása sem volt valami szerencsés. A seregnek Novaráig történt visszavonulása által tényleg a saját ország legfontosabb része a fővárossal együtt a legnagyobb fokú veszélyeztetésnek volt kitéve; Vercelli, sőt még inkább Casale, az előtte fekvő Sesia–Po szakasszal, sokkal jobban megfelelt volna a célnak. Ámde arra, hogy az ellenségnek a 21-iki harcok után tanúsított tétlen magatartása folytán még ezt, tudniillik a Casale felé való visszavonulást is simán lehetett volna végrehajtani, az olasz fővezetőségnek számítania nem lehetett, ellenben Vercelli elérésének semmi sem állott útjában. Ott a hadsereg, a Sesia folyóval az arcvonal előtt, sokkal jobb védelmi állást talált volna, mint a minden oldalról szabad s így könnyen átkarolható és megkerülhető Novaránál.