A Radetzky által a főtámadást egy nappal megelőzően elrendelt tüntetőleges előnyomulás az Etsch völgyében feltétlenül igen helyesnek és célszerűnek mondható. Bár Thurn támadása csekély ereje miatt hamarosan fennakadt, azért mégis tulajdonképpen még többet is ért el, mint amennyi szándékolva volt, mert nemcsak lekötötte a szemben álló túlsúlyban lévő ellenséget, hanem a legnagyobb mértékben óvatossá, sőt bátran mondhatjuk, hogy bizonyos fokig kishitűvé is tette, amennyiben Sonnaz másnapra az osztrákok részéről még erősebb támadást várván, jónak látta hátrább fekvő állásba húzódni vissza. De ily nem várt eredményt elérni csak úgy vált lehetségessé, hogy Thurn és csapatjai nemcsak tüntettek, hanem úgy is viselkedtek, mintha a legkomolyabb támadás végrehajtása állana szándékukban s e bátor és merész viselkedésért a parancsnokokat és csapatokat egyaránt a legszebb elismerés illeti meg. Hogy ezzel a keményen katonás fellépéssel végeredményben a III. hadtest ép ellenkezőjét fogja elérni annak, amit Radetzky óhajtott, azt senki előre nem sejthette. Sonnaz ugyanis nemcsak, hogy nem hagyta a Pastrengotól északra álló csapatjait lekötni, hanem azokat túlzott óvatosságból a hadsereg kelet felé néző arcvonalának balszárnya mögé rendelte vissza, nem sokat törődve azzal, hogy ezáltal veszedelmes módon szabaddá teszi az utat Thurnnak az olasz sereg baloldala és háta felé.