« Gyulafehérvár ostromának folytatása, továbbá az augusztus 1-én vívott szerdahelyi és szászsebesi ütközetek. | KEZDŐLAP | A nagy-csűri csata. 1849. augusztus 6-án. » |
Fentebb említettük már, hogy Bem segesvári veresége után szinte hihetetlen gyorsasággal újból egy tekintélyes had élére küzdötte fel magát, amellyel nem, amint a legtöbb vele egykorú hadvezér tette volna, az amúgy is túlnyomó ellenségnek passive ellenállni iparkodott volna, hanem ellenkezőleg ő lépett fel ismét támadólag egy ellenfelei által még csak nem is sejtett irányban, Nagyszeben felé! Képzelhetni mily nagy lehetett Lüders ámulata, midőn augusztus 4-én Erdő-Szent-Gyögyön Grotenhjelmtől a szinte hihetetlennek hangzó hírt vette, hogy előtte való nap Marosvásárhelyt kardcsapás nélkül vehette be, mivel Bem az említett várost már 2-ikán odahagyta és most már 7-8000-nyi haddal és 17 löveggel Medgyes tájékán jár. E tudósítás folytán Lüders a magyar fővezér haladéktalan követésére határozta el magát, mi célból 500 kozákját már 4-ikéről 5-ikére hajló éjjel útnak indította Medgyes felé, ahol azok 5-ike folyamán Bemnek egyik hátvéd osztagára bukkantak. Csakhogy ugyanekkor Bem már le is számolt a Szebennél álló orosz hadoszloppal.
Hasford Bem közeledésének hírére összes betegeit, poggyászát és a foglyokat megfelelő fedezet alatt a Vöröstorony szorosba küldte, míg ő 6 zászlóalj, 2 lovas század és 10 lövegből álló hadával Nagyszebentől északra helyezkedett készenlétbe.
Bem a magával hozott és a Stein hadtestéből hozzája csatlakozott erőkkel együtt körülbelül 14 zászlóalj, 8 huszár század és 20 löveg felett rendelkezett. Ezekkel augusztus 5-én déltájban Hasford állásához lőtávolságra érve, azonnal erős ágyúzással nyitotta meg az ütközetet. Hasford egy ideig tartotta magát, de midőn egy huszár osztag jobboldalát kezdé fenyegetni, baloldala felé pedig Szerdahely felől szintén egy erősebb osztag mutatkozott, kénytelen volt a városba visszahúzódni, melynek körletén belül gyilkos utcai harc keletkezett, de ennek is csakhamar az lett a vége, hogy az oroszok a várost föladva, Talmácsra húzódtak vissza, miközben Bem Vesztenyig üldözte őket.
Az 5 órai gyilkos harcban az oroszok halottakban 1 törzstisztet és 77 főnyi legénységet, sebesültekben 1 törzs-, és 12 főtisztet és 238 főnyi legénységet, eltűntekben pedig 35 embert, összesen tehát 14 tisztet és 350 főnyi legénységet vesztettek. A magyarok vesztesége: 200 halott és sebesült.
Hasforddal szemben Bem Vesztenynél Forró ezredest hagyta hátra, kinek az ellenséget a Vöröstorony szoroson át oláh földre kellett volna kiszorítani, míg Bem Nagyszeben tájékán rendezte csapatjait, hogy legközelebb az utána nyomuló Lüderssel szállhasson szembe. E célból Steint is magához rendelte még meglevő csapatrészeivel, ez azonban nem érkezett be kellő időre.
« Gyulafehérvár ostromának folytatása, továbbá az augusztus 1-én vívott szerdahelyi és szászsebesi ütközetek. | KEZDŐLAP | A nagy-csűri csata. 1849. augusztus 6-án. » |