Urban február 18-ára Riczkó megtámadását határozta el, mihez következőleg intézkedett: „A Naszódon kikülönítve álló zászlóalj akként indul, hogy Szepnyeren át menetelve és 18-án reggeli 6 órakor Magyaros elé érve, ezen helységet birtokába vegye, hogy a Király-Németiből visszaszorított lázadókat oldalban és hátban támadhassa meg. Mihelyt a főoszlop Besztercét elhagyta, a Károly Ferdinánd ezred 1. zászlóalja, 2 század oláh-határőr és 1 lovas szakasz 2 háromfontos löveggel Wieser őrnagy parancsnoksága alatt Szeretfalva felé tartanak, a lázadókat innen elűzik s megszállják a Sajó-hídat, miáltal a Király-Németi felé tartó főtámadó oszlop oldalát és hátát biztosítják. A többi csapatok Urban ezredes személyes vezetése alatt a Király-Németinél elsáncolt ellenséget támadják meg.”

A főoszlop éjféltájban indult el Jádról és a megszállatlanul talált Besztercén áthaladva, reggel fél 6 óra tájban ért Király-Németi elé, ahol a helység előtt a lengyel légió tartott készültséget. Urban azonnal támadást rendelt, de mire a helység előtt emelt sáncozatokhoz ért, Riczkó hadának élén már készen várta az előnyomuló ellenséget. A császáriak támadása két ízben visszaveretett, a harmadszori rohamnál azonban Riczkó golyó által találva, súlyosan megsebesülve bukott le lováról, ami csapatjait annyira zavarba ejtette, hogy a további ellenállással felhagyva, Deés irányában hátrálni kezdenek, minek födözésére a lengyelek még jó ideig hősiesen kitartottak állásukban.

A főoszloppal egyidejűleg Wieser őrnagynak is sikerült Szeredfalvát birtokába ejteni s az ottani magyar osztagokat 14 halott és sebesültnek visszahagyása mellett hátrálásra birni.

Az elég jó rendben visszavonuló magyar hadat Magyaros előtt újabb veszedelem érte, amennyiben a Naszód felől jövő Fackler százados ép jókor érkezett be zászlóaljával az említett helység előtt s elég volt csupán fenyegetnie a támadással, hogy a magyar had a szándékolt rendezkedéssel felhagyva, sietve Deésig meneküljön. A Kolozsvárott parancsnokló Tóth Ágoston alezredes kisded hadával segélyhozólag szintén közbe akart ugyan lépni, micélból Urban előnyomulásának hírére el is indult Szamos-Ujvár felé, de csakhamar arra a meggyőződésre jutott, hogy sokkal gyengébb, semhogy a már bekövetkezett döntés után a császáriaknak sikerrel ellenállhasson s így be kellett azzal érnie, hogy Deésnél a visszavonuló magyar had támaszául szolgáljon.

Urban a visszavonuló magyarokat csak gyengén üldöztette s azután hadával Besztercére húzódott vissza, egy gyalogszázadot pedig újból Naszódra különített ki. Vesztesége a 18-iki ütközetben, osztrák feljegyzések szerint, állítólag mindössze 1 tiszt, 5 halott, 13 sebesült, míg a magyarok vesztesége ugyanezen forrás szerint 100 főnyi halottra és sebesültre, továbbá foglyokban 4 tisztre és 250 főnyi legénységre rugott. Ezenkívül a császáriak hatalmába került még 3 ágyú, 2 lőszerkocsi, több élelem- és társzekér lovastul együtt.