Ez időszak a tábori erődítésnek, úgy egyes pontoknak, kivált hídfőknek, mint egész területeknek megerősítés és ellenállóbbá tevés céljából való kiterjedt alkalmazását mutatja. Egész területek megerősítése ugyan már nem történt úgy mint előbb, t. i. hosszú összefüggő erődítési vonalak – mint aminők pl. a weissenburgi vonalak voltak – létesítése által, hanem az erős keresztmetszetű zárt sáncok rendszere révén, melyek kiterjedt akadályokkal körülvéve, jól hozzásimultak a terephez és a gyalogságnak és tüzérségnek jó védelmet és támaszpontokat nyújtottak.

Az állandó erőditészet terén ez az időszak nem mutatott fel új jelenségeket, ellenben a már meglévő erődítéseket tökéletesbbítették és ki-, illetve hozzáépítés által megnagyobbították.

Az erődöket, várakat elsősorban bombázás segítségével igyekeztek bevenni. Az ostrom-tüzérség jelentékeny szaporítása és hatásának fokozása folytán a Vauban-féle támadás értelmében végrehajtandó ostrom jelentékenyen megrövidült.